Tartalom. A bankrendszer működése a válság idején (mítoszok és a valóság) I. Milyen állapotban érte a válság a magyar gazdaságot és a bankrendszert?

Hasonló dokumentumok
Panelbeszélgetés szeptember 8. MKT Vándorgyűlés, Eger. Nagy Márton Alelnök, Magyar Nemzeti Bank

HITELEZÉSI FOLYAMATOK, AUGUSZTUS

Az MNB javaslatának összefoglalása

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

A hazai bankszektor szerepe a magyar gazdaság növekedésében

A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások. Király Júlia, alelnök

Helyzetkép a magyar gazdaságról

Grafikonkészlet a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez január

Jelentés a pénzügyi stabilitásról április

PSZÁF II. Biztosítási Konferencia

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Grafikonkészlet a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez április

Grafikonkészlet a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez május

A stabil magyar bankrendszer aktuális kérdései

A magyar gazdaság és a pénzügyi stabilitás

Karvalits Ferenc. Vállalkozások hitelezése - jegybanki szemmel. Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron

A magyarországi bérfelzárkózás lehetőségei és korlátai

Grafikonkészlet a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez szeptember

Pénzügyi stabilitási jelentés november

A fizetési mérleg alakulása a márciusi adatok alapján

Lakossági pénzügyi megtakarítások EU vs.. Magyarország

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

Grafikonkészlet a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez augusztus

Grafikonkészlet a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez július

Grafikonkészlet a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez december

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A hitelintézeti idősorok és sajtóközlemény az MNB-nek ig jelentett összesített adatokat tartalmazzák. 3

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a II. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

Grafikonkészlet a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez november

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A hitelintézeti idősorok és sajtóközlemény az MNB-nek ig jelentett összesített adatokat tartalmazzák. 3

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde december

A magyar gazdaság növekedési kilátásai

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a III. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a júliusi adatok alapján

HAZAI BANKSZEKTOR HELYZETE: ALKALMAZKODÁS VS. PARADIGMA VÁLTÁS?

EURÓPAI BANKI TRENDEK

Verseny a lakossági bankpiacon

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

Grafikonkészlet a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez június

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása

Konjunktúrajelentés 2016 A DUIHK 22. Konjunktúra-felmérésének eredményei. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés A felmérés számokban.

Banai Ádám Fábián Gergely Nagy Tamás. Van még tér a széleskörű, egészséges szerkezetű hitelezésre

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a II. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a júniusi adatok alapján

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe

Az Otthonteremtési Program hatásai

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében november 29., Magyar Statisztikai Társaság

1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő kitettségei (bruttó értéken) Állomány (milliárd Ft) Arány (%)

Grafikonkészlet a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez április

Gyorsjelentés a bankszektor első negyedévi fejlődéséről

Állunk a vártán Király Júlia alelnök, Magyar Nemzeti Bank Közreműködött: Szigel Gábor és a PST munkatársai

A devizahitelezés kivezetésének hatása a bankrendszerre

1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő hitelei (bruttó értéken)** Állomány (mrd Ft) Arány (%)

A magyar pénzügyi szektor kihívásai

A magyar bakrendszer regionális vetületben. A magyar bankrendszer regionális vetületben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 előzetes prudenciális adataik alapján

Forintbetét és devizahitel

Konjunktúrajelentés 2017

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

Banai Ádám Pulai György Hiányoznak a hosszú, fix kamatozású kkv-hitelek

A Gránit Bank üzleti modellje, szerepe a vállalkozások finanszírozásában

Grafikonkészlet a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez március

1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő kitettségei (bruttó értéken)

Recesszió Magyarországon

Grafikonkészlet a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez január

5 Melléklet ábrák és táblázatok

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

OTP Bank harmadik negyedévi eredmények

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Konjunktúrajelentés 2014

Gazdasági helyzetértékelés évi kilátások

OTP Bank évi előzetes eredmények

Aktuális monetáris politikai kérdések

AZ OROSZ BANKRENDSZER KILÁBALÁS A VÁLSÁGBÓL

Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a májusi adatok alapján

Kockázat alapú verseny és stabilitás: a közelmúlt tanulságai. Király Júlia. a Magyar Nemzeti Bank alelnöke

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Trippon Mariann Budapest Október 1.

