Dimetoát -hatóanyagú irtószerek vizsgálata a házilégy ellen

Hasonló dokumentumok
Brom ofosz-hatóanyagú rovarirtószerek kisérletes vizsgálata házilegyek ellen

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

Ü

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

ü ö ö ő ü ó ó ú ó

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó


í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

Ö Ö ú

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á

Ü ű ö Á Ü ü ö ö

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö

Ö Ö ö Ó Ó Ó Ó Ü ú ü Ű Ö Ö Ö ö Ü ö Í ü ű

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü

ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő


Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú

ő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő

íő ö Ú ö ö ő í ű í ű í í ű ö í ö Ü ö

Á Ó É É Ú É ő í ő ő ö ő ö ő í ö ö ü í ő í ő ö ű ő í ü ü ő í ö ő ü ő ú ü í í ű ü ő ő ő í ö í ú ö ő ö ü ő ő ő É

í ű í í í ű ö ü ü ö ú ű ú ö ö í í í ű ö ü ü ö ö ö ö í í í ű ö ü ü ö ü ö í í í ű í ö í ö ö ű í ü ü ö í ö ö ö ü í í ű í ú ö ö ö ü ö ö ú ö ö ö ü ö ö ö ö

ú ü ú ö ú í ü í ű ö ü ü ú ú ö ú ö íö í ú ü

Permetezőgépek folyadékfogyasztásának mérése és beállítása A permetezés anyagszükséglete

Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é

Ú ú ö é ö é Ú ú ö ű ö ö ű ö é ö ö é í í Ö ö í í Á Á Ó é ű ü é é ü ú é ü é ű ü é

Ó ö ü í ü ö ü ü ü ö ü ö ö í ü ü ü ü ö ö í ö ü ö É ü ü ü É ö ü ö ö ü ü ö ü í ü ö í

ó Ó ó Ó Ő ó Ő Ó Í

ó í ú ő ó ó ü ő í ú ó ü Ö Í ö ő ü ö ö ó ő ü Ü ö Ö ö ü ó ü ú ö Ö í í ő ö ü ú ü ü ó í ő ő ü í ü É ő ő Í ö ö ó ő ó ó ő ü ö ü ő ó ő ő ö Ö ő ü ő ő ő ü ö ö

ó ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ü ó ü ö ü ó Á Á Ő ű ü ó ó ó Í ó ü ú ü Á Á ű ö ó ó ó ó ö ü

ö ű é é é é é é ü é é é é ű é é ü é é é é é ó ó é Í é í é é é é ó ö é ö ö ö ó é é í é é é é Ő é é é ü ü é é é ö ö ö é ü é é í é ó ü é é ü é ó é ó ó é

ü ű ü ó ő ó ű ú ő ó ő ű ü ó ő ó ő í ő ó ó ő ő í ó ő ő ü ó ű ü ó ő ő Ö ő ü íí ő í ű ü ó ő ü ő í ő ű ü ó ő ő

ő ő ó é ő ő ő é ú é ő é é ú ó é é é í é í í é ű é ö é é é Ö ó í é é é ő ő é ö ó é Í ö ö ő é é é ő ó ó ú ö ó í ó ő ő é é ő ü ö é é é Ö é í í é ú ü é ö

ö í Á Á Á ö É É í É Á Á Á Á Á É ő ö í ő ö ő ö í ü ő ö ő ö ő ü ö ő ö í ő ő ő ö í ő ő ú ö ű ö ő ö í

Ó Í Ó Í ü ü Ö ú ú ü ü ü Ü ü ü ÍÜ ü ü ü ü ü Í ü ü ü Í ü ü ü ü ü ü ú ü ü ü Í ü

í ü ü ú í ü ú ú É Á í ű Á ú í ü í Ő Ű í Ó ű í ü í ű Ú ú É í ü í í

ö ü ü ö ö í Ö Í ü ö ü ö ü Á Á í ö Í í Í ö í Í ö Í ü üí ü ö Í ű ö í í

Á Á Á ö ö Á É É ö ú É Á É É ű ö ö ö Á É É É ö Á Í Á É ö ö ö Ö Ö ű ö Ö ű Ó ü ö ű ö Ó Ó ú ö ö Á É É ö ű É Á É É ö

