Nyíri Attila. Ősi számrendszerünk 1 (balról-jobbra írással) használhatósága és a tizedesszám kialakítása

Hasonló dokumentumok
Nyíri Attila. Ősi számrendszerünk 2 (jobbról-balra írással) használhatósága és a tizedesszám kialakítása

Nyíri Attila alitta irín

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

Ü ű ö Á Ü ü ö ö

Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

Ö Ö ú


Ü

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö

Ö Ö ö Ó Ó Ó Ó Ü ú ü Ű Ö Ö Ö ö Ü ö Í ü ű

ü ö ö ő ü ó ó ú ó

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő

í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á

ő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő

Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é

í ű í í í ű ö ü ü ö ú ű ú ö ö í í í ű ö ü ü ö ö ö ö í í í ű ö ü ü ö ü ö í í í ű í ö í ö ö ű í ü ü ö í ö ö ö ü í í ű í ú ö ö ö ü ö ö ú ö ö ö ü ö ö ö ö

ú ü ú ö ú í ü í ű ö ü ü ú ú ö ú ö íö í ú ü

Ú ú ö é ö é Ú ú ö ű ö ö ű ö é ö ö é í í Ö ö í í Á Á Ó é ű ü é é ü ú é ü é ű ü é

Á Ó É É Ú É ő í ő ő ö ő ö ő í ö ö ü í ő í ő ö ű ő í ü ü ő í ö ő ü ő ú ü í í ű ü ő ő ő í ö í ú ö ő ö ü ő ő ő É

Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú

ó ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ü ó ü ö ü ó Á Á Ő ű ü ó ó ó Í ó ü ú ü Á Á ű ö ó ó ó ó ö ü

Á ó ó ö ó ó ó ö ó ó ö ü ö ó ü ö ó ü ó ö ó ü ó űö ú ü ö ú ó ó ó ő ü ö ö ó ö ó ó ó ó ö ó ő ú ü ö ó ö Ú ü ó ü ő ö ü ö ö ó ó ü ő ő ó ő ü ó ó ó ö ű ő ő ű ü

ö ű é é é é é é ü é é é é ű é é ü é é é é é ó ó é Í é í é é é é ó ö é ö ö ö ó é é í é é é é Ő é é é ü ü é é é ö ö ö é ü é é í é ó ü é é ü é ó é ó ó é

ü ű ü ó ő ó ű ú ő ó ő ű ü ó ő ó ő í ő ó ó ő ő í ó ő ő ü ó ű ü ó ő ő Ö ő ü íí ő í ű ü ó ő ü ő í ő ű ü ó ő ő

ő ő ó é ő ő ő é ú é ő é é ú ó é é é í é í í é ű é ö é é é Ö ó í é é é ő ő é ö ó é Í ö ö ő é é é ő ó ó ú ö ó í ó ő ő é é ő ü ö é é é Ö é í í é ú ü é ö

í ü ü ú í ü ú ú É Á í ű Á ú í ü í Ő Ű í Ó ű í ü í ű Ú ú É í ü í í

Á Á Á ö ö Á É É ö ú É Á É É ű ö ö ö Á É É É ö Á Í Á É ö ö ö Ö Ö ű ö Ö ű Ó ü ö ű ö Ó Ó ú ö ö Á É É ö ű É Á É É ö

ö í Á Á Á ö É É í É Á Á Á Á Á É ő ö í ő ö ő ö í ü ő ö ő ö ő ü ö ő ö í ő ő ő ö í ő ő ú ö ű ö ő ö í

íő ö Ú ö ö ő í ű í ű í í ű ö í ö Ü ö

Á ó ö í í ö í ö ö ó í ű ó í

ó ú ő ö ö ó ó ó ó ó ő ő ö ú ö ő ú ó ú ó ö ö ő ő ö ö ó ú ő ő ö ó ő ö ö ö ö ö ö ó Á É ű ó ő ő ű ó ó ö ö ő ó ó ú ő Ű ö ö ó ó ö ő ö ö ö ö ő Ú ú ó ű ó ó ő

ó í ú ő ó ó ü ő í ú ó ü Ö Í ö ő ü ö ö ó ő ü Ü ö Ö ö ü ó ü ú ö Ö í í ő ö ü ú ü ü ó í ő ő ü í ü É ő ő Í ö ö ó ő ó ó ő ü ö ü ő ó ő ő ö Ö ő ü ő ő ő ü ö ö

