ÜZLETSZABÁLYZAT. Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet Tompa, Szabadság tér 16. Cg:

Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet 6422. Tompa, Szabadság tér 16. Cg: 03-02-000296. ÜZLETSZABÁLYZAT Tevékenységi engedély száma és kelte: ÁPTF engedély száma: 904/1997/F. 1997. november 28 ÁPTF engedély száma: 10/1999. 1999. január 26. PSZÁF engedély száma: E-I-592/2005. 2005. június 08. PSZÁF engedély száma: E-I-284/2008. 2008. március 27. Jelen Üzletszabályzatot a Takarékszövetkezet Igazgatósága 2015. március 31.-én megtartott Igazgatósági ülésén a 8/2015-3/3 a. számú határozatával elfogadta, egyben a korábban hatályos Üzletszabályzat hatályát veszti. Hatályos: 2015. február 1. Kelt: Tompa, 2015. március 31. Kabai Józsefné Igazgatóság elnöke 1

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános rendelkezések... 3 1.1. Üzletszabályzat nyilvánossága, módosítása... 5 1.2. Takarékszövetkezet és az Ügyfél együttműködése, tájékoztatás... 5 1.3. Az Ügyfél és a Takarékszövetkezet képviselete... 7 1.4. Írásbeliség... 7 1.5. Ellenérték... 7 1.6. A Takarékszövetkezet felelőssége... 8 2. Üzleti titok, banktitok és bankinformáció... 9 2.1. Üzleti titok... 9 2.2. Banktitok... 9 2.8. Titoktartási kötelezettség... 9 2.8. Titoktartási kötelezettség alóli mentesség... 9 3. A központi hitelinformációs rendszer... 14 3.1. A KHR részére történő adatszolgáltatás célja...14 3.2. A KHR-nek átadható referencia-adatok köre.14 3.3. Az ügyféllel valóírásabeli kommunikáció, tájékoztatás formái.20 3.4. Tájékoztatás kérése 20 3.5. Az adatszolgáltatással kapcsolatos jogorvoslati eszközök.21 3.6. Információnyújtás...21 4. Közreműködő igénybevétele..22 5. Amegbízások általános szabályai...22 6. Ügyfélátvilágítás 22 7. Betétgyűjtés 25 7.1. Betételhelyezés... 25 7.2. Betétek okmányai... 28 7.3. Rendelkezési jogosultság a betét felett... 29 7.4. A betétek lekötése... 30 7.5. A betétek kamatai... 30 7.6. A kamat jóváírásának időpontja... 32 7.7. A kamat mértékének megváltoztatása... 33 7.7 A kamat mértékének megváltoztatása...33 7.8. A takarékszövetkezetnél elhelyezhető betétek típusai... 33 7.8.1. Kamatozó könyves takarékbetét... 33 7.8.2. Takaréklevél... 34 7.8.3. Lakáscélú betétek... 34 7.8.4. Takarék számlabetét... 34 7.8.5. Értékpapírszerű betétek... 35 7.8.6. Egyéb betétek... 35 7.9. A betétszámlák negszüntetésének módja, költsége... 36 7.10. A betétesek tájékoztatása... 36 8. Hitel és pénzkölcsön nyújtása... 36 8.1.1. Hitelnyújtás... 36 8.1.2. Pénzkölcsön nyújtása... 36 8.2. A hitelezés általános szabályai... 37 8.2.1. Szerződéskötés előtti tájékoztatás... 37 8.2.2. Kölcsönigénylés... 37 8.2.3. A kölcsönigény befogadása... 37 2

