E-Tűzvédelem Gyakorlati útmutató tűzvédelmi

E-Tűzvédelem Gyakorlati útmutató tűzvédelmi szakemberek, munkavédelmi szakemberek, üzemeltetők, cégvezetők részére Szakmai folyóirat 2013. szeptember V. évfolyam 9. szám A hónap témája 49/2013. (VIII. 9.) NFM rendelet az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról szóló 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelet módosításáról (1. rész) Hazánkban a robbanóanyagok gyártása, raktározása speciális terület az emberi élet és anyagi javak területén. Az ilyen alaprendeltetésű épületekkel szemben különleges előírásokat támaszt a jogszabályi háttér. A hazai szabályozás alapját az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelet adja. A szabályzat hatálya a robbanóanyagok és lőszerek gyártására, tárolására, felhasználására és raktározására terjed ki. A Szabályzatban robbanóanyagok gyártásánál konkrét előírások találhatóak azokra az épületekre, melyekben robbanóanyag gyártása folyik. A 13/2010. KHEM rendelet módosítása 2013. augusztus 9-én jelent meg, hatálybalépése pedig 2013. szeptember 8-án történik. Az új előírások vastag szedéssel találhatók, a törölt elemek áthúzással szerepelnek, a maradó jogszabályi környezet pedig normál betűtípussal olvasható. Az alábbiakban csak azokat a változásokat emelem ki, melyek a tűzvédelem területén dolgozó szakembereket érintik. A jogszabályban ahhoz, hogy az esetleges tűzvédelmet érintő változások egyértelműek legyenek, végigtekintem a fogalmi háttér változásait a későbbi esetleges eltérő értelmezésből adódó félreértések elkerülése érdekében. Az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról szóló 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. 2. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: a) a veszélyességi fokozatba sorolt gyártásra vagy tárolásra szolgáló épület és a környezetében lévő védendő építmény között azok irányában megtartandó olyan legkisebb távolság, amelynek határainál az épületben esetlegesen bekövetkező robbanás ütőhullámának legnagyobb nyomása a jelen rendeletben megengedett értéket nem haladja meg Tartalom Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűzés katasztrófavédelmi mérnök A kézirat lezárása: 2013. augusztus 29. A hónap témája 49/2013. (VIII. 9.) NFM rendelet az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról szóló 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelet módosításáról (1. rész) Aktuális Felkészülés a tűzvédelmi hatósági ellenőrzésre Szabványújdonságok Olvasói kérdések Tűzgátló és füstgátló ajtók ellenőrzése Biztonsági világítás Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Naprakész, a gyakorlatban jól hasznosítható információkhoz szeretne jutni, de nincs, akitől megkérdezze? Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre teljesen ingyenesen, 5 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Az online segédletek elérhetősége: www.forum-szaklapok.hu Felhasználói név: TVszaklap Jelszó: 991tuzved Kérdéseit az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu 1 E-Tűzvédelem 2013. szeptember, V. évfolyam 9. szám

2. biztonsági távolság: a) a veszélyességi fokozatba sorolt gyártó, tároló építmény és a környezetében levő védendő építmény vagy létesítmény között azok irányában megtartandó olyan legkisebb távolság, amelynek határainál az építményben esetlegesen bekövetkező robbanás ütőhullámának nyomásmaximuma legfeljebb megengedett értéket ér el, a veszélyességi fokozatba sorolt gyártásra vagy tárolásra szolgáló épület és a környezetében lévő védendő építmény között azok irányában megtartandó olyan legkisebb távolság, amelynek határainál az épületben esetlegesen bekövetkező robbanás ütőhullámának legnagyobb nyomása a jelen rendeletben megengedett értéket nem haladja meg, b) a robbantás helyétől mért távolság, amelyen túl a robbantásnak a környezetre, személyekre gyakorolt hatása veszélytelen; Az R. 2. -a a következő 3a. ponttal egészül ki: 3. brizáns robbanóanyag: olyan robbanóanyag, amelynek indítása csak megfelelő erősségű lökéshullámmal idézhető elő 3a. egy tűzben való robbantás: olyan robbantás, amikor a gyújtólánc elindítását egyetlen impulzus váltja ki, függetlenül attól, hogy a töltetek felrobbanása egyszerre vagy különböző időpontokban következik be; Az R. 2. 5. pontja kiegészül: 5. felügyeleti személy: termelést, munkát irányító, ellenőrző intézkedésre jogosult személy Az R. 2. 7. pont c) és d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: 7. gyártóműi raktár és tárolóhely: a) bázisraktár: a létesítmény területén, a robbanóanyaggyártó vagy feldolgozó (szerelő) üzemek körzetén kívül telepített, állandó használatra épített raktár, amely lehet aa) alapanyag-raktár, amely a vásárolt vagy előállított továbbfeldolgozásra alapanyagként szolgáló robbanóanyag tárolására szolgál, annak felhasználásáig, ab) készáruraktár, amely a gyártott robbanóanyag késztermék tárolására szolgál, annak értékesítéséig, b) átmeneti raktár: a robbanóanyag-gyártó vagy feldolgozó (szerelő) üzem körzetén kívül telepített, vagy az üzemhez, kutatóhoz, laboratóriumhoz rendelt, attól biztonsági távolságra telepített, állandó használatú raktár, amely ba) a gyártási sorozat összeállítására váró, vizsgálat alatt álló vagy értékesítés előtti átcsomagolásra váró befejezetlen késztermék, bb) további feldolgozásra (szerelésre) váró robbanóanyag, gyártmány, bc) megsemmisítésre váró robbanóanyag, vagy bd) kutatórészleg által előállított kísérleti robbanóanyag tárolására szolgál, c) kéziraktár: a gyártólétesítmény területén, a robbantóanyag-gyártó vagy feldolgozó (szerelő) üzem, kutató, minőségellenőrző laboratórium közvetlen használatára létesített, biztonsági távolságra telepített raktár, amely a folyamatos termeléshez, kutatáshoz vagy vizsgálathoz szükséges robbantóanyag, félkész- vagy késztermék, képződő selejt felhasználásáig vagy megsemmisítéséig, de legfeljebb 90 napig tartó tárolására szolgál, d) tárolóhely: a gyártólétesítmény területén, rendszerint a robbantóanyag-gyártó vagy feldolgozó (szerelő) üzem, kutató, minőségellenőrző laboratórium közvetlen közelében létesített vagy kijelölt, a környezetet nem veszélyeztető módon védett helyiség, fülke vagy páncélszekrény, amely a robbantóanyag gyártásközi műveletek közötti tárolására szolgál, e) átrakodóhely: rendszerint a robbanóanyag-raktárak közelében, azok védett oldalán kiépített vagy kijelölt terület, amely a robbanóanyag közúti járműre vagy vasúti kocsira történő átrakodására szolgál, és ahol a robbanóanyag csak az átrakodás időtartamáig lehet jelen az egyidejűleg elszállításra kerülő mennyiségben; Az R. 2. 