Tekintetes vármegyei közönség! Alispáni jelentés az 1890. évről A törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. törvénycikk 68. paragrafusa alapján és [a] vármegyei közgyűlési határozat folytán az elmúlt 1890. évre vonatkozó alispáni évi jelentésemet van szerencsém a következőkben előterjeszteni. Mindenekelőtt a vármegyei közéletben a múlt év folyamán előfordult eseményekről akarok megemlékezni, hogy így a tekintetes közönség tájékoztatást szerezhessen magának az összes közállapotokról. A múlt év folyamán vármegyénk közéletében előfordult örvendetes események elősorolásánál elsősorban kell említenem vármegyénk fennséges lakójának, József főherceg ő császári és királyi fensége leányának, Margit főhercegnőnek Thurn und Taxis herceggeli egybekelését, mely alkalomból vármegyénk közönsége is osztozván a fenséges család örömében, örömének hódolatteljes feliratban adott kifejezést. 1 Ugyancsak örvendetes eseményként kell megemlítenem azt is, hogy a vármegyei róm[ai] katolikus anyaszentegyház múlt évben új püspököt nyert dr. Steiner Fülöp megyés püspök úr személyében, kinek beiktatása alkalmával a vármegye küldöttségileg vett részt az ünnepélyen, és a vármegye közönsége nevében a vármegye alispánja üdvözölte az újonnan beiktatott püspök őméltóságát. 2 Mint amily örömmel töltötte el a római katolikus egyház fiainak keblét az új püspök megérkezése, éppoly örömmel tölti el a vármegye ev[angélikus]- ref[ormátus] vallást követő lakóinak szívét a dunamelléki ev[angélikus]- ref[ormátus] püspök, Szász Károly úr őméltóságának a vármegye területén való megjelenése, ki a múlt évben tette a vármegye területén első püspöki látogatását, mely alkalommal őt a vármegyei közönség nevében küldöttség élén üdvözölte a vármegye alispánja. 3 Midőn ezen örvendetes eseményeket felsoroltam, úgy mint eddig, ezúttal is kell, hogy a kegyeletnek adózzam, és itt mindenekelőtt meg kell említenem, hogy már a múlt év vége felé elterjedt az egész vármegye közönségét közelről érdeklő és mindnyájunkat mélyen lesújtó azon hír, hogy a közszeretetben és köztiszteletben álló főispánunktól, gr. Cziráky Béla úr őméltóságától válnunk kellend, és ezen hír csakugyan be is teljesült, főispán úr őméltósága a császári és királyi külügyminisztériumba udvari és miniszteri tanácsossá neveztetvén ki főispáni állásától mindnyájunk mély sajnálatára megvált, vármegyénk ezen feledhetetlen főispánjától a vármegye közönsége 1891. január hó 24-én tartott rendkívüli közgyűlésben vett búcsút, és a szeretetett főispánnak a vármegye kormányán hét éven át szerzett érdemeit jegyzőkönyvileg megörökítve kioldhatat- 199
lan szeretetének és mély tiszteletének szavakkal kifejezett érzelmei jegyzőkönyvbe iktattatni határozta, mely jegyzőkönyv egész terjedelmében kinyomatván, a vármegyei bizottság minden tagjának emlékül megküldetett. 4 A vármegyei bizottság elhunyt tagjairól, midőn részvéttel megemlékezem, elsősorban itt kell megemlítenem Wertheim Salamon legtöbb adót fizető bizottsági tagnak elvesztését, ki a vármegye bizottságának egyik legkiválóbb és közügyeink egyik legbuzgóbb és legfáradhatlanabb tagja volt, s kinek elvesztése feletti fájdalmát és érdemeinek méltatását az 1890. október 6-án tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyvébe iktatta. Ugyancsak részvéttel kell megemlékeznem az elhunyt választott bizottsági tagokról is, úgymint: Szőllősy István felcsúti, Frei János móri, Urs Ferenc ráckeresztúri és Zsigmond Gábor bodajki választott bizottsági tagokról, kik mindannyian ügybuzgó tagjai voltak vármegyénk törvényhatósági bizottságának. 5 Részvéttel kell, hogy megemlékezzem még a vármegyei tisztviselői kar egyik idős tagjának, Salamon Alajos, pénztári könyvelőnek elhunytáról, ki becsülettel megfutott pályáját 1891. elején végezte be. A vármegye bizottsági tagjainak sorából a múlt évben elköltözés folytán kiváltak dr. Mészáros Lajos rácalmási, Mészáros János cecei és Nagy Gyula cecei választott bizottsági tagok. Áttérve már most a közigazgatási állapotok ecsetelésére, mindenekelőtt meg kell említenem, hogy a múlt év végével eszközölt népszámlálás szerint Fejér vármegye lakosainak száma a következő: összes férfi nő lélekszám Székesfehérvári járásban 24.984 24.986 49.970 Móri járásban 15.193 15.327 30.520 Sárbogárdi járásban 19.235 18.583 37.818 Váli járásban 22.082 22.223 44.305 Adonyi járásban 16.037 16.233 32.270 Összesen 97.531 97.352 194.883 Mely lélekszám az egyes községekben az alább feltüntetett táblázat szerint oszlik meg: I. Székesfehérvári járás Aba 3.316 Csór 1.639 Csősz 992 Falubattyán 1.055 Füle 1.079 Gárdony 2.194 Inota 965 Iszkaszentgyörgy 1.382 Jenő 768 Kiskeszi 649 Keresztes 1.218 Lovasberény 3.609 Moha 630 Nadap 666 Nagyláng 1.224 Nádasdladány 1.448 Kápolnásnyék 1.758 Pákozd 2.564 Pátka 2.323 Polgárdi 3.454 Seregélyes 4.020 Soponya 1.463 Sukoró 953 Szabadbattyán 1.745 Szentmihály 1.596 200