8.2.4. A kölcsön engedélyezésre való előkészítése - fedezet értékelés...37 8.2.5. Kölcsönbírálat, döntés (elutasítás vagy engedélyezés)... 38 8.2.6. Kölcsönszerződés, biztosítéki szerződés megkötése... 38 8.2.7. Kölcsönfolyósítás... 39 8.2.8. A kölcsön céljának megfelelő felhasználás ellenőrzése... 39 8.2.9. A szerződés megszűnése... 39 8.2.10. Szerződésszegés... 39 9. Biztosítékok.....41 9.1. A biztosítékokra vonatkozó általános szabályok....41 9.1.1. Biztosítékok (a 2014. március 15. napja előtt létrejött biztosítéki jogviszonyokra vonatkozó rendelkezések)... 41 9.1.2. Biztosítékok (a 2014. március 15. napját követően létrejött biztosítéki jogviszonyokra vonatkozó rendelkezések)... 53 9.1.2.1. A biztosítékokra vonatkozó általános szabályok...53 9.1.2.2. A hitel - illetve kölcsönszerződést biztosító mellékkötelezettségek, biztosítási szerződések ( szerződési biztosítékok köre ) 54 9.1.3. Az egyes szerződési biztosítékok... 55 10. A fogyasztók részére történő kölcsönnyújtás szabályai... 65 10.3.1. A hitelszerződést megelőző tájékoztatás... 68 10.3.1. A takarékszövetkezet a fogyasztót - a fogyasztó által megadott információk alapján - (jogszabályban előírt formanyomtatvány kitöltésével) az alábbiakról köteles tájékoztatni:...69 10.3.4. Az előzetes tájékoztatási kötelezettség egyéb szabályai:...72 10.5. A fogyasztói kölcsönszerződés tartalma... 73 10.6. A szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításának szabályai...75 10.7. A hiteldíj a hitelek kamata, kezelési költsége 79 10.8. A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció 85 10.9. A kölcsönök törlesztése... 85 10.10. A szerződés megszüntetése a fogyasztó által 87 10.11. Az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárások... 88 11. Egyes fogyasztási tipusú kölcsönök... 89 11.1. Személyi kölcsön:... 89 11.2. Jelzáloghitel..89 11.3. Bankszámlahitel... 89 11.4. Kedvezményes építési kölcsönök és támogatások 91 11.4.1. Jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom...96 11.5. Takarékszövetkezet által nyújtott lakáscélú ( piaci kamatozású ) hitelek feltételei.97 12. Vállalkozói Hitelezés..97 13. Faktoring...102 14. Pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása... 107 15. Pénzügyi szolgáltatások közvetítése... 126 16. Bankkártya szolgáltatás... 127 17. Biztosítási ügynöki tevékenység... 145 18. Kiszervezett tevékenység... 145 19. A pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a takarékszövetkezet tulajdonába került ingatlanfedezet hasznosítására... 147 20. A fogyasztóknak nyújtott hitelek, kölcsönök és pénzügyi lízing esetén alkalmazandó szabályok... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3

21. Mellékletek... 186 1. Általános rendelkezések Jelen Üzletszabályzat tartalmazza a Takarékszövetkezet által nyújtott szolgáltatások feltételeit. Amennyiben a Takarékszövetkezet általános szerződési feltételeket alkalmaz, azok az üzletszabályzat elválaszthatatlan mellékletei. A Takarékszövetkezet és az ügyfele közötti szerződéssel kapcsolatos jogvita esetén a magyar jog alkalmazandó. A Takarékszövetkezet az alábbi magatartási kódexeknek vetette magát alá: (A magatartási kódex: olyan - piaci önszabályozás keretében létrehozott - megállapodás vagy szabályegyüttes, amely valamely kereskedelmi gyakorlat vagy tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határoz meg azon vállalkozások számára, amelyek a kódexet magukra nézve kötelezőnek ismerik el.) - A Takarékszövetkezet a 2009. szeptember 6-án kelt A lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartás kódex - rendelkezéseinek alávetette magát. - A Takarékszövetkezet csatlakozott az Európai Megállapodás a lakáshitelekre vonatkozó szerződéskötés előtti információkról szóló önkéntes magatartási kódexről (2001/193/EK) című ajánláshoz és alkalmazza az abban megfogalmazott tájékoztatási elveket, gyakorlatot. A fenti magatartási kódexek elérhetők a Takarékszövetkezet ügyfelek számára nyitva álló helyiségeiben, a Takarékszövetkezet honlapján, illetve a http://www.pszaf.hu/bal_menu/szabalyozo_eszkozok/magatartasi_kodex linken Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek utóbb egyedileg nem tárgyaltak meg. Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha az alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, annak lényegére - ha a szerződés megkötésének módja, körülményei azt lehetővé teszik - előzetes tájékoztatást kapjon és azt kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadja. Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé. Tisztességtelen az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. 4

Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető. Nem minősül tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg. Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja. A Takarékszövetkezet és az Ügyfelek üzleti kapcsolatára a vonatkozó jogszabályok rendelkezései és az Üzletszabályzat rendelkezései az irányadóak. A Takarékszövetkezet és Ügyfelei között létrejövő jogviszony tartalmát a vonatkozó jogszabályok keretei között létrehozott egyes szerződések határozzák meg. Az üzletszabályzat alkalmazásában Felek: az Ügyfél és a Takarékszövetkezet. Ügyfél az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, természetes személy, amelynek /akinek részére a Takarékszövetkezet pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújt. Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. Vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó. Kétség esetén a vállalkozás jelleget vélelmezni kell. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, az alapítvány gazdasági tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Mikrovállalkozás: az a vállalkozás, amelynek - a szerződés megkötésének időpontjában - az összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és a szerződés megkötését megelőző üzleti évben éves árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró vagy a szerződés megkötését megelőző üzleti év utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeg. 1.1. Üzletszabályzat nyilvánossága, módosítása Az Üzletszabályzatok és azok módosításai nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti és megismerheti. A Takarékszövetkezet Üzletszabályzatait jogosult módosítani új pénzügyi szolgáltatások bevezetése, vagy meglévő szolgáltatások megszűntetése, módosítása esetén. A Takarékszövetkezet az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzé teszi - elektronikus szolgáltatások nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, a honlapján is elérhetővé teszi - Üzletszabályzatait, szerződési feltételeit, a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét, valamint ezek módosításait. Az ügyfél kívánságára a Takarékszövetkezet ingyenesen rendelkezésre bocsátja üzletszabályzatait és a jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat. 1.2. Takarékszövetkezet és az Ügyfél együttműködése, tájékoztatás A Takarékszövetkezet és az Ügyfél üzleti kapcsolataiban kölcsönösen együttműködnek, ennek megfelelően az ügylet szempontjából jelentős tényekről, körülményekről, változásról 5

