SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

A VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2008 Készítették: Elek Józsefné Forsthoffer Erzsébet Erdélyi Gézáné

Tartalomjegyzék I. A szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatának indokoltsága 1. oldal II. Törvényi szabályozottság, jogszabályi háttér a hatályos módosítások tükrében 1. oldal III. Veszprém megye demográfiai, településszerkezeti és foglalkoztatási jellemzıinek alakulása 3. oldal IV. Veszprém megye szociális ellátórendszerének áttekintése IV. I. Szociális alapszolgáltatások IV. I. 1. Étkeztetés, házi segítségnyújtás IV. I. 2. Családsegítés IV. I. 3. Falugondnoki szolgálat IV. I. 4. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás IV. I. 5. Támogató szolgáltatás IV. I. 6. Közösségi ellátások IV. I. 7. Utcai szociális munka IV. I. 8. Nappali ellátások IV. II. Szakosított ellátások IV. II. 1. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények IV. II. 2. Rehabilitációs intézmények IV. II. 3. Lakóotthonok IV. II. 4. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények 7. oldal 7. oldal 7. oldal 9. oldal 11. oldal 12. oldal 12. oldal 13. oldal 14. oldal 14. oldal 17. oldal 17. oldal 19. oldal 20. oldal 20. oldal V. A megyei önkormányzat fenntartásában mőködı intézmények fıbb jellemzıi 23. oldal VI. A megyei önkormányzat fenntartásában mőködı intézmények fejlesztésére vonatkozó 2006. évben meghatározott Operatív Program áttekintése 26. oldal VII. A megyei önkormányzat fenntartásában mőködı intézményi struktúra átalakításának lehetséges irányai 29. oldal

6 I. A szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatának indokoltsága A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlése 2003. december 11-én fogadta el a megye 2003-2005. évekre vonatkozó szociális szolgáltatástervezési koncepcióját, ezt követıen 2004. február 19-én az abban foglaltak végrehajtását tartalmazó operatív programot, aminek aktualizálása 2006- ban ismételten megtörtént. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezése értelmében a szolgáltatástervezési koncepciót 2 évenként felül kell vizsgálni. A törvény az érintett önkormányzatok, így a megyei önkormányzat számára is a dokumentum készítésével azt a fontos szakmapolitikai célt tőzte ki, hogy a koncepciókészítési kötelezettség révén komplex módon megismerhetıvé, áttekinthetıvé, illetıleg a késıbbiek során kontrollálhatóvá váljon az abban rögzített megyében történı feladatellátás megvalósítása, továbbá a fejlesztési irányok koncepció szintjén történı meghatározásával kijelölésre kerüljenek azok az irányok, illetve konkrét célok, melyek a saját fenntartású intézményrendszer fejlesztése, a szakmai munka színvonalának javítása érdekében kívánatosak. Az alapkoncepció készítését követı idıszakban a megye teljes szociális ellátórendszerét érintıen tapasztalhatók változások a szolgáltatások számarányát, struktúráját illetıen, melyek egyrészt a települési önkormányzatok törvényileg szabályozott feladat ellátási kötelezettségének való megfelelés, másrészt pedig az új szolgáltatási formák beépítésével, illetıleg a társulási formák létrehozásával jelentısen módosították a 2003. évben összegzett adatokat. Fentiek miatt, a megyei önkormányzat által elfogadott alapkoncepció felülvizsgálata nem mellızheti egyrészt azokat a jogszabályi változásokat, melyek az ellátási kötelezettség definiálásával a települések számára határozzák meg a kötelezıen biztosítandó szolgáltatási formákat, másrészt Veszprém megye szociális ellátórendszerének struktúrájában idıközben bekövetkezett változások elemzését sem, miután a településeken nyújtott és a lakókörnyezetben hozzáférhetı ellátások megléte, vagy hiánya nagymértékben befolyásolja a megyei önkormányzat fenntartásában mőködı bentlakásos intézményekre igényt tartók számának alakulását, összességében az ellátásokra vonatkozó igények mértékét. II. Törvényi szabályozottság, jogszabályi háttér a hatályos módosítások tükrében A megye szociális ellátórendszerének egészét lényegesen és alapvetıen befolyásolja az Sztv. kötelezı feladatellátást meghatározó rendelkezése, amely kimondja, hogy a szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást nyújtó ellátást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. Mindezeken túl konkrétan nevesíti azt is - a település állandó lakosságszámának függvényében -, hogy mely szociális szolgáltatások ellátása a települési önkormányzatok, a megyei jogú város és a megyei, fıvárosi önkormányzatok feladata az egyes szolgáltatások mőködtetése, illetve az azokhoz való hozzájutás biztosítása tekintetében. Az alapkoncepció készítését követıen az elızıekben említett kötelezettség több szolgáltatási forma vonatkozásában módosult, emiatt indokoltnak tartjuk a reális helyzetkép megítélése

7 szempontjából a hatályos rendelkezés tükrében megvizsgálni a megye aktuális ellátórendszerét, valamint az önkormányzatok feladat ellátási kötelezettségének változását. Szociálpolitikai szempontok indokolják, hogy az esélyegyenlıség megteremtése érdekében a cigánysággal, mint hátrányos helyzető réteggel a szociális ellátás szervezése területén kiemelten kell foglalkozni mind a települési önkormányzatoknak, mind a megyei önkormányzatnak a cigányság felzárkóztatása, illetve az ellátásuk javítása érdekében. A szociális törvény a korábbi szociális alapellátásokat, és a nappali ellátást nyújtó intézményeket 2005. január 1-jétıl kezdıdıen egységesen szociális alapszolgáltatások elnevezés alatt kezeli. A szociális alapszolgáltatások a következık: Étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzırendszeres házi segítségnyújtás, falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, közösségi szolgáltatás, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás Szakosított ellátási formák: Ápolást, gondozást nyújtó intézmények - Idısek otthona, pszichiátriai betegek otthona, szenvedélybetegek otthona, fogyatékos személyek otthona, hajléktalanok otthona Rehabilitációs intézmények - Pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - Idıskorúak gondozóháza, fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai betegek átmeneti otthona, szenvedélybetegek átmeneti otthona, éjjeli menedékhely, hajléktalan személyek átmeneti szállása, bázis-szállás Lakóotthonok - Fogyatékos személyek lakóotthona, pszichiátriai betegek lakóotthona, szenvedélybetegek lakóotthona Az ellátási formák átstrukturálása mellett 2008. január 1-jétıl módosult az önkormányzatok kötelezı feladatainak köre is: A települési önkormányzatok feladatai a szociális alapszolgáltatások vonatkozásában Minden települési önkormányzatnak biztosítania kell az étkeztetést, házi segítségnyújtást, valamint a szociális szolgáltatásokhoz különös tekintettel a családsegítéshez való hozzáférést. Az a települési önkormányzat, melyiknek területén 2000 fınél több állandó lakos él az étkeztetésen és a házi segítségnyújtáson kívül családsegítést, Az a települési önkormányzat, melynek területén 3000 fınél több állandó lakos él az étkeztetésen, házi segítségnyújtáson és családsegítésen kívül az idısek nappali ellátását, Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén 10000 fınél több állandó lakosú településen, a fenti szolgáltatásokon kívül a jelzırendszeres házi segítségnyújtást, az idısek nappali ellátásán kívül a fogyatékosok, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek nappali ellátását, a nappali melegedıt, valamint 2008. december 31-éig támogató szolgáltatást és közösségi ellátást, Az a települési önkormányzat, melyiknek területén 30000 fınél több állandó lakos él az elızı pontban említett szolgáltatásokon kívül átmeneti ellátást nyújtó ellátást, Az a települési önkormányzat, melyiknek területén 50000 fınél több állandó lakos él, a