é ú ó é í é é é é í é ő é é ő é é í é é é ó é í ó ö é ő ő ő é í ó Í ő í é ö ő é í ó é é ű ó é Ú é í é é í é í é ó é í é ö é ő é ó ó ó é ö é Ö ü é ő ö

É ö É ó Á É ó ü Á Ő Ö ü ö Ö ő ü ö ő Ü ű ő ó ő ó ő ő ő í ö ö ö í ő ü ü ő ü ü ő ö ó ő ő ú ő ő ö ö ő ő ő ú ő ő ü ú

ó Ó ó Ó Ő ó Ő Ó Í

ü í ű í ó ö ó ü ö ú ó í Á ó ö ú ü ó í ö ó ó ó Á ó ö ú ó ó ó íú ü ó ö ö í ü ó ö ú ó í í í í Ö í ö ú ó í í ú í ü ű ö Í í ó Ö Ö ö ű ö í ó í Í í ü í

Ó ö ü í ü ö ü ü ü ö ü ö ö í ü ü ü ü ö ö í ö ü ö É ü ü ü É ö ü ö ö ü ü ö ü í ü ö í

É É Í ú ú Ü ú ú ű

Ó é Ó ü é é é é é é ú é é é é é é Ó é é é é é é Í é é é é é é é é Ó é é é é é é é Ó é ü é é é é é é é é é Ó é é é é ú é é é é é é é é é é é ü é é é é

ő ő ó ő ö ú ű ő ó í ő í ő ó ő í ó ó ő í ő í Ü ú ó ő ö ő É ő ő ő Ü í ó í Ü í ó ó Ü Ü ó ő ó ó Ü Ü ó ó ó í ó Ü ű í Ü Ü ő Ü ó É ó ő í ú

ö Ö Í ó ö ü ö ö ó ó ü ó Í ö ö ö ó Á ü ü

ü ü ó í ö Ö ü ó ö ö Ö ü ö Ö ö ö ö ö ú ö Ó ö ú ö í ö í ö ü ú ü ó í ú ü ó í ö ö ú ó ó ö ü ó ü ö ö ö

ö ő í ő ü ö ö í ö ö ö ű ő ö í ü í ö ű í ő ö ö ú ö í ö ö í ö ú ö ő í ö ő Á ű ö

Ó Í Ó Í ü ü Ö ú ú ü ü ü Ü ü ü ÍÜ ü ü ü ü ü Í ü ü ü Í ü ü ü ü ü ü ú ü ü ü Í ü

ő ü ö ö ó ő ú ü ö ü ü ö ő ö ö ö ő ö ő ó ö ö ő ö ö ő ó ó ő ő ü ő ő ő ü ő ő ü ő ő ó ö É Ö Ü Á Á ö ö ő ö ü ó ö ü ő ő ó ö ö ö ü ö ö ö ő ö ü ő ü ö ö ő ö ü

ó ő ő ó ü ó ő ő ő ő ő ő ő

ö ö ö ü ö ü ű ö Ö ü ü ü ü ú ö ú ö ö ű Á ö ú ü ü ö ü ö

é é é é í é ű ü ü é ú é í é ü ü é í ű é é é é é é é é ü é ü é ü é í é é é é í é ü é é ü ü é ü ű é é é ű ü é ü ü é ű é ü é éú é ü é ü ű é ü é éú é é é

Ú ű í í ő í ü ü ű ő ü ő ü ő ü ú ő ü ú í ő ő ő í í í ü ő ü ő í ő ü í ő í ő ú ű í ő í ű ő ő í ú í í ő ő ő í

Átírás:

Nyíri Attila Ősi számrendszerünk 1 (balról-jobbra írással) használhatósága és a tizedesszám kialakítása

