Csólyospálos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15 / 2014 ( X.21.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról ( 1/2015. (I.20.) rendelettel módosítva) (Egységes szerkezetbe szedve) Csólyospálos Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk. (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csólyospálos Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). (2) Az önkormányzat székhelye: 6135. Csólyospálos, Kossuth u. 62. (3)Az önkormányzat működési területe: Csólyospálos község közigazgatási területe. (4) Az önkormányzat képviselő-testülete: Csólyospálos Község Önkormányzat Képviselőtestülete. (5) A képviselő-testület Kömpöc Község Önkormányzat Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatalt tart fenn, Csólyospálosi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: KÖH ) elnevezéssel. (6) Az önkormányzat által fenntartott további intézmény: Csólyospálosi Nyitnikék Óvoda. 2. Csólyospálos község testvér-települési kapcsolatot tart fenn Bardoc (Románia) településsel. 3. Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. A községi jelképek leírásáról, valamint azok használatának rendjéről külön helyi önkormányzati rendelet rendelkezik. Az önkormányzat feladata, hatásköre 4. (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat. (2) Az önkormányzat által ellátott alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti felsorolását a rendelet a 1. melléklet tartalmazza. (3) Az önkormányzat hatáskörét a Képviselő-testület gyakorolja. A Képviselő-testület egyes hatásköreit átruházza
a) a polgármesterre, b) a jegyzőre, c) a társulásra - törvényben meghatározottak szerint. (4) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza. (5) A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza. (6) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményeiről a képviselő-testületnek félévente beszámol. 4/A. 1 (1) Az önkormányzat a közterületi térfigyelő rendszer üzemeltetését és kezelését a Csólyospálosi Közös Önkormányzati Hivatalnál közterület-felügyelői feladatkört ellátó köztisztviselő foglalkoztatásával látja el. (2)A közterület- felügyelői minőségben eljáró köztisztviselő a közterületi térfigyelő rendszer üzemeltetésére és kezelésére, jogszabály alapján hatáskörébe tartozó ügyekben önálló adatkezelői minőségben az azzal készített felvételek rögzítésére, törlésére, felhasználására, továbbítására, valamint a fentiekben nem említett bármely más adatkezelésre kizárólag a közterület-felügyeletről szóló törvényben és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben, valamint a közterületi térfigyelő rendszer működtetésére vonatkozó adatvédelmi szabályzatban meghatározottak szerint jogosult. A képviselő-testület működése 5. (1) A képviselő-testület tagjainak létszáma 7 fő. (2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül 4 fő jelen van. (3) Amennyiben a képviselő-testület ülése határozatképtelen, a polgármester 7 napon belül az ülést ismételten összehívja. (4) A képviselő-testület nyilvános ülésén bárki részt vehet. Az ülés nyilvánossága a meghívónak az ülést megelőzően KÖH hirdetőtábláján történő kifüggesztésével biztosított. (5) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg. (6) Az ülések típusai: a) alakuló ülés, b) rendes ülés, c) rendkívüli ülés. A képviselő-testület alakuló ülése (1) A képviselők és a polgármester esküjét a Helyi Választási Bizottság elnöke veszi ki. (2) Az alpolgármestertől az esküt a polgármester veszi ki. 6. 1 Beiktatta a 1/2015.(I.20.) rendelet 1. -a, hatályba lépés 2015. január 21.
