78 A nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának tárgyi emlékei 9. A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEKKULTÚRÁJÁNAKTÁRGYI EMLÉKEI A SZLOVÁKIAI MÚZEUMOK GYÛJTEMÉNYEIBEN A második világháborút követõen megalakult soknemzetiségû Csehszlovákia, s ezen belül Szlovákia területén évtizedekig nem nyílt lehetõség az etnikai alapon kiépített önálló múzeumi gyûjtemények létrehozására. A már létezõ és az ezt követõ évtizedekben alakult regionális és országos múzeumi intézményekben a tárgykollekciók kutatása, gyûjtése, vizsgálata és feldolgozása nem nemzetiségi szempontokat követett. A kilencvenes évek elejéig egyedülálló jelenség volt ebbõl a szempontból az Eperjesen 1956-ban megalakult Kárpátukrán-Rutén Kultúra Állami Múzeum, melynek feladata a kelet-szlovákiai régióban élõ kárpátukrán és rutén nemzetiség történeti-kulturális fejlõdésének dokumentálása volt. A múzeum 1964-tõl elsõvízközben székel, ahol fokozatosan kiépült az intézményben folyó rendszeresen végzett tudományos kutatómunka eredményeképpen a mûgyûjtemény. A múzeumi gyakorlatból adódóan napjainkig folyik ennek feldolgozása, bemutatása, publikálása és az ehhez kapcsolódó módszertani, szakmai és népmûvelõ tevékenység. A felsõvízközi Kárpátukrán-Rutén Kultúra Múzeumában 1991-tõl látható az az állandó kiállítás, amely a Szlovákiában élõ kárpátukránok és rutének szociális, kulturális és politikai fejlõdését dokumentálja a kezdetektõl napjainkig. A kiállított tárgyak bemutatják Szlovákia keleti részének természetrajzát, az ott fellelt régészeti leleteket, az egyes települések kialakulásának történetét, a nyugati ukrán lakosság társadalmi és nemzetiségi tagolódását, valamint a népi kultúra szellemi és tárgyi emlékeit. Helyet kapnak benne a kárpátukrán és rutén irodalmi törekvésekre vonatkozó emlékek is. A tízhektáros területen elterülõ Szabadtéri Néprajzi Múzeumban Kelet-Szlovákia jellegzetes népi építészeti emlékei láthatók. A múzeumhoz tartozik még a helyi barokk kastélyban berendezett Dezider Milly Galéria, amely 1983-tól látogatható. A galéria állandó kiállítási részeként a keletszlovákiai ukrán és rutén képzõmûvészet és népmûvészet legnevesebb alkotásainak, köztük több értékes 16 18. századi ikonnak ad helyet. A Szlovákiában élõ magyarok kulturális tárgyi emlékeinek megõrzésére kijelölt önálló intézmény létrehozására 1945 után több erõteljes próbálkozás ellenére is csupán 2002- ben került sor. Az ország legnagyobb számú nemzetisége hosszanti irányban a déli határsáv mentét lakja, s e földrajzi helyzetébõl adódóan máig küzd a megfelelõ, területileg a legjobban megközelíthetõ központi hely kijelölésével. Értelemszerûen tehát a magyarság történeti-kulturális fejlõdését dokumentáló tárgyi emlékek a dél-szlovákiai regionális múzeumok gyûjteményében kaptak helyet Pozsonytól egészen Nagymihályig. A túlnyomórészt magyar gyûjteménnyel rendelkezõ múzeumokon kívül (a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum, a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma) a többi regionális múzeumban a gyûjtemény nem etnikai, hanem regionális alapokon alakult ki. Az önálló magyar múzeum létrehozása érdekében kifejtett erõfeszítések eredményeképpen a komáromi Duna Menti Múzeumban 1991-ben létrejött a Magyar Nemzetiségi Osztály, melynek feladata a Szlovákiában élõ magyarok tárgyi emlékeinek felkutatása, gyûjtése, feldolgozása és bemutatása volt. Az osztály gazdag tevékenységet fejtett ki. Vándorkiállításokat, konferenciákat, szakmai szemináriumokat, kutatásokat szervezett, egyéb kiadványok mellett kiadta a szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia egyes köteteit és az osztály közleményeit Acta Museologica címmel (1 2. szám jelent meg). A Nyitrai Kerületi Hivatal által a komáromi Duna Menti Múzeum számára kiadott új alapítólevél alapján az osztály 1999-tõl a Szlo-
A nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának tárgyi emlékei 79 vákiai Magyar Kultúra Múzeumi õosztálya néven mûködött, s a múzeum fõ feladatának a Szlovákia területén élõ magyar kisebbség kultúrájának kutatását, dokumentálást, feldolgozását és bemutatását jelölte meg. 2002-ben a Nyitra Kerületi Önkormányzat jóváhagyásával a komáromi múzeum új elnevezése a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma. A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának rendelete alapján 2001-ben létrejött a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum Történeti Múzeuma önálló osztályaként a Szlovákiai Magyar Kultúra Dokumentációs Központja. A központ meghatározta tevékenységi területeit, amelyeket elsõsorban a múzeumi gyakorlattal kapcsolatos irányzatok jellemeztek. Kiadta a Muzeológiai üzetek címû közleményének 1. számát. Az osztály Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma néven 2002-tõl önálló múzeumként mûködik a Szlovák Nemzeti Múzeum kötelékében. Székhelye Pozsonyban a Žižka utca 18. szám alatti Brämer-kúria épületében van, ahol az állandó kiállításon kívül a múzeum kisgalériájában és pincegalériájában rendszeresen kiállítanak a szlovákiai magyar kortárs képzõmûvészek. A múzeum irányítása alá tartozik az alsósztregovai Madách-kastély és a szklabonyai Mikszáth Kálmán-emlékház is. A szlovákiai magyar kisebbség kulturális emlékeinek megõrzésében sajátos helyet mondhat magának a Bibliotheca Hungarica, amely a órum Kisebbségkutató Intézet magyar könyvtára és adattára. A Bibliotheca Hungarica megfelelõ intézményes keretet biztosít a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos dokumentumok gyûjtéséhez és tudományos feldolgozásához. A könyvtár gyûjtõkörét az egykori Csehszlovákia, illetve a mai Szlovákia területén 1918-tól napjainkig megjelent magyar nyelvû kiadványok, valamint a szlovákiai magyarság történelmére, mûvelõdésére, társadalmi és politikai életére vonatkozó magyar és idegen nyelvû (szlovák, cseh, angol stb.) dokumentumok alkotják. A szlovákiai magyarság tárgyi emlékeinek megõrzése szempontjából jelentõsek a falusi helytörténeti, néprajzi gyûjteményekben és tájházakban elhelyezett tárgykollekciók. A több mint hatvan gyûjtemény és tájház adatbázisát a boldogfai székhelyû Mátyusföldi Muzeológiai Társaság gondozza. Az 1989-es politikai változások után a kulturális értékeik megõrzésére irányuló igényének elsõk között adott hangot a szlovákiai zsidóság. A pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum keretén belül 1991-ben létrejött a Szlovákiai Zsidó Kultúra Osztálya, amely rövid idõ alatt tetemes tárgygyûjteményre tett szert. Ide került a 20. század elsõ felében Eperjesen mûködõ Zsidó Múzeum gyûjteménye is. Az osztály 1993-ben a Szlovákiai Zsidó Kultúra Múzeumává alakult, és Pozsonyban a Zsidó utcában álló Zsigray-palotában még abban az évben megnyílt a múzeum állandó kiállítása, amely a mai Szlovákia területén élõ zsidóság történetét és kultúráját mutatja be a Nagymorva Birodalom korától 1945-ig. A múzeum Szlovákia területén további három kiállítótermet is mûködtet. Az eperjesi ortodox zsinagógában látható Bárkány Jenõnek a zsidóság történeti mûemlékeit bemutató állandó kiállítása. A nagyszombati zsinagógában különbözõ rendezvényeket szerveznek. Zsidó tematikájú kiállításoknak ad helyet még a zsolnai kiszsinagóga is. A múzeum kiadványai a Judaica Slovaca sorozatban jelennek meg. A kilencvenes években a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma kezdeményezésére létrejöttek a Szlovákiában élõ nemzetiségek tárgyi kultúrájának a megõrzésével foglalkozó intézmények. A Szlovák Nemzeti Múzeum Történeti Múzeuma osztályaként 1992-ben kezdte meg tevékenységét a Kárpáti Német Kultúra Dokumentációs Központja, amely 1996-tól önálló intézményként, a Kárpáti Német Kultúra Múzeumaként Pozsonyban a Žižka utca 14. szám alatt a Szlovákiában élõ németség történeti fejlõdését és
