Tisztelt Pedagógusok!

Tisztelt Pedagógusok! Örömmel tapasztaltuk, hogy új Magyar nyelv a középiskolák számára című tankönyvcsaládunk kilencedikes kötete hamar népszerűvé vált a pedagógusok körében. Ez nem véletlen, hiszen a könyv fiatalos, lendületes formavilága, nyelvezete és témái a mai i úság igényeihez igazodnak. Ugyanakkor a kötet a szakmai elvárásoknak is maradéktalanul megfelel, tartalmazza a legújabb tudományos kutatások eredményeit is. E kiadványban szeretnénk Önöknek tájékoztatást nyújtani a sorozat további köteteiről. A füzet tartalmazza a 10., 11. és 12. évfolyam tematikáját, valamint a 10.-es könyv Szövegtípusok című fejezetét. A sorozat további kötetei megőrzik a 9. osztályos tankönyv felépítését, stílusát, tananyagbeosztásuk a kere antervi és ére ségi követelményekhez igazodik. A tankönyvi leckék felépítése egységes, á ekinthető. Az érthetően megfogalmazo elméleti szöveg a hozzá kapcsolódó változatos feladatokkal, valamint fotókkal, rajzokkal, magyarázó ábrákkal és táblázatokkal hatékonyan segíti mind a tanárok, mind pedig a diákok munkáját. A 10. évfolyamos tankönyv 2011 tavaszán, a tankönyvcsalád befejező kötete pedig 2012 nyarán jelenik meg. MAGYAR NYELV A KÖZÉPISKOLÁK SZÁMÁRA 10., 11., 12. TEMATIKA 10. évfolyam Szövegtípusok A szövegtípusok osztályozása A stílusrétegekhez kapcsolódó szövegtípusok A továbbtanuláshoz és a munka világában szükséges gyakorlati szövegtípusok Összefoglalás Nyelv és társadalom Anyanyelvünk rétegződése I. Anyanyelvünk rétegződése II. A magyar nyelv egynyelvű szótárai Összefoglalás Retorika A retorika fogalma, tárgya. A szónoki beszéd fajtái és társadalmi színterei MIT? A retorikai üzenet. A beszéd részei. A beszéd elkészítése az anyaggyűjtéstől az előadásig Az érv felépítése. Érvtípusok A retorika mint az ékesszólás művészete Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése A kulturált vitatkozás kritériumai, a vita értelmezése Összefoglalás Helyesírás A nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak írásmódja Könyvtárismeret A könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, az internet szerepe az információszerzésben. A forráshasználat etikai normái és formai kötö ségei 2

11. évfolyam Jelentéstan A szóhasználati jelentés alapjai A stílus fogalma és a stílusrétegek A stílus fogalma A stílus kifejező ereje A társalgási stílusréteg A tudományos stílusréteg A publicisztikai stílusréteg Közéleti stílusrétegek: a hivatalos és a szónoki stílus Összefoglalás A nyelvi szintek stilisztikája A hétköznapi és a művészi kommunikáció A hétköznapi és művészi szöveg vizuális elrendezése Zeneiség a hétköznapi és művészi szövegekben A szó a hétköznapi és művészi szövegekben A képszerűség eszközei a hétköznapi és művészi szövegekben Mondatformálás a hétköznapi és művészi szövegekben A hétköznapi és művészi szövegek elrendezése. Az alakzatok Összefoglalás Stíluskorszakok, stílusirányzatok Stíluskorszakok, stílusirányzatok I. Stíluskorszakok, stílusirányzatok II. Szövegek párbeszéde: az intertextualitás Összefoglalás Helyesírás A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb szövegekben 12. évfolyam Nyelv és gondolkodás A nyelv mint jelrendszer. A nyelv diakrón és szinkron változásai Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya. Nyelv és beszéd funkciói. A beszéd mint cselekvés Összefoglalás A magyar nyelv története Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtato nyelvemlékek A magyar nyelv történetének fő szakaszai A nyelvújítás A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei Összefoglalás Nyelv és társadalom Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben A nyelvtervezés elvei és feladatai Nyelvünk helyzete a határon túl A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek. A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentősége Készüljünk az érettségire! Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása Szövegértési feladatsorok 3

a szövegtípusok A szövegtípusok osztályozása 1 a) Csoportosítsátok az alábbi szövegtípusokat a megadott szempontok szerint! Van-e olyan típus, amely több helyre is besorolható? Vitassátok meg, miért! A nyilvánosság számára készült szövegek Magánjellegû szövegek Szóban Írásban Szóban Írásban Párbeszédes szövegek (a kommunikáció kétirányú) Monologikus szövegek (a kommunikáció egyirányú) 1. interjú 5. glossza 09. hivatalos levél 13. napló 2. novella 6. parlamenti vita 10. internetes csevegés (chat) 14. ünnepi beszéd 3. beszélgetés 7. vicc 11. elôadás 15. SMS 4. emlékirat 8. magánlevél 12. vitaindító 16. népballada b) Gyûjtsetek olyan szóbeli szituációkat, amelyekben a mondanivalótokat rögtönöznötök kell; megtervezhetitek elôre, mit fogtok mondani! c) Miben különbözik egy elôre megtervezett szöveg a rögtönzött szövegtôl! Beszéljétek meg! 2 a) Szóban vagy írásban közölnéd a mondanivalód az alábbi helyzetekben? Indokold meg a választásod! Meg akarod kérni az osztályfônököd arra, hogy engedjen el az utolsó két óráról, mert versenyezni kell menned. Meg akarod kérni az iskolaigazgatót, hogy engedjen el három napra síelni. Szakítasz/kibékülsz a barátoddal/barátnôddel. Egy rokonodnak gratulálsz a születésnapja alkalmából. Panaszt akarsz tenni, mert az újonnan vásárolt kabátodról otthon kiderült, hogy a bélése szakadt. Külföldön élô barátodnak szeretnél a tegnapi nap eseményeirôl mesélni. Rájöttél, hogy a legjobb barátod hazudott neked, és számon akarod kérni rajta a dolgot. Rá akarod beszélni a szüleidet, hogy engedjenek el egy buliba a hétvégén. b) Válaszd ki az egyik szituációt, és fogalmazd meg, mit írnál vagy mondanál! 4

(A természetrôl tizenéveseknek. Földrajz 8. tankönyv) 3 Soroljátok be az alábbi szövegrészleteket aszerint, hogy céljuk az elbeszélés (E), a leírás (L) vagy a meggyôzés (M)! A bak jegyû ember elmélyülten gondolkodó, melankolikus alkatú, de mindamellett becsvágyó és állhatatos. Jegyezd meg e nagy igasságot, hogy soha a földnek golyobissán egy Nemzet sem tehette addig magajévá a böltsességet, mélységet, valameddig a tudományokat, a maga Anya nyelvébe bé nem húzta. Minden Nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem. (Bessenyei György: Magyarság) A játék. / Az különös. / Gömbölyû és gyönyörû, / csodaszép és csodajó, / nyitható és csukható, / gomb és gömb és gyöngy, gyürû. / Bûvös kulcs és gyertya lángja, / színes árnyék, ördöglámpa. (Kosztolányi Dezsô: A játék) A gazda hatfele indult korpára malacnak. Még kissé tugymékolt a ládarekeszben, csetvett, pisztomált, mint akinek nem sietôs. Mi a fenét miáskol annyira? vetette az asszony, zsôrhetnékje támadván. (Karinthy Frigyes: Miskároló) Hazánkban évente kb. 35 000 ember hal meg a dohányzás következtében. A tüdôrák 92 93%-ának kialakulását a dohányzás okozza. Rákkeltô hatása a gyomor-, máj-, hasnyálmirigy-, méhnyak-, hólyagés veserák esetében