Előzetes tervezői változat Munkaanyag 1
T.1. TERÜLETI CÉL SZOLNOK NAGYVÁROS-TÉRSÉG POZÍCIÓJÁNAK MEGERŐSÍTÉSE A BÉCS-BUDAPEST-BELGRÁD/BUKAREST FEJLŐDÉSI TENGELY ÉS A TISZA-VÖLGY TÉRRENDSZEREIBEN Szolnok nagyváros-térsége (Szolnok mellett Törökszentmiklós, Martfű, valamint a megyeszékhely vonzáskörzetének megyén belüli és megyehatáron túli települései, funkcionális várostérség) regionális pozíciója alapján a Tisza súlyponti fekvésű pólusa, miközben Szolnokot az OFTK városhálózati tervlapja a Budapest metropolisz-térség fontos csapágyvárosaként kezeli. A Szolnok funkcionális várostérség (FVT) stratégiai célja e kettős szerep összehangolt kibontakozásához szükséges szerkezetalakítási, infrastrukturális, intézményi és társadalmi feltételek kialakítása, miközben harmadik pillérként alapvető cél a várostérségen belüli funkcionális együttműködés és munkamegosztás rendszerének megerősítése. Az OFTK szerinti csapágyváros jövőkép fő vonalaiban megfelel Szolnoknak, azonban ettől a szereptől még messze van, többek között a kielégítő kapcsolatok hiánya miatt. A szolnoki pólus mai térségi és gazdasági helyzetének fenntartásához, megerősítéséhez és dinamizálásához feltétlenül szükséges a budapesti régióhoz, illetve a M5 folyosóra szerveződő dinamikusan fejlődő tengelyhez való gyorsforgalmi közúti csatlakozás, ami egyúttal a IV. Helsinki folyosó közúthálózati és Szolnokot érintő vasúthálózati elemeinek összekapcsolását is boztosítaná a keleti országrész legfontosabb közlekedési elosztó pontján. Ennek eszközei az M4-es út Szolnok Budapest közötti szakaszának középtávú kiépítése éppúgy, mint a tervezett M8-as gyorsforgalmi út Kecskeméttel közös pólusfejlesztést megalapozó Szolnok és Kecskemét közötti szakaszának kiépítése a hármas megyehatár-térség városhálózatának összekapcsolódó jövőképéhez is illeszkedve. A 2007-2013 közötti EU ciklusban tűzte ki maga számára a Tisza fővárosává válás jövőképét, ennek keretében a városszerkezet Tiszára szervezésében történtek jelentős előrelépések. A következő fejlesztési ciklus stratégiája a Tisza pólustérség térségi vonatkozásainak erősítéséről és funkcionális tartalmakkal való feltöltéséről fog szólni. A globális folyamatok és az európai célkitűzések a vízgazdálkodás alapvető szemléletváltozását teszik szükségessé, mely technológiai, szervezeti, intézményi megújulást és az ehhez szükséges új szemléletű szakemberállomány megszervezését is szükségessé teszi. Az ún. adaptív (alkalmazkodó) vízgazdálkodás Tisza-térségi oktatási, K+F, kísérleti és központjává válik az FVT, ahol az egyes települések-településcsoportok pilot-projektek sorozatával alapozzák meg 2020-ig, azt azt követő időszak alapvető strukturáját. A pilotprojektek belterületi kisléptékű vízrendezési beavatkozásoktól, tájgazdálkodási kísérleteken át nagyobb léptékű integrált vízügyi projektekig ível. Nagy hangsúlyt kapnak a kapcsolódó idegenforgalmi lehetőségek (konferenciák, intenzív tanfolyamok, szakemberképzések). A stratégia fontos része a Szolnoki FVT városai közötti kapcsolat és munkamegosztás továbbfejlesztése és a város-vidék kapcsolatok lehetséges útjainak kibontása. Szolnok- Törökszentmiklós térsége Magyarország Budapesten kivüli kisközpontja ahol, a tiszai átkelési lehetőségnek köszönhetően, igen erősen centrálisan futnak össze a közlekedési hálózatok. Erre az adottságra a főhálózatokon kívül fontos, másodlagos és alsóbb rendű kapcsolatok is ráépülnek. Ezek biztosítják Szolnok és Törökszentmikós iparimezőgazdasági illetve Szolnok kormányzási-oktatási-kulturális-egészségügyi központi szerepeinek erősítése során az egyes szakterületeken kialakuló nagyobb térségi együttműködésekbe való beépülés feltételeit. Kiemelt jelentőségű ennek felsőfokú oktatási-képzési vetülete, ahol az átszerveződő intézményrendszeren belüli munkamegosztást és az abban való szerepek kiosztását kell meghatározni. A felsőfokú oktatási intézménynek Szolnok várostérség egyensúlyos társadalmi szerkezetének megőrzése szempontjából kitüntetett jelentősége van. Előzetes tervezői változat Munkaanyag 2
T.1. TERÜLETI CÉL TERÜLETI CÉLOK SPECIFIKUS CÉLOK SZOLNOK NAGYVÁROS-TÉRSÉG POZÍCIÓJÁNAK MEGERŐSÍTÉSE A BÉCS-BUDAPEST-BELGRÁD/BUKAREST FEJLŐDÉSI TENGELY ÉS A TISZA-VÖLGY TÉRRENDSZEREIBEN 1. Szolnok nagyváros-térség csapágyvárosi szerepét erősítő szerkezet-alakító beavatkozások (M8, M4, VO - Szolnok-Szajol vasúti logisztikai központ kialakításának közlekedési és területhasználati feltételei) 2. Közép-Alföldi gép- és járműipari klaszter/agglomeráció létrehozása, sokoldalú szerepeinek kialakítása (Kecskeméttel klaszterszervezet létrehozása, arculathoz illeszkedő KKVk támogatása, K+F+I tevékenység támogatása, közép- és felsőfokú oktatás-képzés, felnőttképzés...) 3. Az adaptív vízgazdálkodás Kelet-magyarországi kutatási-fejlesztési és kísérletiinnovációs központjának létrehozása (Szolnok, a Tisza fővárosa; K+F bázis létrehozása a KÖTIVIZIG-hez kapcsolódva és BMGE-vel kooperációban; integrált tájgazdálkodási kísérleti-innovációs központ Nagykörűben; kihelyezett vízmérnök-képzés a Szolnoki Főiskolán, szakközépiskolai és felnőttképzés; e szerephez kapcsolódó innovatív KKV-k és K+F tevékenységek támogatása, nemzetközi kapcsolatépítés hasonló profilú városokkal, tematikus konferenciák, rendezvények, evezősport,..) 4. Életminőség integrált fejlesztése a Szolnoki funkcionális várostérség területén (városrehabilitáció folytatása, rekreációs kínálat és ökológiai szolgáltatások fejlesztése a holtág-rehabilitációhoz kapcsolódóan, elővárosi és városi közösségi közlekedés és kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, vasút- és buszállomás térségek funkcióbővítő fejlesztése, Eurovelo, kulturális kínálatok,..) T.2. A városiasság erősítése és a gazdaság diverzifikációja a Jászság ipari agglomerációban T.4. Tisza menti ökosztráda alrendszereinek kiépítése, differenciált víz- és tájgazdálkodási térségek innovatív fejlesztése S.1. Az emberi erőforrás fejlesztése: a közép- és felsőfokú oktatási-képzés és az egészségfejlesztés intézményi-szervezeti és szolgáltatási struktúrájának továbbfejlesztése S.2. Az agrárvertikum együttműködésen alapuló konszolidációja: a versenyképesség, a tájfenntartó, és a foglalkoztatási potenciál növelése S.3. Társadalmi esélyegyenlőség kialakulásához szükséges társadalmi-intézményi feltételek megteremtése a leszakadó térségekben S.4. A társadalom és a gazdaság megújítását és a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása Előzetes tervezői változat Munkaanyag 3
