Verőce Község Polgármestere 2621 Verőce, Árpád út 40. - Tel: 27 / 350-033 - Fax: 27 / 380-381 - www.veroce.hu - Email: polghiv@veroce.hu Verőce Község Önkormányzat Polgármesterének ELŐTERJESZTÉSE a Képviselő-testület 2012. április 17-i ülésére Tárgy:Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 1/2004. (I. 13.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Vr.) hatályon kívül helyezése, és új vagyonrendelet megalkotása Az előterjesztést készítette: Oroszi Beáta jegyző Az előterjesztés tárgyalása az 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 12. (3) bekezdés alapján nyilvános ülésen történik. A rendelet-tervezet elfogadásához minősített többség szükséges. Tisztelt Képviselő-testület! 2012. január 1-jével módosultak a helyi önkormányzatok vagyonára vonatkozó törvényielőírások, amelyeket részben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény(új Ötv., de a továbbiakban: Mötv.), részben a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban:nvtv.) állapít meg. A helyiönkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (régi Ötv.) 78-80/B. -ai, melyek az önkormányzat vagyonáról szóltak, ezzel egyidejűleg hatályon kívülhelyezésre kerültek. Az államháztartási törvényből kikerült az önkormányzatvagyonára vonatkozó szabályozás, ugyanis ezt anvtv.,valamint a Mötv. 106-110. -ai tartalmazzák. Magyarország alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdonanemzeti vagyon. A nemzeti vagyon így az önkormányzati vagyon alapvető rendeltetése aközfeladat ellátásának biztosítása. A nemzeti vagyonról szóló törvény szabályozza a nemzeti vagyon megőrzésének,védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, azállam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonának körét, a nemzeti vagyon felettirendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységét. A nemzeti vagyon része az önkormányzattulajdonában álló dolgok, pénzügyi eszközök, társasági részesedések, vagyoni értékű jogok. Az Nvtv. 1. (1) bekezdése rögzíti, hogy a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon anemzeti vagyon részét képezi. A helyi önkormányzat vagyona tekintetében atulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik, avagyonnal kapcsolatos egyes jogosítványok (például a birtoklás, használat,fenntartás) más részére történő átengedésének feltételeit és módját az Nvtv. állapítja meg. 1
A helyi önkormányzat vagyona a törvény alapján két kategóriába sorolható: a márkorábbanis létező törzsvagyon, illetőleg az üzleti vagyon körébe. A törzsvagyonforgalomképtelenés korlátozottan forgalomképes vagyon lehet. A forgalomképes önkormányzativagyon új megnevezése: üzleti vagyon. Forgalomképtelen az a nemzeti vagyon,amely nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jogvagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon dologi jog vagy osztotttulajdon nem létesíthető. Korlátozottan forgalomképes vagyon az Nvtv. 1. (2) bekezdésa) pontja hatálya alá és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelyről törvényben,illetve a helyiönkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében törvényben vagy a helyi önkormányzatrendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. A törzsvagyonközvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlásátszolgálja, minden más vagyonelem az üzleti vagyon része. A forgalomképtelen törzsvagyoni körben a jövőben két alkategória lesz: ide tartoznak anemzeti vagyontörvényben tételesen felsorolt kizárólagos önkormányzati tulajdonban állóvagyonelemek, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyoni elemek. Az Nvtv. 5. (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak: a) a helyi közutak és műtárgyaik, b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, c)a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel éseszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgálólétesítményekkel együtt, valamint d)a helyi önkormányzat tulajdonában álló külön törvény rendelkezése alapján részére átadott vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket. A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonába tartozó vagyonelemek mellett azönkormányzati törzsvagyon részét képezik azon vagyonelemek, amelyeket törvény, vagya helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű (önkormányzati tulajdonban álló) vagyonná, valamint korlátozottan forgalomképes vagyonná nyilvánít. Ilyen vagyonelemeket más törvények, továbbá maguk az önkormányzatok ismeghatározhatnak. A korlátozottanforgalomképes vagyoni kört külön törvények (például: műemlékek, védett természetiterületek) már jelenleg is meghatároznak, e vagyoni kört szintén rendeletben bővíthetik az önkormányzatok. A korlátozottan forgalomképes vagyon elidegenítésének feltételeittörvény, illetve az önkormányzati rendelet szabályozza. Az önkormányzati vagyon besorolásának áttekintését fentiek alapján az alábbitáblázatban mutatom be: Önkormányzati vagyon Törzsvagyon (közvetlenül az önkormányzati feladatkör ellátását vagy Üzleti vagyon 2