Úrhida 903 Tác 1.853 Velence 2.260 Zámoly 2.244 Összesen 49.970 II. Móri járás Balinka 694 Bakonysárkány 969 Bodajk 2.024 Csákberény 1.757 Csákvár 4.756 Csókakő 740 Csurgó 1.831 Gánt 838 Gúttamási 574 Isztimér 1.399 Kozma 464 Kúti 530 Magyaralmás 1.057 Mór 9.291 Ondód 2.131 Söréd 489 Veleg 986 Összesen 30.520 III. Sárbogárdi járás Alap 2.370 Alsószentiván 810 Cece 3.154 Hercegfalva 7.380 Igar 1.462 Káloz 4.196 Nagylók 2.174 Sárbogárd 4.484 Pusztaegres 909 Sáregres 953 Sárosd 1.895 Szolgaegyháza 865 Sárkeresztúr 2.644 Sárszentmiklós 2.616 Szentágota 783 Vajta 1.123 Összesen 37.818 IV. Váli járás Acsa 2.573 Alcsút 1.867 Baracska 1.915 Bicske 6.037 Bodmér 322 Szár 1.422 Boglár 1.175 Etyek 2.745 Bot 404 Csabdi 1.194 Diósd 858 Doboz 470 Felcsút 1.489 Újbarok 541 Kuldó 243 Gyúró 1.258 Kajászószentpéter 1.346 Martonvásár 2.1[9]0 Mány 2.595 Pázmánd 1.661 Pusztazámor 584 Sóskút 2.322 Tárnok 2.205 Tabajd 1.519 Tordas 1.242 Vál 3.011 Vereb 1.117 Összesen 44.305 V. Adonyi járás Adony 4.421 Baracs 1.041 Kisapostag 472 Batta 1.134 Dunapentele 3.637 Ercsi 5.670 Érd 3.367 Iváncsa 1.795 Kisperkáta 917 Nagyperkáta 3.537 Szabolcs 1.051 Rácalmás 3.603 Ráckeresztúr 1.625 Összesen 32.270 Ezen népszámlálási adatokat egybehasonlítva az 188[0.] évi népszámlálás adataival, mely szerint volt 91.551 férfi, 92.277 nő, az összes lélekszám 183.828, kitűnik, hogy az összes lélekszám szaporodott, éspedig a szaporulat: 5.970 férfi, 5.075 nő, összes lélekszám-szaporulat 11.055. Szabályrendeletek az 1890. évben a következők alkottattak, melyek már felsőbb jóváhagyást is nyertek: 1. Községek háztartásáról és számviteléről alkotott szabályrendelet. 6 2. Külföldiek nyilvántartására vonatkozó szabályrendelet. 7 3. Vármegyei tűzrendészeti szabályrendelet. 8 4. Fejér vármegye területén szoptatásra és dajkálásra elhelyezett csecsemőkről és kisdedekről szóló szabályrendelet. 201
5. Zúgiskolák megakadályozásáról szóló szabályrendelet, mely utóbbi azonban még kormányi jóváhagyást nem nyert. 9 Gazdászati viszonyainkat illetőleg van szerencsém jelenteni, hogy a vármegye területén a termés ősziekben középszerű, jó, tavasziakban a zabot kivéve középszerű, a zab középszerűn alulinak mondható, mi a nyár folyamán uralgó nagy szárazságnak tulajdonítható, s épp azért takarmányneműekben a múlt évi termés igen silánynak mondható, a tengeriben és burgonyában a termés kielégítő volt. A legközelebb múlt őszi vetések az őszi nagy szárazság következtében igen nehezen és későn keltek ki, épp azért a decemberben beálló nagy hidegek s az 1891. évi tavaszi fagyok sokat ártottak, s félő, hogy az ősziekben igen rossz termésnek nézünk elé. A bortermelést illetőleg a termés ott, hol a filoxéra a szőlőket el nem pusztította, jó volt. Filoxéra miatt ez ideig zár alá van helyezve: A Székesfehérvári járásban: Sukoró, Nadap, Seregélyes, Zámoly, Pátka, Lovasberény, Velence, Nyék, Inota, Csór, Iszkaszentgyörgy, Keresztes, Jenő, Kiskeszi, Nádasdladány, Úrhida, Szentmihály, Füle, Polgárdi, Aba, Falubattyán, Soponya, Gárdony, Pákozd, Tác, Csősz. A Móri járásban: Gúttamási, Kúti, Isztimér, Kozma, Gánt, Csákvár, Csurgó, Söréd, Csókakő, Csákberény, Mór, Magyaralmás, Bakonysárkány. A Sárbogárdi járásban: Igar, Sárkeresztúr, Sárosd, Sárbogárd, Pusztaegres, Káloz és Alap. A Váli járásban: Doboz, Kuldó, Gyúró, Kajászószentpéter, Bodmér, Vál, Acsa, Baracska, Bicske, Vértesboglár, Csabdi, Diósd, Etyek, Felcsút, Martonvásár, Mány, Pázmánd, Sóskút, Pusztazámor, Tabajd, Tordas, Tárnok, Vereb, Alcsút, Szár és Újbarok. Az Adonyi járásban: Ráckeresztúr, Iváncsa, Rácalmás, Adony, Érd, Batta, Ercsi és Dunapentele. Gyanús szőlőterületek vannak: a Hercegfalvához tartozó Nagyvenyimpusztán, Szentágotán és Nagyperkáta községekben, ezen szőlőterületek szakértői megvizsgálása a minisztérium részéről már elrendelve lett, de a zárlat foganatosítása még meghagyva nem lett. Az állattenyésztést illetőleg vármegyénk területén az 1890. évben is örvendetes haladás észlelhető, különösen a lónevelés és a fejősmarha-tenyésztés terén a kisebb birtokos gazdák is igen szép eredményt mutattak fel. A lónevelést leginkább elősegítette a vármegyében létező, és oly kitűnőleg kezelt állami tenyészmén anyag, míg a fejősmarha-tenyésztés már a köznépnél is megkedvelt nyugati fajok által nagyban emelkedett, és ezáltal a tejtermelés a vármegyében igen nagy terjedelmet vett, és számos tehenészetek vannak már a vármegye területén, 202