8 biztosítandó alapszolgáltatások köre kiterjed az utcai szociális munka biztosítására is. Szakosított szociális szolgáltatások megszervezésére köteles önkormányzatok 30000 fınél több állandó lakosú település feladata az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás biztosítása, A megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat kötelezettségei körébe tartozó feladatok közül az idısellátást, továbbá elızetes igényfelmérésre alapozva a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani. A megyei és a fıvárosi önkormányzat köteles gondoskodni azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezésérıl, amelyek biztosítására a törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles, valamint a szakosított szolgáltatások területi összehangolásáról, és a módszertani feladatok ellátásáról. Az ellátási kötelezettség meghatározásánál a jogi szabályozás módosításával figyelembe vételre került az önkormányzatok teherbíró-képessége, valamint a feladatok gazdaságosabb és hatékonyabb ellátása érdekében a szolgáltatások többcélú kistérségi társulásos formában történı mőködtetésének ösztönzése is. Tekintettel arra, hogy Veszprém megyét érintıen a Pápa-Csorna, a Pápa-Kisbér, illetve a Hajmáskér-Lepsény vasútvonalakon átmenetileg a személyszállítás szünetel, mindez hátrányosan érinti az ezen vasúti vonalakon csatlakozással érintett települések lakói számára mint az alapellátások, mind a szakellátó intézmények elérhetıségét. III. Veszprém megye demográfiai, településszerkezeti és foglalkoztatási jellemzıinek alakulása Demográfiai adottságok Veszprém megye lakónépessége a 2006. év végén a statisztikai adatok szerint 363.706 fı volt, 9999 fıvel kevesebb, mint a 2003. évi koncepció készítésének idıszakában. A megye lakónépessége az ország lakónépességének 3,6 %-át teszi ki. A települések száma 217-re csökkent, aminek oka, hogy idıközben 6 település Gyır-Moson Sopron megyéhez csatlakozott. A statisztikai kistérségek száma továbbra is 9. A települések közül 14-re növekedett a városok száma, a községek száma 203. A települések megoszlása Veszprém megye kistérségei között (2006. év vége) Kistérség Település Város Lakónépesség az év végén Ajkai 39 2 57.005 Balatonalmádi 12 2 27.861 Balatonfüredi 20 1 22.091 Pápai 49 1 62.007 Sümegi 21 1 15.939 Tapolcai 33 2 36.094 Várpalotai 6 2 37.060 Veszprémi 20 2 84.140 Zirci 17 1 21.509 Összesen: 217 14 363.706 Forrás: Veszprém Megye Statisztikai évkönyve 2006.

9 A kistérségek közül a veszprémi kistérség 83 ezer lélekszámot meghaladó, itt él a megye lakónépességének több mint egyötöde (23 %). Van két nagyságrendileg ezt követı 60 ezer fı körüli lakónépességet számoló kistérség a pápai (17%) és az ajkai (16 %), ezt követi közel azonos lélekszámmal a várpalotai és a tapolcai 36 ezer fı feletti lakosságszámmal (10-10 %). 20 és 30 ezer közötti lélekszámú kistérség a balatonalmádi (7,7 %) és a balatonfüredi (6 %), valamint a zirci (5,9 %). A legalacsonyabb lakónépesség a sümegi kistérségben van, közel 16 ezer fı, ami a megye lakónépességének mindössze 4,4 %-a. A megye lakónépessége 2006-ban a 2002-es statisztikai adatokat figyelembe véve 9999 fıvel csökkent, ami az elızıekben is jelzett 6 település más megyéhez történı csatlakozásával, illetve az országosan is jellemzı népességcsökkenéssel magyarázható. Az egyes kistérségekben nem azonos a tendencia: vannak olyanok, ahol növekedés következett be az elmúlt éveket vizsgálva (2001-2006), de vannak csökkenı létszámú kistérségek. Kilenc kistérségbıl kettıben emelkedett a lakónépesség-szám, egyik a balatonalmádi térség, ahol a növekedés 1,6 %-os. A másik a veszprémi kistérség, ahol 1,3 %-os volt e mutató növekedése. A további hét kistérségben ennek a mutatónak a változása negatív elıjelő. A lakónépesség 2006. évi változása 2001. év végéhez viszonyítva % - ban Ajkai - 4,4 % Balatonalmádi 1,6 % Balatonfüredi - 0,2 % Pápai - 3,3 % Sümegi - 3,2 % Tapolcai - 3,6 % Várpalotai - 2,6 % Veszprémi 1,3 % Zirci - 3,4 % Kistérségek összesen: - 1,9 % Forrás: Veszprém Megye Statisztikai évkönyve 2006. A megye népsőrősége 81fı /km 2 az országos átlagnál (108,2 fı/ km 2 ) lényegesen alacsonyabb. Ez a mutató mindössze a veszprémi (130,7 fı/km 2 ) és a várpalotai (137 fı/km 2 ) térségben magasabb az országos átlagnál. A fentiekben említett térségeken kívül a többi az országos átlagot nem éri el. Születés és halálozás trendjei Veszprém megyében az 1000 lakosra jutó élve születettek száma a 2002 és 2006. év közötti idıszakban nem változott, 9,1. A halandóság országos mutatója ezer lakosra vetítve 13,1, Veszprém megyében ugyanezen mérıszám 12,5 volt 2006-ban. Ez a tény az alacsonyabb halálozási mutatókkal rendelkezı megyék közé sorolja megyénket. Nemek szerinti megoszlás A megye lakónépességének nemek szerinti összetételét 2007. január 1-jén az országossal azonos adottságok jellemzik, némileg nagyobb a nık (51,6 %), mint a férfiak (48,4 %) aránya. Az elmúlt évek alatt e tekintetben változás nem tapasztalható.

