FOGORVOS SZAK Mesterképzési szak megnevezése: Szakfelelős: A szak képesítési követelményének korm. rend. száma: bemeneti feltétel: fogorvos Dr. Szabó Gyula egyetemi tanár 72/2002.(IV.12.) korm. rend; 36/1996.(III.5.) korm. rend. érettségi-felvételi vizsga: biológia és kémia/fizika Mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: mesterfokozat, master, M.Sc. szakképzettség: fogorvos, doktori címmel szakképzettség angol nyelvű jelölése: doctor of dental sciences, DDS. szakképzettség latin nyelvű jelölése: doctor medicinae dentarie oklevélbe bekerülő szakirányok: - Képzési terület: fogorvos- és egészségtudományi Képzési idő: 10 félév 9*14 hét + 12 hét + 10 hét nyári gyakorlat = 148 hét A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: egységes, osztatlan a képzés, alapképzési szak nincs Mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 300 kreditpont Elméleti, alapozó modulhoz rendelhető kreditérték: 98 kreditpont Preklinikai modulhoz rendelhető kreditérték: 64 kreditpont Klinikai modulhoz rendelhető kreditérték: 106 kreditpont Szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 20 kreditpont Kötelezően választható tárgyakhoz rendelhető kreditérték: 25 kreditpont Szabadon választható tárgyakhoz rendelhető kreditérték: 15 kreditpont Gyakorlati ismeretek aránya a szak tanterve alapján: 70% Mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzési idő alatt elsajátított ismeretanyag, szakmai készségek, orvosi szemlélet és magatartás birtokában vesznek részt az egészségügyi ellátásban és folytatnak tevékenységet úgy, hogy ezen tevékenységük során messzemenően figyelembe veszik a betegek sajátosságait, emberi méltóságát, jogait és ennek megfelelően döntenek, illetve cselekszenek, továbbá megfelelő szakképzési program sikeres szakvizsgával dokumentált teljesítése után, választott szakterületükön önálló szakorvosi munkát végeznek, továbbá a megfelelő elméleti ismeretek, gyakorlati készségek és attitűdök birtokában vannak. a) A tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek történő alkalmazása: Ismerik: - az egészség fogalmát, az erre vonatkozó koncepciókat, kritériumokat és ezek alkalmazását, - az egyén és a társadalom egészségvédelmének és az egészség helyreállításának tudományos alapjait, az egészséges emberi szervezet működési mechanizmusait, az egészségre veszélyes ártalmakat és forrásokat, a gyakrabban előforduló betegségek okait, tüneteit, patomechanizmusát, etiopatogenezisét, korai diagnosztikáját, megelőzésük lehetőségeit és módszereit, a gyógyításukra szolgáló eljárások lényegét, indikációit és kontraindikációit, valamint ezen eljárások kockázatát és a főbb gyógyító eljárásokat, - a prevenció, a diagnosztika, a terápia és a rehabilitáció elméleti és gyakorlati alapjait,
- az általános vizsgálatokhoz szükséges klinikai és műszeres vizsgáló módszereket, valamint e vizsgáló módszerek javallatait, ellenjavallatait és a vizsgálati eredményekből levonható következtetések diagnosztikai értékét, - a betegségeknek a lelki élettel, a magatartással és társadalmi tényezőkkel összefüggő vonatkozásait, - az egészségügy szervezésének, irányításának gazdasági alapjait, - az egészségügyi szűrővizsgálatok elvi alapjait és a gyakorlati megvalósítás módszerét és rendszerét, - a fontos terápiás eljárások lényegét, ezen eljárások elméleti alapjait, várható eredményeit és esetleges mellékhatásait, valamint ezek költségkihatásainak az alapjait, - a fontosabb orvostechnikai berendezések/műszerek működési elvét, alkalmazási területeit, valamint a balesetvédelmi és munkavédelmi előírásokat, kezelni tudják az orvosi alaptevékenységben használatos eszközöket, b) személyes adottságok, készségek: - képes diagnosztizálni a gyakoribb betegségeket és a megállapított kórisme birtokában dönteni tudnak a sürgős intézkedésről, vagy beavatkozásról, - kellő jártassággal rendelkezik az életmentésben, - kellő ismerettel rendelkezik: a rehabilitáció lehetőségeiről és módszereiről, az egészségügyi szolgáltatás finanszírozásáról, a népegészségügyi ártalmak etiopatogeneziséről, a megelőzés módjairól, az alapvető népegészségügyi módszerekről, beavatkozásokról és alkalmazásáról, - célirányos és pontos anamnézis tud felvenni a vizsgált személyről és/vagy annak környezetéről, - megfelelő gyakorlattal rendelkezik: a fizikális vizsgálatok elvégzésében és