ű ö Á ő ű ő ú ö Í ű ő ő ő Á ö ú ő ő ő ő ő ö Í ö ő ű ö ö ö ö ű ö ő Í ú ö ö ő ő ö ú ő ö ö ö
bevndorlk könnyen beteleplfrettek' s Így szmos kevert (esetleg ksőbb teljesen eloroszosodott) falu jöhetett ltre. Pldul 1588-ban az egykori erza központ, Arzamasz jrs nyugati rszna 4l falubl 33 kevert volt (Kozlov 1960, l5). Az orosz gyarmatoslts igen gyors s intenzív volt, ami a lakossg etnikai összettelben s megmutatkozott, pl. Ardatov lakossgnak l628-ban mg csak 367._a volt orosz, TlZL-re ez a szm 8o7.-ra emelkedett (Kozlov 1960, 16). Általnos jelensg volt, hogy az orosz beteleplők a nem-erdős terleteket foglaltk l, ami a tl, ezltal az orosz s megfigyelhető. A xlx. sz.-ra az oka-volga-szura-cna-moksa ltal hatrolt terleten 6 mordvn npessg az orosz beteleplsek hatsra dlebbre vonult, s az eredeti terletek mellett kialakult a mordvin lakossg msodik nagy körzete, a Penza-Szaratov-vidk npessge, majd a Volga-vidken egyrszt a rgi terlet szaki, keleti r- helynevek megoszlsnl szrő, msrszt - kisebb mrtkben - a msodk körzetből ttele- plt mordvinok harmadik központja is ltrejött (Kozlov 1960, 27, Nyikonov 1960, l7z-l74). 2L- A törtnelm folyamn ezen a terleten teht jelentős npmozgs zajlott le' amit előbb a tatrjrs, ksőbb az orosz gyarmatosts, valamint a mordvinok belső migrcija idzett elő. Arra a krdsrekeresnk most vlaszt, hogyan tkröződik ez a 'mozgs a toponimikban: a szemlynvieredetű helynevek alapjn ki lehet-e mutatni az eredeti mordvin lakterletek s az orosz betelepiilsek közti klönbsgeket' meg lehet-e hatrozni ezek időbeli viszonyt. A mordvnoknl a csaldnv csak ksőn jelent meg, először a földesúri s udvari rtegnl szilrdult meg (XVII_XVIII.sz.)' majd ksőbb a kereskedők s a vroslakk között is kialakult. Legutoljra, a XIX. sz.-ban az egyszerű emberek, parasztok között hono- sodott meg (Cigankin, 1989, 49, 51). Az egytagú nv eltűnsvel, s a nv öröklődőv vlsval megszűnt a nv s hordozja között!, valamilyen tulajdonsgon, jellegzetessgen alapul kapcsolat, s a kttagúnevek ltrejöttvel ezek is beilleszkedtek az orosz szemlynvimodellbe (Szuperanszkaja 1988, 8). Nyikonov mutat r arra, hogy a csaldnvi alakú kettős nv sokig csak apai nv volt. (Taln pontosabb úgy mondani, hogy ez az apa nevből orosz mintra ltrehozott nv volt, de nem igazi apai nv.) olyan xvii-xviii. szzad adatok, mint pl. Nalevatka Arkajev, Arkajka Jermovatov, Lopaj Parusev stb. mg nem voltak keresztnv + vezetknvjellegűek, ugyanis pl. az utbbinak a fit Vorguda Lopajevnek hívtk (Nyikonov L973, 236; L988, LZ.I). Eszernt teht a csaldnv minden esetben az apai nvből keletkezett, s nem a mordvin eredeti köznevekből, vagy a kereszt. 136
nevekből közvetlenl. Teht pl. a Íenöakoy csaldnv nem a Venak keresztnvből, s mg kevsba yenö.csnak. szbl jött ltre, s ugyanígy a Kird,ajey nvnek sem a kird,.trelmes., s az Inevatovnak sem az nze.vendg. köznv a közvetlen kiindulsi alapja. A vezetknvkialakulsnak útja teht: köznv ) keresztnv ) apa nv ) vezetknv. (E sor utolst llomsa a mr msik kategriba tartoz vltozs, a teleplsnevek keletkezse.) Mivel a szemlynv sokfle alakban lt, az apai nv s abbl a formbl jött ltre, amit ppen ott s akkor hasznltak, pl. Veökaj, Vekovat, 7eökus ) Vekomas; Kelgaj, Kelgovat, Kelgus ) Kelgomaq lrtaj, Ir evat, ráus ) Iiemas (Nyikonov L973, 238-239; 1988, 128; Nagykin 1973, to9). A mordvinok csaldnevei hrom forrsra mehetnek vissza: 1. a keresztnysg előtti mordvin nevek 2. a pravoszlv egyhz Lt.al kanonzlt nevek (Afonktn, Fegy_ kn, Larkn) 3. az orosz közszavakbl keletkezett nevek (Kuznyecov. A mordvin etimolgik alatt termszetesen csak az első pontba sorolt neveket rtjk. Ezeknek a neveknek a v g s ő forrsa köznv, ehhez jrul hozz a mordvin kpző' pl. Arzemas, orzeman, orzat < E, M arems.gondolni.; Uevat, Uenko, Ues ( E uoms, M uöems.vrni.; Paronza, Parovat ( E paro, M para.j,i Vekomas, Vekan ( E vekerns.szeretni.; KudaÉev ( E kudo, M kuda,hz,; PÍluksev ( E, M pte.fl.; Tumod,ej ( E tumo, M tuml.tölgy. (Nagykin L973, lll-112; Nyikonov 1980, 129; 1986, 93-97; Popov 1972, 133-136). A mai Mordvin terletn mintegy 5o7. a szemlynviere^s7sz(.. detű toponimk arnya. I.K. Inzsevatov sztrnak (TonoHnu.{ecrnfi cnobapb Mopgoncxofi. ACCP) adatai szerint terletn.ti4 szemlynvi eredetű helynv fordul elő. aa köztrsasg legtöbb ezek közl a tyemnyikovi (71), a kovlkini (49), az icsalki (44), a ljam. birszki (44), az ardatovi 4u s az atyasevi (4o) jrsban tallhat. A zi jrsbl ll-ben több a szemlynvi eredetű helynevek szma, egyben pedig pontosan fele-fele az arny. A legtöbb helynvi toponma az.. atyasevi (67,87.), a tyemnyikov {677.), az ardatovi (63,67.), a ljambirszki (64,.77.) s a dubenyki (6L,37.) jrsban tallhat, míg a legkevesebb a zubovo-poljanai Í28,57.), az atyurjevi (35'27.) s a jelnyik (35'37.) jrsban. A trkprőlkitűnik, hogy a köztrsasg szakkelet,keleti rsztől dlnyugat fel haladva (a tyemnyikovi s a tyengusevi jrsok kivtelvel)a szemlynvieredetű helynevek arírya 6o:67 szza krl 29-35 szzalkra csökken. L37
Í ö ő ű ő ű Í ö ő ő ö ö ő ő ö ö ú ö ö ű ő ö ö ű ő ő ö ö ö
Ó Ó Ó ő Ű Ó Ó Ó
ű ő ö ú ő ö É ő ű ő ű ő ő ö ő Ő Ó Ó Ó Ő Í Í
Í ű ő ő Ő ö Í Í É Ó Ó Í Ó ő Ó
Á Á Í Í Í Í Í ú Í Í Í ű ő ö
Í ö ö Í Á