2008. évi törvény egyes agrártárgyú törvények módosításáról Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság 41/2008. (IV. 17.) AB, valamint 77/2008. (V. 29.) AB határozataiból eredő törvényalkotási feladatokra, valamint a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióban való tagságából eredő jogharmonizációs kötelezettségeire figyelemmel a következő törvényt alkotja: 1. (1) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény a következő 9/A. -sal egészül ki: 9/A. (1) A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkörben a törzskönyv, illetve az annak alapján kiállított származási igazolás a tenyésztőre, illetve a tulajdonosra vonatkozóan tartalmazza a) természetes személy esetében a nevet, lakhelyet; b) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén a cégnevet, székhelyet. (2) A tenyésztési hatóság feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet a) a mesterséges termékenyítő állomásokról, embrió átültető állomásokról, spermatároló központokról; b) az inszeminátorokról, embrió átültetőkről; c) az állattartókról, tenyészetekről, tartási helyekről; d) az egyedi azonosítású állatokról, törzsállományokról; e) az engedélyezett baromfikeltető állomásokról, halkeltető állomásokról, a méhanya nevelő telepekről; f) a megbízott teljesítmény-vizsgálati szervezetekről és telephelyekről, teljesítményvizsgálati bizonyítvánnyal rendelkező szakemberekről; g) az elismert tenyésztő szervezetekről és állatfajtákról; h) a vágóhídi minősítő helyekről, vágóállat minősítőkről, minősítéshez szükséges bélyegzőkről, műszerekről, a vágóállat minősítési adatokról; i) az állatok egységes azonosítási és nyilvántartási rendszerében igényelhető füljelzőkről.
(3) A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkörben a nyilvántartás tartalmazza: a) természetes személy esetén a nevet, születéskori nevet, születési helyet, születési időt, nemét, anyja nevét, állampolgárságot, lakhelyet, telephelyet, elérhetőséget (telefonszám, fax szám, e-mail cím, levelezési cím), számlázási nevet, számlázási címet; b) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén a cégnevet, adószámot, székhelyet, telephelyet, elérhetőséget (telefonszám, fax szám, e-mail cím, levelezési cím). (4) A nyilvántartott adatokból a tenyésztési hatóság adatbázist hoz létre. (2) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 18. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A tenyésztési hatóság közigazgatási eljárásban hozott döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. 2. (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. -ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A vadászati jog:] d) a hullatott agancs, továbbá az elhullott vad tetemének e törvény szerinti elsajátítására való [kötelezettségek és jogosultságok összessége.] (2) A Vtv. 9. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak trófeáját is), a hullatott agancs, a szárnyas vad tojása, az elhullott vad teteme a jogosult tulajdonába kerül, kivéve, ha a más vadászterületről átváltott sebzett vadat a jogosult hozzájárulásával ejtik el. A vad elejtésének minősül annak megsebzése is, ha utánkereséssel terítékre kerül, vagy elhullottan fellelik. Ez utóbbi esetben a sebzés helye szerinti jogosult tulajdonába kerül a vad. (3) A Vtv. 9. -ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A vadaskertben, a vadasparkban jogszerűen tartott vad a vadaspark fenntartójával kötött eltérő megállapodás hiányában a jogosult tulajdonában van.