hatáskör gyakorlását szolgálja) Forgalomképtelen Korlátozottan forgalomképes Kizárólagos önkormányzati Kiemelt jelentőségű nemzeti tulajdonban álló vagyon vagyonelemek Nvtv. 5. (3) bekezdése (helyi közutak és műtárgyaik, terek, parkok stb.) Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete annak minősít Forgalomképes minden, ami nem tartozik a törzsvagyonba Az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy az önkormányzati törzsvagyontörvényben felsorolt elemeit helyi rendeletben bővítsék. Ehhez valamennyi helyi önkormányzatnak felül kellvizsgálnia a helyi rendeletben forgalomképtelenné nyilvánított vagyonelemek körét. Amennyiben a vizsgálat eredményeképpen megállapítást nyer, hogy bármelyvagyonelemek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősítése indokolt, úgy a tárgykörben az érintett önkormányzatnakrendeletet kell alkotnia. A tulajdonosi joggyakorlás szempontjából lényeges feltételt rögzít az Nvtv. 13. (3)bekezdése, amelynek értelmében a nemzeti vagyon így az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenesen történő átruházására csak törvényben meghatározottesetekben és módon van lehetőség. Az Nvtv. kógens szabálya a vagyon ingyenes hasznosítási lehetőségének kizárólag közfeladathoz való kötése. Felül kell vizsgálni és meg kell szüntetni az összes eddigi nem közfeladathoz köthető ingyenes vagyonhasználatot. A vagyonelemek ingyenes átruházásáról szólószabályozás tehát helyi önkormányzati rendeletben nem szerepelhet, így szükséges ahelyi rendeletben az ingyenes átruházásra vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése.(vr. 10. ) A korábbi szabályozáshoz hasonlóan az Mötv. is biztosítja annak lehetőségét, hogy a képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra az Nvtv. rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódvavagyonkezelői jogot létesítsen (Mötv. 109. ). A vagyonkezelői jog átadása nem érinti azönkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. A vagyonkezelési jog létesítése vagyonkezelési szerződéssel jön létre. Az Mötv. 143. (4) bekezdésének i) pontja alapjána helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg azon vagyonelemeket, amelyekre a helyiönkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jogmegszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait. A Nvtv. 18. (1) bekezdésében előírt kötelezettségnek megfelelően kérem a Tisztelt Képviselőket tegyenek javaslatot a forgalomképtelenvagyon körébőlazon vagyonelemekre, melyeket szükségesnek tartanak nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonná minősíteni! 3
A könnyebb áttekinthetőség érdekében a rendelet-tervezet szövege és az indoklás egységes szerkezetben kerül feltüntetésre úgy, hogy a megalkotandó rendelet szövegkiemelt, míg az indoklás a szakaszokat követően eltérő betűtípussal és dőlt betűvel szedett. Jelen előterjesztésemben szereplő törvényi hivatkozások az adott bekezdéseknél ismét teljes terjedelmükben jelennek meg, ezzel is elősegítve a nagy mennyiségű joganyag közti eligazodást. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az új vagyonrendelet-tervezet megtárgyalására, kiegészítésére éselfogadására! Verőce, 2012. április 5. Bethlen Farkas sk. Polgármester 4
ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLATI LAP Verőce Község Önkormányzat../2012. (III. ) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról szóló tervezethez A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. alapján az előzetes hatásvizsgálattal a jogszabály előkészítője felméri a szabályozás várható következményeit. A törvény 17. (2) bekezdése alapján az előzetes hatásvizsgálat keretében az alábbi tényezők vizsgálata szükséges. Társadalmi hatás: Jelen rendelet-tervezet javarészt olyan jellegű szabályozásokat tartalmaz, amelyek a közfeladat ellátás mértékét, minőségét nem befolyásolják, ezért a társadalmi hatás nem jelentős. Közvetett hatása van csak, mivel a vagyonrendelet határozza meg azon vagyonelemekkel való gazdálkodás rendjét, melyek alapját, tárgyi feltételeit képezik a közfeladatok ellátásának. Gazdasági, költségvetési hatások: A rendelet-tervezetben szereplő előírások közép- és hosszútávon is jelentős hatással bírnak, mivel meghatározzák a vagyonnal való gazdálkodás legfontosabb szabályait. Környezeti és egészségi következmények: A rendeletben foglaltak végrehajtásának közvetlen egészségügyi, környezetre gyakorolt hatásai nincsenek. Adminisztratív terheket befolyásoló hatás: A rendelet meghatározza a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv tartalmát, mely többletmunkát jelent, de a feladat a jelenlegi apparátussal ellátható. A jogszabály megalkotásának szükségessége: Az önkormányzat vagyonáról szóló rendeletének megalkotása az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdés a) és e) pontjaiban, és a (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. (4) és 143. (4) bekezdéseiben foglaltak, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. -ában kapott felhatalmazás alapján kötelező. A jogalkotás elmaradásának várható következményei: Törvényességi észrevétel, a magasabb szintű jogszabálynak való meg nem felelés. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyifeltételek: A személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.nem igényel többlet feltételt az eddigiekhez képest. Oroszi Beáta jegyző 5