melyek a termelt tejet a fővárosba szállítva előnyösen értékesítik. A vármegye területén létező lovak és szarvasmarhák a múlt évben összeíratván, a csikók és borjúk hozzászámításával találtatott a Székesfehérvári járásban 7.292 ló, szarvasmarha 17.054, a Móri járásban 2.956 ló, szarvasmarha 7.939, a Sárbogárdi járásban 5.893 ló, szarvasmarha 14.058, a Váli járásban 5.991 ló, szarvasmarha 10.821, az Adonyi járásban 3.339 ló, szarvasmarha 8.613. Összesen 25.471 ló, 58.485 szarvasmarha. Állami fedeztető állomás, állami tenyészménekkel az 1890. évben a vármegye területén 24 volt 64 ménnel, mégpedig: Alcsút, Baracska, Bicske, Csákvár, Cece, Dunapentele, Etyek, Gyúró, Hercegfalva, Isztimér, Káloz, Lovasberény, Nagyperkáta, Ondód, Pázmánd, Polgárdi, Rácalmás, Sárkeresztúr, Sárosd, Sárszentmiklós, Seregélyes, Soponya, Tác és Tárnok községekben. Az adóügyet ileltőleg: az adózási viszonyaink az 1890. évben, tekintettel egyes terményekben tapasztalt silány termésre, jóknak mondhatók, amennyiben az 1889. év végén az egyenes adónemekből: Összes hátralék volt 86.831 Ft 26 1/2 kr. 1890. évben egyenes adó címén előíratott 1.658.200 Ft 92 kr. Az összes tartozás az 1890. évben volt tehát 1.745.032 Ft 19 kr. Ebből töröltetett az 1890. évben 49.564 Ft 31 kr. Maradt tiszta tartozás 1.695.467 Ft 88 kr. Ebből befolyt az 1890. évben 1.632.547 Ft 28 kr. Hátralék volt az 1890. év végén 62.920 Ft 60 kr. Az előző évi hátralékhoz képest 86.811 Ft 26 1/2 kr. A hátralék 1890. év végével kevesebb volt tehát 23.910 Ft 66 1/2 kr-ral. A vármegye területén az 1890. évben volt 100 Ft-on felül adót fizetők száma: 1.220, és ezek által fizetendő volt 1.172.317 Ft 89 1/2 kr. A községeknél fizető adózók száma: 44.325, és ezek által fizetendő volt 572.714 Ft 29 1/2 kr. A közvetlen adófizetők ellen a járási főszolgabírák által 604 esetben; a községi előljáróságok által a községek[ben] adótfizetőknél pedig 17.191 esetben teljesíttetett zálogolás [...] A közegészség állapota Fejér vármegyében az 1890. évben, tekintve hogy az év első két havában az influenza, az utolsó három hó alatt pedig a gyermekek között különböző heveny fertőzési kórok járványos mérvben uralkodtak, s emiatt a halálozás is nagyobb volt; kevésbé kedvezőnek nevezhető. A múlt évi közegészségügyi állapottal való összehasonlításnál elütő különbözetként említhető, hogy ez évben az influenza járványosan uralkodott, míg az előző évben csupán sűrűbb szórványossággal lépett fel. A gyermekek között pedig a kanyaró, vörheny és a roncsoló toroklob nagyobb külterjel mutatkozott, mint az 1889. évben. A vármegye tiszti főorvosához beterjesztett jelentések szerint kipuhatolha- 203
tó beteg volt az összes járásban 27.631, ebből gyógykezelve lett 7 éven aluli 11.887, ebből gyógykezelve lett 7 éven felüli 14.171, nem gyógykezeltetett 1.573, köztük 7 éven aluli 315, beteg volt [...] a jelenlevő lakosságnak 13,8%-a, gyógykezelve lett a beteglétszámnak 94,3%-a. A leggyakrabban előforduló kórok voltak a gyomorbélhurut, a légzési szervek hurutos-lobos bántalmai, a kanyaró és a váltóláz. Járványnak nevezhető mérvben és jelleggel mutatkozott a roncsoló toroklob 9 községben, a vörheny 17 községben, a kanyaró 14 községben, a hörghurut 12 községben. Mindezen kórok sűrűbb vagy ritkább szórványossággal valamennyi járásban szintén előfordultak. Vészhimlő az 1890. év folytán járványosan éppen nem, szórványosan is csak ritkán észleltetett. A heveny fertőzési kóroknak számszerű előfordulása, s az azokban való halálozás a következőkben tűntethető ki. Megbetegedett kanyaróban 795, meghalt 83 (10,4%); vörhenyben 857, meghalt 161 (18,7%); roncsoló toroklobban 502, meghalt 197 (39,2%); hártyás gégelobban 277, meghalt 157 (56,7%); hörghurutban 949, meghalt 147 (15,5%). Örvendetes jelenségként említhető e helyen, hogy a gyermekágyi láz ma már nem fordul elő oly nagy számmal, mint az csak néhány éve is mutatkozott, noha az 1890. évben az e kórban elhaltak száma 17-tel szaporodott. Fejér vármegyében a bujakór s a szemcsés köthártyalob elterjedve nincsenek. Ezt bizonyítják az évenkénti fősorozás alkalmával történő megfigyelések, amidőn a vármegye összes hadkötelesei között bujakórra kettő eset, trachomával beteg pedig egy sem találtatott. Sőt a Belügyminisztériumnak 51.066/1884. és 63.668/1886. sz. körrendeletei értelmében félévenként tartani szokott ellenőrzési szemléken is az tűnt ki, hogy Fejér vármegye lakossága a szemcsés köthártyalobtól ez ideig mentes. Az 1890. év folyamán Tárnok községből lettek trachomával való sűrűbb megbetegedések bejelentve. A tiszti főorvosnak a helyszínen tett vizsgálatából azonban az tűnt ki, hogy a megvizsgáltak idült köthártyalobban szenvednek. Mindazonáltal velük mint gyanúsokkal épp azon eljárás eszközöltetett, amely a trachomával betegekkel szemben elrendelve van. Valamennyi beteg minden utókövetkezmény nélkül rövid időn [belül] meggyógyult, s a további megfigyelés alul fölmentetett. Budapest főváros hatósága az 1890. év folyamán 16 esetben értesítette a vármegyei hatóságot, hogy kórházaiban szemcsés köthártyalobbal Fejér vármegyeiek gyógykezeltettek. Az illetők rokonainak és hozzátartozóinak szemvizsgálata azonban csak egy esetben talált azok között trachomával beteget, egy [...] Budapesten dolgozó munkásnak 11 éves leányánál, aki apja útján lett ragályozva, de teljesen meggyógyult. Az üzletszerű kéjelgés Fejér vármegyében nagyon korlátozott. Három községben tűretnek csupán ilyen nemű házak csekély személyzettel, s leginkább ak- 204
