2011. évi törvény a magyar nemzeti értékekről, a magyar nemzeti kincsekről és a hungarikumokról



Hasonló dokumentumok
2011. évi törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról

2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról 1

I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2012. évi XXX. törvény

Magyarország Alaptörvényének P) cikke alapján a magyar nemzet egységétől vezérelve az Országgyűlés megállapítja, hogy

Tájékoztató a hungarikum törvény tervezet állapotáról

2012. évi XXX. törvény. a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról 1

2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról 1

Nemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása. Gyaraky Zoltán titkár Hungarikum Bizottság

Hungarikum törvény. Magyar termék megjelölés stratégiai elemei. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

2015. évi LXXX. törvény. a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló évi XXX. törvény módosításáról

2012. évi XXX. törvény

Magyar joganyagok évi XXX. törvény - a magyar nemzeti értékekről és a hung 2. oldal b) hungarikum: gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási,

2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról 1

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Ábrahámhegy Község Önkormányzata Képviselő-testületének június 12 i rendkívüli nyilvános ülésén.

2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról 1

Magyar joganyagok évi XXX. törvény - a magyar nemzeti értékekről és a hung 2. oldal b) értéktár bizottság: települési értéktár, tájegységi ért

Magyar joganyagok évi XXX. törvény - a magyar nemzeti értékekről és a hung 2. oldal b) értéktár bizottság: települési értéktár, tájegységi ért

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Balatonrendes Község Önkormányzata Képviselő-testületének június 12 i rendkívüli nyilvános ülésén.

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére

Tárgy: Települési Értéktár Bizottság létrehozása Melléklet: Javaslat minta

ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület október 29-ei ülésére

2012. évi XXX. törvény. a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról 1

ELŐTERJESZTÉS 1. NAPIRENDI PONT Csivitelő Óvoda és Bölcsőde intézményvezető pályázatok véleményezése

T/4649. számú törvényjavaslat. a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló évi XXX. törvény módosításáról

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET október3-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS Települési értéktár létrehozása

Nemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések.

Javaslat a Heves Megyei Értéktár Bizottság létrehozására

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének június 25-i ülésére 8. napirend. Települési tájegységi értéktár létrehozásának lehetősége

A Hungarikum Bizottság tevékenysége, tapasztalatok, javaslatok. Guba Zoltán Főosztályvezető Hungarikum Főosztály

KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2011 (VII. 1.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

E L İ T E R J E S Z T É S

Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 26/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelete

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL

Mosonszolnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2001.(VIII.7.) ÖKT számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

A KŐSZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

VÁMOSMIKOLAI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR BIZOTTSÁG SZERVEZETI ÉS MÜKŐDÉSI SZABÁLYZATA

Előterjesztés. Készült: Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testülete szeptember 21-i rendes nyilván ülésére

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

Kiszombor Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2010.(VII. 28.) KNÖT RENDELETE a közművelődésről

T/5539. számú. törvényjavaslat

Sárisáp Község Önkormányzatának Jegyzője 2523 Sárisáp, Fő utca 123. Telefon: 33/ , fax:33/ ,

Somogy Megyei Önkormányzat 7400 Kaposvár Fő utca 10. A Somogy Megyei Értéktár SMÉB működési szabályzata. I. A SMÉB tevékenysége

A rendelet célja. A rendelet hatálya

Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2000. (III. 10.) számú rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések

ELŐTERJESZTÉS Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete október 31 -i ülésének 3. napirendi pontjához

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének

A pálinka mint hungarikum

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület december 16-án tartandó ülésére.

Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e

ELŐTERJESZTÉS. Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének a augusztus 6-ai ülésére

S Z A B Á L Y Z A T. a települési értéktár létrehozásáról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Csátalja Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 3/2003.(III.27.) önkormányzati rendelete. a helyi közművelődésről A rendelet hatálya

A 140/1997 es törvény változásai, és hatása a múzeumok tevékenységére. Matskási István címzetes főigazgató

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

Települési és megyei értéktárak létrehozása a hungarikum törvény és végrehajtási rendelete szerint

az Önkormányzat művelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Bojt Község Önkormányzata Képviselő- testületének 1/2019. (I. 31.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatainak ellátásáról

H e g y e s d község Önkormányzata. Képviselőtestületének. a helyi közművelődésről.

