Tisztelt Képviselő-testület!

Makó Város Egyesített Népjóléti Intézmény Makó Városi Gyámhivatal J e g y z ő j é t ő l vezetőjétől vezetőjétől Ikt.sz.: 1/271-1/2010/I. T á j é k o z t a t ó az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete M a k ó Tisztelt Képviselő-testület! A helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásról a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. (6) bekezdésében meghatározott feladata alapján évente átfogó értékelést készít, melynek tartalmi kritériumait a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 10. melléklete határozza meg. A Gyermekvédelmi törvény célja és alapelvei: Az Országgyűlés a jövő nemzedékért érzett felelősségtől vezérelve a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben, továbbá a Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott gyermeki jogok érvényre juttatása érdekében, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvénnyel, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel összhangban megalkotta a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt. A jogszabály célja, hogy alapvető szabályokat állapítson meg, melyek alapján az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodnak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. A gyermekek védelmét ellátó szervek e törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva járnak el, együttműködnek a családdal, elősegítik a gyermek családban történő neveltetését. A gyermekvédelem rendszere: A gyermekek védelmét a pénzbeni ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó alap-és szakellátások, a hatósági intézkedések, a javítóintézeti nevelésre utalt, illetve előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak intézeti ellátása, és a fiatalkorúak pártfogó felügyelete jelenti. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. A feladatok megoszlását, az egyes ellátásokat és a hatósági intézkedéseket a tájékoztató 1. számú melléklete összefoglalóan tartalmazza. Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelésénél át kell tekinteni a település demográfiai mutatóit, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. A lakónépesség számának és korcsoportonkénti megoszlásának alakulását a 2. és 3. sz. mellékletben található táblázatok mutatják. A tájékoztató készítésekor a 2009. január 1-ei adatok álltak a rendelkezésünkre. 1

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatait az Egyesített Népjóléti Intézmény útján biztosítja, a hatósági jogköröket a jegyző és a Városi Gyámhivatal gyakorolja. I. Az önkormányzat által biztosított pénzbeli ellátások: A pénzbeli ellátások és a gyermekvédelmi alapellátások célja a családok szociális helyzetének és nevelési-gondozási funkciójának megerősítése, a gyermek helyes irányú fejlődésének elősegítése. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A rendszeres gyermekvédelmi támogatást 2006.01.01-jétől a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény váltotta fel. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak egyedülálló szülő esetében, azok a személyek, akiknek a családban az egy főre jutó havi jövedelmük nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140 %-át, azaz 2009-ben a 39.900,- forintot (2010- be az összeg változatlan maradt). Családban élők esetében az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130 %-át nem haladhatta meg, azaz a 37.050,- forintot (2010-ben az összeg változatlan maradt). Eszerint az a gyermek, akinek szociális helyzete alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát igazolják, bölcsődében, óvodában az étkezéshez normatív kedvezményt, évi kétszer egyszeri egyösszegű támogatást, 2009-ben kétszer 5.800 forint volt, valamint külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeket igényelhet, például ingyenesen kapják a tankönyvet a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: A települési önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott mértékben rendkívüli gyermekvédelmi támogatást nyújthat, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd. Azokat a gyermekeket, családokat kell rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról nem lehet más módon gondoskodni. Rendkívüli támogatásban 2009- ben 1.024 gyermek részesült, melyből természetbeni ellátás formájában, tankönyvtámogatásban 953 gyermek, táboroztatásban 37 fő, pénzbeli támogatásban pedig 34 fő részesült. II. Gyermekétkeztetés megoldásának módjai A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért állapítható meg térítési díj. A gyermekétkeztetés intézmény térítési díját a Képviselő-testület állapítja meg. A bölcsődések, az óvodások és a 1-6. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyermekek étkeztetése ingyenes volt 2009-ben azon gyermekek számára, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesültek, továbbá 50 %-ot kellett fizetni azon családoknak, ahol a szülők három vagy több gyermeket, illetve tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek. Az 7-12. évfolyamon tanuló gyermekeknél 50 %-át fizették ki a gyermek étkezése után azok, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesültek, ha a család három vagy több gyermeket nevel, valamint ha tartósan beteg vagy fogyatékos a gyermek. III. Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások Makó Város Képviselő-testülete 1997. évi XXXI. törvényben foglaltaknak megfelelően, az Egyesített Népjóléti Intézmény által biztosítja a gyermekjóléti alapellátásokat. A gyermekjóléti alapellátások a következők: Gyermekjóléti Szolgálat, Gyermekek napközbeni ellátása: - Bölcsőde, Családok Átmeneti Otthona. Az Egyesített Népjóléti Intézménybe integráltan működik a Területi Védőnői Szolgálat és az Iskolaegészségügyi Szolgálat. Mindkettő nagyban segíti a gyermekkorú lakosság egészséges fejlődését, a többirányú odafigyelést. 2

Gyermekek napközbeni ellátása (Bölcsőde) Az Egyesített Népjóléti Intézmény által két telephelyen működtetett Bölcsődében, a 2009-es évben 94 gyermeket gondoztunk. A tényleges gondozási napok száma 16.503 volt. A június hónapban beíratott gyermekek felvétele és beszoktatása augusztus végétől szeptember végéig folyamatosan megtörtént. Az év közben jelentkező igényeket akkor tudtuk kielégíteni, amikor a 3. életévüket betöltött kisgyermekek óvodába nyertek felvételt (17 gyermek). Bölcsődei ellátásban azok a makói gyermekek részesülnek, akiknek mindkét szülője napi 8 órában, munkaviszonyban áll. A bölcsődei ellátás iránt fokozódó igény megalapozza a megpályázott új bölcsőde építését. A jelenleg működő két bölcsődében a kisgyermekek jó személyi és tárgyi feltételek mellett töltik napjaikat még akkor is, ha a Justh Gyula utcai épület mérete és állaga sok kívánni valót hagy maga után. Az évente rendszeresen ismétlődő ellenőrzések nem térnek ki az épület rossz állagára, sokkal nagyobb figyelmet fordítanak az ott folyó szakmai munkára. A bölcsődei dolgozók munkájáról nem csak a szakemberek, hanem a szülők is véleményt mondanak. Tapasztalatuk szerint gyermekük jó légkörben, nyugodt, biztonságos környezetben van a bölcsődében. A szülők elégedettek a gondozónők gondozóinevelési módszereivel, szakmai felkészültségükkel, segítségkészségükkel. A szülők örömmel fogadják az ismeretterjesztő előadásokat, a nyílt napot és a családi napot. Gyermekjóléti Szolgálat A Gyermekjóléti Szolgálat fő feladatköre a családokkal való rendszeres kapcsolattartás, amely családgondozás keretében és ügyfélfogadással valósul meg. A családgondozó szükség szerint látogatja a gondozásban, védelemben részesülő gyerekeket. Életvezetési tanácsadást nyújtanak annak érdekében, hogy a szülők nagyobb figyelmet fordítsanak a gyermekek testi lelki értelmi- érzelmi fejlődésére. Felkeresik a gyermekek óvodáját, iskoláját, informálódnak az óvónőktől, osztályfőnöktől, ifjúságvédelmi felelőstől a gyermek iskolai magatartásáról, tanulmányi eredményéről és családi körülményeiről. Szükség esetén a családot gondozásba veszik, vagy javaslatot tesznek a védelembe vételre. A gyermekek az őket ért méltánytalan bánásmód vagy jogaik sérülése miatt panasszal fordulhatnak a Gyermekjogi képviselőhöz, aki havonta egy alkalommal tart fogadóórát az intézményben. 2009-ben a Gyermekjóléti Szolgálat összesen 83 család, 117 gyermekét gondozta. 2009. év előtt gondozásba vettek száma: 45 család, a 2009. évben új belépőként gondozásba vett családok száma 38 volt. A 2009-ben lezárt esetek száma: 37, ebből 34 sikeres családgondozás, 3 család gyermeke nagykorúvá vált. Az elmúlt évben a gondozás során felmerülő leggyakoribb problémák: gyermeknevelési: 536 esetben, családi konfliktus: 328 esetben, gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség: 267 esetben. További problémák: anyagi probléma, szülői elhanyagolás, család életvitele, magatartászavar, teljesítményzavar, családon belüli bántalmazás, fogyatékosság, szenvedélybetegség. A szabálysértési és bűnelkövetési esetek számát tekintve: a 2009-es évben a Gyermekjóléti Szolgálat 5 gyermekkorú szabálysértést elkövető, valamint 4 fiatalkorú és 4 gyermekkorú bűncselekményt elkövető ügyféllel került kapcsolatba alapellátás, vagy védelembe vétel keretén belül. A Gyermekjóléti Szolgálat 2009-ben 6 alkalommal rendezett szakmaközi megbeszélést, 4 esetben esetkonferenciát egy-egy gyermek problémáinak megoldása érdekében. A jelzőrendszer tagjai 2009-ben 160 alkalommal éltek jelzéssel a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai felé egy-egy gyermeket érintő problémával kapcsolatban. Az iskolai fogadóórákon a szolgálat munkatársai 240 gyermeknek nyújtottak segítettek problémájuk megoldásához. Az iskolai fogadóórák heti, kétheti rendszerességgel vannak az oktatási intézményekben. 