A KOMMUNIKÁCI CIÓ FUNKCIÓI I A SZERVEZETBEN Fogalma: A dó Ü zenet Ü zenet V evő K üldő (fogadó) K ódoló C satorna D ekódoló Fogadó Encoding D ecoding visszacsatolás A dó V evő Érzelmi funkció Motivációs s funkció Információs s funkció Ellenőrzési funkció
EGYIRÁNY NYÚ KOMMUNIKÁCI CIÓ autokratikus szervezet vészhelyzet KÉTIRÁNYÚ KOMMUNIKÁCI CIÓ demokratikus szervezet
A KOMMUNIKÁCI CIÓ TÍPUSAI K O M M U N I K Á C I Ó A S Z E R V E Z E T B E N F O R M Á L I S K O M M U N I K Á C I Ó I N F O R M Á L I S K O M M U N I K Á C I Ó V E R T I K Á L I S K O M M U N I K Á C I Ó H O R I Z O N T Á L I S K O M M U N I K Á C I Ó F Ö L F E L É I R Á N Y U L Ó K O M M U N I K Á C I Ó L E F E L É I R Á N Y U L Ó K O M M U N I K Á C I Ó
INFORMÁLIS KOMMUNIKÁCI CIÓ Mi a valós s informáci ció tartalma Vezetői i taktikák
AZ INFORMÁLIS KOMMUNIKÁCI CIÓ I különböző formái i természetes módon m alakulnak ki a szervezetben a jój vezető megtalálja lja annak módjm dját, hogy hogyan használhatja fel céljainak c elérése érdekében ezt a hálózatoth legnagyobb része r hasznos, hiszen segíts tségével a vezető olyan informáci ciókhoz juthat, amelyekhez egyébk bként nem nagyon vannak hozzáférési lehetőségei
AZ INFORMÁLIS KOMMUNIKÁCI CIÓ II a vezető is eljuttathat olyan üzeneteket, amelyeket egyébk bként csak körülményesen tudna átadni jórészt olyan informáci ciókból áll, amelyek nem kapcsolódnak közvetlen k módon az egyén n munkájához, tehát káros hatással is lehet
A FORMÁLIS KOMMUNIKÁCI CIÓ Vertikális - lefelé irányul nyuló - fölfelé irányul nyuló Horizontális
KOMMUNIKÁCI CIÓS S HÁLÓKH C C A B B E B D B D C C D A E A E E A D Körüljáró Láncos Villaszerű Átlós
KOMMUNIKÁCI CIÓS S HÁLÓKH Következtetések Az átlós s modell autokratikus tájékoztatt koztatási modell, amelyben a vezető fogadja az informáci ciókat és meghozza a határozatokat rozatokat. A körüljk ljáró modell olyan elrendezésű csoport, amelyben mindenki egyenlő (pl. a vezető nélküli li munkacsoport). A bizonytalanabb helyzetekben, amikor az eredmény a vélemények kicserélésének függvf ggvénye, a körüljk ljáró modell hatékonyabb lehet, mint az átlós s modell. A megfelelő kommunikáci ciós s hálóh kiválaszt lasztása sa függ f gg a feladat jellegétől l (bonyolultság), tovább bbá azoktól l a személyekt lyektől, l, akiknek meg kell oldaniuk (képzetts pzettség), g), illetve magától l a vezetőtől, alkalmazott módszereitm dszereitől.
A KOMMUNIKÁCI CIÓT T AKADÁLYOZ LYOZÓ TÉNYEZŐK Kommunikációs s zajok A A munka és s időhi hiány kényszerk nyszerítő hatása Státuszbeli tuszbeli különbsk nbségek Informális kommunikáci ció Személyes bizalom Helyzeti kontextus Szavak és s szemantika (eleven)
A KOMMUNIKÁCI CIÓT T TÁMOGATT MOGATÓ TÉNYEZŐK Visszacsatolás Redundancia Tovább bbítsuk az informáci ciókat minden rendelkezésünkre nkre álló eszközzel. zzel. Beleélés s (empátia) Szervezeti struktúra ra Kommunikációs s technika = informatika
KOMMUNIKÁCI CIÓS S FORMÁK K A SZERVEZETBEN hivatalos kommunikáci ciós s utak, nem hivatalos beszélget lgetések, hirdetmények, körlevelek, értekezlet, érdekképviselet, tárgyalás.