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK. 8/2008./IX.01./ önkormányzati rendelete. a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2011.(IV.5.) önkormányzati rendelete

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Felsődobsza Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2015. (V. 13.) önkormányzati rendelete a közművelődési feladatokról

ELŐTERJESZTÉS Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár évre szóló továbbképzési tervéről és évi beiskolázási tervéről

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e

S Z A B Á L Y Z A T. a települési értéktár létrehozásáról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról. 1. A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Visegrád Város Önkormányzatának Képviselő Testülete az évi CXL. tv a felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

A módosításokkal egységes szerkezetben foglalva

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő- testületének 24/2016. (XII. 2.) önkormányzati rendelete

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

E L Ő T E R J E S Z T É S. Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének április 23-i ülésére

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének június 28-i ülése 5. számú napirendi pontja

A javaslati dokumentáció tartalma, egy példán bemutatva

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről

Közös értékeink a hungarikumok

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 8/2004./IV.26./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének 33/2017. (X. 9.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról *

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 16/2008. (VI. 25.) SZÁMÚ RENDELETE AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2013. (IX. 14.) önkormányzati rendelete. az önkormányzat közművelődési feladatairól *

Beszámoló a Polgári Települési Értéktár Bizottság évi tevékenységéről

Jogszabályfigyelés május. Jogszabály címe Megjelent Hatály Módosított jogszabály Tárgy. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC.

~~~L) Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző. p l\ ~t\. Faragóné Széles Andrea \ JJ NY REGYHÁZA NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS CÍMZETES FŐJEGYZŐJE

Átírás:

2011. évi törvény a magyar nemzeti értékekről, a magyar nemzeti kincsekről és a hungarikumokról Az Országgyűlés felismerve, hogy a) a nemzeti összetartozás, egység és a nemzeti tudat erősítése érdekében hazánk értékeit össze kell gyűjteni és ápolni kell; b) a magyar történelem legnemesebb hagyományait és évszázados értékeit egy átfogó értéktárban kell összesíteni; c) a nemzeti örökség nagyrabecsülése és védelme hozzájárul az új generációk nemzeti hovatartozásának, nemzeti azonosság tudatának kialakításához; d) nemzeti örökségünk széles körű hazai és külföldi bemutatása, megismertetése mind az országimázs erősítésében, mind gazdasági, kulturális teljesítményünk, természeti értékeink elismertetése szempontjából kiemelkedő jelentőségű; kinyilvánítja, hogy ezen értékeket az egyetemes értékek és az emberiség öröksége részének tekinti. A magyar nemzeti értékek, és azokon belül a magyar nemzeti kincsek és a hungarikumok nemzeti örökségünk megőrzendő és egyedülálló részét képezik, magyarságra, valamint a történelmi és a mai Magyarországra jellemző mivoltukkal, különlegességükkel és minőségükkel jelentősen öregbítik hírnevünket, növelhetik megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon. Nemzeti örökségünk az egyetemes emberi értékek tárházát gazdagítja, ezért nemzeti értékeink védelme, fenntarthatósága és hasznosíthatósága mindannyiunk közös érdeke. A magyar történelem során harmonikus együttélésünknek köszönhetően a magyar kultúra részévé váltak a nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint az egyes vallási közösségek értékei is, melyek közös örökségként ugyancsak a magyar és Magyarországhoz köthető nemzeti értékek tárházát gazdagítják. Az Országgyűlés ennek érdekében a következő törvényt alkotja: E törvény célja I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A törvény célja 1.