értékelésében, az egészségre ártalmas magatartás és életmód felismerésében, a szakszerű kórleírásban és a dokumentáció vezetésében, a konzíliumok szükségességének megítélésében, - megfelelő áttekintése van az egészségügyi biztosítási rendszer és az egészségügyi szolgálat szervezeti felépítéséről és működéséről, - szükség esetén megfelelő hatósági intézkedések megtételére képes. c) szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: - jó empátia, embereken segíteni akarás, - probléma felismerő és megoldó készség, - készség az állandó tanulásra, új módszerek megismerésére, - környezettel szembeni érzékenység, - készség a csoportmunkához, személyes felelősségvállalás, - hajlandóság a megszerzett tudás átadására, - jó kommunikatív készség, stb. - jó manualitás, stb. A törzsanyag szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretköreinek bemutatása: Elméleti (alapozó) ismeretek: (1-4. szemeszter) Alapvető képzési cél: széleskörű elméleti ismeret és gyakorlati készségek megszervezése speciális kurrikulumok, tanfolyamok és gyakorlatok segítségével. Konkrétan: - A biológiai jelenségek értelmezése, azok celluláris, szubcelluláris és molekuláris alapjai, elemzésének kisérleti módszertana (molekuláris sejtbiológia, biofizika, orvosi kémia), - Az emberi test felépítése és szerkezetének megismerése (általános anatómia, szövet és fejlődéstan, neuroanatómia), - Az egészséges emberi szervezet működése, szabályozása, életfolyamatai (biokémia, élettan, immunológia alapjai), - Az egészséges és beteg ember pszichéje, személyisége, orvos-beteg kapcsolat (orvosi antropologia, orvosi etika) - Az orvostudományi adatok kezelése, nyelvi kommunikáció (biometria, informatika, latin nyelv, angol orvosi szaknyelv (nyelvek elektív tárgyként)),
- Az első orvos-beteg találkozás (orvosi elsősegély, orvosi kommunikációs gyakorlat, ápolási ismeretek) - A fogazati anomáliák, a caries és következményes betegségeinek felismerése és megelőzése (preventív fogászat) - A szájüregi biológiai jelenségek értelmezése, azok celluláris, szubcelluláris és molekuláris alapjai (orális biológia) Preklinikai ismeretek és képességek: (5-6. szemeszter) - A beteg szervezet működési zavarai, a betegségek patomechanizmusa, patomorfológiája (pathológia, kórélettan, mikrobiológia), - Alapvető klinikai vizsgáló módszerek (belgyógyászati propedeutika, sebészeti propedeutika, műtéttani alapismeretek) - Tágabb és szűkebb környezet, magatartás szerepe az egészség megőrzésében és a betegség alakulásában (neuropszichológia, orvosi szociológia) - A gyógyszeres terápia elméleti és gyakorlati alapjai (gyógyszertan 1, 2-3 folyatódik a klinikai modulban) - A konzerváló fogászat és endodontia alapvető elméleti és gyakorlati ismeretei, azok készség szintű elsajátítása (operatív fogászati propedeutika, fogászati anyagismeret) - A fogpótlástan elméleti alapjai és azok gyakorlati elsajátítása (fogpótlástani propedeutika, fogászati anyagismeret) - A szájsebészet alapismeretei, gyakorlati készségek megszerzése (szájsebészet) Klinikai ismeretek és képességek: (7-10. szemeszter) - Alapvető laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai módszerek és eljárások (orális radiológia, radiológia, nukleáris medicina (elektív)), - Közegészségtan, a betegségek megelőzésének és epidemiológiájának alapjai. Az egészségügy szervezeti és gazdasági működésének alapjai (megelőző orvostannépegészségtan), - A gyakoribb betegségek komplex (patomechanizmus, diagnosztika, prognózis, gyógykezelés, megelőzés) ismerete (belgyógyászat, bőrgyógyászat, fül-orrgégegyógyászat, szemészet, orális medicina,) - Fontosabb újszülött és gyermek betegségek megismerése (gyermekgyógyászat), - Fontosabb nőgyógyászati betegségek megismerése, alapvető szülészeti ismeretek elsajátítása (szülészet-nőgyógyászat), - A központi idegrendszer működésének, diagnosztikájának, komplex terápiájának és sebészetének ismerete (orvosi pszichológia, pszichiatria, neurológia, idegsebészetelektív tárgy), - Átfogó klinikai tanulmányok, interdiszciplináris ismeretek (igazságügyi orvostan), - Fogpótlások készítésének átfogó ismerete és azok gyakorlati megvalósításának képessége (kivehető fogpótlások, fogpótlástan) - A fogak különböző eredetű megbetegedéseinek átfogó ismerete, diagnosztikája, ellátásának gyakorlati elsajátítása (carológia, endodontia, konzerváló