T.2. TERÜLETI CÉL A VÁROSIASSÁG ERŐSÍTÉSE ÉS A GAZDASÁG DIVERZIFIKÁCIÓJA A JÁSZSÁGI IPARI AGGLOMERÁCIÓBAN A Jászság északi része a megye legdinamikusabb ipari térsége, itt termelődik meg a megyei GDP jelentős része, és foglalkoztatás szempontjából is kiemelt jelentőségű. A statisztikai mutatók azonban az itt megtermelődő GDP, illetve a térség népességmegtartó képessége, a térségben élők jövedelemnövekedési szintje és a vállalkozási aktivitása közötti növekvő szakadékot jelzik. A Jászság és a megye elemi érdeke, hogy ezt az egyensúlytalanságot kiigazítsa, annál is inkább, mivel ez hosszabb távon a nemzetközi tőke döntéseire is visszahat. Ezt a célt szolgálja a városiasság erősítésének és a gazdaság diverzifikálásának egymással szorosan összefüggő célrendszere. A városiasság erősítése a Jászság északi része és a kapcsolódó Heves megyei térség szintjén értelmezendő. Egy infrastruktúrával és rendszerbe szervezett közösségi-kerékpároscarpool alapú közlekedési rendszerekkel jól összefűzött, a budapesti agglomerációval erős kapcsolatban lévő csapágy-várostérség fejlesztése a cél. Az egyre vonzóbbá váló kisváros-központok egymást kiegészítő változatos szolgáltatásokkal, jó elérhetőségükkel és a társadalmi sokféleséghez igazodó lakókörnyezeti és telephely-kínálataikkal stabil, jelentős önfenntartó képességgel rendelkező térséggé fejlődnek. Ebben a városhálózatban a vidéki településeknek alapvetően a város-vidék kapcsolat keretében a városok számára nyújtandó vidékszolgáltatásokat, továbbá a magas szintű helyi ellátást biztosító szolgáltatásokat és a helyi mezőgazdasági termékekhez kapcsolódó kisléptékű feldolgozó kapacitásokat szükséges erősíteni (mezőgazdaság és kapcsolódó feldolgozás, rekreáció, ökológiai szolgáltatások, tájfenntartás, lakossági szolgáltatások). A gazdaság diverzifikálása egyrészt ágazati, másrészt vállalkozási struktúra tekintetében értendő. Ágazati tekintetben kiemelt jelentősége van a szolgáltató szektor bővítésének, ami az életminőséget, a fenntarthatóságot és a foglalkoztatást egyidejűleg képes javítani. Ez egy építkező folyamat, ami nem siettethető, hiszen a szolgáltatásnak fizetőképes keresletre van szüksége, a fizetőképes keresletet viszont többek között a szolgáltatások bővülése révén keletkező többletjövedelem képes generálni. Kiemelten támogatandók azok kisléptékű, innovatív szolgáltatások, amelyek piaci résekre szerveződnek, kevés befektetést igényelnek, viszont jelentős munkaerőt kötnek le. Stratégiai szempontból különösen értékesek a nagy foglalkoztatók, illetve azok jelentősebb jövedelmű foglalkoztatottjai számára vonzó szolgáltatások. Másik kiemelten támogatandó szegmens a térség arculatához illeszkedő elsődlegesen termelő profilú, illetve a termelést és szolgáltatást kombináló mikro- és kisvállalkozások. A vállalkozások képesek a megyehatáron túlnyúló elektro-info-kom regionális gazdasági arculatot erősíteni. A markáns regionális arculat a multinacionális tőke számára fontos tényező, ezzel lehet megágyazni annak, hogy kedvezőbb gazdasági körülmények esetén további tőkebeáramlás történjen ezekben az ágazatokban, míg stagnálás esetén se akarjon a tőke innen menekülni. E mikro- kis- és középvállalkozások hálózatba szerveződve és a multinacionális tőkével együttműködést keresve segíthetik elő az innovációs kapacitás és a megfelelő képzési kapacitás kiépülését e téren is egy tartós építkezési folyamatot generálva. Előzetes tervezői változat Munkaanyag 4
T.2. TERÜLETI CÉL TERÜLETI CÉLOK A VÁROSIASSÁG ERŐSÍTÉSE ÉS A GAZDASÁG DIVERZIFIKÁCIÓJA A JÁSZSÁGI IPARI AGGLOMERÁCIÓBAN 1. Budapesti agglomerációhoz, Szolnok nagyváros-térséghez és Jászság-Heves ipariogisztikai agglomerációhoz való kapcsolódás közlekedési feltételeinek javítása (31-es, 32-es- főutak, M8, Jászberény-Jászárokszállás-Gyöngyös, közösségi közlekedés) 2. Elektro-info-kom ágazat térségi beágyazódásának megerősítése (kapcsolódó műszaki képzés, arculatba illeszkedő KKV-k kiemelt támogatása, e-hulladék újrahasznosítás kiemelt támogatása, Gyöngyös-Jászberény középfokú műszaki képzés, ) 3. FVT ipari agglomeráció funkcióbővítő-életminőségjavító-telephely-vonzó képesség erősítő integrált, összehangolt fejlesztése (városközpontok fejlesztése, szociális rehabilitáció, intézményfejlesztés, Jászapátiban térségi gyógy- és wellness funkció erősítése, városi szolgáltatásokat nyújtó KKV-k ösztönzése, településközi közlekedési kapcsolatok, városok elérhetősége, agglomeráció tájképi gazdagítása, tájgondnokság, összehangolt üzemeltetés, Jászberény és Jászapáti összehangolt térségi sport, rekreációs, egészségfejlesztő, életminőség-javító szolgáltató szerepének funkcióbővítő megerősítése); 4. Zagyva menti integrált víz- és környezetgazdálkodási térség kialakítása és rekreációs és ökológiai szolgáltatások fejlesztése (Zagyva-Tarna árapasztó+jászjákóhalma- Jászberény-Jászfelsőszentgyörgy rekreációs zóna városi sportpark/állatkert, termálstrand, kerékpárút, ökopark-tanösvény, kulturális örökség, belterületi Zagyva-part szerkezetalakító-jóléti fejlesztése, fásítás, kerékpárút funkcionális gazdagítása, művészeti iskolák landart projekt-workshopok, fesztiválok) T.1. Szolnok nagyváros-térség pozíciójának megerősítése a Bécs-Budapest- Belgrád/Bukarest fejlődési tengely és a Tisza-völgy térrendszereiben T.4. Tisza menti ökosztráda alrendszereinek kiépítése, differenciált víz- és tájgazdálkodási térségek innovatív fejlesztése SPECIFIKUS CÉLOK S.1. Az emberi erőforrás fejlesztése: a közép- és felsőfokú oktatási-képzés és az egészségfejlesztés intézményi-szervezeti és szolgáltatási struktúrájának továbbfejlesztése S.2. Az agrárvertikum együttműködésen alapuló konszolidációja: a versenyképesség, a tájfenntartó, és a foglalkoztatási potenciál növelése S.3. Társadalmi esélyegyenlőség kialakulásához szükséges társadalmi-intézményi feltételek megteremtése a leszakadó térségekben S.4. A társadalom és a gazdaság megújítását és a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása Előzetes tervezői változat Munkaanyag 5
T.3. TERÜLETI CÉL A MEGTORPANT TISZÁNTÚLI MEZŐVÁROSI HÁLÓZAT VÁLTOZATOSSÁGÁNAK ERŐSÍTÉSE ÉRTÉKEIK MOBILIZÁLÁSÁVAL ÉS INNOVATÍV VÁROS-VIDÉK EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK KIALAKÍTÁSÁVAL A több évszázados folyamat során kialakult mezőváros-hálózat jelentős térszervező erejű települései a tájhasználattal szerves egységben fejlődtek, ugyanakkor mára a mezővárosok többsége számos tekintetben nagymértékű visszaesést szenvedett el. Az előrejelzések folyamatos és jelentős népességfogyást prognosztizálnak. E négy megyében fekvő, komplex krízissel érintett városhálózat legnagyobb kiterjedéssel Jász-Nagykun-Szolnok megyét érinti. A megyén belül kettő szervesebb térségre bontható a mezővárosok együttese. A Fegyvernek Mezőberény vonaltól keletre Karcag körül alakult ki egy nagyobb városcsoport, a másik térség origójának Mezőtúr tekinthető. A Tiszántúli mezőváros-térség szomszédos megyékkel összehangolt területi fejlesztéseinek középpontjában a nagytérségi kapcsolataik hiányzó elemeinek kiépítése (M4, M44, vasútfelújítás befejezése), a mezővárosi hálózat diverzifikációjának és a városok egymás közötti elérhetőségének összehangolt erősítése áll. A térség egészének arculatát összességében meghatározó agárvertikum külön specifikus stratégiai célként jelenik meg, így fejlesztése nem csak ezt a térséget, hanem az egész megyét érinti. E területi cél keretében az egyes városok, városcsoportok, illetve várostérségek egyedi adottságait hasznosítani képes, arculatépítését, gazdasági sokszínűségét szolgáló termelő, szolgáltató, intézményi fejlesztések állnak a középpontban. A hálózat újjászervezése feltételezi a városok kitűnő elérhetőségét és a városok közötti magas minőségű közlekedési feltételrendszert, továbbá a kooperációs készségek dinamikus fejlődését. A diverzifikációra épülő munkamegosztás a fenntartható térségüzemeltetés és életminőség javítás egyik meghatározó eleme, hiszen a párhuzamosságok és a kihasználatlan kapacitások fokozatos felszámolásán túlmenően, térségi szinten, funkciógazdagításhoz vezet. A diverzifikáció iránya lehet például a Körös menti térség szomszédos megyék szilikátipari klaszteréhez való kapcsolódása, vagy Kunmadaras térségében hulladék-újrahasznosításra épülő zöldipar megalapozása (tiszafüredi, karcagi és kétpói lerakókra alapozva). A térség két központjában, Karcagon és Mezőtúron