Verőce Község Önkormányzata /2012. (..) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról (indoklással egységes szerkezetbe foglalt tervezet) (Az indoklás a szakaszokat követően eltérő betűtípussal és dőlt betűvel szedett.) Verőce Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjaiban, valamint a (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. (4) és 143. (4) bekezdéseiben, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. -ában és a 18. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelembe véve az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 97. (2) bekezdésében foglaltakat, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Övt.) rendelkezéseit a következő rendeletet alkotja: Az önkormányzat a vagyonáról szóló rendeletét: - az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdés a) és e) pontjaiban, és a (2) bekezdésében, - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. (4) és 143. (4) bekezdéseiben foglaltak alapján alkotja meg. A helyi rendelet megalkotásakor figyelembe-vételre került: - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. (2) bekezdésében foglaltak, valamint - az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény egyes rendelkezései. Az önkormányzat vagyonáról szóló rendelet: - segíti az önkormányzatot a tulajdonosi jogainak gyakorlásában, - hozzájárul az önkormányzati tulajdon védelméhez, - a vagyonkimutatás-készítésre való kötelezéssel biztosítja az önkormányzat vagyonában bekövetkező változások áttekinthetőségét, - a vagyongazdálkodási terv készítési kötelezettség előírásával biztosítja a vagyongazdálkodás megfelelő tervezettségét, valamint - segíti az egyes tulajdonosi jogosítványok gyakorlásának értékhatár és döntési szint szerinti, ésszerű megosztását. A korábbi rendelet újraalkotását a jelentős jogszabályváltozás indokolja, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 69/2009. (XII. 14.) IRM rendelet rendelkezéseinek való megfelelés. A rendelet tartalmára vonatkozó jogszabályi kötelezések: - nemzeti vagyonról szóló törvény: - 5. (4) és 18. (1) bekezdés, melyek alapján a kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont kell meghatározni a helyi önkormányzat vonatkozásában, - 9. (1) bekezdés, amely előírja a vagyongazdálkodási terv készítési kötelezettséget, s a rendelet ezért meghatározza, e terv készítésére vonatkozó helyi szabályokat, 1
- a törvény új vagyoni csoport és alcsoport nevet vezet be, melyhez a helyi rendeletben is igazodni kell, - a Magyarország helyi önkormányzatairól szól törvény 109. (4), (6) bekezdése, valamint a 143. (4) bekezdés i) pontja határozza meg az önkormányzat feladatát, miszerint a helyi önkormányzat rendeletben határozza meg: - azon vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, - a vagyonkezelői jog megszerzésének szabályait, - a vagyonkezelői jog ellenértékét, - az ingyenes vagyonkezelői jog átengedés szabályait, - a vagyonkezelői jog gyakorlásának rendjét, - a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait. - az államháztartásról szóló törvény a 97. (2) bekezdésben rögzíti, hogy követelésről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet, ezért a helyi rendelet szabályozza a követelésekről való lemondás témakörét. I. Fejezet Általános rendelkezések 1. (1)A rendelet hatálya kiterjed a) az önkormányzatra, b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira, c) az önkormányzat szerveire. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére. 2. E rendelet alkalmazásában vagyon a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. (3) bekezdésében felsoroltak. Indoklás az I. Fejezethez Általános rendelkezések A rendelet hatályának kiterjesztésekor meghatározásra kerül: - az önkormányzat, mivel a rendelet tekintetében, mint tulajdonos jelenik meg, - az önkormányzati vagyon kezelői, hasznosítói és használói, akiknek vonatkozásában a rendelet kötelezettségeket állapít, illetve állapíthat meg, - az önkormányzat szervei, azaz a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester. A képviselő-testület önkormányzati tulajdonosi jog gyakorlója, amely e jogot a 2
rendeletben meghatározottak alapján átengedheti bizottságra, polgármesterre. A rendelet a pénzügyi bizottságnak egyéb jogosítványt is meghatározhat. A rendelet a vagyon fogalmi körében figyelembe veszi azt, hogy: a) az önkormányzat vagyonának esetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 106. (2) bekezdése kimondja, hogy: 106. (2) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják., b) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi törvény: - a nemzeti vagyon egyik elemeként azonosítja a helyi önkormányzatok vagyonát /1. /, - és a törvény nem terjed ki a pénzvagyonra, a követelésekre és a fizetési kötelezettségre /2. /. c) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 52. (1) bekezdés j) pontja alapján vagyon az ingatlan, az ingó és a vagyoni értékű jog, d) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 44/A. -a a következőket írja elő, azaz: 44/A. (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése részére a zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be. (2) A vagyonkimutatás felépítése az 1. számú melléklet alapján legalább a római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportonkénti - kivéve a tárgyi eszköz, illetve a befektetett pénzügyi eszközcsoportok esetében, ahol a könyvviteli mérleg arab számmal jelzett tételei szerinti - tagolásban tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon [a forgalomképtelen (a kizárólagos, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű) és korlátozottan forgalomképes], illetve üzleti vagyon bontásban. A vagyonkimutatás további részletezését, tételes alábontását az erre vonatkozó önkormányzati rendelet szabályozza. (3) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérlegben szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül tartalmazza: - a 0 -ra leírt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök állományát, - az önkormányzatok tulajdonában lévő, a jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (a szakmai nyilvántartásokban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép- és hangarchívumokat, gyűjteményeket, kulturális javakat), - a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket, ideértve a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket. A fentiek alapján az önkormányzati rendelet hatálya a vagyon legtágabb értelmezési körét veszi át. A rendelet figyelembe véve az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 1. (8) bekezdését a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tekintetében nem terjed ki a bérletre és elidegenítésre, mivel ezen témakört az önkormányzat külön rendeletben szabályozta, de hatályon kívül helyeződött, tekintve, hogy nincs az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakás. 3
II. Fejezet Az önkormányzati vagyon 3. (1) Az önkormányzati vagyon a) törzsvagyonból, ezen belül aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint b) forgalomképes üzleti vagyonból áll. (2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyont a) nem lehet elidegeníteni, b) nem lehet megterhelni (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot), c) vagyonon dologi jog nem létesíthető, d) vagyonon osztott tulajdon nem létesíthető. (3) A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgyra e rendelet hatályba lépése után a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal kötött szerződés semmis. (4) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. (5) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik. Indoklás a II. Fejezethez Az önkormányzati vagyon A vagyon csoportosításánál a rendelet a nemzeti vagyonról szóló törvény 5. -át vette figyelembe. Az önkormányzati vagyon a vagyon rendeltetése és forgalomképessége alapján kerül csoportosításra. A vagyoncsoportok ennek megfelelően: - a törzsvagyon és - az üzleti vagyon. A vagyon forgalomképesség szerinti csoportosítása szorosan kapcsolódik a fenti csoportosításhoz. Forgalomképesség szempontjából a vagyon lehet: - forgalomképtelen, - korlátozottan forgalomképes, valamint - forgalomképes. A nemzeti vagyonról szóló törvény 3. -a fogalmi meghatározásai között szerepelnek a következő fogalmak: - forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon, amely nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon dologi jog vagy osztott tulajdon nem létesíthető, 4
- korlátozottan forgalomképes vagyon: az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok közé és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelyről törvényben, illetve - a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében - törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni, - nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: az állami vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok közé nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelynek az állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt. A forgalomképtelennek besorolt vagyontárgy sajátossága, hogy gyakorlatilag nem kerülhet ki az önkormányzat vagyoni köréből hacsak nem semmisül meg. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai közé sorolt vagyonelemek forgalomképesek ugyan, de forgalomképességük különböző korlátozás alá esik. Az önkormányzat forgalomképes vagyontárgyai "szabadon", de a képviselő-testület döntésétől függően lehetnek tárgyai a vagyonnal kapcsolatos szerződéseknek. A forgalomban való részvételükre központi jogszabály korlátozásokat nem állapít meg. Az önkormányzat törzsvagyona 4. Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll. Az önkormányzat törzsvagyona Az önkormányzat törzsvagyon sajátossága, hogy közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. /Lásd nemzeti vagyonról szóló tv. 5. (2) bekezdés./ 5. (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból, és b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból áll. (2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt az Nvtv. 5. (3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni. (3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon alatt a Nvtv. 5. (4) bekezdése szerinti vagyont kell érteni az alábbiak szerint: a) anvtv. 2. mellékletében meghatározott vagyonelemek, b) az e rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősített önkormányzati vagyonelemek. (4) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősíti az alábbi vagyont: 5
a)... (középület, intézmény) b)... (középület, intézmény) c)... (középület, intézmény) (5) A (4) bekezdésben szereplő vagyon az a helyi önkormányzat tulajdonában lévő vagyon, melyben önkormányzati tulajdonban történő megőrzése hosszú távon indokolt. (6) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl a) alevéltári anyagok, tervtárak, terv- és iratanyagai, és a b) védett természeti területek is, valamint c) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy Verőce Község Önkormányzat Képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít. (7) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban megváltozik az ingatlan jellege, vagy a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak. (8) A forgalomképtelenség megszüntetéséhez Verőce Község Önkormányzat Képviselőtestületének minősített többségű döntése szükséges. Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona 1. Az önkormányzat a forgalomképtelen törzsvagyonát a nemzeti vagyonról szóló törvény 5. (2) bekezdés a-b) pontjai határozzák meg. Forgalomképtelen törzsvagyon az a vagyon, amelyet a)a nemzeti vagyonról szóló törvény által kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősített. E vagyonelemeket az 5. (3) bekezdés határozza meg a következők szerint: - a helyi közutak és műtárgyaik, - a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, - a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint - a helyi önkormányzati tulajdonban álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízilétesítmények, ide nem értve a vízi közműveket. b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít E vagyonelemeket az 5. (4) bekezdés határozza meg a következők szerint: - a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. mellékletében meghatározott vagyon, valamint - törvényben vagy a helyi önkormányzati rendeletben ekként meghatározott helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem. Az önkormányzat képviselő-testületének nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak kell minősíteni azt a vagyont, amely nem tartozik a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok közé, de a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt. 6
A rendelet tervezetbe a Képviselő-testület által maghatározott középületek, intézmények fognak beépülni!!!!! 2. Forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyont határoz meg az előzőeken túl az 1991. évi XXXIII. törvény is, melynek 23. -a kimondja, hogy: 23. (1) Az önkormányzatok és intézményeik, illetve közüzemeik, valamint jogelődjeik levéltári anyagának tulajdonjogára a levéltári jogszabályok az irányadók. (2) Az (1) bekezdésben említett szervek, továbbá a nem központi állami szervek működésével kapcsolatban keletkezett, rendeltetésszerűen azok irattáraiba tartozó levéltári anyag forgalomképtelen. E levéltári anyag megyei, fővárosi levéltárban történő elhelyezése a tulajdonjogot nem érinti. Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona tehát a következő: - a helyi közutak és műtárgyaik, - a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, - a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint - a helyi önkormányzati tulajdonban álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízilétesítmények, ide nem értve a vízi közműveket. - a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. mellékletében meghatározott kiemelt jelentőségi nemzeti vagyon, valamint - törvényben vagy a helyi önkormányzati rendeletben kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem: a)... (középület, intézmény) b)... (középület, intézmény) c)... (középület, intézmény) - a levéltári anyag. 6. (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona a) az Övt-ben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből, valamint b) az önkormányzat által az a) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonából áll. (2) Az önkormányzat az (1) bekezdés b) pontja alapján a kötelezően korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba sorolt vagyonelemeken túl e vagyoni körbe sorolja az alábbi önkormányzati tulajdonú vagyonelemeket: a) középületek, és intézmények közül: aa)... ab)... ac)... b) köztemetők, c) közművek - a vízíközművek nélkül, melyek az Övt. 20. (2) bekezdés alapján törvény által már a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartoznak -, 7
d) muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek, e) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon, f) sportpályák és sportcélú létesítmények, és az g) erdők. 7. (1) A törvény alapján korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg. (2) A 6. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott intézmények, középületek forgalomképességének korlátai, hogy a) az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni, b) nem lehet elidegeníteni az adott intézményt, középületet akkor sem, ha az intézményi- és a közfeladat ellátása ideiglenesen várhatóan maximum... évig szünetel. (3) A 6. (2) bekezdés b) pontjában meghatározott temetők forgalomképességét korlátozza, hogy a temető céljára használt földterületeket a temetkezési cél fennállásáig, továbbá a temető megszüntetéséig nem lehet elidegeníteni, megterhelni és vállalkozásba, társulásba vinni. (4) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak Verőce Község Önkormányzat Képviselő-testülete egyedi, minősített többségű döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona Korábban a helyi önkormányzatokról szóló törvény 79. (2) bekezdés b) pontja rögzítette, hogy mely vagyonelemeket kell korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe sorolni: 79. (2) b) korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, további a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók..., Az előbbi rendelkezés hatályon kívül helyezésre került, így a képviselő-testület az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát egyrészről a jogszabályok, másrészről saját döntése alapján határozhatja meg. Jogszabály alapján legalább korlátozottan forgalomképes besorolást kell adni az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezései alapján az alábbi vagyonelemeknek: - a műemlékek 3. (4) Az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épület korlátozottan forgalomképes. Elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez a kultúráért felelős miniszter hozzájárulása is szükséges. - védett természeti terület 7. (4) Az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti terület korlátozottan forgalomképes. Elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához a természetvédelemért felelős miniszter engedélye is szükséges. 8
