NAV tájékoztató szálláshely szolgáltatók részére A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatót tett közé az egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység és a falusi szálláshely-szolgáltatási tevékenység bejelentésével kapcsolatban. A tájékoztató a NAV honlapján megtekinthető: http://www.nav.gov.hu/nav/ado/art/tajekoztato_az_egyeb_20140821.html Az állattenyésztés nyertese lesz a 2014-2020-as ciklusnak Az állattenyésztő kis- és közepes gazdaságok a 2020-ig szóló európai uniós költségvetési ciklus egyik legnagyobb nyertesei lesznek, és hozzájárulnak a magyar vidék felemelkedéséhez - mondta a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken Bonyhádon, a XVIII. országos agrárfórumon. Nagy István előadásában emlékeztetett: 2014 és 2020 között az EU közös agrárpolitikájának költségvetése 373 milliárd euró, ami 48 milliárd euróval kevesebb a 2007-2013-as keretnél, de a Magyarországra jutó 12,3 milliárd euró 1,9 milliárd euróval nagyobb, mint az előző hétéves uniós költségvetési ciklusban. Elmondta, 2020-ig érvényben marad a területalapú támogatás, amelynek összege 2014-ben várhatóan hektáronként 68 ezer forint lesz; a pontos összeget a szeptemberi forint/euró árfolyam dönti el. A termeléshez kötött különleges tejtámogatás idei 43,3 millió eurós kerete a tej kilogrammja után 9 forintos támogatást jelent majd tette hozzá.
Az államtitkár szerint az állattenyésztők számára kedvező a KAP új zöld komponense, amely előírja a szántóföldi növények diverzifikációját, az állandó gyepek fenntartását és ökológiai célterületek kijelölését. Az éves pénzügyi keret 15 százaléka lesz termeléshez kötött támogatás, aminek célja a munkaigényes ágazatok, köztük az állattenyésztés támogatása. Kitért arra is, hogy az állattartók beruházási támogatásra is számíthatnak az állattartó telepek további korszerűsítéséhez, az állatjóléti körülmények és a takarmánytárolás feltételeinek javításához. Ezen a területen az energiahatékonyság javítása a célunk mondta. Nagy István beszámolt arról, hogy a hazai állatállomány csökkenése ugyan nem állt meg, de a kérődző állatok létszáma nőtt. Közlése szerint sikerült megállítani a szarvasmarha-állomány csökkenését: 2013. decemberére az egyedszám meghaladta a tíz évvel ezelőtti 724 ezret. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke felszólalásában kitért arra, hogy küszöbön áll a tenyésztésszervezés liberalizációja. Az EU a globális tenyésztésszervezés híve, a szimentáli és a holsten-fríz fajták tenyésztése már multinacionális cégek kezében van - mondta. Hozzátette: ha a globalizáció megvalósul, akkor a nemzeti tenyésztéspolitika óriási veszélyben van. A magyar állattenyésztés érdeke az, hogy fenn tudjuk tartani a hazai tenyésztési rendszert. Arról is szólt, hogy a NAK javaslatot tesz a kormánynak, hogy az Agármarketing Centrum (AMC) és forrásai kerüljenek a kamarához. Az elnök úgy vélte: az AMC jelenleg a magyar mezőgazdaság és az élelmiszer bizonyos részeivel nem foglalkozik. A fórum zárásaként Győrffy Balázs és Rácz Károly, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének elnöke együttműködési stratégiai megállapodást kötött. A megállapodás szerint a kamara egyebek között vállalja, hogy népszerűsíti az egyesület tenyésztési programját, az egyesület pedig azt, hogy tapasztalatait megosztja a széles szakmai közvéleménnyel. Már most érdemes készülni a 2015-ös zöldítési követelmények teljesítésére A 2015-ben induló új közvetlen támogatási rendszer számos új, kötelező elemet tartalmaz a termelők számára, melyek közül a legfontosabb a zöldítés követelményrendszere. Magyarországnak - ahogyan mind a 28 tagállamnak 2014-ben többlépcsős bejelentési kötelezettségnek kell eleget tennie az Európai Bizottság felé a közvetlen támogatás zöldítési eleméről. Az alapos előkészítő munka eredményeképpen 2014. július végén hazánk teljesítette a bejelentés első fordulóját, mellyel megalapozta a magyar zöldítési modell 2015- től alkalmazandó keretrendszerét.