késedelem nélkül kötelesek egymást értesíteni, az egymáshoz intézett kérdésekre válaszolni, egymás figyelmét az esetleges tévedésekre és mulasztásokra felhívni. A Takarékszövetkezet ügyfeleit közérthetően és egyértelműen köteles tájékoztatni a pénzügyi szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, illetve módosulásáról. Az Ügyfél 5 munkanapon belül köteles értesíteni a Takarékszövetkezetet, amennyiben személyét vagy - jogi személy esetén - jogi státuszát érintő változás történt, elnevezése, címe, jegyzett tőkéjének mértéke vagy a Takarékszövetkezethez bejelentett képviselőjének személye megváltozott. Az Ügyfél köteles megadni minden, az ügylettel összefüggő adatot és felvilágosítást, amelyeket a Takarékszövetkezet döntéséhez, az ügylet vagy az Ügyfél megítéléséhez szükségesnek tart. A tájékoztatási kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül és az Ügyfél felel a tájékoztatási kötelezettségének megsértéséből adódó esetleges kárért. A kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően az Ügyfél haladéktalanul értesíti a Takarékszövetkezetet, ha valamely, a Takarékszövetkezettől várt értesítés nem érkezett meg időben. E kötelezettség elmulasztásának következményei az Ügyfelet terhelik. A Takarékszövetkezet az Ügyfél részére szóló értesítéseket az Ügyfél rendelkezéseinek megfelelően, a Takarékszövetkezet hivatali helyiségében az Ügyfélnek vagy az ügyfél meghatalmazottjának adja át, vagy az általa megadott kézbesítési címre küldi. A tájékoztatás történhet papíron vagy tartós adathordozón, illetve elektronikus úton is. Tartós adathordozónak minősül: az olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. A Takarékszövetkezet nem felel azért, ha a megadott név, cím pontatlansága, változása miatt vagy más a Takarékszövetkezeten kívülálló okból a kézbesítés elhúzódik vagy eredménytelen. Az Ügyfél részére szóló iratokat a Takarékszövetkezet nem köteles ajánlottan vagy tértivevénnyel postára adni. Ellenkező bizonyításig az elküldést megtörténtnek kell tekinteni, ha az eredeti irat másolata / elektronikus példánya vagy kézjeggyel ellátott példánya vagy pedig az elküldést igazoló kézjeggyel ellátott feladójegyzék a Takarékszövetkezet birtokában van. Az előző pontban foglaltak nem vonatkoznak a bankjegyekre, értékpapírokra, valamint egyéb értéket képviselő okmányokra, küldeményekre, amelyeket fokozott biztonsággal kell kezelni. A Takarékszövetkezet a tőle elvárható gondossággal megválasztott módon továbbítja ezeket a küldeményeket, de az Ügyfél költségére és veszélyére. Az olyan iratokat, amelyek kézbesítése megtörténtét hitelt érdemlően kell igazolni, tértivevénnyel célszerű kézbesíteni. A szokásos postai idő elteltével a Takarékszövetkezet jogosult úgy tekinteni, hogy írásos értesítését az Ügyfél megkapta. A szokásos postai idő mértékére vonatkozóan a Magyar Posta Hirdetményeiben foglalt határidők az irányadóak. 6

