AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL Pályázati információk, események, aktualitások Vállalkozóknak, gazdálkodóknak I. évfolyam 13. szám 2007. október 9. Tartalomjegyzék Pályázat a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására (ÚMVP)... 2 Támogatott lízingkonstrukció (ÚMVP)... 3 Megengedett a típusmódosítás a gépbeszerzési támogatásoknál (ÚMVP)... 3 Pályázható támogatási konstrukció (GOP)... 4 Átalakítják az uniós agrárkasszát... 4 Az agrárágazat terveinek újragondolása?... 5 1
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Pályázat a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására (ÚMVP) A támogatás célja A fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapításának, valamint a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő korstruktúrájának javítása, a vidék népességmegtartó képességének növelése és a mezőgazdasági tevékenység hosszú távú fenntartása. A támogatás jellege és mértéke A fiatal mezőgazdasági termelő (a továbbiakban: ügyfél) a mezőgazdasági tevékenység megkezdéséhez egy alkalommal jövedelempótló támogatást vehet igénybe. A támogatás összege 40 000 eurónak megfelelő forintösszeg. A támogatás igénybevételének feltételei Az ügyfél a támogatást akkor veheti igénybe, ha: a támogatási kérelem benyújtásakor elmúlt 18 éves, de a támogatási kérelem benyújtásának évében 40. életévét még nem töltötte be; mezőgazdasági üzem vezetőjeként első alkalommal kezd gazdálkodni, új gazdaságot hoz létre, vagy gazdaságot vesz át; megfelelő középfokú, vagy felsőfokú agrárvégzettséggel rendelkezik; gazdálkodási tevékenysége fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet nyújt be. Az ügyfél a támogatást nem veheti igénybe, ha a támogatási kérelem benyújtásakor a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által kiadott, agrár vagy agrárvidékfejlesztési célú érvényes támogatási határozattal vagy érvényes támogatási szerződéssel rendelkezik. Az ügyfél köteles: az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében szervezett kötelező képzésen részt venni, és azt elvégezni; a mezőgazdasági üzemet személyesen vezetni, az életképesség elérése után a mezőgazdasági tevékenységet főtevékenységként folytatni; az üzleti tervben foglaltakat az abban meghatározott ütemezésnek megfelelően teljesíteni; ha az üzem mérete a támogatási kérelem benyújtásakor nem éri el a 4 EUME-t, akkor az üzemének méretét a támogatási határozat kézhezvételét követő 3 év alatt legalább 4 EUME-ra növelni, és az életképes gazdaság méretét fenntartani az üzemeltetési kötelezettség időtartamáig; ha az üzem mérete a támogatási kérelem benyújtásakor eléri a 4 EUME-t, akkor az életképes gazdaság méretét fenntartani az üzemeltetési kötelezettség időtartamáig; a mezőgazdasági tevékenységet a támogatási határozat kézhezvételét követő 5 évig egyéni vállalkozóként folytatni; megfelelően biztosítékot nyújtani a támogatás mértékének 120%-áig az MVH részére, ami ingó vagy ingatlan dolgot terhelő jelzálog is lehet. 2
A támogatási kérelem benyújtása A támogatási kérelmet a 2007. évben december 3. és 2008. február 7. között, ezt követően pedig minden év április 15. és május 15. között lehet benyújtani az MVH által rendszeresített nyomtatványon írott formában, valamint az MVH honlapján keresztül elektronikus formában is. Támogatott lízingkonstrukció (ÚMVP) A Magyar Lízingszövetség 2007. október 4-én bejelentette, hogy elhárult az akadály a pénzügyi lízing igénybevétele elől a mezőgazdasági beruházások EU támogatása esetében. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett pályázatok során eddig egy EU jogszabály helytelen fordítása miatt, nem volt lehetőség a zártvégű pénzügyi lízing konstrukció alkalmazására. Az 1974/2006EK bizottsági rendeletben tévesen a "tartós bérlet" szerepelt "pénzügyi lízing" helyett a támogatható finanszírozási formák között. A Magyar Lízingszövetség által még tavasszal kezdeményezett helyesbítést az Európai Unió 2007. szeptember 5-én elfogadta, és a helyesbítés 2007. szeptember 27-én jelent meg az EU hivatalos lapjában. Így megnyílt a lehetőség az EU társfinanszírozott gépberuházások lízing formájában történő finanszírozására. A Lízingszövetség szakértői elkészítették javaslatukat a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal számára a kis- és középvállalatok számára előnyös EU támogatott lízing konstrukció mielőbbi bevezetésére vonatkozóan. Megengedett a típusmódosítás a gépbeszerzési támogatásoknál (ÚMVP) A mezőgazdasági gépbeszerzési támogatással kapcsolatban több alkalommal kérdésként merült fel a kérelmezők részéről, hogy mi a teendőjük, ha az eredetileg megvásárolni kívánt gép, vagy berendezés tekintetében típusmódosítást szeretnének, szükséges-e azt külön kérelmezni. A támogatási döntéseket a vonatkozó jogszabályban előírt gépkatalógus alapján gyártmány és típusszám szerint meghatározott gépre hozza meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), ám a támogatás kifizetésének feltételeit most módosította, rugalmasabbá tette. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményezett akkor is jogosult a támogatásra, és benyújtható a számla, ha a támogatási döntésben rögzített helyett más gyártmányú, de azzal azonos célú, azzal egyenértékű olyan gépet, vagy technológia berendezést vásárol, amely szintén szerepel a kifizetési kérelmek beküldésére szolgáló időszak első napján hatályos gépkatalógusban. További követelmény, hogy a gép, vagy berendezés úgynevezett korszerűségi mutatója azonos, vagy jobb legyen, mint a támogatási kérelemben megnevezetté. Ha az új gép olcsóbb, mint az eredetileg tervezett, akkor a támogatás volumene arányosan csökken, ellenkező esetben azonban nem haladhatja meg támogatási döntéssel jóváhagyott, az eredeti gép, illetve berendezés után elszámolható kiadások alapján meghatározott összeget. A típusmódosítást tehát nem kell külön kérvényezni, az MVH utólag jóváhagyóan tudomásul veszi, ha a támogatás kifizetési kérelemhez a fentiek szerinti követelményeknek megfelelő számlát csatolja a kedvezményezett. 3
Gazdaságfejlesztési Operatív Program Pályázható támogatási konstrukció (GOP) Mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztése (GOP-2007-2.1.1.A) A támogatás célja: A növekedési potenciállal rendelkező mikro- és kisvállalkozások jövedelemtermelő képességének növelése, azok technológiai korszerűsítésen keresztül. Rendelkezésre álló forrás: 6 milliárd forint a 2007. évre A pályázók köre: A devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő, Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel rendelkező és Magyarországon fiókteleppel rendelkező gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, amelyek mikro,- vagy kisvállalkozásnak minősülnek és a legutolsó lezárt, teljes üzleti évükben legalább egy fős állományi létszámmal rendelkeztek. Támogatható tevékenységek köre: A pályázó tevékenységének technológiai fejlesztését szolgáló beruházások esetében új eszközök, illetve 3 évnél nem régebbi használt eszközök beszerzése. Nem támogathatók az alábbi területeken működő vállalkozások: acél, szén, szintetikus szál ágazat, halászat, szállítás, mezőgazdasági termékek előállítása. Területi korlátozás: Nem támogatható a közép-magyarországi régióban megvalósuló fejlesztés. Nem támogatható továbbá, a pályázó mikro vállalkozás projektje, ha az 100 főnél kisebb népsűrűségű, vagy 5 000 főnél kisebb állandó népességű településen valósul meg. Pénzügyi feltételek: A támogatás vissza nem térítendő támogatás. A támogatás mértéke az összes elszámolható költség legfeljebb 30 százaléka. A támogatás összege minimum 1, maximum 10 millió forint lehet. A pályázat benyújtásának ideje: 2007. március 1-jétől 2007. november 30-ig. Európai Bizottság Átalakítják az uniós agrárkasszát Az EU közös mezőgazdasági politikájának átfogó átalakítására tesz javaslatot az Európai Bizottság abban a tervezetben, amelyet 2007. november 20-án mutat be a testület. - Mariann Fischer Boel agrárbiztos tovább kívánja csökkenteni azoknak a közvetlen kifizetéseknek az arányát, amelyeket még mindig a termeléshez kötve folyósítanak az agrártermelőknek. A támogatások teljes összegének a termeléstől való elválasztása a jelenlegi körülbelül 90 százalékról 95-re nőne. Az agrárbiztos azt is tervezi, hogy bizonyos termelési korlátok lebontásra kerülnek. Ez mindenekelőtt a jelenlegi tejkvótarendszer megváltoztatását jelenti, amely hosszabb távon annak felszámolásával zárulna. 4