A 2015-től alkalmazandó szabályok kialakításakor a Kormány minden tekintetben figyelembe vette a hazai mezőgazdasági termelés adottságait, és a közösségi jogszabályok adta lehetőségeket alaposan mérlegelve a lehető legegyszerűbb rendszert, a legkisebb többletadminisztrációt és a feltételek teljesítéséhez a lehető legkisebb többletköltségeket jelentő megoldásokat alkalmazza. Az új szabályok értelmében a gazdáknak három zöldítési gyakorlatot kell végezniük, így a növénytermesztés diverzifikálását, az állandó gyepterületek fenntartását, valamint a 15 hektár fölötti szántón gazdálkodóknak a szántóterületük 5%-ának megfelelő kiterjedésű ökológiai célterület fenntartását. Minden olyan termelőnek, aki 15 hektárnál nagyobb szántóterülettel rendelkezik, ki kell jelölnie 5%-os arányban ökológiai fókuszterületét. Ezt megteheti saját területén vagy bizonyos típusú fókuszterületek esetében (tájképi elemek, védelmi sávok) azzal szomszédos területeken is. A termelőknek az összes jogszabály által felajánlott ökológiai fókuszterülettípus elszámolására megadjuk a lehetőséget, a hazánkban igen ritka tájelemnek minősülő kőfal kivételével. A szomszédos területek beszámításához a Földművelésügyi Minisztérium meg kívánja teremteni a jogi hátterét a jogszabályban előírt, Magyarországon nem földhasználati nyilvántartás köteles és akár nem a termelő kezelésében álló területek ökológiai célterületként való elismertetésére. A vetésszerkezet tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a 10 és 30 hektár közötti szántón gazdálkodó termelőknek legalább két különböző növénykultúrát, a 30 hektár fölötti szántón gazdálkodóknak pedig három különböző növénykultúrát kell termeszteniük, a főnövényekre vonatkozó arányok betartásával. Az állandó gyepek nyomonkövetése nem gazdaságonkénti kötelezettség lesz, hanem továbbra is országos szinten történik majd. Részletek a közlemény mellékletében.
Új elemek az uniós támogatási rendszerben a jövő évtől Új elemek jelennek meg a mezőgazdaság uniós támogatási rendszerében a jövő évtől - közölte Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. Az államtitkár jelezte: a forrásfelosztás elvei változnak meg a rendszerben. Így az alaptámogatás és a zöldítés együttesen teszik majd ki a mostani területalapú támogatás összegét. (A hektáronkénti 226 euró, árfolyamtól függően 68-70 ezer forint.) Az alaptámogatás az eddigi területalapú támogatáshoz lesz hasonló, míg a zöldítés keretében plusz feltételeket kell teljesíteniük a gazdálkodóknak. A fiatal gazdálkodók külön támogatása megjelenik a közvetlen támogatási elemek között is, bizonyos feltételek teljesítése esetén. Emellett a termeléshez kötött támogatásokra felhasználható forrás összege szintén jelentősen emelkedik. Így az érzékeny ágazatok támogatására ugyancsak több pénz fordítható: az állattenyésztésre - főként a kérődzőkre -, valamint a zöldség-gyümölcságazat fejlesztésére. Ez a közvetlen támogatási forrásösszeg évente - 2020-ig - 60,5 milliárd forintot tesz ki. A munkaigényes és érzékeny ágazatokra 52,4 milliárd forint, míg a fehérje növények termesztésének támogatására 8,1 milliárd forint költhető. Az uniós rendszert kiegészíti még a nemzeti költségvetés 2015-től évi plusz 33 milliárd forint -,amelyből azokat a területeket lehet anyagilag segíteni, mint például a sertés-, továbbá a baromfiágazat. Ezek ugyanis nem támogathatók termeléshez kötötten - közölte az államtitkár. Kiemelt szerepe lesz a kertészetnek, az állattenyésztésnek és a feldolgozóiparnak Kiemelt szerepet szán a kertészetnek és az állattenyésztésnek a magyar kormány a következő uniós ciklusban - jelentette ki Feldman Zsolt pénteken Szentesen, a Magyar Paprika Napja alkalmából tartott konferencián. A Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta: azért is kell erősíteni ezeket az ágazatokat, mert sok embert foglalkoztatnak. Hozzátette: a feldolgozóiparra is szeretnének nagyobb hangsúlyt fektetni, ez összhangban van azzal a kormányzati politikával, mely a kisebb és közepes gazdaságok helyzetbe hozását tűzte ki célul. Nemcsak a támogatás