kor, midőn eme községekben katonák vannak elszállásolva. Ezen nők is a járási- vagy körorvosok által hetenként kétszer megvizsgálva lesznek, s betegségük esetén rögtön kórházba szállíttatnak. Az 1890. évben elhalálozottak összes száma, beleértve a halva szülötteket is 6.738 volt, éspedig elhalt veleszületett gyengeségben 722, görcsökben 502, gyermekaszályban 413, tüdőlobban 705, tüdővészes gümőkórban és aszkórban 898, bélhurutban 571, vérhasban 19, hagymázban 228, vészhimlőben 7, vörhenyben 161, kanyaróban 83, roncsoló toroklobban 197, torokgyíkban 150, hörghurutban 147, gyermekágyi lázban 19, gutaütésben 271, aggkórban 691, vízkórban 179, fertőző pokolvarban 11, víziszonyban 3, elmebajokban 14, egyéb kórokban 632 egyén. Természetes halálokok összege 6.623 egyén. Nem természetes halálokok 115 egyén. Az 1890. évben főösszege tehát 6.738 egyén. Ezzel szemben az élő újszülöttek száma 7.822 egyén. Következésképp a szülötteknek a halálozottak fölötti többlete 1.084. A 200.000 lakosságnak 0,54%-a. Az átlagos halálozási százalék 3,3, vagyis minden ezer lakos után 33 ember halt el. (Az előző évben 32.) A halálozottak összes számából az első életévre 31,4% esik, az ötödik életkorig 51,5% (az előző évben 31,2 és 49%), 100 éves korban vagy azon felül 11 egyén halt meg. Erőszakos halállal kimúltak, éspedig gyilkosság vagy emberölés folytán agyonüttetett 5, agyonlövetett 2, agyonszúratott 6, börtönből szökés közben agyonlövetett 1, gyermekvesztés folytán 7, árnyékszékbe dobatott (újszülött) 1, gondatlanság miatt megfulladt 1, kútba dobatott 1 egyén. Összesen 24 egyén. Öngyilkosság folytán, éspedig felakasztotta magát 22, agyonlőtte magát 8, kútba ugrott 5, megmérgezte magát 2, agyonszúrta magát 2 egyén. Összesen 39 egyén. Baleset folytán, éspedig kocsiról leesett 3, agyonlövetett (véletlen) 1, agyontiportatott 2, villám által sújtatott 2, megfagyott 3, megégett 1, vonat által elgázoltatott 2, vízbe fulladt 14, véletlen felakasztotta magát (gyermek) 1, alkoholmérgezés folytán (gyermek) 1, belindek magot evett 1, súlyos tárgy által agyonnyomatott 2, kifogatott a Dunából hulla 16, forró szappanba esett 1, bika által agyonszúratott 2 egyén. Összesen 52 egyén. [...] A vármegye hatósági területén fönnálló, éspedig úgy a rendes, mint a fiók- és kézigyógyszertárak az 1890. év folyamán, részint a járási tiszti orvosok által havonként, részint a tiszti főorvos által az év végén hivatalosan megvizsgáltatván, úgy az üzleti helyiségek tiszta volta és a célnak megfelelő berendezése, a szerek jó minősége és elégsége, mint az üzleteknek kereskedelmi és szakvezetése nézőpontjából, kielégítő állapotban találtattak. A seregélyesi gyógyszertár is, amely az 1889. évben helységeinek célszerűtlen minősége, a berendezés hiányossága, a fölszerelés hézagos volta miatt kifogásolva lett, a tulajdonos 205
e célra épített új házba helyezvén át gyógyszertárát felszerelését is kellőképpen kiegészítvén szintén kifogástalan állapotban találtatott. Részint halálozás, részint személyes jogosítvány átruházása következtében a következő gyógyszertárakban történtek személyi változások. Kertész Ferenc lovasberényi és Árpássy Etelka csákvári gyökös jogú gyógyszertár-tulajdonosok az 1890. évben elhalálozván, az elsőnek gyökös jogosítványa nejére és gyermekeire, az utóbbinak ugyan olyan című jogosítványa fele részben férjére, Terstyánszky Károlyra, fele részben Árpássy Etelka kiskorú gyermekeire szállott át. A lovasberényi gyógyszertárban a meghalt gyógyszerész özvegye az üzletet bérlőgondnok által kezelteti; a csákvári gyógyszertár pedig a kiskorúak apja, illetve a volt társtulajdonos férje által lesz kezelve. Mindkét helyen gondoskodva lett arról, hogy a kiskorú örökös joga törvényszerűen biztosítva és telekkönyvileg bekebelezve legyen. A polgárdi gyógyszertár személyes jogosítványa 1890. október 22-én Szmetena Aladárról Kuliffay Kálmán okleveles gyógyszerészre ruháztatott át [...] Tiszti orvosi minőségben működik a vármegyében egy főorvos, 1.000 Ft fizetéssel és 300 Ft-nyi utazási átalánnyal, 5 járási orvos, 400 Ft fizetéssel és 150 Ft-nyi utazási átalánnyal, 2 hatósági állatorvos, 400 Ft fizetéssel és 200 Ft-nyi utazási átalánnyal. Összesen 8 egyén 5.250 Ft-nyi illetménnyel. Továbbá az 1876. évi XIV. törvénycikk rendelkezése értelmében alakítva van 8 községi és 26 körorvosi állomás, egy község pedig helyzeténél fogva körbe osztható és önálló orvos tartására kötelezhető nem lévén, abban a közegészségügyi szolgálatot állandóan a közelben lakó járási orvos teljesíti. Működik még a fent említett orvosokon kívül 6 magán orvostudor, összesen 45 egyén. A csóri körorvosi állomás, arra ismételt pályázat dacára vállalkozó nem találkozván, az egész éven át üresedésben volt. Gyógyszertár-tulajdonos van gyökös jogon 3, személyes vagy fiók jogon 17. Összesen 20. Állatorvos van a 2 hatósági állatorvossal együtt 30. A kimutatásban azonban csupán az állatorvosi gyakorlatra képesítettek vannak felvéve. Szülészettel foglalkozik 115, kevés kivétellel okleveles szülésznő, azonban a szülészettel leginkább pusztákon foglalkozó parasztbábák szintén nyilvántartatnak. Állandóan működött tehát a közegészségügyi közigazgatáshoz tartozó ágakban 210 egyén [...] A vármegyei közkórház ez idő szerint 8 kórteremmel bír, éspedig néggyel férfiak számára 26 ággyal és néggyel nők számára 25 ággyal. Ezenkívül közveszélyes elmebetegek elhelyezésére rendelkezik két külön zárkával. Van ezenkívül kellőleg felszerelt fürdőszoba, ruhatár, alkalmas készülék a fertőzött ruhák fertőtlenítésére, halottas kamra, s egyáltalában minden, ami hasonló intézetnél szükséges. 206
