AZ ELSŐ ALKALOM, AVAGY RICHARD WAGNER NEVÉNEK ÉS MŰVEINEK ELSŐ MEGJELENÉSEI MAGYARORSZÁGON. 1842-1924. 1842. dec. 4. Richard Wagner neve először tűnik fel a magyar sajtó hasábjain a Regélő, Pesti Divatlap 97. számának Omnibus-rovatában. A hírben a Rienzi drezdai premierjének sikeréről (1842. okt. 20.) és a Hollandi várható, de be nem következett berlini ősbemutatójáról esik szó. kedvezőnek mondható. 1853. dec. 8. Először hangzik fel Wagner muzsikája Pesten, mikor is a Pesti Filharmóniai Társaság a Tannhäuser nyitányát játssza a Nemzeti Múzeum nagytermében Erkel Ferenc vezényletével. A nyitány harmadik műsorszámként hangzott fel az est során. A Budapesti Napló, a Délibáb, a Divatcsarnok és a Pesti Napló dec. 10-13 között megjelent cikkeinek tanúsága szerint a nyitány sajtófogadtatása többségében nem volt 1854. márc. 25. A Zarándok-kar magyarországi ősbemutatója. Ugyanezen a koncerten ismét felhangzott a Tannhäuser nyitánya. Pest, Nemzeti Múzeum, nagyterem. Vezényelt: Erkel Ferenc. Előadta a Pesti Filharmóniai Társaság zenekara a Pestbudai Hangászegylet közreműködésével. A sajtó megjelent cikkeinek sorai közt elrejtve az az információ tűnik fel, hogy a közönségnek legalább egy része lelkesülten fogadta a nyitányt, ám a sajtó erősen kétkedő volt. 1858. febr. 28. A Lohengrin nyitányának magyarországi ősbemutatója. Pest, a Nemzeti Múzeum nagyterme, vezényelt: Erkel Ferenc. Előadta a Pesti Filharmóniai Társaság zenekara. A nyitányt a sajtó ránk maradt egyik cikke szerint megismételtették.
Vidéken, minden valószínűség szerint 1858. nov. 7-én, Pozsonyban hallhatták először Wagner zenéjét a pozsonyi Redout-ban, a Pressburger Liedertafel és a Hainburger Männerverein közreműködésével. Zarándok-kar a Tannhäuser-ből. Vezényelt: Volkmar Schurig. 1860 A Pozsonyi Egyházi Zene-Egyesület az Entr acte-ot játssza a Lohengrin-ből Haraszti szerint. A szó nem csak nyitányt, hanem közjátékot is jelenthet, így nem állítható teljes bizonyossággal, hogy a Lohengrin nyitányáról, vagy a harmadik felvonás elején lévő közzenéről lehetett-e szó. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy az említett részletek egyike sem hangzott fel az említett időpontig Pesten kívül, ilyetén az esemény mindenképpen vidéki ősbemutatónak számít. H, p. 460. 1862. febr. 22. Tannhäuser-nyitány, zongora-négykezes átirat. Wohl Janka és Siposs Antal. Pest. H, p. 233. 1862. márc. 6. A Tannhäuser német nyelvű bemutatója a Pesti Német Színházban. (A Nottheater-ben, ami a mai Erzsébet téren állt). Vezényelt Carlo Emanuele (de) Barbieri. A korabeli források szerint az opera fogadtatása igen jónak volt mondható az egyetlen ránk maradt írás Czeke Sándor (Julius Czeke) kritikája szerint. A magyarországi premier előtt mindössze néhány országban mutatták be a Tannhäuser első változatát. 1862. ápr. 3. körül Az első Tannhäuser-paródia bemutatója a Budai Népszínházban. Lehetséges, hogy a Kalisch-féléről volt szó. Bár a Tannhäuser-paródiák nyilvánvalóan nem Richard Wagner szerzeményei, bemutatásaik mégis fontos adatokkal gazdagították Wagner magyarországi históriáját, ami indokolta ezen és az ezt követő esemény felvételét az összefoglalóba. 1863. máj. 25. Tannhäuser-paródia a Pesti Német Színházban. A Nestroy-Binder-féle paródia valószínűsíthetően első magyarországi megjelenése. 1863. júl. 23. és 1863. júl. 28. Richard Wagner két koncertet vezényelt műveiből Pesten a Nemzeti Színházban, amelynek programján kizárólag saját műveinek részletei szerepeltek. A júl. 23-i hangversenyen először hangzottak el: Elsa beszélgetése a szellőkkel, Ortrud megintése Rabatinszky Mari előadásában, és a Nászinduló a Lohengrin-ből, a Trisztán és Izolda nyitánya és Izolda Szerelmi dala és megdicsőülése a Trisztán -ból (ez utóbbi is zenekarra), A mesterdalnok-czéh gyülekezete és Pogner mester felszólalása (énekelte Kőszeghy Károly) a Nürnbergi Mesterdalnokok-ból, Zsigmond szerelmi dala és a Walkürök lovaglása a Walkür-ből, az előbbit énekelte: Simon (Simon Gusztáv), ill. az Olvasztó-dal és a Pöröly-dal a Szigfrid -ből (énekelt: Stéger Ferencz). A júl. 28-i koncert magyarországi ősbemutatói: a Mesterdalnokok nyitánya, és a Faust-nyitány. Hatalmas siker. Wagner hazatérése után két a magyaroknak fontos levelet ír. Az elsőt Radnótfáy (Nagy) Sámuelnek, a másodikat pedig id. Ábrányi Kornélnak a magyar zene jövőjéről. (1863. aug. 1. és 1863. aug. 8, Penzing). 1864. márc. 18. A Summ und brumm, du gutes Rädchen ( Fonó kórus ) első magyarországi (pesti) bemutatója a Holländer második felvonásából. Liszt egyik kedvenc tanítványa: Carl Tausig adta elő zongorán, akit Wagner is közeli barátjának tartott. 1866. jan. 13. A Tannhäuser premierje Temesvárott, a Ferencz József Színházban. Forrás: A premier plakátja Dr. Franz Metz tanulmányában; Die Musik Richard Wagners im Banat,
Eine Rezeptionsgeschichte zum 200. Geburtstag des Komponisten, in Edition Musik Südost, http://www.edition-musik-suedost.de/html/wagner.html. 1866. dec. 1. A Lohengrin premierje a pesti Nemzeti Színházban, magyar nyelven. Fordította: Bőhm Gusztáv és Ormay Ferencz. Vezényelt: Huber Károly, Hubay Jenő édesapja. A magyar sajtó hatalmas sikerről számolt be. Magyarország vélhetően az első országok között volt, ahol a német nyelvterületeken kívül először mutatták be a Lohengrin-t. 1871 A Pozsonyi Egyházi Zene-Egyesület a Nürnbergi Mesterdalosok megnyitóját, a Pressburger Liedertafel a Matrózkart a Hollandiból, a Raming Infanterie-Regimentskapelle pedig a Császárindulót adja elő. (Minden említett premier pozsonyi). H, p. 359. 1871. márc. 11. A Tannhäuser régi változatát játssza magyarul a Nemzeti, id. Ábrányi Kornél szövegével. Vezényel: Erkel Ferenc. A sajtó és a közönség is megosztott. 1871. máj. 19. A Lohengrin ősbemutatója Pozsonyban. Csernitz és Bauer társulata. Karmester: Kiehaupt. H, p. 359. 1871. okt. 7. Richter János (Hans) először vezényli a Nemzeti zenekarát a Lohengrin felújított előadásán. 1871. nov. 8. Richter János a Bolygó Hollandi nyitányát vezényelte a pesti Vigadóban, a felújított Filharmóniai Koncertek egyikén. H, p. 358. 1871. dec. 13, vagy 16 Richter János a Nürnbergi Mesterdalnokok nyitányát vezényelte a Vigadóban, a Trisztán nyitánya mellett. A hangverseny dátuma Haraszti Emil szerint dec. 16-a volt, a Zenészeti Lapok viszont ugyanezen Filharmóniai Hangversenyt dec. 13-ára datálja12/12, 1871. dec. 17-i lapszámában. 1872 Az Apostolok szeretetlakomája (Das Liebesmahl der Apostel) hangzott fel Richter vezényletével Ábrányi fordításában, Pesten, Haraszti Emil szerint. Haraszti Emil, Wagner Richard és Magyarország c. könyve, bár 1916-ban került kiadásra, ma is értékes, bár sok esetben pontatlan, néhol igen pontatlan krónikáját és összefoglalóját adja Richard Wagner magyarországi történetének. 1872. febr. 25. A Pesti Richard Wagner-Egyesület alapító ülése a Hungária Szállóban. Alapítók: Richter János, Mihalovich Ödön az egyesület igazgatója, Gróf Apponyi Albert titkár és Mende János jegyző. Az alapszabály tervezetének létrehozásában a fentieken kívül id. Ábrányi Kornél, Langer Viktor és Frecskay János is részt vettek. 1872. febr. 28. Richter János koncertet vezényel a Nemzetiben Bayreuth javára. Magyarországon először hangoznak fel: a kvintett a Mesterdalnokok -ból (Selig, wie die Sonne meines Glückes lacht, harmadik felv.) és a Huldigungsmarsch. 1873. márc. 27. a Tannhäuser bemutatója Pozsonyban. Csernitz és Bauer társulata. Vezényelt: Kiehaupt. H, p. 369. 1873. máj. 10. A Bolygó Hollandi premierje magyarul a Nemzetiben. Fordította: ifj. Ábrányi Kornél. Vezényelt: Richter János. A siker a korabeli sajtó tanúsága szerint elmaradt.