számít azonban a szektorban, tudásmegújításra is többet kell fordítani a jövőben - hangsúlyozta. Az a cél, hogy 2020-ra zöldség-termesztésben a termésátlag 35 százalékkal, gyümölcstermesztésben 70 százalékkal emelkedjen. Szeretnék, ha a kistermék kibocsátás legalább 130 milliárd forinttal nőne, és a feldolgozott termékek értéke is 60 milliárd forinttal emelkedne. Ha mindez bekövetkezik, azt jelenti, hogy a foglalkoztatásban és a megtermelt értékben komoly lépést tudunk tenni, hazai és exportpiacainkat jó, minőségi magyar termékekkel tudjuk ellátni"- hangsúlyozta Feldman Zsolt. A támogatások rendszere a kertészeti ágazat számára komoly lehetőséget jelent - hangsúlyozta Feldman Zsolt. Megjegyezte, hogy a Miniszterelnökség gondozásában előrehaladott állapotban van - hamarosan a brüsszeli tárgyalásokra készen áll - a vidékfejlesztési program a vidékfejlesztési források felhasználásáról. Ebben nagy szerepet játszik majd az unió számára is fontos energetikai hatékonyság, a foglalkoztatás növelésének kérdése, az, hogy a felhasznált technológiák környezetkímélőek, innovatívak legyenek. E fejlesztési forrásoknál a fiatal gazdáknak külön pénzügyi keretük lesz - tette hozzá. Megemlítette: támogatási forrás áll majd rendelkezésre a meglévő épületek energetikai korszerűsítésére, vagy a termálvizes fejlesztések teljes körére. Fontos sarokpont az öntözés kérdése. Újdonságként jelenik meg a vidékfejlesztési programban a jövedelemstabilizáló alap létrehozása, amely nem természeti kárból keletkező jelentős jövedelemcsökkenések esetén lehet segítség a gazdálkodóknak. Külön beruházási csomag keretében támogatják majd a természeti károk megelőzését célzó beruházásokat. Segítik a termelői szerveződéseket, minőségbiztosítási rendszereket. A vidékfejlesztési programban a feldolgozás támogatása jelentős forrástöbbletet kap a tervek szerint - mondta a helyettes államtitkár. Hangsúlyozta azt is, hogy a közvetlen támogatások rendszerében megjelentek a termeléshez kötött támogatások, a fiatal gazdálkodók emelt szintű támogatása és a kisgazdaságok egyszerűsített támogatása. A zöldség-gyümölcs ágazat a mostani kalkulációk szerint 10,5 milliárd forint terméshez kötött támogatáshoz jut majd.
Hamarosan lejár a határidő a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatást igénylőknek! 31-ig kell megküldeniük a biztosítási szerződés másolatát azon ügyfeleknek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (továbbiakban: MVH), akik az egységes kérelemben igényelték a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatást. Felhívjuk a figyelmet, hogy a szerződés nem csak a kötvényt jelenti, annak megküldése mellett az ajánlati nyomtatvány másolatának beküldése is szükséges, a szerződő fél székhelye/lakóhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségre. Amennyiben a biztosítót vagy a szerződő felet (integrátor) a szerződés benyújtására meghatalmazta, vagy a biztosító a szerződésben tett nyilatkozatában vállalta a szerződés megküldését, úgy a beküldési kötelezettség a biztosítót/szerződő felet (integrátor) terheli. Integrátori szerződések esetén meg kell küldeni a szerződő fél (integrátor) és a biztosított között létrejött meghatalmazást is, a szerződéssel egyidejűleg, egy borítékban! A szerződés tartalmára vonatkozó tájékoztatót, továbbá a meghatalmazás formanyomtatványát a 79/2014. (V.15.) számú MVH közlemény tartalmazza. Felhívjuk a szerződő felek figyelmét növénybiztosítási szerződésük esetleges módosítást követő adatainak áttekintésére, mivel a támogatási összeg az augusztus 31-éig megküldött biztosítási szerződésben foglaltak figyelembevételével kerül megállapításra.