A Takarékszövetkezethez írásos küldemények érkezésére a Takarékszövetkezet nyilvántartása az irányadó. A Takarékszövetkezet az Ügyfél kérésére igazolást ad a küldemény átvételéről. A Takarékszövetkezet részére szóló írásos küldeményeket arra a címre kell küldeni, ahol az Ügyfél számláját vezetik, illetve ahol a szerződést kötötték, vagy amit a Takarékszövetkezet erre a célra megadott az Ügyfél részére. Folyamatos szerződések esetén a Takarékszövetkezet évente legalább egy alkalommal, valamint a szerződés lejártakor egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást /kivonatot/ köteles küldeni az Ügyfelei részére. A számláról megküldött kimutatást - az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást; ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét. Az Ügyfél - a saját költségére - a kérést megelőző 5 évben végrehajtott egyedi ügyletekről kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást a Takarékszövetkezet legkésőbb 90 napon belül tartozik az Ügyfélnek írásban megküldeni. 1.3. Az Ügyfél és a Takarékszövetkezet képviselete A Takarékszövetkezet az üzleti kapcsolatok biztonsága érdekében köteles meggyőződni az Ügyfél képviseletében eljáró személyek képviseleti jogosultságáról. Üzleti tárgyalások vagy megbízások teljesítése előtt kérheti a képviseleti jog megfelelő, okirattal történő igazolását. A Takarékszövetkezet képviseletére és aláírásra jogosultak névsorát és aláírását a Takarékszövetkezet üzlethelyiségében - az ügyfél által látható helyen - kifüggeszti. Az Ügyfél a Takarékszövetkezet képviselőjének tekintheti azokat a személyeket, akiket az Ügyfél részére a Takarékszövetkezet szervezeti egységének vezetője vagy annak megbízottja ilyenként bemutat. Az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben dolgozó alkalmazottak a Takarékszövetkezet képviselőinek tekintendők. A Felek a másik fél bejelentett képviselőit és aláírásaikat jogosultak mindaddig érvényesnek tekinteni, amíg a képviseleti jog visszavonásáról szóló írásos értesítés nem érkezett meg. A Takarékszövetkezet az Ügyfél megbízásain szereplő aláírásokat gondosan köteles megvizsgálni és ha azt tapasztalja, hogy az aláíró jogosulatlan vagy aláírása a bejelentett mintától eltérő, a Takarékszövetkezet az ok megjelölésével a megbízást nem teljesíti. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan megbízások teljesítéséért, amelyeknek jogosulatlan vagy hamísított voltát a tőle elvárható gondos vizsgálat alapján sem lehetett felismerni. 1.4. Írásbeliség Mind a Takarékszövetkezet, mind az Ügyfél az egymásnak szóló értékesítéseket, megbízásokat, valamint szerződéseket kötelesek írásba foglalni, illetve írásban megerősíteni. A Takarékszövetkezet pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban köthet és a szerződés egy eredeti példányát köteles az Ügyfélnek átadni. A telefaxon érkező megbízást, közleményt teljes értékű írásbeli bejelentésként kell kezelni. 7

A telefonon, táviratban érkező megbízások teljesítését a Takarékszövetkezet az írásbeli megerősítésig függőben tartja. Az Ügyfél felel minden olyan kárért, amely a telefonkapcsolatban vagy a táviratban előforduló tévedés, félreértés következménye, hacsak a tévedés nem a Takarékszövetkezet hibájából ered. Különösen vonatkozik ez arra az esetre, ha a Takarékszövetkezet az Ügyfél külön kérésére az írásos megerősítés kézhezvétele előtt teljesít rendelkezést. 1.5. Ellenérték Az Ügyfél a Takarékszövetkezet szolgáltatásaiért kamatot, jutalékot illetőleg díjat és költségtérítést fizet. A Takarékszövetkezet által felszámított térítés mértékét és megváltoztatásának feltételeit a Takarékszövetkezet és az Ügyfél közötti szerződés, általános szerződési feltételek, Hirdetmények tartalmazzák. A szerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit is. Az ellenérték megfizetése - ellenkező kikötés hiányában - felmerüléskor esedékes. Pénztartozás késedelmes teljesítése esetén az Ügyfél a jogszabályban illetve a szerződésben meghatározott mértékű késedelmi kamatot tartozik fizetni. A kamatokat és az időtartamhoz kötött díjakat, továbbá jutalékokat naptári napokra a jelen Üzletszabályzatban meghatározott képletek alapján kell számítani. Ha a Takarékszövetkezet a szerződéseiben kikötötte a kamatok, díjak, költségek törvényben meghatározott feltételek (ok-lista) szerinti egyoldalú megváltoztatásának jogát, úgy az új mértékeket Hirdetményben, postai úton, vagy elektronikus úton teszi közzé, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott tájékoztatási határidők betartásával. A módosított ellenérték a hatályba lépés időpontjában a szerződés részéve válik, amennyiben az ügyfél nem tesz a jogviszony megszűntetésére irányuló nyilatkozatot. Szerződés egyoldalúan nem módosítható a Takarékszövetkezet részéről új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható. 1.6. A Takarékszövetkezet felelőssége A Takarékszövetkezet a hitelintézeti tevékenysége és a szerződések teljesítése során mindenkor az Ügyfél érdekeinek - az adott körülmények lehető legteljesebb - figyelembevételével és a legnagyobb gondossággal jár el. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan károkért, amelyek erőhatalom, hatósági rendelkezés, a szükséges hatósági engedély megtagadása, vagy késedelmes megadása okából következtek be. A Takarékszövetkezet azonosító irat elvesztéséből vagy illetéktelen személy által történő felhasználásából eredő károkért nem felel. A Takarékszövetkezet felelősségének korlátozása nem érinti azt a felelősséget, amelyet a Ptk. szerint szerződésben érvényesen kizárni nem lehet. A Takarékszövetkezet nem felel az okmányok eredetiségéért, érvényességéért, azok módosításáért, ha azok hamisított volta a tőle elvárható gondos vizsgálat alapján sem ismerhető fel. Nem vállal felelősséget kisebb jelentőségű hibákért, melyek a nagy tömegű megbízás teljesítése során tőle elvárható gondosság mellett is előfordulhatnak. 8