Nyíri Attila Ősi számrendszerünk 1 (balról-jobbra írással) használhatósága

Nyíri Attila: Ősi számrendszerünk1 használhatósága Előzmények Őseink rendelkeztek a mindennapi élet gyakorlatához szükséges írással és számolással. Ezt egyértelműen igazolja a talált töredékes betű- és számkészletünk. Érdekes módon az összeszedett hiányos betűsorok nem tartalmazták a számsort, így azt pótlólag Sebestyén Gyula és Magyar Adorján gyűjtögette össze és foglalta rendszerbe. A tanulmányozásánál derült ki, hogy számaink jelölése a százas értékéig megegyezik az etruszkok számsorával. I. István királyunk az országba telepített idegen nyelvű papsággal ránk kényszerítette a latin nyelv és azzal együtt az ábécé használatát, ahelyett, hogy a papok tanulták volna meg az ország nyelvét. Egyidejűleg megsemmisítésre került az addig tárolt írásos anyagaink túlnyomó többsége. A latin betűk kötelezővé tétele okozta azt, hogy a magyar nyelvben lévő hangok egy részére nem volt az ábécéjükben megfelelő jel. Így megkérdőjelezhető a régi nyelvemlékeink mostani visszaadása. (például a Halotti Beszéd és Könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom, a későbbiekben családi neveink egyrésze stb.) Kiváló kutatóink fáradhatatlan utánjárásának köszönhetjük azt, hogy a fennmaradt töredékekből összeállították az ősi ábécét és a számsort. Sem a betűsor, sem a számsor nem teljes, ezért találgatásra és következtetésekre vagyunk utalva. A betűsort Forrai Sándor egészítette ki, és félreértelmezett hagyománytiszteletből, ezeket az elferdült jeleket tették meg a máig tanított ábécé alapjává. A számsor felhasználásánál sokáig kérdéses volt a műveletekre való alkalmasságuk és alkalmazásuk. A közelmúltban jelent meg Szondi Miklós füzetkéje az egyszerűsítésre, és ez tartalmazza Csatlós Csaba összerovásos megoldásait is. Rajtuk kívül Barta József tesz még javaslatot az Új rovásírás tankönyvben az ősi számokkal való összeadásra, kivonásra és szorzásra. Ennek a kezdeményezésnek a kiegészítésével jutottam el az ősi számok gyakorlati alkalmazásáig, amelyet a következőkben tárok az érdeklődő gondolkodók elé. 1

A számok összerovásos alakjai Kialakításuknál két irányban indulhatunk el: 1. A 2 x 5 -ös számrendszer ( 1 (egy), 2 (öt), 0 (nulla) ) 2. Az ősi számjelek ( 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 ) Nézzük meg őket külön-külön. (a számjelek balról-jobbra irandók) Az összerovásos 2 x 5 -ös számrendszer 1 1 10 1 0 100 1 0 0 1 000 1 000 2 q 20 q 0 200 q 0 0 2 000 q000 3 w 30 w 0 300 w 0 0 3 000 w000 4 e 40 e 0 400 e 0 0 4 000 e000 5 2 50 2 0 500 2 0 0 5 000 2000 6 Q 60 Q 0 600 Q 0 0 6 000 Q000 7 W 70 W 0 700 W 0 0 7 000 W000 8 E 80 E 0 800 E 0 0 8 000 E000 9 R 90 R 0 900 R 0 0 9 000 R000 Ezzel a három jellel a végtelenig bármilyen szám leírható. például: 836 294 157 E w Q q R e 1 2 W Az összerovásos ősi számjelek 1 1 10 3 100 5 1 000 7 10 000 9 2 q 20 r 200 u 2 000 p 20 000 a 3 w 30 t 300 i 3 000 ő 30 000 s 4 e 40 z 400 o 4 000 ú 40 000 d 5 2 50 4 500 6 5 000 8 50 000 ö 6 Q 60 T 600 O 6 000 A 60 000 G 7 W 70 Z 700 P 7 000 S 70 000 H 8 E 80 U 800 Ő 8 000 D 80 000 J 9 R 90 I 900 Ú 9 000 F 90 000 K Ezek a jelek 4 999 999 -ig használhatók l Ű K F Ú I R 2