a) rendelkezni a magyar nemzet örökségét képező nemzeti és az egyetemes történelem során felhalmozott és megőrzött, valamint a közelmúlt kiemelkedő teljesítményeire épülő nemzeti örökségünk, úgy, mint a magyar nemzeti értékek (a továbbiakban: nemzeti érték), a magyar nemzeti kincsek (a továbbiakban: nemzeti kincs) és a hungarikumok rendszerezéséről, folyamatos bővítéséről és megőrzéséről; b) szabályozni a magyar nemzeti értékek megőrzésével, védelmével és hasznosíthatóságával kapcsolatos feladatokat és intézményi tevékenységeket, amelynek a végrehajtásában különösen az állami és önkormányzati szervek vesznek részt, bevonva az érintett társadalmi szervezeteket, csoportosulásokat, egyházakat, határon túli szervezeteket, valamint a természetes személyeket; c) meghatározni a magyar nemzeti értékek, magyar nemzeti kincsek és a hungarikumok körét, rendelkezni azok azonosításáról, nyilvántartásba vételéről és védelméről. E törvény alkalmazásában: 2. Értelmező rendelkezések 2. a) ágazati értéktár: a hatáskörrel rendelkező állami szervek által azonosított nemzeti értékek gyűjteménye; b) csoportosulás: tekintet nélkül annak jogi formájára vagy összetételére, az ugyanazon célért tevékenykedő természetes személyek társulása; c) európai uniós oltalommal rendelkező nemzeti érték: az 510/2006/EK tanácsi rendelet, az 1898/2006/EK bizottsági rendelet, a 1234/2007/EK tanácsi rendelet, a 110/2008/EK parlamenti és tanácsi rendelet, az 509/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az 1216/2007/EK bizottsági rendelet alapján oltalom alatt álló nemzeti érték; d) hungarikum: olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely több évszázada vagy nemzedékek során, vagy akár a közelmúltban történt létrejötte és nemzetközi szintű elismertetése után belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, és amelyet a külön jogszabályban meghatározottak szerint végzett egyedi értékelés eredményeként, vagy a már korábban elvégzett nemzetközi, továbbá hazai szakmai vagy jogi elismertetést követően a Hungarikum Nemzeti Bizottság (a továbbiakban: HNB) hungarikummá minősít; e) Hungarikumok Nemzeti Gyűjteménye: a nemzeti értékek köréből a HNB által hungarikumnak vagy nemzeti kincsnek nyilvánított magyar értékek gyűjteménye; f) határon túli magyar közösségek értéktára: a határon túli magyar nemzeti kisebbségek, közösségek adott országban elismert csoportosulása által nyilvántartott vagy gondozott nemzeti értékek gyűjteménye. g) magyar nemzeti kincs: olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely több évszázada vagy nemzedékek óta a magyar nemzeti történelmi múlt részévé, szimbólumává vált, és amelynek egyedi és megismételhetetlen jellegénél fogva biztosítani kell a nemzeti szintű számba vételt, fenntartást, megóvást és fokozott védelmet; h) Magyar Értéktár: a települési, a megyei és az ágazati értéktárakat, valamint a határon túli értékeket összesítő gyűjtemény;

i) megyei értéktár: a megyei önkormányzat területén fellelhető helyi nemzeti értékek gyűjteményének nyilvántartása; j) nemzeti érték: az a sajátosan magyar szellemi-termelő tevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz és hagyományokhoz kapcsolódó szellemi, illetve termelő tevékenység eredményeként létrejött egyedi, különleges produktum, szolgáltatás, valamint azon egyedi, különleges természeti érték, amely ja) igazolhatóan, dokumentáltan a magyar nemzeti történelmi múlthoz köthető, vagy Magyarországon illetve a magyar nemzethez kapcsolódóan a közelmúltban létrejött, de hazai és nemzetközi elismeréssel bír; jb) hazai szempontból meghatározó jelentőségű, valamint termék vagy szolgáltatás esetében kielégíti a HNB által meghatározott különleges minőségi követelményeket; jc) amelyet a magyarországi lakosság - de legalább egy meghatározott tájegység lakossága - magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogad el, és jd) külföldön is magyar sajátosságként ismerhető és ismertethető meg. k) nemzetközi elismerésben részesített nemzeti érték: azon nemzeti érték, mely a vonatkozó jogszabályok alapján a világörökség részét képezi; l) települési értéktár: a települési önkormányzat