2009 nyarán az Önkormányzat által biztosított Nyári gyermekétkeztetés keretében 45 napon át 196 gyermeket részesített melegíthető ételkonzervben. Gyermekjóléti Szolgálat közreműködött a Mikulás gyárban összegyújtott adományok szétosztásában is. Családok Átmeneti Otthona A Családok Átmeneti Otthona az év minden napján lakhatási lehetőséget nyújt a Makón és a kistérségben élő, krízishelyzetbe kerülő anyáknak és gyermekeiknek. Az elmúlt évben a Családok Átmeneti Otthonában 8 családot gondoztunk közülük: 2 makói, 2 királyhegyesi, 2 csanádalberti, 1 kiszombori, 1 kövegyi. Az eltöltött éjszakák száma makói családok esetében 1450, kistérségi családok esetében 1832 volt. Az elmúlt évben egy család esetében előfordult, hogy egy éven belül visszaköltözött az Otthonba, mert a gyermekek lakhatását a szülő nem tudta biztosítani. Az intézmény krízishelyzetben 3

lévő kismamát is befogadott, aki a szülést követő néhány hét múlva saját lakókörnyezetébe vissza tudott költözni. A családok mindegyike a jogszabályban biztosított egy éves bent tartózkodási időn belül ki tudott költözni a Családok Átmeneti Otthonából, lakhatása valamilyen módon megoldódott. Iskola-egészségügy és Területi Védőnői Szolgálat A Családsegítő munkában fontos szerepet játszik az Iskola-egészségügyi és Területi Védőnői Szolgálat. Az Iskola-egészségügyi Szolgálat 2 orvosa és 4 védőnője összesen 3593 Makón élő, vagy itt tanuló diák egészségügyi ellátását biztosította. Az Iskolaorvosi Szolgálat a gyermekek egészségügyi állapotán kívül nagy figyelmet fordít szociális helyzetükre is. Az iskola védőnők naponta tartanak fogadóórát. Az elmúlt évben az általános iskolai tanulók közül 131, a középiskolai tanulók közül 499 egészségügyi és szociális veszélyeztetett diákot szűrtek ki. H1N1 védőoltásban 716 tanulót részesítettek. Az Iskola-egészségügyi Szolgálat orvosai és védőnői a szűrővizsgálatokon túl a korcsoportoknak megfelelő egészségfejlesztő órákat is tartanak az iskolákban. Tájékoztatják a tanulókat az alkohol a dohányzás és a drog egészséget károsító sokszor végzetes hatásáról. A gyermekvédelmi munkában nagy előnyt jelent az intézményi integráció. A területi védőnők, mint a jelzőrendszer részei már a várandós anyák szociális problémáit is jelezni tudják a Szolgálat felé. A védőnők a családlátogatásokon túl nővédelemmel, családtervezéssel anyaságra való felkészítéssel, szűrővizsgálatok szervezésével, várandós anyák gondozásával segítik az újszülöttek és a 0-6 korú gyermekek egészséges testi-lelki fejlődését. A Családsegítő Szolgálat az Iskola-egészségügyi Szolgálattal, a Területi Védőnői Szolgálattal az oktatási intézmények ifjúságvédelmi felelőseivel összefogva segítik a szociálisan hátrányos helyzetű családokban élő gyermekek, tanulók problémáinak feltárását és segítséget nyújtanak azok megoldásában. IV. Védelembe vétel A védelembevétel a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében tett hatósági intézkedés. A védelembe vétel kezdeményezése hivatalból, gyermekvédelmi, védőnői szolgálaton, oktatási, egészségügyi intézményen, vagy állampolgári bejelentésen keresztül történhet. Ezen hatósági intézkedést alapos, közös munka előz meg a Gyermekjóléti- és a Védőnői Szolgálattal, valamint az oktatási intézmények ifjúságvédelmi felelőseivel. A hatósági intézkedéssel/védelembevétel, ideiglenes hatályú elhelyezés/érintett gyermekek legnagyobb része a szülőnek felróható magatartási okból kerül a hatóság és a Gyermekjóléti szolgálat figyelmébe (2009-ben 7 védelembevétel, 10 ideiglenes elhelyezés). A védelembe vételi eljárásnál vizsgálatra kerül, hogy a védelembe vétel elkerülhető-e. Amennyiben a hatósági intézkedés nem indokolt, úgy a Gyermekjóléti Szolgálat alapellátás keretében gondozza tovább a gyermeket. Amennyiben az alapellátás keretében végzett családgondozás eredménytelen marad, a gyermek védelembevételére kerül sor. Az ezt megelőző tárgyalás keretein belül a gyermek ellátásának segítésére, a szülő gondozási tevékenységének támogatására és a gyermek részére családgondozó kirendelésére kerül sor. A családgondozó rendszeresen tartja a családdal a kapcsolatot. A védelembevétel és a hozzá kapcsolódó szociális munka- minden gyermek esetébenmeghatározott egyéni gondozási-nevelési terv alapján történik, melynek indokoltsága évente felülvizsgálatra kerül. Amennyiben a családgondozás eredményes volt, és a veszélyeztetettség megszűnt, úgy a védelembevétel megszűnik. Védelembevételre környezeti, magatartási, anyagi, egészségi, alkoholizmus miatt veszélyeztetett, lakáskörülmények miatt veszélyeztetett gyermek esetén kerülhet sor. A védelembevétel keretében a szülő kötelezhető a napközbeni ellátás igénybevételére, a családvédelemmel foglalkozó szervezet felkeresésére, a szülőt figyelmeztetni lehet az életvezetése megváltoztatására, a gyermek számára pedig magatartási szabályokat lehet megállapítani. A 2009. december 31-én nyilvántartott védelembe vett kiskorú gyermek adatait a 4. számú melléklet 1. táblája tartalmazza. 4

V. Ideiglenes hatályú elhelyezés A gyermek súlyos veszélyeztetettsége, illetve a védelembe vétel eredménytelensége esetén az ideiglenes hatályú elhelyezést a jegyzői gyámhatóság és a gyámhivatal mellett a bíróság, a rendőrség, az ügyészség és a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka is elrendelheti, azonban ezen intézkedésről értesíteni kell a gyámhivatalt. A gyámhivatal haladéktalanul megvizsgálja az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetését, illetve fenntartását vagy megváltoztatását, és az indokolt perindítások lehetőségét. Az elhelyezési lehetőségek kiválasztásánál elsőbbséget kap a különélő másik szülő, más hozzátartozó vagy más személy, illetve ideiglenes feladatokat ellátó nevelőszülő, vagy otthont nyújtó intézmény. Az ideiglenes hatályú elhelyezést körültekintő vizsgálat előzi meg, melynek keretében a családgondozókkal az oktatási-nevelési intézmények ifjúságvédelmi referenseivel való egyeztetés számba veszi a kiskorú veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében tehető egyéb intézkedéseket. A családból való kiemelésre csak legvégső esetben kerül sor. Az ideiglenes hatályú elhelyezések számát az 5. számú melléklet 2. táblája tartalmazza. A 2009-es évben az ideiglenes hatályú elhelyezések száma némileg csökkent az előző évhez képest. Tisztelt Képviselő-testület! VI. A Makó Városi Gyámhivatal működése és kapcsolódó feladatai 1. A Gyámhivatal szervezeti felépítése, működési alapadatai 2009. évben a városi gyámhivatal változatlan szervezeti és technikai keretek között folytatta tevékenységét. Az illetékességi területe továbbra is a makói kistérség teljes egésze, vagyis Makó városa és a környező 16 település. A hivatalban dolgozók száma továbbra 4 db álláshelyen 5 fő köztisztviselő (az egyik álláshelyen 2 köztisztviselő napi 4-4 órában látja el feladatát). Mindannyian felsőfokú végzettséggel és a munkakörhöz előírt képesítéssel rendelkeznek. Az ügyfélfogadás rendje és ideje a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakhoz igazodik. A gyámhivatal mellett továbbra is 2 fő, megbízási szerződéssel foglalkoztatott hivatásos gondnok dolgozik, megfelelve a hatályos jogi szabályozásnak. 2009-ben az iktatott ügyiratok száma összesen 7.406 db volt, melyből 1.095 db főszámon került iktatásra, azaz ennyi egyedi hatósági ügy folyt le. Az összes ügyiratok belül ennek megfelelően 6.311 db ügyirat került iktatásra alszámra, vagyis ennyi külön, önálló intézkedés történt továbbá az egyes ügyiratokon belül. A gyámhivatalban tavaly összesen 1.298 db határozat, továbbá 329 db végzés került meghozatalra, melyekből 7 határozat és 1 végzés került államigazgatási úton felülvizsgálatra fellebbezés folytán. Ezen összesen 8 fellebbezésből 4 esetben saját hatáskörben módosításra, illetőleg visszavonásra került a döntés. A többi 4 esetben a másodfokú hatósági jogkört gyakorló szerv (a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala) elé került a fellebbezés, melyből 3 esetben az I. fokú döntés jóváhagyásra került, illetve 1 esetben még nem született döntés. 2009-ben több olyan jogszabály-változás, illetve új jogszabály lépett hatályba, mely alapjaiban érintette a városi gyámhivatalok működését. a) Január 1-jétől az egyes települési jegyzők helyett már a városi gyámhivatalok gondoskodnak a kiskorúak, a külföldi kiskorú határsértők, az ismeretlen helyen tartózkodók, az akadályoztatva levők részére eseti, illetve ügygondnok kirendeléséről. Ez a szabály vonatkozik mind a törvényes képviselő és a képviselt közötti érdekellentétre alapozott; mind a törvényes képviselet hiánya miatt indult ügyekre. Az év során ezen belül 12 olyan külföldi állampolgár kiskorú részére rendelt eseti gondnokot a gyámhivatal, akik törvényes képviselet nélkül, szabálytalanul lépték át a magyar-román határt. A gyámhivatal egyebekben más hatóság saját eljárása során felmerült képviseleti probléma esetén is eljár. Jelentős számú eseti és ügygondnok kirendelése vált szükségessé továbbá az M43 autópálya nyomvonalának kisajátítási eljárása során. b) 2009-től a városi gyámhivatal köteles a földgáz, és villamos energia ellátásról szóló jogszabályokban meghatározott ún. védendő fogyasztói kör egy részét értesíteni. A gyámhivatal a nevelőszülők és hivatásos nevelőszülők, továbbá a 3 éven belül otthonteremtési támogatásban részesült fiatal felnőttek 5

tekintetében a szolgáltató jelzése után 8 köteles értesíteni az érintetteket a védendő fogyasztói jogosultság feltételeiről, továbbá tájékoztatni őket az ezzel kapcsolatos tennivalókról. c) Október 1-jén lépett hatályba a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény. Ez a jogszabály a Ket. eddigi legjelentősebb módosítása; ennek értelmében például változott az eljárási határidő; és a közigazgatási hatóság immáron általában indokolt végzéssel, vagy határozattal dönt. d) Szintén október 1-jén lépett hatályba a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.), valamint az ehhez kapcsolódó 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet módosítása. Ezek értelmében a városi gyámhivatalokhoz további hatáskörök lettek telepítve, például az eredménytelen jegyzői védelembe vételek vizsgálata. e) Ugyancsak október 1-jén lépett hatályba a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény, melynek értelmében a városi gyámhivatal a családvédelmi koordinációért felelős szerv. A gyámhivatal köteles ez alapján a hozzátartozók közötti erőszak megelőzéséhez szükséges minden lépést megtenni; jelzést tenni veszélyhelyzet esetén a rendőrség felé, egyebekben pedig a jelzőrendszer (ezen belül: családsegítő szolgálatok, rendőrség, bíróság ügyészség, közoktatási intézmények, stb.) tagjaival folyamatosan tartani a kapcsolatot. 2. A Gyámhivatal intézkedései a gyermekvédelmi gondoskodás területén: A Gyámhivatal tevékenysége továbbra is szorosan kapcsolódik az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelemi feladataihoz. Továbbra is fő cél a gyermek családban tartása, és az intézményi elhelyezés kiküszöbölése. A gyermekek elhelyezésére saját családból való kikerülés esetén - a következő lehetőségek szolgálnak: a) családba fogadás: a szülők önkéntes elhatározása alapján a gyámhivatal hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte miatt a gyermek ideiglenes jelleggel más, a szülők által kijelölt családban nevelkedhessen. Továbbra is főleg a nagyszülők fogadják be ilyenkor a gyermeket, akiket egyúttal gyámnak rendel ki a hivatal és akiket saját gyermekként nevelnek családjukban. A családba fogadásnál a hangsúly a szülői elhatározáson van, a szülő kérelmére a családba fogadást meg kell szüntetni. A családba fogadások száma az előző évekhez képest állandó számot mutat (5. sz. melléklet). Továbbra is megfigyelhető, hogy a szülő tartós, külföldi munkavállalása volt a legtöbbször előforduló indok. b) ideiglenes elhelyezés: ha a gyermek fejlődését, biztonságát a saját családjában tovább biztosítani nem lehetséges, szükségessé válik a gyermek kiemelése onnan jegyzői, rendőrségi, bírósági, ügyészségi, vagy gyámhivatali hatósági intézkedéssel másik szülőnél, hozzátartozónál, nevelőszülőnél, vagy intézményben. Ilyenkor elsősorban a szülők nem megfelelő életmódja, együttműködésük hiánya, vagy a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény megalapozza az intézkedést. Főcél, hogy a gyermeket családjába végül vissza lehessen gondozni. Évek óta tendencia, hogy a rendszerbe a 0-3 éves, illetve a kamasz, 14-18 év közötti gyermekek kerülnek leggyakrabban. A kamasz gyermekes szülők továbbra is egyre több esetben kérik maguk gyermekük ideiglenes elhelyezését a gyermek magatartása miatt. Ilyen esetekben sűrűn előfordul, hogy a kamasz gyermek ellen már szabálysértési, vagy büntetőügyek is folyamatban vannak. Amennyiben a gyermeket hozzátartozónál tudjuk elhelyezni a gyámhivatal egyúttal gyermek elhelyezési pert is köteles indítani a bíróságon. 