Bevezetés a számokkal való műveletekhez Az összerovással a számtani műveletekhez elég két szám az 1 -es (egyes) és az 2 -ös (ötös) a 0 -val (nulla) kiegészítve. Ez nem más, mint a 2 x 5 -ös számrendszer. A számrendszer bevezetésével a továbbiakban a többi ősi számunk fölöslegessé válnék. Ezzel múltunk egy része feledésbe merülne. Ennek ellensúlyozását az eredmény átírásában látom. Az eredeti számsorból hiányzó ezresen felüli számokra is van megoldásom. (lásd Melléklet) Nézzük meg a fentiek gyakorlati alkalmazását példákkal alátámasztva: Összeadás Az összeadás példája: 2 433 + 8 297 = 10 730 2 x 5 -ös számrendszerben: q e w w E q R W 1 0 W w 0 b 9677333 Ősi számjelekkel: p o t w D u I W 9 - P t - b 9 P t Ebben az esetben a műveleteknél a számoknak csak az alaki értékét használhatjuk, majd ezek után vehetjük figyelembe a helyi értéküket. 3

Kivonás A kivonás példája: 1 003 503 = 500 2 x 5 -ös számrendszerben: 1 0 0 w 2 0 w % 2 0 0 b 6 Ősi számjelekkel: 7 - - w 6 - w % 6 - - b 6 Szorzás A szorzás példája: 302 205 = 61 910 2 x 5 -ös számrendszerben: w 0 q ^ q 0 2 1 2 1 0 0 0 0 Q 0 e Q 1 R 1 0 b ö97655553 Ősi számjelekkel: i - q ^ u - 2 7 6 3 - - - - O - e G 7 Ú 3 - b G 7 Ú 3 4

Osztás Az osztás példája: 16 030 : 840 = 19 2 x 5 -ös számrendszerben: 1 Q 0 w 0 : E e 0 % 1 R b 321111 % W Q w 0 % % W 0 Ősi számjelekkel: 9 A - t - : Ő z - % 3 R 7 O - w % P T w S O t - % % Z - Ez esetben nehezíti a helyzetet az, hogy ha a maradékhoz leveszem a következő számot, akkor a helyi értékek megváltoznak; s ezért új sorba kell írni a megváltozott helyi értékeknek megfelelő számsort. Az ősi számokkal történő műveleteknél a számoknak az alaki értékét használhatjuk, a helyi értéket csak utána adhatjuk meg. Évszámok Az évszám példája: 1999 és 2006 2 x 5 -ös számrendszerben: Ősi számjelekkel: 1 R R R _ q 0 0 Q 7 Ú I R _ p Q 5

Végső következtetés A 2 x 5 -ös számrendszerrel összerovás alkalmazása esetén a végtelenig lehet számolni, míg az ősi számjelek az általam javasolt alakkal együtt is megközelítőleg ötmillióig használhatóak. Az ősi számjelekkel való számtani műveletek nagyobb odafigyelést igényelnek, ezenkívül az alaki és helyi érték figyelembe vételét, s végül az osztásnál fölösleges többletmunkát. Ezért javaslom az összerovásos 2 x 5 -ös számrendszer használatát azzal a kiegészítéssel, hogy az ősi számjelek mindenkori felső határát figyelembe véve lehet átírni erre az alakra. Az évszámoknál és bármilyen más szövegben előforduló számoknál megfelel az ősi számjelek használata az összerovások alkalmazásával. Ebben az esetben javasolt a számok megfordítása, tehát a jobbról-balra írás az értelemszerű, folyamatos olvasás miatt. A nulla )0 felhasználása főként a számtani műveleteknél szükséges a helyi érték miatt. Összerovásnál az 1 (egyes) szárain 3 vesszőt; az 2 (ötös), 3 (tízes), 4 (ötvenes), 5 (százas), 6 (ötszázas) és 7 (ezres) szárain 4 vesszőt kell elhelyezni úgy, hogy azok a legkisebb szám nagyságánál is felismerhetőek legyenek. Így az 1 -es, 2 -ös, 3 -es, 4 -es, 5 as, 6 -as és 7 -es marad eredeti formájában, a többi számon a fülecskék jelzik a szám alaki értékét. A jelölés az ezren felüli számokra is vonatkozik. Az ezren felüli jelölések követik a meglévő számok sorát )1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 mintegy ezerrel kiegészítve azt. Ezt jelképezi a vonalak találkozásánál lévő megvastagított pont. ) 8, 9, ö, ü, ó, Az ötmillió fölötti számok jelölése még megoldásra vár. Az előzőekben ismertetett változatok mesterségesen megalkotottak, erre vonatkozóan írásbeli emlékek nem találhatóak. Ennek a módszernek az elkészítése bizonyítja azt, hogy a jelek egyedülállóak, továbbfejleszthetőek és a mai kor igényeinek megfelelően számítógépre vihetőek. Felhasználásuk nem a rendszer megalkotóin, hanem kizárólag az alkalmazók hajlandóságán múlik. 6