a térségi szerepű intézményi-szolgáltató funkciók megtartása és kiemelt fejlesztése, a belvárosok funkciógazdagításnak megőrzése-megerősítése és a vasútállomások környezetének funkcióbővítő és arculatjavító fejlesztése kiemelt cél. A térségben található a megye két legnagyobb vonzerejű idegenforgalmi központja: Berekfürdő, Cserkeszőlő és jelentős fejlesztések zajlottak Kisújszálláson is. E három település arányos elhelyezkedése a megye területén kedvező lehetőséget nyújt a kisebb vonzerejű desztinációk mainál jobb kihasználására. E három településen kiemelt feladat a gyógyfürdők környékének funkcióbővítő, szerkezetalakító és arculati fejlesztése az idegenforgalomhoz kapcsolódó foglalkoztatás növelése, és többletforgalom generálása érdekében. Ezek a lépések a magasabb jövedelmű és fogyasztási igényű vendégek térségbe csábítását szolgálják. Integrált fejlesztési programok keretében a környező települések meglévő turisztikai desztinációival való kapcsolatok erősítése is kiemelt feladat, ennek a településközi kerékpárutak menti tájképi vonzerőnövelés is fontos része. Az együttműködés fontos eleme a 2-5 településenként megszervezendő tájgondnokság, mely a tájfenntartás, a tájstabilitás növelés és a tájképi gazdagítás mellett a képzetlen társadalmi csoportok foglakoztatásában, környezettudatos munkakultúra kialakításában is fontos szerephez juthat. Mindezek a mezőgazdaság és az arra épülő feldolgozó illetve háttéripar mellett szolgálják a térség gazdaságának diverzifikálását. Előzetes tervezői változat Munkaanyag 6
T.3. TERÜLETI CÉL A MEGTORPANT TISZÁNTÚLI MEZŐVÁROSI HÁLÓZAT VÁLTOZATOSSÁGÁNAK ERŐSÍTÉSE ÉRTÉKEIK MOBILIZÁLÁSÁVAL ÉS INNOVATÍV VÁROS-VIDÉK EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK KIALAKÍTÁSÁVAL 1. A Tiszántúl nagytérségi integrációja (hiányzó gyorsforgalmi, főúthálózati elemek és Tiszai átkelők kiépítése-fejlesztése: Kisköre-Pusztataskony és Mezőtúr-Szarvas, kompátkelők fejlesztése, országos vasúti törzshálózat felújításának befejezése, közlekedési eszközváltó csomópontok környezetének funkcióbővítő és arculati felértékelése, országos hálózatok elérhetőségének javítása, Tisza-tó integrált turisztikai fejlesztése Heves megyével együttműködésben) 2. Térségi szintű funkciómegosztás, a funkcióváltás, területhasználat változtatás és funkció-megerősítés térségi szinten összehangolt elősegítése (intézményhálózat megváltozott társadalmi viszonyoknak megfelelő gazdagítása; városközpontok funkciógazdagságának megőrzése, erősítése; infrastruktúrával ellátott, részben betelepült gazdasági területek elérhetőségének, telephelyvonzó képességének megerősítése, arculatépítése; kiürült gazdasági területek, felhagyott, alulhasznosított városi területek extenzívebb, funkcióbővítő, gazdaságfejlesztő, klímaváltozáshoz való alkalmazkodást erősítő, biológiai aktivitást növelő hasznosításának támogatása ) 3. Városcsoportok, funkcionális várostérségek egyedi gazdasági arculatának megalapozása, elősegítése (hagyományos sajátos arculatok: 3 megyére kiterjedő szilikátipari régió: arculaterősítő mikrovállalkozások és KKV-k, oktatás-képzés, vásárok-konfenciák; kiemelt gyógyhelyek megerősítése, települési beágyazódás és térségi turisztikai desztinációkkal való összekapcsolása; korszerű zöldipar megteremtése: megújuló energiaipar, hulladékújrahasznosítás; térségi szinten összehangolt örökséggazdálkodás építőipari és tájfenntartó vertikumához kapcsolódó kisvállalkozói háttér kialakítása és középfokú szakemberképzés biztosítása, épített örökség megújítással egybekötött hasznosítása) 4. Karcag és Mezőtúr városközpontjainak komplex lakó és szolgáltató funkcióinak megőrzése-erősítése (városok felső és középfokú oktatási kulturális központ szerepének, vonzó iskolaváros karakterük erősítése, eszközváltó csomópontok funkcióbővítőarculaterősítő fejlesztése, városi piacterek fejlesztése) 5. Városcsoportonként, funkcionális várostérségenként összehangolt településüzemeltetés és tájgondnokság megszervezése (tájrendezés- és fenntartás, településrendezés, területgazdálkodás, IKT vezérelt térségüzemeltetési, nyilvántartási rendszerek kialakítása, szerkezeti tervek és építési szabályzatok összehangolt megújítása, működési költségmegtakarító beruházások, energetikai felújítások, szürkevíz hasznosítás, zöldfelületek csapadékvíz-visszatartás, tanyafejlesztési programok, ) TERÜLETI CÉLOK SPECIFIKUS CÉLOK T.1. Szolnok nagyváros-térség pozíciójának megerősítése a Bécs-Budapest- Belgrád/Bukarest fejlődési tengely és a Tisza-völgy térrendszereiben T.4. Tisza menti ökosztráda alrendszereinek kiépítése, differenciált víz- és tájgazdálkodási térségek innovatív fejlesztése S.1. Az emberi erőforrás fejlesztése: a közép- és felsőfokú oktatási-képzés és az egészségfejlesztés intézményi-szervezeti és szolgáltatási struktúrájának továbbfejlesztése S.2. Az agrárvertikum együttműködésen alapuló konszolidációja: a versenyképesség, a tájfenntartó, és a foglalkoztatási potenciál növelése S.3. Társadalmi esélyegyenlőség kialakulásához szükséges társadalmi-intézményi feltételek megteremtése a leszakadó térségekben S.4. A társadalom és a gazdaság megújítását és a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása Előzetes tervezői változat Munkaanyag 7
T.4. TERÜLETI CÉL TISZA MENTI ÖKO-SZTRÁDA ALRENDSZEREINEK KIÉPÍTÉSE, DIFFERENCIÁLT VÍZ- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK INNOVATÍV FEJLESZTÉSE A Tisza mente az ország egyik társadalmi, gazdasági, környezeti válságok halmozódásával sújtott térsége, általános periféria helyzetét csak a két nagyváros, Szeged és Szolnok kiterjedt vonzáskörzete töri meg. Az elmúlt évek vízügyi és egyéb ágazati beruházásai, az árvízi védekezések, a belvízmentesítések sok százmilliárd forintot emésztettek fel úgy, hogy eközben a térségben élők társadalmi, gazdasági helyzete nem javult. Tiszabő több éve Magyarország legszegényebb települése, de sok más megyei településnek sem sokkal jobb a helyzete. A Tisza menti megyék alkotta Tisza Vízgyűjtő Programrégió Területfejlesztési Tanács 2009-2010 folyamán kidolgoztatott egy koncepciót (készítette: Város-teampannon Kft). A koncepció nagymértékben épített a térségben már meglévő innovatív kezdeményezésekre és kutatásokra és az Európai Víz Keretirányelven alapuló Tisza Részvízgyűjtőgazdálkodási Tervre (különös tekintettel a Tisza Részvízgyűjtő Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv (VGT) hidromorfológiai viszonyokkal kapcsolatos megállapításaira és a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésével kapcsolatos irányelveire). Egy innovatív szemléletű integrált program kidolgozására tett javaslatot, mely a szerkezetalakítási, földhasználati, vízügyi, társadalmi és az ökológiai kihívásokat összehangoltan tudja kezelni. A koncepció az integrált vízgazdálkodáson alapuló komplex tájgazdálkodás helyi kísérleteit és a térségenként eltérő-változó város-vidék viszonyrendszert egy átfogó természetiinfrastrukturális-gazdasági-társadalmi rendszerbe ágyazza. Figyelembe veszi ugyanakkor a kétszáz éve zajló tájalakító vízügyi beruházások következtében kialakult mai térszerkezeti adottságokat. Fő elemei: az ún. öko-sztráda, amely a folyómedret, a hullámteret, a védműveket és a mentett oldali ún. újholocén medret (meanderövet) foglalja magában, mely a mentett oldali komplex ártéri tájgazdálkodási kezdeményezések elsődleges célterülete, természetes víztározási lehetőségek és az érzékeny természeti területek