Egybehasonlítva az 1889. évi betegforgalmat az 1890. évi betegforgalommal kitűnik, hogy a forgalom a múlt évihez képest 13,4%-kal emelkedett. A vármegyei közkórházban 1889. évben felvétetett beteg 484. 1890. évben felvétetett beteg 651. Az 1889. évről visszamaradottakkal együtt gyógykezeltetett 460 férfi, 226 nő. Ezek közül gyógyulva elbocsáttatott 301 férfi, 140 nő. Javulva elbocsáttatott 70 férfi, 30 nő. Gyógyulatlan elbocsáttatott 29 férfi, 18 nő. Meghalt 33 férfi, 20 nő. Az év végével kórházban maradt 27 férfi, 18 nő. A halálozási esetek közül legtöbb volt a tüdőgüműkóros 12, szívbántalom 5, rostonyás tüdőlob 3, hashártyalob 3, kötszövetű veselob 4, aggkór 7, egyéb kórokban 19. Közkórházunkat illetőleg még megemlítendőnek tartom, hogy azt a vármegyei főorvossal és főszámvevővel együtt gyakrabban megvizsgálván, abban mindenkor a legnagyobb rendet és tisztaságot észleltem, mi mindenesetre úgy az igazgató főorvos, dr. Révy Ferenc, mint a gondnok, dr. Lauschmann Gyula uraknak kiváló érdeme. Az állategészségügyet illetőleg van szerencsém jelenteni, hogy a múlt évben a száj- és körömfájás igen kiterjedten és járványosan uralkodott, s ezen kórt a legszigorúbb óvintézkedések mellett sem lehetett 1891. tavaszáig megszüntetni. A vármegye területén a vásárok betiltása, a marhahajtó utakon őröknek való felállítása és a vasúti kirakásnál a szállítmányok bizottsági megvizsgálása által azonban mégis sikerült a járványt helyhez kötni, úgyhogy az már ma teljesen megszűntnek tekinthető. A száj- és körömfájás járványosan uralkodott nemcsak a szarvasmarhák közt, hanem meglehetős kiterjedéssel a sertések közt és kisebb mérvben a juhok közt is [...] Közbiztonsági állapotaink az 1890. évben általában kielégítők voltak. Az állami csendőrség dicséretesen teljesítette nehéz hivatását, és derekasan felelt meg feladatainak. A csendőrség által a múlt év folyama alatt letartóztatva lett betörés[ért] és lopásért 4, emberölésért 6, emberölés kísérletéért 3, gyilkosság gyanújáért 5, gyilkossági kísérlet gyanújáért 1, gyújtogatásért 6, gyújtogatás gyanújáért 2, katonaszökevény 3, körözött egyének közül 2, lopásért 45, lopás gyanújáért 4, méhmagzat elhajtásáért 10, orgazdaságért 3, rablásért 11, rablás gyanújáért 1, súlyos testi sértésért 4 egyén. Összesen 110 egyén. A katonai beszállásolást illetőleg van szerencsém jelenteni, hogy amennyiben a vármegyének beszállásolás alóli mentessége a lovaslaktanya építésének kötelezettsége mellett a folyó év tavaszán megszűnt. Tekintettel arra, hogy a laktanya építését még csak most kezdendjük meg, felterjesztést intéztem a honvédelmi miniszter úrhoz, hogy a beszállásolás alóli mentességét a vármegyének 1892. év őszéig, amikorra a laktanya felépülni fog, meghosszabbítsa, mely kéré- 207
semnek eredménye is lett, amennyiben a honvédelmi miniszter úr [...] tudatta, hogy a közös hadügyminiszter úrral egyetértőleg a halasztást 1892 őszéig megadja, amikorra a laktanyának okvetlen elkészülnie és a katonai igazgatás használatára átadatnia kell. A laktanya építési ügyét illetőleg van szerencsém következőkben jelenteni, az építkezésre hirdetett ajánlati tárgyalás alkalmával összesen 10 ajánlat érkezett be, éspedig: 1. Fischer és Gregerson ajánlata átalány összegben 660.415 Ft 63 kr. 2. Pucher József építész ajánlata 699.637 Ft 59 kr. 3. Schoman Antal építész ajánlata átalány összegben 674.427 Ft 8 kr. 4. Erdélyi Mihály és társai egységi árakban 636.075 Ft 15 kr. Erdélyi Mihály és társai átalány összegben 645.000 Ft. 5. Hirschler és Bachrach egységi árakban 643.813 Ft 22 kr. Hirschler és Bachrach átalány összegben 640.000 Ft. 6. Rózsa Ferenc és társai átalány összegben 619.647 Ft. 7. Neuschlosz Ödön átalány összegben 648.200 Ft. 8. Jirászek és Krausz egységi árakban 659.853 Ft 89 kr. Jirászek és Krausz átalány összegben 654.000 Ft. 9. Grünwald testvérek egységi árakban 641.539 Ft 47 kr. Grünwald testvérek átalány összegben 640.000 Ft. 10. Fischer Henrik egységi árakban 657.086 Ft 40 kr. Fischer Henrik átalány összegben 657.000 Ft. Ezen ajánlatok [az] 1891. február 24-én tartott laktanyaépítési bizottságban tárgyaltatván, a bizottság azon határozatot hozta, hogy a tervezett épületeket nem vakolat homlokzatokkal, hanem nyers építményi modorban, vagyis színtéglával fogja készíttetni, mint