Horváth Krisztián 1 Kocsondi József 2 Tóth Éva 3 Lukács Gábor 4 A vidékfejlesztés forrásainak hasznosulása Hévíz és Keszthely térségében The utilization of rural development funds in Keszthely-Hévíz area horvat.krisztian@gmail.com 1 Széchenyi Programiroda, gazdaság- és vállalkozásfejlesztési tanácsadó 2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi tanár 3 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, tanársegéd 4 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, adjunktus Bevezetés Az EU-s források 2004-től, de leginkább 2007-től a gazdaságfejlesztés mellett kedvező lehetőségeket nyújtottak a magyar agrárgazdasági és vidékfejlesztési projektek megvalósításához is. A gazdaság motorját jelentő mikro- kis és középvállalkozások fejlesztéséhez több intézkedés is hozzájárult, de összegszerűen szerényebb mértékben, mint a Nemzeti Fejlesztési Tervben a gazdaságfejlesztési kiírások esetében. A GVOP-, majd később GOP pályázataival ellentétben a vidékfejlesztési projektek szinte mindig fizikai beruházásokat jelentenek, melyek hatása számszerűleg mérhető. Fentiek ismeretében kijelenthető, hogy a következő évek fontos feladata a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és vidékfejlesztési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel. A két hasonló adottságú vizsgált térségben (Keszthely, Hévíz) a társadalom és a gazdaság megújulását elősegítő, a térségi erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitika érvényesítése valósul meg évek óta, amely kedvező folyamatokat eredményezett. A 2007-2013 tervezési időszakban a működő mikro- kis és középvállalkozások műszakitechnológiai fejlesztésének támogatása által javult a vállalkozói aktivitás, a versenyképesség, és az innovációs képesség. Új irányként jelent meg, de annál markánsabban a jövőt meghatározó tényező az innováció, melynek folyamatosan javulnak a feltételei. Látható mindkét térségben, hogy a megfelelő termelési és szellemi háttér létrejöttének elősegítése, és az innovációk térségi terjedésének elősegítése alapvető érdeke mind a politikai, mind a gazdasági szereplőknek. 537
A fejlesztés és célok összhangja már ma is látható, de folytatni kell az egyes gazdasági ágak műszaki-technológiai-infrastrukturális hátterének fejlesztését, a termelési folyamatok korszerűsítését, a piacképes helyi termékek számának növelését. Az utóbbi évek sikeres pályázatainak megvalósítása révén a helyi gazdaságban megindult érzékelhetően a modernizáció. A kéziszerszámokat felváltotta az innovatív technológia, amely a sok esetben a gyártás legkritikusabb időszakában (késő őszi és téli hónapokban) tud segítséget nyújtani, és nagymértékben megkönnyíteni a munkát. Emellett egyre inkább terjed a termelés, működés hatékonyságát és biztonságát javító, az információk feldolgozását és elérését támogató rendszerek alkalmazása is. Az eredmények továbbvitele és fenntarthatósága érdekében viszont azt kell megérteni minden nyertes vállalkozásnak, hogy a sikeres megvalósítás és ezzel összefüggő elszámolás érdekében ügyelnie kell, hogy pontosan azt kell megvalósítania, amire támogatást kapott a pályázati felhívásban és egyéb jogszabályokban meghatározott feltételekkel. A fejlesztési irányok A vizsgált térségekben egyértelmű a turizmus és azzal összefüggő szolgáltatások túlsúlya, de a gazdaság egyéb ágainak fejlődése is szemmel látható, az elmúlt évek átgondolt gazdaságpolitikájának hatására. Hévíz és Keszthely térsége egyaránt jó lehetőségekkel rendelkezik ahhoz, hogy motorja legyen Magyarország gazdaságfejlesztési stratégiájának, ehhez csak az kell, hogy a térségekben megfogalmazódó fejlesztési stratégia megvalósuljon. Nagy feladatot jelent a kistelepüléseken tapasztalható elvándorlás megállítása, az elöregedési folyamat lassítása. Ezek olyan komplex programokat jelentenek, amelyek megfelelő lehetőséget kínálnak fiatalok letelepedéséhez, és munkavállalásához. Mindkét vizsgált térség évtizedes tapasztalatot gyűjtött az egyre összetettebb feladatok feltárása, együttes megoldása és végrehajtása során, ezért vélhetően külön-külön-, de összehangoltan is tudnak tenni a kitűzött területfejlesztési céljaik elérése érdekében. A két térség mind a gazdaság- mind a vidékfejlesztési programok által hasonló esélyt kaphat a helyi vállalkozások versenyképességének- és lakosai életkörülményeinek fokozatos javítására. 538