is bizonyított. Karinthy Frigyes (1887-1938) magyar író, költô, mûfordító A szövegtípusok Meghatározo beszédhelyzetekben jellegzetes felépítésű és stílusú szövegeket használunk. Más módon fogalmazzuk meg gondolatainkat, ha nagy nyilvánosság elő beszélünk, mint amikor csak egy barátunkkal váltunk néhány szót. Szóhasználatunkra, mondatformálásunkra és szövegeink felépítésére hatással van az is, hogy szóban vagy írásban fejezzük ki gondolatainkat, valamint az, hogy van-e időnk megtervezni mondandónkat, vagy azonnal kell válaszolnunk. A nyelvhasználók által jellegzetes helyzetekben használt, meghatározo célú, tipikus szerkezetű és stílusú szövegeket szövegtípusoknak* (szövegfajtáknak)* nevezzük. A szövegtípusok sokféle szempont alapján csoportosíthatók, ezért egy-egy szövegtípus több csoportba is besorolható. Szövegtípusok a kommunikáció célja szerint A kommunikációs funkciók alapján megkülönböztetünk tájékoztató, érzelemkifejező, felhívó, kapcsolatfenntartó funkciójú szövegeket, illetve hétköznapi és művészi szövegeket. Más szempontok szerint egy szöveg célja lehet egy esemény, történet elbeszélése; élőlé nyek, dolgok, folyamatok leíró bemutatása; valamint a befogadó meggyőzése egy jelenség, probléma elemzése által. Ennek alapján sorolhatjuk csoportokba az elbeszélő, leíró és az elemző-meggyőző szövegtípusokat, melyek előfordulhatnak önállóan és egymással keveredve is. 5

Milyen eszközökkel tudja a mesélô a szóbeli elôadást színesíteni? Beszéljétek meg! B) A LEÍRÓ SZÖVEGTÍPUSOK A leíró szövegtípusok célja egy tárgy, személy, helyszín, jelenség vagy folyamat bemutatása, lá atása (pl. definíció, tájleírás, jellemzés). Hétköznapi, tudományos és szépirodalmi szövegekben egyaránt használjuk őket. A leíró szövegekben a szövegösszefüggést megteremthetjük úgy, hogy a leírást egy általános, az egészre vonatkozó megállapítást tartalmazó monda al vagy bekezdéssel indítjuk, majd ezután térünk ki a részletekre. A részletek kifejtésekor is figyelni kell a logikus előrehaladásra (pl. helyszínek leírásakor haladhatunk a távolabbi tájelemektől a közelebbiek felé vagy fordítva; a jellemzésben a külső tulajdonságok után kitérhetünk a belső tulajdonságokra vagy fordítva). A) AZ ELBESZÉLŐ SZÖVEGTÍPUSOK Az elbeszélő szövegtípusokban (pl. élménybeszámoló, tudósítás, hír, mese, novella, emlékirat) az elbeszélő (narrátor) egy eseménysort mond el. A szöveg előrehaladásának alapja az időrend, ezért jellemzően múlt idejű, mozgást, változást jelentő igéket (pl. elindult, megpillanto a, befejeződö ) és sok időre utaló szót, szókapcsolatot (pl. először, majd, ebéd után, legvégül) használunk benne. Az események elbeszélésekor figyelni kell a történetmondás tempójára. A jó elbeszélő tudja, mikor kell a lényeget kiemelve, szűkszavúan fogalmazni, és mikor kell a mondani valót részletezni. A szöveg logikus előrehaladása és összefüggése érdekében bizonyos események kihagyhatók, ha lényegtelenek a történet szempontjából, vagy ha a sejtetés által érdekfeszítőbbé, többértelművé válhat az elbeszélés. Az elbeszélő szövegtípusok sokszor tartalmaznak párbeszédet, és szerepelhetnek bennük leíró részek is (pl. egy történet elmesélésekor leírhatjuk a helyszínt vagy jellemezhetjük az egyik szereplőt). A narrátor az eseménysorról tudósíthat kívülállóként, de elbeszélheti a történteket az események résztvevőjeként is. Ez alapján az elbeszélői nézőpont (narráció) lehet tudósító