ЭNаg$Yíi1ё s Hivatal a 1'1.'6^^ : 2014. évi.... törvény Ёrkezca : 7014 MД. J 0 6., а devizában eladósodott személyek védelme érdekében szükséges egyes törvénye k módosításáró l 1. Az illetékekről szóló 1990. évi XLIII. törvény 57. (1) bekezdése а következő ponttal egészül ki : [(1) Illetékmentes a polgári ügyekben.j q) devizában nyilvántarto tt hitelszerződésekkel összefüggő perek 2. (1) А bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban : Vht.) 145/C. (3) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint módosul : [(3) А vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer akkor пет teszi közzé az árveréshez tartozó licitnaplóban, ha azj a) nem éri e1 а becsérték 50%-át, lakóingatlan esetében а 147. (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén 80%-át, vagy (2) А Vht. 147. (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul : (3) Lakóingatlan esetén а kikiáltási ára becsérték 80%-ának megfelelő összegre szállítható le, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és а végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt. (3) А Vht. 155. a) pontja az alábbiak szerint módosul : [155. Az árverés sikertelen, ha] a) nem tettek vételi ajánlatot, vagy а felajánlott vételár nem érte e1 az ingatlan becsértékének felét vagy lakóingatlan esetében а 147. (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén а 80%-át ; (4) А bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 170. -a а következő (4) bekezdéssel egészül ki : (4) А jelzálogjoggal biztosított követelés kielégítését követ ően amennyiben а jelzálogjoggal terhelt ingatlan az adós tulajdonából kikerül а jelzálogjog megszűnésével egyidejűleg az adós ezen jogviszonyából eredő, а pénzintézet felé fennálló mindenfajta további kötelezettsége megszűnik. Ezt а szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a jelzálogjogga l terhelt ingatlan értékesítése eredményeképpen nem kerül sor az összes pénzintézeti hitelez ő követelésének teljes kör ű kielégítésére.
3. (1) А Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény а következő 5:139. -szal egészül ki, ezzel egyidej űleg aa ezt követő -ok számozása értelemszerűen módosul : 5 :139. [Jelzáloggal terhelt ingatlanra vonatkozó speciális szabályok ] А jelzáloggal biztosított követelés kielégítését követően amennyiben а jelzálogjoggal terhel t ingatlan az adós tulajdonából kikerül a jelzálogjog megsz űnésével egyidej űleg az adós ezen jogviszonyából ered ő, а követelés jogosultja felé fennálló mindenfajta további kötelezettség e megszűnik. Ezt а szabályt akkor is alkalmazni kell, ha а jelzálogjoggal terhelt ingatlan értékesítése eredményeképpen nem kerül sor az összes hitelez ő követelésének teljes körű kielégítésére. 4. А jogi segítségnyújtásról szóló 2003. helyébe а következ ő rendelkezés lép : évi LXXX. törvény 3. (1) bekezdésének d) pontj a [(1) А támogatás abban az esetben biztosítható a félnel, ha] d) mindennapi megélhetését közvetlenül érint ő kérdésben (így különösen lakhatással, munkajoggal összefüggő kérdések, közüzemi szolgáltatások igénybevétele, hitelszerződésb ől származó kötelezettségekkel kapcsolatos eljárások) szükséges а jogról való tájékoztatás, 5. (1) Ez а törvény а kihirdetését követő napon lép hatályba azzal, hogy szabályait а hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, és az azt követő napon hatályát veszti. (2) Е törvény hatálybalépésével а közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 112. -a hatályát veszti.
INDOKOLÁS Általános indokolá s Ahogy az sajnos már mindenki számára köztudott lett az elmúlt években а hitelfelvevők, közöttük is főként а devizában eladósodottak а korábbiakhoz nem hasonlítható, kiszolgáltat ott helyzetbe kerültek. А kormányzat eddigi intézkedéseivel csak egy nagyon sz űk rétegen tudott segíteni, а igazán nagy bajban lévők továbbra is kilátástalan helyzetben vannak, а Kormány pedig évek óta csak ígérget. Ezen а helyzeten változtat jelen törvényjavaslat. Nagyon sok bajba jutott családnak már egyszer űen nincs рénze arra, hogy az egyébként sok esetben és sok aspektusból támadható szerz ődéseket bírósági úton támadhassák meg, ezért szükségszerű, hogy ezen polgári ügyekben is illetékmentességet vezessünk be. А végrehajtást mindenképpen bírósági ítélethez kell kapcsolni, kiküszöbölve azt а jelenlegi rendszert, amely а végrehajtókat anyagilag érdekelté teszi az eljárások elindításában. А törlesztőrészl еtek kiszámíthatatlan emelkedése számtalan esetben olyan helyzetet eredményezett, mely során а hitelkárosult eredeti tartozásánál nagyobb összeget fizete tt vissza, ingatlanja elárverezését követ ően azonban а bank vagy pénzintézet további követeléseket támasztott vele szemben. Az indokolatlan túlkapások megel őzése érdekében az el őterjesztés korlátot állít е jelenség elé. Fontos, hogy ezen összegbeli korlát ne csak а bírósági végrehajtás keretében történő értékesítés, hanem а bírósági végrehajtáson kívüli egyéb árverések esetében is alkalmazhat ó legyen. Gyakorlat ugyanis а pénzintézetek részéről, hogy követeléseiket eladják úgynevezett behajtó cégeknek, amelyek а bírósági végrehajtási eljáráson kívül, annak garanciái nélkü l értékesítik az ingatlanokat. А jogi segítségnyújtásról szóló törvény módosítására annak érdekében szükséges, hogy a z amúgy is pénzügyi nehézségekkel küzd ő, bajba jutott hiteles ingyenes jogi segítséget kaphasson а nagy pénzintézetek és végrehajtó irodák, cégek tevékenységével szemben.
Részletes indokolás Аг 1.-hоz А javaslat - az illetéktörvény módosításával - biztosítja а devizahitelekkel kapcsolatos polgár i eljárások illetékmentességét. А 2. -hoz А végrehajtási törvény rendelkezéséb ől kiindulva pénzintézeti gyakorlattá vált, hogy а bank úgynevezett menekülési értéken értékesíti az ingatlant, meg sem kísérelve а valódi értéken történő értékesítést, így az adós а bank hibájából kisebb összeghez jut hozzá, amely а tartozást teljes mértékben sok esetben nem fedezi. Ezt követően tehát az adós nem elég, hogy lakhatása ellehetetlenül, és а további hitelfelvételi lehetőségei megszűnnek, ugyanis BAR-listára kerül az ingatlan árverezésé t követően sem szabadul а tartozástól, hanem azt különféle megoldásokkal а mindennapi megélhetését megnehezítő módon megpróbálják tőle behajtani (letiltás munkabérből, ingóságok lefoglalása). А további megélhetést teljes mértékben lehetetlenné tevő gyakorlat megszüntetése érdekében a javaslat szerint az adós az árverés után szabadulna kötelezettségeitől, így а meg nem fizetett tartozási összeg а bank vállalt kockázata, így kalkulált vesztesége lesz. Е szabállyal а pénzintézetek is érdekeltté válnak а valós összegen történ ő értékesítés megkísérlésében. А 3. -hoz А Ptk. szabályozza а bírósági és а bíróságon kívüli végrehajtás alapvetéseit, így а jelzálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonosának а Vht-hoz hasonló védelmét а Ptk-ban is meg kell teremteni а bíróságon kívüli értékesítésekre nézve. A4. 4~oz А jogi segítségnyújtásról szóló törvényben ki kell szélesíteni azon ügyek körét, amelye k kapcsán jogi segítség kérhet ő. А bajba jutott hitelesek anyagi helyzete nem teszi lehet ővé jogvitáikban ügyvéd megbízását, így а javaslat szerint ilyen esetben а hitelszerződésből származó kötelezettségekkel kapcsolatos eljárásokban is ingyenes jogi segítséget kel l biztosítani az ezt kérelmez őnek. Az 5. -Ьох А javaslat szerint csak bírósági ítélet alapján lehessen végrehajtást elrendelni. А jelenlegi szabályok megváltoztatása érdekében а közjegyzőkről szóló törvényt kell módosítani. Az adósok problémáinak miel őbbi rendezése érdekében а törvény а kihirdetését követő napon lépne hatályba, szabályait azonban minél több adós helyzetét segítend ő mára folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kellene.
országgyúlési képviselő Képvisel ői önálló indítvány Kővér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Ur! Mellékelten Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján benyújtom а devizában eladósodott személyek védelme érdekében szükséges egyes törvénye k módosításáról szóló törvényjavaslatot. А törvényjavaslat indokolását csatolo m Budapest, 2014. május С, Z. Kárpát Dániel országgyűlési képviselő Jobbik Magyarországért Mozgalom