10/2013. (IV.22.) - az önkormányzati jelképekről, valamint a kerület történelmi városrészei nevének felvételéről és használatáról az önkormányzati jelképekről, valamint a kerület történelmi városrészei nevének felvételéről és használatáról Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületi Önkormányzat képviselő-testületének 10/2013. (IV.22.) önkormányzati rendelete[1] az önkormányzati jelképekről, valamint a kerület történelmi városrészei nevének felvételéről és használatáról egységes szerkezetben a 21/2014. (X.22.) önkormányzati rendelettel[2] Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a II. fejezet tekintetében eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet A kerület történelmi városrészei nevének felvétele és használata 1. Értelmező rendelkezések 1. A rendelet I. fejezete alkalmazásában 1. civil szervezet: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. 6. pontja szerinti szervezetek; 2. Domén: önálló internet tartomány, az internet címek egy halmazához neveket rendelő adatbázis. 3. Doménnév: alfanumerikus karakterekből álló műszaki azonosító, amelyet elsősorban a könnyebb megjegyezhetősége miatt az internetes kommunikációhoz nélkülözhetetlen internet címek helyett használnak. 4. nonprofit gazdasági társaság: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 4. (1) bekezdése szerinti gazdasági társaság; 5. sajtótermék: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 1. 6. pontjában meghatározottak;
2. A kerület történelmi városrésznevek, a használati engedélyt kérők köre 2. (1) Magánszemély, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, és egyéb szervezetek elnevezéséhez, tevékenységének gyakorlásához, működése folytatásához, bármely egyéb gazdasági tevékenységéhez, üzlet, épület vagy bármely más létesítmény megnevezéséhez, kiadványokban, sajtótermékekben és rendezvények megnevezésében az alább felsorolt elnevezéseket - bármely szóösszetételben, ragozott vagy toldalékos alakban kizárólag Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának (továbbiakban: önkormányzat) engedélyével használhatják: a. Budafok-Tétény b. Budafok c. Budatétény d. Baross-Gábor telep e. Nagytétény f. Tétény-Promontor g. Tétény h. Promontor i. Háros j. Campona k. Rózsavölgy l. Rózsakert. (2) A Budafok-Tétény elnevezés használatára kizárólag az önkormányzat jogosult. (3) Az (1) bekezdésben megjelölt elnevezések használatát kivéve az (5) bekezdésben foglalt esetet - csak azok kérhetik, akiknek az állandó lakóhelye, székhelye, telephelye vagy fióktelepe az önkormányzat közigazgatási területén van. (4) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség nem vonatkozik az önkormányzatra, az önkormányzat által alapított intézményekre és gazdasági társaságokra. (5) Az (1) bekezdésben felsorolt elnevezéseket tartalmazó doménnév igénylése az önkormányzat engedélyéhez kötött. Az engedélyt bármely magánszemély, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, és egyéb szervezet kérheti. 3. A kerületi történelmi városrésznevek használatának engedélyezése 3. (1)[3] Az 1. (1) bekezdésében felsorolt elnevezések felvétele és használata iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a polgármesterhez kell benyújtani. Az elnevezés felvételéről, használatáról szóló engedély (a továbbiakban: engedély) megadásáról a Oktatási, Kulturális és Testvérvárosi Bizottság véleményezése után a polgármester dönt. 4. (1) A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a kérelmező megnevezését és székhelyét (lakóhelyét), b) a kérelmező tevékenységi körét, c) az elnevezés felvételének, vagy használatának célját, módját és időtartamát.
(2) Nem természetes személy kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a létesítő okirata másolatát. (3) Az e rendelet hatálya alá tartozó történelmi városrésznév felvételének és használatának engedélyezésével kapcsolatos eljárási cselekmények elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatók. 5. (1) A történelmi városrésznév felvételére és használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell: a) a jogosult megnevezését és székhelyét (lakóhelyét), b) az engedélyezett felvétel vagy használat céljának meghatározását, c) az engedély érvényességének időtartamát, d) a felvétel és használat módjával kapcsolatos esetleges egyéb kikötéseket és előírásokat, e) az engedély visszavonhatóságára történő figyelmeztetést, a lehetséges okok felsorolását. (2) A kiadott engedély érvényessége szólhat: a) a tevékenység folytatásának időtartamára, b) meghatározott időpontig történő felhasználásra, c) egy alkalomra, vagy d) határozatlan időtartamra. 6. (1) Meg kell tagadni az engedély kiadását, ha: a) olyan, az 1. (1) bekezdése szerinti személy vagy szervezet kéri, aa) akinek ugyanolyan tartalmú kérelmét a polgármester korábban elutasította, vagy ab) akitől a névhasználat jogát a polgármester korábban megvonta, és az elutasítástól vagy a megvonástól számítva az új kérelem benyújtásáig még két év nem telt el, b) a használat módja, célja és annak körülményei az önkormányzat, vagy a kerület lakosságának jogait, jogos érdekeit, méltóságát sérti vagy veszélyezteti, vagy c) a használat célja vagy módja az Alaptörvénybe vagy más jogszabályba ütközik. (2) Az engedély kiadása megtagadható, ha az önkormányzat ugyanazon vagy hasonló tevékenység gyakorlásához már kiadott engedélyt, vagy, ha a nevet már valaki jogszerűen használja.