A képviselő-testület rendes ülése 7. (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. (2) Az ülések helye: Házasságkötő terem Csólyospálos, Kossuth u. 70. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül is összehívható. (3) A képviselő-testület félévenkénti jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját. (4) Az munkatervet minden év január 31-ig, illetve július 3-ig a javaslatok alapján a jegyző állítja össze. (5) Az munkatervre javaslatot tehetnek: a) a polgármester b)a települési képviselők, c) a jegyző, d) a település önszerveződő közösségei. (6) A munkaterv tartalmazza: a) az ülések várható időpontját, b) napirendjét, c) a napirendek előterjesztőit. A képviselő-testület rendkívüli ülése 8. (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni azokban az esetekben, mikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból szükség van, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 44. -ában foglalt esetekben. (2) A képviselő-testület rendkívüli ülése a települési képviselőkre és az ügyben érintettekre kiterjedően formális meghívó nélkül telefonon vagy szóban is összehívható, a sürgősség okát azonban mindenképp közölni kell. 6. A képviselő-testület összehívása, meghívója 9. (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti. (2) Tartós akadályoztatásnak minősül: a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat, b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés, c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
(3) A rendes képviselő-testületi ülés meghívóját és a meghívó mellékletét képező írásos anyagot legkésőbb az ülés napját megelőző 4. napon kell a települési képviselőkhöz és a meghívottakhoz eljuttatni. (4) A rendes képviselő-testületi ülés meghívója tartalmazza: a) az ülés helyét és kezdési időpontját, b) a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét, c) az előterjesztéseket tárgy szerinti felsorolásban, d) a képviselő-testület ülésének összehívására jogosult aláírását. (5) A képviselő-testületi ülés időpontját és helyét közzé kell tenni a Csólyospálosi Közös Hivatal hirdetőtábláján (a továbbiakban: helyben szokásos módon), valamint a www.csolyospalos.hu weblapon. 10. A képviselő-testület ülésére meg kell hívni: a) a képviselőket, b) a jegyzőt, c) az országgyűlési képviselőt, f) járási hivatal vezetőjét, g) nem állandó meghívottakat: előterjesztőket vagy akiket az ülés összehívója megjelöl, h) tevékenységi körüket érintő napirend tárgyalásakor az alábbi önszerveződő közösségek képviselőjét: Falusi Sportegyesület; Csólyospálos Polgárőrség, Falu és Tanyavédő Egyesület, Csólyospálos Községért Alapítvány, Önkéntes Tűzoltó Egyesület Csólyospálos, Csólyospálosi Diák és Szabadidősport Egyesület. 11. (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is. (2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan: a) a jegyzőt, b) az országgyűlési képviselőt, c) akit valamely napirendi ponthoz meghívtak, a napirend tárgyalásakor, d) a 10.. h) pontban felsorolt önszerveződő közösségek képviselőit a tevékenységi körüket érintő napirendi pont tárgyalásakor (3) A 10.. c)-h) pontjaiban megjelölt meghívottak a meghívón kívül csak a tevékenységi körük szerinti napirendekhez kötődő előterjesztést kapják meg mellékelve. A képviselő-testület napirendje 12. (1) Az ülés napirendjére - a képviselő-testület munkatervében, valamint a képviselő-testületi ülés meghívójában foglaltak alapján a polgármester tesz javaslatot. A képviselő-testület a napirendről egyszerű többséggel vita nélkül - dönt. Az előterjesztés
13. (1) Előterjesztést benyújthat: a) polgármester b) képviselő c) bizottság d) jegyző. (2)Az előterjesztés főbb elemei: a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést s a döntést indokolják. b) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza. (3)A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. (4) A közérthető, egyszerű határozati javaslat és beszámoló az ülésen szóban is előterjeszthető. (5) A zárt ülések előterjesztéseit az érintettek kötelesek úgy kezelni, hogy azok tartalmáról illetéktelenek ne szerezhessenek tudomást, más ne tekinthesse meg. (6)A zárt ülések előterjesztéseit az ülés végén a jegyzőnek át kell adni. A képviselő-testületi ülés vezetése, a rend fenntartása 14. (1) Az ülésvezető a képviselő-testület ülésének vezetése során: a) megnyitja, vezeti, továbbá berekeszti a képviselő-testület ülését, b) megállapítja, valamint figyelemmel kíséri a képviselő-testület határozatképességét c) előterjeszti a napirendi javaslatot, d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, továbbá lezárja és összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja a döntést igénylő javaslatokat, e) szót ad jelentkezésük sorrendjében a települési képviselőknek, valamint az általa megállapított sorrendben a tanácskozási joggal megjelenteknek, f) megállapítja - a titkos szavazás kivételével - a szavazás eredményét, g) gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról. (2) Az ülésvezető az (1) bekezdés h) pont szerinti feladatkörében eljárva: a) figyelmezteti a hozzászólót, ha az a tárgytól eltér, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ, b) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít, a tanácskozás rendjét megzavarja, vagy egyéb módon akadályozza a képviselő-testület munkáját, c) megvonja a szót attól a felszólalótól, akit hozzászólása során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra, vagy másodszor utasít rendre; nem lehet megvonni a szót, ha az ülésvezető a felszólítások alkalmával nem figyelmeztette a képviselőt a felszólítások következményeire, d) a települési képviselő kivételével a rendzavarót ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti.