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 8. gyutacs: robbanóanyag, valamint robbanóanyaggal töltött tárgy indítására szolgáló, szerelt termék robbanóanyag, valamint robbanóanyagot tartalmazó tárgy indítására szolgáló, szerelt termék, így különösen az alap-, a robbantó, a villamos, a nem elektromos és az elektronikus gyutacs, beleértve a robbanózsinór nélküli kapcsolókat, valamint a robbanásátadó, robbanáserősítő tölteteket is; Az R. 2. -a a következő 8a. ponttal egészül ki: 8a. határhőmérséklet: valamely szilárd felület azon hőmérséklete, amelynél a felülettel érintkező éghető gáz, gőz vagy kondenzált fázisú anyag gyulladása bekövetkezhet az érintkezés időtartama alatt; Az R. 2. 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 11. indítótöltény: gyutaccsal vagy robbanózsinórral szerelt robbanóanyag-töltény indítótöltet: olyan töltet, amely gyutaccsal vagy robbanózsinórral szerelve a gyutacsérzéketlen robbanóanyagot képes felrobbantani; 2 2013. szeptember, V. évfolyam 9. szám E-Tűzvédelem

Az R. 2. -a a következő 16a. és 16b. ponttal egészül ki: 16. külszíni raktár: robbanóanyag tárolására szolgáló, egy vagy több épületből álló, kerítéssel körülhatárolt létesítmény 16a. létesítmény: minden olyan építmény a hozzá tartozó szabadterekkel együtt, ahol egy vagy több robbantóanyaggal kapcsolatos és azzal technológiailag összefüggő tevékenység folyik; 16b. lőpor: polgári robbantási célra gyártott toló hatású robbanóanyag vagy robbantóanyag alapanyaga; Az R. 2. 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 18. mértékadó töltet (Qf): gyutacs használata esetén a 100 ms-on belül együtt indított töltetek közül az azonos késleltetési fokozatban együttrobbanó az azonos névleges időzítési intervallumokban robbantott töltetek közül a legnagyobb töltetek mennyisége közül a legnagyobb; gyújtózsinór használata esetén a legnagyobb töltet kétszerese; kábeltöltet nyújtott töltet esetén a 20 méter hosszú töltet tömege; Az R. 2. -a a következő 20a. ponttal egészül ki: 20a. normál villamos érzékenységű gyutacs: a 6. melléklet szerinti I. osztályba tartozó villamos gyutacs; Az R. 2. 23. pontja kiegészül: 23. osztott töltet: egyazon töltési térben több egymástól elkülönített szakaszból, résztöltetekből álló töltet; Az R. 2. 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 28. robbanóanyag: szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyag vagy ezek keveréke, amely kémiai reakció révén képes arra, hogy olyan sebességgel fejlesszen gázt, ami elegendő hőmérsékletű és akkora nyomáshullámot hoz létre, hogy a környezetben károsodást idéz elő, így különösen az alap-, az emulzió alapú, a por alakú keverék, az öntött és a préselt robbanóanyag; Az R. 2. 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 32. robbanóanyagot tartalmazó tárgy: olyan tárgy, amely egy vagy több robbanóanyagot vagy pirotechnikai anyagot, valamint ezek félkész termékeit tartalmazza, továbbá ezek gyártás közbeni selejtes darabjai, hulladékai, önmagában is robbanóanyagnak tekintendő félkész termékei, így különösen a gyutacs, a perforátor, a robbanó- és a gyújtózsinór; Az R. 2. 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 35. robbantás kezdete: az az időpont, amikor a gyutacsvezetéket egymáshoz vagy a robbantóvezetékhez csatlakoztatják gyújtózsinórt meggyújtják, vagy villamos érzéketlen gyutacs alkalmazása esetén a gyutacsot a robbantó fővezetékhez csatlakoztatják vagy a gyújtózsinórt meggyújtják; Az R. 2. -a a következő 37a. és 37b. ponttal egészül ki: 37a. robbantással kapcsolatos jelzésrend: a robbantás tervezett időpontja előtti első, a robbantás kezdetét, valamint befejezését jelentő jelzések meghatározása; 37b. robbantóanyag: a robbanóanyag és a robbanóanyagot tartalmazó tárgy összefoglaló neve; Az R. 2. 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 38. robbantóhálózat: a gyutacsvezetékek, és a robbantóvezeték összekapcsolásával kialakított vezetékrendszer villamos gyutacsok esetében a gyutacsvezetékek és a robbantóvezeték összekapcsolásával kialakított vezetékrendszer, gyújtózsinór és nem elektromos hálózat esetén a gyutacsokkal szerelt és lefektetett zsinórrendszer; Az R. 2. -a a következő 43a. ponttal egészül ki: 43a. szikraérzékenység: az az elektromos energia, amelynél nagyobb energiájú kisüléstől az anyag meggyulladhat, és a meggyulladás valószínűsége a kisülés energiájának növekedésével nő; Az R. 2. 49. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 49. technológiai jellegű robbanás: a robbanóanyagok érzékenységéből adódó, gyártási munka közben - védelem mögött - bekövetkezett robbanás, amely nem okoz személyi sérülést vagy tüzet a technológiai folyamat során vagy a gyártási munka közben védelem mögött bekövetkezett robbanás; E-Tűzvédelem 2013. szeptember, V. évfolyam 9. szám 3

Az R. 2. -a a következő 54a. ponttal egészül ki: 54a. tolóhatású robbanóanyag: olyan robbanóanyag, amelynek robbanása detonációs hullámfront képződése nélkül megy végbe; Az R. 2. -a a következő 55a. és 55b. ponttal egészül ki: 55a. ütőhullám: a detonációs hullám által generált, valamely közegben haladó hullám; 55b. üzem: az üzemeltető irányítása alatt lévő terület egésze, ahol egy vagy több létesítményben veszélyes anyagok találhatók, beleértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát vagy tevékenységeket is; Az R. 2. 63. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 63. villamosérzéketlen gyutacs: az a villamos gyutacs, amely 5 percig tartó 450 ma erősségű egyenáram hatására nem robban fel a 6. melléklet szerinti II. osztályba tartozó villamos gyutacs; Az R. 7. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) Az Rv besorolású építményben lévő hűtő, légtechnikai és egyéb villamos berendezéseket és gyártmányokat úgy kell kialakítani, hogy azok robbanóanyaggal érintkezhető bármely részeinek hőmérséklete ne haladja meg a 70 C-t, megengedett terhelésű folytonos üzem esetében sem. Az üzemi hőmérséklet fogalma a tűzvédelem területén is nagy jelentőséggel bír. A robbanóanyagok tulajdonságai, veszélyességük magasabb hőmérsékleti körülmények között megváltozik, ezért a jogszabály 70 C-os hőmérsékletben maximalizálja. Az R. II. Fejezet Általános rendelkezések alcíme a következő 7/A. -sal egészül ki: 7/A. (1) A robbanóanyag nem robbanóképes alkotókból, egyszerű mechanikai keveréssel történő előállítása esetén a keverő berendezés helyét a keverés alatt álló és az egyidejűleg tárolt robbanóanyag-mennyiség alapján a robbantóanyag-raktárakra vonatkozó védőtávolság figyelembevételével kell kijelölni. (2) A robbanóanyag keveréssel való előállítására, mérlegelésére, csomagolására, átmeneti tárolására szolgáló helyiségek, térségek fokozottan tűz- és robbanásveszélyesek, A tűzveszélyességi osztályúak. (3) A keverő berendezés használatára kezelési utasítást, a robbanóanyag keveréssel való előállítására és az azzal kapcsolatos tevékenységekre technológiai utasítást kell kiadni, és azt a helyszínen kell tartani. (4) A (3) bekezdés szerinti technológiai utasításnak tartalmaznia kell a) a felhasználásra kerülő alapanyagok gyártásra vonatkozó jellemzőit, tárolási előírásait és a felhasználás előtti vizsgálatát, b) a technológiai művelet leírását, c) a robbanóanyag mennyiségének és minőségének ellenőrzésére, csomagolására vonatkozó előírásokat, d) az egyes helyiségekben, az előállítás helyén tárol ható robbanóanyag-mennyiségeket és a tárolás módját, e) a biztonsági szempontból fontosabb rendelkezéseket. A tűzveszélyességi osztályok bevezetése szorosabbra vonja az Országos Tűzvédelmi Szabályzattal való kapcsolatot az ÁRBSZ-el, így az OTSZ-ben foglalt szabályozások az ÁRBSZ szerinti helyiségekben, szabadterekben is egy értelműb ben alkalmazhatók és betartathatók. Az R. 8. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A gyártónak a gyártás építményeinek robbanóanyagot tartalmazó helyiségeit, szabadtereit az alkalmazott technológia figyelembevételével az építésre, az épületgépészeti és a villamos berendezésekre vonatkozó követelmények megállapítása céljából a (2) (5) bekezdés szerinti veszélyességi fokozatokba kell besorolni. Azokban a helyiségekben és szabadtereken, ahol A vagy B tűzveszélyességi osztályú gáznak, gőznek vagy pornak jelenlétével számolni kell, a zónahatárokat is meg kell határozni. A tűz- és robbanásveszélyes zónák besorolása az OTSZ-ben található meg. Az R. 8. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) A gyártó építmény robbanóanyagot nem tartalmazó veszélyességi övezeteit, helyiségeit, szabadtereit és tűzszakaszait a tűzvédelmi előírások szerint kell besorolni. A tűzvédelmi besorolás alapvetően jól szabályozott és jól lehatárolt jogszabályilag, valamint az eddigi szabályozásban az ÁRBSZ-ben nem volt egyértelmű, hogy a veszélyességi övezeteket, helyiségeket mi alapján kell besorolni. Az R. 10. (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (8) A tűzszakaszokat A1 REI-M60 teherhordó és A1 EI 60 térelhatároló tűzgátló szerkezetekkel (tűzfal, tűzgátló 4 2013. szeptember, V. évfolyam 9. szám E-Tűzvédelem

fal, tűzgátló födém) kell egymástól elválasztani. A tűzszakaszokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által meghatározott térelhatároló, tűzgátló szerkezetekkel kell egymástól elválasztani. Ebben az esetben a hivatásos katasztrófavédelemnek nagyobb hatásköre van a beépítendő szerkezeti elemek meghatározásánál, a korábbi szabályozásban konkrét követelményt kellett a tűzgátló szerkezeteknek teljesíteni, azonban ez adott esetben nem nyújt megfelelő biztonságot (gondoljunk bele egy olyan tűzszakaszolásnál, ahol az OTSZ 3 óra tűzállóságú tűzfalat ír elő, az ÁRBSZ-ben foglaltak pedig könnyítést tartalmaznak). Az R. 21. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az RV besorolású helyiségben olyan hatékonyságú szellőzést kell kialakítani, hogy üzemszerű körülmények között a helyiség légterében a robbanóanyag gőzének, porának vagy kondenzátumának, és az A B tűzveszélyességi osztályú gáz, gőz vagy por egyedi vagy együttes koncentrációja ne haladja meg az alsó robbanási határ 20%-át. Minden RV besorolású helyiségben olyan szellőzést kell kialakítani, hogy a koncentráció ne haladhassa meg az ARH 20%-át. Az R. 21. (7) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: (Az RV besorolású helyiség szellőző és klimatizáló berendezésének létesítési követelményei a következők:) i) az elszívó berendezés robbanásbiztos kivitelű legyen. A robbanásveszélyes helyiségek szellőzésének a 21. (1) bekezdésben foglaltak alapján olyan műszaki paraméterekkel kell rendelkezni, mely a koncentrációt az ARH 20%-a alatt képes tartani, óhatatlanul előfordulhat, hogy a szellőzőben lokálisan kialakulhat ARH-t meghaladó koncentráció, ezért szükséges, hogy a berendezésnek robbanásbiztos kivitelűnek kell lennie. Az R. 21. (8) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az rv-1, rv-2 besorolású helyiségre és szabadtérre vonatkozó többletkövetelmények a következők:) d) csak kör keresztmetszetű légcsatornát szabad használni, amelyet a falon történő átvezetéskor nem éghető anyaggal tömített csőhüvelyben kell elhelyezni, A faláttöréseknél az OTSZ-ben már megszokott logikát követve az áttörést nem éghető anyaggal kell tömíteni. Az R. 126. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A villámhárító berendezés rendszeres felülvizsgálatát évenként kell elvégezni. A robbantóanyag-raktárak létesítésére, üzemeltetésére a tűzvédelmi szabályokat kell alkalmazni azzal a kivétellel, hogy a tűzterhelés számításánál a tárolt robbantóanyagot nem szabad figyelembe venni. Ez a paragrafus a robbantóanyag-raktárak létesítésével kapcsolatban meghatározza, hogy a tűzvédelmi szabályokat kell alkalmazni. Így az ilyen raktárakra szintén vonatkoznak az OTSZ-ben foglalt létesítési és használati előírások. Az R. a 135. -t követően a következő alcím-címmel és 135/A. -sal egészül ki: A konténerre vonatkozó speciális rendelkezések 135/A. (1) Konténer akkor használható ideiglenes vagy állandó tárolóhelyként, ha megfelel a benne tárolt fajtájú és mennyiségű robbantóanyag szállítására használható konténerre vonatkozó, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodásban meghatározott követelményeknek. A konténer csak zárt, szerkezetileg megfelelő, nem oldható kötéssel rögzített vázú, osztatlan nagykonténer lehet. (2) A konténer környezetében annak szállítása kivételével a tárolható robbantóanyag mennyiségének megfelelő telepítési távolságot kell tartani. (3) A konténert folyamatosan őrizni kell, ha abban robbantóanyagot tárolnak. Az őrzést helyszíni élőerős őrzéssel vagy helyszíni reagálást kiváltó távfelügyelettel kell biztosítani. (4) Gondoskodni kell a tárolóhelyként telepített konténer villámvédelméről, valamint elektrosztatikus feltöltődés