mozaikos zónája. Mint ilyen térszerkezeti és sajátos gazdálkodási egység, amelyben az adottság-gazdálkodás újraépíthető. A városhálózat, mely biztosítja a Tisza-térség kárpát-medencei városhálózati beágyazódását, koncentrált piacokat, térszervező és egyúttal urbánus szolgáltatásokat (alföldi nagyvárosi agglomerációk), továbbá magában foglalja azokat a Tisza menti kisvárospárokat, melyek hídfő-pozíciójukat és az összefogás erejét kihasználva a helyi fejlesztések motorjaivá válhatnak. A koncepció ilyen módon a klasszikus vidékfejlesztési és a területfejlesztési eszközöket kombináltan, szinergiában használhatja. A stratégiai cél az egész magyarországi Tiszaszakaszra kidolgozott, a 7 éves cikluson messze túlnyúló hatályú koncepció megvalósításának kibontakoztatása, melyet a szomszédos Csongrád megye területfejlesztési koncepciójának célrendszere is jelentős súllyal támogat. A Tisza menti fejlesztésekben kiemelt szerepet kap a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás hazai megújításának előmozdítása, amiben a Közép-Tisza-vidék, Szolnok Tisza fővárosa ambíciójára is építve, úttörő lehet. Az új utak keresésében az élet- és vagyonvédelmet központba helyező vízügyi gondolkodás és a komplex társadalmiökológiai rendszerszemléletre épülő különböző léptékű tájgazdálkodási innovációk fokozatos közeledése egymáshoz 2030-ra valódi áttöréshez vezethet a Tisza-térségben. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a kisléptékű innovatív kíséreteket a megye és a vízügy is megfelelő mértékben támogassa. Másrészt, a nagyléptékű beruházások során a korábban megvalósult beruházások utólagos (post-ante) társadalmi-gazdaságikörnyezeti értékelésére és tervezett projektekhez készülő SKV-k döntéstámogató sze- Előzetes tervezői változat Munkaanyag 8
T.4. TERÜLETI CÉL TERÜLETI CÉLOK SPECIFIKUS CÉLOK TISZA MENTI ÖKO-SZTRÁDA ALRENDSZEREINEK KIÉPÍTÉSE, DIFFERENCIÁLT VÍZ- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK INNOVATÍV FEJLESZTÉSE repének erősítésére, továbbá a részvételi tervezés szerepének látványos bővítésére építve fokozatos elmozdulás történik az integrált, adaptív vízgazdálkodási rendszerek irányába. 1. Tisza-tó integrált turisztikai fejlesztése a Bükk-Eger és a Hortobágy kapcsolódó területeivel összehangoltan (Tiszafüred-Poroszló és Abádszalók-Kisköre településpárok térségközpont szerepeinek összehangolt fejlesztése, Kisköre-Pusztataskony új híd, nagytérségi kerékpárút-hálózat, közös turisztikai desztináció menedzsment, kiüresedő hétvégi házas üdülőterületek funkcióbővítő-szerkezetalakító megújításának elindítása, ökoturisztikai program, Téli Tisza-tó Stratégia megvalósítása, vezetett kerékpáros/evezős/buszos gyermek, idős szociális üdültetési barter : Heves-JNSZ) 2. Integrált vízgazdálkodásra épülő teljes halgazdálkodási vertikum felépítése (Az S.2. agrárvertikumra vonatkozó specifikus céllal összehangolt komplex agrár-élelmiszeripari program megvalósítása, melyből ez a prioritás elsősorban a komplex tájgazdálkodásba, is illeszkedő, turisztikai desztinációkhoz is kapcsolódó programelemeket támogatja) 3. Holtágak integrált tájgazdálkodási és turisztikai programba illesztett összehangolt rehabilitációja, érintett térség EUROVELO hálózatának kiépítése (vízgazdálkodásiökológiai-rekreációs célú integrált holtág-megújítás, holtágak tájgazdálkodási célú hasznosítási feltételeinek megteremtése, vizsgálva egyes holtágak összekapcsolásának lehetőségét) 4. Tisza mente összehangolt árvízvédelmi, tájgazdálkodási és turisztikai fejlesztése (árapasztó tározók és Szolnok-Csongrád közötti nagymeder fejlesztése VGT kapcsolódó célkitűzéseinek és elveinek egyidejű érvényesítésével, EUROVELO, vízi és kerékpárostúra bázisok gátőr házakkal kombinált hálózatának integrált fejlesztése) 5. Integrált tájgazdálkodási mintaprojektek és tájdiverzitás növelő fejlesztések megvalósítása (Nagykörű, Tiszabő-Tiszaroff térség, Tiszaföldvári térség, Körös mente-tiszazug tájgazdálkodási mintaprojektek; erdősítés, tájfásítás, mozaikosabb tájkép kialakítása az S.4. specifikus célhoz is kapcsolódva) 6. Integrált, adaptív Tisza-térségi vízkormányzás irányába történő átalakulási folyamat alapjainak lerakása a Szolnok a Tisza fővárosa prioritással összehangoltan és az EU vonatkozó irányelveinek megfelelően (Tisza menti tájgazdálkodási klaszter létrehozása a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület tevékenységének kibővítésével, Tisza Részvízgyűjtő Gazdálkodási Tanács tevékenységi körének kibővítése, Tisza-völgyi Műhely reaktiválása) T.1. Szolnok nagyváros-térség pozíciójának megerősítése a Bécs-Budapest- Belgrád/Bukarest fejlődési tengely és a Tisza-völgy térrendszereiben T.2. A megtorpant mezővárosi hálózat változatosságának erősítése értékeik mobilizálásával és innovatív város-vidék együttműködési formák kialakításával S.1. Az emberi erőforrás fejlesztése: a közép- és felsőfokú oktatási-képzés és az egészség-fejlesztés intézményi-szervezeti és szolgáltatási struktúrájának továbbfejlesztése S.2. Az agrárvertikum együttműködésen alapuló konszolidációja: a versenyképesség, a tájfenntartó, és a foglalkoztatási potenciál növelése S.3. Társadalmi esélyegyenlőség kialakulásához szükséges társadalmi-intézményi feltételek megteremtése a leszakadó térségekben S.4. A társadalom és a gazdaság megújítását és a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása Előzetes tervezői változat Munkaanyag 9
S.1. SPECIFIKUS CÉL AZ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE: A FELSŐ- ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS-KÉPZÉS MINŐSÉGI ÉS TARTALMI KORSZERŰSÍTÉSE, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS, MUNKAERŐ-PIACI POZÍCIÓ JAVÍTÁSA A munkaerőpiacon jelentkező álláskeresők nagy száma (a területi munkaerő keresletkínálat eltolódása mellett) részben annak is a következménye, hogy az állást keresők szakképzettsége nem találkozik a felkínált állások szakképzettség igényével. Az iskolarendszerű szakképzés nem elég nyitott, nem váltott elég gyorsan, s ez a képzésben a kereslet-kínálat egyensúlyának a megbillenéséhez vezetett. A megye jelentős elektronikai, gépipari és egyéb termelő vállalatai részéről megnőtt a gyakorlatban is konvertálható szaktudással rendelkező közép- és felsőfokú szaktudással rendelkező fiatalok iránti igény (lásd még T.1. és T.2. területi cél) Lényeges kibontakozási irány a szofisztikált vízgazdálkodás, a különféle komplexebb tudást igénylő tájgazdálkodási rendszerek, a környezettudatos gazdálkodás és kialakítandók az ezeket szolgáló integrált szemléletű képzések. A megye településein élő és felnövekvő generációk helyben tartásának kiemelten fontos záloga a munkaerőpiacon jól eladható képzettség megszerzésének lehetősége. Ennek érdekében a megye kiemelkedően fontosnak tartja, hogy támogassa és összehangolja a képzésben mutatkozó hiányosságok és anomáliák felszámolását mind az ipar, mind pedig a mezőgazdaság igényeinek megfelelően. (lásd még T.1., T.3. és T.4. területi célok). Szakterülettől függetlenül kiemelt feladat a lakosság felzárkóztatásának támogatása az információs társadalomhoz, ami a munkaerő-piaci esélyeket még az egyébként képzetlenek esetében is nagymértékben javítja. A közvélekedéssel ellentétben, ebben nemcsak a számítógépes alapismeretek meghatározóak, hanem az idegennyelvi kompetencia fejlesztése is. A számítógépes és nyelvi alapismeretek iskolarendszertől és kortólképzettségtől független oktatása számos, a létszámcsökkentések miatt fölöslegessé vált pedagógus számára nyújthat (átmeneti) lehetőségeket. A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, és jelentős mértékben elmarad attól, amit társadalmi-gazdasági fejlettségi szintünk lehetővé tenne. A problémát súlyosbítják az országon belüli, az egészségi állapot tekintetében mutatkozó társadalmi/területi egyenlőtlenségek. Ha a jelenlegi népegészségügyi helyzet nem javul, az egyre fokozódó terhet jelent mind egyéni, mind társadalmi szinten, rontva a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességét, a fenntartható fejlődés esélyét. Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának születéskor várható élettartama, az uniós átlagtól jelentősen elmaradó országos szintnél is alacsonyabb. Egyéni és nemzetgazdasági érdek, és ennek megfelelően fontos cél a nem egészségesen leélt életévek számának csökkentése egészségtudatos életmódra neveléssel és az egészségügyi ellátás színvonalának és elérhetőségének javulásával, a prevenció hangsúlyos fejlesztésével. Előzetes tervezői változat Munkaanyag 10