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a januári adatok alapján

A devizahitelezés hatásai és következményei

ÚJ KONVERGENCIA KÉTSZER NAGYOBB HITELPENETRÁCIÓ A KÖVETKEZŐ ÉVTIZED VÉGÉRE

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján

Bankadók Magyarországon és Európában

Árfolyamok. Miskolci Egyetem mesterképzés

Magyar Közgazdasági Társaság éves küldöttközgyűlése A magyar bankrendszer helyzete, szerepe a gazdaságban és kilátásai

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása 2015.

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

Grafikonkészlet a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez november

Átírás:

21.4.27. Dr. Nyers Rezső a Magyar Bankszövetség főtitkára Tartalom I. Milyen állapotban érte a válság a magyar gazdaságot és a bankrendszert? A bankrendszer működése a válság idején (mítoszok és a valóság) I A valószínű jövő 2 1

1995.I.n.év 1995.In.év 1996.I.n.év 1996.In.év 1997.I.n.év 1997.In.év 1998.I.n.év 1998.In.év 1999.I.n.év 1999.In.év 2.I.n.év 2.In.év 21.I.n.év 21.In.év 22.I.n.év 22.In.év 23.I.n.év 23.In.év 24.I.n.év 24.In.év 25.I.n.év 25.In.év 26.I.n.év 26.In.év 27.I.n.év 27.In.év 28.I.n.év 28.In.év 29.I. n.év 29.In.év 21.I.n.év 21.In.év 211.I.n.év 211.In.év 212.I.n.év 212.In.év 21.4.27. I/1. A gazdaság és a bankrendszer működésének fő jellemzői a válságot megelőző években a) A gazdaság Belső fogyasztásra alapozott növekedési pálya 2-25 között, 22-24-ben bátortalan költségvetési kiigazítási kísérletekkel Romló egyensúlyi mutatók, gyengülő növekedés Növekvő külső adósságteher 3 2. A lakosság fogyasztási kiadásainak alakulása és a fogyasztás válság előtti trendje 12 27=1 27=1 12 11 11 1 1 9 9 8 8 7 7 6 6 5 5 Aktuális adatok Fogyasztási kiadások válság előtti trendje Forrás: MNB Megjegyzés: * A válság előtti trendet az Inflációs Jelentés 28. májusi kiadásában publikált fogyasztási előrejelzésünkből számítottuk. Ez lehetett az utolsó előrejelzésünk 4 2

(Éves változás) 2.I.n.év 2.In.év 21.I.n.év 21.In.év 22.I.n.év 22.In.év 23.I.n.év 23.In.év 24.I.n.év 24.In.év 25.I.n.év 25.In.év 26.I.n.év 26.In.év 27.I.n.év 27.In.év 28.I.n.év 28.In.év 29.I. n.év 29.In.év 21.4.27. 3. 5 4/a. Felhasználás oldali tételek hozzájárulása a kibocsátáshoz (éves változás) 15 1 5-5 -1-15 -2 15 1 5-5 -1-15 -2 (Éves változás) Belföldi felhasználás Bruttó állóeszköz felhalmozás Nettó export Kormányzati fogyasztási kiadások Készlet és statisztikai hiba GDP növekedés Forrás: MNB Megjegyzés: Tekintve, hogy a láncindexált idősorok esetében az összegezhetőség nem teljesül, így az aggregálásból adódó hibát az egyes tételek súlyarányának megfelelően szétosztottuk. Az így kapott korrigált idősorokból számított dinamikák számszerűen kevésbé informatívak (eltérnek az eredeti adatokban megfigyelttől), ám az ábra az érvényesülő tendenciákat így is megfelelően tükrözheti. 6 3

Hozzájárulás (százalékpont) 28 29. I. né. 29. né. 29. I né. 29. né. 28 29. I. né. 29. né. 29. I né. 29. né. 28 29. I. né. 29. né. 29. I né. 29. né. 28 29. I. né. 29. né. 29. I né. 29. né. 28 29. I. né. 29. né. 29. I né. 29. né. 21.4.27. 4/b. A felhasználási tételek hozzájárulása a GDP éves változásához a régióban 2 15 1 5-5 -1 2 15 1 5-5 -1 Éves változás (százalék) -15-2 -15-2 Csehország Lengyelország Magyarország Románia Szlovákia Végső fogyasztás Bruttó állóeszköz-felhalmozás Készletváltozás és egyéb Nettó export GDP (jobb tengely) Forrás: MNB 7 5. b) A bankrendszer működésének fő jellemzői a válságot megelőző időszakban b) könnyen és olcsón elérhető források a pénzpiacokon a bankrendszer növekedésének motorja a lakossági hitelezés (fogyasztási hitelek és lakáshitelek) kockázatvállalási verseny erősödése: a kívánt növekedés érdekében nagyobb kockázat felvállalása 8 4