2. Üzleti titok, banktitok és bankinformáció 2.1. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult ide nem értve a magyar államot - jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné és amelynek titokban tartása érdekében a a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. A Takarékszövetkezet ügyvezetése dönt abban a kérdésben, hogy milyen információ, stb. minősül üzleti titoknak. A Takarékszövetkezet vezető állású személyei és alkalmazottai kötelesek a tudomásukra jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani. 2.2. Banktitok Minden olyan, az egyes ügyfelekről a Takarékszövetkezet rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a Takarékszövetkezet által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára továbbá a Takarékszövetkezettel kötött szerződéseire vonatkozik. (A banktitok szempontjából Ügyfél mindenki, aki / amely a Takarékszövetkezet szolgáltatását igénybe veszi.) A felek jogügyletei tekintetében a banktitok fogalmi körébe tartoznak különösen az Ügyfélnek a Takarékszövetkezetnél vezetett bármely számlájának forgalmára, a felvett hitelének összegére és feltételeire, továbbá a Takarékszövetkezetnél elhelyezett betéteire vonatkozó adatok. 2.3. Titoktartási kötelezettség A Takarékszövetkezet - ideértve a tisztségviselőket (Igazgatóság és Felügyelőbizottság tagjai), a vezető állású és egyéb alkalmazottakat - a tudomására, illetve birtokába jutott üzleti titkot vagy banktitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megtartani. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg a banktitkok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat a jogszabályokban (Hpt) meghatározott körön kívül a Takarékszövetkezet, illetve az Ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel. Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a Takarékszövetkezetnek, vagy a Takarékszövetkezet Ügyfeleinek hátrányt okozzon. 2.4. Titoktartási kötelezettség alóli mentesség 9

Az üzleti titok megőrzésére vonatkozó titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró a) Felügyelettel (MNB), b) Országos Betétbiztosítási Alappal (OBA), önkéntes betét- és intézményvédelmi alappal, c) MNB-vel, d) nemzetbiztonsági szolgálattal, e) Állami Számvevőszékkel (ÁSZ), f) Gazdasági Versenyhivatallal (GVH), g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel, h) vagyonellenőrrel i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervvel szemben. A titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró a) nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében, b) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben. c) a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben. A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a nyomozó hatóságot, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet a "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, önálló jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak minősülő adatokról. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet vagy az MNB által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a) a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából, vagy b) ha olyan helyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását az államháztartásért felelős miniszter és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére. Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha - a Takarékszövetkezet Ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitok kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratokba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad, nem szükséges a banktitok kiadására vonatkozó felhatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a Takarékszövetkezettel megkötendő szerződés keretében adja meg, - törvény (Hpt.) a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, - a Takarékszövetkezet érdeke ezt az Ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. 10

A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, a Pénzügyi Békéltető Testülettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, az Áht. 120/B. (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF), b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel és jegyzővel valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, c) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval, d) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel, e) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal, f) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel, g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, h) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 17. (5) bekezdésében meghatározott esetben a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel, i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel, j) bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban - ideértve az 1994. évi LIII. törvény 79/C. (2) bekezdés alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is - eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján bekapcsolódni szándékozó kincstárral. k) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával l) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásáról szóló törvény szerinti feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel és az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó állami támogatások - az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek előállításához és kereskedelméhez nyújtott támogatások és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások, valamint külön jogszabályban más miniszter feladatkörébe utalt támogatások kivételével - versenyszempontú ellenőrzésének hazai koordinálásáért felelős miniszterrel m) lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából feladatkörében ellenőrzést végző kincstárral n) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén. 11

o) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a pénzügyi intézménynél működő vagy volt könyvvizsgálója ellen indított fegyelmi eljárás keretében a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával, p) a feladatkörében eljáró kormányzati ellenőrzési szervvel szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén. A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a) az adóhatóság és a Felügyelet nemzetközi szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a Takarékszövetkezettől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot, b) a hitelintézet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. -ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot. c) a Takarékszövetkezet a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 13. (1) bekezdése alapján szolgáltat adatot. A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a) a pénzügyi intézmény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti, b) a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg a pénzügyi információs egységként működő hatóság - a Pmt. -ben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot - írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől. (8) A Felügyelet, valamint az MNB jogszabályban, a Takarékszövetkezet számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni. (9) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a Takarékszövetkezet az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. Nem jelenti a banktitok sérelmét a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, b) a pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, pénzforgalmi számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás, továbbá téves utalás esetén a teljesített átutalási megbízás megbízója, illetve a megbízó számlavezetője javára történő adatátadás, a megbízás szerint kedvezményezett, nem pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, címére vonatkozóan, c) a Takarékszövetkezet, valamint a kizárólag garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy részéről a külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerbe, illetve e rendszerből a külön törvényben meghatározott referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott referenciaadat-szolgáltatás, d) a Takarékszövetkezet által felhatalmazott könyvvizsgálóknak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás, e) a Takarékszövetkezet igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó 12

személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás, f) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása, g) a Felügyelet által - a banktitokra vonatkozó szabályok betartásával - a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása 1. statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, 2. a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából az államháztartásért felelős miniszter részére. h) a Takarékszövetkezet által a külföldi pénzügyi intézmény számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha a Takarékszövetkezet ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult és a külföldi pénzügyi intézménynél (adatkezelőnél) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal, i) a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges, és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, amennyiben a megállapodás tartalmazza az adatok bizalmas kezelésére, illetőleg felhasználására vonatkozó rendelkezést, továbbá a Felügyelet hozzájárulását a külföldi felügyeleti hatóságnak átadott adatok külföldi illetékes bűnüldöző szervnek történő továbbításához, j) a Takarékszövetkezet által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére, k) a Hpt. IX fejezetében, a Tpt. XIX/A. és XIX/B. fejezetében, valamint a Bit. Nyolcadik részének III/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás, l) a Felügyelet által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére. m) az Országos Betétbiztosítási Alap által külföldi betétbiztosítási rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított. n) a Takarékszövetkezet által vállalt kockázat fedezetét nyújtó harmadik személy részére, a kockázatvállalás alapján fennálló követelés összegére és esedékességére vonatkozó adatszolgáltatás, o) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása. p) az MNB részére, írásbeli megkeresés alapján az MNB tv. 4. (1)-(7) bekezdéseiben meghatározott alapvető feladatai teljesítése érdekében végrehajtott műveletei biztosítékául szolgáló hitelkövetelésekre vonatkozó adatátadás, q) a Takarékszövetkezet által a Takarékszövetkezettel szerződéses kapcsolatban levő közvetítő részére a közvetítő által közvetített pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatszolgáltatás, r) Felügyelet által a Hpt. szerinti válsághelyzetben az Európai Unió tagállamai központi bankjainak vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek. 13

s) a pénzügyi intézmény ügyfele által nyilvánosságra hozott állítással összefüggésben a pénzügyi intézmény részéről a közte és ügyfele közötti jogviszonyra vonatkozó, a nyilvánosság előtti válaszadáshoz szükséges mértékben történő adatközlés. t) az MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérelme alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben, u) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása és a fizetési műveletek feldolgozása, elszámolása és teljesítése keretében a fizetési megbízás teljesítése céljából pénzügyi intézmény és pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltató által a fizetési műveletek feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő pénzügyi intézmények és pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltatók részére történő adattovábbítás. 3. A központi hitelinformációs rendszer A KHR olyan zárt rendszerű adatbázis, amelyben kizárólag a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben (2011. évi CXXII. törvény) meghatározott referenciaadatok kezelhetők. A nyilvántartott adatok kezelésének célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében. A KHR nyilvántart valamennyi olyan természetes személyt, illetve vállalkozást, akinek vagy amelynek referenciaadatait a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás kezeli. A Takarékszövetkezet a KHR-be való adatot szolgáltató referenciaadat-szolgáltatónak minősül. Az egymás között történő adatátadás tényéről, időpontjáról és az átadott adatok köréről mind a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak, mind a referenciaadat-szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie. A KHR-ben rögzített adatok banktitoknak minősülnek és ennek megfelelő jogi védelem alatt állnak. Nem jelenti a banktitok sérelmét a Takarékszövetkezet részéről - a KHR.tv szerinti - a KHR-be, illetve e rendszerből referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott adatszolgáltatás. 3. 1. A KHR részére történő adatszolgáltatás célja: - a Takarékszövetkezet pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés megkötését megalapozó döntés meghozatala, - tájékoztatás nyilvántartottak/ügyfelek részére. A szerződéskötést megelőzően a Takarékszövetkezet köteles ismertetni természetes személy Ügyfelével a KHR-ből a hitelképesség megállapítása érdekében beszerzett adatokat, valamint az adatokból a hitelképességre vonatkozóan levonható következtetéseket, szükség esetén az figyelmezteti Ügyfelét a pénzügyi szolgáltatási szerződés (hitelfelvétel, stb) kockázataira. A Takarékszövetkezet csak abban az esetben köt szerződést az Ügyféllel, ha a KHR-ben lévő információra is tekintettel megfelelő adósnak tartja. 14

