Felmérés a gazdálkodók növényvédőszer-használati szokásairól A Levegő Munkacsoport a Nimfea Természetvédelmi Egyesület és a Zöld Kör civil szervezetek segítségével 2006. áprilisában és októberében felmérést készített Hajdúböszörmény és Túrkeve térségének növényvédőszer-használati szokásairól. A kérdőíves felmérés során tavasszal Túrkeve térségében összesen 41 gazdálkodó szokásait és véleményét kérdeztünk meg. Hajdúböszörményben csak 7 gazdálkodó hozzáállását sikerült megismerni, mivel a térségben néhány nagy szolgáltató cég végzi a növényvédelmi munkákat, így a felmérés pontossága érdekében közülük hárommal interjú készült. Az őszi a májusi képzéseket, illetve a 2006. évi mezőgazdasági munkálatokat követő felmérés során Túrkeve térségében 37, Hajdúböszörményen 12 gazda szerhasználati szokását dolgoztuk fel. Az őszi kikérdezések során cél volt, hogy a tavasszal felmért gazdákat érjük el újra. A felmérés során megkérdeztük az egyes gazdálkodókat, hogy milyen kultúrában, milyen növényvédő szereket, milyen intenzitással (kezelések száma) használnak. Rákérdeztünk, hogy a felhasznált növényvédő szereket milyen szempontok szerint választják ki (lásd 1. ábra). A nem kívánatos környezeti és egészségi károkat leggyakrabban a technológiai fegyelem megsértése okozza, így megkérdeztük azt is, hogy a termék címkéjén lévő utasításokat milyen mértékben szokták betartani. Megkérdeztük a termelőket arról is, hogy szerintük milyen lehetőségek vannak a növényvédő-szerhasználat csökkentésére és ők ezt mennyire tartják fontosnak. Túrkeve, tavasz A 41 megkérdezett közül 5 fő alapfokú, 29 fő középfokú (közülük 14 fő érettségizett), 7 fő felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Szakirányú (növényvédelmi, vagy általános mezőgazdasági) képzésben mindössze 9 fő vett részt, közülük 4 diplomával rendelkezik. A növényvédő szer vásárlásakor a gazdálkodók elmondásuk szerint az 1. táblázatban látható súllyal vették figyelembe az egyes szempontokat. Az értékeket külön kiszámoltuk a különféle végzettségűek esetére. 1. táblázat: Az egyes szempontok fontossága a szervásárlás során (1: figyelmen kívül hagyja, 2: kismértékben -, 3: nagyobb mértékben figyelembe veszi, 4: ez a legfontosabb tényező) ár megszokás gyártó várakozási idők Méh/víz veszélyesség egyéb környvéd. növényvédős ismerős tulajdonság szakképzett 2,4 2,0 1,9 2,9 3,1 2,8 3,3 1,2 alapfokú 3,4 3,4 1,2 2,4 2,4 1,2 1,8 2,8 középfokú 2,7 1,9 2,1 2,8 2,9 3,1 3,4 1,5 felsőfokú 2,3 1,7 1,6 2,9 3,3 2,9 4,0 1,7 átlag 2,7 2,0 1,9 2,8 2,9 2,8 3,3 1,7 1
Arra a kérdésre, hogy milyen más szempontot vesz figyelembe a megkérdezettek közel 90 százaléka nem említett semmit. Az egyéb szempontot említők a kérdőív hiányosságára rámutatva többségében a hatékonyságot említették, volt aki a szergyártó előrejelzését, egy megkérdezett pedig a szomszédos kultúrát írta le. A szakirányú végzettségűek lényegesen nagyobb (33 százalékos) arányban említettek egyéb szempontot. A többség mindig elolvassa a terméken lévő címkét vásárlás, illetve felhasználás előtt, de sajnos 10 százalék feletti azok aránya akik ezt nem teszik meg. A megkérdezettek saját bevallásuk alapján közel fele teljes mértékben betartja a felhasználással kapcsolatos előírásokat. Mintegy 15 százalék ismerte el, hogy előfordul, hogy nem tart be egyes javaslatokat, közülük 1 fő szakirányú végzettséggel is rendelkezik (a kapott pontérték: 1,71, melynek számítási módját lásd a kérdőívben). A megkérdezettek közel harmada még nem hallott a növényvédő szerek krónikus egészségkárosító hatásairól, meglepő módon az összes diplomás szakirányú végzettséggel rendelkező (4 fő) gazdálkodó ebbe a kategóriába került. A