15. (1) Az ülésvezető minden napirendi pontról külön vitát nyit. (2) Az írásbeli előterjesztést vitára bocsátás előtt szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult. (3)A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő köteles rövid választ adni. (4) A kérdésekre adott válaszok elhangzását követően a települési képviselők fejthetik ki álláspontjukat, valamint tehetik módosító javaslataikat. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. (5)A vita lezárása, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. (6) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. 16. A képviselő-testület egyszerű többséggel dönt a tanácskozási joggal nem rendelkező jelenlévő számára történő hozzászólási jog biztosításáról, melynek időtartama legfeljebb 5 perc lehet. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A felvilágosítás-kérés szabályai 17. (1) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével. (2) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt kell bejelenteni. (3) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt. (4) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását. Személyes érintettség 18. Az Mötv. 49 -ában rögzített bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
Döntéshozatal 19. (1) Az ülésvezető a vita lezárását követően először a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. (2) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni. (3) Amennyiben a módosító indítvány száma vagy jellege indokolja, vagy, ha a szóbeli javaslatról hozott döntés megfogalmazása szükségessé teszi, szavazás előtt a jegyző indítványára az ülésvezető az ülést felfüggesztheti. 20. (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt vagy titkos szavazással hozza meg. (2) A települési képviselő igen, nem vagy tartózkodom szavazattal szavazhat. (3) Szavazni csak személyesen lehet. 21. A képviselő-testület minősített többséggel dönt az Mötv. 50. -ában foglaltakon túl : a) titkos szavazás elrendeléséről, b) hatáskör átruházásáról és visszavételéről, c) az önkormányzati tulajdonban álló vagyon értékesítéséről, megterheléséről, d) a gazdasági társaság alapításáról, megszüntetéséről, abban való részvételről, e) fegyelmi ügyekben hozott döntésekről, f) hitel felvételéről, g) kötvénykibocsátásról. Nyílt szavazás 22. A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással kézfelemeléssel hozza. Név szerinti szavazás 23. (1) A Mötv. 48.. (3) bekezdésében foglaltakon túl név szerinti szavazást a polgármester is kezdeményezhet. Ebben az esetben a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt a név szerinti szavazásról. (2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők nevük hallatán igen vagy nem szavazattal szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazás végén a
képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti (3) A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Titkos szavazás 24. (1) Az Mötv. 46. (2) bekezdésben meghatározott esetekben a titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül határoz. (2) A titkos szavazás elrendelésére bármely képviselő, a polgármester tehet javaslatot. (2) Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt. (3) A titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi Bizottság feladata, amely a szavazás során szavazatszámláló bizottságként működik. (4) A titkos szavazás eljárása: borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza: a) szavazás helyét és idejét, b) a szavazatszedő bizottság jelenlévő tagjainak nevét és tisztségét, c) a szavazás körülményeit, d) a szavazás eredményét. (1) A képviselő-testület döntései: A képviselő-testület döntései 25. a) határozat, b) rendelet. (2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt: a) a napirend meghatározásáról, b) az ügyrendi kérdésekről, c) a döntéshozatal a szavazás módját érintő kérdésekről, d) a tájékoztató anyagok elfogadásáról, e) határozati javaslatokat, rendelet-tervezeteket érintő módosításokat, kiegészítéseket tartalmazó kérdésekről, f) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról, g) névszerinti szavazás elrendeléséről. 26. (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban. (2) A képviselő-testület hatósági határozataira az Mötv-ben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