2009. során a kistérségben összesen 26 gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése történt meg, ebből egy alkalommal maga a városi rendőrkapitányság helyezte el a gyermeket, a többi esetben a gyámhatóság. c) Az így elhelyezett gyermekek sorsát a Gyámhivatal kíséri figyelemmel a gyermekvédelmi gondoskodás rendszerén belül. Amennyiben családba fogadás vagy gyermek elhelyezési per útján semmiképp sem rendezhető a gyermek sorsa, az ideiglenes elhelyezést az átmeneti nevelésbe vétel követi. A gyermeket befogadó intézmény/nevelőszülő mindaddig biztosítja a kiskorú teljes ellátását, amíg a család képessé nem válik a gyermek visszafogadására. Ennek érdekében a 3 év alatt gyermekeknél félévente, egyebekben legalább évente felül kell vizsgálni a feltételek fennállását. Ha a család fogadóképes, megszűnik a nevelésbe vétel és a gyermek a saját családjában nevelkedhet tovább. Az elmúlt évek után 2009. évről is elmondható, hogy a rendszerbe került gyermekek kevesebb, mint 50 %-a kerül vissza családjába (a 26 gyermekből csupán 11 gyermek). Amennyiben nincs szülői 6

felügyeletet gyakorló szülő (pl.: hozzájárult gyermeke örökbefogadásához, elhalálozott), a gyermek tartós nevelésbevételére kerül sor. A speciális gyermekotthonokba kerülnek azok a kiskorúak, akik súlyos magatartási problémájuk miatt egyéb közösségben nem tarthatóak. Térségünkből 2009-ben összesen 1 gyermek került ide áthelyezésre. d) Az intézményben, illetve nevelőszülői gondozásban nagykorúvá váló fiatalok illetve a családjukba visszahelyezett kiskorúak kötelező alapellátásként legalább 1 éves időtartamú utógondozásban részesülnek. Sorsukat ez idő alatt továbbra is figyelemmel kísérik a gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek, és segítséget adnak az önálló életkezdéshez. Az utógondozás anyagi segítséget nyújtó formája az utógondozói ellátás, további pénzügyi gondoskodást nyújt a fiataloknak abban az esetben, ha létfenntartásukat önállóan biztosítani nem tudják, nappali tagozaton tanulnak, esetleg munkanélküliek. A legtöbb a gyermekvédelmi rendszerben nagykorúvá vált fiatalnak az utógondozói ellátás által biztosított segítségre szüksége van és ők élnek is ezzel a lehetőséggel. Ily módon lehetőségük van arra, hogy iskoláikat elvégezzék és akár több szakmát is megszerezhessenek. Jelentős segítség ez a családot alapított fiatalok számára is. 3. A Gyámhivatal hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások: a) gyermektartásdíj megelőlegezése: A szabályozás jórészt változatlan évek óta. A megelőlegezés megállapítására akkor kerülhet sor, ha a bíróság a gyermektartásdíjat jogerősen megállapította, de a kötelezett átmenetileg, de legalább 6 hónapja nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, és a vele szemben lefolytatott bírósági végrehajtás eredménytelen volt. (További feltétel, hogy a támogatásban azok a családok részesülhetnek, ahol a családban az egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét.) A megelőlegezés legfeljebb 3 évig tarthat és egyszer további 3 évre elrendelhető. Az elmúlt években folyamatosan és jelentősen emelkedett a megelőlegezést igénylők száma és a támogatásként kifizetett éves összeg (5. számú melléklet). A kötelezettnek a kifizetett összeget kamattal együtt vissza kell téríteni az állam részére, amely iránt a jegyző intézkedik. A legtöbb esetben büntetőeljárás is indul a mulasztók ellen, hiszen a tartás elmulasztása bűncselekmény. A megelőlegezett tartásdíj kifizetéséről a jegyző gondoskodik és az általa kifizetett összeget 100%-os mértékben visszakapja a hivatal az állami költségvetésből. Ezzel a támogatással 2009. évben, év végéig összesen 46 család, ezen belül összesen 72 gyermek kapott segítséget létfenntartásához így. b) otthonteremtési támogatás: Ez a támogatás az átmeneti és tartós nevelésből kikerülő, 24 év alatti fiatal felnőtt lakáshoz jutását, saját otthonának megteremtését segíti elő. Az igényelheti, aki legalább 3 évet átmeneti, tartós nevelésben töltött és gondozása a nagykorúvá válásával szűnt meg. A támogatás szabályaiban jelentős változás 2009-re vonatkozóan nem volt. A nyugdíjminimum változatlan összege miatt az elmúlt évben megállapítható továbbra is a maximális összege 1.710.000,-Ft volt. 2009-ben 7 fiatal felnőtt kért ilyen támogatást, melyből 6 fiatal részére is meg lett ez állapítva. További 1 fő az eljárás alatt visszavonta kérelmét. A kérelmezők fele 20 év alatti volt. Valamennyi esetben önálló lakóingatlan vásárlása volt a főcél, járulákosan pedig az így vásárolt ingatlan lakhatóvá tétele. Összesen 8.798.000,- Ft került e célra kifizetésre, melyből 8.335.000,- Ft ingatlanvásárlásra, 463.000,- Ft pedig felújításra lett felhasználva. Az ily módon vásárolt ingatlanra 5 évre elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre a Magyar Állam javára.. Ennek az ellátásnak a kifizetéséről is a helyi önkormányzat jegyzője gondoskodik, az állami költségvetés terhére, amely összeg szintén teljes egészében visszatérítésre kerül az állami költségvetésből. 