megkérdezettek 10 százaléka vallotta be, hogy előfordult már, hogy olyan készítményt vásárolt és használt, melyet nem lett volna jogosultsága. A gazdálkodók megelőzéshez, illetve biológiai védekezéshez való viszonya igen változatos képet mutatott. Míg 10 százalékuk ökológiai gazdálkodást folytat, addig 3 fő (7,3 %) szerint ezek a módszerek semmit sem érnek, a kémiai növényvédelem nélkülözhetetlen. Elgondolkodtató, hogy a leginkább vegyszerbarát gazdálkodók között diplomás szakirányú végzettséggel rendelkező is található. További 17 százalék szerint a vegyszermentes módszerek jelentősége nagyon alacsony. A kérdésre adott válaszok alapján átlagos pontértéket kaptunk: 2,95 (a számolást lásd a kérdőív alapján). A legtöbben (76 százalék) a növényvédelemmel kapcsolatban a növényvédő szerek csomagolásáról szerzik információikat, de jelentősnek mondható a növényvédelmi képzésen részt vettek (61 %), a független dók segítségét igénybe vevők (59 %), a szakkönyveket (46 %), illetve tudományos cikkeket olvasok (44 %) és a növényvédő szer kereskedő véleményét (41 %) megkérdezők aránya is. Néhányan a reklámokból (20 %), vagy ismerősüktől (17 %) is szereznek információkat (2. ábra). Elenyésző azok aránya akik az eladásra, illetve saját fogyasztásra szánt árut másként kezelnék. A növényvédőszer-szennyezések mértékének csökkentésének lehetőségét legtöbben a környezetkímélő gazdálkodási formák fokozott támogatásában látnák (átlagpontszám: 3,5). A megkérdezettek körülbelül ugyanolyan mértékben tartják fontosnak (pontszám: 2,8-2,6) a szennyezések megelőzésének szempontjából a képzések tartását, a jobb hatóanyagok, illetve ellenállóbb fajták kifejlesztését. Viszonylag csekély volt azok aránya akik a génmanipulácó terjedésében látnák a megoldást (pontszám: 1,4). A növényvédőszer-használat csökkentését célzó programokról jelentős mértékben megoszlott a megkérdezettek véleménye, melyet gazdacsoportonként a 4. táblázatban mutatunk be. Az adott válaszokból kitűnik, hogy a szakirányú végzettséggel rendelkezőket érdekli leginkább a téma (4,4-es átlagpontszám) (feltehetően gyakran a lehetséges költségmegtakarítás miatt). Míg a csak alapfokú végzettséggel rendelkezők nyitottsága a téma iránt igen alacsony (2,6). Összességében a megkérdezettek 63 százaléka szeretne részt venni a szerhasználat csökkentésével kapcsolatos képzéseken, vagy esetleg már utána is járt a témának és a gyakorlatban alkalmazza ismereteit. 2
Hajdúböszörmény, tavasz A felmérés során összesen 7 gazdálkodó és 3 növényvédelmi szolgáltató cég növényvédő szerhasználati szokásait és ezzel kapcsolatos véleményét mértük fel. A cégeknél felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezők szervezik a munkákat. Az egyéni gazdálkodók szakirányú végzettséggel nem rendelkeztek. A növényvédő szer vásárlásakor a megkérdezettek elmondásuk szerint a 2. táblázatban látható súllyal vették figyelembe az egyes szempontokat. 2. táblázat: Az egyes szempontok fontossága a szervásárlás során (1: figyelmen kívül hagyja, 2: kismértékben -, 3: nagyobb mértékben figyelembe veszi, 4: ez a legfontosabb tényező) ár megszokás gyártó várakozási idők Méh/víz veszélyesség egyéb környvéd. tulajdonság Növény védős gazdák 3,5 3,0 1,0 2,7 2,3 2,2 1,8 2,5 cégek 4,0 3,3 1,3 3,0 3,3 2,0 3,0 2,5 Más ismerős A 7 megkérdezett gazdálkodóból csak 4 olvassa el az egyes növényvédő szerek csomagolásán lévő útmutatásokat, a cégek természetesen ismerik azokat. Azon gazdálkodók, akik elolvassák az utasításokat azok sem tartják be maradéktalanul azokat. Sőt a megkérdezett cégek egyike szintén elismerte, hogy nem mindig tartja be az előírásokat. Érdekes módon az egyéni gazdálkodók