27. (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. (2) A határozatokat a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet 13. -ban foglaltak szerint kell megjelölni. (3) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. 28. (1) Rendelet alkotását a polgármester, a képviselő és a jegyző kezdeményezheti. (2) A rendelet alkotására vonatkozó kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani. (3) A rendelet szakmai előkészítésének feladatait a jegyző végzi. (4) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselőtestület vita nélkül dönt. (5) A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet 9. (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni. (6) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Csólyospálosi Közös Hivatal hivatalos hirdetőtábláján való kifüggesztéssel (helyben szokásos mód) valósul meg. A rendelet a hirdetőtáblán 30 napig marad kifüggesztve. (7) A rendeletet törvényben meghatározottakon túl meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek is, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg. 29. (1) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. (2) A képviselő-testület kétévenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát. (3) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról. Jegyzőkönyv 30. (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyzőkönyvvezető köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni. (3) A jegyzőkönyv 2 példányban történő elkészítéséről a jegyző gondoskodik. (4) A jegyzőkönyv valamennyi példányához mellékelni kell. a) a meghívót, b) a jelenléti ívet, c) az írásos előterjesztéseket, d) az önkormányzati rendelettervezet szövegét
e) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő elfogadott rendeletet,fe) az írásban benyújtott hozzászólásokat, f) a titkos szavazási jegyzőkönyv egy példányát, g) név szerint szavazásról készült névsort, jegyzőkönyvet, h) a jegyző törvényességi észrevételét,, i) az írásban benyújtott hozzászólást (a képviselő kérésére). 31. (1) A jegyző gondoskodik a) a jegyzőkönyv eredeti példányának és mellékleteinek, megőrzéséről c) a zárt ülési jegyzőkönyv kivételével a jegyzőkönyv másik példányának a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára hozzáférhetővé tételéről. (2) A jegyzőkönyvek betekinthetőségének biztosítása során a jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. (3) A jegyzőkönyv másolatáért az önkormányzat térítési díjat kérhet. (4) Zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. (5) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad. A települési képviselő 32. (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. határozza meg. Ezen felül a képviselő kötelessége a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában; b) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről; c) lehetőség szerint előre, az ülés előtt bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni; Ez a bejelentés a távollét igazolását szolgálja. d) a képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni; e) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni. (2) A települési képviselő igényelheti az önkormányzat tisztségviselőitől, az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőitől soron kívüli fogadását, valamint jogosult a község címerével ellátott névjegykártya használatára. (3) A települési képviselő döntéseit kizárólag meggyőződése alapján hozza meg, szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semminemű hátrány nem érheti. A bizottságok 33. (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság 3 fővel. (2) Az Ügyrendi Bizottság által ellátandó feladatok
a) A polgármester és képviselők vagyonnyilatkozataival kapcsolatos feladatok ellátása, b) Összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok ellátása, c) Titkos szavazás lebonyolításában szavazatszámláló bizottsági feladatok ellátása, d) Ellátja mindazon feladatot, melyre a képviselő-testület esetenkénti megbízást ad. (3) A bizottság a belső működési szabályait maga állapítja meg. A bizottság működésére az ügyrendjében meghatározottak az irányadóak. (4) A tevékenységi körüket érintő napirendet tárgyaló bizottsági ülésre meg kell hívni, azon tanácskozási jog illeti meg az alábbi önszerveződő közösségek képviselőjét: Falusi Sportegyesület; Csólyospálos Polgárőrség, Falu és Tanyavédő Egyesület, Csólyospálos Községért Közalapítvány, Csólyospálos Közbiztonságért Alapítvány, Önkéntes Tűzoltó Egyesület Csólyospálos, Csólyospálosi Diák és Szabadidősport Egyesület. Polgármester, alpolgármester 34. (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el. (2)A polgármester fogadóórát tart a lakosság számára a képviselő-testület hivatalában hétfői napon 8-16 óra között. 35. (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg. (3) Az alpolgármester fogadóórát tart a hónap első hétfőjén 10-11 óra között. Jegyző 36. (1) A jegyző képviselő-testületek működésével összefüggő feladatai az Mötv. határozza meg, államigazgatási feladatai törvényben, kormányrendeletben meghatározottak. (2) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. Ilyen észrevételét a képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja. (3) A jegyző fogadóórát tart a lakosság számára az önkormányzat hivatalában hétfőn és csütörtökön 8-12 óra között. (4 ) Az Mötv. 82. (3) bekezdésében foglalt esetben a KÖH pénzügyi feladatokat ellátó, főtanácsos besorolású köztisztviselője látja el a jegyzői feladatokat. A közös önkormányzati hivatal 37. (1) Az 1. (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően Kömpöc Község Önkormányzatával fenntartott közös önkormányzati hivatal a) székhelye: Csólyospálosi Közös Önkormányzati Hivatal 6135. Csólyospálos, Kossuth u. 62.