S.1. SPECIFIKUS CÉL AZ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE: A FELSŐ- ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS-KÉPZÉS MINŐSÉGI ÉS TARTALMI KORSZERŰSÍTÉSE, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS, MUNKAERŐ-PIACI POZÍCIÓ JAVÍTÁSA 1. A gazdasági struktúrájához, stratégiai ágazataihoz igazodó felső- és középfokú műszaki képzés bővítése a megyében, a szomszédos megyék képzőintézményeivel összehangoltan (elektro-kom-info, agár- és élelmiszeripar, gép- és járműipar, zöldipar és megújuló energiaipar, integrált víz- és tájgazdálkodás, idegenforgalom-vendéglátás, logisztika; célirányos középszintű műszaki szakoktatás megerősítése, oktatás feltételeinek javítása, képzések vonzerejének növelése, szakmai gyakorlatok és végzett fiatalok gyakorlatszerzése) 2. Felnőttképzés, az egész életen át tartó tanulásban résztvevők számának növelése, a hozzáférés tartalmi és területi bővítése (munkaerő saját képzettségi szintjének megfelelő munkaerő-piaci pozíciójának javítása tudásbővítéssel, korszerűsítéssel, készségfejlesztéssel; hálózattársadalomba való bekapcsolódás érdekében számítógép felhasználói készségek és idegennyelvi kompetencia fejlesztése) 3. Kollégiumi férőhelyek bővítése, minőségi fejlesztése, oktatási központvárosok fiatalok számára vonzó szolgáltatásainak bővítése, kollégiumi szolgáltatások többcélú hasznosítása (Felszereltség korszerűsítése, igényes kollégiumi férőhelyek számának emelése, tanulást, önképzést és értelmes-vonzó szabadidő eltöltést biztosító szolgáltatások bővítése, megnyitása a lakosság és a bejáró diákok számára, városrehabilitáció és iskolavárosi vonzerő-fejlesztés összehangolása) 4. Egészségben eltöltött életévek számának társadalmi csoport- és élethelyzetspecifikus növelése (egészségtudatos életmódra nevelés az oktatási rendszer minden szintjén; szűrés-megelőzés, betegellátás és a rehabilitáció feltételeinek javítása, hatékonyságának növelése, szociális üdültetési barterek kialakítása a szomszédos megyékkel, ) 5. Értelmes munka és az épített örökséggel való gazdálkodás célkitűzések összekapcsolása, építőipari szakmunkások célirányos továbbképzésének és az épített örökség megújításának összehangolt támogatása SPECIFIKUS CÉLOK S.2. Az agrárvertikum együttműködésen alapuló konszolidációja: a versenyképesség, a tájfenntartó, és a foglalkoztatási potenciál növelése S.3. Társadalmi esélyegyenlőség kialakulásához szükséges társadalmi-intézményi feltételek megteremtése a leszakadó térségekben S.4. A társadalom és a gazdaság megújítását és a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása Előzetes tervezői változat Munkaanyag 11
S.2. SPECIFIKUS CÉL AZ AGRÁRVERTIKUM EGYÜTTMŰKÖDÉSEN ALAPULÓ KONSZOLIDÁCIÓJA, A VERSENYKÉPESSÉG, A TÁJFENNTARTÓ- ÉS FOGLALKOZTATÁSI POTENCIÁL NÖVELÉSE A megye adottságai az agrárium és a kapcsolódó feldolgozóipari tevékenységek számára kiemelkedően kedvezőek. Jász-Nagykun-Szolnok megye az agrárágazathoz hagyományai okán is fokozottan kötődik, ennek ellenére részesedése az ország mezőgazdaságban megtermelt GDP-jéből alacsony arányú, népességeltartó és jövedelemtermelő képessége a nagyobbrészt homogén szántóföldi művelésből következően is, rendkívül gyenge. A mezőgazdaságból hiányzik a befektetői tőke, csekély a hozzáadott érték, kevés a versenyképes termék. A jelentős, és a klímaváltozással összefüggően tovább fokozódó kockázati kitettség (árvíz, belvíz, aszály) a mezőgazdaság amúgy is alacsony termelékenységét egyre inkább veszélyezteti. A rendszerváltás különösen az állattenyésztést vetette vissza drámai mértékben, noha az ágazat, beleértve a halgazdálkodást is, különösen a Tisza szabályozása előtt, a térség nagy részének elsődleges jövedelemforrása volt. Az ágazat talpra állását az együttműködés hiánya nagymértékben késlelteti. Az összességében kedvezőtlen mutatók ellenére mindazonáltal a térségben jelentős agrárés feldolgozóipari kapacitás mellett kiemelkedő vállalkozási hajlandóság figyelhető meg. Unikális ágazata a megyének a rizstermelés, és a növekvő volumenű juhtenyésztés, mely ma jórészt élőállatként hagyja el az országot. Komoly stratégiai lehetőségek vannak a halgazdaságban. Az élelmiszeripar és a vetőmagtermelés relatíve kedvezőbb helyzete a multinacionális tőke jelenlétének is köszönhető. Építve a megye adottságaira és azokra a globális várakozásokra, miszerint az élelmiszer világpiaci ára belátható időn belül jelentősen növekedni fog, valamint az Európai Unió eltökéltségére a klímaváltozásra való felkészülés vonatkozásában, továbbá a kormányzati elhatározásokra, melyek a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart stratégiai ágazatként kezelik, kedvezők a feltételek arra, hogy a megye mezőgazdaságában trendforduló következzen be a ciklus végére. A mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak jelenleginél sokkal jelentősebb szerepe lesz a megyében élők jövedelemtermelésében, foglalkoztatásában. A térség agrárgazdálkodási hagyományai, felhalmozott tudásanyaga például a legeltető állattartással összefüggésben - kiváló kiindulási pontot jelent az európai szinten is versenyképes termelőágazat felé való továbblépés során. A korszerű, fenntartható és az élelmiszerbiztonság szempontjainak messzemenőkig megfelelni képes termékeket előállító térségi agrárgazdálkodás szakmai ismeretanyagának folyamatos kiegészítése, fejlesztése nemzeti-, valamint Uniós és hazai társfinanszírozású programok kidolgozásával és indításával a Darányi Ignác tervben megfogalmazottakkal összhangban biztosítható. Az energiaárak növekedése és a fenntarthatóság követelménye ugyanakkor az ágazatot is érinti, így a megyében rendelkezésre álló megújuló erőforrások hasznosítása jövedelemtermelés és költségmegtakarítás szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Előzetes tervezői változat Munkaanyag 12