ó ú ő ö ö ó ó ó ó ó ő ő ö ú ö ő ú ó ú ó ö ö ő ő ö ö ó ú ő ő ö ó ő ö ö ö ö ö ö ó Á É ű ó ő ő ű ó ó ö ö ő ó ó ú ő Ű ö ö ó ó ö ő ö ö ö ö ő Ú ú ó ű ó ó ő

é ú ó é í é é é é í é ő é é ő é é í é é é ó é í ó ö é ő ő ő é í ó Í ő í é ö ő é í ó é é ű ó é Ú é í é é í é í é ó é í é ö é ő é ó ó ó é ö é Ö ü é ő ö

Hogyan védekezzünk a meggyfa moníliás betegsége ellen?*)

Á ó ö í í ö í ö ö ó í ű ó í

Í Á ő í ő ő í ő ó ó í Ó ő ó ó í Ó Ő ó ó í ő Ó

Á ó ó ö ó ó ó ö ó ó ö ü ö ó ü ö ó ü ó ö ó ü ó űö ú ü ö ú ó ó ó ő ü ö ö ó ö ó ó ó ó ö ó ő ú ü ö ó ö Ú ü ó ü ő ö ü ö ö ó ó ü ő ő ó ő ü ó ó ó ö ű ő ő ű ü

ö Ö Í ó ö ü ö ö ó ó ü ó Í ö ö ö ó Á ü ü

ü í ű í ó ö ó ü ö ú ó í Á ó ö ú ü ó í ö ó ó ó Á ó ö ú ó ó ó íú ü ó ö ö í ü ó ö ú ó í í í í Ö í ö ú ó í í ú í ü ű ö Í í ó Ö Ö ö ű ö í ó í Í í ü í

ó ő ő ó ü ó ő ő ő ő ő ő ő

ő ü ö ő ü ö ő ő ó ó ö í ö ő ö ő ő ő ö ö ö ö ó ö ő ö ő Ö ü ö ó ö ú ó ő Ö í ö í ö ü ö ö ó ő ő ö ő ü ő ő í ő ü ö í ö ö ö ő ö ő ó ő í ú ö ő ő í ő ü ó ó ő

É ö É ó Á É ó ü Á Ő Ö ü ö Ö ő ü ö ő Ü ű ő ó ő ó ő ő ő í ö ö ö í ő ü ü ő ü ü ő ö ó ő ő ú ő ő ö ö ő ő ő ú ő ő ü ú

É É Í ú ú Ü ú ú ű

É Í Ő É É Á í Ü ő í ő í ő ő Í ő ő ő í ú í í ő í ő

ö ö ö ü ö ü ű ö Ö ü ü ü ü ú ö ú ö ö ű Á ö ú ü ü ö ü ö

Ó é Ó ü é é é é é é ú é é é é é é Ó é é é é é é Í é é é é é é é é Ó é é é é é é é Ó é ü é é é é é é é é é Ó é é é é ú é é é é é é é é é é é ü é é é é

Átírás:

Parasit. Hung. 5. 317-38. 197. Dimetoát -hatóanyagú irtószerek vizsgálata a házilégy ellen Dr. LÁNG Ferenc FEHÉRVÁRY Örs Dr. GULYÁS Magda Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest Győr-Sopron megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás, Győr Tolna megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás, Szekszárd A foszforsavészter hatóanyagú rovarirtószerek egyre jelentősebb szerephez jutottak az utóbbi 10 évben mind a növényvédelemben, mind az egészségügyben. Az uj hatóanyagok bevezetését indokolta egyfelől, hogy idők folyamán ismeretessé vált a klórozott szénhidrogén hatóanyagok felhalmozódása az emberi, állati és- növényi szervezetekben, másfelől a házilegyek fokozott rezisztenciájának kialakulása velük szemben. Az irodalomban ismertetett számos szerves foszforsavészter hatóanyag közül figyelmünket az OMS-94 /dimetoát/ hatóanyag vonta magára; az Egészségügyi Világszervezet kiadványai igen sokat i- gérő és jó eredményeket adó, a légy elleni védekezésben kiterjedten és eredményesen alkalmazható anyagnak minősítették. Elhatároztuk tehát, hogy saját tapasztalatok gyűjtése céljából kísérleteket végzünk dimetoát hatóanyagú irtószerekkel /Rogor PB 0 WP, Muscatox 5 EC/ a házilegyek ellen. A hatóanyag ismertetése A dimetoát a nitrogéntartalmú alifás ditiofoszfát-vegyületek e- gyike. Amerikai és olasz kutatók /1959/ foglalkoztak e csoportt a l. Az előállitott rokonszármazékok közül gyakorlati célra a