A népesség korcsoportok szerinti megoszlása (2006. január 1.) A népesség korösszetétele 2006. január 1. Év Fı Kor % - 14 52.885-14 14,6 15-19 23.346 15-19 6,4 20-39 107.615 20-39 29,6 40-59 102.705 40-59 28,4 60-77.155 60-21,0 Összesen: 363.706 Forrás: Veszprém megye statisztikai évkönyve 2006. 10 A 15. életév alatti életkorban lévık aránya a megyében 15 %. Foglalkoztatási szempontból adódóan aktívnak tekintett 15-60 éves korosztály aránya 64 %, amely az országos átlagnál (63 %) 1 %-kal magasabb. Az idıskorú népesség aránya az országos átlaggal megegyezı. Az elmúlt években bekövetkezett demográfiai változásokról, valamint a jelenlegi demográfiai mutatókról elmondható, hogy általánosságban az országos tendenciákkal megegyezık, esetenként kedvezıbbek. Azonban itt is érvényesülnek a népesség összetételét hosszútávon kedvezıtlenül alakító ismert országos tendenciák, mint a lakosság természetes fogyása, a fiatalok számának csökkenése, a lakosság elöregedése. A szociális szolgáltatások tervezésénél, szervezésénél, mőködtetésénél rendkívüli jelentısége van egyrészt a települések lakónépesség szerinti megoszlásának, másrészt a településszerkezetnek. Település szerkezet (2006. év) Település lélekszáma (fı) Települések száma - 499 100 500 999 56 1000 4999 51 5000 9999 4 10000 49999 5 50000 99999 1 Forrás: Veszprém megye statisztikai évkönyve 2006. Ugyancsak relevanciával bír a lakosság korcsoportonkénti megoszlása a kistérségek viszonylatában (pl.: kistérségekben az együttmőködés lehetısége). Szociális rászorultság szempontjából legjelentısebb csoportot a 60 év feletti korcsoport képezi. Kistérség A kistérségek életkorral összefüggı sajátosságai a 60 éves és idısebb népesség aránya alapján (2006. év) A 60 éves és idısebb népesség aránya az állandó népességbıl 2001. A 60 éves és idısebb népesség aránya az állandó népességbıl 2006. dec. 31. Növekedés %-a Ajkai 19,9 20,7 0,8 Balatonalmádi 21,4 23,1 1,7 Balatonfüredi 20,7 23,4 2,7 Pápai 21,2 21,5 0,3 Sümegi 20,1 20,6 0,5 Tapolcai 19,8 21,6 1,8 Várpalotai 18 19,1 1,1 Veszprémi 16,5 18,6 2,1 Zirci 20,2 20,6 0,4 Forrás: Veszprém megye statisztikai évkönyve 2006.

11 Az állandó népességbıl 60 éves, vagy idısebb korcsoport arányának elemzésénél a 2001. év december 31. adatokat, illetve a 2006. év közötti tendenciákat vettük figyelembe. Fentiek alapján megállapítható, hogy a megyében élı 60 éves és idısebb népesség aránya alapján a korábbi tendenciákat is figyelembe véve lassú növekedés tapasztalható. Valamennyi kistérségben emelkedett ezen populáció aránya, az emelkedés 0,3-2,7 % közé esik. Kettı kistérségben, a várpalotaiban (19,1 %) és a veszprémiben (18,6 %) a korábbi évek emelkedı tendenciája ellenére ezen populáció reprezentációja 20% alatt van és alulmarad a megyei átlagnak (21 %). Három kistérségben ez az arány 20 % körüli: az ajkaiban 20,7 %, a sümegiben és a zirciben 20,6 %. Négy térségben pedig ez a mutató már 21 % fölé emelkedik: a balatonalmádiban 23,1 %, a balatonfürediben 23,4 %, a pápaiban 21,5 %, a tapolcaiban 21,6 %. Szociálpolitikai szempontból tehát a tervezéseknél kiemelkedı jelentıséggel bír az idıskorú népesség arányának növekedése, és az össznépességen belüli megoszlása. A fenti tendenciákat minden körülmények között szem elıtt kell tartani, mivel ezek alapján feszültségek keletkezhetnek a szociális ellátási hiány szempontjából. Mint azt már korábban tapasztalhattuk, Veszprém megye térségei kicsik, ezért a problémák felerısödve jelentkezhetnek, szemben a nagy lélekszámú térségekkel, ahol a feszültség oldására tett megoldásokra több lehetıség is kínálkozik. A megye foglalkoztatási helyzete A teljes népességen belül az aktív-inaktív korú népesség aránya az adott terület foglalkoztatási struktúrájával együtt nagymértékben meghatározza e terület gazdasági potenciálját. Az országos aktivitási arány 2006-ban 55 %-os volt. A Veszprém megyei ennél magasabb 57,1 %. A nyilvántartott álláskeresık aránya a megyeszékhely köré szervezıdött térségben a legalacsonyabb (4 %), s kedvezı a 180 napon túli álláskeresık aránya is (1,4 %). Itt a legmagasabb a személyi jövedelemadót fizetık száma (1000 lakosra 514 fı), a személyi jövedelemadó alapot képezı jövedelem (775.403) és az állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó (160.460). Így valamennyi mutató meghaladja a megyei átlagot. Kistérség Nyilvántartott álláskeresık Nyilvántartott álláskeresık aránya a munkavállalási korú állandó népességbıl (%-) 2006. A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresık aránya a munkavállalási korú állandó népességbıl (%) 2006. Ajkai 5,7 2,8 Balatonalmádi 5,0 1,5 Balatonfüredi 6,2 1,2 Pápai 6,1 2,7 Sümegi 9,1 3,9 Tapolcai 5,8 1,8 Várpalotai 6,1 3,0 Veszprémi 4,0 1,4 Zirci 4,9 2,1 Megye összesen: 5,5 2,2 Forrás: Veszprém megye statisztikai évkönyve 2006.