1873. máj. 18. August Plummer, a híres bariton a Dal az esthajnalcsillaghoz-t adja elő a Temesvári Filharmóniai Társaság kíséretével és az Orawitzaer Zene- és Dalegyesület közreműködésével az Orawitzaer Színházban, Temesvárott. Forrás: Dr. Franz Metz, Die Musik Richard Wagners im Banat, Eine Rezeptionsgeschichte zum 200. Geburtstag des Komponisten, in Edition Musik Südost, http://www.edition-musiksuedost.de/html/wagner.html. 1874. nov. 24. A Rienzi bemutatója a Nemzetiben, Buda-Pesten, magyarul, Bőhm Gusztáv fordításában. (Buda, Pest és Óbuda valószínűleg 1873. nov. 17-én egyesült.) Az operát este fél hét órai kezdettel adták. A siker elmaradt, ami rendkívüli módon elkeserítette az előadás karmesterét: Richter Jánost. 1875. márc. 10. Richard Wagner második látogatása Magyarországon, az immáron egyesített Budapesten. Liszt Ferenccel adtak közös koncertet az épülő Bayreuthi Festspielhaus javára a Vigadóban, a korabeli koncert- és színházi bemutatók gyakorlatától eltérően este fél nyolc órai kezdettel. A hangversenyen Siegfried halálá -t az Istenek alkonyából Gassi (Glatz) Ferenc, Wotan búcsújá -t a Walkür-ből pedig Láng Fülöp énekelte. Az előbbi két részlet, ill. a Tűzvarázs (Walkür) először hangzottak fel Magyarországon, Richard Wagner vezényletével. 1876 A zárójelenet az Istenek alkonyából. Filharmóniai Társaság, Budapest. H. p. 462. 1876. nov. 13. A Philadelphiai induló (WWV110, Grosser Festmarsch Nagy Ünnepi Induló, az amerikai függetlenségi háború századik évfordulójára 1876) bemutatója Káldy Gyula vezényletével a Zenekedvelők Egyesülete zenekarának előadásában, Budapesten. 1877. márc. 16. A Walkür teljes első felvonásának bemutatója a Vigadó kistermében. Zongoranégykezes kíséret: Félix Mottl és Paumgartner János dr. Énekeltek: Labatt (Siegmund), Berta Ehn (Sieglinde), Hablawetz (Hunding). (Haraszti szerint. H, p. 404.) 1877. dec. 19. A Lohengrin vidéki bemutatója Temesváron, a Ferencz József Színházban. Nagy siker Haraszti szerint. (Haraszti, p. 404.) 1878 A Filharmóniai Társ. a Siegfried-idyllt adta elő. Budapest. H, p. 462. 1882 Előzene a Parsifal-ból, és Erdőzsongás a Siegfried-ből. Filharmóniai Társ. Budapest. H, p. 462. 1883. febr. 28. A Budapesti Filharmóniai Társaság Emlék-koncertet rendezett Richard Wagner halála alkalmából. Ezen az ötödik Filharmóniai koncerten, amelyet Erkel Sándor vezényelt, s amit 7.30 órai kezdettel tartottak a Vigadó nagytermében, a Faust-nyitány, a Parsifal nyitánya és a Wie dünkt mich doch die Aue heut so schön c. részlet (ősbemutató), Siegfried halála, és Beethoven III. szimfóniája hangzottak fel. 1883. máj. 23-tól 29-ig A Ring magyarországi ősbemutatója Budapesten, a Gyapjú utcai Német Színházban. (Ma Báthory út 24.). Máj. 23. Rheingold, máj. 24. a Walkür, máj. 25. Hangverseny Richard Wagner műveiből, máj. 26. Siegfried, máj. 27. Az istenek alkonya, máj. 28. ismét a Walkür, majd 29-én Beethoven: Fidelio. Angelo Neumann utazó társulata adta elő a ciklust németül. Vezényelt Seidl Antal, másodkarmester: Geisler Pál. Teljes siker.
1883. szept. 8. A nürnbergi Mester-Dalnokok ősbemutatója. Budapest, Nemzeti Színház. Az előadás magyarul hangzott el dr. Váradi Antal fordításában. Vezényelt: Erkel Sándor. Sajnálatos bukás. 1884 Zárójelenet a Siegfried-ből. Filharm. Társaság. Budapest. H, p. 462. 1884. jan. 27. Az Országos Magyar királyi Zeneakadémia karénekosztályai Koessler János vezetésével előadják a Parsifal Úrvacsora kórusát az I. felvonásból (szóló: Horváth Ákos, zongora: Thomán István, orgona: Noseda Károly) és a Viráglányok karát a II. felv.-ból (szólók: Rotter Gizella, Schuschny Róza, Kolheit Auguszta, Képes Valentin, Schlesinger Gizella, Lugosi Mathild és Takáts(cs) Mihály. Kíséret: Thomán István és Willheim Etelka). H, p. 414. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a koncert időpontját Major Ervin június 27-re datálta. A tudós erre vonatkozó jegyzete abban a Haraszti könyvben található, ami Major Ervin tulajdonából került át a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Zenetudományi Intézeti Könyvtárába. Haraszti-Major, p. 414. 1887. febr. 7. Egy rövid életet élt Wagner-Zweigverein (Wagner-fiókegyesület Általános Wagner Richard-Egyesület néven) hangversenye Budapesten, Zenei Reggély címen. Elhangzott: Wagner 3 dala Jera Julia tolmácsolásában (nincs adat arról, melyek), Albumblatt hegedűn, játszotta Stimpfler Ignácz (nem tudni, hogy a WWV64-esről, esetleg a WWV108- asról lehetett-e szó), és a Sellők tercettje Az istenek alkonyá-ból (Farkas Ilona, Kotaucsek Julia, Keményffi Gizella). H, p. 415. 1887. nov. 23. A Philharmonikusok bemutatják Wagner WWV 104 jelzetű Kaisermarsch Császárinduló-ját (1871) és a C-dúr szimfóniát (WBV29, 1832). H, p. 415. 1888. dec. 15. A Hollandi bemutatója Pozsonyban. Előadta Kment társulata, vezényelt: Hartl. H, p. 416. 1889. jan. 26. A Rajna kincse Radó Antal fordításában hangzott el magyarul a Magyar Királyi Operaházban. Karmester: Gustav Mahler. A bemutatón, a súgólyuk mellett tűz ütött ki, és közvetlenül a kezdés előtt még egy macska is átszaladt a színpadon, amiket igen rossz előjelnek véltek. 1889. jan. 27. A walkür magyar nyelvű ősbemutatója a Magyar Királyi Operaházban. Fordította: Csiky Gergely. Vezényelt: Gustav Mahler. Siker. (A tetralógia harmadik és negyedik részének bemutatása Mahler gyors távozása miatt ezúttal elmaradt). 1890 A Tannhäuser párizsi változatának Bacchanáliájá-nak és nyitányá-nak bemutatója Budapesten a Filharmóniai Társaság előadásában. H, p. 462. 1892. ápr. 9. A Siegfried magyar nyelvű ősbemutatója az Operában. Fordította: Radó Antal, vezényelt: Josef Rebiček (Rebicsek József). A siker a Mahler vezényelte Wagner-előadásokhoz képest csekélynek mondható. 1892. dec. 12. Az istenek alkonya magyar nyelvű ősbemutatója az Operában. Fordította: Radó Antal, vezényelt: Josef Rebiček (Rebicsek József). A tetralógia négy darabja közül talán ennek volt a legkisebb sikere.