S.2. SPECIFIKUS CÉL AZ AGRÁRVERTIKUM EGYÜTTMŰKÖDÉSEN ALAPULÓ KONSZOLIDÁCIÓJA, A VERSENYKÉPESSÉG, A TÁJFENNTARTÓ- ÉS FOGLALKOZTATÁSI POTENCIÁL NÖVELÉSE 1. A megyei agrárvertikum versenyképességének és a megye gazdaságában betöltött szerepének növelése (meglévő agrár- és élelmiszeripari vállalkozások versenypozíciójának javítása, teljes termékláncok kialakítása, több lábon álló agrárgazdaságok, hozzáadott érték növelése: minőség, feldolgozottság, termésbiztonság, térségi márkák) 2. Tájspecifikus állattenyésztés komplex megújítása (meglévő tenyésztő telepek versenyképességének növelése, regionális beszállítói láncok feltételeinek kialakításaerősítése, integrált vízgazdálkodásra épülő haltenyésztés és teljes halgazdálkodási vertikum kialakítása, extenzív nagykunsági legeltető állattartás, birkareneszánsz, kapcsolódó feldolgozó tevékenységek, piacbővítő tevékenységek támogatása) 3. Integrált vízgazdálkodás a klímaváltozásra való felkészülés és a természeti erőforrások megújuló hasznosítására épülő jövőgazdaság jegyében (öntözött területek részarányának növelése; Jászsági főcsatorna öntözési funkcióval integrált megvalósítása a VGT talajvízmegcsapolás-csökkentő, halgazdálkodással való összekapcsolódás, rizstermesztés, akvapónia) 4. K+F + innováció, közép- és felsőfokú képzés (az agrárium teljes vertikumában és a kapcsolódó feldolgozóipari ágazatokban, klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, tájspecifikus termékek, fajok, biotermelés, üzleti menedzsment, marketing háttér, együttműködési lehetőségek) 5. Agrár-környezetvédelmi tevékenységek és a társadalmi fenntarthatóság ösztönzése (Magas Természeti Értékű Területek és Natura 2000 területek kezelésével kapcsolatos ismeretek átadása, jelentős élőmunka-igényű kertészeti tevékenység, extenzív tájhasználati formák, tájfásítás, erdősítés, integrált tájgazdálkodás, általános iskolai tudatformálás) SPECIFIKUS CÉLOK S.1. Az emberi erőforrás fejlesztése: a közép- és felsőfokú oktatási-képzés és az egészség-fejlesztés intézményi-szervezeti és szolgáltatási struktúrájának továbbfejlesztése S.3. Társadalmi esélyegyenlőség kialakulásához szükséges társadalmi-intézményi feltételek megteremtése a leszakadó térségekben S.4. A társadalom és a gazdaság megújítását és a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása Előzetes tervezői változat Munkaanyag 13
S.3. SPECIFIKUS CÉL TÁRSADALMI ESÉLYEGYENLŐSÉG KIALAKULÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TÁRSADALMI-INTÉZMÉNYI FELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE A LESZAKADÓ TÉRSÉGEKBEN Európai szinten társadalomstratégiailag legfontosabb cél a társadalmi kohézió erősítése: a sérülékeny társadalmi csoportok (gyerekek, idősek, munkanélküliek, szegények, romák) munkaerőpiachoz, szociális biztonsági ellátásokhoz, alapvető szolgáltatásokhoz (egészségügy, lakhatás), és az oktatáshoz való hozzáférését javítani kell. Fontos cél a munkamegosztásból kiszorult, tartós munkanélküliséggel sújtott népesség munkaerőpiaci és átfogó társadalmi integrációjának elősegítése. Magyarországon a megélhetésükben tartósan veszélyeztetett társadalmi csoportok (munkanélküliek és/vagy alacsony jövedelműek és/vagy romák) esetében a rendszerváltozáskor kialakult területi különbségek konzerválódtak, az utóbbi években tovább mélyültek. A halmozottan hátrányos helyzetű, megélhetésében tartósan veszélyeztetett népesség száma nőtt, a területi szegregáció fokozódott. A társadalmi munkamegosztásból kirekesztett népesség növekedése tovább terheli a szociális és egészségügyi ellátó rendszert, rontja az érintett térség versenyképességét, növeli a társadalmi feszültségeket. A társadalmi esélyegyenlőség javítását támogató aktív eszközökkel csökkenthető a gazdaságból való kiszorulás mértéke, a gyermekszegénység, és a diszkrimináció. Az esélyegyenlőség javulásához szükséges intézményi feltételek megteremtése a leszakadó térségek integrált területfejlesztési programjainak keretében jöhet létre. Szükséges szem előtt tartani, hogy ezek a programok csak sok éven át tartó, akár évtizedet átívelő, folyamatos külső finanszírozással, anyagi biztonság mellett érhetnek el eredményt. A megye területén belül a Közép-Tisza vidékére és a szorosan kapcsolódó területi zárványokba, illetve pl. a Jászságban elszórtan található települési szegregátumokba szorult roma népesség fizikai elkülönülése társadalmi elzártságot, kirekesztettséget jelent. Az itt élők nem, vagy csak részlegesen tagjai a környező társadalomnak és a gazdasági életnek. A területi és társadalmi folyamatok eredményeként kialakult fizikai elkülönülés egyre visszafordíthatatlanabbul zárja el az itt élőket a társadalmi felzárkózás lehetőségétől, illetve a társadalom egyre kevésbé tudja a társadalmi munkamegosztás részesévé tenni a leszakadt térségekben élő tagjait. Ugyanakkor a demográfiai folyamatok (csökkenő születésszám, elöregedés) gazdasági és szociális következményei (munkaképes korú népesség arányának csökkenése, időskori ellátások növekvő súlya) megkövetelik, hogy a munkaerőpiacról (és ezen keresztül mindenfajta társadalmi együttműködésből) kiszorult társadalmi csoportok számára megnyissuk a visszatérés, az integrálódás lehetőségét. Az etnikailag még nem szegregált, de elöregedéssel és elszegényedéssel fokozottan érintett falvak a magára maradt idős, nyugdíjas népesség lassú kihalásával elnéptelenednek, újabb etnikai szegregátumokká válhatnak. Az érintett önkormányzatok anyagi és emberi erőforrásai nem elegendőek az egyre szélesedő probléma és konfliktushalmaz kezelésére. Központi források megszerzésével és az érintettek széleskörű bevonásának biztosításával megyei szinten indokolt a kialakult helyzet kezelésének koordinálása. A kialakult szociális válsághelyzet megfelelő intézményrendszer hiányában bőséges források esetén sem lenne kezelhető, éppen ezért összetett, és a különféle hátrányok tekintetében differenciált kezelést biztosító, hosszú távú integrált programok megvalósítására van szükség. Előzetes tervezői változat Munkaanyag 14
S.3. SPECIFIKUS CÉL TÁRSADALMI ESÉLYEGYENLŐSÉG KIALAKULÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TÁRSADALMI-INTÉZMÉNYI FELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE A LESZAKADÓ TÉRSÉGEKBEN 1. A területi szegregátumok kiterjedésének fékezése, megállítása; egyes településeken belüli szegregátumok visszaszorítása (szociális rehabilitációs programok megvalósítása (nem pusztán fizikai beavatkozások, hanem egyénekre, családokra lebontott komplex támogató-felzárkóztató - több éves - programok támogatása és koordinálása) 2. Érték- és mintaadó környezeti kultúra terjesztése a legelmaradottabb térségekben (korszerűen felszerelt és berendezett közösségi és oktatási nevelési intézmények; járdák, utak építése, karbantartása; egészséges ivóvíz biztosítása, csatornázás, szigetelt, egészséges lakások) 3. Nő-központú közösségfejlesztő, képzési és mikro-vállalkozási programok a romák lakta térségek helyi gazdaságfejlesztésben, a társadalmi felzárkóztatásban (Helyi, testre szabott programok és kezelési tervek kidolgozásának előkészítése és támogatása, vállalkozói kultúra, kreativitás, közösségi kohézió összehangolt fejlesztése, Nők készségfejlesztése a közösséget érintő döntéselőkészítő folyamatokban és a döntéshozásban való részvételre, érdekérvényesítésre) 4. Felzárkóztató oktatás, képzés, kapacitásépítés, helyi kezdeményezések, társadalmi szervezetek kezdeményezéseinek és a tehetséggondozás támogatása (a helyi gazdaságfejlesztés és képzés összehangolásával strukturált munkaerő kínálat kialakítása, az óvodai és iskolai nevelés terén a sajátos igényeknek megfelelő pedagógiai programok támogatása; az információs társadalomba való bekapcsolódás fejlesztése: szélessávú hozzáférés, készségek, e-szolgáltatások, társadalmi önszerveződés, esélyegyenlőség; az élet bármely területén kimagasló tehetségű fiatalok helyzetbehozása) 5. Tájgondnokságok hálózatának kiépítése és szerepük kialakítása a foglalkoztatásban és munkakultúra alakításában SPECIFIKUS CÉLOK S.1. Az emberi erőforrás fejlesztése: a közép- és felsőfokú oktatási-képzés és az egészség-fejlesztés intézményi-szervezeti és szolgáltatási struktúrájának továbbfejlesztése S.2. Az agrárvertikum együttműködésen alapuló konszolidációja: a versenyképesség, a tájfenntartó, és a foglalkoztatási potenciál növelése S.4. A társadalom és a gazdaság megújítását és a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása Előzetes tervezői változat Munkaanyag 15