vagy jelenetszerű. A jó leírás szemléletes és érzékletes, ezért törekedni kell a pontosságra, a jellemző részletek megragadására. A leíró szövegek állóképszerűek, a főnevek és a melléknevek nagyobb arányban fordulnak elő, mint a többi szövegtípusban, az igék pedig általában jelen idejűek. A leíró szövegekre a tárgyilagos (objektív) hangnem jellemző. Megjelenhet azonban bennük a minősítés is, vagyis a beszélőnek a leírtakkal kapcsolatos értékelése és érzelmei. Különösen a szépirodalmi leírásokban a hangulatok, benyomások, képek átadásával a beszélő mélyebb üzeneteket is közvetíthet. 6

C) AZ ELEMZŐ-MEGGYŐZŐ SZÖVEGTÍPUSOK Az elemző-meggyőző szövegtípusok segítségével a feladó a hallgatóságot akarja meggyőzni valamiről (pl. ilyen a magyarázat, az ajánlás, a tanács, az ér velő esszé, a szónoki beszéd, a tudományos vita, a reklám). A szöveg előrehaladásának alapja az okokozati összefüggések bemutatása, a szöveg fókuszmondatában kifejeze állítás bizonyítása érvekkel. Az érvek melle a szöveg alkotója gyakran használ példákat, összehasonlítást állításainak alátámasztására. Mivel az elemző-meggyőző szövegek célja a hallgató meggyőzése, a tárgyilagos hangnem melle az érzelemkifejezés, az együ gondolkodásra, cselekvésre szólítás is megjelenik benne. A beszélő gyakran használ a hatás fokozása érdekében retorikai eszközöket (pl. ismétlést, felkiáltást, kérdést), valamint más, főként ismert szerzőktől ve idézeteket. Szövegtípusok az elôkészület szerint Bizonyos szövegek esetében előre megtervezhetjük mondanivalónk tartalmát és elrendezését, másoknál az ado beszédhelyzetben kell rögtönöznünk. Ennek alapján különböztetjük meg a terveze és a spontán szövegeket. A) A TERVEZETT KOMMUNIKÁCIÓ SZÖVEGTÍPUSAI Előre megterveze szövegeket (pl. tanulmány, önéletrajz, vitairat, iskolai fogalmazás, szónoki beszéd, blogbejegyzés) általában közvete és egyirányú kommunikációs helyzetekben használunk. E szövegtípusoknál különösen fontos a nyelvhasználati szabályok tudatos alkalmazása. A szöveg megfogalmazását a mondanivaló elrendezésének megtervezése, esetleg anyaggyűjtés előzi meg. A megfogalmazást az ellenőrzés és hibajavítás követi. Ennek következtében a terveze szöveg szóhasználata választékosabb, a mondatok teljesek és bonyolultabb szerkezetűek. A szövegformálásra az egységes téma, az előrehaladás és a lezártság jellemző. B) A SPONTÁN KOMMUNIKÁCIÓ SZÖVEGTÍPUSAI A rögtönzö, azaz spontán szövegekben (pl. telefonbeszélgetés, vita, chat) nincs rögzíte szerkezet és nincsenek előre meghatározo témák, a szövegformálás lazább, és gyakori a témaváltás. A spontán szövegben a szóhasználat és a mondatszerkesztés kevésbé igényes, gyakori a töltelékszavak, divatszavak, indulatszavak használata. A mondatok egyszerűbbek és sokszor hiányosak, a mondathatárok pedig összemosódnak. A spontán szövegekben mindegyik kommunikációs funkcióval találkozhatunk, ezért az öszszes mondatfajta megjelenik bennük. Szövegtípusok a résztvevôk száma szerint Aszerint, hogy a kommunikáció egyirányú vagy kétirányú, azaz történik -e szerepcsere a beszélő és a hallgató közö, megkülönböztethetünk monologikus és dialogikus szövegeket. A) A MONOLOGIKUS SZÖVEGTÍPUSOK A monologikus szövegekben (pl. előadás, iskolai fogalmazás, beszámoló, történetmesélés) a kommunikáció egyirányú: egy beszélő fejti ki mondandóját. A monologikus szövegeket általában előre megtervezhetjük (kivétel pl. a spontán monológ vagy a történetmesélés), ezért terjedelmük hosszabb, jobban megszerkeszte ek, és a mondanivaló részletesebben kifejte bennük, mint a spontán szövegekben. Csányi Vilmos etológus elôadást tart a Mindentudás Egyetemén. Milyen eszközökkel tudja a hallgatók figyelmét fenntartani a jó elôadó? Beszéljétek meg! 7