3. A Gyámhivatal egyéb feladatai: - A Gyámhivatal köteles a térségi gondnoksági ügyek intézésére is. 2009. 12. 31. napján nyilvántartásunkban 179 fő gondnokolt szerepelt. A hivatal jár el a gondnokság alá helyezési és a gondnokság felülvizsgálatára irányuló perekben, intézkedik a gondnokok kirendeléséről, és figyelemmel kíséri tevékenységüket. Amennyiben a pert közeli hozzátartozó indítja, a gyámhivatal segítséget nyújt ehhez. 2009-ben összesen 18 személy tekintetében indított önállóan pert a gyámhivatal és további 22 személy esetén kezdeményezte annak felülvizsgálatát. A hivatal által alkalmazott 2 hivatásos gondnok jelenleg 58 gondnokolt törvényes képviseletét, vagyonának kezelését látja el. 7

- Továbbra is jelentős tétel a kiskorúak vagyoni ügyeiben történő intézkedések, eljárások száma is. A jogszabály pontosan meghatározza, hogy a törvényes képviselő mely jognyilatkozatai igényelnek gyámhivatali jóváhagyást. A 2009. december 31-i állapot szerint az ingóvagyon, amellyel a gondnokoltak és a kiskorúak rendelkeznek, összesen több, mint 240 millió Ft volt. - A Gyámhivatal hatáskörébe tartozik még a kiskorúak szülői, nagyszülői, rokoni kapcsolattartásának szabályozása, újra szabályozása illetve a szabályozás után annak végrehajtása. 2009-ban összesen 110 ilyen eljárás indult a gyámhivatalnál. A gyermekek érdekében a szülők közötti megegyezés elérése a fő célunk. Szükség esetén figyelmeztetés kiadására és pénzbírság kiszabásának kilátásba helyezésére is sor kerülhet. - A gyámhivatal jár el továbbá a kiskorúak családi jogállásának rendezése érdekében. Ha apai elismerő nyilatkozattal nem rendezhető a kiskorú családi jogállása, a gyámhivatal a perindításhoz hozzájárul és ennek lebonyolításához eseti gondnokot (ügyvédet) rendel ki. Az elmúlt évben összesen 22 gyermek családi jogállásának rendezésében működtünk közre. - A kiskorúak házasságkötésének engedélyezése iránt 2 kiskorú esetében indult eljárás az elmúlt évben, mindkét esetben az engedélyt megadtuk. - Az örökbefogadással kapcsolatos eljárás során a hivatal munkatársai továbbra gyorsan, soron kívül járnak el akár a saját, akár a társhatóság eljárásáról van szó. 2009-ben 2 nyílt és 1 titkos örökbe fogadás történt. A 3 eljárásból egy esetben külföldi állampolgár fogadott örökbe magyar gyermeket, melyre térségünkben évek óta nem volt példa. Örökbe fogadás felbontására nem került sor tárgyévben. 5. Felügyelet, ellenőrzés: A Makó Városi Gyámhivatal szakmai irányítását és felügyeletét a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala látja el. 2009. márciusában a felügyeleti szerv részletes célellenőrzést folytatott le, melynek tárgya az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekekkel kapcsolatos gyakorlat ellenőrzése volt. Az ellenőrzés jogszabályellenes gyakorlatot nem tárt fel. - 2009. májusában a Makói Városi Ügyészség vizsgálta a gondnokság alá helyezett személyek vagyonának kezelésével és jogaiknak érvényesülésével kapcsolatos gyámhivatali eljárásokat. Az ellenőrzés során ügyészi óvásra okot adó jogellenességet nem tártak fel, a további gyakorlattal kapcsolatosan azonban felszólalást tett az ügyészség a zár-, és ideiglenes gondnoksággal érintett személyek esetében a perindítási határidők betartása végett, valamint kezdeményezte a gyámhivatali az ezzel kapcsolatos gyámhivatali döntéseket valamennyi esetben határozat formájában megszövegezni. - 2009. decemberében a Csongrád Megyei Főügyészség vizsgálta a gyermektartásdíjak állam általi megelőlegezésével kapcsolatos gyakorlatunkat. A vizsgálat ekkor sem tárt fel jogszabályellenes gyakorlatot, a jövőre nézve azonban figyelmeztetés keretében konkrét javaslatot tettek a kérelmek elbírálása és a jogosultságok vizsgálata terén. Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekvédelmi törvény alapján közös feladatunk, hogy a gyermek családban történő nevelkedését elősegítsük, az ehhez szükséges szakmai és anyagi segítséget a szülőknek megadjuk, kötelességünk a gyermek alapvető jogainak védelme és a jogok érvényesítése. Mindezek érdekében több különböző területen dolgozó szakember együttműködésére van szükség, mely városunkban kialakult és jól működik. M a k ó, 2010. február 15. Dr. Bánfi Margit Rózsa Istvánné Dr. Hutter Orsolya jegyző intézményvezető gyámhivatal vezető 8

1. számú melléklet Ellátások Gyámhatóság Települési önkormányzat biztosítja: Jegyző hatásköre: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a gyermek védelembevétele rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a gyermek ideiglenes elhelyezése gyermekjóléti szolgáltatás a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele gyermekek napközbeni ellátása gyermekvédelmi szolgáltatás működésének engedélyezése gyermekek átmeneti gondozása szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutást Megyei önkormányzat biztosítja: Városi gyámhivatal hatásköre: területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése otthont nyújtó ellátás a gyermek nevelésbevétele (átmeneti vagy tartós) utógondozói ellátás kapcsolattartási és vagyoni ügyek 9 gyámsági és gondnoksági ügyek családi jogállás rendezése perindítási, feljelentési jogosultság utógondozás elrendelése családba fogadás engedélyezése örökbefogadási ügyek pénzbeli támogatások (otthonteremtési támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése) ügygondnok, eseti gondnok rendelése eredménytelen védelembe vétel felülvizsgálata védendő fogyasztók értesítése hozzátartozók közötti erőszak megelőzése Megyei gyámhivatal hatásköre: az I. fokú gyámhatóságok szakmai irányítása és felügyelete II. fokú döntések meghozatala gyermekintézmények működésének engedélyezése, ellenőrzése fiatalkorúak pártfogói felügyelete megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság tagjainak kijelölése

2. számú melléklet MAKÓ VÁROS NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA MEGNEVEZÉS 2006 2007 2008 2009 Állandó lakosok száma: 25532 25360 25158 25004 Születések száma: 226 231 262 209 Halálesetek száma: 386 325 447 342 Természetes szaporodás: -160-94 -185-133 Állandó és ideiglenes jelleggel beköltözők: 776 932 911 895 Állandó és ideiglenes jelleggel elköltözők: 818 1010 928 1122 Vándorlási különbözet: -42-78 -17-227 Tényleges szaporodás: -196-172 -202-154 Csecsemőhalálozás: 2 2 0 0 Házasságkötések száma: 94 105 95 77 10

MAKÓ NÉPESSÉGÉNEK ADATAI KORCSOPORTONKÉNTI BONTÁSBAN (FŐBEN) 3. számú melléklet 2006. év 2007. év 5868 1409 2323 1205 0-5 éves 6-14 éves 5868 1393 2282 1183 0-5 éves 6-14 éves 15-18 éves 15-18 éves 19-59 éves 19-59 éves 14775 60 év fölött 14634 60 év fölött 2008. év 2009. 2006. év év 5887 1408 2224 1190 0-5 éves 6-14 éves 5937 1391 2213 1128 0-5 éves 6-14 éves 15-18 éves 15-18 éves 19-59 éves 19-59 éves 14449 60 év fölött 14335 60 év fölött 11

1. tábla 4. számú melléklet M e g n e v e z é s Jegyző. 1. Környezeti okból védelembe vett kiskorúak száma 11 2 Szülőnek felróható okból védelembe vett kiskorúak száma 10 3. Gyermeknek felróható okból védelembe vett kiskorúak száma 11 4. 2009. december 31-én nyilvántartott védelembe vett kiskorúak száma 32 5. Ebből a Gyermekjóléti Szolgálat jelzése alapján védelembe vett 25 6. Ebből más szerv jelzése alapján védelembe vett 7 7. Családok száma, amelyekben a védelembe vett kiskorúak élnek 20 8. Tárgyévben nyilvántartásba vett védelembe vett kiskorúak száma 7 9. Tárgyévben megszűnt védelembe vett kiskorúak száma 16 2. tábla M e g n e v e z é s 2005 2006 2007 2008 2009 1. A gyámhatóság, gyámhivatal által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezések száma 6 2 8 15 10 2. Ebből különélő másik szülőnél elhelyezett - - - - 2 3. Harmadik személynél elhelyezett 3 1 3 9 4 4. Gyermekotthonban elhelyezett 4 1 4 6 4 5. Más bentlakásos intézményben elhelyezett - - 1 - - 6. Más szerv, jegyző, rendőrség, ügyészség, bíróság bv. intézet által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezések száma - - - - - 7. Összesen hány kiskorút érint 7 2 8 15 10 12

5. számú melléklet A Makó Városi Gyámhivatal hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások a.) Gyermektartásdíj megelőlegezése Megelőlegezésben részesültek száma átlagosan Tárgyévben kifizetett összeg összesen (eft) 2005 2006 2007 2008 2009 24 23 49 57 72 3.286 4.369 6.387 7.254 6.851 b.) Otthonteremtési támogatás 2005 2006 2007 2008 2009 Támogatásban részesült fiatal felnőttek száma 5 7 6 5 6 Támogatásként kifizetett összeg összesen (eft) 5.290 7.794 6.573 6.536 8.798 A Makó Városi Gyámhivatal hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi intézkedések a.) Családba fogadás 2005 2006 2007 2008 2009 Családba fogadott gyermekek száma 10 16 9 15 10 Elutasítások száma - - -.-.-- b.) Nevelésbe vétel (december 31-i állapot) 2005 2006 2007 2008 2009 Átmeneti neveltek száma 67 62 56 61 59 Tartós neveltek száma 5 6 10 7 9 c.) Utógondozás és utógondozói ellátás Utógondozásba vettek száma Utógondozói ellátás elrendelésének száma 2005 2006 2007 2008 2009 8 9 8 13 7 8 13 8 13 7 13