S.4. SPECIFIKUS CÉL A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG MEGÚJULÁSÁT, A TÁJ KONSZOLIDÁCIÓJÁT HÁTRÁLTATÓ INFRASTRUKTURÁLIS HIÁNYOSSÁGOK FELSZÁMOLÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye a XXI. század első évtizedeiben több, a gazdaság megújulását, a táj teljesítőképességét és a térségi életminőséget negatívan befolyásoló infrastrukturális hiányossággal kénytelen szembenézni. Ezek egyike a hosszútávú fenntarthatósággal összefüggésben jelentkező kihívás a külső forrásból származó energiahordozókkal kapcsolatban kialakult kiszolgáltatott viszony mérséklése az energiaigények általános csökkentésével és a helyi biomassza tartamos hasznosításával történő előremozdulással az energetikai szempontból önfenntartó közösségek, települések felé. A társadalom és a gazdaság tényleges megújulásának lényeges eleme a XXI. századi globális versenyképességhez nélkülözhetetlen tudásalapú társadalom infrastrukturális feltételeinek megteremtése. E folyamat részeként a megyében élők számára biztosítani kell a modern infokommunikációs rendszerekbe való bekapcsolódás hálózati- és eszközfeltételeinek teljesülését. A jövőágazatok infrastrukturális alapjainak megteremtése mellett a Jász-Nagykun-Szolnok megyének jelentős hiányosságokat is rendeznie szükséges a 2014-2020 között időszakban. E hiányok között szerepel a felszíni és felszín alatti víztest jó állapotba hozása 2015-ig az EU Víz Keretirányelv rendelkezéseinek értelmében, valamint az európai normáknak megfelelő közműhálózat kialakítása, melyet az átmeneti mentességet biztosító határidők lejártát követően csak hazai forrásból és integrált területi programokba foglaltan lehetséges megvalósítani. Az erdőterületek részaránya a megyében országos összehasonlításban rendkívül alacsony, az ilyen típusú területhasználat növelése ugyanakkor számos formában segítheti a táj teljesítőképességének magasabb szintű hasznosítását. Az erdőtelepítés és -gazdálkodás kedvezően diverzifikálja a primer szektor szerkezetét, szociális programok fő tevékenységévé válhat, továbbá az energetikai önellátás egyik kulcseleme is lehet a következő programozási időszak során. Az erdőterületek kiterjedése a mezővédő erdősávok telepítése és a biológiai aktivitásérték általános növelése mellett, kedvezően befolyásolja a táji mozaikosságot, fokozza a tájrendezési szempontból kedvező szegélyhatást, előnyös mezoklimatikus hatásukkal mérsékelhetőek a klímaváltozás negatív következményei. A tájhasznosítás magasabb színvonalra emelése mellett a tájhasználati konfliktusok felszámolása, a tájrendezés és a tájrehabilitáció elmaradásainak pótlása is e specifikus célkitűzés részét képezi. Ennek megfelelően az ökológiai folyosók több szintű hálózatban történő összekapcsolása, a tájsebek gyógyítása, valamint az egyedi tájértékek védelme kiemelt jelentőségű feladat a megye területének egészén. A következő programozási ciklus integrált beruházásainak keretén belül biztosítani kell továbbá az új termelőelemek, vonalas létesítmények tájba illesztését is. A társadalom és a gazdaság megújulásának lényeges feltétele a közút- és vasúthálózati elérhetőség javítása. Ugyanakkor a 2007-2013-as programozási időszak tapasztalataiból okulva többek között a megyei közútfejlesztési és helyreállítást tevékenységek önálló ágazati projektként nem megvalósíthatóak. E beruházások a jövőben csak integrált projektek keretein belül lebonyolíthatóak, ezért megyei közúthálózat fejlesztéseinek programozásáról az egyes érintett területi területileg lehatárolható célok kifejtésénél értekezünk. Előzetes tervezői változat Munkaanyag 16
S.4. SPECIFIKUS CÉL A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG MEGÚJULÁSÁT, A TÁJ KONSZOLIDÁCIÓJÁT HÁTRÁLTATÓ INFRASTRUKTURÁLIS HIÁNYOSSÁGOK FELSZÁMOLÁSA 1. Vízi közmű hiányosságok felszámolása és a klímaváltozáshoz alkalmazkodó új műszaki és szervezeti rendszerek kiépülése (hagyományos és szürkevíz-hasznosításra, vízvisszatartásra épülő szennyvízkezelés rendszerek kiépítése, ivóvíz-minőség és elavult infrastruktúra felújítása, belterületi vízrendezés csapadékvíz-visszatartás ösztönzése az alulhasznosított mély fekvésű települési területek hasznosításával, külterületi vízi infrastruktúra és működési rendszerének megújítása a klímaváltozáshoz való alkalmazkodó képesség növelése érdekében, szakirányú vállalkozások és foglalkoztatás és innováció támogatása) 2. Az információs társadalomba való sokrétű bekapcsolódás fejlesztése (szélessávú hozzáférés, készségek, e-szolgáltatások, esélyegyenlőség, szakirányú vállalkozások és foglalkoztatás és innováció támogatása) 3. Önfenntartó települési energetikai programok kialakítása (épületállomány komplex energiahatákonysági fejlesztése, biomassza tartamos hasznosítása, geotermális és napenergia hasznosítása, szakirányú vállalkozások és foglalkoztatás és innováció támogatása) 4. Táji teljesítőképesség fokozása tájrendezéssel és tájfejlesztéssel (Területhasználat optimalizálása-művelési ág váltás, birtokrendezés,erdősítés-tájfásítás, táji mozaikosság, diverzitás fokozása, mezővédő erdősávok kialakítása, tájsebek gyógyítása, egyedi tájértékek védelme-bemutatása-összekapcsolása, kerékpárutak térségének tájképi gazdagítása-komfortosítása, szakirányú vállalkozások és foglalkoztatás és innováció támogatása) SPECIFIKUS CÉLOK S.1. Az emberi erőforrás fejlesztése: a közép- és felsőfokú oktatási-képzés és az egészség-fejlesztés intézményi-szervezeti és szolgáltatási struktúrájának továbbfejlesztése S.2. Az agrárvertikum együttműködésen alapuló konszolidációja: a versenyképesség, a tájfenntartó, és a foglalkoztatási potenciál növelése S.3. Társadalmi esélyegyenlőség kialakulásához szükséges társadalmi-intézményi feltételek megteremtése a leszakadó térségekben S.4. A társadalom és a gazdaság megújítását és a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása Előzetes tervezői változat Munkaanyag 17