A nem verbális kommunikáció eszközei közül melyekre tudsz példát hozni a kép alapján? B) A DIALOGIKUS SZÖVEGTÍPUSOK A dialogikus szövegtípusokban (pl. chat, vita, interjú, telefonbeszélgetés) a kommunikáció kétirányú. A szövegek a beszélő és a hallgató állandó szerepcseréje következtében rövidebb fordulókból (egy ado beszélő által elmondo szövegrészekből) állnak. A szöveget általában nem lehet előre megtervezni, hiszen a konkrét beszédhelyze ől függ, és a beszédpartner válaszaihoz kell igazodnia. Sikeres párbeszéd akkor valósul meg, ha a beszélő felek betartják a személyközi kommunikáció együ működési alapelveit. (Emlékeztetőül: Csak annyit mondj, amennyit a szituáció megkíván! Légy őszinte, és legyen jó okod azt állítani, amit állítasz! Maradj a tárgynál! Érthetően és világosan fejezd ki magad!). A dialogikus szövegek rögtönzö ségükből fakadóan általában egyszerűbbek, természetesebbek, kevésbé megszerkeszte ek, mint a terveze szövegek. Szövegtípusok a hatókör szerint A szövegtípusokat megkülönböztethetjük aszerint is, hogy milyen kommunikációs színtereken alkalmazzuk őket. Bizonyos szövegek a nyilvánosság számára készülnek, míg más szövegeket a családdal, a barátokkal, az ismerősökkel való érintkezés során alkotunk. A) A NYILVÁNOS SZÖVEGTÍPUSOK Nyilvános kommunikációnak nevezzük a hivatalos szervek, intézmények közö i, valamint az intézmények és az állampolgárok közö i érintkezést. Az ide tartozó szövegek gyakran hagyományos szerkezetűek: pontosan szabályozo a szöveg elrendezése, felépítése és tartalma (ilyen pl. a törvénycikk, a rendelet, a parlamenti vita, a kérvény, a felszólítás, a közlemény, a hozzászólás, a felszólalás vagy az ünnepi beszéd). A nyilvános célra szánt szövegek szóhasználata pontos, igényes, választékos, és gyakran szerepelnek bennük sajátos jogi szakszavak, fordulatok. A mondatok bonyolultabbak, sokszor többszörösen összete ek, és a kij elentő mondatok aránya jóval nagyobb, mint például a magánéleti kommunikáció során. B) A MAGÁN SZÖVEGTÍPUSOK A magán szövegtípusok a mindennapi társas érintkezésben használt szövegek (pl. magánlevél, napló, beszélgetés, munkamegbeszélés, pletyka). E szövegek szerkesztése kötetlenebb, mondanivalójuk nem előre megterveze. Gyakori a színes, érzelmi töltésű szavak használata; a mondatok egyszerűbb szerkezetűek és többféle modalitásúak, mint a nyilvános kommunikáció során használt szövegtípusokban. Szövegtípusok a közvetítô közeg szerint Az írás megjelenéséig az emberi társadalom a tudását csak szájhagyomány útján adta át, ezért mondhatjuk, hogy a beszéd az elsődleges nyelvhasználati mód. Az írás kialakulása azonban lehetővé te e az információ tartós rögzítését, így a szóbeliség és az írásbeliség a kommunikáció két alapformájává vált. Mindke őnek megvannak a saját szövegtípusai. A) A SZÓBELI SZÖVEGTÍPUSOK A szóbeli szöveg (így pl. a beszélgetés, a köszöntés, a viccmesélés, a parlamenti vita, a törvényszéki beszéd, a felelés, a tudományos beszámoló vagy referátum, a rádiós és televíziós hírolvasás) hangok sorozatából áll, tehát akusztikai benyomást kelt. 8

A beszélő felhasználja a nem verbális kommunikáció eszközeit is (pl. a vokális jelzéseket, a szövegfonetikai eszközöket, a testbeszédet és a külső megjelenést), amelyek szintén üzenetet közvetítenek. A szóbeli szövegekre, néhány kivételtől eltekintve (pl. telefonbeszélgetés), a közvetlen kommunikáció jellemző. Mind a közvete, mind pedig a közvetlen kommunikáció esetén a befogadónak általában lehetősége van azonnali visszajelzésre nyelvi és nem nyelvi úton is (pl. bólogatással, hümmögéssel). A szóbeli szövegek általában időben mulandók és helyhez kötö ek, de manapság már lehetőség van a rögzítésükre (pl. diktafon, kamera használatával). A szóbeli szövegek lehetnek spontán és terveze szövegek egyaránt. Élőszóban gyakran fogalmazunk mindenféle előkészület nélkül, rögtönözve, azaz spontán módon például beszélgetésben, hozzászóláskor. Ilyenkor párhuzamosan gondolkodunk és beszélünk, ezért nincs elég időnk a mondanivalónk megtervezésére és a kimondo ak javítására. Így a spontán szóbeli szövegek esetében a mondat- és szövegformálás kötetlenebb, sok az ismétlés, és a mondanivaló kevésbé kifejte, a mondatok változatos modalitásúak. A terveze szóbeli szövegeknél a szövegszerkesztést felkészülés előzi meg (pl. anyaggyűjtés, jegyzetelés, vázlatírás, a szöveg vázának a fölépítése). Terveze szóbeli szöveg például az ünnepi beszéd, a kiselőadás. Szóbeli kommunikáció esetén a befogadónak is gyorsabban kell gondolkodnia, hiszen azonnal meg kell értenie, amit hall. Kétirányú kommunikációs helyzetekben ilyenkor vissza is kérdezhet, ugyanakkor egy szónoki beszéd vagy egy rádiós interjú hallgatásakor erre nincs lehetőség. A különböző kommunikációs helyzetek befolyásolják a szóbeli szövegek hosszát és bonyolultságát, az igényesség mértékét is. B) AZ ÍRÁSBELI SZÖVEGTÍPUSOK Az írásbeli szöveg írásjelek sorozata (pl. levél, rendelet, vitairat, értekezés, esszé, vezércikk, regény, óda, hirdetés, kérvény). Vizuális benyomást kelt: a nyelvi jelek melle a vizuális kom- munikáció eszközeit (pl. a szöveg elrendezését, képeket, ábrákat) is felhasználhatjuk az üzenet közvetítésére. A szóbeli szövegekben fontos szerepet játszó szövegfonetikai eszközöket és a testbeszédet a megfogalmazás módjával és a központozással pótoljuk. Mivel az írásbeli szövegek általában közvete kommunikációs helyzetben születnek, a hallgató többnyire csak késleltetve vagy egyáltalán nem jelezhet vissza, ha nem ért valamit, vagy ha nem ért egyet velünk. Ezért az írásbeli szövegek alkotásakor különösen törekednünk kell a világos és egyértelmű megfogalmazásra. Az írásbeli szövegek általában tervezettek, időtől és tértől függetlenek, így amikor megalkotjuk vagy befogadjuk őket, van időnk a gondolkodásra. Az írásbeli szövegformálás ezért igényesebb, tudatosabb, kifejte ebb, és inkább alkalmas bonyolultabb tartalmak megfogalmazására, mint a szóbeli szöveg. Van lehetőség az ellenőrzésre és javításra, az olvasó pedig visszatérhet a szöveg korábbi részeire, és újraolvashatja, végiggondolhatja az első olvasásra nehezebben befogadható részleteket. A megterveze ség következtében a mondatok bonyolultabb szerkesztésűek, több a többszörösen összete alárendelő mondat. A szóhasználat igényes, hiszen van idő a témának, szövegtípusnak, műfajnak legmegfelelőbb szavak kiválasztására. C) ÍRÁSBELISÉG ÉS SZÓBELISÉG AZ INTERNET KORÁBAN A technikai újítások új szövegtípusokat hoztak létre, amelyeket nem lehet egyértelműen a fenti csoportokba besorolni. Az internetes csevegés, az SMS és a kommentek például annak ellenére, hogy írásbeli szövegek, inkább a spontán beszédhez hasonlítanak, és így egyfajta átmenetnek tekinthetők az írásbeliség és a szóbeliség közö. 9