3. 2. A KHR-nek átadható referencia-adat: bármely olyan adat, ideértve a nyilvántartott személyazonosító adatait is, amelyet a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás törvény alapján kezelhet. A Takarékszövetkezet az Ügyfél adatainak egy részét a szerződés megkötése után, más részét bizonyos események bekövetkeztekor adja át a KHR-nek. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződések: pénzügyi szolgáltatási szerződés, befektetési hitelszerződés, értékpapír kölcsönzési szerződés, hallgatói hitelszerződés. A pénzügyi szolgáltatások körében az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződések: - hitel és pénzkölcsön nyújtása; - pénzügyi lízing; - olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak; - kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása; A KHR törvény 2..(1). bek. g) pontja alapján az egyéni vállalkozó nem minősül a KHRben nyilvántartott természetes személynek. A Takarékszövetkezet az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés előkészítése során az MNB honlapján közzétett mintatájékoztató alapján - tájékoztatja a szerződés megkötése ügyében eljáró természetes személyt a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megillető jogokról, arról, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni, arról, hogy adatai a szerződéskötést követően átadásra kerülnek, valamint a törvényben meghatározott esetekben átadásra kerülhetnek. Az írásbeli tájékoztató átvételét, illetve megtörténtét a szerződéskötéskor az ügyfél aláírásával igazolja. Az adatok átadását megelőzően a Takarékszövetkezet köteles beszerezni az Ügyfél írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e adatainak más referenciaadat-szolgáltató általi lekérdezéséhez, átvételéhez. (kivéve a B. pont szerinti adatok átvételét.) A hozzájáruló nyilatkozat az Ügyfél valamennyi adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére vonatkozik. Ha az ügyfél ezen nyilatkozata tartalmán a későbbiekben változtat és hozzájárulását visszavonja vagy megadja, úgy minden esetben az időben legkésőbb keletkezett írásbeli nyilatkozata lesz irányadó minden adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére. Ha az Ügyfél nem járul hozzá adatainak más referenciaadat-szolgáltató általi lekérdezéséhez, átvételéhez, úgy a KHR-től az A/ d) pont szerinti, valamint a B. pont szerinti adatok vehetők át a KHR-ből. Amennyiben az ügyfél nem járul hozzá adatai KHR-ből történő átvételéhez, a hozzájárulás megtagadását a KHR tartalmazza. 15

Az Ügyfél - a szerződés megkötésekor vagy a szerződés fennállása alatt - a Takarékszövetkezet útján írásban kérheti, hogy az A/ a-b) pont szerinti adatait a szerződés megszűnését követő legfeljebb 5 évig a kezelje még a KHR. Az Ügyfél e kérését írásban bármikor visszavonhatja - a szerződéses jogviszony megszűnéséig a Takarékszövetkezet útján, azt követően a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál közvetlenül. Adatátadás természetes személyek esetén A) Szerződéskötéshez kapcsolódó adatátadás, a KHR-ben nyilvántartott adatok Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződéskötés esetén a Takarékszövetkezet az alábbi adattípusokat adja át a szerződéskötést követően a KHR-be: Azonosító adatok: a) név, b) születési név, c) születési idő, hely, d) anyja születési neve, e) személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány száma (az 1992. évi LXVI. törvény szerint), f) lakcím, g) levelezési cím, h) elektronikus levelezési cím. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai: a) a szerződés típusa és azonosítója (száma), b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, c) ügyféli minőség (adós, adóstárs), d) a szerződés összege, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, A szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatok (rendszeres adatszolgáltatás alapja): a) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme, b) fennálló tőketartozás összege és pénzneme. A hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos adatok: (amennyiben az ügyfél nem járul hozzá adatainak a KHR-ből történő lekérdezéséhez) a) a nyilatkozat kelte (hely, dátum), b) a referenciaadat-szolgáltató azonosító adatai, c) az ügyfél azonosító adatai (1.1 szerinti azonosító adatok, és 1.2 szerinti szerződés adatai) d) a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés. Az adatkezelés időtartama: A jelen pontban felsorolt adatok a szerződés megszűnését követően törlésre kerülnek a KHRből. B) Az egyes eseményekhez kapcsolódó adatszolgáltatás: 16