H.1. HORIZONTÁLIS CÉL HÁLÓZAT TÁRSADALOM KIÉPÜLÉSE: AZ ÖNSZERVEZŐDÉS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS ERŐSÍTÉSE, A TÁRSADALMI TŐKE NÖVELÉSE Az ország fejlődésének egyik gátja a társadalom szétesése, individualizálódása (OFTK). Ez ugyan nagyrészt a rendszerváltás előtti időszak öröksége, azonban az elmúlt húsz évben nemhogy újraépült volna a társadalom, sok vonatkozásban inkább tovább gyengültek a kapcsolatok. Az információs technológiai forradalom, az internet, a WIFI, az ipod-ok és az internetes szociális hálók (facebook) stb. ugyan nagymértékben javították a társadalom azon csoportjainak kommunikációját amelyek tudnak és kívánnak ezekkel a lehetőségekkel élni, ezek azonban csak eszközök. A gazdasági válság hatására Európa szerte elkezdett kivonulni az állam az élet számos területéről vagy legalábbis a jelentős megszorítások révén a közszolgáltatások hozzáférhetősége nagymértékben csökken a korábbiakhoz képest. Azok a társadalmak, melyekben az együttműködés és önkéntesség kultúrája nagy hagyományokkal bír, könnyebben néznek szembe ezekkel a kihívásokkal. Míg a fejlett nyugaton az érdekérvényesítés, a közösségépítés és a korábban elért életminőség szinten tartása a tipikus célok, addig a világ elmaradott térségben a hagyományos társadalmi szolidaritás és kooperáció alapvető túlélési stratégia. Nálunk az elkövetkező évtizedekben mindezen célok külön-külön és együtt is előkerülhetnek. A hálózati társadalom építésének egy másik fontos összetevője, hogy az egyre komplexebbé váló társadalmi-technikai, környezeti rendszerek egyre komplexebbé váló problémáira a hagyományos egydimenziós ágazati személetű fejlesztések egyre kevésbé képesek megfelelő válaszokat adni. Amikor az Európai Unió partnerségre, társadalmi részvételre, területi szemléletű programokra ösztönöz, akkor e mögött a Nyugat kulturális hagyományain túl a szükségszerűség a meghatározó. Az integrált megoldások, folyamatos alkalmazkodásra képes rendszerek kialakulása a fenntartható környezet, társadalom és gazdaság hatékony működésének alapvető feltétele. 1. Horizontális és vertikális együttműködésre, szektorokon és igazgatási határokon átívelő partnerségre épülő programok és projektek kiemelt támogatása; 2. Önszerveződésre épülő társadalmi innovációk, kezdeményezések támogatása, civil társadalom megerősítése; 3. Együttműködési, önszerveződési és kommunikációs készségek fejlesztésének támogatása; 4. Önkéntes vállalkozói együttműködési formák, klaszterek, szövetkezetek, főutca típusú szerveződések, stb. támogatása; 5. Ifjúsági önkéntességre, szolidaritásra épülő programok és projektek támogatása (kötelező iskolai önkéntes munka és attól független projektek). Előzetes tervezői változat Munkaanyag 18
H.2. HORIZONTÁLIS CÉL HOZZÁJÁRULÁS AZ ORSZÁG MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁSI ARÁNY ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG NÖVELÉSI CÉLKITŰZÉSEIHEZ Az Európa 2020 Stratégia, az Európai Unió 2020-ig megfogalmazott stratégiájának fontos eleme a klímaváltozásra való felkészüléssel kapcsolatos energetikai célkitűzés, melyre célértékként a reális jövőkép szerint 20+20+20% célértéket határozott meg (CO 2 kibocsátás csökkentés esetében 1990-hez képest). Az országonkénti vállalások keretében Magyarország 10 % széndioxid kibocsátás csökkentést, 14,65 megújuló energiaforrás arányt és 2,96 % energiahatékonyság növekedést vállalt 2011-hez képest. Tekintettel a megye adottságaira (relatív alacsony iparosodottság és alacsony népsűrűség, ugyanakkor jelentős geotermikus és napenergia-, valamint biomassza potenciál) a megye elsősorban a megújuló energiaforrások arányának növelésében tud érdemben hozzájárulni az országos vállalások teljesítéséhez. A megye adottságai lehetővé teszik, hogy amennyiben megfelelő támogatási konstrukciók rendelkezésre állnak, akkor a megye az országos vállalás körüli arányban teljesítse a megújuló energia hasznosítási arányt (sajnos nincs adat arról, hogy jelenleg a megye hol áll). Tekintettel ugyanakkor arra, hogy az energiahatékonyság növelése jelentős megtakarítást eredményezhet a tulajdonosnak/üzemeltetőnek, továbbá az épületek belső komfortja és az épületek műszaki állagmegőrzése szempontjából is jelentőséggel bír és növeli az ingatlanok értékét (zöldkártya), a lakosság életminősége, a települések üzemeltetése és a vállalkozások nyereségessége szempontjából egyaránt komoly jelentőséggel bír, miközben a klímaváltozással összefüggő célkitűzések teljesítéséhez is hozzájárul. Jelentős energiahatékonysági beavatkozások az építőipar élénkítéséhez is hozzájárulnak. Ugyanakkor számos szegmensében már tudatformálással is jelentős fejlődés érhető el, amit külön is szükséges ösztönözni. Széndioxid kibocsátás tekintetében elsősorban a közösségi és kerékpáros közlekedés arányának növekedésének támogatásával lehet a megye területén de jórészt a megye hatáskörén kívül megvalósítható fejlesztésekkel eredményt elérni. 1.Támogatott programok, projektekben energetikai szempontok érvényesítésének támogatása 2. Megújuló energiaforrás (ki)termelés, előállítás, felhasználás és a kapcsolódó eszköz és berendezésgyártás, tervező-kivitelező- karbantartó vállalkozások támogatása 3. Energiahatékonyság növelő beruházások és tudatformálás támogatása Előzetes tervezői változat Munkaanyag 19
H.3. HORIZONTÁLIS CÉL Előrelépés a komplex társadalmi, gazdasági, környezeti fenntarthatóság terén, szervezeti-intézményi feltételek javítása A fenntarthatóság szempontjai ma elsősorban a környezetvédelmi és természetvédelmi jogszabályokon keresztül érvényesülnek. Elvileg a területrendezés és fejlesztés jogszabályai is tartalmaznak ilyen irányú kitételeket, de igazolásuk során többnyire újra a környezet- és természetvédelmi jogszabályrendszerekhez keveredünk vissza. E jogszabályok logikájuk alapján a jelenlegi állapot szinten tartását, a lehető legkisebb mértékű romlás okozását, illetve súlyosabb állapotromlás esetén a kompenzációt várják el. A horizontális cél egyrészt a társadalmi és gazdasági fenntarthatóságot is beemeli a környezeti fenntarthatóság mellé, kifejezetten a fenntarthatóság integrált jellegére helyezve a hangsúlyt. Másrészt a szinten tartás-legkisebb rossz-kompenzálás logikával szemben kifejezetten javulást eredményező fejlesztéseket támogat. A fenntarthatóság kritériumainak (monitoring mutatók) meghatározásához (operatív programozási fázisban) vonatkozó EU irányelvek, EU 2011 stratégia, továbbá a KSH ez irányú adatai szolgálnak kiindulásul. 1. Támogatott programok, projektekben fenntarthatóság szempontjából javulást eredményező projekt illetve programelemek támogatása; 2. Fenntarthatóságot komplexen javító célirányos programok és tudatformálás támogatása; H.4. HORIZONTÁLIS CÉL A FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSE A TÁRSADALOM MINDEN AKTÍV KORÚ SZEGMENSÉBEN A foglalkoztatottság szintje messze az uniós átlag alatt van. A megye foglalkoztatási aránya a nagyon gyenge országos átlagnál is alacsonyabb. Ennek jelentős emelése a versenyképesség javulásának egyik záloga. A kormány számszerűsítette azokat a magyar vállalásokat, amelyek az Európa 2020 Stratégia kiemelt céljainak eléréséhez szükségesek: a vállalás szerint a 20 64 éves népesség foglalkoztatási rátája 75 százalékra nő 2020-ig, ez az arány 2010-ben, országos szinten 56 százalék volt. A foglakoztatás növelése az Európai Unió egyik kiemelt célja, a 75 %-os foglalkoztatást vállalva fel a 20-64 évesek körében, mint 2020-ra kívánatos célt. Ezt az ambiciózus célt Magyarország is felvállalta, noha a foglalkoztatás szintje nálunk az EU átlag 69 %-hoz képest csak 61 % az EUROSTAT 2011. évi adatai szerint. Mivel megyei szinten a KSH a foglalkoztatás szintjét a 15-75 éves korosztályra adja közzé, így a megye európai összehasonlításban nem vizsgálható. Az utóbbi kontextusban az országos szint 49,5% volt 2010-ben, míg a megyében ugyanez a szám 46,5 % volt. Ha pontos adatot nem is tudunk tehát mondani az elérendő célra, az jól látható, hogy országos és megyei szinten is rendkívüli mértékű és komplex erőfeszítésekre van szükség. Tekintettel arra, hogy a megye (és a kormány) gyakorlatilag nem tud munkahelyeket teremteni (a közmunka nem kínál fenntartható megoldást), a foglakoztatási célkitűzések elérését a lehető legszélesebb bázisra kell állítani, minden lehetséges programban, projektben előtérbe helyezni. ezért indokolt horizontális célként való érvényesítése. Előzetes tervezői változat Munkaanyag 20