- víziközművek 20. (2) A víziközművek az önkormányzati törzsvagyon körébe tartoznak, és korlátozottan forgalomképesek, csak közszolgáltatási célra hasznosíthatók. - kulturális javak 22. (6) Az önkormányzat tulajdonában lévő kulturális javak korlátozottan forgalomképes; elidegenítéséhez a kultúráért felelős miniszter hozzájárulása szükséges. A képviselő-testület a fentieken túlmenően egyes vagyonelemeket saját belátása szerint a kötelezően forgalomképtelen törzsvagyonon kívül besorolhat a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe. A rendelettervezet 6. (2) bekezdésében lehet illetve kell rögzíteni a Képviselő-testület által megjelölteket! A besorolás előtt mérlegelni kell azokat az okokat, amelyek előidézik az adott vagyonelem forgalomban való részvételének korlátozását. A korlátozottan forgalomképesség tartalmát minden esetben rögzíteni kell. A jogszabály az általa meghatározott vagyoni körre megad egyfajta korlátozást, feltételrendszert, amit a képviselő-testület tovább szigoríthat. Mivel a képviselő-testületnek az általa besorolt vagyonelemekre maga kell, hogy meghatározza a vagyontárgy forgalomban való részvételére vonatkozó korlátokat, feltételeket, a rendelettervezet a középületekre és intézményekre, valamint a temetőre vonatkozóan tartalmazza ezen korlátokat. A korlátokat a rendelet tartalmazza a képviselő-testület számára javasolt kiegészítésekkel. Az Övt. alapján korlátozottan forgalomképes törzsvagyon: - műemlék, - védett természeti terület, - víziközmű és a - kulturális javak. Az önkormányzat által korlátozottan forgalomképtelennek minősített vagyonelemekhez az alábbiakat javaslom meghatározni: - egyes középületek, intézmények, - általában a közmű, tehát a víziközműn kívüli egyéb közművek is, - köztemetők, - muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek, - önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon, - sportpályák és sportcélú létesítmények, és az - erdők. Az önkormányzat üzleti vagyona 8. Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába. Az önkormányzat üzleti vagyona 9
A nemzeti vagyonról szóló törvény 3. (1) bekezdés 18. pontja kimondja, hogy üzleti vagyon: a nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik a törzsvagyonba. Ezen vagyoni kör más irányú meghatározása nehéz, a felsorolás a vagyon összetettsége miatt nagyon bonyolult lenne, ezért alakult ki a fenti meghatározási forma a szakirodalomban is. III. fejezet A tulajdonosi és ezzel összefüggő jogosítványok gyakorlásának módja, az egyes jogügyletek megkötésének irányadó szabályai A tulajdonosi jogok gyakorlása 9. (1) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, a tulajdonjog egyes részjogosítványainak gyakorlásával szerveit bízza meg. (2) A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyait e rendelet keretei között bízhatja másra, adhatja át üzemeltetésre. 10. (1) A Képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel: a) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása, b) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása, c) a szerződésben foglaltak teljesítésénekellenőrzése, és az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása, d) olyan szerződési ajánlatok önálló elutasítása, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban foglaltakkal ellentétes lenne, e) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres vagy nemperes eljárás megindítása, f) hozzájárulás közterület használatához vagy erre szerződést kössön, ha a használat közterületként nyilvántartott földrészlet rendeltetésének megfelelő használatát biztosítja, g) településrendezési tervben közút vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése, h) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában. (2) A polgármester a költségvetés éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a képviselő-testületnek az (1) bekezdés szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységéről. 10
11. (1) Önkormányzati vagyonkezelő szerv: az önkormányzat hivatala. (2) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal az önkormányzat kötelező feladatinak sérelme nélkül a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik. (3) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja. (4) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet. (5) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselő-testület nyilatkozatával lehet. (6) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselőtestület, az önkormányzati vagyonkezelő szerv útján gondoskodik. (9) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni. Az önkormányzati vagyonhasznosításra vonatkozó általános szabályok 10. (1) A vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai eredményes és hatékony ellátásának elősegítése. (2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe, használatra, haszonbérbe vagy haszonkölcsönbe, üzemeltetésbe adása, vagyonkezelésbe adása, apportálása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához nem szükséges vagyon elidegenítése értendő. (3) Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor előzetes célszerűségi vizsgálatot kell végezni. Ennek során számba kell venni a feltételeket, vizsgálni kell a jövedelmezőséget, ki kell választani alternatívák mérlegelésével a legmegfelelőbb hasznosítási formát, valamint fel kell mérni a vállalkozás résztvevőit, és meg kell határozni a hozzájárulásuk arányát. (4) A vagyonhasznosítás a kötelező önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása 11. 11