területén fellelhető helyi nemzeti értékek gyűjteményének nyilvántartása. II. RÉSZ A NEMZETI ÉRTÉKEK AZONOSÍTÁSA, RENDSZEREZÉSE ÉS VÉDELME 3. A nemzeti értékek azonosítása 3. (1) A nemzeti értékek megóvandó értékek, azok azonosításában, rendszerezésében és fenntartásában az állami szervek közül a települési önkormányzatok, a megyei önkormányzatok és a hatáskörrel rendelkező állami szervek működhetnek közre. (2) A nemzeti értékek azonosításában közreműködhetnek egyházak, hazai, valamint határon túli társadalmi és civil szervezetek, csoportosulások is. 4. A települési értéktár 4. (1) A települési önkormányzat Települési Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - szervezi a helyi nemzeti értékek (a továbbiakban: helyi értékek) azonosítását, létrehozza a helyi értékek gyűjteményét, és kezdeményezi a helyi értékek Magyar Értéktárba történő felvételét. (2) A települési önkormányzat a Települési Értéktár Bizottság munkájának ellátásával megbízhat a település területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, települési önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok csoportját.

(3) Egyes községek a helyi értékek gyűjteményét közösen is elkészíthetik és kezdeményezhetik a gyűjtemény Magyar Értéktárba történő felvételét. 5. A megyei értéktár 5. (1) A megyei önkormányzat Megyei Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - szervezi a megye területén azonosított helyi értékek összesítését, gondoskodik a még nem azonosított, de a megye területén fellelhető megyei nemzeti értékek (a továbbiakban: megyei értékek) azonosításáról, létrehozza a megyei értékek gyűjteményét és kezdeményezi a megyei értékek Magyar Értéktárba történő felvételét. (2) A megyei önkormányzat a Megyei Értéktár Bizottság munkájának ellátásával megbízhat a megye területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, megyei önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok csoportját. 6. Az ágazati értékek 6. (1) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek meghatározzák a saját szakágazatukban a feladatkörükbe tartozó, egyéb szabályozás szerint önállóan nyilvántartott, a nemzeti érték fogalmának megfelelő termékek, létesítmények, szolgáltatások vagy természeti értékek (a továbbiakban: ágazati értékek) körét. (2) A nemzeti értékek azonosításában és rendszerezésében hatáskörrel rendelkező miniszter: a) a vidékfejlesztésért felelős miniszter; b) a gazdaságpolitikáért felelős miniszter; c) a kultúráért és az oktatásért felelős miniszter. 7. A Magyar Értéktár 7. (1) Amennyiben a települési önkormányzat Települési Értéktár Bizottságot hozott létre, úgy az általa összesített értéktárat minden év június 30-ig megküldi a Megyei Értéktár Bizottságnak. Amennyiben az adott megye területén nem működik Megyei Értéktár Bizottság, úgy a listát közvetlenül a HNB-nek küldi meg. (2) Amennyiben a megyei önkormányzat döntése szerint létrehozásra kerül a Megyei Értéktár Bizottság, úgy az összesíti és rendszerezi a települési értéktárakat. (3) A megyei értéktár összesítése során a Megyei Értéktár Bizottság gondoskodik arról, hogy a több településről beérkezett, azonos nemzeti értékek egy megyei nemzeti értékként kerüljenek nyilvántartásra.

(4) A megyei értékek közé felvett új értékeket tartalmazó bővített megyei értéktárat a Megyei Értéktár Bizottságok minden év december 31-ig megküldik a HNB részére. (5) A települési és megyei értéktárba nemzeti érték felvételét bármely magyar állampolgár, valamint egyház, társadalmi szervezet és csoportosulás is kezdeményezheti. 8. (1) A nemzeti értékek részét képezik és ezért a Magyar Értéktár elemei a) az egyes hatáskörrel rendelkező állami szervek nyilvántartásában szereplő nemzeti értékek; b) az európai uniós oltalommal rendelkező nemzeti értékek, valamint c) a nemzetközi elismerésben részesített nemzeti értékek. (2) A hatáskörrel rendelkező állami szervek a feladatkörükben fellelhető ágazati értékeket tartalmazó nemzeti értékeket e törvény hatálybalépését követő egy éven belül megküldik a HNB részére. Amennyiben ezt követően új értékkel bővítik az ágazati értéktárukat, azt minden év december 31-ig megküldik a HNB részére. 