(4) A Vtv 12. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A földtulajdonosok vadászati közössége az általa viselt közös név alatt a vadászati jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, továbbá önállóan perelhet és perelhető. (5) A Vtv. 12. -ának (4) és(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével a földtulajdonosok vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett képviselője is összehívhatja a földtulajdonosok gyűlését. A képviselet megszűnése esetén a tulajdonosok a 14. -ban foglalt eljárás szerint kötelesek hatvan napon belül új képviselőt választani. (5) Az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalára irányuló földtulajdonosi gyűlés legkorábban a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének lejártát megelőző egy évvel hívható össze. (6) A Vtv. 28. -ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: (4) Tilos a madarak fészkének és fészkelésének vadászati célra engedélyezett vagy bármely más eszközzel való zavarása, megrongálása vagy elpusztítása. (5) Tilos a vadászható madárfajok tojásainak természetből való gyűjtése, még üres állapotban is. (6) Tilos a vörös róka (Vulpes vulpes) kotorékok és egyéb zárt búvóhelyek füstképzéssel történő zavarása, illetve elgázosítása. (7) A Vtv. 30. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A vadászati hatóság a 38/A. (1)-(3) bekezdése szerint a mérgező hatású anyagok használatára vonatkozó külön jogszabályok figyelembe vételével engedélyezheti szelektív méreg alkalmazását. (8) A Vtv. 38. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A vadászati hatóság a 38/A. (1)-(3) bekezdése szerint: a) a rendeletben meghatározott vadászati idényt meghatározott vadászterületekre meghosszabbíthatja; b) a rendeletben meghatározott vadászati idényt meghatározott vadászterületekre rövidebb időszakban állapíthatja meg, továbbá c) a vadászati idényen belül korlátozhatja vagy megtilthatja egy vagy több vadfaj vadászatát;
d) meghatározott vadfaj túlszaporodása esetén vadászati tilalmi időben vadászatot engedélyezhet vagy rendelhet el; e) a vadászható állatfajok listáján szereplő, de vadászati idénnyel nem rendelkező vadfaj esetében vadászati idényt állapíthat meg. (9) A Vtv. 38. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A vadászható madárfajok egyedeire, a fészekrakás és fiókanevelés időszakában, illetve a szaporodás különböző szakaszaiban vonuló fajok esetében a fiókanevelési területükre történő visszatérésük során is tilos vadászni. (10) A Vtv. a Vadászati idény és vadászati tilalmi idő cím alatt a következő 38/A. -sal egészül ki: 38/A. (1) A vadászati hatóság, amennyiben nincs más kielégítő megoldás és az érintett vadászható fajok állományának a külön jogszabályban meghatározott kedvező védettségi állapota nem sérül, a 28. (4) és (6) bekezdésében, a 30. (2) bekezdésében, a 38. (3) bekezdésében és a 39. (3) bekezdésében foglalt tevékenységeket a következő feltételek valamelyikének fennállása esetén engedélyezheti: a) közegészségügyi és közbiztonsági, vagy más kiemelkedően fontos közérdek érdekében, ideértve más társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi érdeket is, b) a légi közlekedés biztonsága érdekében, c) a növényi kultúrák, a termés, az állatállomány, az erdők, a halgazdaságok, a vizek, és a köz- és magántulajdon súlyos károsodásának megelőzése érdekében, d) kutatás és oktatás, állományfeljavítás, visszatelepítés és az ezekhez szükséges tenyésztés céljából, e) egyes vadászható madárfajok kis számú szelektív befogásának, tartásának és hasznosításának érdekében szabályozott feltételek mellett. (2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezés során meg kell határozni: a) a vadfajt és az egyedek számát, b) a befogás vagy elejtés módját, eszközeit, c) azt a területet, amelyen a tevékenység gyakorolható, d) a tevékenység időtartamát, e) a tevékenység vadászati hatóság általi ellenőrzésének módját. (3) A vadászati hatóság az engedélyes részére a tevékenység végrehajtásáról jelentéstételi kötelezettséget is előírhat. (4) A vadászati hatóság az (1) bekezdés alapján engedélyezett tevékenység lefolyásáról és eredményéről:
a) a vadászható madárfajok esetében évente, b) az a) pont alá nem tartozó többi vadfaj esetében kétévente jelentést küld az Európai Bizottság részére. (11) A Vtv. 39. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A vadászati kíméleti területen a tilalom feloldásáig tilos vadászni. (12) A Vtv. 100. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 100. (1) Felhatalmazást kap a vadgazdálkodásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza 1. a vadászható állatfajok körét a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, 2. a vadászati és vadgazdálkodási rendeltetésű létesítmények, berendezések körét és kijelölésükre vonatkozó szabályokat, 3. a vadászati idény részletes szabályait a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, 4. a vadgazdálkodási körzettervre, üzemtervre, illetve éves vadgazdálkodási tervre vonatkozó részletes szabályokat, 5. a hivatásos vadász esküjének szövegét, a szolgálati jelvényének és a szolgálati naplójának mintáját, továbbá annak vezetési szabályait, 6. a vadjelölési szabályokat, 7. a vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, 8. a vadászjegyre, az egyéni lőjegyzékre és a vadászati engedélyre vonatkozó részletes szabályokat, 9. a vadászkutya fajtacsoport tenyésztésének, nyilvántartásának, teljesítményvizsgálatának és használatának, valamint vizsgáztatásának részletes szabályait, 10. a vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megállapításának részletes szabályait, 11. a vadászvizsga tartalmát és részletes szabályait, valamint a vizsgaszabályzatot, 12. az egyes vadfajok vadászatának formáját, a tiltott vadászati módokat, valamint a tiltott vadászati eszközök alóli kivételeket, 13. a vadászat rendjének részletes szabályait, 14. a trófeabírálat részletes szabályait, 15. az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésével kapcsolatos eljárási szabályokat, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak felhasználásának szabályait, 16. a vad elejtésével és tulajdonlásával kapcsolatos szabályokat,
17. a vad, vadhús felvásárlása, feldolgozása, forgalomba hozatala során vezetett nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat, 18. a vadászterület határának megállapítása, valamint a vadászterületek és a vadászatra jogosultak nyilvántartásának részletes szabályait, 19. az önálló és a társult vadászati jog gyakorlásának részletes szabályait, 20. a bérvadászat részletes szabályait, 21. a vadaskert és a vadaspark létesítésének szabályait, 22. a hatósági vadászat részletes szabályait, 23. a vadvédelmi és vadászati célú kerítés létesítésének szabályait, 24. a mesterséges vadtenyésztés, továbbá a vad befogásának szabályait, 25. a vadászati idénytől függetlenül elejthető vadak körét, 26. a hivatásos vadász alkalmazásának, tevékenységének és nyilvántartásának szabályait, 27. a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról és feltételeiről szóló működési szabályzatra vonatkozó részletes szabályokat, 28. a vadgazdálkodási-vadászati képzettségekre, képesítésekre vonatkozó részletes szabályokat, 29. a vadászati hatóság eljárására vonatkozó részletes szabályokat, 30. az Országos Vadgazdálkodási Tanács létrehozására és működésére vonatkozó részletes szabályokat, 31. az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatszolgáltatási feltételeinek és szolgáltatási díjainak szabályait, 32. az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben. (2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a vadászati hatóságot rendeletben jelölje ki. (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a vadgazdálkodási bírság, valamint a vadvédelmi bírság mértékét és fizetési módjának részletes szabályait. 3. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 19. -ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A használati jog keletkezésekor az ingatlanügyi hatóság határozatban rendelkezik az ingatlan tulajdonosát megillető kártalanításról. A határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. 4. (1) Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 5. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Az agrárgazdasági és az agrár-vidékfejlesztési szakterületeken szakértőként vagy legalább részben közpénzből finanszírozott szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadóként csak az a személy tevékenykedhet, aki erre külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyt kapott, illetve a külön jogszabályban meghatározott személyek esetében az engedélyező szervnél az e célra létrehozott hatósági nyilvántartásba vétele céljából szaktanácsadói tevékenység folytatásának szándékát bejelentette. (2) Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 5. -a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki: (4) A szaktanácsadói tevékenység engedélyezésével, a nyilvántartás vezetésével, valamint az ezekhez kapcsolódó ellenőrzési feladatok végzésével nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szerv is kijelölhető. (5) A (4) bekezdés szerinti szerv eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Eljáró ügyintézőként csak az működhet közre, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szerint köztisztviselőnek nyilvántartás vezetése esetén ügykezelőnek kinevezhető lenne, továbbá a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel. Az ügyintézőre a Ktv. összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni. (6) Az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken szakértői tevékenység engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási eljárásban hozott döntés ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. (3) Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. -ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a miniszter, hogy] d) a földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeit [rendeletben állapítsa meg.] 5. (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi törvény 55. -a a következő (1) bekezdéssel egészül ki: (1) Az első fokon eljáró ingatlanügyi hatóság határozata ellen a kézbesítéstől számított harminc napon belül a másodfokon eljáró ingatlanügyi hatósághoz lehet fellebbezni.