Adatgyőjtés, elemzés módszere 12 IV. Veszprém megye szociális ellátórendszerének áttekintése Az ellátórendszer teljes körő feltérképezésének elengedhetetlen feltételeként minden település jegyzıje, valamint a szakosított ellátást nyújtó intézmények vezetıi számára adatlap került kiküldésre, melynek tartalma a kitöltést követıen alkalmas arra, hogy elemezhetıvé váljon a struktúra kiépítettsége és a szolgáltatások jellemzı adatai. Fenti adatkérésnek az önkormányzatok 93 %-a tett eleget, 14 település az ismételt megkeresést követıen sem szolgáltatott adatokat, így a módszertani intézmény adatbázisa, valamint a kistérségi társulásoktól kapott információk felhasználásával készült az alapszolgáltatások ellátási struktúrájának bemutatása. A szakosított ellátást nyújtó intézmények tekintetében közel megegyezı az adatszolgáltatás aránya, a 37 megkeresett intézménybıl 34 értékelhetı adatlap érkezett vissza. Az adatlapok szempontrendszere kiterjedt a település általános adatain túl a szolgáltatási formák konkrét meghatározására, a feladatellátás módjára, az alkalmazottak számára, szakképzettségére, az ellátotti kör jellemzı demográfiai mutatóira, az ellátottak számára, a férıhely kihasználtság mértékére, a várakozók számára, a jelenleg nem mőködı, de tervezett szolgáltatások formájára, az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetére. Az adattartalmak összesítése, elemzése megtörtént, annak eredményét az alábbi fejezet tartalmazza. IV. I. Szociális alapszolgáltatások Az alapszolgáltatások megszervezésével kapcsolatos feladatok hangsúlyozottan szerepelnek a szociális törvényben, ami azt a kiemelt szakmapolitikai célt tükrözi, hogy a szociálisan rászorulók elsıdlegesen saját otthonukban és megszokott lakókörnyezetükben kapjanak adekvát segítséget. Kiemelt jelentıséggel bír továbbá annak ösztönzése, hogy célzottabbá váljon a szolgáltatási rendszer mőködése, a területi lefedettség a jelenleginél nagyobb mértékő legyen, mindezzel a legelesettebbek esélyei javuljanak. IV. I. 1. Étkeztetés, házi segítségnyújtás Az étkeztetés keretében azoknak a rászorulóknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguk, vagy eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. Az étkeztetést valamennyi településnek lélekszámtól függetlenül az Sztv. rendelkezése értelmében biztosítani kell. A 2003-ban készített alapkoncepcióban rögzítésre került, hogy a megye ellátórendszerét illetıen az alapszolgáltatások közül az étkeztetés biztosítását a változó lefedettség jellemezte, mely megállapítás sajnálatos módon 2007. évben is helytálló. A települések által közölt adatok elemzése alapján megállapítható, hogy étkeztetést 155 település biztosít, ami az összes település mindössze 71 %-át teszi ki. 48 településen, a települések 22 %-ában az ellátási kötelezettség fennállása ellenére a szolgáltatáshoz nem lehet hozzájutni. Fenti számok a valós helyzetet nem képesek teljes mértékben tükrözni, miután 14 település ellátásait adatközlés hiányában nem állt módunkban konkrétan megismerni.

13 Az étkeztetés igénybevételének lehetısége kistérségenként Kistérség Étkeztetés van Adatot szolgáltató települések % Étkeztetés nincs Adatot szolgáltató települések % Ajkai (nincs adat 6 településrıl) 23 település 70 10 település 30 Balatonalmádi (nincs adat 2 településrıl) 9 település 90 1 település 10 Balatonfüred (nincs adat 1 településrıl) 10 település 53 9 település 47 Pápai (nincs adat 2 település) 32 település 68 15 település 32 Sümegi 21 település 100 - - Tapolcai 31 település 94 2 település 6 Várpalotai 6 település 100 - - Veszprémi 11 település 55 9 település 45 Zirci (nincs adat 3 településrıl) 12 település 86 2 település 14 A kistérségi bontásban történı elemzés alapján megállapítható, hogy a sümegi, és a várpalotai kistérség valamennyi településén biztosított az alapszolgáltatásoknak ez a formája. Megyei viszonylatban jó a lefedettsége a tapolcai, a balatonalmádi és a zirci kistérség településeinek. Ezt követi 68-70 %-os ellátási mutatóval a pápai és az ajkai kistérség. A legalacsonyabb a szolgáltatás kiépítettsége a balatonfüredi, és a veszprémi kistérségben, ami összességében azt eredményezi, hogy az ezekhez a kistérségekhez tartozó településen élıknek van lehetısége legkevésbé az étkeztetéshez való hozzájutásra. A megye statisztikai adatait figyelembe véve az étkeztetésben részesülık száma 2003-ban 3980 fı volt, 2006-ban ez a szám 4.012 fıre emelkedett. A hiányos adatközlés miatt a szolgáltatást 2007. évben igénybe vevık számáról értékelhetı információk nem állnak rendelkezésre. A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevı személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartásához szükséges ellátást annak érdekében, hogy az adekvát segítségnyújtással minél tovább megszokott környezetében élhessen. A szociális törvény célja ezen ellátási kötelezettség valamennyi településre való kiterjesztésével az elızıekben már megfogalmazott, elsıdlegesen a lakókörnyezetben hozzáférhetı szolgáltatás elérése. Veszprém megyében az adatok feldolgozása alapján a házi segítségnyújtást a települések mindössze 74 %-a biztosítja, ami azt jelenti, hogy 160 településen vehetı igénybe a szolgáltatás. 48 önkormányzat jelezte, hogy ennek a kötelezettségének az adatközlés idıpontjáig nem tett eleget, 9 település szolgáltatásairól pedig nincs adat. A házi segítségnyújtás igénybevételének lehetısége kistérségenként Kistérség Házi segítségnyújtás van Adatot szolgáltató települések % Ajkai (nincs adat 6 településrıl) Balatonalmádi (nincs adat 2 településrıl) Balatonfüred Házi segítségnyújtás nincs Adatot szolgáltató települések % 20 település 61 13 település 39 8 település 80 2 település 20 10 település 53 9 település 47 (nincs adat 1 településrıl) Pápai 49 település 100 - - Sümegi 11 település 52 10 település 48 Tapolcai 31 település 94 2 település 6