9. (1) Az egyházak, társadalmi szervezetek, csoportosulások az általuk önállóan azonosított nemzeti érték Magyar Értéktárba történő felvételét közvetlenül a HNB-nél kezdeményezhetik. (2) A határon túli magyar nemzeti kisebbségek, közösségek adott országban elismert csoportosulása az általa nyilvántartásba vett nemzeti érték Magyar Értéktárba történő felvételét közvetlenül a HNB-nél kezdeményezheti. 10. (1) A HNB a Magyar Értéktárban összesíti és gondozza a települési, a megyei, az ágazati és a határon túli értékeket. (2) A Magyar Értéktár összesítése során a HNB gondoskodik arról, hogy a több helyről beérkezett, azonos nemzeti érték egy nemzeti értékként kerüljön nyilvántartásra. 11. (1) A nemzeti értékek adatait, leírását, valamint a rájuk vonatkozó dokumentumokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni. (2) Az egyes értéktárakban fellelhető nemzeti értékek megismerését lehetővé kell tenni.

III. RÉSZ A HUNGARIKUMOK ÉS A NEMZETI KINCSEK 8. A hungarikumok és a nemzeti kincsek kiválasztása 12. (1) A hungarikumok és a nemzeti kincsek nyilvántartása a Hungarikumok Nemzeti Gyűjteményében történik. (2) A Magyar Értéktárból hungarikummá, valamint nemzeti kinccsé nyilvánításra javaslatot tehet: a) a HNB tagja, b) a Települési Értéktár Bizottságok, c) a Megyei Értéktár Bizottságok, d) a hatáskörrel rendelkező állami szervek, e) egyházak, társadalmi szervezetek és csoportosulások, f) határon túli magyar nemzeti kisebbségek, közösségek adott országban elismert csoportosulása. (3) Az európai uniós vagy nemzetközi elismeréssel rendelkező nemzeti értékek külön elbírálás nélkül hungarikumoknak minősülnek. Az e törvény erejénél fogva hungarikummá váló nemzeti értékek listáját a HNB közzéteszi. (4) E törvény alapján nem minősíthetők hungarikummá a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok. 9. A Hungarikum Nemzeti Bizottság 13. (1) A HNB olyan független szakmai testület, melynek tudományosan megalapozott tevékenysége eredményeként megvalósul a) a Magyar Értéktár, ezen belül a Hungarikumok Nemzeti Gyűjteményének a kezelése, valamint az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtása, valamint b) a nemzeti kincsek és a hungarikumok nemzeti értékek köréből történő kiválasztása és védelme. (2) A HNB tagjainak a kiválasztása során törekedni kell arra, hogy a lehető legmagasabb szakmai színvonal, a széleskörű szakmai tapasztalatok, valamint a hungarikumok által lefedett legtöbb tudományterület képviselve legyen. (3) A HNB a) a vidékfejlesztésért felelős miniszter által delegált 2, b) a gazdaságpolitikáért felelős miniszter által delegált 2, c) a kultúráért és oktatásért felelős miniszter által delegált 2, d) az önkormányzatokért felelős miniszter által delegált 2,

e) az igazságügyért felelős miniszter által delegált 2, f) a Magyar Szabadalmi Hivatal vezetője által delegált 1, g) a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) által delegált 1, valamint h) a határon túli szervezetek által delegált 1 képviselőből áll. A képviselőt az őt delegáló személy a HNB tagságából indokolás nélkül bármikor visszahívhatja, és helyére új tagot delegálhat. (4) A HNB elnöke a vidékfejlesztésért felelős miniszter. (5) Nem lehet a HNB tagja az, akinek szellemi vagy termelő tevékenységével létrehozott produktuma hungarikumnak minősül, valamint aki hungarikum kereskedelmi célú forgalmazásával kapcsolatos tevékenységet végez. 14. (1) A HNB működéséhez szükséges forrásokat a vidékfejlesztésért felelős miniszter által vezetett minisztérium biztosítja. (2) A HNB szervezetének és működésének rendjét alapszabályban kell meghatározni, amelyet a vidékfejlesztésért felelős miniszter hagy jóvá. (3) A HNB titkársági feladatait a vidékfejlesztésért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el, titkárát a miniszter nevezi ki. (4) A HNB üléseit a HNB elnöke szükség szerint, de legalább félévente hívja össze, továbbá köteles összehívni a tagok kétharmadának írásbeli kezdeményezésére. 