(2) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi törvény 56. -a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: (5) A másodfokon eljáró ingatlanügyi hatóság által hozott végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. (6) A fellebbezés alapján hozott másodfokú határozat hatálya a megtámadott bejegyzésen alapuló további bejegyzésre is kiterjed. A fellebbezés alapján hozott másodfokú határozat hatálya a feleken kívül azokra is kiterjed, akik a fellebbezés tényének feljegyzését követően szereztek jogot. (3) Az Inytv. 60. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A bíróság a határozatot részben vagy egészben megváltoztatja, hatályon kívül helyezi és a másodfokú ingatlanügyi hatóságot új eljárásra utasítja, vagy a keresetet elutasítja. A bírósági jogorvoslati kérelem alapján hozott határozat hatálya a megtámadott bejegyzésen alapuló további bejegyzésre is kiterjed. A bírósági jogorvoslati kérelem alapján hozott bírósági határozat hatálya a feleken kívül azokra is kiterjed, akik a bírósági jogorvoslati kérelem tényének feljegyzését követően szereztek jogot. (4) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi törvény 64. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Az (1)-(3) bekezdéseken alapuló feljegyzéseket teljesítő ingatlanügyi hatósági határozatok ellen fellebbezésnek nincs helye. (5) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi törvény 86. -a helyébe a következő rendelkezés lép: A rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos változás vezetésére irányuló eljárás engedélyezése tárgyában az ügyfél kérelmére az első fokon eljáró ingatlanügyi hatóság javaslatára a másodfokon eljáró ingatlanügyi hatóság végzéssel dönt. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek és felügyeleti jogkör gyakorlásának. (6) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi törvény 90. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg az ingatlan-nyilvántartás elveire, tárgyára, tartalmára, részeire, módjára, eljárására az ingatlan-nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra vonatkozó, valamint az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére, tények feljegyzésére és az ingatlan adataiban bekövetkezett változások vezetésére, a jogorvoslatokra és a különleges eljárásokra vonatkozó részletes szabályokat.
(7) Az ingatlan-nyilvántartásról 1997. évi CXLI. törvény 90. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az ingatlan-nyilvántartásból történő adatszolgáltatáshoz, illetve a tulajdonilap-másolatok szolgáltatásához kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakat. 6. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 3. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Az e fejezetben foglalt hatósági eljárásban hozott döntés ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. 7. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 2. -a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki: (4) A (3) bekezdés p) és q) pontja szerinti hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az eljárást első fokon a területi kamara folytatja le. A területi kamara döntése ellen fellebbezésnek van helye, melynek az elbírálására az országos kamara jogosult. (5) A (3) bekezdés alapján eljáró ügyintézőként csak az működhet közre, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerint köztisztviselőnek nyilvántartás vezetése esetén ügykezelőnek kinevezhető lenne, továbbá a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel. Az ügyintézőre a Ktv. összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni. 8. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 23. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) A növénytermesztési hatóság közigazgatási eljárásban hozott döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. 9. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 40. -a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
(7) A borászati hatóság közigazgatási eljárásban hozott döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. 10. (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 31. -a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E fejezet alkalmazásában] b) beruházás: olyan, a számvitelről szóló törvény szerinti beruházás, amely a humuszos termőrétegre, illetve a talajra hatást gyakorol; (2) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 50. -a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Amennyiben az alábbi tevékenységek e törvény, valamint külön jogszabályok szerinti engedélyezésében a talajvédelmi hatóság szakhatóságként eljár, állásfoglalásának megadásához talajvédelmi terv szükséges:] b) a humuszos termőréteg termőföldön, illetve termőföldnek nem minősülő ingatlanon történő mentéséhez 400 m 2 -t meghaladó területigényű beruházás megvalósítása esetén, 11. (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti. (2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a Vtv. 72. -a (3) bekezdésének az a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben szövegrésze; b) a Vtv. 81. -a (2) bekezdésének az a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben szövegrésze; c) a Vtv. 95. -ának (2) és (4) bekezdése, d) a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 14. -a (3) bekezdésének utolsó mondata, e) az ingatlan-nyilvántartásról 1997. évi CXLI. törvény 90. -a (5) bekezdésének d) pontja. (3) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a vadonélő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv;
b) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv.