AZ EÖTVÖS JÓZSEF KOLLÉGIUM BARÁTI KÖRÉNEK ALAPSZABÁLYA (Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről előírásai szerint módosított alapszabály) Az Eötvös József Kollégium Baráti Körének törvényszéki nyilvántartási sz.: 4364/1992. A nyilvántartásba vételről rendelkező határozat száma: PK 66685/1991/4, A jogerőre emelkedés dátuma: 1992.03.19. Országos nyilvántartási azonosító: 6106/1991. Az egyesület adószáma:18520596-43 Bankszámlaszám: OTP:11711034-20037381 1. rész: Általános rendelkezések a) Az egyesület neve: Eötvös József Kollégium Baráti Köre (továbbiakban: Baráti Kör) b) Az egyesület székhelye: 1118 Budapest, Ménesi út 11 13. c) Az egyesület bélyegzője: körpecsét, a következő felirattal: d) Eötvös József Kollégium Baráti Köre e) (közepén a Kollégium épületének ábrájával) f) Az egyesület rövid neve: EJK Baráti Köre g) Az egyesület elektronikus címe: ecbaratikor@gmail.com h) Az egyesület önálló jogi személy. 2. rész: A Baráti Kör céljai 2.1 Az Eötvös Collegium volt növendékei közötti barátság és összetartozás tudatának fenntartása, a kollégiumi hagyományok őrzése, közös emlékek ápolása. 2.2 Állandó kapcsolat fenntartása az Eötvös Collegiummal. A Collegium erkölcsi és tevőleges támogatása abban, hogy nevelő és tudományos feladatait rendeltetéséhez híven, alapítója és utódai szellemében teljesítse. 2.3 Az Eötvös Collegium bentlakó és volt növendékeinek támogatása önművelődésükben, tudományos törekvéseikben, s minden olyan közéleti tevékenységükben, mely az iskolában és iskolán kívül a nemzeti művelődés és tudományosság ápolását, emelését célozza, s mely a Collegium hírnevét és becsületét öregbíti. 2.4 Közreműködés az Eötvös Collegiumért Alapítvány Foundation for the Eötvös College kezelésének és felügyeletének területén. 1
3. rész: A Baráti Kör jogállása A Baráti Kör olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező egyesület, amely az alapszabályában meghatározott célra alakult, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét. A Baráti Kör közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete politikai pártoktól független, ezektől támogatást nem kap, országgyűlési képviselőjelöltet nem állít, nem támogat, és ezt a jövőben is kizárja tevékenységi köréből. 4. rész: A Baráti Kör tagsága A Baráti Kör tagsága rendes, pártoló és tiszteletbeli tagokból áll. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásáért saját vagyonukkal nem felelnek. Rendes tagok lehetnek az Eötvös Collegium egykori bentlakó és bejáró tagjai. A rendes tagság feltétele: belépési nyilatkozat kitöltése, melyben a Baráti Kör alapszabályát (céljait) magára nézve kötelezően elfogadja; az alapszabály alapján az egyesület tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja. A felvételről az Elnökség javaslatára a Választmány dönt. Az egyesület rendes tagjának jogai: közgyűlésen részt vehet, szavazhat; bármely tisztségre választható; közgyűlés napirendjére javaslatot tehet; közgyűlésen felszólalhat, kérdéseket tehet fel, javaslatokat és észrevételeket tehet; jogosult igénybe venni az egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait; vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet az egyesület tevékenységéről; betekinthet az egyesület nyilvántartásaiba; a rendes tag jogosult elnöki felkérés alapján a Baráti Kört képviselni. Az egyesület rendes tagjának kötelezettségei: a rendes tag tevékenysége nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósítását és az egyesület tevékenységét; köteles fizetni az évi 2000 Ft tagdíjat; köteles betartani a Közgyűlés és az Elnökség határozatait. 2
Pártoló tag lehet két rendes tag ajánlásával az a Baráti Kör alapszabályát elfogadó természetes személy, aki nem volt a Collegium növendéke, de tevékenységével segítette és segíti a Baráti Kör munkáját, a célokkal egyetért, a megvalósításban részt kíván venni és vagyoni hozzájárulással támogatja a Baráti kör működését Pártoló tag felvételét a Baráti Kör bármely tagja kezdeményezheti. A felvételéről az elnökség javaslatára a választmány dönt. Pártoló tag tisztségre nem választható, a közgyűlésen tanácskozási joggal vehet részt. Szavazati joggal nem rendelkezik. A pártoló tag részt vehet a Baráti Kör rendezvényein. A pártoló tag a rendes tagokra megállapított tagdíjat fizeti. A rendes tag és a pártoló tag a tagdíj összegének minden naptári év április 30-áig történő megfizetésével teljesíti a Baráti Kör részére a vagyoni hozzájárulást. A teljesítés történhet banki