A felsőoktatás változásának tendenciái Előadások az európai oktatáspolitika köréből. Bevezetés Kihívás: expanzió Felsőoktatási válaszok: tömegesedés, általánossá válás A felsőoktatás funkciói: tudományos képzés - általános képzés professzionális képzés - szakképzés A tömegesedés hatásai Tartalmi változások: iskolás jelleg a tudomány rovására általános képzéstől a szakképzés felé Strukturális változások: többszintes képzés (a komprehenziv rendszerekben) félfelsőfokú képzés (a szelektiv rendszerekben) új intézménytipusok (lásd alább) Társadalmi változások: hallgatói változások (megnyúló ifjúság, fogyasztói társadalom) oktatói változások (tudós professzor helyett professzionális oktatók) Oktatáspolitika: különféle fenntartók (privatizáció, helyi főiskolák), "puffer" szervezetek az irányításban neo-liberális fordulat a finanszirozásban Új intézménytipusok Amerikai modell: középiskolából főiskola (közösségi főiskola) Európai modell: egyetemből főiskola (regionális egyetem) Alternativ modellek: privát főiskolák kisebbségi főiskolák felnőttképzés A magyar modell : a harmadfokú képzés kialakulás a harmadfokú képzés helyzete a harmadfokú képézs kilátásai Befejezés Válaszok a globális oktatáspolitikára az angol-amerikai válasz a kontinentális válasz a közép-európai válasz? Irodalom Altbach P G ed 1999 Private Higher Education and Development in the 21 st Century. Boston: Greenwood Cohen A., M 1996 Community college. In: Tuijnam A C. ed. 1996 International Encyclopedia of Adult Education and Training, Oxford etc.: Pergamon. Pp 631-38. Delors J ed 1996 A tanulás rejtett kincs. Budapest: Osiris Hrubos I ed 2000 Felsőoktatás, tömegoktatás. Educatio 9, 1: 1-194 (különszám) Korsgaard O 2002 A European demos. Comparative Education 38, 1:7-16
Kozma T 2000a Kisebbségi oktatás Közép-Európában. Educatio 9, 2: 220-38 Lukács P 2002 Tömeges felsőoktatás globális versenyben. Magyar Felsőoktatás 2002/1-2, 27-28 Márkus E 2002 A Community College az amerikai szakirodalomban. Kéziratos beszámoló. Budapest: Oktatáskutató Intézet dok. Szemelvény Kozma T 2002 Alternativ Prometheusz Az állam szerepe Tradicionális felsőoktatás Tiszteletben tartja az autonómiát Tömegesedő felsőoktatás Állami beavatkozás Fenntartó Finanszírozás Intézményhálózat Strukturális jellemzők Állam, egyház, magánszemélyek Állam, egyház, magánszemélyek Nemzetközi vagy országos vonzású egyetemek Több csatornás rendszer Különféle fenntartók (privatizáció, helyi főiskolák) Állam + piac vállalatok, pénzintézetek 80-as évek: neo-liberális fordulat Rendszerré épül ki többszektorúság Többszintes képzés félfelsőfokú képzés Külső irányítás Belső irányítás Tartalmi jellemzők Curriculum Minőségbiztosítás Oktatók Célját és programját maga határozza meg Professzorok + egyetemi tanács, Kollegiális rendszer Kutatásorientált - a gondolkozás és a gondolatok kifejtésének szabadsága Kutatás + oktatás, magas műveltség, általános képzés Szűk elit intézménye Tudós professzor Kormányzati kontroll közvetítő, ún. puffer intézmények Intézményi menedzsment + külön adminisztratív apparátus minden szervezeti szinten Gyakorlatorientált központi képzési követelmények iskolás jelleg szakképzés Elszámolhatóság, intézményes minőségbiztosíás kiépülése Professzionális oktatók
Képzési terület Képzési ág Alapszakok Képzési kreditek A M Felvételi jelentkezés módja Történelem Történelem (művészettörténet.. stb. szakirányok) Régészet Magyar Magyar (filmelmélet, filmtörténet, kommunikáció, stb. szakirányok) Informatikus könyvtáros Anglisztika Angol Germanisztika Német (nemzetiségi, stb. szakirányok) Romanisztika Francia Bölcsészettudományi Szlavisztika Olasz Portugál Román Spanyol Orosz / szlavisztika (bolgár, cseh, horvát, lengyel, szerb, szlovák, szlovén, ukrán, nemzetiségi szakirányok) Képzési ágra Ókori és keleti nyelvek és kultúrák Ókori és keleti nyelvek és kultúrák (arab, kínai, török, japán, tibeti, mongol, indológiai, újgörög, latin ógörög szakirányok) Pszicho-pedagógia Andragógia Pszichológua Pedagógia Szabad bölcsészet és filozófia Liberal arts (romológia, eszperentó)
350 000 Nappali tagozatos hallgatók és egyetemi oktatók arányának alakulása 1980-2002 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 Hallgatók Oktatók 50 000 0 1980/81 1985/86 1990/91 1994/95 1996/97 1998/99 1999/00 2001/2002