22. I. I 23. I. I 24. I. I 25. I. I 26. I. I 27. I. I 28. I. I 29. I. 21.4.27. 6. Következmények: A lakosság növekvő mértékű eladósodása, a törlesztési terhek megemelkedése Jelentősen romló hitel/betét arány A külföldi devizában denominált hitelek részarányának ugrásszerű megemelkedése (árfolyam kockázat áthárítása a hitelfelvevőre) 9 7. A háztartások eladósodottsági mutatói nemzetközi összehasonlításban 7 7 6 6 5 5 4 4 3 3 2 2 1 1 Pénzügyi köt./ pénzügyi vagyon Háztartások hitelei/gdp Pénzügyi köt./pénzügyi vagyon - Eurozóna Háztartások hitelei/gdp - Eurozóna Forrás: EKB, MNB 1 5

26.jan. 22.I. I 23.I. I 24.I. I 25.I. I 26.I. I 27.I. I 28.I. I 29.I. 26.márc. 26.máj. 26.júl. 26.szept. 26.nov. 27.jan. 27.márc. 27.máj. 27.júl. 27.szept. 27.nov. 28.jan. 28.márc. 28.máj. 28.júl. 28.szept. 28.nov. 29.jan. 29.márc. 29.máj. 29.júl. 21.4.27. 8. A háztartások törlesztési terhe 14 12 1 8 6 4 2 14 12 1 8 6 4 2 Tőketörlesztés/rendelkezésre álló jövedelem Kamattörlesztés/rendelkezésre álló jövedelem Forrás: MNB 11 9. A bankrendszer ügyfélhitel/ügyfélbetét mutatójának alakulása (árfolyamszűrt) 17 165 16 155 15 145 14 135 13 125 12 17 165 16 155 15 145 14 135 13 125 12 Ügyfélhitel/ügyfélforrás Forrás: MNB Megjegyzés: Az ügyfélhiteleknél a nem pénzügyi vállalati hiteleket és kötvényeket, háztartási hiteleket, pénzügyi és befektetési vállalkozások hiteleit és kötvényeit, költségvetési és önkormányzati hiteleket, önkormányzati kötvényeket vettük figyelembe. Ügyfélbetéteknél a nem pénzügyi vállalatok betéteit, háztartási betéteket, pénzpiaci alapok betéteit, pénzügyi és befektetési vállalkozások betéteit, költségvetési és önkormányzati betéteket vettünk figyelembe. A hitel/betét mutatót az utolsó időszak árfolyamával szűrtük. 12 6

Hitelezés leállása/ Betételhelyezés 22.I. I 23.I. I 24.I. I 25.I. I 26.I. I 27.I. I 28.I. I 29.I. Hitelezés folytatása / Betétek kivonása LV (267) EE (2) LT (19) HU (149) BG (129) RO (124) PL (19) CZ (77) Eurozóna (19) 21.4.27. 1. A KKE-országok bankrendszeri hitel/betét mutatóinak 28. november végétől, azaz a válság kitörése óta bekövetkezett változásai (árfolyamszűrt értékek) százalékpont 15 százalékpont 15 1 1 5 5-5 -5-1 -1-15 -15 Betétek változása Hitelek változása Összesen Forrás: Nemzeti jegybankok, EKB, MNB. 13 11. Háztartások hiteleinek denominációs szerkezete 8 Mrd Ft 8 7 7 6 6 5 5 4 4 3 3 2 2 1 1 Devizahitelek Forint hitelek Devizahitelek aránya (jobb skála) Forrás: MNB 14 7

21.4.27. II/12. A hazai bankrendszer a válságban A válság egy kifejezetten jó állapotban lévő hazai bankrendszert ért el: magas jövedelmezőség szilárd tőkealapok jó portfolió minőség Magyarországon, szemben Nyugat-Európával és az Egyesült Államokkal, nem kellett a bankokat az államnak kisegíteni (kivétel?) 15 13. Hamis mítosz Külföldi bankok állami megsegítése= a magyarországi bankok állami megsegítése 16 8