mindegyike halott a növényvédő szerek hosszú távú egészségkárosító hatásáról, míg a 3 cég közül csak az egyik képviselője hallott ilyenről. A megkérdezett gazdák több mint 70 százaléka elismerte, hogy használt már olyan készítményeket, melyeket nem lett volna jogosult. A növényvédő cégek a megelőzés szerepét fontosnak tartják, az egyes készítmények felhasználását igyekeznek minimalizálni. Az egyéni gazdálkodók a kémiai növényvédelemhez való hozzáállása a túrkeveihez hasonlóan szintén változatos képet mutat, míg egy termelő az ökológiai gazdálkodás módszereit alkalmazza, vannak akik (2 fő, ami 29 százalékot jelent) a vegyszeres védekezést nélkülözhetetlennek tartják. A többség azonban a vegyszerhasználat csökkentését fontosnak tartja, és igyekszik tenni érte. A kérdésre adott válaszok alapján kapott átlagos pontértéket: 3,14 (a számolást lásd a kérdőív alapján). A legtöbben (86 százalék) a növényvédelemmel kapcsolatban túrkevéhez hasonlóan a növényvédő szerek csomagolásáról szerzik információikat, de jelentősnek mondható az ismerőseiktől tanácsot kapok aránya is (57 %). A két felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdálkodó az őket érintő témával foglalkozó tanulmányokat is átnézi, hasonló arányú (29 százalék) a növényvédő szakértők véleményét kikérők aránya is. A megkérdezett egyéni gazdák növényvédelmi képzésen még nem vettek részt. A növényvédelemmel foglalkozó cégek mindegyike követi az újabb tudományos eredményeket. Az eladásra, illetve saját fogyasztásra szánt árut minden megkérdezett azonos módon kezeli. A megkérdezett egyéni gazdálkodók a növényvédőszer-szennyezések mértékének csökkentésének megoldási lehetőségeként több felajánlott válaszlehetőséget is hasonló mértékben tartottak célravezetőnek. A környezetkímélő gazdálkodást folytatók fokozott támogatásának pontértéke 2,86 lett, a jobb hatóanyagok kifejlesztése 2,67 pontot kapott. A képzések hatását a megkérdezettek feltehetően mivel ők sem vettek részt hasonlón jelentéktelennek tartják (pontértéke: 1,67). A növényvédelemmel foglalkozó cégek képviselői azonban egyöntetűen a képzés és a környezetkímélő gazdálkodást folytatók támogatása 3
mellett tették le voksukat (ezek pontértéke 3,67 lett), de eredményesnek tartják a jobb hatóanyagok kifejlesztését is. A növényvédőszer-használat csökkentését célzó programokról szinte minden megkérdezett tartózkodó álláspontot fogalmazott meg, azaz Ha több időm lenne talán érdekelne a téma, így az átlagos pontérték 3 lett. A növényvédős cégek az előző kérdésekhez hasonlóan itt is nagyobb környezeti érzékenységűnek bizonyultak, két cég is érdeklődik a téma iránt, így az átlagos pontérték 3,67 volt. Túrkeve, ősz Túrkevén az ősz folyamán a tavaszinál kissé kevesebb, összesen 37 gazdát sikerült kikérdezni, közülük 16 fő felsőfokú, 19 fő középfokú, 2 fő alapfokú végzettséggel rendelkezett (azaz a tavaszi felméréshez képest magasabb volt az iskolázottabbak képzettebbek aránya). Szakirányú végzettséggel 8 fő rendelkezett, közülük 3 fő diplomás. A növényvédő szer vásárlásakor a gazdálkodók elmondásuk szerint a 3. táblázatban látható súllyal vették figyelembe az egyes szempontokat. Az értékeket külön kiszámoltuk a különféle végzettségűek esetén is. 3. táblázat: Az egyes szempontok fontossága a szervásárlás során (1: figyelmen kívül hagyja, 2: kismértékben -, 3: nagyobb mértékben figyelembe veszi, 4: ez a legfontosabb tényező) ár megszokás gyártó várakozási idők Méh/víz veszélyesség egyéb környvéd. tulajdonság Növény védős Más ismerős szakképzett 3,0 2,1 1,5 2,9 3,3 3,0 3,3 1,9 alapfokú 3,0 2,5 1,0 3,5 3,5 2,5 2,5 3,0 középfokú 2,9 2,1 1,6 2,6 3,2 3,2 2,9 1,7 felsőfokú 2,8 2,5 