A SZERVEZET ÁLTAL KIJELÖLT LT KOMMUNIKÁCI CIÓS S LÉTRAL KÖZPONT KOVÁCS MEDGYESI ZÓLYOMI SÁROSI ISPÁNN NNÉ
NEM HIVATALOS BESZÉLGET LGETÉSEK
HIRDETMÉNYEK Egyirányú kommunikáci ció Eljut-e e a címzetthez? c Gyakran csak arra figyelünk, ami érdekel bennünket nket!
KÖRLEVÉL hirdetmény jellegű szigorúan biztosítani tani a célba c érést beosztotti reakciók vezetési hibák
ÉRTEKEZLET RÖVID ÉLET sok, felesleges értekezlet KÖZVETLEN INFORMÁCI CIÓ ÁTADÁS ÁTLÓS S KOMMUNIKÁCI CIÓS SÉMA kétirányú kommunikáci ció ELŐKÉSZ SZÍTÉS célmeghatározás IDŐMEGHAT MEGHATÁROZÁS RÉSZTVEVŐK K KÖRE K kompetenciák A LEVEZETÉS S HATÉKONYS KONYSÁGA ügyeletes hozzászólók ÉRTEKEZLET LEZÁRÁSA írásbeli feljegyzések kötelezőekek jegyzőkönyv emlékeztet keztető
A TÁRGYALT RGYALÁS S TÍPUSAIT 1. A kétszemk tszemélyes tárgyalt rgyalás s kommunikáci ciója célok érdekeltség bizalom befolyás (hatalom) kommunikáció Együttműködés közös v. részben közös közös van kétirányú kétirányú, folyamatos Versengés nincs közös cél ellenérdekek csekély v. nincs egyirányú törekvés az egyirányúra
A TÁRGYALT RGYALÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA SA 1. A kétszemk tszemélyes tárgyalt rgyalás s kommunikáci ciója 2. Csoportos (delegáci ciós) tárgyalt rgyalás létszám: max.. 3-43 4 fő/csoportf hátország 3.Kisegítők k bevonásával val támogatott t tárgyalt rgyalás (tolmács, szakért rtő)
TÁRGYALÁSI TECHNIKÁK KÉNYSZERÍTÉSEKSEK alapelvekre, értékrendszerre hivatkozni sürgetés s (idő munka) gazdaság g jelzései nagyobb tudás, tájékozottst kozottság g sejtetése fenyegetés tárgyalás s megszakítás
TÁRGYALÁSI TECHNIKÁK Érzelmek és érzelmi megnyilvánul nulásaink tudatos irány nyítása A A tárgyalt rgyaló fél érzelmi megnyilvánul nulásainak (nonverbális)) helyes értelmezése A nulladik perc üzenetei és s technikái Öltözködés, kézfogk zfogás, testtartás, s, gesztus és s mimika Ültetés! A A tárgyalt rgyalás s lezárása összefoglalás nonverbális és s verbális elemek
A TÁRGYALT RGYALÁSOKON, MEGBESZÉLÉSEKEN SEKEN ALKALMAZHATÓ ÜLÉSRENDEK o Ültetési technikák
HOGYAN TÁRGYALUNK T MI MAGYAROK? Érzelmek kimutatása Rangkórság Hiúság Puha tárgyalt rgyaló Nem tud nemet mondani Kisebbrendűség érzése Indulatos Járatlanság g az alkudozásban Negatív v beáll llítottság Koncentráció Idő