1994 1996 1998 2 22 24 26 28 21 E 21.4.27. 14. A jegybankok és kormányok pénzügyi rendszert támogató programjainak bejelentett mértéke a GDP arányában (29. június) 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Egyesült Királyság Egyesült Államok Eurozóna Kormány (tőkeemelés (bank + SPV*)) Kormány (adóssággaranciák) Kormány (eszközbiztosítás) Jegybank (eszközcsere-ügyletek) Jegybank (eszközvásárlások és más hitelek) Jegybank (közvetlen hitelek ) Forrás: Bank of England Financial Stability Report *SPV = speciális célú vállalat (special purpose vehicle) 17 15. A bruttó államadósság GDP-hez mért arányának alakulása a fejlett országokban 15 12 9 6 3 25 2 15 1 5 Franciaorsszág Németország Olaszország Egyesült Királyság Egyesült Államok Japán (jobb skála) IMF-előrejelzés 29 és 21-re. A Németországra, Japánra és az Egyesült Államokra vonatkozó 28-as adat is becsült érték. 18 9

28.jún. 28.szept. 28.dec. 29.márc. 29.jún. 22.jan.. 22.júl.. 28.jún. 28.szept. 28.dec. 29.márc. 29.jún. 23.jan.. 23.júl.. 28.jún. 28.szept. 28.dec. 29.márc. 29.jún. 24.jan.. 24.júl.. 28.jún. 28.szept. 28.dec. 29.márc. 29.jún. 25.jan.. 25.júl.. 28.jún. 28.szept. 28.dec. 29.márc. 29.jún. 26.jan.. 26.júl.. 28.jún. 28.szept. 28.dec. 29.márc. 29.jún. 27.jan.. 27.júl.. 28.jún. 28.szept. 28.dec. 29.márc. 29.jún. 28.jan.. 28.júl.. 28.jún. 28.szept. 28.dec. 29.márc. 29.jún. 29.jan.. 29.júl.. 21.4.27. 16. A fejlett országok bankrendszereinek tőkeáttétele (mérlegfőösszeg/saját tőke) (22. jan. =1) 12 115 11 15 1 95 9 85 8 12 115 11 15 1 95 9 85 8 Egyesült Államok (2 legnagyobb bank) Egyesült Királyság Eurozóna Forrás/Megjegyzés:Az EKB adatai alapján az Egyesült Királyság és az eurozóna esetén a tőkeáttétel a teljes bankrendszerre vonatkozik. A Bloomberg adatai alapján az Egyesült Államok esetén a tőkeáttétel a 2 legnagyobb bank súlyozott átlaga. 19 17. Külföldi források állománya és annak mérlegfőösszeghez viszonyított aránya a KKE-országokban 9 8 7 6 5 4 3 2 1 milliárd EUR 45 4 35 3 25 5 1 15 2 LV LT EE HU RO BG PL CZ Külföldi források állománya (jobb skála) Külföldi források aránya mérlegfőösszeghez viszonyítva Forrás: EKB 2 1

21.4.27. 18. Hamis mítosz: A hazai bankok rosszabb helyzetben vannak, mint a nyugat-európai bankok 21 19. A hazai bankrendszer tőkemegfelelési mutatója nemzetközi összehasonlításban (28) 16 14 12 1 8 6 4 2 16 14 12 1 8 6 4 2 Szabályozói tőkemegfelelési ráta Tier 1 ráta Forrás: EKB EU banking sector stability report, IMF FSI-adatbázis Megjegyzés: Magyarország (HU), Lengyelország (PL), Csehország (CZ), Románia (RO), Bulgária (BG), Észtország (EE), Litvánia (LT), Lettország (LV), Egyesült Királyság (UK), Egyesült Államok (US), Franciaország (FR), Németország (DE), Olaszország (IT), Ausztria (AT). 22 11

DE UK AT LV FR IT USA LT HU (28) HU (29. jún.) CZ PL EE BG RO 21.4.27. 2. A hazai bankrendszer jövedelmezőségi mutatói nemzetközi összehasonlításban (28) 3 2 1-1 -2-3 3, 2, 1,, -1, -2, -3, ROE ROA (jobb skála) Forrás: EKB EU banking sector stability report, IMF FSI-adatbázis Megjegyzés: Adózott eredmény alapú mutatók. Magyarország (HU), Lengyelország (PL), Csehország (CZ), Szlovákia (SK), Románia (RO), Bulgária (BG), Észtország (EE), Litvánia (LT), Lettország (LV), Egyesült Királyság (UK), Egyesült Államok (US), Franciaország (FR), Németország (DE), Olaszország (IT), Ausztria (AT). Magyarország esetén a 29 első félév végi adat gördülő 12 havi adózott eredmény alapján. 23 21. Hamis mítosz: Sem a háztartások, sem a vállalati szektor egyáltalán nem kap hitelt 24 12