legalkalmasabbnak a 0,0-dimetil-S-/N-monome til-ka rb am il-me t i l / - ditiofoszfá t bizonyult, A technikai anyag jellegzetes szagú, sárgásbarna olaj. A kémiailag tiszta termék kámforszagu, szobahőmérsékleten szilárd. Szerves oldószerekben jól oldódik. Semleges és savas közegben stabil, lúgos közegben azonban gyorsan elszappanosodik. Nem illékony. Rovarölő hatását, mint érintő- és gyomorméreg f e j t i k i. Toxikológiai jellemzői: LD^Q-értéke, patkányon akut orálisan 50-60 mg/tskg. Az irodalomban az 1960-as évtől kezdve egyre több adatot találunk a dimetoátra vonatkozóan. Többen, igy KEIDING /1965/ is bizonyította a dimetoát kiváló rovarölő hatását reziduális permet formájában. Vannak, akik impregnált szalagokat és aeroszolt használtak hatásosan. Kísérletek történtek a hatóanyag csirketápba való keverésével; ennek következtében a baromfi ürülékében a légylárvák nem tudtak kifejlődni. A szarvasmarhákat közvetlencfl lepermetezték Haemotobia irritans L. és Stomoxys calcit rans L. ellen. Kísérleteinket a Montecatini olasz cégtől beszerzett Rogor PB 0 WP, 0 % dimetoát hatóanyagú permetezhető poranyaggal, valamint a Kemisk Werk K^íge dán cég részéről rendelkezésre bocsátott Muscatox i 5 EC 5 %-os olajos törzsemulzióval 1967-1968 évben végeztük. Meg kell jegyezni, hogy a Rogor PB 0 WP inkább mezőgazdasági formuláció és nem speciálisan légyirtószer a gyár tájékoztatása szerint, KEIDING 1965-ben rendkivül eredményes vizsgálatait a "Rogor fly bait" - más elnevezéssel Demos 5 % WP-vel végezte. Sajnos ezt a formulációt nem sikerült biztositanunk kísérleteinkhez. KEIDING és munkatársa 196-től 1965-ig kisebb dán gazdaságokban végezte kisérleteit. Reziduális permetezés alkalmával az ak- t i v hatóanyagból 1,0 és 0,5 g mennyiséget juttattak a m falfe-

lületre. Ilyenformán egész évadra kiterjedő légymentességet értek el sertésólakban és szarvasmarha-istállókban. Alacsonyabb koncentrációkat - 0, és 0,5 g/m falfelület - is alkalmaztak, utóbbi esetben a hatástartósság már nem volt kielégitő. Permetezhető poranyag mellett emulziókat is kipróbáltak 0,5 g ha- tóanyag/m erősségben. A kísérletekben általában 5 1 vizes per- metlé fogyott 100 m falfelületre. 1. Laboratóriumi kisérletek Anyag és módszer A kísérleteinkben használt Rogor PB 0 WP drapp szinü, kellemetlen szagú, igen könnyű poranyag volt. Vizben jól oldódott. A permetlé készitése Először kevés vizzel hig pépet készítettünk, az anyagot gondosan összekeverve, majd fél óra állás után adtuk hozzá a végleges higitáshoz szükséges vízmennyiséget. A Rogor PB 0 különböző koncentrációjával /0,5; 1,0;,0 %/ kezeltünk különböző felületeket /szűrőpapírt, üveglapot, furnirlemezt, téglafalat/ és biológiai hatásvizsgálatokat végeztünk tenyészetünk házilegyeivel. A kezelt felületeket üveghengerrel borítottuk, illetve tüllketrecben helyeztük el, és a kisérleti csoport legyei i l y módon érintkeztek azokkal. A vizsgálatok eredményeit az 1. táblázat tünteti f e l. A vizsgálatokból megállapítható volt, hogy a különböző felületek befolyást gyakoroltak a rovarölő hatásra; a kapott adatok alapján a legcsekélyebb hatást a falfelület mutatta. A 0,5 és 1,0 %-os koncentrációkkal végzett kisérletek eredményei megközelítették a,0 %-os koncentrációk értékeit, A vizsgálatok során szignifikáns hatásfokkülönbség jelentkezett abban az esetben, ha a hatóanyaghoz 10 %-ban kristálycukrot is kevertünk; a 0,5; 1,0 és,0 %-os koncentrációkban furnirleme-