(3) A kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha az (1) bekezdésben foglaltak a tevékenység gyakorlása közben következnek be. (4) A kiadott engedélyt vissza lehet vonni a) ha a felhasználó az engedélyben meghatározott feltételeket, előírásokat megszegi és azokat figyelmeztetés ellenére sem tartja be, vagy b) ha a felhasználó azt a tevékenységet, amelyhez az engedélyt megkapta már nem folytatja, a létesítményt nem üzemelteti. (5)[4] A névhasználat megvonására irányuló bejelentésről és az engedély visszavonásáról a Oktatási, Kulturális és Testvérvárosi Bizottság indoklással ellátott véleményezését követően a polgármester dönt. 7. A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet. 8. (1) A névhasználatért a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - a kérelmező egyszeri 100.000,-Ft használati díjat köteles fizetni. (2) A civil szervezet és közhasznú szervezet kérelmező a névhasználatért egyszeri 10.000,-Ft használati díjat köteles fizetni. (3) Nonprofit gazdasági társaság kérelmező a névhasználatért egyszeri 30.000,-Ft használati díjat köteles fizetni. (4) Sajtóterméken, egyéb kiadványon történő felhasználás esetén a kérelmező egyszeri 80.000,-Ft használati díjat köteles fizetni. 9. (1) Aki a városrésznevet e rendelet hatályba lépése előtt jogszerűen felvette és folyamatosan használja, utólagos engedély iránti kérelem benyújtására nem köteles. (2) Az e rendelet hatálybalépése előtt felvett városrésznév használatát az engedélyező a jövőre nézve megtilthatja, ha a használat vagy annak módja, célja és körülményei az önkormányzat vagy a kerület lakossága jogait, jogos érdekeit sérti vagy veszélyezteti, II. Fejezet Az önkormányzat jelképei, azok használatának rendje 4. Az önkormányzat jelképei, azok leírása 10. Az önkormányzat jelképei, mint a település múltjára utaló díszítő szimbólumok: a zászló, a lobogó, a címer és a logó. 11. (1) Zászló: 1: 2 arányú arányú, fekvő téglalap kékkel és arannyal átlósan osztva. A rúd felőli rész kék. A kerület címere a zászló első harmadában helyezkedik el.
(2) Lobogó: 1:2 arányú, álló téglalap, a zászlóval egyező színben. A kerület címere a felső harmadban, a zászlóhoz képest 90 fokkal elfordulva helyezkedik el. (3) A zászló és a lobogó grafikai ábrázolása a rendelet 1. melléklete. 12. (1) Címer: A két pajzsból összetett címer első, jobb oldali pajzsa: Jobbra dőlt háromszögű pajzs ezüst és feketével balharánt osztott mezejében, az ezüst részben jobbra fordult, természethű daru felemelt jobbjában követ tart, a pajzs bal oldalán a fekete mezőben arany balharánt pólya. A második, bal odali pajzs: Balra dőlt kerektalpú pajzs kék mezejében zöld pajzstalp, ebből jobb oldalt ezüst, hat levelű karóra felfutó szőlőtő egy szőlővel, bal oldalt jobbra fordult, ezüst venyigekés lebeg. Külső dísz: A pajzsok felett a pajzs sarkait érintve a Szent Korona, két oldalt alulról egymást keresztező zöld babérkoszorú övezi. (2) A címer grafikai ábrázolása a rendelet 2. melléklete. 13. (1) Logó: a rendelet 3. mellékelt 1. pontjában lévő Kisváros a nagyvárosban színes ábra, 2. pontjában lévő alkalmi színes ábrák, a 3. pontjában lévő fesztivál színes ábrák, és ezek fekete-fehér változatai. 5. Az önkormányzati jelképek használatának általános szabályai 14. (1) A jelképek használata nem sértheti Magyarország és az Európai Unió jelképeinek használatát. (2) A jelképek használata Magyarország és az Európai Unió jelképeinek használatát nem helyettesítheti. (3) A polgármester, az alpolgármester(ek) és a jegyző az önkormányzat jelképeit engedély nélkül, szabadon használhatják. (4) Az önkormányzat jelképeit - mint a kerületre utaló és díszítő jelképet - kizárólag e rendeletben meghatározott hiteles alakban, az ábrázolás hűségének, a méretarányok és a színek pontos megtartása mellett lehet felhasználni és alkalmazni. (5) Amennyiben nincs lehetőség az önkormányzat jelképének eredeti színben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának színében, de a heraldika általános szabályainak és színjelzéseinek megtartásával történhet. 6. A címer szabad felhasználása 15. A címert Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának képviselőtestülete (a továbbiakban: képviselő-testület), a képviselő-testület bizottságai, a Budafok- Tétény Budapest XXII. kerületi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal)