Műveletek ősi számjelekkel Aki nem akarja megváltoztatni az ősi számjelek alakját, az is számolhat az alábbiak szerint. (a műveletek részletezése a Mellékletben található) Összeadás A példa: 2 433 + 8 297 = 10 730 11711115333111 2111711543333211 % m )37 )7 )5 )3 )1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 2 1 1 1-2 1 1 1 1 1 - Az eredmény: 372115333 vagy 37655333 Összeadandó számok esetén (összeadás és szorzás), amennyiben a számok elérik a 10 -est vagy annak többszörösét, úgy a nagyobb helyi értékű szám eggyel vagy egynek a megfelelő többszörösével nő. Az üres vagy alacsonyabb értékű kisebbítendőnél (kivonás és osztás) a nagyobb helyi értékű szám eggyel vagy egynek a megfelelő többszörösével csökken. A helyi értékek kiírása csak tájékoztató jellegű, így el is maradhat. Kivonás A példa: 1 003 503 = 500 7 1 1 1 2 3 1 1 1 % m )7 )5 )3 )1 1 - - 1 1 1 _ 2-1 1 1 % 2 - - Az eredmény: 25 vagy 6 7

Szorzás A példa: 302 205 = 61 910 1 1 1 5 1 1 ^ 1 1 5 2 % m )5 )3 )1 )5 )3 )1 1 1 1-1 1 ^ 1 1-2 3 2-3 - - - 2 1-1 1 1 1 2 1 1 2 1 1 1 1 1 - )37 )7 )5 )3 )1 Az eredmény: 43172111153 vagy 4317655553 Osztás A példa: 16 030 : 840 = 19 3217333 : 211153333 % m )7 )5 )3 )1 )5 )3 )1 )3 )1 321-111 - : 2111 1111 - % 1 21111 211 21 111 - % % 211 - Az eredmény: 321111 Az évszámok is fordítottak. (kivéve a szövegkörnyezetben előforduló számok és évszámok leírását, ezeknél célszerű a jobbról-balra írás az értelemszerű olvasás miatt) Égeraracsa, 2006. napisten havában 8

Melléklet 1

Ősi számrendszerünk kiegészítése (javaslat) meglévő kiegészítés 7 1 000 1 000 000 6 500 500 000 ó 5 100 100 000 ü 4 50 50 000 ö 3 10 10 000 9 2 5 5 000 8 1 1 0 0 Alkalmazás Az évszámra példa 1999 2008 1. Hagyományos módon: 7655554333321111 * 1172111 2. Összerovással: a. 2 x 5-ös rendszerben 1 R R R * q 0 0 E b. ősi számjelekkel 7 Ú I R * p E 10

A műveletek részletes magyarázata Összeadás A példa: 2 433 + 8 297 = 10 730 11711115333111 2111711543333211 % m 1. )7 )5 )3 )1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 2 1 1 2. a számokat oszloponként összeadjuk: )7 )5 )3 )1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 2 1 1 3 2 1 3 1 1 3 3. elkezdjük az átalakítást: 4. folytatjuk az átalakítást: 5. befejezzük az átalakítást: 3 1 1 B 3 2 1 B 3 1 1 1 - )37 )7 )5 )3 )1 - B 3 2 1 1 1 1 1-1 - 2 1 1 1 1 1 - Az eredmény: 372115333 vagy 37655333 11

Kivonás A példa: 1 003 503 = 500 7 1 1 1 6 1 1 1 % m 1. )7 )5 )3 )1 1 - - 1 1 1 2-1 1 1 2. csökkentjük a kisebbítendő számot: )7 )5 )3 )1 1 b - - 1 1 1 3. elvégezzük a kijelölt műveletet: )5 )3 )1 3-1 1 1 2-1 1 1 2 - - Az eredmény: 25 vagy 6 12