1,9 3,1 3,4 3,1 3,6 1,7 átlag 2,9 2,3 1,7 2,9 3,3 3,1 3,2 1,8 A megkérdezettek túlnyomó többsége (92 %) (akárcsak tavasszal) minden alkalommal elolvassa az egyes készítmények csomagolásán lévő használati útmutatót. A tavaszi felméréshez viszonyítva nőtt az utasításokat betartók aránya, az ezzel kapcsolatos pontérték 1,71-ról 1,51-ra csökkent. A megkérdezettek 54 százaléka (a tavaszi 46 százalékkal szemben) elmondása szerint mindig minden előírást betart. A tavaszi felméréshez képest nőtt azok aránya, akik hallottak már a növényvédő szerek krónikus egészségkárosító hatásáról (az érték 68-ról, 78 százalékra emelkedett) A tavaszi felméréshez viszonyítva fele akkora arányban (10 helyett 5 %) ismerték be a megkérdezettek, hogy vásároltak már olyan készítményt, amire nem lett volna jogosultságuk. A gazdálkodók a tavaszi felméréshez képest kedvezőbb véleménnyel vannak a környezetkímélőbb növényvédelemről. Az ökológiai gazdálkodást folytatók aránya a megkérdezettek körében 10-ről 16 százalékra nőtt. A tavaszi felméréssel ellentétben ősszel senki sem mondta, hogy a vegyszermentes védekezési módszerek semmit sem érnek. A vegyszeres növényvédelembe vetett hitet mutató index a tavaszi 2,91-ról 2,51-ra csökkent. 4
A térségben felmértek közül legtöbben (szintén 76 %) az őszi felmérés során is a növényvédő szerek csomagolását jelölték meg információs forrásként, a tanulmányokat, illetve szakkönyveket olvasok aránya a tavaszinál 10 százalékponttal magasabb 54 százalékos volt, a független szakdótól a megkérdezettek 51 százaléka (ez a tavaszi értéknél 8 százalékponttal alacsonyabb) jutott információkhoz. Jelentősnek mondható a növényvédelmi képzésen részt vettek (46 %, tavasszal 61 százalékot mértünk), a növényvédő szer kereskedőtől (38 %, tavasz: 41%) és az ismerősöktől (27 %, tavasz 17 %) tájékozódók aránya is. A tavaszi felméréshez képest jelentős változás, hogy nagymértékben (20-ról 5 százalékra) csökkent a reklámokból és jelentősen (10-ről 20 százalékra) nőtt a médiából információt szerzők aránya. Valamelyest (2-ről, 8 százalékra) emelkedett a civil szervezetektől tájékozódok aránya is. Az őszi felmérésben egy megkérdezett már más általunk fel nem vetett információs forrást is említett (patológus). A felmérés során minden megkérdezett azt mondta, hogy az eladásra illetve a saját fogyasztásra termelt árujukat teljesen azonos módon kezelik. A növényvédőszer-szennyezések mértékének csökkentésének lehetőségét legtöbben a tavaszi felméréshez hasonlóan a környezetkímélő gazdálkodási formák fokozott támogatásában látnák (átlagpontszám: 3,6 (tavasz: 3,5)). Valamelyest nőtt a képzésekben (3,1 (2,8)), illetve az ellenállóbb fajták (2,9 (2,8)) elterjedésében megoldást látók aránya. Kismértékben csökkent a jobb hatóanyagok terjedésébe vetett bizalom (2,5 (2,6)). Érdekes módon a már tavasszal is csak igen kis mértékben támogatott (1,4) génmanipuláció, ősszel egyetlen pozitív reakciót sem kapott (1). A tavaszi felméréssel összevetve őszre valamelyest növekedett a vegyszerszegény növényvédelemben fantáziát látók aránya (lásd 4. táblázat). A növekedés elsősorban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők hozzáállásának javulásában keresendő, hisz átlagpontszámuk 3,4-ről, 4,2-re növekedett. Azok aránya, akik már utánanéztek a csökkentett vegyszer felhasználású növényvédelemnek és esetleg azt is alkalmazzák a tavaszi 63-ról, 68 százalékra nőtt. 4. táblázat: Mit gondol a növényvédő szerek felhasználásának csökkentését célzó programokról? (a magasabb pontérték nagyobb fogékonyságot jelez, a számítási módszert lásd a kérdőívben) végzettség Pontszám tavasz (1-5) Pontszám ősz szakirányú képzettségű 4,4 3,9 alapfokú 2,6 2,5 középfokú 3,9 3,7 felsőfokú 3,4 4,2 átlag 3,68 3,84 5