fogászat) - Fogazati fejlődési anomáliák felismerése, diagnosztikája, és terápiája (fogszabályozás) - Gyermekek fogászati ellátásának alapjai, gyermekkori szájbetegségek diagnosztikája, ellátásának gyakorlati elsajátítása (gyermekfogászat) - Fogágybetegségek és a szájnyálkahártya betegségeinek patomechanizmusa, molekuláris alapjai, kezelésének elméleti és gyakorlati elsajátítása (parodontológia), - Dentoalveolaris és maxillo-faciális szájsebészeti ellátás átfogó ismerete, diagnosztika, terápia (szájsebészet) Gyakorlati ismeretekre vonatkozó követelmények: Alapozó modulban: (nyári gyakorlat) Fogászati szakasszisztensi gyakorlat (2 hét, 70 óra) Preklinikai modulban: (nyári gyakorlat) Dento-alveolaris szájsebészet gyakorlat (4 hét, 140 óra) Klinikai modulban: (nyári gyakorlat) Konzerváló fogászati és fogpótlástani gyakorlat (4 hét, 140 óra)
Idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelmények: - Orvosi szaknyelvi C típusú vizsga angol nyelvből az abszolutórium megszerzésének egyik feltétele. - Középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga világnyelvből -diploma elnyerésének feltétele. - A PROFEX államilag elismert orvosi szaknyelvi vizsga mind a diploma megszerzéséhez szükséges képesítési követelményt, mind az egyetemi tanulmányok lezárásához szükséges nyelvi követelményt kielégíti. Testnevelésre vonatkozó követelmények: A Szigorló modul felvételének előfeltétele 4 félév (heti 2 óra) testnevelés foglalkozás, mint kritérium követelmény tárgy elvégzése. A kritériumtárgy követelményét elsősorban a Mozgástani Intézet által közétett testnevelési foglalkozásokon, másodsorban az orvoskar diáksportkörének és sportegyesületének foglalkozásain harmadsorban az egyetem bázisán működő Pécsi Egyetemi Atlétikai Club (PEAC) edzésein teljesíthető. Az abszolutórium: Az abszolutórium (végbizonyítvány) megszerzése tanúsítja, hogy a hallgató a szak tantervében szereplő valamennyi tanulmányi- és vizsgakötelezettségét teljesítette és így záróvizsgára bocsátható. Az abszolutórium kiadásának nem feltétele a diplomamunka sikeres megvédése és a rendeletekben megszabott idegen nyelvi tudás igazolása. Az abszolútórium megszerzésének feltételei: (a) az előírt minimális kreditpont-számot (300) megszerezte, (b) a tanrendben feltüntetett valamennyi kötelező tárgyból kreditet szerzett, valamint (c) az elektív tárgyakból a szükséges minimális kreditet (25 pont, a további 20-at az diplomadolgozatra kapja) megszerezte. A hallgató leckekönyvében az abszolutóriumot a Tanulmányi Osztály tölti ki és az Oktatási Dékánhelyettes írja alá. Diplomadolgozat elkészítésének főbb követelményei: A záróvizsga letétele előtt a hallgatónak diplomadolgozatot kell készítenie és azt megvédenie. A diplomadolgozat célja az, hogy a hallgató az orvostudomány kiválasztott problémakörének önálló tanulmányozásával és tudományos feldolgozásával fejlessze lényegmegragadó képességét, elsajátítsa a könyvtár használatát, az irodalomkutatás módszereit, és képes legyen adatait és következtetéseit tömören és szabatosan megfogalmazni. A konzulens A hallgató a diplomadolgozatot konzulens segítségével készíti. A konzulensnek elméleti intézet esetén Ph.D. fokozattal, klinika, oktató kórház esetén az adott tárgyból szakvizsgával kell rendelkeznie. Célszerű a 4. év második félévében a konzulens személyét kiválasztani és a diplomadolgozat alapjául szolgáló munkát elkezdeni. A konzulens személyének kiválasztásában segít az Intézetek által kiadott, a Tanrendi Tájékoztatóban megjelentetett tudományos témakörök jegyzéke. A konzulensi viszony a hallgató és a konzulens között írásban jön létre. A hallgató elfogadását az erre szolgáló űrlapon a konzulens aláírásával igazolja. Ugyanezen űrlap konzulensnél maradó példányán a hallgató aláírásával elkötelezettséget vállal a munkához. Az aláirt űrlap harmadik példányát azon Intézet vezetőjének kell átadni, ahol a hallgató a diplomadolgozatot meg fogja védeni. A konzulensek személye illetve a diplomadolgozat témája az 5.. évre való beiratkozás előtt megváltoztatható. Ugyanazon konzulenssel a téma megváltoztatása a konzulens és a hallgató szóbeli megegyezése alapján történik. A konzulens személyének megváltoztatásáról a hallgatónak a konzulenst, valamint az Intézet vezetőjét az új konzulenssel való megegyezés után 8 napon belül írásban kell tájékoztatnia.