Szorzás A példa: 302 205 = 61 910 1 1 1 5 1 1 ^ 1 1 5 2 % m 1. )5 )3 )1 )5 )3 )1 1 1 1-1 ^ 1 1-2 3 2-3 - - - 2 1-1 1 1 1 2. a számokat oszloponként összeadjuk: )5 )3 )1 )5 )3 )1 1 1 1-1 1 ^ 1 1-2 3 2-3 - - - 2 1-1 1 1 1 2 1-321111 - 3 )37 )7 )5 )3 )1 3. elkezdjük az átalakítást: 4. befejezzük az átalakítást: - B 3 - B 321111 1-2 1 1 2 1 1 1 1 1 - Az eredmény: 43172111153 vagy 4317655553 13

Osztás A példa: 16 030 : 840 = 19 3217333 : 211153333 % m 1. )37 )7 )5 )3 )1 )5 )3 )1 1 21-111 - : 2111 1111 - % 2. kijelöljük azt a számot, )7 )5 )3 )1 amelyikben a 840 megvan: 1 21-111 3.csökkentjük az első kisebbítendőt: 1 21 b - 111 4. csökkentjük a másodikat: 1 b 2 3 111 5. elvégezzük a kijelölt műveletet: 32 3 111 : 2111 1111 - % 1 211 21 111 )7 )5 )3 )1 6. levesszük a következő jelet: 211 21 111-7. csökkentjük az első kisebbítendőt: 211 21 b 111-8. csökkentjük a másodikat: 211 b 11 3333111-9. elvégezzük a kijelölt műveletet: )5 )3 )1 )5 )3 )1 )3 )1 43311 3333111 - : 2111 1111 - % 1 21111 % 211 - Az eredmény: 321111 14

Nyíri Attila A tizedesszám 1 elhelyezése az (balról-jobbra írással) ősi számrendszerben

Nyíri Attila: A tizedesszám 1 elhelyezése az ősi számrendszerben Visszatekintés Az Ősi számrendszerünk használhatósága című tanulmányban eljutottam az ősi számokkal történő alapműveletek megoldásáig. Az osztás elvégzésekor megálltam az egész számoknál és nem folytattam a műveletet, holott maradék is keletkezett a számolás során. A tizedesszámok jelentősége Az osztás folytatásásnál már nem egész számok, hanem egynél kisebb számok keletkeznek, amelyeknek a jelölésére ez a rendszer nincs felkészülve. A mindennapi életben adódó feladatok és az alapműveletekben megjelenő tizedesszámok előbb-utóbb felvetik az ősi számsorba történő felvételüket. Ennek az igénynek megy elébe a továbbiakban megfogalmazott ismertetés. A tizedesszámok bevezetése Az osztás folytatása előtt (a műveletek részletezése a Mellékletben található) meg kell állapodni a tizedesszámok jelölésében. Az egésznél kisebb számok jelölését háromféleképpen oldhatjuk meg: 1. a szám tetején elhelyezett ponttal, 2. a szám tetején elhelyezett vonással, 3. a szám aláhúzásával. A lehetséges változatok közül a pontot tartom a legmegfelelőbbnek. A szám tetején elhelyezett vonással a vektorokat jelölik. A szám aláhúzásának ellene szól az a körülmény, amikor a műveleteknél egyébként is aláhúzzuk a számsort, mert akkor beleolvad a folyamatos vonalba. (a műveleteknél a számjelek balról-jobbra irandók) 16

Az egynél kisebb számok jelölése 0,1 1é 0,01 1á 0,001 1ű 0,0001 1éű 0,2 11é 0,02 11á 0,002 11ű 0,0002 11éű 0,3 111é 0,03 111á 0,003 111ű 0,0003 111éű 0,4 1111é 0,04 1111á 0,004 1111ű 0,0004 1111éű 0,5 2é 0,05 2á 0,005 2ű 0,0005 2éű 0,6 21é 0,06 21á 0,006 21ű 0,0006 21éű 0,7 211é 0,07 211á 0,007 211ű 0,0007 211éű 0,8 2111é 0,08 2111á 0,008 2111ű 0,0008 2111éű 0,9 21111é 0,09 21111á 0,009 21111ű 0,0009 21111éű Ezáltal a 0 és 1 között bizonyos határig bármilyen szám felírható. például: 0,4589 111176433321111éű Az osztás egész számos megoldásának ismétlése A példa: 16 030 : 840 = 19,083 3217333 : 65553333 % m )7 )5 )3 )1 )5 )3 )1 )3 )1 321-111 - : 2111 1111 - % 1 21111 211 21 111 - % % 211 - Az osztás folytatása )3 )1 )5 )3 )1 ))3 ))1 11 )é )á )ű 211 - : 2111 1111 - % 1 211111, - 2111 111 211 - - 211 - - - % 11 2111 - - % 11 2111 - Az eredmény: 321111, 4333111ű 17