1893. jan. 30-tól febr. 4-ig A Nibelung-tetralógia először szerepelt ciklusként az Operaház műsorán. Jan. 30. A Rajna kincse, 31-én A walkür, febr. 2-án a Siegfried, 4-én Az istenek alkonya volt műsoron. 1893. okt. 29. A Pozsonyi Egyházi Zeneegyesület Joseph Thiard-Laforest vezényletével és bayreuthi engedéllyel 5 részletet mutatott be a Parsifal-ból. A felhangzó részletek közül az Átváltozás zene (I. felv.), az I. felv. zárójelenete, és Parsifal megérkezése Klingsor kertjébe először hangzott fel Magyarországon. H, p. 420. 1895. ápr. 20. A Zenekedvelők Egyesületének Zenekara (mintegy 80 fővel), a Pécsi Dalárda (35 fővel), és egy 30 fős nőikar, Lőhr Vilmos vezényletével a Tannhäuser Bevonulási indulóját (A vendégek bevonulása, II. felv.) mutatta be Pécsett. Önálló műsorszámként vidéki ősbemutató. 1896 Haraszti szerint Sucher Róza a Filharmóniai Társaság koncertjén a Träume és a Schmerzen dalokat énekelte a Wesendonck-Lieder-ből. Budapest. H, p. 462. 1896. márc. 16. A Rienzi nyitányának vidéki ősbemutatója, Pécs. A Zenekedvelők Egyesületének Zenekara közreműködésével, vezényelt Lőhr Vilmos. 1901. nov. 28. A Trisztán és Izolda bemutatója az Operaházban. A darabot Ábrányi Emil fordította, vezényelt Kerner István. Siker. 1903. márc. 16. A magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1903-as évben hozta létre a Magyar ének- és zeneművészek bayreuthi ösztöndíj-alapját, aminek javára hangversenyt rendeztek az Operában. A Wagner opera-részleteket Siegfried Wagner karmester és zeneszerző vezényelte Haraszti szerint. H, p. 421. 1903. ápr. Pozsony. A Walkür vidéki ősbemutatója. 1904. jan. 14. Major Ervin szerint Theodor Bertram bariton és Dr. Alexander Dillmann zongoraművész közreműködésével Wagner-koncertet tartottak Budapesten, a Royal Szálló nagytermében. Az elhangzott részletek egyike sem volt ugyan valódi magyar ősbemutató, ám az esemény mégis közlésre érdemes lehet, mivel a magyar és a nemzetközi zenetörténet nem emlékezett meg a koncertről eleddig. 1906. márc. 10. Temesvár, Lohengrin. Karmester: Orbán Árpád. 1907 A Pozsonyi Egyházi Zeneművészeti Társulat Kossow Jenő dr. vezényletével Wagner WWV 37 jegyzékszámú művét, a Theodor Apel, Columbus nyitánya címűt adta elő. (Nyitány Theodor Apel drámájához. Elveszett, majd megkerült vélhetően 1905-ben. Keletkezési ideje: 1834 1835). Magyarországi ősbemutató. Haraszti, p. 422. 1907. márc. 3. A Lohengrin bemutatója Debrecenben. Vezényelt: Fekete Oszkár. A Debreceni Városi Dalegylet és az Egyetértés zenekar közreműködésével. 1907. okt. 24. A Tannhäuser párizsi változatának bemutatója magyarul, Ábrányi Kornél fordításában, természetesen új betanulásban a Magyar Királyi Operaházban. Dr. Váradi Antal végezte el a szükséges változtatásokat. A fent említett dátum a következő forrásokban tűnt fel: Magyar Színpad, X/295, 1907. okt. 24, A Budapesti Operaház 100 éve, pp. 449-50, és Koch