Várpalotai 6 település 100 - - Veszprémi 10 település 50 10 település 50 Zirci 15 település 88 2 település 12 14 A kistérségi szerepvállalás ennél az ellátási formánál már markánsan megjelenik, amit igazol, hogy a Pápai Többcélú Kistérségi Társulás a házi segítségnyújtást valamennyi érintett település vonatkozásában felvállalta, így a szolgáltatással való lefedettség 100 %-os, de közel teljes a zirci kistérségben is a Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ feladatellátása révén, illetve jelentıs a társulásos együttmőködési forma a tapolcai kistérségben is. A házi segítségnyújtásban részesítettek ellátottsági mutatói 2002. évhez képest szerény mértékben emelkedtek, míg 2002-ben 1228 fı részesült ellátásban, addig 2005. évben ez a szám 1576 fıre emelkedett, 2006-ban pedig 1704 fı volt. Az étkeztetést és a házi segítségnyújtást komplex módon biztosító települések aránya kistérségenként változó, e tekintetben a legkedvezıbb mutató a legkisebb, mindössze 6 települést magába foglaló várpalotai kistérségben van, ahol mindkét szolgáltatás valamennyi településen biztosított, valamint a tapolcai kistérségben, ahol a lefedettség 94 %-os. Ezt követi a balatonalmádi (80 %) és a zirci (79 %) kistérség közel megegyezı mutatókkal. 45 és 66 %-ában mőködik komplex ellátás a pápai, az ajkai, a sümegi és a veszprémi kistérségben. Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás legkiépítetlenebb a balatonfüredi kistérségben, ahol a két szolgáltatáshoz való együttes hozzáférést mindössze a települések 16 %-a biztosítja. Fenti negatív adatok oka, hogy 63 településen, az összes település 29 %-ában egyik szolgáltatás sem került kialakításra, így az ott élıknek rászorultság esetén sincs lehetıségük arra, hogy azokat igénybe vegyék. A két alapszolgáltatás adatainak értékelése alapján összességében elmondható, hogy sem az étkeztetéshez, sem pedig a házi segítségnyújtáshoz való hozzájutás közel sem tekinthetı megyei viszonylatban elfogadhatónak. Az önkormányzatok feladata, hogy az ellátások megszervezésérıl a szükségletek ismeretében, és a tényleges igények birtokában felelısséggel döntsenek akár önálló, akár társulásos, vagy szerzıdéses feladatellátással. IV. I. 2. Családsegítés A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújtott szolgáltatás. A törvényi rendelkezés értelmében az a települési önkormányzat, melynek területén 2000 fınél több állandó lakos él, a családsegítést köteles biztosítani, a 2000 fınél alacsonyabb lélekszámú települések feladata a szolgáltatáshoz való hozzáférés elısegítése. A szolgáltatáshoz való hozzájutás, miután a települések több, mint 88 %-a nem éri el a jogszabályban nevesített lélekszámot, jellemzıen kistérségi társulások, önkormányzati társulások, illetve feladat ellátási szerzıdés keretében tesznek eleget a kötelezettségüknek, önálló intézmény létrehozásával, vagy egyéb szociális feladatokat is ellátó intézményhez integráltan csak a nagyobb városokban került a szolgáltatás megszervezésre. Örvendetes, hogy a megyében e tekintetben a települések által közölt adatok alapján jók a lefedettségi mutatók, mindössze 8 önkormányzat tekintetében nem történt adatszolgáltatás. Családsegítést nyújtó szervezetek, ellátott települések Kistérség Ellátó szervezet Ellátott települések száma Családsegítı és Gondozási Központ Ajka Ajka város

Ajkai kistérség (39 település) 15 Közös Fenntartású Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat Devecser Önkormányzati Társulás Pápai Többcélú Kistérségi Társulás Alapszolgáltatási Központ Noszlop 22 település 4 település 1 település 2 település Balatonalmádi kistérség (12 település) Balatonfüredi kistérség (20 település) Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálata Gondozási Központ Nyirád Magyarpolány Önkormányzat Területi Szociális Szolgáltató és Veszprém Megyei Gyermekjóléti Intézmény Balatonkenese Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ Bendola Humán Szolgáltató BT. Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központ Családsegítı Központ Pápa Pápai kistérség Pápai Többcélú Kistérségi Társulás (49 település) Önkormányzati Társulás Homokbödöge-Nagytevel Szociális Intézményi Társulás Sümeg Sümegi kistérség Közös Fenntartású Családsegítı és Gyermekjóléti (21 település) Alapellátási Intézet Csabrendek Magyar Vöröskereszt Tapolca Térségi Összevont Szociális és Gyermekjóléti Alapellátási Intézete Balatonfelvidéki Szociális Alapszolgáltató Társulás Révfülöp Szociális Alapszolgáltató Társulás Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézet Tapolcai kistérség Tapolca (33 település) Támasz Szociális Alapszolgáltató Társulás Magyar Vöröskereszt Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálata Együtt Egymásért Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat Veszprémi kistérség (21 település) Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálata Családsegítı és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási és Intézményfenntartó Társulás Bendola Humán Szolgáltató BT. Családsegítı Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Hajmáskér VMJV Családsegítı és Gyermekjóléti Központ Veszprém Veszprémi Kistérségi Többcélú Társulás Családsegítı Központ Berhida 2 település 2 település 1 település 5 település 4 település 2 település 20 település Pápa város és 2 település 44 település 2 település 5 település 5 település 11 település 10 település 7 település Tapolca város 7 település 1 település 8 település 5 település 3 település 1 település 1 település Veszprém város 5 település 1 település Közös Családsegítı és Gyermekjóléti 2 település Intézményfenntartó Társulás Berhida Várpalotai kistérség (6 település) Várpalota Kistérség Többcélú Társulás Gondozási Központ Várpalota Várpalota város és 3 település Szociális és Gyermekjóléti Gondozási Központ Várpalota város és 2 Várpalota település Szociális és Gyermekjóléti Gondozási Központ Pétfürdı 1 település Zirci kistérség Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Zirc város és 16 település IV. I. 3. Falugondnoki szolgálat A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint tanyasi lakott helyek intézményhiányból eredı hátrányainak enyhítése, az

16 alapvetı szükségletek kielégítését segítı szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintő szükségletek teljesítésének segítése. A szociális törvény rendelkezése értelmében a szolgáltatás azokon a településeken szervezhetı meg, ahol a lakosság lélekszáma nem haladja meg a 600 fıt, vagy legalább 70 fıs lakosságszámú külterülettel rendelkezik azzal, hogy egy körzet 400 fısnél nagyobb nem lehet. A falu/tanyagondnoki szolgálatot mőködtetı települések száma Veszprém megyében örvendetes módon évrıl-évre emelkedik, míg 2003-ban 52 szolgáltatás látta el a feladatot, addig számuk 2005-ben már 58-ra emelkedett, a 2007. évi adatok értékelése alapján pedig már 66 szolgálat rendelkezett mőködési engedéllyel. Falu/tanyagondnoki szolgáltatást mőködtetı települések kistérségi bontásban: Kistérség Szolgáltatást nyújtó települések Bakonypölöske Pusztamiske Ajkai kistérség Borszörcsök Csehbánya Dabrony Szıc Iszkáz Kiscsısz Balatonalmádi kistérség Felsıörs Lovas Balatonvilágos Balatonszepezd Óbudavár Balatonszılıs Pécsely Balatonfüredi kistérség Dörgicse Paloznak Pápai kistérség Sümegi kistérség Tapolcai kistérség Várpalotai kistérség ----- Veszprémi kistérség Zirci kistérség Békás Németbánya Bakonytamási Vanyola Bakonyszentiván Bakonyszücs Béb Veszprémgalsa Csabrendek Sümegprága Bazsi Dabronc Zalagyömörı Zalahaláp Sáska Hegymagas Lesencefalu Nemesvita Hárskút Szentgál Tótvázsony Olaszfalu Bakonybél Bakonynána Bakonyoszlop IV. I. 4. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Várkeszı Bakonyság Farkasgyepő Gecse Gic Nagydém Pápadereske Zalaerdıd Hetyefı Hosztót Szentimrefalva Zalaszegvár Rigács Vigándpetend Mindszentkálla Kékkút Köveskál Szentbékkálla Pula Vöröstó Hidegkút Csesznek Lókút Pénzesgyır Szápár A jelzırendszeres házi segítségnyújtás mőködtetése a 10000 fınél több állandó lakosú települések ellátási kötelezettsége a jogszabály rendelkezése értelmében, mely feladatellátásnak 5 település eleget tesz, egyedül Tapolca városban nem lehet ehhez a szolgáltatáshoz hozzáférni.

17 Összességében elmondható, hogy a megyében az egyik legdinamikusabban fejlıdı alapszolgáltatási forma a jelzırendszeres házi segítségnyújtás, amit alátámaszt az a tény, hogy míg az alapkoncepció készítésének idıszakában, 2003-ban mindössze egy szervezet mőködött 60 kihelyezett készülékkel, addig 2007-ben ezt az ellátást a megye 171 településén az erre a szolgáltatásra igényt tartók számára biztosítani tudják, a kihelyezett jelzıkészülékek száma 5.469. Jelzırendszeres házi segítségnyújtást mőködtetı szervezetek, ellátott települések és kihelyezett készülékek száma kistérségi megoszlásban: Ellátást nyújtó szervezet Ellátási terület Kihelyezett készülékek száma Egyesített Szociális Intézmény Pápa Pápa város és 2 település 127 Családsegítı Központ Ajka Ajka város 80 Egyesített Szociális Intézmény Veszprém Veszprém város 69 Népjóléti Gondozási Központ Várpalota Várpalota és a kistérség 5 települése 61 Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Zirc város és a kistérség 14 település 481 Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központ és a Balatonfüredi Többcélú Kistérségi Társulás között létrejött szerzıdéssel Veszprémi Többcélú Kistérségi Társulás és a Megmentı Kht, valamint a Resznek 2006. Kht. Között létrejött szerzıdéssel Somló Környéki Önkormányzatok Feladatellátó társulása és a Megmentı Kht. között létrejött szerzıdéssel Balatonfüred város és a kistérség 19 települése Veszprém város és a kistérség 19 települése Ajkai kistérséghez tartozó 38 település Sümegi Többcélú Kistérségi Társulás és a Megmentı Kht. között létrejött szerzıdéssel Sümeg város és a kistérség 20 települése Pápai Többcélú Kistérségi Társulás és a Megmentı Kht. között létrejött szerzıdéssel A kistérséghez tartozó 46 település 1699 IV. I. 5. Támogató szolgáltatás A támogató szolgálat célja a fogyatékos személyek önálló életvitelének megkönnyítése, elsıdlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatásokhoz való hozzáférés elérésének segítése, valamint önállóságuk megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása A támogató szolgáltatást nyújtó szervezetek számában a jelzırendszeres házi segítségnyújtáshoz hasonlóan nagyszámú növekedés figyelhetı meg. Míg 2003-ban a megyében az alapszolgáltatások e formája egyáltalán nem mőködött, addig 2007-ben 24 szolgáltatás rendelkezik mőködési engedéllyel. Az ellátásban jellemzıen a nem önkormányzati fenntartásban mőködı szolgáltatók száma a meghatározó, ami valószínősíthetıen a kedvezı állami normatív támogatással magyarázható. Az adatközlés hiányossága miatt az ellátottak számáról nem áll birtokunkban értékelhetı információ, így az ellátási szükséglet valós számadatokkal nem támasztható alá. Támogató szolgálatot mőködtetı fenntartók és az ellátási terület Nem önkormányzati fenntartásban mőködı támogató szolgálatok Fenntartó Ellátást nyújtó szervezet Ellátási terület Move Kézenfogva Támogató Szolgálat Pápa város és a kistérség 8 települése Move Rehabilitációs és Szolgáltató Kht. 410 814 1226 Move Esély Támogató Szolgálat Ajka és Városlıd Move Béta Egymásért Támogató Veszprém város és a kistérség 3 Szolgálat települése Move Támogató Szolgálat Balatonfőzfı és a kistérség 8 települése Move Béta Szeretet Támogató Szolgálat Veszprém város és a kistérség 11 települése 502

18 Move Béta Fényesség Támogató Veszprém város és a kistérség 2 Move Béta Rehabilitációs Ipari Szolgálat települése és Szolgáltató Kht. Move Béta Emberiesség Támogató Devecser város és a kistérség 12 Szolgálat települése Move Béta Mindenkiért Támogató Pápa város és a kistérség 48 Szolgálat települése Együtt Egymásért Alapítvány Támogató Szolgálata Balatonfüred Balatonfüred város Összefogás Támogató Szolgálat Tapolca város ÉFOÉSZ Közhasznú Egyesület Tapolca Együtt Könnyebb Támogató Szolgálat Tapolca város és a kistérség 3 települése Segítünk Támogató Szolgálat Badacsonytomaj és a kistérség 15 települése Támogató Szolgálat Tapolca város Magyar Vöröskereszt Veszprém Fogyatékkal élık Támogató Szolgálata Várpalota város Megyei Szervezet Támogató Szolgálat Veszprém város Életet Segítı Alapítvány Napraforgó Támogató Szolgálat Veszprém város és Gyulafirátót település Tapolca és Környéke Kistérség Balatonfelvidéki Támogató Szolgálat Zalahaláp és a kistérség 13 Többcélú Társulása települése Magyar Máltai Támogató Szolgálat Veszprém város Szeretetszolgálat Egyesület Támogató Szolgálat Pápa város Önkormányzati fenntartásban mőködı támogató szolgálatok Egyesített Szociális Intézmény Pápa Támogató Szolgálat Pápa város Zirc Kistérségi Szociális Támogató szolgálat Zirc város és a kistérség 16 Szolgáltató Központ települése Családsegítı és Gondozási Támogató Szolgálat Ajka város Központ Ajka Napfény Szociális Segítı Támogató Szolgálat Sümeg város és a kistérség 20 Központ Sümeg települése Városi Népjóléti Gondozási Támogató Szolgálat Várpalota város és a kistérség 5 Központ Várpalota települése Balatonfüredi Szociális Támogató Szolgálat Balatonfüred város és a kistérség 19 Alapszolgáltatási Központ települése IV. I. 6. Közösségi ellátások A közösségi pszichiátriai ellátás olyan önkéntesen igénybe vehetı, hosszú távú, közösségi alapú gondozás, amelynek során a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történik. A szenvedélybetegek közösségi ellátása olyan önkéntesen igénybe vehetı, hosszú távú, közösségi alapú, az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történı gondozás, amelynek célja az életmódváltozás elindítása, segítése és folyamatos nyomon követése. A szociális törvény fenti ellátások biztosítását a 10000 fınél több állandó lakosú települések feladataként jelöli meg. A szolgáltatás létrehozásának határidejét az Sztv. 2008. december 31-ig írja elı. Közösségi ellátást, mint szolgáltatást a megyében mindössze két szervezet biztosít, a Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ, melynek ellátási területe Zirc, Bakonybél, Bakonynána, Borzavár, Eplény, Lókút, Nagyesztergár, Olaszfalu, Pénzesgyır és Porva településekre terjed ki, valamint a Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában mőködı Balatonfelvidéki Közösségi Szolgálat Tapolca városra és a Kistérségi Társulás mőködési területére kiterjesztve. IV. I. 7. Utcai szociális munka Az utcai szociális munka célja az ellátatlan, de az intézményes gondozással szemben bizalmatlan,

19 életvitelszerően az utcán tartózkodó egyének és csoportok szociális és mentális segítése, elsısorban életmentés, megelızés, integrálás céljából. Ellátási kötelezettség szempontjából az Sztv. rendelkezése értelmében az 50000 fınél több állandó lakosú települések érintettek. Veszprém megyében a megyeszékhelyen kívül nincs ellátási kötelezettséggel érintett település, itt a szolgálatot a város fenntartásában mőködı Szociális Gondozási Központ látja el. A 2007. június 30-i adatok alapján 141 esetszámot tartottak nyilván. Ajka város az önkormányzat fenntartásában mőködı integrált intézmény keretében mőködteti a szolgáltatást, ellátási területe a város közigazgatási területére terjed ki. Ellátási kötelezettség nélkül a Magyar Vöröskereszt is bekapcsolódik a feladat ellátásába, ellátási területe Várpalota, Balatonalmádi, Balatonfőzfı, Pétfürdı, İsi, Öskü, Berhida, Tés, Hajmáskér és Sóly települések. IV. I. 8. Nappali ellátások Idısek nappali ellátása Az idısek nappali ellátását nyújtó intézmények számában lényeges változás nem tapasztalható az alapkoncepció készítése óta eltelt idıszakban. A szolgáltatáshoz 28 településen lehet hozzájutni, Ajka városban kettı, Veszprém városban pedig négy klub található, így a telephelyekkel együtt 32 intézmény mőködik Az engedélyezett férıhelyek számában kismértékő csökkenés tapasztalható, 2003-ban 1030 férıhely állt rendelkezésre, 2007-ben pedig már csak 1015 férıhelyen van lehetıség az ellátás igénybe vételére. Az idıközben megszőnt szolgáltatások helyett új intézmények létrehozása történt meg önállóan, vagy társulási szerzıdés keretében. A klubok férıhely kihasználtsága változó, átlagosan 78 %, a legalacsonyabb mindössze 10 %-os, míg a legmagasabb 120 %-os férıhely kihasználtsággal mőködik. A balatonfüredi Idısek Klubja kivételével valamennyi határozatlan idejő mőködési engedéllyel rendelkezik. A Szociális törvény alapján ellátási kötelezettsége a 3000 fı feletti településeknek van, ami 17 települést érint, közülük Hajmáskér és Pétfürdı nem biztosít szolgáltatást. 11 település önként vállalt feladatként látja el az idısek nappali ellátását. Pozitív irányú elmozdulásként értékelhetı, hogy 5 település nyitottá tette a szolgáltatást abban a tekintetben, hogy az igénybevétel lehetıségét a szomszédos települések lakosságára is kiterjesztette. A fenntartók továbbra is döntıen a települési önkormányzatok, de az ellátásban szerepet vállal három civil szervezet (Tésen, Balatonfőzfın és Pápateszéren), valamint a megyei önkormányzat (Külsıvaton). Kiemelt jelentıséggel bír, hogy a szolgáltatás mőködtetésében megjelenik a kistérségi szerepvállalás, aminek jó példája a Kelet-Balatoni Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában mőködı, 4 településre kiterjedı intézményrendszer létrehozása, melynek gesztortelepülése Balatonalmádi, valamint a Zirc Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában mőködı intézmény, melynek ellátási területe a városon kívül Bakonynána településre is kiterjed. Idısek nappali ellátását nyújtó intézmények Fenntartó Település Eng. fhelyek száma 2007. 06. 30. Ellátottak száma 2007. 06. 30. Férıhelykihasználtság 2007. 06. 30 Mők. eng. jellege Önkormányzat Herend 20 17 85 % határozatlan Önkormányzat Pápa 45 37 82,2 % határozatlan Önkormányzat Balatonfüred 40 17 35 % határozott Önkormányzat Tapolca 30 26 87 % határozatlan Kelet-Balatoni Többcélú Kistérségi Társulás Balatonalmádi 40 37 92,5 % határozatlan Kelet-Balatoni Többcélú

20 Kistérségi Társulás Litér 30 36 120 % határozatlan Önkormányzat Devecser 45 21 47 % határozatlan Zirc Kistérség Többcélú 40 35 87,5 % Társulása Zirc határozatlan Önkormányzat Várpalota 30 30 100 % határozatlan Önkormányzat Ajka 50 50 40 50 80 % 100 % határozatlan Önkormányzat Sümeg 40 31 78 % határozatlan Önkormányzat Veszprém (4 telephely) 240 215 89,6 % határozatlan Önkormányzat Egyházaskeszı 30 21 70 % határozatlan Kelet-Balatoni Többcélú Kistérségi Társulás Szentkirályszabadja 15 20 115 % határozatlan Önkormányzat Várkeszı 25 17 68 % határozatlan Önkormányzat Noszlop 35 35 100 % határozatlan Önkormányzat Mindszentkálla 20 23 115 % határozatlan Önkormányzat Szentgál 20 0 0 határozatlan Kelet-Balatoni Többcélú Kistérségi Társulás Felsıörs 20 23 115 % határozatlan Önkormányzat Balatonkenese 30 25 83,3 % határozatlan Önkormányzat Csabrendek 10 6 60 % határozatlan Megyei Önkormányzat Külsıvat 30 6 20 % határozatlan Gondviselés Alapítvány Pápateszér 10 1 10 % határozatlan Támasz Idısek Otthona Kht. Balatonfőzfı 55 30 54,5 % határozatlan Megyei Vöröskereszt Tés 15 11 73 határozatlan Fogyatékosok nappali ellátása A fogyatékosok nappali intézménye a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségletek kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Az alapkoncepció készítésének idıszaka óta az Sztv-ben módosításra került az ellátási kötelezettséggel érintett önkormányzatok köre, így a hatályos rendelkezések értelmében a 10000 fınél több állandó lakosú települések kötelezı szociális feladatellátásaként rögzíti a fogyatékos személyek nappali ellátásának biztosítását, ami 2003. évben csak a 20000 fı feletti lakosságszámú településekre terjedt ki. Veszprém megyében valamennyi ellátási kötelezettséggel megjelölt település fenti szolgáltatás tekintetében eleget tesz törvényi kötelezettségének oly módon, hogy vagy önállóan mőködtet intézmény, vagy ellátási szerzıdés keretében oldja meg a feladatot (Ajka, Tapolca). A kistérségi szerepvállalás ennél az ellátási formánál is megjelenik, a Zirc Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott intézmény ellátási területe a kistérség 9 településére terjed ki, továbbá civil szervezetként az Életlehetıség Kht. a szolgáltatáshoz való hozzáférés lehetıségét Tapolca városon kívül a kistérség települései részére is felvállalja. A megyei önkormányzat szintén önként vállalt feladataként vesz részt ennek az ellátási formának a mőködtetésében a veszprémi és a lesencetomaji bentlakásos intézményekhez integráltan. A szolgáltatások száma, összehasonlítva a 2003. évi adatokat megkétszerezıdött, ezzel egyenes arányban nıtt az engedélyezett férıhelyek száma is, így jelenleg 228 fı ellátására van lehetıség. Az intézmények átlagos férıhely kihasználtsága 89 %-os, 5 intézmény 100 %-os férıhely kihasználtsággal mőködik, a mőködési engedély jellege a két megyei fenntartású intézmény kivételével határozatlan idıtartamú.