és szervezeti egységei, az önkormányzat által alapított intézmények és gazdasági társaságok engedély nélkül használhatják. 16. Az önkormányzat címere - engedély nélkül - utaló és díszítő jelképként az alábbi esetekben használható és alkalmazható: a) a polgármesteri hivatal és az önkormányzat intézményeinek és gazdasági társaságainak épületein és tanácskozótermeiben, b) a képviselő-testület, annak bizottságai, a polgármesteri hivatala vagy az önkormányzat intézményei, gazdasági társaságai által kiadott kiadványokon, c) a képviselő-testület által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, emlékplaketteken, jelvényeken, valamint az önkormányzat által adományozott kitüntetéseken, d) az önkormányzat, a képviselő-testület és bizottságai, a polgármester, alpolgármester(ek), helyi önkormányzati képviselők, jegyző, aljegyző, az egyes hivatali egységek és vezetőik részére készített levélpapíron, e) a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesteri hivatal dolgozóinak névkártyáin és arcképes igazolványain, f) az önkormányzat ünnepi rendezvényein úgy, hogy az állami címer jelentőségét ne kisebbítse, g) az önkormányzat zászlaján és lobogóján, h) az önkormányzat gépjárművein, i) az önkormányzat hivatalos honlapján, j) az önkormányzat által kirakott kerületi üdvözlőtáblákon. 17. (1) Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét az önkormányzat és más bel-, illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható. (2) A címer választási kampány céljára nem használható. (3) A címer védjegyként nem használható. 7. A címer engedélyköteles használata 18. (1) A 15. -ban meghatározottakon kívüli magánszemély, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, és egyéb szervezet az önkormányzat címerének - az általa készített kiadványokon vagy jellegzetes termékeken történő - használatára kizárólag a polgármester engedélyével jogosult.
A polgármester az engedély kiadását indokolással megtagadhatja. (2) Kereskedelmi vagy reklámcélú felhasználás esetén a címer használatáért a (3) bekezdésben meghatározott díjat kell fizetni. (3) A díjat az engedély kiadását követő 30 napon belül, ezt követően pedig a használat ideje alatt minden év január 31-ig kell megfizetni. A díj összegének megállapítása az előző évben elért bruttó árbevételhez igazodva történik. A díj összege százmillió forint éves bruttó árbevételig 40.000,-Ft, százmillió forint éves bruttó árbevétel felett 80.000,-Ft. (4) Az önkormányzat hivatalos honlapját kivéve, az önkormányzat címerének interneten történő felhasználása az e rendeletben meghatározott engedély megadásához kötött. A használat díja 80.000,-Ft. 8. A zászló szabad felhasználása 19. A zászlót használni kell a polgármesteri hivatal, az önkormányzat intézményei, gazdasági társaságai épületein és tanácskozótermeiben a) nemzeti ünnepek alkalmával Magyarország zászlajával együtt, b) a kerület vagy a főváros életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából más hivatalos zászlóval (zászlókkal) együtt. 20. A kerület zászlaja, csak, mint a kerületre utaló és díszítő jelkép, az alábbi esetekben engedély nélkül használható: a) a polgármesteri hivatal épületén, a polgármesteri hivatal előtt zászlórudakon felvonva, az önkormányzat intézményei, gazdasági társaságai épületein, b) az önkormányzat és szervei, intézményei tanácskozótermeiben, a polgármester és alpolgármesterek, a jegyző és aljegyző irodájában és a képviselő testület ülésein, c) az állami és nemzeti ünnepeken, az önkormányzat által szervezett rendezvényeken, d) nemzeti, fővárosi, vagy kerületi gyászesemény alkalmával a zászló fekete zászlóval együtt, félárbocra eresztve, 21. Az önkormányzati intézmények épületén a Magyarország lobogójának középületeken történő kitűzésének, illetőleg felvonásának szabályait kell alkalmazni. 9. A zászló engedélyköteles használata 22. (1) A kerület zászlaja - a 20. -ban meghatározott esetek kivételével kizárólag az alábbi esetekben, a polgármester engedélyével használható: a) a kerületben rendezett kulturális, szakmai és sportrendezvényeken, b) az önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok rendezvényein, gépjárművein.