amely építkezés sokkal szilárdabb és szebb is mint a vakolat, mivégből az összes ajánlattevő vállalkozók felhívattak, hogy aziránti ajánlataikat, vajon a fent említett változás következtében előálló munkákat mily árért volnának hajlandók elkészíteni, a bizottságnak hozzák tudomására. Az újabb ajánlatok beérkezvén, azokat a laktanyaépítési bizottság 1891. [március] 18-án tartott ülésében tárgyalta, éspedig pótajánlatokat tettek: 1. Fischer Károly és társai 644.000 Ft. 2. Schoman Antal egységi árban 718.920 Ft, Schoman Antal átalány öszszegben 710.000 Ft. 3. Erdélyi Mihály és társai egységi árakban 645.000 Ft, Erdélyi Mihály és társai átalány összegben 639.000 Ft. 4. Hirschler Ede és Bachrach átalány összegben 625.000 Ft. 5. Rózsa Ferenc és társai átalány összegben 629.997 Ft 45 kr. 6. Neuschlosz Ödön és társai átalány összegben 631.700 Ft. 7. Jirászek és Krausz átalány összegben 626.000 Ft. 208
8. Grünwald testvérek egységi árakban 634.190 Ft 47 kr. Grünwald testvérek átalány összegben 628.650 Ft. 9. Fischer Henrik átalány összegben 639.500 Ft. Ezen ajánlatok közül a laktanyaépítési bizottság szótöbbséggel Jirászek és Krausz ajánlatát fogadta el és hozta javaslatba a vármegye közönségének. A vármegyei állandó választmány azonban a laktanyaépítési bizottság által javasolt ajánlatot a közgyűlésnek elfogadásra nem ajánlotta, hanem az első ajánlati tárgyaláson a legolcsóbb ajánlatot tevő, de a második tárgyaláson már jutányosságra nézve harmadik helyen álló Rózsa Ferenc és társai székesfehérvári vállalkozóknak ajánlatát terjeszté pártolólag az 1891. március 7-én tartott vármegyei közgyűlés elé. Az állandó választmány ezen javaslatával szemben a vármegye alispánja, mint a laktanyaépítési bizottság elnöke, külön véleményt adott be, melyben Jirászek és Krausz ajánlatát azért tartja előnyösebbnek, mert az a Rózsa Ferenc és társai ajánlatánál jutányosabb, és mert az ajánlattevő cég már több laktanyát is épített, s mint teljesen megbízható cég több hatóság által ajánlva lett. Mindazonáltal a vármegyei közgyűlés Rózsa Ferenc és társai ajánlatát fogadta el, és a lakanya építését ezen helybeli ajánlattevő consortiumnak határozta kiadatni. Mely határozat ellen a közgyűlésnek úgy Jirászek és Krausz, mint Hirschler és Bachrach felfolyamodással éltek, mely felfolyamodások felett a belügyminiszter fog határozni [...] 10 A tanügyet illetőleg tisztelettel jelentem, hogy a lefolyt 1889/90. tanév alatt a vármegye területén 35.048 tanköteles gyermek volt összesen, ezek közül mindennapi tanköteles fiú 13.718, leány 12.700 volt. Ismétlő tanköteles fiú 4.689, leány 3.941 volt; az összes tankötelesek közül volt római katolikus 23.093, görögkeleti 103, evangélikus-református 9.908, ágostai hitvallású 1.049, unitárius 15, izraelita 880, együttesen: 35.048. Tényleg iskolába járt 32.452 tanuló, éspedig a mindennapi iskolába járt 12.862 fiú, 12.079 leány; az ismétlő iskolába járt 4.070 fiú, 3.386 leány; magán intézetbe járt 16 fiú és 39 leány, összesen: 32.459. Iskolába nem járt 1.459 fiú, 1.137 leány, összesen: 2.596. Az iskolába járó tanulók közül volt római katolikus 21.327, görögkeleti 81, evangélikusreformátus 9.059, ágostai hitvallású 1.036, unitárius 15, izraelita 937, együttesen: 32.452. Anyanyelvük szerint volt 27.825 magyar, 3.678 német, 705 tót, 243 szerb, 1 horvát, együttesen 32.452. A vármegye területén 242 iskola volt, éspedig 2 állami, 62 községi, 80 római katolikus, 2 görögkeleti, 55 evangélikus-református, 9 ágostai hitvallású, 1 unitárius, 18 izraelita, 3 magán, 2 ipariskola és 8 óvoda. Az előadási nyelv 228 iskolában magyar, 11 iskolában magyar-német, 2 iskolában magyar-szlovák és 1 iskolában magyar-szerb volt. A magyar nyelv tanítását illetőleg az idegen ajkú iskolák ellen lényegesebb kifogás nem tehető. 209
A törvénynek megfelelő felszerelés volt 188 iskolánál, nem volt 54 iskolánál. Faiskola volt 130 iskolánál, nem volt 112 iskolánál. Iskolakert volt 107 iskolánál, nem volt 135 iskolánál. Tornakert volt 98 iskolánál, nem volt 144 iskolánál. Könyvtár volt 159 iskolánál, nem volt 83 iskolánál. Háziipar volt 11 iskolánál, nem volt 231 iskolánál. Mindennapi tanfolyammal bírt 211, nem bírt 31 iskola. Három ismétlő iskolával bírt 213, nem bírt 29 iskola. A törvényben megszabott tantárgyak 238 iskolánál tanítattak, négynél nem. Tankönyvvel el volt látva 31.628 tanuló; 1.824 tanuló nélkülözte a szükséges tankönyveket. Az iskolát 18.797 tanuló összesen 351.640 félnapon át mulasztotta el, a mulasztott félnapok közül 217.196 fölmentetett, 134.454 pénzbüntetéssel sújtatott. A bírságpénzekből befolyt 566 Ft 92 kr., s ebből fordítva lett: iskola- vagy népkönyvtárra 59 Ft 79 kr., szegény tanulók segélyezésére 129 Ft 83 kr., taneszközök beszerzésére 193 Ft 41 kr., iskolai célra tőkésíttetett 173 Ft 89 kr. A népiskolák jövedelme: a) Ingatlanok jövedelme 33.511 Ft. b) Kamatjövedelem 2.631 Ft. c) Tandíjak 37.667 Ft. d) Államsegély 3.081 Ft. e) Községi segély 31.204 Ft. f) Egyházi segély 49.562 Ft. g) Vegyesek 20.189 Ft. Összesen 177.845 Ft. A népiskolák kiadása: a) Rendes tanítók fizetése 117.468 Ft. b) Segédtanítók fizetése 17.546 Ft. c) Fűtés és tisztogatás 12.970 Ft. d) Taneszközökre 2.889 Ft. e) Szegény tanulók segélyezése 2.624 Ft. f) Vásárlás, építkezés 19.389 Ft. g) Vegyesek 4.959 Ft. Összesen 177.845 Ft. A vármegyei központ ügyforgalma: 1889. év végével hátralékban maradt közigazgatási ügy 426. 