zen a 100 %-os mortalitás 4 órára következett be. Ebben az e- setben megfelelő rovarölő hatás 3 hétig volt tapasztalható, ez azonban az idő előrehaladtával fokozatosan elhúzódóbb volt /. táblázat/. 1. táblázat Különféle töménységű Rogor PB 0-szal végzett vizsgálatok különböző felületeken Felület hatóanyagtöménység % Friss ha tá s, 4 ó r mortali tási 6 a / /0 4 szürőpapir 0,5 15 5 45 100 1,0 5 15 5 95,0 5 15 5 100 furnirlemez 0,5 5 10 15 80 1,0 0 5 0 80,0 0 10 15 75 falmodell 0,5 10 10 15 0 1,0 5 5 5 0,0 0 0 15 30 3 hetes hatás, mortalitási % 4 6 4 ó r a szürőpapir,0 0 10 10 60 fu rni rlemez,0 0 15 15 35 falmodell,0 0 10 10 30 A kontrollcsoportokban 4 órára a mortalitás 0-5 % volt. A Muscatox 5 EC olajos törzsemulzióval végzett laboratóriumi vizsgálatokban is különböző /0,5; 1,0;,0 és 5,0 %/ koncentrációkat használtunk. A higitásokat csapvizzel végeztük. A Muscatox 5 EC 5 % dimetoát-tartalmu, elég erős szagú, barna olajos folyadék. A kellemetlen szag 1- óra alatt a kipermete-

. táblázat Különféle töménységű Rogor'PB 0-szal végzett friss és tartóshatás-vizsgálatok hatóanyagkonc. % + 10 % cukor m o r t a 1 i 4 ó r t a á s 6 i %? 4 Friss 0,5 75 100 1,0 75 90 100,0 80 100 hetes hatás 0,5 10 40 85 85 1.0 35 80 90 100,0 45 70 100 3 hetes 0,5 0 40 70 85 1.0 5 45 75 90,0 5 4C 75 90 A kontrollcsoportokban 4 órára a mortalitás 0 % volt. zés után e l i l l a n. Vizzel jól emulgeálódik, a permetezett fal száradása után barna foltos elszíneződés nem marad vissza, mint a Rogor PB 0 WP esetében. Laboratóriumi kísérleteinket 10% cukor hozzáadásával és anélkül végeztük. Eredményeinket az 1. ábra és a 3. táblázat szemléltet i. A kísérletekből az a tanulság volt levonható, hogy a különböző koncentrációk közül 4 órán belül csak az 5,0 %-os koncentráció alkalmazása eredményezett 100 %-os mortal-itást, cukor hozzáadása nélkül. 10 % cukor hozzáadásával a rovarölő hatás jelentkezése időben meggyorsult : valamennyi koncentrációban -4 óra között volt a 100 %-os mortalitás tapasztalható. A hatástartóssági vizsgálatok eredményeit elemezve a tartós hatás a legkifejezettebben a,0 és 5,0 %-os koncentrációval mu-