átutalással, számlacsekken vagy készpénzben a Baráti Kör pénztárába való befizetéssel. Tiszteletbeli tag lehet minden olyan természetes személy, aki az Elnökségtől kapott meghívás alapján vállalja a Baráti Kör Alapszabályában meghatározott értékek és célok képviseletét. Tiszteletbeli tag felvételét bármely rendes tag kezdeményezheti. Felvételéről az Elnökség javaslatára a Választmány dönt. A tiszteletbeli tagot tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli, tisztségre nem választható, a közgyűlésen tanácskozási joggal vehet részt. A tiszteletbeli tag részt vehet a Baráti Kör rendezvényein. A tagsági jogviszony megszűnik: ha a tag az egyesületből kilép. A kilépésről írásban kell nyilatkozni. A nyilatkozatot az Elnöknek kell megküldeni. A tagsági viszony a kilépésről szóló nyilatkozat az egyesület általi átvételének napján szűnik meg. a tagdíjhátralék ha az Elnökség azt megelőzően írásban igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el). Az Elnökség határozatát közölni kell a taggal. a tag kizárásával; a tag halálával; a Baráti kör jogutód nélküli megszűnésével. A tag kizárása A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a Közgyűlés bármely egyesületi tag, vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. Akivel szemben kizárási eljárás indul, annak számára biztosítani kell álláspontja előadásának és a védekezésnek a lehetőségét. 3
A kizárásról a Közgyűlés szótöbbséggel dönt. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket, bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal írásban közölni kell. A kizárt tag a számára hátrányos közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti. 5. rész: A Baráti Kör szervei és azok hatásköre Az egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés az egyesület tagjaiból áll. A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A Közgyűlés összehívásáról, annak megkezdése előtt legalább harminc (30) nappal a napirendi pontok megjelölésével a tagokat értesíteni kell elektronikus levélben és az Eötvös Collegium honlapján. A közgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia: közgyűlést összehívó szerv vagy személy neve, székhelye; közgyűlés időpontja; közgyűlés helye; napirendi pontok; figyelemfelhívás határozatképtelenség esetére. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. A közgyűlés tisztségviselőinek (levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv- hitelesítők, szavazatszámlálók) megválasztása nyílt, szótöbbségi szavazással történik. Az elnökség, a választmány és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása titkos szavazással történik. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik: az alapszabály módosítása; az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; az elnökség, a választmány és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása írásbeli, titkos szavazással; 4
tiszteletbeli elnöki cím adományozása; az éves költségvetés elfogadása; a 2011.évi CLXXV törvényben előírt éves beszámoló ezen belül az Elnök által az egyesület vagyoni helyzetéről készített jelentésének elfogadása; a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; végelszámoló kijelölése; javaslattételi jog az Eötvös József Collegium Kurátorának személyére. Az Elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell dönteni. Visszahíváshoz a rendes tagok tíz százalékának javaslata után a közgyűlés kétharmados döntése szükséges. A visszahívást írásban indokolni kell. A döntés ellen eseti választott bíróságon van jogorvoslati lehetőség. A Közgyűlés összehívása Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha: a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került; d) a közgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha legalább a tagok tíz százaléka az ok és a cél írásban történő megjelölésével kívánja. A tagok írásbeli kérelme alapján az Elnökség a kérelem beérkezést követő harminc napon belül gondoskodik a közgyűlés összehívásáról. Az a) b) c) pontok miatt összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. A közgyűlést a meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 30. nap utáni időpontra kell összehívni. Ezen időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítéséről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítéséről. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a közgyűlés egy órás időtoldással megismételhető. Erről a 5