80 A nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának tárgyi emlékei kulturális értékeit bemutató állandó kiállítással várja a látogatókat. A hauerlandi németek történetét mutatja be a múzeum Németprónán látható állandó kiállítása. A Szlovák Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumának önálló osztályaként folytatja tevékenységét a Szlovákiai Horvát Kultúra Dokumentációs Központja, amely önálló épület és állandó kiállítás hiányában idõszaki kiállításokat szervez és gazdag publikációs tevékenységet fejt ki. Ebben az idõszakban indult meg a homonnai Honismereti Múzeum keretén belül a Szlovákiai Roma Kultúra Osztályának tevékenysége. A szlovákiai romák kulturális fejlõdésének kutatásába 1996-tól bekapcsolódott a rimaszombati Gömöri Múzeum (ma Gömör Kishonti Múzeum) is, 2001-ben pedig a turócszentmártoni Szlovák Nemzeti Múzeum Néprajzi Múzeumában kezdte meg mûködését a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma rendelete alapján a Szlovákiai Roma Kultúra Dokumentációs Központja. Ugyancsak itt alakult meg 1995-ben a Szlovákiai Cseh Kultúra Dokumentációs Központja is, amely az 1997-ben megnyílt állandó kiállítása mellett idõszaki kiállításaival várja a látogatókat. A kilencvenes évek elejétõl fokozatosan megalakuló országos hatáskörû nemzetiségi múzeumok és múzeumi osztályok együttmûködése eredményeképpen országos nemzetiségi vándorkiállítások valósultak meg. A Múzeumok és nemzetiségek címmel 1995-ben induló egymást követõ kétéves projektek célja a kiválasztott témák (a lakodalom, a kézmûvesség és árucsere, a népi építkezés és lakásbelsõ, a halállal és temetkezéssel kapcsolatos szokások) bemutatása egy közös kiállítás keretén belül a szlovákiai nemzetiségek szemszögébõl muzeális eszközök segítségével. A témák kiállítási bemutatásához minden alkalommal konferencia is kapcsolódott, az ott elhangzott elõadások gyûjteményes kötetekben is megjelentek. 9.1. A Szlovákiában élõ nemzetiségek kulturális tárgyi emlékeinek bemutatásához fûzõdõ rendezvények, kiadványok 2003-ban 2003-ban Szlovákia nemzetségei kultúrtörténeti tárgyi emlékeinek bemutatására rangos eseményeken került sor. A pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma 2003. január és április között a szenci Szenczi Molnár Albert Magyar Tanítási Nyelvû Gimnáziumban, ill. az oroszkai Mûvelõdési Házban mutatta be Az akarat nem ismer akadályt címû Kossuth Lajos-emlékkiállítást. A múzeum 2003. május 22-én székhelyének földszinti kiállítótermeiben (Pozsony, Žižka utca 18.) nyitotta meg állandó kiállítását Hagyományok és értékek. A magyarok Szlovákiában címmel. A székhely elsõ emeleti kisgalériájában 2003. szeptember 25 október 30-a között Bartusz 70 címmel a Bartusz Gyula 70. születésnapjára készült kiállítást, 2003. november 6 december 30-a között pedig a Gulyás Miklós magyarországi fotómûvész alkotásaiból készült válogatást rendezte meg. A múzeum pincegalériájában 2003. október 9 november 30-a között Németh Ilona és Karol Pichler Installációk címû kiállítása volt látható. 2003 októberében az alsósztregovai Madách-kastélyban megnyílt Kass Jánosnak Madách Imre: Az ember tragédiája címû drámájához készült illusztrációiból nyílt kiállítás. Kass János az itt kiállított mûveit a múzeumnak ajándékozta. 2003 márciusában és áprilisában Komáromban a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumában a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum együttmûködésével Kittenberger Kálmán, a muzeológus, utazó és vadász címû kiállítás volt látható. 2003. május 23 augusztus 25-e között ugyanitt a szlovákiai magyar hagyományos népviseleteket be-
A nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának tárgyi emlékei 81 mutató idõszakos kiállítás került bemutatásra. A kiállítás a múzeumi gyûjteményekben található anyagon kívül magánszemélyektõl kölcsönzött öltözékeket is bemutatott. Emellett válogatást nyújtott Manga János zoborvidéki és Ipoly menti népviseleteket megörökítõ fotóiból is. A boldogfai Mátyusföldi Muzeológiai Társaság a somorjai órum Kisebbségkutató Intézet és a Galántai Honismereti Múzeum közremûködésével Somorján 2003. október 28- án konferenciát szervezett A magyar muzeológiai tevékenység aktuális kérdései Szlovákiában címmel, amelyen a két magyarországi elõadó értékes elõadása mellett hazai múzeumi szakemberek adtak számot eddigi tevékenységükrõl. A további közös munka eredményes összehangolása érdekében a konferencia résztvevõi létrehozták a Szlovákiai Magyar Múzeumi Kollégiumot, melynek munkájában 11 múzeumi intézmény 22 szakembere vesz részt. A Múzeumok és nemzetiségek címû projekt keretén belül 2003-ban a Halállal és temetkezéssel kapcsolatos szokások a szlovákiai nemzetiségek szemszögébõl címû vándorkiállítás az alábbi helyeken volt látható: 2003. január március a turócszentmártoni Szlovák Nemzeti Múzeum Néprajzi Múzeum, 2003. április június a lévai Barsi Múzeum, 2003. július szeptember a Galántai Honismereti Múzeum, 2003. október november a miavai Szlovák Nemzeti Múzeum Szlovák Nemzeti Tanácsok Múzeuma. A pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum Történeti Múzeuma a Szlovákiai Horvát Kultúra Dokumentációs Központja Horvátország pozsonyi nagykövetségének kiállítótermében 2003. június szeptemberben Ján Botík rendezésében és Júlia Domaracká közremûködésével rendezte meg A horvát nemesség Szlovákiában címû kiállítást. A kiállításhoz szép kiállítású katalógus is készült. A Szlovákiai Zsidó Kultúra Múzeuma az alábbi kiállításokat rendezte meg a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum Vajanský rakparti épületének kiállítótermeiben: 2003. március június Katarína Wiecha: Régi lélek, új arc, 2003. május Tadeusz Rolke: Chasidi, 2003. szeptember 18 2004. január 5. Anna Ondrušeková: New York, 2003. október 21 december 30. Ünnepek a mûvészek szemével, 2003. október 28 november 30. Énekek éneke Salamon bibliai Énekek énekének motívumai a képzõmûvészetben. A pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum a Szlovákiai Zsidó Kultúra Múzeumának rendezésében a turócszentmártoni Szlovák Nemzeti Múzeum Néprajzi Múzeumában 2003. szeptember 12 október 30-a között Magdaléna Robinsonová: Izrael befalazott fényképek címû kiállítása volt látható. A Szlovák Nemzeti Múzeum Kárpáti Német Kultúra Múzeuma a lõcsei Szepességi Múzeumban Szlovákia a 18. századi térképeken címmel 2003. február április között idõszaki kiállítást mutatott be. A múzeum a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum Vajanský rakparti épületében a következõ kiállításokat rendezte: 2003. március május A zománc dicsérete, 2003. december 5 2004. február 1. Jakub Veneny-kiállítás. A Szlovákiai Cseh Kultúra Dokumentációs Központja a turócszentmártoni Mojzes utcai központjában, ill. a Szlovák Nemzeti Múzeum Néprajzi Múzeumában a következõ kiállításokat valósította meg:
82 A nemzeti és etnikai kisebbségek színházai 2003. január április Vìruna Melèáková-Juneková képei, 2003. április 24 június 30. A 20. század cseh és szlovák számûzöttjei, 2003. június 25 november 15. A Morva folyó két partja, 2003. november 2004. március Róbert Brož könyvgrafikái. A turócszentmártoni Szlovák Nemzeti Múzeum Néprajzi Múzeumában mûködõ Szlovákiai Roma Kultúra Dokumentációs Központja a múzeum kiállítótermében 2003 áprilisában bemutatta a Gömör Kishonti romák népi építkezése és lakáskultúrája címû kiállítást.