1889. év végével hátralékban maradt közigazgatási bizottsági ügy 64. 1890. évben beérkezett közigazgatási ügy 22.672. 1890. évben beérkezett közigazgatási bizottsági ügy 1.450. 1890. évben beérkezett elnöki ügy 556. 1890. évben beérkezett központi választmányi ügy 34. 1890. évben beérkezett erdészeti albizottsági ügy 122. 210
1890. évben beérkezett jegyzői nyugdíj-választmányi ügy 72. 1890. évben beérkezett kórházi választmányi ügy 1.008. 1890. évben beérkezett tiszti nyugdíj-választmányi ügy 24. 1890. évben beérkezett vízügyi ügy 20. Összesen feldolgozandó [ügy] volt 26.448. Ebből elintéztetett Sárközy Aurél alispán által 891 ügy, Szüts Artúr főjegyző által 1.920 ügy, Kolossváry Miklós első aljegyző által 8.537 ügy, Németh Imre másod aljegyző által 10.016 ügy, Tóth Aladár tiszteletbeli főjegyző által 2.316 ügy, Grossinger Kálmán tiszteletbeli aljegyző által 1.622 ügy. Közigagzatási bizottságban a külön szakelőadók által előadattak: Árvaszéki elnök által 113 ügy. Főügyész által 12 ügy. Főorvos által 12 ügy. Kir. pénzügyigazgató által 404 ügy. Kir. főmérnök által 204 ügy. Kir. tanfelügyelő által 248 ügy. Kir. ügyész által 12 ügy. Összesen elintéztetett 26.263 ügy. Maradt elintézendő az 1891. évre 185 ügy [...] Községi jegyzői szigorlat az 1890. évben kétszer tartatott, éspedig: május 3- án és október 3-án. Vizsgára jelentkezett összesen 15 egyén, ezek közül 2 egyhangúlag, 10 szótöbbséggel képesítettnek mondatott ki, 2 hat hónapra visszavettetett, 1 pedig visszalépett. Jelentkezők voltak: Bretschneider Ödön törökbálinti, Csizmadia Sándor abai, Kornis István polgárdi, Kováts Károly ercsi, Molnár Károly hercegfalvai, Baber Jenő felcsúti, Balogh Gyula pázmándi, Cseh Elek velencei, Ferenczy János velencei, Mészöly István alcsúti, Nagy Boldizsár cecei, Rozgonyi László pátkai, Tóth Géza tabajdi és Bruck Ármin dunapentelei segédjegyzők. Fejér vármegye árvaszékének 1890. évi állapotáról és ügyforgalmáról, úgy a központi árvapénztár forgalmáról jelentésemet a következőkben terjesztem elő. Az ügyforgalom az elmúlt évben sem apadt, ellenkezőleg, oly nagy mértékben emelkedett a beadványok mennyisége, hogy hasonló nagy mennyiségű beadvány még nem volt soha, sőt a múlt évi beadványok számát is 3.267 üggyel haladta meg. Tehát azon reménység, hogy az árvaszéki beadványok száma kevesbülne, a tényekkel nem igazolható, sőt az évenkénti eredmény ellenkezőről tesz tanúbizonyságot. Ezen rohamos emelkedés dacára is a jelenlegi munkaerők kötelmeiknek eleget tettek és szép eredményt fejtettek ki. 211
Az árvaszék összes osztályainak, úgy az árvapénztárnak tevékenységére s ügyforgalmára áttérve mindenekelőtt az előadói osztály működéséről kell megemlékeznem. Az előadók által a lefolyt évben oly kiváló tevékenység lett kifejtve, hogy elismeréssel kell adóznom e tevékenység felett, miután közvetlen tapasztalat alapján győződtem meg a lelkiismeretes működésről, melyet az árvaszék előadói kifejtettek. Ezen eredményt az alább következő számadatok igazolják: 1890. január 1-jén elintézetlen volt 973, ehhez 1890. évben érkezett 22.567 elintézendő volt 23.540 ügy. Ebből 1890. december 31-ig elintéztetett 23.026 ügy. Maradt elintézetlen 1891. január 1-jére 514 ügy. Az árvaszéki előadók tevékenységét a következő kimutatás igazolja: Dr. Hattyuffy Dezső ülnök feldolgozott 5.504 ügyet. Báró Salamon Mihály ülnök feldolgozott 4.324 ügyet. Mányay Mihály ülnök feldolgozott 4.488 ügyet. Dr. Halász Kálmán ülnök feldolgozott 4.041 ügyet. Tóth Géza árvaszéki jegyző feldolgozott 4.147 ügyet. Takács Sándor tiszteletbeli aljegyző [...] feldolgozott 817 ügyet. Megyjegyzem, hogy Takács Sándor a fenti számokon kívül egyes előadókhoz is beosztva működött, azok mellett még feldolgozott 2.093 ügydarabot. Az árvaszéki kiadóhivatal s iroda által az 1890. év folyamán kifejtett munkásság szintén elismerésre méltó, mert 1890. január 1-jén volt hátralék 60, 1890. évben beérkezett 23.026, összesen leírandó volt 23.086, ebből kiadatott 22.782 ügy. 1891. január 1-jére maradt leírandó 304 ügy [...] Mind az előadói osztályra, mind az irodára nézve megjegyeztetik, hogy 1891. évi január hó 15-ére már elintézetlen előző évi ügy nem volt. Megjegyzem egyúttal, hogy az elnöki iktatóba érkezett és elintéztetett 364 ügy. Tűzbiztosítási iktatóba érkezett s elintéztetett 91 ügy [...] 