(2) A lobogóra a rendelet zászlóra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 10. A logók használatának szabályai 23. (1) A rendelet 3. mellékletében felsorolt logókat a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal és szervezeti egységei, az önkormányzat által alapított intézmények és gazdasági társaságok engedély nélkül használhatják. (2) A rendelet 3. mellékletének 1. és 2. pontjában felsorolt logók használatára az (1) bekezdésben meghatározottakon kívüli magánszemély, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, és egyéb szervezet kizárólag a polgármester engedélyével jogosult. A polgármester az engedély kiadását indokolással megtagadhatja. (3) A rendelet 3. mellékletének 3. pontjában felsorolt logókat a 14. (3) bekezdésben foglaltakon kívül - kizárólag a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal és szervezeti egységei, az önkormányzat által alapított intézmények és gazdasági társaságok használhatják. 11. Az önkormányzati jelképek használatának engedélyezése 24. Az önkormányzati jelképek használatát írásos kérelem benyújtására a polgármester engedélyezi. Ezen rendelet alkalmazásában az engedélyezési eljárás önkormányzati hatósági ügy, melynek során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait kell alkalmazni. 25. (1) Az önkormányzati jelképek használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező nevét, címét vagy székhelyét, b) a jelképhasználat célját, c) a jelképet megjelenítő termék, kiadvány, egyéb dolog előállításának, alkalmazásának tervét, módját, minőségének leírását, mennyiségét, anyagát, d) terjesztés, vagy forgalomba hozatal esetén ennek módját, terjesztési körét, e) a használat időtartalmát, f) a felhasználásért, terjesztésért felelős személy pontos adatait. 26. (1) A kiadott engedély érvényessége szólhat: a) egy esetre (rendezvényre, alkalomra), b) meghatározott időpontig történő felhasználásra, vagy c) határozatlan idejű, a visszavonásig történő felhasználásra, alkalmazásra. (2) Az önkormányzati jelképek használatáról szóló engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes nevét és címét vagy székhelyét, b) az engedélyezett felhasználási cél megjelölését, c) a felhasználás idejét, vagy az engedély érvényességének időtartamát, d) a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket, e) a jelkép felhasználásáért felelős személy megnevezését, f) amennyiben a jelkép felhasználásáért díjat kell fizetni, a díj összegét, a befizetés határidejét. 27. (1) A jelkép használata, alkalmazása vagy előállítása nem engedélyezhető, a kiadott engedélyt pedig vissza kell vonni, ha: a) a használat, a forgalomba hozatal módja, vagy körülményei a XXII. kerületet, vagy a kerület lakosságának jogait, jogos érdekeit, méltóságát sérti vagy veszélyezteti, b) a használat, forgalomba hozatal célja vagy módja az Alaptörvénybe vagy más jogszabályba ütközik. (2) A kiadott engedélyt vissza lehet vonni, ha: a) a felhasználó e rendeletben vagy a részére kiadott engedélyben meghatározott feltételeket, előírásokat megszegi és azokat figyelmeztetés ellenére sem tartja be, b) ha a felhasználó azt a tevékenységet, amelyhez az engedélyt megkapta már nem folytatja. (3) A kiadott engedélyt a polgármester vonhatja vissza. (4) Az önkormányzati jelképek emléktárgyakon, érméken, jelvényeken, más tárgyakon és kiadványokon történő felhasználásához, ezen rendelet alapján kiadott engedély nem mentesíti a kérelmezőt a jogszabályok által a termék tervezésére, előállítására, forgalomba hozatalára előírt egyéb engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól. (5) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet. III. Fejezet Záró rendelkezések 28. E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 29. [5]
Szabolcs Attila dr. Szántó János polgármester jegyző