Hajdúböszörmény, ősz Az őszi felmérés során összesen 12 gazdálkodó növényvédő szerhasználati szokásait és ezzel kapcsolatos véleményét sikerült felmérni. A gazdálkodók egyike sem rendelkezett szakirányú végzettséggel. A megkérdezettek legmagasabb iskolai végzettsége a tavaszihoz hasonlóan alakult. A növényvédő szer vásárlásakor a megkérdezettek elmondásuk szerint az 5. táblázatban látható súllyal vették figyelembe az egyes szempontokat. Megállapítható, hogy a tavaszi felmérés óta nem volt jelentős változás. 5. táblázat: Az egyes szempontok fontossága a szervásárlás során (1: figyelmen kívül hagyja, 2: kismértékben -, 3: nagyobb mértékben figyelembe veszi, 4: ez a legfontosabb tényező) gazdák (tavasz) cégek (tavasz) gazdák (ősz) ár megszokás gyártó várakozási idők Méh/víz veszélyesség egyéb környvéd. tulajdonság növény védős Más ismerős 3,5 3,0 1,0 2,7 2,3 2,2 1,8 2,5 4,0 3,3 1,3 3,0 3,3 2,0 3,0 2,5 3,7 3,0 1,3 2,5 2,3 2,3 1,8 2,3 Az őszi felmérés során a tavaszival összevetve még kisebb volt a készítmények címkéjét saját bevallásuk szerint minden alkalommal elolvasók aránya, hisz az a tavaszi 57-ről 33 százalékra (!) csökkent. Ezzel párhuzamosan csökkent az előírásokat teljes mértékben betartók aránya (14-ről, 8 százalékra) és romlott az előírások követését mutató index értéke is (3-ról, 3,3-ra). A tavaszi eredményekhez hasonlóan az őszi felmérés során is mindenki azt említette meg, hogy hallott a növényvédő szerek hosszú távú egészségkárosító hatásáról. Azok aránya, akik számukra nem engedélyezett készítményt vásároltak kis mértékben (71-ről 58 százalékra) csökkent. A két felmérés között gyakorlatilag nem változott az ökológiai gazdálkodással szembeni vélemény (kismértékben nőtt az ökogazdálkodók és a nem vegyszeres növényvédelmet teljesen elvetők aránya is). A növényvédelemmel kapcsolatos információkat továbbra is elsősorban a készítmények csomagolásáról szerzik a gazdálkodók (58 százalék, (tavasszal 86 százalék volt)). Jelentős még az ismerősök (42 % (57 %)) és a növényvédős szakemberek megkérdezésének (25 % (29 %)), illetve a tanulmányok olvasásának (25 % (29 %)) aránya is. Ősszel a tavaszi felméréshez hasonlóan senki sem számolt be arról, hogy növényvédelmi képzésen vett volna részt. Az eladásra, illetve saját fogyasztásra szánt árut minden megkérdezett azonos módon kezeli. A növényvédő szer szennyezések visszaszorításának lehetőségét elsősorban a környezetkímélő gazdálkodás támogatásában (2,92 (tavasz: 2,86)) és a jobb hatóanyagok kifejlesztésében (2,58 (2,67)) látják a megkérdezettek. A képzés, mint lehetőség a tavaszi felméréshez hasonlóan igen kis támogatottságot kapott (1,67). Őszre a tavaszi felmérést követően még rosszabb a növényvédő szerfelhasználás csökkentésének elfogadottsága, (29-ről 41 százalékra) nőtt a témával foglalkozni sem akarók aránya. Az ökológiai módszerekbe vetett bizalmat mutató átlag 3-ról 2,92-ra csökkent. 6
Összefoglaló A két vizsgálati helyszínen az egyes pontokban jelentős eltéréseket figyelhettünk meg. Általánosságban elmondható, hogy a Túrkevén megkérdezettek többségének már eleve elfogadható környezettudatossága tovább növekedett, míg Hajdúböszörményen a megkérdezettek túlnyomórészt katasztrofális hozzáállása nem javult. Túrkeve térségében megkérdezettek lényegesen nagyobb fogékonyságot mutattak a képzések iránt, a felmérés eredményei szerint a növényvédelemhez való hozzáállásuk több ponton is kedvező irányba módosult. Nőtt az ökológiai növényvédelmet alkalmazók aránya, többen hallottak a növényvédő szerek káros hosszú távú hatásairól, és ezzel párhuzamosan csökkent a vegyszerekbe vetett feltétlen bizalom. A felhasznált szer kiválasztásának szempontjait is értékeltük (lásd 1. ábra) Hajdúböszörményen a megkérdezettek számára az ár volt a fő meghatározó tényező, de a megszokás is jelentősen befolyásolja a szerválasztást, Túrkevén viszont a növényvédelmi szakmérnök véleménye mellett a környezetvédelmi tulajdonságok voltak a meghatározóak. 