Az statisztikák alapján ismert gazdasági mutatók szerint a két térségben az aktív lakosság zöme a különböző szolgáltatók (beleértve természetesen a turisztikaiakat is) alkalmazásában, a feldolgozóiparban valamint a mezőgazdaságban, kisebb hányada pedig a könnyűiparban dolgozik. Ezen tud változtatni a saját vállalkozások indítását segítő pályázatok jó része, ahol ösztönözve vannak arra az érintettek, hogy saját lábra álljanak. A nagyvállalkozások hiányoznak a térségekből, a középvállalkozások aránya elenyésző. Néhány éve újra jellemző az önfoglalkoztatás és a mikro-, kisvállalkozások aktivizálódása. A legtöbb vállalkozás természetesen Keszthely- Hévíz és Zalaszentgrót városokban működik, melyek nagy százaléka az idegenforgalom területén- kisebb hányaduk egyéb területeken tevékenykedik. A helyi munkaerőpiac sajátos jellemzője, egyben legnagyobb problémája, hogy alacsony foglalkoztatottsághoz magas inaktivitás társul. Kedvező tendenciát jelent, hogy az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés a helyi termék előállítására, feldolgozására. Folymatosan nő azoknak a száma, akik a régi tudásra alapozva, új technológiák felhasználásával állítanak elő helyi termékeket. Erre egyre nagyobb igény mutatkozik mint a vendéglátásban, mint a helyi fogyasztás területén. A kis- és középvállalkozói szektor megerősítése mellett lényeges a lehetséges gazdasági és turisztikai együttműködések (kapcsolati hálók) mind Hévíz-, mind Keszthely térségében. Környezetünk védelme érdekében egyre nagyobb számban jelennek meg megújuló energia felhasználás növelésére irányuló projektek. Nem mellékes gazdaságot befolyásoló tényező, hogy az oroszok lettek a legnagyobb ingatlanvásárlók főleg Hévíz környékén. Nem akármilyen vevők, a legdrágább, korábban szinte eladhatatlan házakat veszik meg. A német, illetve osztrák vásárlók nem tűntek el, de jóval kevesebben vannak, mint az oroszok. Következtetések, javaslatok A vizsgált térségekben a gazdaságfejlesztés alapja egyrészt a KKV-k (mikro-, kis- és középvállalkozások) versenyképességének, esélyegyenlőségének, valamint az információs gazdaságba való bekapcsolódásának elősegítése, az idegenforgalmi ágazat hatékonyságának és 539
bevételeinek növelése, másrészt a vidékfejlesztés, továbbá a vidéki infrastruktúra, illetve a falusi lakosság munkalehetőségeinek és életkörülményeinek javítása. A változtatás irányait a meglévő adottságokra kell építeni, amely kihasználja a térség kettősségét. Egyrészről a növekvő idegenforgalmat, másrészről a háttértelepülések programkínálatban-, a szolgáltatások bővítésében- és minőségének javításában, és a helyi termékek (élelmiszer, használati tárgyak, ajándéktárgyak) előállításában rejlő lehetőségeket. A turizmusra épülő személyi és egyéb jellegű szolgáltatások, és a helyi termék előállítása számos vállalkozásnak és lakosnak nyújthatnak kiegészítő jövedelmet és megélhetést. A tartós növekedés elősegítéséért teendő lépések: - a versenyképesség növelése, - a gazdaság bázisának a szélesítése, - az üzleti környezet fejlesztése, o az elérhetőség javítása, o a szabályozási környezet javítása, o a szolgáltatások hatékonyságának, növelése. Az EU irányelveket nem figyelmen kívül hagyva kell megvalósítani a területi és társadalmi kohézió erősítését, beleértve a nők és férfiak egyenlőségének és a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének és a megkülönböztetés tilalmának biztosítását. Az általunk vizsgált vállalkozások magas minőségű termékeiket, elérhető árakon kínálják a térségi piacokon, amely azt jelenti, hogy az akarat meg van a fejlesztésekre és a kínálatbővítésre, ezt mindenképpen támogatni kell. Törekedni kell a minél több jó minőségű és keresett helyi termék megjelenésére, amely termékek elkészítése során a természetes alapanyagok használatnak kell dominálnia. Minden termék esetében, ha lehet kerülni kell az adalékanyagok, tartósítószerek, állagjavítók használatát. A fejlesztések várható hatásai: a vevőkör számának növelése által a bevételek emelése humán kapacitás fejlesztése révén a szakmai kompetencia erősítése, 540
minőségi szolgáltatások nyújtásával a vállalkozások piacra jutási esélyeinek növelése, az innováció bevezetésével a vállalkozások jövedelemtermelő képességének javítása, technológiai korszerűsítésekkel a termékek előállítási költsége csökken, az ár megtartással a vevőkör bővül Az elmúlt években folyamatosa erősödnek a partnerségi kapcsolatok, melyek növelik a projektek komplexitását, és a vizsgált térségek egészére, illetve az ott élő népesség nagyobb részesedésére vonatkozó relevanciáját. A kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása mellett a nyilvánosság és részvétel szerepe növekszik, amelynek újszerűsége, többek között éppen a helyi erőforrások bevonásában és a nagyobb társadalmi támogatottságban rejlik. A kijelölt fejlesztési irányok egységes követése javasolt. 541