b) telephelye: Csólyospálosi Közös Önkormányzati Hivatal Kömpöci Kirendeltség 6134. Kömpöc, Petőfi u. 10. (2) A KÖH hivatali munkarendje: a) hétfő csütörtök 7.30 16.00 b) péntek 7.30-13.30 (3) A KÖH belső szervezeti felépítését, részletes feladatait a Képviselő-testületek által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) tartalmazza. A polgármesterre és a települési képviselők vagyonnyilatkozat-tételére vonatkozó szabályok 38. (1) A vagyonnyilatkozatok kezelésével és őrzésével kapcsolatos feladatokat az ügyrendi bizottság látja el. (2)A vagyonnyilatkozat tételére köteles polgármester és települési képviselő (továbbiakban képviselő) az ügyrendi bizottság részéről eljuttatott nyilatkozat kitöltésével jelzi az ügyrendi bizottságnak, hogy hány vele közös háztartásban élő személyt érint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség. (3)A fent nevezett nyilatkozatot az érintett képviselő visszajuttatja az ügyrendi bizottság munkáját segítő hivatali köztisztviselőnek, aki az ügyrendi bizottság elnökének felhatalmazása alapján átveszi a képviselői Nyilatkozatokat és ezzel egyidejűleg átadja a képviselő számára a megfelelő számú vagyonnyilatkozat kitöltésére alkalmas nyomtatványt. (4) A két példányban kitöltött vagyonnyilatkozatok egyik példányát a képviselő átadja az ügyrendi bizottság munkáját segítő köztisztviselőnek, aki az ügyrendi bizottság elnökének felhatalmazása alapján a vagyonnyilatkozatok átvételét külön nyomtatványon, írásban igazolja a képviselő számára, továbbá a képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát tartalmazó borítékot a KÖH pecsétjével látja el, oly módon, hogy annak megsérülése nélkül az ne legyen felnyitható. A kitöltött vagyonnyilatkozatok második példányát a képviselő, illetve hozzátartozója magánál tartja. (5) A vagyonnyilatkozat utolsó oldalát a vagyonnyilatkozatot adó képviselő, a képviselő hozzátartozója, illetve a hozzátartozó törvényes képviselője írja alá és ellátja a nyilatkozat megtételének dátumával. (6) A képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánosak, melyekbe bárki betekinthet a betekintési lap kitöltését követően, ha a betekintést írásban kéri a jegyzőnél. A kérelem alapján a jegyző köteles 8 napon belül lehetőséget biztosítani a betekintésre a KÖH hivatalos helyiségében. A betekintést kérőn kívül, legalább két személynek jelen kell lennie a betekintéskor, akik közül az egyik minden esetben az ügyrendi bizottság elnöke, a másik pedig a jegyző, vagy az ügyrendi bizottság munkáját segítő köztisztviselő. A betekintési jogával csak az élhet, aki kitölti a betekintő lapon szereplő adatokat (név, lakcím, a betekintés célja, a betekintés időpontja, valamint, hogy melyik képviselő vagyonnyilatkozatába tekintett be), és arcképes igazolvánnyal igazolja magát. A betekintés során másolatot, jegyzetet, fényképet készíteni, vagy egyéb módon a vagyonnyilatkozatról adatot rögzíteni nem szabad. (7) A képviselők vagyonnyilatkozatáról és az azokba történő betekintésekről, az ügyrendi bizottság munkáját segítő köztisztviselő nyilvántartást vezet. A vagyonnyilatkozatokról kézzel írott nyilvántartás készül, mely a következő adatokat tartalmazza: nyilvántartás sorszáma, a nyilatkozatot adó képviselő, illetve hozzátartozó neve, a nyilatkozattétele, valamint annak átadásának időpontja.
(8) Az átadott vagyonnyilatkozatok és az azokról vezetett nyilvántartás biztonságos őrzéséről az ügyrendi bizottság gondoskodik, a KÖH elhelyezett tűzbiztos lemezszekrényben elhelyezett páncélkazettában, melynek kulcsát az ügyrendi bizottság elnöke őrzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás szabályai 39. (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az ügyrendi bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, az ügyrendi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. (2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló új tényállítás nélküli ismételt kezdeményezést az ügyrendi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. (3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásban nem vehet részt az ügyrendi bizottság azon tagja, akivel szemben, illetve a hozzátartozójával szemben az eljárást kezdeményezték. Társulás 40. (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűlés és más települések önkormányzataival hoz létre társulásokat, a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátása érdekében. (2)Az Önkormányzat részvételével működő társulások: a) Kiskunmajsa Többcélú Kistérségi Társulás b) Tiszta Víz Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás c) Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Lakossági fórum, közmeghallgatás 41. (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze. (2) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a KÖH hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal. (3) A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt. (4) A gyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. 42.
(1) A képviselő-testület a novemberi ülésekor közmeghallgatással egybekötött testületi ülést tart. A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek. (2) A közmeghallgatás időpontját, helyét, napirendjét a helyben szokásos módon kell közzétenni. Helyi népszavazásra vonatkozó szabályok 43. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény törvényben foglalt helyi népszavazást a képviselő-testület köteles elrendelni, ha azt a választópolgárok legalább 15 %- a kezdeményezi. Záró rendelkezések 44. (1) Ez a rendelet 2014. október 21. napján 16 óra 45 perckor lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti 1. Csólyospálos Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011.(IV.29.)rendelet, 2. Csólyospálos Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011.(IV.29.) rendeletet módosító 13/2011.(VIII.21.) rendelet, 3. Csólyospálos Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011.(IV.29.) rendeletet módosító 3/2012.(II.24.) rendelet, 4. Csólyospálos Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011.(IV.29.) rendeletet módosító 17/2012.(XII.28.) rendelet, 5. Csólyospálos Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011.(IV.29.) rendeletet módosító 4/2013.(IV. 12.) rendelet, 6. Csólyospálos Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011.(IV.29.) rendeletet módosító 10/2014.(V.12.) rendelet. 7. A helyi népszavazás és népi kezdeményezésről szóló 7/1998. (IV.8.)KT. számú rendelet. Csólyospálos, 2014. október 21. Ábrahám-Furus János polgármester dr. Szöginé dr. Lajkó Erika jegyző Kihirdetve: 2014. október 21. 16 óra 40 perckor. dr. Szöginé dr. Lajkó Erika sk. jegyző
1. melléklet a 15 / 2014 ( X.21.) önkormányzati rendelethez Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása: 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási feladatai 013320 Köztemető-fenntartás és működtetés 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok 041232 Start-munka program Téli közfoglalkoztatás 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása 047320 Turizmus-fejlesztési támogatások és tevékenységek 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek 051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása 063020 Víztermelés, - kezelés, - ellátás 064010 Közvilágítás 066010 Zöldterület-kezelés 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások 072311 Fogorvosi alapellátás 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése 082044 Könyvtári szolgáltatások 082092 Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása 096010 Óvodai intézményi étkeztetés 096020 Iskolai intézményi étkeztetés 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások 107051 Szociális étkeztetés 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás 841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége
2. melléklet 15 / 2014 ( X.21.) önkormányzati rendelethez Képviselő-testület polgármesterre átruházott hatáskörei: a) dönt az egyes önkormányzati rendeletekben meghatározott ügyekben, b) dönt Önkormányzati önrészt nem igénylő önkormányzati pályázatok benyújtásáról, c) gondoskodik a közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkossága elleni védekezésről, d) dönt a nyomvonal jellegű építmények elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadásáról, e) dönt az éven belül áthidaló hitel (munkabérelőleg) felvételéről, amely a jegyző ellenjegyzésével nyújtható be, f) dönt a költségvetési tartalék 20 százalékáig terjedő felhasználásáról.
3. melléklet a 15 / 2014 ( X.21.) önkormányzati rendelethez Képviselő-testület jegyzőre átruházott hatáskörei: a) dönt az egyes önkormányzati rendeletekben meghatározott ügyekben, b) Eljár a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkormányzati közútkezelői hatáskörbe tartozó ügyekben.