Az alábbi esetekben a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére (az ügyfél külön hozzájárulása nélkül) átadásra kerülhetnek a következő adatok: a) Hitelmulasztás nyilvántartása Az ügyfél az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt. Ugyanazon személy szerződésszegését több jogviszony egyidejű fennállása esetén külön-külön kell figyelembe venni. (A minimálbér aktuális összegéről a Takarékszövetkezetnél érdeklődhet, illetve tájékozódhat a Nemzeti Adó-és Vámhivatal weboldalán: http://www.apeh.hu/adoinfo/jarulek/minimalber.html ) Átadásra kerülő adatok: az A/1.1) pont szerinti azonosító adatok, valamint a szerződés adatai: - a szerződés típusa és azonosítója (száma), - a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, - ügyféli minőség (adós, adóstárs) - a szerződés összege, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága. - a mulasztás bekövetkezésének időpontja, - a mulasztás bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, - a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja, - a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés, - előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme, - fennálló tőketartozás összege és pénzneme. Az adatátadás tervezett végrehajtását megelőzően 30 (naptári) nappal a Takarékszövetkezet írásban tájékoztatja Ügyfelét arról, hogy a fenti adatai fognak bekerülni a KHR-be, ha nem rendezi mulasztását. A tartozás rendezésére a figyelmeztetést követően is van lehetőség. b) Csalás miatt elutasított hitelkérelmek nyilvántartása Az ügyfél az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötésének kezdeményezése során - valótlan adatot közöl és ez okirattal bizonyítható, illetve - hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 274 277. -ában vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 342., 343., 345. és 346. -ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg. Átadásra kerülő adatok: az A/1.1) pont szerinti azonosító adatok, valamint a szerződés adatai: - az igénylés elutasításának időpontja, indoka, - okirati bizonyítékok, 17

- jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma. c) Kártyavisszaélések nyilvántartása Az ügyféllel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a Btk. 392 394. -ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg. Átadásra kerülő adatok: az A/1.1) pont szerinti azonosító adatok, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kapcsolatos alábbi adatok: - a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma), - a letiltás időpontja, - a letiltott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel végrehajtott műveletek időpontja, száma, összege, - a jogosulatlan felhasználások száma, - az okozott kár összege, - a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja, - perre utaló megjegyzés. Az adatkezelés időtartama: A B. pontbeli adatok az adatátadástól számított 5 évig maradnak a KHR-ben, és ezen időszak alatt hozzájárulás nélkül is felhasználhatók a hitelképesség vizsgálatához. Hitelmulasztás esetén a tartozás teljesítésétől számított 1 évig maradnak az adatok a KHR-ben. Adatátadás vállalkozások esetén A Takarékszövetkezet a vállalkozást a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatja az alábbiakról: - az adatátadás céljáról, - a szerződéskötést követően átadásra kerülő adatok köréről, - arról, hogy adatai a törvényben meghatározott esetben bekerülnek a KHR-be, - arról, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja. A) Szerződéskötéshez kapcsolódó adatátadás, a KHR-ben nyilvántartott adatok Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződéskötés esetén a Takarékszövetkezet az alábbi adattípusokat adja át a szerződéskötést követően a KHR-be: Azonosító adatok: a) cégnév, név, b) székhely, c) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám / nyilvántartási szám, d) adószám. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai: a) a szerződés típusa és azonosítója (száma), 18

b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, c) a szerződés megszűnésének módja, d) a szerződés összege és devizaneme, d) a szerződés összege a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja. A szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatok (rendszeres adatátszolgáltatás alapján): a) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, valamint pénzneme, b) fennálló tőketartozás összege és pénzneme. A jelen pontban felsorolt adatok a szerződés megszűnését követően törlésre kerülnek a KHRből. B) Egyes eseményekhez kapcsolódó adatátadás Az alábbi esetekben a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadásra kerülhetnek a következő adatok: a) Hitelmulasztás nyilvántartása Az Ügyfél az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több mint harminc napon keresztül fennállt. Átadásra kerülő adatok: az A/1.1) pont szerinti azonosító adatok, valamint az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai: - a szerződés típusa és azonosítója (száma), - a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, - a szerződés megszűnésének módja, - a szerződés összege a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja, - a mulasztás bekövetkezésének időpontja, - a mulasztás bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, - a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege, - a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja, - a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés, - előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, valamint pénzneme, - fennálló tőketartozás összege és pénzneme. Az adatkezelés időtartama: a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés megszűnésének időpontja, ha azonban a tartozás nem szűnt meg, az adatátadás időpontjától számított öt év b) Szerződésszegés nyilvántartása - készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződés esetén: Az Ügyfél készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződését a referenciaadat-szolgáltató felmondta vagy felfüggesztette. 19