11 A községektől átvett árvapénztári követelések rendezését az árvaszék 1890. év folytán kezdette meg teljes rendszerességgel. Miért is a pénztár felhívatott, hogy minden oly árvatári követelést, mely bármi tekintetben kifogás alá esik, az árvaszékhez jelentsen be, minek folytán a pénztár 1.874 bejelentést tett, mely bejelentés mindegyike egy-egy szabálytalan árvatári követelésről szól. A bejelentések nagy száma igazolja azt, hogy a községi árvapénztáraknál mily helytelen kezelési rendszer uralkodott, s mily sok szabálytalan kötvény lett az árvaszéknek átadva. Ezen bejelentések alapján az egyes árvatári követelések rendezése végett a községek az előadók között osztattak szét, s minden egyes község hiányos kiállítású árvatári kötvényei a kijelölt előadónak osztattak szét. A rendezési eljárás már folyamatban van, és azok egy része rendeztetett is. Tetemes rész van ugyan még vizsgálatra a főszolgabíróknak kiadva, s a tiszti főügyésznek is nagyszámú 212
követelés lett peresítésre átadva. Az eljárás tehát ezen a téren dicséretes buzgalommal folyik, s remélem, hogy az árvapénztár követelési állapotának azon része, mely a községektől átvéve, számos selejtes és hiányos követelést foglal magában, nem sok idő alatt rendbe lesz hozva, mi annál is inkább kívánatos, mert az árvapénztári kötvények ezen részének igazi értékéről csak ezek után nyerhetünk teljesen tiszta képet. Az árvaszék felügyelete alatt levő árvák s gondnokoltak létszáma úgy készpénz- s vagyon értéke az 1890. évben is növekedett. Ugyanis volt [az] 1889. év végén árva s gondnokolt 13.042 fő. Ehhez 1890. évben szaporulat 1.520 fő. Volt összesen 14.562 fő. Ebből gyámság s gondnokság alól felszabadult 997 fő. 1890. év végén volt gyámolt s gondnokolt 13.565 fő. Az árvák ingatlanvagyonának becsértéke volt [az] 1890. év végén 6.279.316 Ft 98 kr. Készpénzvagyon 1.390.230 Ft 10 1/2 kr. Összes vagyonérték 7.669.547 Ft 8 1/2 kr. Az árvák, úgy a gondnokoltak s azok vagyona feletti felügyeletet az árvaszék saját hivatalos közegei által gyakoroltatta a törvényben előírt módokon. A községi árvapénztárak száma ez év folytán eggyel, a lovasberényi árvapénztáréval szaporodott, jelenleg tehát 4 községi árvapénztár van. Ezek kezelése az árvaszéki elnök álta megvizsgáltatik évenként, de a kezelés tekintetében még eddig mindig számtalan nehézségek mutatkoznak [...] A járási főszolgabíróságokat az 1890. évben, éppúgy mint az előző években főispán úr őméltóságával megvizsgáltuk, és úgy az ügykezelés mint az ügyek elintézésének gyorsaságára nézve a legörvendetesebb tapasztalatokat szereztük [...] Szolgabíróságok ügyforgalma [Szolgabírói járás] Székesfehérvári Móri Sárbogárdi Váli Adonyi Elintézetlenül átvett 1889. évről 53 24 74 79 38 1890. évben bejött 8.857 5.650 6.159 9.098 7.054 Elintézendő volt összesen 1890. évben 8.910 5.674 6.233 9.177 7.122 Ebből elintéztetett 8.835 5.653 6.207 9.006 7.083 1891. évre elintézetlenül átjött 75 21 26 171 39 Az elintézett tárgyak közt kihágási ügy volt 87 134 108 182 139 [...] Midőn az 1890. évről szóló alispáni jelentésemet az itt felsoroltakban előterjeszteni szerencsés voltam, magamat és tisztviselőtársaimat a tekintetes vármegyei közönség jóindulatába ajánlva mély tisztelettel vagyok a tekintetes vármegyei közönségnek alázatos szolgája: [Székesfehérvár, 1891. május 4.] Sárközy Aurél alispán 213
Jegyzetek 1 Habsburg-Lothringen Margit főhercegnő és Thurn und Taxis Albert herceg esküvőjére Budapesten, 1890. július 15-én került sor. 2 Steiner Fülöp (1830 1900) a Székesfehérvári Római Katolikus Egyházmegye püspöke. Az uralkodó által történt kinevezését XIII. Leó pápa 1890. június 26-án erősítette meg. Püspökké szentelését Simor János végezte Esztergomban, 1890. szeptember 8-án. 3 Szász Károly (1829 1905) dunamelléki református püspök, író, költő és műfordító, az MTA tagja. 1884-től húsz esztendőn át töltötte be a dunamelléki református püspöki tisztséget. 4 Cziráky Béla gróf (1852 1911) titkos tanácsos, főudvarmester, a főrendiház örökös tagja, császári és királyi kamarás, az Aranygyapjas rend lovagja. Fejér vármegye és Székesfehérvár thj. város főispánja 1884-től 1891. január 24-éig. Külügyi szolgálatba lépett. Utóda a főispáni tisztségben báró Fiáth Miklós. 5 Wertheim Salamonról a törvényhatósági bizottság 1890. október 6-án emlékezett meg. Vö.: Fejér THB jkv. 1890:329. Az elhunyt tagokra lásd Fejér THB jkv. 1890:528. sz. 6 Uo. 1890:18. sz. 7 Uo. 1890:48., 351 sz. 8 Uo. 1890:223. sz. A tűzrendészeti szabályrendelet módosítására került sor. 9 Uo. 1890:221. sz. 10 A lovassági laktanya építésére lásd Fejér THB jkv. 1890:216., 373. sz. A laktanyát 1892-ben adták át. 11 Vasadi Balogh Lajos törvényhatósági bizottsági tag 1890. október 6-án a tűz elleni biztosítás általánossá tételére tett javaslatot. Azt indítványozta, hogy a községek lakói egyetemlegesen biztosítsák lakóházaikat, gazdasági és melléképületeiket. A törvényhatósági bizottság arra kötelezte az alispánt, hogy az ügyben értekezletet hívjon egybe, s az összegzett véleményt terjessze a közgyűlés elé. Vö.: Fejér THB jkv. 1890:330. 214