21 Fogyatékosok nappali ellátását nyújtó intézmények Fenntartó Település Eng. fhelyek száma 2007. 06. 30. Ellátottak száma 2007. 06. 30. Férıhelykihasználtság 2007. 06. 30. Mők. eng. jellege Önkormányzat Pápa 20 20 100 % határozatlan Önkormányzat Várpalota 10 10 100 % határozatlan Önkormányzat Balatonfüred 45 39 87 % határozatlan Önkormányzat Veszprém 60 38 63,3 % határozatlan Zirc Kistérség Többcélú határozatlan Társulása Zirc 16 16 100 % Megyei Önkormányzat Lesencetomaj 10 6 60 % határozott Megyei Önkormányzat Veszprém 6 6 100 % határozott Molnár Gábor Mőhely Alapítvány (2 telephelyen) Ajka 45 45 100 % határozatlan Életlehetıség Kht. Tapolca 16 15 94 % határozatlan Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátása Mindkét ellátási forma kiépítettsége hiányos a megye szolgáltató rendszerében annak ellenére, hogy ellátási kötelezettséggel minden 10000 fı feletti állandó lakosságszámú település érintett a törvényi rendelkezés szerint. Jelenleg egy pszichiátriai betegek nappali intézménye mőködik a megyében Zirc városában, a Zirc Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában 20 engedélyezett férıhelyen. A szolgáltatás ellátási területe Zirc városára és a kistérség 8 településére terjed ki. Erre a szolgáltatási formára az igény jelentıs, amit bizonyít, hogy a férıhely kihasználtság 90 %-os. Ellátási kötelezettséggel érintett a megye 6 városa (Ajka, Veszprém, Balatonfüred, Pápa, Tapolca, Várpalota). A szenvedélybetegek nappali ellátásának biztosítása szintén a 10000 feletti lakosságszámú települések kötelezı feladata, azonban mindössze Veszprém város tesz eleget ennek a feladatának az Alkohol-Drogsegély Ambulancia Egyesülettel kötött feladat-ellátási szerzıdés keretében. A 20 engedélyezett férıhely kihasználtsága az elmúlt 4 évben folyamatosan 100 %-os volt, ami jelzi a valós igények meglétét, ezzel együtt a szolgáltatás szükségességét. Ellátási kötelezettséggel Ajka, Balatonfüred, Pápa, Tapolca és Várpalota érintett, azonban ezeken a településeken a szolgáltatás biztosítására a koncepció készítésének idıpontjában nem került sor Pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek nappali ellátását nyújtó intézmények jellemzı adatai: Eng. fhelyek Ellátottak Férıhely Fenntartó Település száma száma kihasználtság 2007. 06. 30. 2007. 06. 30. 2007. 06. 30. Mők. eng. jellege Pszichiátriai betegek nappali ellátása Zirc Kistérség Többcélú Társulása Zirc 20 18 90 % határozatlan Szenvedélybetegek nappali ellátása Alkohol-Drogsegély Ambulancia Veszprém 20 20 100 % határozatlan Nappali melegedı A nappali melegedı által nyújtott szolgáltatás lehetıséget biztosít a hajléktalan személyek napközbeni tartózkodására, a közösségi együttlétre, a tisztálkodásra, ruházat tisztítására és az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására. A hajléktalan személyek ezen ellátási formáját megyei viszonylatban 6 települési

22 önkormányzatnak kötelezı feladatként biztosítani kellene, ezzel szemben mindössze a megyeszékhely tart fenn egy 80 férıhelyes részleget a Szociális Gondozási Központhoz integráltan, valamint Várpalota város a Magyar Vöröskereszttel kötött feladat-ellátási szerzıdés keretében 25 engedélyezett férıhelyen nyújt szolgáltatást. Ellátási kötelezettséggel érintett, de annak jelenleg nem tesz eleget Ajka, Balatonfüred, Pápa és Tapolca. IV. II. Szakosított ellátások Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekrıl az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelı szakosított ellátási formában kell gondozni. IV. II. 1. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Az Sztv. definíciója értelmében, ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekrıl az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelı szakosított ellátási formában kell gondozni. Veszprém megye szociális ellátórendszerében a bentlakásos intézményi struktúra, így az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények tekintetében is tapasztalhatók változások, aminek eredményeként szerény mértékben, de bıvült az önkormányzati és a nem állami fenntartásban mőködı szolgáltatásokat nyújtó intézmények száma, emelkedett a férıhelyek mennyisége és mindössze egy új szolgáltatás vonatkozásában, de bıvült az ellátási paletta is a fogyatékosok gondozóházának megjelenésével. Az átmeneti ellátási forma azok számára nyújt szolgáltatást, akik idıs koruk, betegségük, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, vagy szenvedélybetegségük miatt idılegesen nem képesek önmagukról gondoskodni, ellátásuk családjukban vagy lakókörnyezetükben nem oldható meg, illetve az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. Az átmeneti jellegbıl adódóan az ellátás a hajléktalanok átmeneti elhelyezést nyújtó intézménye kivételével legfeljebb egyévi idıtartamra vehetı igénybe, aminek meghosszabbítására indokolt esetben ismételten további egy évre van lehetıség. A hajléktalan személyek ellátására szakosodott átmeneti jellegő szolgáltatások az éjjeli menedékhely és az átmeneti szállás. A feladat ellátására a jogszabályi rendelkezés értelmében a 30000 fınél több állandó lakosú települések kötelezettek. Fenti ellátásokat biztosító intézményrendszer a megye szakosított ellátási rendszerében a szolgáltatások száma és a rendelkezésre álló férıhelyek tekintetében is meghatározó szerepet tölt be. Idıskorúak gondozóháza Az alapkoncepció készítése óta eltelt idıszakban nagy volumenő változás az idısek számára létrejött átmeneti intézmények vonatkozásában nem történt. A szociális törvény módosítása az ellátási kötelezettséget a korábban 10000 lakosú települések helyett leszőkítette a 30000 fı feletti településekre. Idısek átmeneti intézményének önálló mőködtetésével Ajka és Pápa város eleget tesz jogszabályi kötelezettségének, a megyeszékhely önkormányzata a feladatot az Életöröm Idısek Otthona Khtval kötött feladat-ellátási szerzıdés keretében látja el. Ellátási kötelezettség nélkül Várpalota város