(1) A vagyon értékének megállapítására általában a vagyonkataszterben nyilvántartott becsült érték az irányadó. (2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, apportálására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása esetét az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak szerint kell meghatározni: a) értékpapír esetén a névérték alapján, b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján. (3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. (4) Üzleti vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik. (5) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó-és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi. Eljárás a tulajdonos képviseletében 12. Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik. A tulajdonosi és ezzel összefüggő jogosítványok gyakorlásának módja, az egyes jogügyletek megkötésének irányadó szabályai A rendelettervezet e fejezete tartalmazza a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának technikai menetét, az egyes jogosítványokat. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 107. -a szerint a helyi önkormányzatot törvényben meghatározott eltérésekkel megilletik mindazon jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik és terhelik. A tulajdonost megillető jogokat a képviselő-testület gyakorolja. Az önkormányzat tulajdonosi jog gyakorlását alapvetően meghatározza: - a nemzeti vagyonról szóló törvény, és az e törvényben hivatkozott törvények, valamint - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény. A képviselő-testület a tulajdonost megillető jogait átruházhatja. Az átruházás előnye, hogy a képviselő-testület mentesül olyan döntések alól, melynek meghozatala nem olyan nagy horderejű, és közvetlen beavatkozást, döntést igényelne. (A rendelettervezet avr. jelenleg még hatályos szabályozásaira figyelemmel nem tartalmaz javaslatokat az egyes tulajdonosi jogok átruházására vonatkozóan.) 12
A rendelettervezet tartalmazza valamennyi tulajdonosi joggal kapcsolatos döntési jogosítványt, azaz: a) a tulajdonjog átruházást, b) az ingyenes vagyonátruházást, c) a vagyon megterhelését, d) a vagyon vállalkozásba vitelét, e) a vagyonkezelési jog létesítését és átengedését, f) a haszonélvezeti jogot, g) a hasznosítási jogot, használatba adást, h) a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeinek gyakorlását, i) a pénzeszközök feletti joggyakorlást, j) a követelésről való lemondást, k) a hitelfelvételt és -törlesztést, kötvénykibocsátást, beruházást és felújítást, lízinget, l) az ellenérték nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadását. A III. fejezet 9-12. -ai a jelen tervezettel módosítandó, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló módosított 1/2004. (I. 13.) számú rendelet (a továbbiakban: Vr.) 6-9. -aival megegyező szöveg, kivéve a 10. (6) bekezdését, melynek rendelkezései e rendelet-tervezet 13. -ában került rögzítésre. Tulajdonjog átruházás 13. (1) Vagyon tulajdonjogát átruházni 1 000 000,- Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. (2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni a) természetes személy vagy b) a Nvtv-ben meghatározott átlátható szervezet részére lehet. Tulajdonjog átruházás A nemzeti vagyonról szóló törvény 13. (1) bekezdése kimondja, hogy: - a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. A versenytárgyalás útján való vagyonértékesítés értékhatárának kikötése kötelező. Az értékhatár meghatározásánál figyelembe kell venni a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt, a 25 millió forintot. Ennél az értékhatárnál a képviselő-testület kisebb összeget is meghatározhat. A tervezet a Vr. szerinti 1.000.000,- Ft-os értékhatárt rögzíti. 14. 13
(1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont. (2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni. (3) Az üzleti vagyont a (4) bekezdésben leírtak kivételével csak a 13. (1) bekezdésében meghatározottak szerint lehet elidegeníteni. (4) Vagyon elidegenítésének szándéka esetén nem kell hirdetést feladni és versenytárgyalást tartani, ha a) a vásárolni szándékozó a tulajdonában lévő ingatlan melletti egyébként vélhetően másképp nem hasznosítható területrészt kívánja megvenni (telekhatárrendezés). b) ha a jogügylet eredményeképpen közös tulajdon megszüntetésére kerül sor. (5) A (2) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítésére a 13. (1) és a 14. (3) bekezdésben rögzített szabályokat kell alkalmazni. Ingyenes vagyonátruházás 15. (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a nemzeti vagyonról szóló törvény 13. (3)-(7) bekezdése alapján lehet. (2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre. Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására vonatkozó szabályait a nemzeti vagyonról szóló törvény 13. (3)-(7) bekezdései tartalmazzák. Ennek értelmében az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet. Fontos azonban, hogy a tilalom csak a nemzeti vagyonról szóló törvény által meghatározott vagyonra terjed ki, azaz e rendelkezéseket nem kell alkalmazni a hivatkozott törvény 2. -ában meghatározott vagyonelemekre. A helyi rendelet e tárgykört - a korábbi vagyonrendelettel ellentétben - részletesen nem szabályozza. A vagyon megterhelése 16. (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető: a) vagyonkezelői joggal b) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal. 14