tatkozott - 9-14 hétig 100 %-os mortalitás - -6 órán belül. Az alacsonyabb koncentrációkkal - 0,5 és 1,0 % - az adjuváns cukor hozzáadása nélkül a rovarölő hatás bizonytalanná vált. A 10 % cukor hozzáadásával ennél a két koncentrációnál is 9 hétig 6 ó- rán belül 100 %-os mortalitás volt tapasztalható. 3. táblázat Különféle töménységű Muscatox 5 EC-vel tartóshatás-vizsgalatok végzett Módszer: furnirlemez üveghengerben vizsgálva Hatóanyagkonc. % m o r t 1 a l i t á s i % 4 4 órára 3 h e t e s órára i l l. 9 0,5 40 /100/* 40 /70/ 60 /70/ 1.0 35 /100/ 35 /70/ 50 /70/.0 40 //98/ 50 /100/ 30 /90/ 5,0 80 /100/ 100 100 0,5 + 10% cuko r 100 80 /100/ 80 /100/ 1,0 + 10% cuko r 100 70 /100/ 70 /100/,0 + 10% cukor 100 100 100 5,0 + 10% cukor 100 100 100 A kontrollcsoportokban 4 órára a mortalitás 0 % volt. */Zárójelben a 4 órára vonatkozó adatok/ Következtetések A Rogor PB 0 WP-vel végzett laboratóriumi hatásvizsgálatok e- redményeiből' az a tanulság volt levonható, hogy a %-os töménységű irtószer azonnali rovarölő hatása kielégitő. Száradás

után a falfelületen foltot hagy. A Muscatox 5 EC olajos törzsemulzió 5 %-os töménységben adott jó hatásfokot, mint reziduál i s permetező folyadék. Mindkét irtószer rovarölő hatása 10 % cukor hozzáadásával szignifikánsan fokozható volt. 1. ábra Különféle töménységű Muscatox 5 EC-vel végzett furnirlemezen vizsgálatok A Muscatox 5 EC előnye az előzővel szemben, hogy rovarölő hatása időben gyorsabb lefolyású, továbbá száradás után a falfelületet nem szennyezi. A kísérletekből az is megállapítható volt, hogy az alapfelület, amelyen a méregmezőt kialakitjuk, a

. Terepkisérletek A laboratóriumi kísérletekkel párhuzamosan folytak terepkisérletek Szabolcs-Szatmár, Tolna és Győr-Sopron megyében. A Győr- Sopron és Tolna megyék kísérleteinek adatait közöljük ehelyütt* Tolna megyében 1967-ben Majos község Aranykalász TSz központi majorjában 1,0 %-os, a bonyhádi Petőfi TSz központi majorjában,0 %-os dimetoát-tartalmu permetlével hajtottuk végre a kisérletet. Kisérletek történtek a kristálycukorral kevert Rogor PB 0 WP-vel kenéses formában i s, de a higitási arányok nem voltak alkalmasak erre a módszerre és a kapott eredmények nem voltak é rtékelhetők. 9 Augusztus 16 3 30 6 13 0 7 4 11 Szeptember Október. ábra A. Rogor PB 0- szal végzett permetezéseket követő légyszámalakulás viszonyszámokban kifejezve /Tolna megyében/

Győr-Sopron megyében 1967-ben 1,0 %-os hatóanyagú permetlével permeteztük az ikrényi Állami Gazdaság központi telepét és a Nagyszentjánosi Állami Gazdaság Györgyháza-pusztai telepét. Az utóbbi majorban 1968-ban,0 %-os töménységgel is végeztünk k i - sérletet. Az 1 m falfelületre f e l v i t t tiszta hatóanyag mennyi- sége 1 és g volt, 100 m falfelületre 5 1 permetlé fogyott. A permetezett helyiségek kontrolijául szolgáltak az azonos helyiségek megelőző években történt kétszeri légyszámlálás középarányosának értékei. A permetezés vagy kenés eredményesnek minősíthető mindaddig, amig a hetenkénti mérések légyszáma nem haladja meg a kontrollértékeket. A kisérletek ideje alatt a légyszámalakulás vizsgálatára a kezelt területekhez hasonló, de kezeletlen helyeken is végeztünk helyenkénti méréseket. Igy: 1967-ben Tolna megyében a bonyhádi Petőfi TSz István-majorjában, Győr-Sopron megyében Györgyháza-puszta közelében lévő lakótele- TTi Ï 8 ~5 1 19 6 í 9 16 3 J u n i U 8 Július Augusztus 3. ábra \ %-os Rogor PB 0-szal végzett permetezéseket követő légyzámalakulás viszonyszámokban kifejezve /Győr-Sopron megyében/