- Brüsszel a területpihentetési rendszer állandó jelleggel történő működtetésének megszüntetését is tervezi (a jelenlegi rendszerben 10 százalékos a kötelező ugaroltatás mértéke.) - A több terménynél is alkalmazott intervenciós rendszert sem kívánja a bizottság rendszeres jelleggel működtetni a jövőben, hanem csak válsághelyzetekben alkalmazná olyan módon, mint ahogy - az agrárminiszterek nyári döntésének megfelelően - a kukoricaintervenció működik majd. - Brüsszel megerősítené az agrárpolitika vidékfejlesztési pillérét. A 2007. évi 5-ről 2013-ra 13 százalékra kívánja növelni a közvetlen kifizetésekben a vidékfejlesztésre fordított támogatások hányadát. Ez az átcsoportosítás azonban nem vonatkozik az új tagállamokra. Agrárgazdasági kutatás Az agrárágazat terveinek újragondolása? A Pénzügykutató Zrt. a napokban tette közzé a magyar gazdaság helyzetét bemutató őszi prognózisát. A jelentésnek a mezőgazdasági folyamatokat elemző részéből emelünk ki néhány figyelemre méltó megállapítást. A 2006-os év nyarán az agrárkormányzat és a terméktanácsok kommunikációs fórumain nagy vonalakban kialakult az a stratégia, amelyet a magyar agrárágazat - értékelve az uniós belépést követő folyamatokat és készülve a közös agrárpolitika rendszerének változásaira - követni tud. Ennek a stratégiának fontos eleme volt Magyarország gabonatermelő kapacitásának - annak ellenére való - megőrzése, hogy az EU intervenciós készleteinek fele hazánkban keletkezett. E célból, a bioüzemanyag termelés fellendítése és az állattenyésztő telepek stabilizálása az agrárpolitikai célok közé került. A 2007-es év folyamatai (növekvő világpiaci kereslet, gyenge európai és hazai gabonatermés) azonban úgy felértékelték a magyar gabonatermelést, hogy feleslegessé váltak, sőt pillanatnyilag gazdaságtalannak tűnnek a gabona-felhasználás hazai növelésére irányuló törekvések. Az itthoni kukoricából előállítható bioetanol a beruházási támogatások és a jövedéki adókedvezmény ellenére nem rentábilis. A takarmányozási célra használt gabona feletetve, bőrbe kötve kevesebb jövedelmet hoz, mintha a dél-európai országok tápkeverőinek adnák el. A gabonapiac jövendő alakulására vonatkozó feltételezések döntik el, hogy érdemes-e a tervezett és már elkezdett bioetanol üzemeket felépíteni és, hogy kifizetődő-e az állattartó telepek rekonstrukcióját folytatni. Ezeket a döntéseket, a meghirdetett és támogatott programok figyelembe vételével, az egyes vállalkozások fogják meghozni. Mivel nyilvánvaló, hogy a gabonapiaci feszültségek (az ázsiai kereslet növekedése, a takarmánygabona kínálat mérséklődése a bioetanol termelés felfutása miatt) a világ potenciális gabonatermelőit mindenütt mozgósítják, feltételezhető, hogy a kínálati többlet a világpiacon néhány év alatt vissza fog állni. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy az új egyensúlyi világpiaci árak magasabbak lesznek az elmúlt tíz év árainál. Feltételezhető, hogy azok a vállalkozások, amelyek még nem kezdtek bele tervezett bioetanol gyáruk építésébe, és azok az állattenyésztő telep tulajdonosok, amelyek még nem kötelezték el 5
magukat a támogatott telep rekonstrukció végrehajtására, késleltetni fogják fejlesztési döntéseiket vagy le is mondanak arról. Ezért a mélypontján túljutott sertéshizlalás növekedése tartós visszahúzódásra válthat át, és a baromfihizlalás konszolidálódása nem eredményezi 2008-ban sem a 2005-ös termelési szint elérését. A tejágazat 2008-ban is az engedélyezett termelési kvóta alatti (85-90 százalékos) szinten fog stagnálni. A tejszektor gyenge jövedelmezősége miatt az ágazat szereplői közti átrendeződés folytatódni fog. A kertészeti ágazatokban az erősödő áru-előkészítő vállalkozások, a hűtőipari fejlesztések és a TÉSZ-ek szerveződésének hatására a szervezettség és a termelés szakosodás előrehaladása 2008-ban sem szakad meg. Még határozottabban elkülönülnek egymástól azok a termelők, amelyek egy koordinált rendszerbe kapcsolódnak, azoktól, akik a napi piaci lehetőségeket akarják kihasználni. Az állattenyésztésen belül nem jelentős legeltető állattartás (hízómarha, juh, kecske) növekedése a 2007-ben kialakult magas széna árak miatt megáll. 6