A diplomadolgozat mögött álló munka minőségéért a konzulens felel. Ha a konzulens úgy ítéli, hogy a hallgató a konzulens által megszabott, tőle elvárható időarányos munkát nem végzi el, az együttműködést megszakíthatja. Erről a konzulensnek a hallgatót és az Intézet vezetőjét írásban kell tájékoztatnia. A konzulens azonban nem szakíthatja meg a hallgatóval konzulensi viszonyát a hallgató 5. évre való beiratkozása után. A konzulens ugyancsak nem vállalhat olyan hallgatót, aki az 5. évre már beiratkozott. Az 5. évre iratkozás egyik feltétele annak igazolása, hogy a hallgató a diplomadolgozat elkészítéséhez a munkát a konzulenssel megkezdte, illetve, hogy Tudományos Diákköri pályadíjat nyert. TDK pályamunka Ha a hallgató a Dékán által kiírt pályázaton Tudományos Diákköri pályamunkával díjat nyert, azt diplomadolgozatként elismerik. Erről az Intézet vezetőjét a Tanulmányi Osztály írásban tájékoztatja. Ha a diplomadolgozat díjazott TDK pályamunka, arról a bizottságnak nem kell írásbeli véleményt alkotni - ezt a díjazás alapjául szolgáló, bizottsági vélemény pótolja - a hallgatónak csak vitakészségének bizonyításául kell azt szóban megvédenie. Ha a pályamunka-díjat kapott hallgató TDK konferencián a diplomamunka témájából előadást tartott, a pályamunkát szóban sem kell megvédeni, azt automatikusan jeles szakvizsgadolgozatként kell elfogadni. A Pályamunka díjazott voltát, valamint a TDK konferencián való előadásának tényét a TDK Elnöktől kapott információ alapján a Tanulmányi Osztály közli az Intézettel és jegyzi be a hallgató leckekönyvébe. Társszerzős pályamunka csak az első szerző számára fogadható el diplomadolgozatként, a többi szerző lemondó nyilatkozatának melléklése esetén. Több szerzős TDK előadás esetén is a fenti kedvezményt csak a tényleges előadó (a társszerzők írásbeli nyilatkozata alapján) kaphatja meg. Formai követelmények: A téma feldolgozásához a hallgató igénybe veheti a központi és a tanszéki könyvtárak szolgáltatásait. A hallgató angol nyelven is írhatja diplomadolgozatát. A diplomadolgozat terjedelme a táblázatokkal és az irodalomjegyzékkel együtt, általában 20-40 normál gépelt oldal lehet. Fűzve, vagy kötve készítendő el. Külső borítóján fel kell tüntetni a dolgozat címét, készítője nevét, a beadás évét, a konzulens nevét és munkahelyét. Az elkészült dolgozatokat két példányban a konzulens intézetének - ha a konzulens nem az Egyetem dolgozója, a téma szerint illetékes egyetemi Intézet - vezetőjéhez kell benyújtani az általa megszabott időpontig. A védés A diplomadolgozatot szóban meg kell védeni. Ez az OE vezetője által felkért bíráló (rendszerint az Intézet oktatója nem a konzulens) rövid írásbeli véleménye alapján háromtagú bizottság előtt történik, a Tanulmányi Osztály adminisztratív segítségével. A bizottság tagjai az Intézet vezetője, vagy helyettese, a bíráló és a konzulens. A védés lebonyolításáért és formai követelményeinek teljesítéséért az illetékes egyetemi intézet vezetője a felelős. A záróvizsgára a végzős hallgató csak akkor bocsátható, ha az intézet vezetője legkésőbb a június 1-ig a sikeres védés igazolását a Tanulmányi Osztályra megküldi. A diplomadolgozat és a védés együttes értékelése 5 fokozatú osztályzattal történik, amelyet a hallgatóval a védést követően közölni kell. Jeles eredményt elsősorban olyan diplomadolgozat kaphat, mely saját kísérletes megfigyelésen (TDK munkán) alapul. A diplomadolgozatért a tantervben meghatározott kredit is jár (a Fogorvosi Szakokon 20). Ha a diplomadolgozat védésekor a hallgató elégtelen osztályzatot kap, záróvizsgára csak ennek kijavítása után bocsátható. A javított diplomadolgozat legkorábban két hónappal a védést követően nyújtható be. A védés eredményét és rövid szöveges véleményezését is tartalmazó, a bizottság tagjai által aláírt nyomtatványt és a diplomadolgozat egyik példányát az Intézet vezetőjének a Tanulmányi Osztályhoz kell eljuttatnia. Ezt a dolgozatpéldányt készítője a szóbeli záróvizsgán visszakapja. A másik példány a védést lebonyolító Intézet könyvtárába kerül, és azt ott 5 évig meg kell őrizni.