meghívóban a tagságot tájékoztatni kell. Az ismételten összehívott közgyűlés a jelenlevők számától függetlenül határozatképes, de csak az eredeti meghívóban szereplő napirendi pontokban hozhat határozatot. A közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza. A határozatok elfogadásához az érvényes szavazatok egyszerű többsége szükséges. Az egyesület alapszabályának módosításához a közgyűlésen jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A közgyűlés határozatait a Határozatok könyvében kell rögzíteni az Eötvös Collegium honlapján közzé kell tenni Tisztújító közgyűlés A Baráti Kör háromévenként tisztújító közgyűlést tart. Az előkészítéséhez a választmány kér fel három rendes tagot (előkészítő bizottság), akik maguk közül választják meg az elnököt. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesítik. Nem lehet vezető tisztségviselő, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. A Baráti Kör döntéshozó szerveinek ülésén nem szavazhat, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a Baráti Kör terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Baráti Körnek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. A vezető tisztségviselő köteles a közgyűlésen részt venni, ott a tagok részére a Baráti Kör tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. A vezető tisztségviselő a tagok részére köteles a Baráti Körre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. A vezető 6
tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a Baráti Kör üzleti titkát sértené, ha felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a Baráti Kör székhelye szerinti törvényszéktől kérheti a Baráti Kör kötelezését a felvilágosítás megadására. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a Baráti Körnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a Baráti Körrel szemben. Az Elnökség A Baráti Kör ügyvezető szerve az Elnökség. A közgyűlés által titkos szavazással megválasztott elnökség megbízatása három évre szól. Az Elnökség hét tagból áll, Elnökét maga választja tagjai közül. Az Elnök a Baráti Kör első vezető tisztségviselője. Az Elnökség alelnököt is választ tagjai közül, aki az Elnököt annak távolléte esetén helyettesíti. Az Elnökség tagjai: Hóvári János (elnök) Fröhlich Ida (alelnök), Mayer Rita, Őze Sándor, Tefner Zoltán, Vasas Géza, Hajdú Zsigmond. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik, ülését az Elnök hívja össze, aki egyúttal javaslatot tesz az ülés tárgysorozatára. Az Elnökség határozatképes az Elnök vagy Alelnök és legalább három tag jelenlétekor. Az Elnökség feladata mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a Közgyűlés vagy a Választmány hatáskörébe. Az Elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Az Elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az Elnökség ülése személyes részvétel mellőzésével elektronikus levelezési módszerrel is lefolytatható. Az Elnökség határozatait a Határozatok könyvében kell rögzíteni. Az Elnökség feladatkörébe tartozik: a) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b) a beszámolók előkészítése, azoknak az Elnökség a Választmány és a Közgyűlés elé terjesztése; c) az éves költségvetés elkészítése és annak az Elnökség a Választmány és a Közgyűlés elé terjesztése; d) az egyesületi vagyon kezelése, ennek keretén belül utalványozási jogot gyakorol. 7
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának, és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; f) a Közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; g) az Elnök által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; i) az egyesületi tagság nyilvántartásának vezetése; j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele; m) új tag felvételére vonatkozó javaslattétel az az Elnökségnek és a Választmánynak. A Választmány A Választmánynak legföljebb 25 tagja lehet. Elnökét az alakuló ülésen választja meg saját tagjai közül. A Választmánynak a megüresedő helyekre kooptálási joga van a Baráti Kör rendes tagjai közül. A Választmány legalább negyedévente ülésezik. Ülését a Választmány elnöke hívja össze az előzetes napirend csatolásával. Az ülés levezetése a elnök feladata. Az ülésén az az Elnökség, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai tanácskozási joggal vehetnek részt. A választmány ülésén valamennyi kollégiumi igazgató amennyiben nem tagja a választmánynak tanácskozási joggal vehet részt. A választmány döntési és javaslattételi joggal rendelkezik. Tagjait három évre az előkészítő bizottság javaslatára