elleni védelméről. (5) Robbantóanyagot tartalmazó konténertől 5 méteren belül csak az áru feltöltését szolgáló gépjármű állhat a feltöltés ideje alatt. (6) A konténernél legalább két darab 55A és 233B jelű, vagy két darab legalább 34A és 233B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. (7) A konténer telepítési irányát úgy kell meghatározni, hogy a konténer ajtónyílásának középvonalától vízszintesen mért 50 m-es sugarú az ajtónyílás függőleges vetületének vonala előtt elhelyezkedő félkörön belül építmények kiürítésre szolgáló kijárata, továbbá A B tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezet ne legyen. A távolságot a felére lehet csökkenteni, ha a konténert védett tárolónak építik. A konténerben történő tárolás szabályai eddig nem voltak megfelelően lefektetve az ÁRBSZ-ben, az erre vonatkozó kiegészítő rendelkezés a módosításba bekerült, illetve több tűzvédelmi vonatkozással is rendelkezik. E-Tűzvédelem 2013. szeptember, V. évfolyam 9. szám 5

Aktuális Felkészülés a tűzvédelmi hatósági ellenőrzésre Természetesen a tevékenységük során a tűzvédelmi szabályokat következetesen betartó magánszemélyek, a jogi személyek, a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei részéről nem igényel semmiféle különösebb felkészülést a tűzvédelmi hatóság ellenőrzése. Annak érdekében, hogy az ellenőrzés a lehető leggördülékenyebben történhessen meg, mind a hatóság, mind az ügyfél számára röviden áttekintjük, hogy hogyan zajlik az ellenőrzés, milyen iratok és mely személyek jelenléte szükséges. A hatóság éves ellenőrzési tervet készít, amely tartalmazza legalább az előre ütemezett ellenőrzések tárgyát, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzések ütemezését, eszközét, az ellenőrzések szempontrendszerét, valamint a hatóság vezetője által meghatározott egyéb adatokat. Ezt az ellenőrzési tervet a hatóság a honlapján és ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében közzéteszi. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) értelmében a hatósági ellenőrzés hivatalból vagy ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki vagy nem korlátozza az ügyfél kérelmére indul meg. Az ügyfél csak saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását kérelmezheti. A kérelemre lefolytatott hatósági ellenőrzés illetéke 3000 Ft. Nem kérhető hatósági ellenőrzés, és az erre vonatkozó kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a kérelem benyújtásának időpontjában a hatóság előtt az adott ügyre vonatkozóan már folyamatban van hatósági ellenőrzés, ha a hatóság az ügyfélnél egyébként folyamatosan lát el ellenőrzési feladatot, ha a hatóság ugyanazon ügyfél kérelmére az újabb kérelem benyújtását megelőző egy éven belül lefolytatott ellenőrzése során jogsértést nem tárt fel, kivéve, ha a kérelem benyújtására az ellenőrzés lefolytatását követően felmerült ok vagy körülmény miatt kerül sor, vagy ha a hatóság által a kérelmezővel szemben korábban lefolytatott ellenőrzése alapján a végrehajtás folyamatban van. A tűzvédelmi hatóság a gazdálkodó szervezetek, létesítmények vezetőit, illetve a magánszemélyeket a végrehajtani kívánt tűzvédelmi ellenőrzésről az ellenőrzés megkezdése előtt írásban vagy telefonon értesíti. Ez az előzetes kiértesítés azonban elmaradhat abban az esetben, amikor az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné. Ebben az esetben az ügyfelet az ellenőrzés megkezdésekor szóban fogja a hatóság értesíteni. A helyszíni ellenőrzés lefolytatása érdekében biztosítani kell a hatóság részre, hogy a területre bejusson. A hatósági ellenőrzés akadályozása vagy meggátolása eljárási bírsággal sújtható cselekmény, amelynek mértéke 5000 Ft-tól 500 000 Ft-ig (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 1 000 000 Ft-ig) terjedhet. Biztosítani kell a helyszíni ellenőrzés feltételeit, azon személyesen vagy írásbeli meghatalmazással rendelkező, intézkedésre jogosult megbízott útján részt venni. Az ellenőrzés mind a személyes távollét, mind meghatalmazott személy hiányában egyaránt megtartható. Több lakásos lakóház esetén a lakóház közös tereit, helyiségeit használó lakókat is célszerű az ellenőrzésről tájékoztatni, továbbá biztosítani kell a közös területekre, gépészeti helyiségekbe történő bejutás lehetőségét. A Ket. alapján a hatóság a hatáskörének keretei között ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését. Az ellenőrzés megtartása során a tulajdonos értesítésével egyidejűleg a szemletárgy birtokosa kötelezhető a szemletárgy felmutatására, illetve arra, hogy az ügyfelet a szemle helyszínére beengedje. A szemle során a szemlét végző személy a hatásköre gyakorlásának keretei között a megfigyelni kívánt területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott a szemle tárgyával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a szemletárgy birtokosától és a szemle helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le. A szemletárgy birtokosa a minősített adatot tartalmazó szemletárgy felmutatására nem kötelezhető, ha nem kapott felmentést a szemletárgyra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól. A tűzvédelmi hatósági ellenőrzése tehát kiterjed valamennyi helyiségre, épületre, szabadtérre, létesítményre, valamint az ott folytatott tevékenységre, továbbá a létesítéssel, használatbavétellel és használattal kapcsolatos egyedi 6 2013. szeptember, V. évfolyam 9. szám E-Tűzvédelem

közigazgatási határozatok végrehajtásának vizsgálatára. Az ellenőrzés során a hatóság az ellenőrzés időpontjában hatályos tűzvédelmi használati előírások érvényesülését vizsgálja, továbbá azt, hogy az adott helyszínen végzett tevékenységhez szükséges engedélyek rendelkezésre állnak-e, illetve a korábban engedélyezett létesítési kialakításokban történt-e a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló változás. Ennek figyelembevételével át kell tekinteni, hogy az épület(rész) rendelkezik-e használatbavételi (vagy fennmaradási) engedéllyel. Át kell tanulmányozni az engedélyezési tervdokumentációt, a módosított engedélyezésre vonatkozó dokumentációt, az időközben megtartott egyeztetésekről, ellenőrzésekről készített jegyzőkönyveket, feljegyzéseket. A helyszínen legalább az alábbi dokumentációt kell bemutatni az ellenőrző hatóság részére: a létesítmény használatbavételi engedélye; működési, illetve telepengedélyhez kötött tevékenység esetén a működési, illetve telepengedélye; a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken a létesítmény tűzvédelmi szabályzata; az A C tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmények; a művelődési, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi és szociális építményrész, építmény, létesítmények; azok a létesítmények, amelyekben egy tűzszakaszon belül több, mint 300 fő tartózkodhat; kereskedelmi szálláshelyek; az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyek, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat, a létesítmény tűzriadóterve, a létesítmény tűzveszélyességi osztályba sorolása, hiteles munkavállalói létszámkimutatás, munkavállalói tűzvédelmi oktatás nyilvántartása, villamos és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyve, minősítő irata, tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett munkakörök jegyzéke a munkavállalók nevének felsorolásával és érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványuk másolataival, tűzjelző berendezés esetén annak létesítési és időszakos felülvizsgálati dokumentációja, tűzoltó készülékek kimutatása, karbantartásukat igazoló napló, a létesítmény területén lévő tűzoltó vízforrások kimutatása, karbantartásukat igazoló napló. Az ellenőrzések során tapasztaltakról jegyzőkönyv készül, vagy ha az ellenőrzés alkalmával hiányosság nem került feltárására, egyszerűsített jegyzőkönyv. A helyszínen a jegyzőkönyv egyik példányát az ügyfél megkapja. Amenynyiben az ügyfél vagy meghatalmazással rendelkező képviselője az ellenőrzésen nem vett részt, a jegyzőkönyv egy példányát az ellenőrzést követően a hatóság megküldi az ügyfél részére és biztosítja a nyilatkozattételi lehetőséget. Amennyiben a hatósági ellenőrzés során további adat, információ vagy irat szükséges, ami a helyszíni ellenőrzés során nem került bemutatásra, akkor a hatóság nyilatkozattételre, illetve a hiányzó irat bemutatására irányuló felhívást bocsát ki. A kérelmére indult hatósági ellenőrzés esetében a kérelem benyújtásával egyidejűleg az kérhető, hogy a tűzvédelmi hatóság amennyiben szabálytalanságot nem tapasztal állítson ki ennek tényéről hatósági bizonyítványt. A hatósági bizonyítvány az ellenőrzés lefolytatásától számított 1 évig hatályos. A hatósági bizonyítvány illetéke 3000 Ft, melyet a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni. A hatósági bizonyítvány tartalmazza: az eljáró tűzvédelmi hatóság megnevezését, az ügyintéző nevét, az ügy iktatási számát; az igazolandó tényt, hogy a hatóság a kérelemre lefolytatott hatósági ellenőrzés során az adott helyszínen nem állapított meg tűzvédelmi szabálytalanságot, jogsértést ellenőrzése során; a hatósági bizonyítvány kinek a részére és milyen bizonyítékok alapján került kiadásra; a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását. A hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását határozattal megtagadja, ha a kérelemre induló hatósági ellenőrzés során a hatóság jogszabálysértést tárt fel. Ha az ügyfél nem kéri hatósági bizonyítvány kiállítását, az eljárás befejezésekor az ügyfélnek a helyszínen a hatóság átadja, vagy részére utólag megküldi az ellenőrzésről készített jegyzőkönyv vagy egyszerűsített jegyzőkönyv személyes adatot nem tartalmazó kivonatát. Ha a kérelemre lefolytatott hatósági ellenőrzés során a hatóság jogsértést tapasztal, az ügyfél figyelmét hatósági felhívásban felhívja a szabálytalanság határidőben való megszüntetésére, kivéve, ha a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 7. (2) bekezdése alapján a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező, E-Tűzvédelem 2013. szeptember, V. évfolyam 9. szám 7

ugyanazon ügyféllel szemben hatósági felhívás eredménytelensége miatt két éven belül a hatóság jogerősen jogkövetkezményt állapított meg, a hatóság ugyanazon ügyféllel szemben ugyanazon jogszabályi vagy hatósági határozatban megállapított rendelkezés megsértése miatt két éven belül hatósági felhívást bocsátott ki. Az ellenőrzésen jelen kell lennie a létesítmények területén működő önálló gazdálkodó szervezetek intézkedésre jogosult vezetőinek, vagy távollétükben az általuk meghatalmazott képviselőjüknek. A vezetővel vagy képviselőjével fogja a hatóság az ellenőrzés tapasztalatairól a jegyzőkönyvet felvenni. Az ellenőrzési jegyzőkönyv jellemzően az alábbi adatokat tartalmazza: a jegyzőkönyv készítésének idejét, helyét, a szervezet megnevezését. A gazdálkodó szervezet székhelyét, cégjegyzékszámát, nyilvántartási számát; a jelen lévő személyek felsorolását mind a hatóság, mind az ellenőrzött fél részéről; az ügyfél vagy tanú kiértesítésének módját (szóban az ellenőrzés megkezdésekor, írásban, előzetesen szóban telefonon); az ellenőrzött létesítmény alapvető adatait, szintszámot, alapterületet, tűzszakaszok számát, kialakítását; az ellenőrzött létesítmény tulajdonviszonyát, használat jogcímét, amennyiben a tapasztaltak miatt szükségessé vált, akkor a jogviszonyok tisztázása érdekében a tulajdonosok megnevezését, címét, bérlők esetén a bérlők megnevezését és elérhetőségét; a létesítményben folytatott tevékenység összefoglalását; munkavállalói, alkalmazotti létszámot; a bent tartózkodók létszámát; beépített tűzjelző, tűzoltó berendezés kiépítettségére vonatkozó információt; a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló változásokat; az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokat, szabálytalanságokat, azok körülményeit; amennyiben a hiányosság dokumentációval kapcsolatos, akkor a dokumentum azonosítóit, vagy mellékletként a dokumentum másolatát. Tűzvédelmi bírság kiszabása az alábbi hiányosságok esetén kötelező: 1. Tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő. [259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 1. pont 100 000 1 000 000 Ft] A hatóság a tudomására jutott tűzesetet követően lefolytatott ellenőrzés során tisztázza a kialakult tűz pontos helyszínét, tűzkiterjedését, hogy mit veszélyeztetett, a tűz pontos körülményeit, valamint azon tűzvédelmi előírás(ok)at, amely(ek) megszegésével a tűz kialakult. 2. Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő, és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges. [259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. pont 200 000 3 000 000 Ft] A tűzoltóság beavatkozását követő ellenőrzés során a hatóság tisztázza a kialakult tűz pontos helyszínét, tűzkiterjedését, hogy mit veszélyeztetett, a tűz pontos körülményeit, valamint azon tűzvédelmi előírás(ok)at, amely(ek) megszegésével a tűz kialakult. 3. Tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt idéztek elő. [259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 3. pont 100 000 1 000 000 Ft] A hatóság az ellenőrzés során tisztázza, hogy milyen módon idézték elő a közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, valamint azon tűzvédelmi előírás(ok)at, amely(ek) megszegésével az állapot kialakult. A tűzvédelmi bírság mértékét befolyásolhatja a veszélyeztetett személyek száma, a veszélyeztetett terület környezeti tényezői. A robbanásveszélyes állapot esetén a hatóság a Ket. 22. (3) bekezdése alapján hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. Az ideiglenes intézkedésről szóló végzés indokolásában fel kell sorolni az ideiglenes intézkedés szükségességét és célszerűségét megalapozó tényeket és körülményeket, valamint az esetlegesen felmerült költséget. 4. Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított. [259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 4. pont 30 000 45 000 Ft/kijárat] Az ellenőrzés során a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül a leszűkítés mértéke, az eredeti méret és az ellenőrzés időpontjában szabad keresztmetszet (azaz a kijáratot mekkoráról mekkorára szűkítették le). Ezen túlmenően rögzítésre kerül a kijárat, vészkijárat elhelyezkedése, a kiürítéssel érintett terület befogadóképessége, a létesítményben tartózkodók száma, esetleges különleges körülmények (pl.: mozgásukban korlátozott, cselekvőképtelen személyek elhelyezésére szolgál az épület). 5. Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított. [259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 5. pont 60 000 90 000 Ft/ 8 2013. szeptember, V. évfolyam 9. szám E-Tűzvédelem

kijá rat] Az ellenőrzés során a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül a leszűkítés mértéke, az eredeti méret és az ellenőrzés időpontjában szabad keresztmetszet (azaz a kijáratot mekkoráról mekkorára szűkítették le). Ezen túlmenően rögzítésre kerül a kijárat, vészkijárat elhelyezkedése, a kiürítéssel érintett terület befogadóképessége, a létesítményben tartózkodók száma. 6. Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal. [259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 6. pont 200 000 300 000 Ft/kijárat] Az ellenőrzés során a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül a leszűkítés mértéke, az eredeti méret és az ellenőrzés időpontjában szabad keresztmetszet (azaz a kijáratot mekkoráról mekkorára szűkítették le). Ezen túlmenően rögzítésre kerül a kijárat, vészkijárat elhelyezkedése, a kiürítéssel érintett terület befogadóképessége, a létesítményben tartózkodók száma, esetleges különleges körülmények (pl.: mozgásukban korlátozott, cselekvőképtelen személyek elhelyezésére szolgál az épület). 7. Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal. [259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. pont 300 000 400 000 Ft/kijárat] Az ellenőrzés során a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül a leszűkítés mértéke, az eredeti méret és az ellenőrzés időpontjában szabad keresztmetszet (azaz a kijáratot mekkoráról mekkorára szűkítették le). Ezen túlmenően rögzítésre kerül a kijárat, vészkijárat elhelyezkedése, a kiürítéssel érintett terület befogadóképessége, a létesítményben tartózkodók száma. 8. Épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése. [259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 8. pont 60 000 500 000 Ft]. Az ellenőrzés során a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül menekülési útvonal jellemzése, eredeti keresztmetszete, a folyosón, közlekedőn, lépcsőházban tárolt éghető anyagok mennyisége, füstfejlesztő tulajdonsága. A mennyiség rögzítésénél fel kell mérni, hogy a folyosó, közlekedő, lépcsőház mekkora szakaszán kerül elhelyezésre és milyen módon az éghető anyag, azokat milyen mértékben szűkíti le. A jegyzőkönyv tartalmazza a veszélyeztetett személyek számát is. 9. Ha a létesítési eljárás során jóváhagyott tűzoltási felvonulási út, terület maradéktalanul nem biztosított. [259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 12. pont 50 000 1 000 000 Ft] Az ellenőrzés során a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül az épület ismertetése a tűzoltási, felvonulási út, terület pontos meghatározásával, az érintett homlokzati szakasz leírásával, a leszűkíts mértékével és körülményeivel. 10. Szükséges oltóvíz-intenzitás, kifolyási nyomás hiánya, oltóvízkivétel, felhasználás akadályozása. [259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 13. pont 50 000 1 000 000 Ft] Az ellenőrzés során a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül a létesítmény oltóvíz szükséglete, a kifolyási nyomást, oltóvízkivételt korlátozó körülmények. 11. Tűzoltóság beavatkozásának akadályozása. [259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 14. pont 30 000 2 000 000 Ft] A jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek a tényállás tisztázása érdekében az akadályozás körülményei: ki, mivel és hogyan akadályozta a beavatkozást. Továbbá tartalmazza, hogy az akadályoztatás milyen mértékben veszélyeztette a beavatkozást, illetve a beavatkozás megakadályozásával hány fő került vagy kerülhetett volna közvetlen veszélybe. 12. A létesítményi, továbbá az önkormányzati tűzoltóságra vonatkozó jogszabályban vagy hatósági határozatban rögzített, a létszámra, illetve képzésre vonatkozó előírások megszegése. [259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 15. pont 100 000 Ft/fő] Az ellenőrzés során a jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek a határozatban meghatározott információk, előírások, kötelezések, továbbá az ellenőrzéskor tapasztalt létszámadatok. 13. Tűzoltókészülék készenlétben tartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével). [259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 16a. pont 50 000 Ft/ készülék] Az ellenőrzés során a jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek a helyszínen szükséges tűzoltó készülék(ek) száma, oltási teljesítménye, típusa. 14. Jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés készenlétben tartásának, karbantartásának, felülvizsgálatának hiánya, működésének akadályozása. [259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 17a. pont, ha a védett tér legfeljebb 100 m 2 alapterületű: 100 000 400 000 Ft/rendszer; 17b. pont, ha a védett tér 101 500 m 2 alapterületű: 200 000 1 000 000 Ft/rendszer; 17c. pont, ha a védett tér 500 m 2 feletti alapterületű: 400 000 2 000 000 Ft/rendszer]. Az ellenőrzés során a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül a beépített tűz- E-Tűzvédelem 2013. szeptember, V. évfolyam 9. szám 9