A záróvizsgára jelentkezés feltételei: A záróvizsga a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges számonkérés, amelynek során a jelöltnek arról kell tanúságot tennie, hogy a képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsgára bocsátás feltételei: az abszolutórium megszerzése a jelentkezést megelőző két éven belül, a szakdolgozat elkészítése, benyújtása és megvédése, és a tantervben előírt kritériumkövetelmények teljesítése. A záróvizsga három rész-vizsgából áll: az országosan szakonként egységes írásbeli tesztvizsga, gyakorlati vizsga, és szóbeli vizsga. A záróvizsga gyakorlati-, és szóbeli vizsga részét egy napon, vizsgáztató bizottság előtt kell tenni. A záróvizsga-bizottságok az Elnökön kívül 2-4 tagból állnak. A bizottságokat úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja külső, nem orvoskari szakember legyen. Az Elnökök személyére a KB tesz javaslatot és a Kari Tanács hagyja jóvá legfeljebb 3 évre. A Bizottság tagjait a Dékán kéri fel. A záróvizsga rész-vizsgák érdemjegyeinek megállapítása 5 fokozatú osztályzattal történik. A rész-vizsgák érdemjegyei nem vonhatók össze. Sikertelen rész-vizsga esetén a komplex záróvizsga folytatható, megismételni csak a sikertelen rész-vizsgát kell. A komplex záróvizsga akkor sikeres, rá érdemjegy akkor adható, ha valamennyi rész-vizsga osztályzata legalább 2-es (elégséges). A komplex záróvizsga minősítését a három részvizsga és a diplomamunkáért kapott érdemjegy egyszerű számtani átlaga adja az alábbiak szerint: 4,51 5,00 jeles 3,51 4,50 jó 2,51-3,50 közepes 2,00-2,50 elégséges. Javító záróvizsga a következő záróvizsga időszakában tehető. Ha a hallgató a hallgatói jogviszony megszünéséig záróvizsgáját nem teljesíti, azt később bármikor leteheti a záróvizsga letétele idején hatályos záróvizsgára vonatkozó rendelkezések alapján. A diplomaátvétel feltételei: Oklevelet az a hallgató kaphat, akinek záróvizsgája sikeres és a rendeletekben előírt egyéb, az oklevél megszerzéséhez szükséges követelményeket (pl. állami nyelvvizsga) teljesítette. Az oklevelet az Egyetem rektora, a Kar dékánja és a záróvizsgáztató bizottság elnöke írja alá. A diplomaátlag a teljes tanulmányi időszak alatt szerzett valamennyi kreditet eredményező vizsga érdemjegyeinek súlyozott átlaga. Diplomaátlag számításához a záróvizsga érdemjegyéhez a diplomamunka kreditjét kell hozzárendelni. A diploma magyar és latin nyelvű. A fogorvosok doktori címét tanúsító diplomán a diplomaátlag alapján a következő minősítések egyikét kell feltüntetni: Summa cum laude (4.51-5.00) Cum laude (3.51-4.50) Rite (2.00-3.50) A diplomát a feltételek teljesítését követő egy hónapon belül ünnepélyes keretek között adják át. A hallgató részére a Kar magyar nyelvű oklevélmellékletet állít ki az Európai Bizottság és az Európa Tanács által kidolgozott minta szerint. A hallgatók kérésére és költségére az oklevélmellékletet angol nyelven is ki kell adni.