15. (1) A HNB a nemzeti értékek által hordozott kiemelkedő érték megőrzése érdekében különösen: a) összeállítja a Magyar Értéktárat; b) ha valamely megyében nem hoztak létre Megyei Értéktár Bizottságot, úgy ellátja annak feladatait; c) kétévente, első alkalommal 2011. december 31-ig tájékoztatást ad az Országgyűlésnek a nemzeti értékek, a hungarikumok és a nemzeti kincsek azonosításának és rendszerezésének helyzetéről, a hungarikumok fenntarthatóságáról és hasznosításáról, valamint a HNB működéséről; d) nyilvántartást vezet a Települési és a Megyei Értéktár Bizottságokról; e) pályázatokat ír ki a települési, a megyei és az ágazati értéktárakban szereplő nemzeti értékek, valamint a hungarikumok és nemzeti kincsek megőrzésére, fenntartására, fejlesztésére, megismertetésére, védelmére, a termékek hazai és nemzetközi piaci bevezetésére vonatkozóan; f) évente közzéteszi a Hungarikumok Nemzeti Gyűjteményét a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben g) internetes oldalt működtet, ahol megismerhető a Magyar Értéktár és a Hungarikumok Nemzeti Gyűjteménye.

(2) A HNB a hungarikumok és a nemzeti kincsek által hordozott kiemelkedő érték megőrzése érdekében: a) külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint kiválasztja, hogy mely értékek minősülnek a Magyar Nemzeti Értéktárból nemzeti kincsnek és hungarikumnak, indokolt esetben pedig dönt azok visszavonásáról; b) összeállítja a Hungarikumok Nemzeti Gyűjteményét; c) véleményezi a hungarikumokkal kapcsolatos jogszabályok tervezetét. 10. A hungarikumok védelme és fenntartása, a hungarikum megkülönböztető megjelölés használata 16. (1) A hungarikumok védelmének érdekében a hungarikum megkülönböztető megjelölés bármilyen írásmóddal és szóösszetételben különösen kereskedelmi forgalomban megjelenő termékek esetében csak azon nemzeti értékek esetében használható, melyeket a HNB hungarikummá nyilvánított, és amely szerepel a Hungarikumok Nemzeti Gyűjteményében. (2) A hungarikum megkülönböztető megjelölés (1) bekezdéssel ellentétes használata a fogyasztó megtévesztésének minősül. Ez a rendelkezés fogyasztóvédelmi rendelkezés. (3) A hungarikum megkülönböztető megjelölés használatáról - különösen kereskedelmi forgalomban megjelenő termékek esetében - a megkülönböztető megjelölés használatának megkezdése előtt értesíteni kell a HNB-t, amely erről nyilvántartást vezet. (4) A hungarikum megkülönböztető megjelölés használatára vonatkozó egyéb szabályokat külön jogszabály állapítja meg. 11. A hungarikum tanúsító védjegy 17. (1) A hungarikum tanúsító védjegy bejegyzését a Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezi. A védjegy piaci bevezetése és népszerűsítése, valamint a követelmények teljesülésének az ellenőrzése a HNB feladata. (2) A hungarikum tanúsító védjegy tartalmi és formai követelményeit a HNB szabályzatban állapítja meg. (3) A Vidékfejlesztési Minisztérium a védjegyhasználóval szerződést köt, a védjegyhasználó pedig használati díjat fizet. (4) A hungarikumok e törvény erejénél fogva megkülönböztető értékkel bírnak, ezért kérelmezhető a védjegy használata.

(5) E törvény nem érinti a hatálybalépése előtt a korábbi jogszabályok alapján megszerzett hungarikum szót tartalmazó védjegyeket. IV. RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 18. Ez a törvény a kihirdetését követő hónap második napján lép hatályba. 19. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a) a nemzeti értékek által képviselt szakterületeket, a hungarikummá, valamint nemzeti kinccsé minősítés, valamint a HNB eljárásrendjét, a nemzeti értékeket gondozó társadalmi intézmények működésére vonatkozó szabályokat, valamint a már létező gyűjtemények Magyar Értéktárba történő integrálását szolgáló szabályokat; b) az e törvény alapján hungarikummá váló nemzeti értékeket, valamint a hungarikum megkülönböztető megjelölés használatára vonatkozó további szabályokat. 20. (1) A HNB- t legkésőbb e törvény hatályba lépésétől számított 90 napon belül létre kell hozni. (2) A Hungarikumok Nemzeti Gyűjteményét első alkalommal e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül közzé kell tenni. 21. Hatályát veszti a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 1. számú mellékletének d) pontja. 22. A törvény tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.