jelző, tűzoltó berendezés pontos típusa, a helyszínen fellelhető dokumentációk felsorolása, valamint a berendezések működésével kapcsolatos fontos információk, továbbá az átjelzés körülményei. Ezen túlmenően tartalmazza az utolsó karbantartás, felülvizsgálat időpontját, illetve a használatbavétel időpontját. 15. Tűzjelző vagy tűzoltó berendezés központjának jogszabály vagy hatóság által előírt állandó felügyelet, közvetlen tűzátjelzés hiánya. [259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 18. pont 150 000 1 500 000 Ft/rendszer] Az ellenőrzés során a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezés típusa, a helyszínen fellelhető dokumentációk felsorolása, valamint a tűzjelző és tűzoltó berendezés működésével kapcsolatos lényeges információk. Rögzítésre kerül a karbantartó utolsó bejegyzése, a karbantartó által észlelt hibák felsorolása, valamint az átjelzést korábban fogadó szerv és a karbantartó szerv adatai. 16. Jogszabály vagy hatóság által előírt tűzoltó technikai eszköz, felszerelés készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt javításának, nyomáspróbájának hiánya. [259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 20. pont 40 000 1 000 000 Ft] Az ellenőrzés során a jegyzőkönyvben meg kell nevezni a tűzoltó technikai eszközt, felszerelést, az utolsó karbantartás, ellenőrzés időpontját, a karbantartó, ellenőrző nevét, elérhetőségét. Továbbá rögzíteni kell az érintett eszközök mennyiségét, minőségét, továbbá azt, hogy az eszköz hány fő védelmét szolgálja. 17. Jogszabály vagy hatóság által előírt oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának elmulasztása. [259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 21. pont 30 000 1 000 000 Ft] Az ellenőrzés során a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül a hatóság által előírt esetben a kötelezést tartalmazó határozat lényeges pontjai, jogszabály által előírt esetben az előírt oltóanyag típusa és mennyisége. 18. Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység érvényes tűzvédelmi szakvizsga nélküli végzése, közvetlen irányítása. [259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 22. pont 100 000 Ft/fő]. Az ellenőrzés során a jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek a tettenérés körülményei, az ellenőrzés időpontjában a tevékenységet végzők adatait, illetve az A B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyaggal összefüggő tevékenység esetén a kezelt, tárolt, feldolgozott anyag mennyiséget, tulajdonságát. A hatóság vizsgálja továbbá, hogy a szakvizsgára kötelezett munkakörökről kimutatást vezetnek-e. 19. Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység műszaki követelménytől eltérő végzéséért (természetes személy vagy gazdasági társaság). [259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 24. pont 100 000 1 000 000 Ft] Az ellenőrzés során a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül a műszaki követelmény pontos leírása, amelyeket megsértett a szakvizsgára kötelezett személy. 20. Ha az üzemeltető a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes ( A ), a tűz- és robbanásveszélyes ( B ), valamint a tűzveszélyes ( C ) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény esetén nem gondoskodik aláírt megállapodással, megbízással dokumentálva megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével a létesítmény tűzvédelméről. [259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 29. pont 100 000 500 000 Ft] Az ellenőrzés során a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül a létesítmény meghatározott tűzveszélyességi osztálya, a személy vagy szolgáltatás igénybevételének elmulasztásával kapcsolatos körülmények. 21. Ha a külön jogszabály alapján kötelezettek a jogszabály által előírt tűzvédelmi szabályzatot nem készítik, készíttetik el. [259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 30. pont 60 000 250 000 Ft] Az ellenőrzés során a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül a szabályzat hiánya, illetve a tűzvédelmi törvény azon rendelkezése, amely alapján az ellenőrzött kötelezve van tűzvédelmi szabályzat készítésére. 22. A településen vagy a létesítményben a tűzoltást befolyásoló változások bejelentésének elmulasztása az állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság, illetve az érintett létesítményi tűzoltóság felé. [259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 36. pont 30 000 1 000 000 Ft] Az ellenőrzés során a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül, hogy a bejelentés elmulasztása mely jogszabályt, előírást sértette meg, kinek a feladata lett volna a bejelentést megtenni, továbbá minden lényeges körülmény. A jegyzőkönyv lezárása előtt a jegyzőkönyv tartalmát a hatóság ismerteti az ellenőrzöttel. Az ügyfél a jegyzőkönyvben nyilatkozatot tehet, nyilatkozattételre felszólítható, valamint az ügyfél részéről a nyilatkozattétel megtagadható. Amennyiben az ellenőrzés helyszínén nincs a nyilatkozattételre jogosult ügyfél, akkor az ellenőrzés befejezését követő 10 napon belül a jegyzőkönyv megküldésével egyidejűleg a hatóság lehetőséget biztosít az ügyfél részére nyilatkozattételre. Elolvasás és értelmezés után a jegyzőkönyv minden oldalát alá kell írni. 10 2013. szeptember, V. évfolyam 9. szám E-Tűzvédelem