pen, 1968-ban pedig az ikrényi Állami Gazdaság Lesvár-pusztai egységében. A légysürüség számlálásához az enyves légypapir módszert használtuk: 4 órás expoziciós idő alatt mindig az a- zonos helyre kifüggesztett légyfogón talált legyek számát regisztráltuk. A kisérletek eredményeit a. és 3. ábrán tüntettük f e l. Az értékelhetőség megkönnyítésére a kontrollértékeket egységesen 100-nak vettük és a mérések többi értékeit ehhez viszonyítottuk /LÁNG', 1964/. Következtetések A Tolna megyei Majos község Aranykalász TSz-ben alkalmazott 1%~ os permetlével végzett kísérletben a hatás 3 hétig volt tapasztalható, majd a légysürüség a kontrollérték fölé emelkedett. A- zonos eredményt adott a Győr-Sopron megyei ikrényi Állami Gazdaságban végzett kisérlet, mig Györgyháza-pusztán a rovarölő hatás csak két hétig tartott. Bonyhádon /Tolna megyében/ a,0 %-os töménységű irtószerrel végzett permetezések 5 héten keresztül voltak hatásosak, az 1968. évben végzett Györgyháza-pusztai /Győr-Sopron megye/ azonos koncentrációjú permetezések 10 héten át hatástartósságot mutattak. A Rogor PB 0 WP poranyaggal végzett szabadföldi kísérletekből az a következtetés vonható le, hogy hazai viszonyok között általában az erősen porózus falstrukturát is figyelembe véve a gyakorlatban a,0 %-os töménység alkalmazható eredményesen, a- melynek hatástartóssága 5-10 hétre tehető. Az irtószer hátránya erős, kellemetlen szaga, valamint az, hogy száradás után szenynyezi a kezelt falfelületet barna f o l t hátrahagyásával. Gazdasági kihatását illetően hátrányos, hogy,0 %-os permetlé készítésekor 100 1 vizhez 10 kg Rogor PB 0 poranyagot kell számítani. A laboratóriumi kísérletekben a Muscatox 5 EC előnyösebb volt rovarölő és fizikai tulajdonságainál fogva a Rogor PB 0 WP-

nél«hatástartóssága 5,0 %-os töménységben 9-1 hétre tehető. A kísérletekből megállapítható volt, hogy a dimetoát eredményesebben alkalmazható legyek ellen, ha rovarölő hatásában a gyomorméreg hatás uralkodik, ez utóbbi 10 % cukor hozzákeverésével érhető el. LÁNG, F. FEHÉRVÁRY, Ö. GULYÁS, M.: Laboratory and Field Experiments on the Effectivity of Dimethoate Preparations against Musca domestica Laboratory and field trials have been carried out with two insecticides: Rogor PB 0 WP /containing 0 % dimethöat/ and Muscatox 5 EC /5 % dimethoat in o i l emulsion/. When applied in form of % spray Rogor PB 0 proved effective for 5-10 weeks in both laboratory and field trials. An unpleasant odour and brownish colorization on white wall surfaces after drying have been noted. Muscatox 5 EC was superior to Rogor PB 0 in both insecticidal properties. physical and Irodalom BORDÁS, S.: Veszélyes növényvédőszerek. - Mezőgazd. Kiadó, Budapest, 1967, KEIDING, 0. - BEN HANNINE, S.: Progress report to WHO for 1965 on small scale field trials of certain dimethoate formulations for f l y control on Danish farms in 1965. LÁNG, F.: A DL 40 permetezőszer hatásvizsgálata területenegészségtudomány, 8. 157-161. 1964. De PIETRI-TONELLI, P. - VIAN, I. r> The effect of formulation on residual activity of dimethoate to the house-fly. Econ. Entomol. 59_. 1, 4-9. 1965. TERÉNYI, I. - 30SEP0VITS, K. - MÄT0LCSY, 3.: Növényvédelmi kémia. - Akad. Kiadó', Budapest, 1967.

Érkezettî 197. február 13. Dr. LÁNG Ferenc Győr-Sopron megyei Közegészségügyi 3árványügyi Állomás Győr FEHÉRVÁRY Örs Tolna megyei Közegészségügyi öárványügyi Állomás Szekszá rd Dr. GULYÁS Magda Országos Közegészségügyi Intézet Budapest X. Gyáli ut.