CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. 1
3.3.3 Minősítési rendszerek és a kockázatok számszerűsítése Minősítések hozzárendelése PD, LGD, CF meghatározása Közös vizsgálati szempontok validálási eljárások megfelelősége érti-e a bank, amit csinál minimum követelmények korrigálandó hiányosságok 2
Minősítési rendszerek milyen területen alkalmazzák módszerválasztás elméleti háttér, feltevések határeset elemzés megkülönböztető képesség validálása PD módszerválasztás, előrejelzőképesség nemteljesítés definíciója pontosság és előrejelzőképesség validálása közvetlen becslések 3
LGD, CF kevesebb tapasztalat óvatosság a külső adatokkal arányos hatás a tőkekövetelményre realizált és becsült megkülönböztetése részletesebb és gondosabb indoklás RDS csak nemteljesítéseket tartalmaz ideális esetben egy cikluson belül az összeset a meghatározó ismérvekkel részletes adatokkal (főleg LGD-nél) 4
LGD nemteljesítés és veszteség definíciója választott kockázat meghatározó tényezők módszerválasztás workout (diszkontált cash flow) market és implied market (árakból) implied historical (csak lakosság) nempozitív LGD-k 5
CF legkevésbé kiforrott, indokolandó érvényben lévő, igénybe nem vett keretre választott kockázat meghatározó tényezők módszerválasztás (csak példák) cohort rögzített horizont változó horizont momentum nempozitív CF hitelhelyettesítők 100%? 6
3.3.4 A belső dokumentáció minősége mit: főleg VII melléklet 4. rész 31-40 hogyan: replikálhatóság (a felügyelet vagy megbízottja) mindenhez hozzáférhet szempontok: naprakészség, változások dokumentálása minden rendszerre külön dokumentáció modellek dokumentációja (nem modell is!) 7
3.3.5 Külső szállítóktól vásárolt modellek a követelmények (dokumentáció, validálás, adatreprezentativitás, stb.) változatlanok teljesülésükért a bank felelős (nem validálunk eladókat) potenciális veszélyek: fekete doboz (korlátok, viselkedés) belső információktól való elszakadás (adatreprezentativitás) vegyes rendszerek (konzisztencia) 8
3.5 Kvantitatív és kvalitatív validálás A validálás kifejezés olyan eljárások és tevékenységek összességét jelenti, amelyek elősegítik annak megítélését, hogy a minősítések megfelelően differenciálják-e a kockázatokat és a kockázati tényezők becslései megfelelően írják-e le a tényleges kockázatokat (AIG) A bankok több célra is alkalmazzák a minősítési rendszereket, mi csak a tőkekövetelmény számítás szempontjából vizsgáljuk őket. 9
3.5.1 Validálási alapelvek 1. alapelv: A validáció alapvetően a bankok kockázat előrejelző képességének és a minősítések hitelezési eljárásokban való felhasználásának megítélését jelenti Kulcsszavak: előrejelző képesség megkülönböztető képesség kalibrálás 10
A minősítési rendszerek általános megítélése: objektivitás, pontosság, stabilitás, konzervativizmus (politikák, sztenderdek) a minősítési filozófia megfelelősége PIT, TTC (hozzárendelés, kalibrálás) tudatosság, a következmények megértése összhang a becslési eljárásokkal, adatokkal különböző filozófiák együttélése politika (szándék, következmények) 11
Kockázati paraméterek becslései várható hosszútávú átlagok tényadatok csak kiindulás becslés < tény? pontossági politika 12
2. alapelv: A validálásért elsősorban a bankok felelősek 3. alapelv: A validáció folytonos folyamat 4. alapelv: Nincs kitüntetett validációs módszer 5. alapelv: A validációnak kvantitatív és kvalitatív elemeket is kell tartalmaznia 6. alapelv: A validáció eljárásait és eredményeit független vizsgálatnak kell alávetni. 13
3.5.2 Backtest és benchmark Backtest: előrejelzés és megvalósulás (Szabályzatok az eltérések kezelésére) Benchmark: összehasonlítás más becslésekkel Minimum követelmény: politika (célok és logika) 14
3.5.3 Low default portfoliók Kevés default, statisztika nem működik Típusok: rövidtáv/hosszútáv, rendszer/egyedi Alkalmazható-e rájuk IRB? Igen (feltételekkel). Feltételek: Minden információ, módszer felhasználása Még gondosabb tervezés, dokumentálás Use test (önmagában nem elég!) Kvalitatív validálás nagyobb súlya, de kvantitatív technikák (benchmark, mapping) is alkalmazandók 15
2. Együttműködési eljárások, jóváhagyási és jóváhagyás utáni folyamatok 2.1 Együttműködés a 129. cikkely alapján CEBS, GdC: Guidelines for Cooperation between Home and Host Supervisors 129 (2) : együttműködés, 6 hónap, home dönt 16
Engedélykérés előtti folyamatok konzultációk a bankok és a felügyeletek között felügyeletek közötti együttműködés a várható kérelem megismerése együttműködési módok kialakítása akcióterv kidolgozása kérelem tartalma formája, ütemezése Szervezésért és koordinálásért a home felel. Felelősség nem adható át, de feladat igen. 17
2.2 Jóváhagyási és azt követő folyamatok Engedélykérelem benyújtása Minimális tartalom: Kisérő levél IRB és AMA dokumentációk Kontrol környezet, implementáció, IT Implementációs terv Önértékelés Nyelv és aláírás Az óra indítása 18
Felügyeleti értékelés Alapelv: a bankok bizonyítanak, a felügyelet ezt értékeli Általános kép kialakítása szervezeti struktúra megfelelősége erőforrások elégségessége implementációs terv kivitelezhetősége csoport struktúrája 19
Értékelés fő céljai: use teszt körülményeknek megfelelő rendszerek és kontrolok minimum követelmények Vizsgálati területek/fázisok módszertan és dokumentáció adatok kvantitatív eljárások kvalitatív eljárások technológiai háttér 20
Igénybevehetőek a bank belső erőforrásai és külső erőforrások is Döntés és engedély Előzetes (korai, informális) kérelem 21