Összegzés A különböző számtani műveleteknél az egész számokon kívül gyakran előfordulnak egynél kisebb számok is. Tekintve, hogy jelrendszerünk ezeket nem tartalmazta, így ezideig a jelölésük és a velük való számolás sem merült fel. Manapság, amikor az ősi számrendszerünk újra használhatóvá vált, az alapműveleteknél igény van a tizedesvessző utáni számok jelölésére és használatára. A jelölést kielégíti a számok tetején (alján) megjelenő pont (vonás). A 0 és 1 közötti számok esetén a számjelek tetején elhelyezett pont megfelel a tized-, század-, ezred- stb. szónak. Ennek a jelölésnek van egy szépséghibája, mégpedig az, hogy az eredmény megadásánál az ismétlődő tizedesszámok jelölésére is ugyancsak a pontot használják az utolsó szám tetején. A tizedesszámok írásánál ugyanaz a szabály állapítható meg, mint az e- gész számokénál. Ilyen értelemben maga után vonja ezeknek a számoknak a felső határát is. Természetesen a számolásnál itt is érvényesül a már korábban az Ősi számrendszerünk használhatósága c. tanulmányban közölt az alábbiakban ismertetett megállapítás: Összeadandó számok esetén (összeadás és szorzás), amennyiben a számok elérik a 10 -est vagy annak többszörösét, úgy a nagyobb helyi értékű szám eggyel vagy egynek a megfelelő többszörösével nő. Az üres vagy alacsonyabb értékű kisebbítendőnél (kivonás és osztás) a nagyobb helyi értékű szám eggyel vagy egynek a megfelelő többszörösével csökken. A helyi értékek kiírása csak tájékoztató jellegű, így el is maradhat. Ezzel a megoldással az 1 -nél kisebb számok ősi számsorba történő beillesztése valósulhat meg. Égeraracsa, 2006. enyészet havában 18

Melléklet 2

Az osztás részletezése tizedesszámokkal 1. levesszük a következő jelet és kitesszük a tizedesjelet: )5 )3 )1 )5 )3 )1 ))3 ))1 11 )é 211 - - : 2111 1111 - % 1 211111, - 2. levesszük a következő jelet: 211 - - - 3. csökkentjük az első kisebbítendőt: 211 b - 4. csökkentjük a másodikat: 433 b - 5. elvégezzük a kijelölt műveletet: )5 )3 )1 )5 )3 )1 ))3 ))1 11 )é )á 4321 3333 - : 2111 1111 - % 1 211111, - 2111 11 2111-6. levesszük a következő jelet: 11 2111 - - 7. csökkentjük az első kisebbítendőt: 11 b 2111 8. csökkentjük a másodikat: 332111 b - 9. elvégezzük a kijelölt műveletet: )5 )3 )1 )5 )3 )1 ))3 ))1 11 )é )á )ű 3321 33 - : 2111 1111 - % 1 211111, - 2111 111 11 2111 - Az eredmény: 321111, 4333111ű 20