17. (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg. (2) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a 16. -ban meghatározottakat kell alkalmazni. 18. (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni. (2) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése értékhatár nélkül a képviselő-testület joga. A vagyon megterhelésével kapcsolatos főbb szabályokat a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg. A forgalomképtelen nemzeti vagyon esetében kizárja a megterhelés lehetőségét, csupán vagyonkezelői jog, és jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom létesítése lehetséges. A nem önkormányzat által saját hatáskörben korlátozottan forgalomképes vagyonnak sorolt vagyonok esetében a vagyon megterhelésének korlátait jogszabályok határozzák meg. A vagyon megterhelésére a jogot nem célszerű átruházni a képviselő-testületnek, mivel az jelentős vagyonmozgási csökkenési következményekkel járhat. A vagyon vállalkozásba vitele 19. (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni. (2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba vitelének szabályait a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg. (3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni. 20. (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető. (2) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre a nemzeti vagyonról szóló törvény 8. -ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni. (3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot értékhatár nélkül a képviselő-testület gyakorolja. 15
Az önkormányzat saját vállalkozást nem folytat. Az önkormányzat azonban az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részt vehet vállalkozásban. A vállalkozásban való részvétel a különböző gazdasági társaságban jogszabály alapján szerzett részesedésre és az azzal kapcsolatos jogokra terjed ki. A nemzeti vagyonról szóló törvény 8. -a szabályozza a gazdasági társaságban való részvétel szabályait. Fontos, hogy az önkormányzat képviselő-testülete a részesedéseivel kapcsolatos döntés jogát a döntések súlya, valamint a közösségi érdek miatt ne ruházza át. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése 21. (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. (1) bekezdés b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli. (2) Az önkormányzat vagyonkezelői jogot az alábbi vagyonelemekre létesíthet: a) b) c) (3) A vagyonkezelő jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel. (4) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető. (5) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek a) elengedi vagy b) nem engedi el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. (6) bekezdése szerinti kötelezettségét. A vagyonkezelői jog létesítése A vagyonkezelési jogot létesíteni a nemzeti vagyonról szóló törvény által meghatározott 3. (1) bekezdés 19. pontja szerinti vagyonkezelő részére lehet. Annak figyelembevételével, hogy vagyonkezelői jog közfeladat ellátására történhet, a rendeletben meghatározásra kerültek azok a vagyonelemek, melyekre vagyonkezelési jog létesíthető. Közfeladat alatt a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. (1) bekezdés 7. pontja szerint meghatározott feladatokat kell érteni, azaz: 16
közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, továbbá az állam nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiből adódó közérdekű feladatokat, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is. A közszolgáltatások körébe a helyi önkormányzatokról szóló törvény 8. (1) bekezdése alapján a következők tartoznak: települési önkormányzat esetén: A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyitűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásáról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. (6) bekezdése kimondja, hogy - a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyon eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni, - az önkormányzat az általa megkötött vagyonkezelési szerződésben meghatározott feltételek mellett meghatározott mértékben elengedheti az előbbi kötelezettségének teljesítését. A rendelet úgy rendelkezik, hogy e kötelezettségek elengedéséről, illetve el nem engedéséről a vagyonkezelési szerződés megkötésekor a képviselő-testület dönt. A vagyonkezelési jog olyan jog, amely magában foglalja: - a vagyontárgy birtoklásának, - használatának és - a hasznok szedésének jogát. A vagyon kezelésével összefüggő alapvető szabályokat a nemzeti vagyonról szóló törvény 11. (1), (3)-(9) bekezdése rögzíti. A vagyonkezeléssel kapcsolatos legfontosabb szabályok: - a vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel jön létre, - a vagyonkezelési szerződés meghatározott vagyonkezelőkkel köthető, - a szerződéshez nem szükséges versenyeztetés, - a vagyonkezelőt megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá használati joggal, szolgalommal vagy más dologi joggal nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, valamint a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át és nem terhelheti meg. A vagyonkezelő joggal kapcsolatos további szabályokat állapít meg a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. -a is. 17