a közgyűlés választja meg. A választmány 13 megválasztott tag jelenléte esetén határozatképes. A Választmány: dönt a rendes, a pártoló és a tiszteletbeli tagok felvételére tett elnökségi javaslatról; előzetesen véleményezi az elnökség beszámolóit, a közgyűlés tervezett napirendjét, illetve a közgyűlés elé terjesztendő egyéb írásos javaslatokat; előzetesen véleményezi az egyesületi vagyonkezelésére vonatkozó nagyobb összegű 200.000 Ft-ot meghaladó elnökségi határozatokat; véleményezi a Felügyelő Bizottság éves jelentését; napirendre tűz és megtárgyal a Baráti Kör működésével kapcsolatos bármely kérdést; véleményezi az Eötvös József Collegium igazgatói állására benyújtott pályázatokat; három tagot és egy póttagot delegál az Eötvös József Collegium Kuratóriumába; megválasztja az Eötvös József Collegium szervezetében és irányításában közreműködő Kurátort. A Választmány döntéseit a Határozatok könyvében kell rögziteni. 8
A Felügyelő Bizottság A Felügyelő Bizottság a közgyűlés által három évre választott, három tagból álló testület. Elnökét tagjai közül saját maga választja meg az alakuló ülésen. A Bizottságnak nem lehet elnöke vagy tagja az a személy, aki az elnökség elnöke vagy tagja, illetve annak hozzátartozója. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az üléseket a Bizottság elnöke hívja össze. Az ülés meghívójában fel kell tüntetni az ülés helyét, idejét, a megtárgyalandó napirendet, valamint csatolni kell az írásbeli előterjesztéseket. A meghívót a Felügyelő Bizottság tagjainak az ülés időpontja előtt legalább nyolc nappal kézhez kell kapniuk. A Bizottság akkor határozatképes, ha elnöke és a két fő jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén nincs döntés. A Felügyelő Bizottság működésének részletes szabályait és ügyrendjét maga állapítja meg. Ez nem lehet ellentétes az Alapszabállyal. A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre: Az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. A Baráti Kör működésének és gazdálkodásának ellenőrzése. Ennek során az Elnökségtől jelentést kérhet, továbbá a Baráti Kör könyvelésébe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Véleményéről írásban tájékoztatja a Választmányt és a Közgyűlést. A felügyelő bizottság elnöke az Elnökség, valamint a Választmány ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A Felügyelő Bizottság köteles az Elnökséget tájékoztatni és a testület összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a Baráti Kör érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, illetve ha a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Az intézkedésre jogosult vezető szervet (az elnökséget) 30 napon belül össze kell hívni. E határidő után a vezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. 6. rész: A Baráti Kör gazdálkodása A Baráti Kör az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. A Baráti Kör vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. 9
Az Elnökség, a Választmány és a Felügyelő Bizottság tagjai a végzett tevékenységükért anyagi ellenszolgáltatásban nem részesülnek. A Baráti Kör csak olyan módon vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. A 2011. évi CLXXV törvényben meghatározott beszámolót az Elnök készíti el, s azt a Közgyűlés fogadja el. 7. rész: Záró rendelkezések Az egyesület valamennyi szerve üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyveknek tartalmaznia kell az üléseken elfogadott határozatok pontos szövegét. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A Baráti Kör megszűnése esetén az egyesület vagyonát az Eötvös Collegium Alapítvány veszi át. A Baráti Kör tagja és tisztségviselője kérheti a bíróságtól a Baráti Kör valamely szerve által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogsértő vagy az alapszabályba ütközik. Az Baráti Kör a tagjai és szervei közötti jogviták rendezésére eseti választott bírósági eljárást köt ki. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2011. évi CLXXV törvény és a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A két törvény keretei között a közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat. A Baráti Kör Alapszabálynak módosítását a 2015. február 7-én és október 2-án tartott Közgyűlés fogadta el. A Baráti Kör 1990-ben elfogadott, és a Fővárosi Bíróság 1991-ben jóváhagyott alapszabálya, valamint a 2015. február 7-i és október 2-i közgyűlés jelenléti íve a módosítás elválaszthatatlan melléklete. Budapest, 2015. október 2... 10
11