Szabványújdonságok A 2013. augusztusban megjelent szabványok MSZ EN 45545-1:2013 Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek tűz elleni védelme 1. rész: Általános előírások MSZ EN 45545-2:2013 Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek tűz elleni védelme 2. rész: Anyagok és részegységek tűzállósági követelményei MSZ EN 45545-3:2013 Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek tűz elleni védelme 3. rész: A tűzakadályok tűzállósági követelményei MSZ EN 45545-4:2013 Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek tűz elleni védelme 4. rész: A gördülőállomány kialakításának tűzvédelmi követelményei MSZ EN 45545-6:2013 Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek tűz elleni védelme 6. rész: Tűzellenőrzés és irányítási rendszerek MSZ EN 45545-7:2013 Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek tűz elleni védelme 7. rész: Éghető folyadékokkal és éghető gázokkal üzemelő berendezések tűzbiztonsági követelményei MSZ EN 13012:2013 Üzemanyagtöltő állomások. Kútoszlopokon használatos automatikus töltőpisztoly szerkezeti és alkalmazási követelményei az MSZ EN 13012:2002 helyett Olvasóink kérdezték 1) Tűzgátló és füstgátló ajtók ellenőrzése Kérdés Az OTSZ előírása szerint a tűzgátló és füstgátló ajtók önműködő csukódását havonta ellenőrizni kell. Kérdéseim: 1. Az OTSZ több helyen előírja meghatározott tűzvédelmi képességgel rendelkező ajtó beépítését, de azok nem minden esetben önműködően záródóak (pl. szeméttároló, raktárajtó, szállodai szobák ajtaja stb.), ezekre is ki kell terjedni a havonkénti ellenőrzésnek, vagy csak a tűzszakasz határon lévő tűzgátló ajtóknál szükséges? 2. A tűzgátló-, füstgátló ajtók felülvizsgálata, karbantartása szakvizsgához kötött. A havonkénti (üzemeltetői) ellenőrzés ugye nem szakvizsgához kötött? Szükséges-e szakvizsgával rendelkező személy által rendszeres időszakonként (pl. 6 hónaponként)felülvizsgálni, karbantartani a tűzgátló-, füstgátló ajtókat (ha igen, mely jogszabályi hely alapján), vagy csak akkor szükséges a szakvizsgázott személy közreműködése, ha a havon kénti üzemeltetői ellenőrzésnél hibát találnak, és karbantartás szükséges? Válasz 1. Az OTSZ 585. (1) bekezdés értelmében a tűzgátló és füstgátló ajtók, kapuk, függönyök önműködő csukódását havonta ellenőrizni kell. Az ellenőrzés elvégzését írásban rögzíteni kell. A (2) bekezdés kimondja, hogy az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás, mérés során tapasztalt hiányosságokat, hibákat soron kívül javítani és a javítás elvégzését írásban igazolni kell. Az OTSZ 372. -a értelmében azon nyílászáró szerkezeteket, melyekkel szemben a jogszabály, tűzvédelmi műszaki követelmény tűzállósági határértéket vagy füstzáró képességet ír elő, kialakításuk során önműködő csukó szerkezettel kell ellátni. Tehát az OTSZ értelmében nem csak a tűzszakasz-határon elhelyezett nyílászárók önműködő csukódását kell havonta ellenőrizni, hanem valamennyit amelyekkel szemben az OTSZ tűzállósági határértéket vagy füstzáró képességet ír elő, azaz szeméttároló, raktárajtó, szállodai szoba ajtó esetében is. Természetesen ez az ellenőrzés csak olyan nyílászárók esetében végezhető el, amely rendelkezik önműködő csukószerkezettel. Ilyen csukószerkezettel pedig azon ajtóknak kell rendelkezniük, amelyeket az OTSZ hatályba lépése után építettek be. 2. Az OTSZ 585. (1) bekezdés szerinti havi ellenőrzés elvégzése nem tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenység. A tűzgátló-, füstgátló ajtók tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy általi felülvizsgálatára, karbantartására jogszabály nem határoz meg ciklusidőt. Ugyanakkor ezen építési termékek működőképességét, funkcióját folyamatosan biztosítani kell, ennek érdekében tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy által felül E-Tűzvédelem 2013. szeptember, V. évfolyam 9. szám 11

kell vizsgálni, karban kell tartani a tűzgátló-, füstgátló nyílászáró-szerkezeteket: ha a havonkénti üzemeltetői ellenőrzésnél hibát találnak, és karbantartás szükséges, illetve a gyártó, forgalmazó által meghatározott időközönként. 2) Biztonsági világítás Kérdés Biztonsági világítást és az irányfényeket a tűzvédelmi főkapcsolónak ki kell kapcsolnia, illetőleg; milyen feszültség szinten kell lenniük (pl.: érintésvédelmi törpefeszültség alatt) vész esetén? Válasz Tisztázni kell elsősorban, hogy milyen típusú irányfények vannak kihelyezve. Egyes típusok hálózati feszültségről működnek, de annak kiesése esetén saját belső áramforrással rendelkeznek. Ebben az esetben célszerű a tűzvédelmi főkapcsolónak is lekapcsolni az irányfények hálózati tápellátását. Vannak olyan típusok, melyek nem belső áramforrással rendelkeznek, hanem kiesés esetén egy közös szünetmentes forrásból kapják a betápot aminek a töltése a hálózatról működik. Itt szintén kikapcsolható a hálózati áramforrás. Az OTSZ erre vonatkozóan az alábbiakat írja le a 391. -ban (3) A működőképesség-megtartás időtartama legalább 60 perc legyen b) a biztonsági világítás és menekülési útirányt jelző rendszer berendezéseinél, kivéve azok a vezetékrendszerek, amelyek 1600 m 2 -nél kisebb területet szolgálnak ki, és egy emelet egy tűzszakaszán belüliek, vagy lépcsőházon belüli berendezések megtáplálására szolgálnak. (4) A működőképesség-megtartás időtartama legalább 30 perc legyen b) a látogatók és a foglalkoztatottak tájékoztatására szolgáló berendezéseknél, ha ezeknek tűz esetén működőképesnek kell lenniük, kivéve azok a vezetékrendszerek, amelyek 1600 m 2 - nél kisebb területet szolgálnak ki, és egy emelet egy tűzszakaszán belüliek, vagy lépcsőházon belüli berendezések megtáplálására szolgálnak, Ide vonatkozik még a 398. 398. (1) A menekülési útvonalakat minden esetben világító (utánvilágító vagy villamos működtetésű) biztonsági jelekkel kell megjelölni, melyeknek legalább a vonatkozó műszaki követelményben meghatározott ideig alkalmasnak kell lenniük a céljuknak megfelelő fény kibocsátására. A biztonsági világításra a biztonsági világítási lámpatest megfelelő fényerősségének biztosítása érdekében tilos menekülési útirányt jelző biztonsági jelet felhelyezni. (2) A villamos működtetésű menekülési útirányt jelző lámpatesteknek saját, vagy központi szünetmentes áramforrásról kell működniük legalább a vonatkozó műszaki követelményben előírt ideig. (az előzőekben leírt 30 vagy 60 perc) (3) A villamos táplálású menekülési útirányt jelző biztonsági jelek működőképességét rendszeresen, de legalább havonta próbával ellenőrizni kell, melyről ellenőrzési naplót kell vezetni. A meghibásodott elemeket (akkumulátor, fénycső) haladéktalanul cserélni kell. Tehát a kérdésére a válasz összegezve, a biztonsági világítás, irányfények hálózati áramforrása a tűzvédelmi főkapcsolóval kikapcsolható, hiszen annak vagy belső szünetmentes tápról tovább kell működnie (ehhez az akkumulátorokat havonta ellenőrizni kell) vagy pedig központi szünetmentes áramforrásról kell biztosítani (és itt a működőképességet tűzálló kábelezéssel kell biztosítani, ami adott esetben 30 vagy 60 perces, hiszen ha a kábel megsérül, a biztonsági világítás nem fog működni). A Tűzvédelem szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Tűzvédelem V. évfolyam, kilencedik szám, 2013. szeptember Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: M. C. Direct Kft. 12 2013. szeptember, V. évfolyam 9. szám E-Tűzvédelem