A Rovásszám bj készlet a balról-jobbra számoláshoz ( használati útmutató a számítógépes telepítéshez) A számkészlet telepítése. Megkeresem a Betűkészlet telepítő csomagot és elindítom. Végig a Tovább gombra kattintva települnek a jelkészletek. Amennyiben kézi úton szeretném ezt megvalósítani, akkor megkeresem a Vezérlőpult (Control panel) alatt lévő Betűkészletek (Fonts) elnevezést és ide töltöm át a telepítendőket. Ezután az írásszerkesztő Alakzat (Format) kínálatában a Stílus (Style) ablak behívása után megnyomjuk az új stílus gombot (New), és az elnevezés után az Alakzat (Format) gomb megnyomásával megjelenő Betűtípus gomb alatt lévő Betűk (Fonts) közül kiválasztom a Rovasszam bj -t )RovasSam bj, a Betűstílusok (Style) közül a Szabályos -t (Normal, Regular) s a Betűméretek közül a 16 -os pontot. (az olvashatóság miatt, de a 14 -es és 12 -es is megfelel) A műveleti módszerek rövid áttekintése A rovásszámok használatát a betűkkel ellentétben sokáig lehetetlennek tartották. Az alapszámok ) 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 kivételével mindegyik szám több jelből tevődik össze, így az alaki érték kialakítása ennek megfelelő. Mivel az előkerült rovásemlékek számtani műveleteket nem tartalmaznak, csak elszámolást, így azokat csak következtetéssel lehetett kitalálni. A használhatóságra kétféle lehetőség kínálkozott: I. az összerovásos változatok: (ezek mesterségesen alakultak ki), a. az összerovásos 2 5 -ös számrendszer, b. az összerovásos teljes számsor, II. a változatlan alakzat. (az eredeti, ősi számsor) Az összerovásos 2 5 -ös számrendszernél csak 3 jel szerepel. ) 1, 2 és 0 Ezzel a három jellel a végtelenig bármilyen szám felírható. A másik öszszerovásnál teljes a számsor, de a számjelekkel való számolás bonyolult. A változatlan számsornál az alaki érték több jelből áll, így helyigényes. Megjegyzés: A rovásszám készlete tartalmazza a háromféle számsoron kívül a tizedesszámok jelölését és az alkalmazásukhoz szükséges műveleti jeleket is. A billentyűn a 3. jel előhívása a működtető rendszertől is függ, így a Windovs XP előttieknél (16 bit) az Alt Gr mellé a Váltó is kell. A szövegszerkesztő használatakor a billentyűzet 1. sorából előhívott 3. jelek csak a szóköz leütése után jönnek elő. 21

A billentyűzet kiosztása ( A Rovásszám bj jelkészlet ) Első sor Második sor Jel A A+V A+Alt Gr Jel A A+V A+Alt Gr 0 _ 0 q _ q Q 1 _ 1 ~ w _ w W 2 _ 2 ˇ e _ e E 3 _ 3 + ^ r _ r R 4 _ 4! t _ t T 5 _ 5 % z _ z Z 6 _ 6 / u _ u U 7 _ 7 = ` i _ i I Í 8 _ 8 ( o _ o O 9 _ 9 ) p _ p P ö _ ö Ö ő _ ő Ő ü _ ü Ü ú _ ú Ú ó _ ó Ó Harmadik sor Negyedik sor Jel A A+V A+Alt Gr Jel A A+V A+ Alt Gr a _ a A í _ í Í < s _ s S y _ y Y > d _ d D x _ x X # f _ f F c _ c C & g _ g G v _ v V @ h _ h H b _ b B { j _ j J n _ n N } k _ k K m _ m M < l _ l L vessző _,? ; é _ é É pont _. : > á _ á Á vonás _ - _ * ű _ ű Ű 22

Ősi számrendszerünk 1 használhatósága Tartalomjegyzék Előzmények 1 A számok összerovásos alakjai 2 Az összerovásos 2 x 5 -ös számrendszer 2 Az összerovásos ősi számjelek 2 Bevezetés a számokkal való műveletekhez 3 Összeadás 3 Kivonás 4 Szorzás 4 Osztás 5 Évszámok 5 Végső következtetés 6 Műveletek ősi számjelekkel 7 Összeadás 7 Kivonás 7 Szorzás 8 Osztás 8 Melléklet 1 Ősi számrendszerünk kiegészítése (javaslat) 10 Alkalmazás 10 A műveletek részletes magyarázata 11 Összeadás 11 Kivonás 12 Szorzás 13 Osztás 14 A tizedesszám 1 elhelyezése az ősi számrendszerben Visszatekintés 16 A tizedesszámok jelentősége 16 A tizedesszámok bevezetése 16 Az egynél kisebb számok jelölése 17 Az osztás egészszámos megoldásának ismétlése 17 Az osztás folytatása 17 Összegzés 18 Melléklet 2 Az osztás részletezése tizedesszámokkal 20 Telepítési útmutató a számítógépes használathoz A számkészlet telepítése 21 A műveleti módszerek rövid áttekintése 21 A billentyűzet kiosztása 22 Tartalomjegyzék