25. I. 25. 25. I. 25. I 25. 25. I 25. 25. 26. I. 26. I. 26. 26. 26. I 26. I 26. 26. 27. I. 27. I. 27. 27. 27. I 27. I 27. 27. 28. I. 28. I. 28. 28. 28. I 28. I 28. 28. 29. I. 29. I. 29. 29. I 29. 29. 29. I 29. 21.4.27. 22. A hazai bankszektor vállalati hiteleinek nettó negyedéves növekménye 6 Mrd Ft Mrd Ft 6 4 4 2 2 MegjegyzésHitelintézetek és külföldi hitelintézetek magyarországi fióktelepei. Szezonálisan nem igazított és árfolyamhatással görgetetten korrigált nettó CímA hazai bankszektor vállalati hiteleinek nettó negyedéves növekménye : hitelállomány-bővülés -2-2 -4-4 -6-6 Nettó flow, belföldi devizahitelek Nettó flow, belföldi hitelek összesen Nettó flow, belföldi forinthitelek Nettó flow, külföldről felvett hitelek Forrás: MNB Megjegyzés: Hitelintézetek és külföldi hitelintézetek magyarországi fióktelepei. Szezonálisan nem igazított és árfolyamhatással görgetetten korrigált nettó hitelállomány-bővülés 25 23. A hazai bankszektor háztartási hiteleinek nettó negyedéves növekménye 4 35 3 25 2 15 1 5-5 -1 Mrd Ft Mrd Ft 4 35 3 25 2 15 1 5-5 -1 Nettó flow, lakáscélú hitelek Nem banki hitelek Nettó flow, fogyasztási és egyéb hitelek Nettó flow, banki és nem banki Forrás: MNB Megjegyzés: Hitelintézetek és külföldi hitelintézetek magyarországi fióktelepei. Szezonálisan igazított és árfolyamhatással korrigált nettó hitelállomány-bővülés 26 13

21.4.27. 24. Hamis mítosz Különösen a kis- és középvállalkozások egyáltalán nem kapnak hitelt 27 25. A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek darabszáma és összege összeg darabszám 45 8 4 7 35 3 25 2 15 1 6 5 4 3 2 Tárgyévben nyújtott hitelek összege (milliárd forint) Tárgyévben nyújtott hitelek darabszáma (ezer db) 5 1 21 22 23 24 25 26 27 28 29 Forrás: PSzÁF 28 14

21.4.27. 26. A mikro, kis- és középvállalkozások hiteleinek részaránya az összes vállalati hitelben 28-29. 28. Mikro-, kis- és középvállalkozások Nagyvállalkozások 29. Mikro-, kis- és középvállalkozások Nagyvállalkozások 45,71 54,29 44,98 55,2 29 27. Hamis mítosz: a bankok semmit nem tesznek az ügyfelek védelme érdekében A valóság 28. december megállapodás a PM és a nagybankok között az adósságkönnyítés banki módjairól a devizaalapú hitelek esetében A törlesztés időleges felfüggesztése Forintra váltás külön költség nélkül Kedvezményes előtörlesztés Futamidő hosszabbítás Jelzálog hitelek: törvény az un. Áthidaló hitel konstrukcióról Egyedi banki adósságkönnyítő programok: mintegy 6 ezer szerződésnél alkalmazták a pénzintézetek 3 15

21.4.27. 28. Hamis mítosz: A bankrendszer tömegesen (tízezrével, százezrével lakoltatja ki a nem fizető jelzálog hitel adósokat. Valóság 29-ben a hitelintézetek mintegy 5 végrehajtási eljárást indítottak el (ideértve a követeléskezelő cégeknek átadott hiteleket is). A kilakoltatással járó eredményes végrehajtások száma a pénzintézeti kezdeményezésű eljárások esetében néhány száz volt. 31 29. A valószínű jövő a) Továbbra is feladat a bankrendszer gyengeségének felszámolása: hitel/betét arány devizaalapú hitelezés fokozottabb kockázati érzékenység a hitelezésben (felelős hitelezés erősítéséről szóló rendelet) belföldi megtakarítási hajlandóság erősítése 32 16

21.4.27. 3. A valószínű jövő b) A pénzügyi szektor szabályozási kereteinek lényeges átalakulása tőkekövetelmény likviditási mutatók pénzügyi szektor külön adózása áttételi mutató rendszerszempontból kiemelten fontos bankok szabályozása felügyeleti tevékenység fogyasztóvédelmi szempontok fokozottabb figyelembevétele 33 31. A valószínű jövő Kisebb mozgástér de nagyobb biztonság Magyarországon: a korábbi évek hiteldinamikája nem tér vissza Stabilizálódik a jövedelmezőség, de a korábbinál alacsonyabb szinten 34 17

21.4.27. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 35 18