Lajos, A budapesti Operaház műsora 1884-1959, Színháztörténeti füzetek 29, p. 28. Haraszti szerint a premiert október 14-én tartották. H, p. 422. 1908. jan. 1. Haraszti szerint a Filharmóniai Társaság a WWV 42-es számú, Rule Britannia nyitányt (1834) játszotta. Magyarországi ősbemutató. (H, p. 422.) 1913. jan. 3. A Hollandi bemutatója Kolozsvárott. Vezényelt: dr. Bródy Miklós. 1913. jan. 25. A Hollandi bemutatója Temesvárott. Karmester: Orbán Árpád. 1913. máj. körül Wagner Emlékünnep Aradon. Elhangzottak részletek a Bolygó Hollandiból, a Tannhäuser-ből, a Rajna kincsé-ből és a Walkür-ből. 1914. jan. 1. A Parsifal ősbemutatója Magyarországon. A Wagner-műre vonatkozó 30 éves bayreuthi monopólium a budapesti bemutató előtti napon járt le. A Parsifal-t a Népoperában, a mai Erkel Színházban mutatták be, Reiner Frigyes vezényletével, németül. Siker. 1914. jan. 26. A Hollandi bemutatója Pozsonyban. Karmester: Fischer Károly. A vidéki városok közül még Brassóban, Győrben és Nagyszebenben is bemutattak részleteket Wagner műveiből Haraszti szerint. H, p. 432. 1918 Burián Károly Wagner-koncertje Szegeden. Forrás: Magyar Színpad, 1918. febr. 22. Újságkivágás a Magyar Állami Operaház Emlékgyűjteményében. 1920. márc. 8. Szabó Ferenc János szerint Burián Károly a Rienzi Imáját (Allmächt ger Vater, blick herab!) énekelte a Vigadóban. Önálló műsorszámként magyarországi ősbemutató. Forrás: Szabó Ferenc János, Karel Burián és Magyarország, DLA-tézis, Budapest, (Zeneakadémia), 2011, p. 91, lábjegyzetek 314. 1923. ápr. 8. Szabó Ferenc János szerint Burián Károly utolsó koncertje egy Wagnerkoncert volt, amit a Városi Színházban tartottak. Burián többek között a Tannhäuser-ből (pl. Inbrust im Herzen, wie kein Büsser noch je sie gefühlt-romerzählung), és a A walkür-ből (pl. Winterstürme wichen dem Wonnemond-Siegmund Tavaszi dala-ez a műsorszám először 1863. júl. 23-án hangzott fel először), énekelt részleteket a Budapesti Szimfonikus Zenekar közreműködésével és Ábrányi Emil vezényletével. Forrás: Szabó Ferenc János, Karel Burián és Magyarország, DLA-tézis, Budapest, (Zeneakadémia), 2011, p. 91. 1924. jún. 1. A Parsifal magyar nyelvű ősbemutatója a Magyar Királyi Operaházban. Kereszty István fordításának részleteit felhasználva fordította: Lányi Viktor. Vezényelt: Kerner István. Az előadást délután 5-kor kezdték. Érdekesség: a jegyek 9000 320 000 korona közötti áron voltak kaphatók, amely ár a vigalmi adó beszámításával értendő. Varga Ildikó Rita Anna
Magyarázat a rövidítésekhez: WWV Wagner-Werke-Verzeichnis. Wagner műveinek jegyzéke. Werner Breig, Martin Dürrer, Andreas Mielke, Chronologisches Verzeichnis der Briefe von Richard Wagner, Wagner-Briefe-Verzeichnis (WBV) erstellt in Zusammenarbeit mit der Richard Wagner- Gesamtausgabe, Redaktionelle Mitarbeit: Birgit Goede, Wiesbaden, Leipzig, Paris, (Breitkopf & Härtel), 1998. H Haraszti Emil, Richard Wagner és Magyarország, Budapest, (A Magyar Tudományos Akadémia Kiadása), 1916. A fenti összefoglaló Varga Ildikó Rita Anna, Richard Wagner, Hungary, and the Nineteenth Century, Aspects of Wagner s Reception in Hungary during the Nineteenth Century c. disszertációja munkaverziójának kutatásai alapján készült.