1. ábra: A szerválasztásban szerepet játszó tényezők az egyes térségekben a két felmérés átlaga alapján 5 4 pontérték (1-4) 3 2 1 Túrkeve Hajdúböszörmény H.böszörmény - vállalat 0 1 2 3 4 5 6 7 8 az egyes tényezők Jelmagyarázat (1. ábra): 1: ár 2: méh- és vízveszélyesség 3: megszokás 4: élelmezés- és munkaegészségügyi várakozási idő 5: növényvédelmi szakmérnök véleménye 6: egyéb környezetvédelmi tulajdonságok 7: ismerős ajánlása 8: gyártó A felmért településeken jelentősen eltér a növényvédelemmel, illetve ennek kockázataival kapcsolatos információk forrása (lásd 2. ábra). Míg Túrkevén igenjelentős a növényvédelemmel kapcsolatos előadásokon való részvételi arány és a gazdálkodók jelentős arányban használják a szakkönyveket, vagy kérdezik meg a témáról a növényvédelmi szakmérnököket, illetve a szakirányú végzettséggel rendelkező növényvédő szer 7
kereskedőket, addig Hajdúböszörményen lényegesen magasabb a (nem szakképzett) ismerőseiktől tanácsot kapok aránya. 2. ábra: Honnan szerzik a gazdálkodók a növényvédelemről és annak kockázatairól az információkat (százalék) százalék 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 az információforrások igénybevételének aránya Túrkeve - tavasz Túrkeve - ősz Hajdúböszörmény Jelmagyarázat (2. ábra): 1: a növényvédő szer csomagolása 2: független szakdó 3: ismerős 4: tanulmányok (tudományos cikkek) 5: szakkönyvek 6: növényvédelmi képzés 7: növényvédő szer kereskedő 8: sajtó (TV, újság) 9: reklám 10: civil szervezet A két település gazdálkodói, illetve a növényvédelemmel foglalkozó cégek véleménye között jelentős eltérés mutatkozik a növényvédő szer szennyezések mértékének csökkentési lehetőségeiről (lásd: 3. ábra). Egyöntetű az a vélemény, hogy a kisebb környezetterhelés elérését a környezetkímélő növényvédelmi módszerek támogatásával lehetne elérni. A képzés eredményességébe vetett bizalom a növényvédelmi ismeretek növekedésével párhuzamosan emelkedett. A felajánlott lehetőségek közül csak a génmanipuláció nem kapott szinte semmilyen támogatást a megkérdezettektől. 8
3. ábra: A megkérdezettek szerint mi lenne a megoldás a növényvédő szer szennyezések mérséklésére (1: nem tartanám eredményesnek, 2: kismértékben -, 3: nagyobb mértékben eredményesnek tartanám, 4: ez a legfontosabb tényező). 4,00 átlagos pontérték (1-4) 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 1 2 3 4 5 Túrkeve - tavasz Túrkeve - ősz Hajdúböszörmény H.böszörmény - vállalat egyes lehetőségek Jelmagyarázat (3. ábra): 1: képzések 2: a környezetkímélő gazdálkodást folytatók támogatása 3: jobb hatóanyagok kifejlesztése 4: ellenállóbb fajták termesztése* 5: génmanipuláció * * A Hódmezővásárhelyen feldolgozott adatok nem egyértelműek A felmérés eredményei alapján úgy tűnik, hogy a szakmai, illetve magasabb iskolai végzettséggel rendelkező felhasználók fontosabbnak tartják a környezeti és egészségvédelmi szempontokat és látják a képzések értelmét. A felmérés és a képzések eredményei alapján, úgy érezzük, hogy a növényvédő szereket felelőtlenül használó gazdák elérése és a kockázatokról való tájékoztatása a nagyfokú érdektelenség miatt gyakorlatilag lehetetlen. A téma iránt érdeklődőknek pedig meg kell adni a lehetőséget a továbblépésre. Budapest, 2006. november Pál János Levegő Munkacsoport 9