Bár chateléskor a beszélgető felek nincsenek egy térben, a dialógus valós párbeszédhez hasonlít. A beszélgetőknek így kevés idejük van mondanivalójuk megtervezésére és igényes megformálására, a hibák kijavítására. Az internetes beszélgetés szövegformálása egyszerű, kötetlen, gyakori benne a témaváltás. Mondatformálása és szóhasználata is a szóbeli társalgáséra hasonlít. Jellemző rá a hiányos, befejezetlen, változatos modalitású mondatok alkalmazása. Ezekben a szövegekben sok az angol eredetű szó, a szlengből ve elem, az érzelmi töltésű kifejezés, az egyéni stílusú rövidítés. A csevegés változatos írásjelekkel és a tipográfia felhasználásával (pl. nagybetűk) helyettesíti a szóbeli kommunikációra jellemző szövegfonetikai eszközöket. Az emotikonokkal, melyek feladata a gesztusok és a mimika pótlása, összete ebb érzelmeket is ki lehet fejezni. Ugyanakkor az interneten vagy az SMS-ben folytato beszélgetés nem repül el úgy, mint egy szóbeli el lehet menteni, és később újra lehet olvasni. A komment annyiban tér el a chates szövegtől, hogy ez egyirányú üzenet, mivel a kommentelő egy feladó írására válaszol. A komment célja nem elsősorban párbeszéd kialakítása, hanem az érinte téma kapcsán a vélemény megfogalmazása ( vendégkönyv üzenet). Regék és raggák Az írásbeliség megjelenése elôtt a közösség irodalmi kincsének megôrzése és továbbadása szájhagyomány útján történt. Az énekmondók, regösök és bárdok a ritmus, a rím, a visszatérô kifejezések segítségével könnyítették meg a szövegek memorizálását. Ezek az elemek azután a lejegyzett mûvek esetében is megôrzôdtek: jó példái ennek az eposzok szereplôinek állandó jelzôi (gyorslábú Akhilleusz, fellegtorlaszoló Zeusz stb.). Arany János híres alkotásában, a Rege a csodaszarvasról címû költeményben is találunk utalást arra, hogy a történet, amit feldolgoz, eredetileg szóban terjedt ( Száll a madár, ágrul ágra, / Száll az ének, szájrul szájra [ ]. ). Napjaink egyik közismert könnyûzenei mûfaja, a rap szintén a szóbeliségre épül, ebben is fontos szerepet játszanak az ismétlôdô fordulatok és a ritmus. A rapperek gyakran rögtönöznek (freestyle), ha pedig leírják a szöveget, azt is gyakran hangszeres zenei alapot hallgatva teszik. De ekkor is elsôsorban elô adásra alkalmas szöveget próbálnak létrehozni. Egy hazai elôadó is megénekli a csodaszarvas történetét. Kirôl és melyik számáról van szó? gyakorló feladatok 1 a) Alkossatok párokat! Olvassátok el az alábbi szövegeket! Döntsétek el, írásbeli vagy szóbeli, spontán vagy elôre megtervezett szövegek-e! Válaszotokat indokoljátok! A) September 13. Olly kellemesen telt el az a tennapi nap! Olly kedves napom volt az nekem! Barátnéim legkedvesebbjei a két Kovács-lyányok látogattak meg. Valahára teljesitették igéreteiket, s nekem látogatásokkal egy igen-igen kedves meglepetést csináltak. [...] Milly szerencsések e lyányok! ô rollok mindenki szeretve emlékezik. [...] És egyik bátyjok Bencze! milly ideális ô! 10

B) Szó sincs itt semmiféle gyászról az ôsz teljes iparkodással ténykedik: szervezi a kerti brancsot a kezdôket kitanítja a haladókat emlékezteti s fokozatosan adagolja a kopárságot hideget olykor a gürcölésbe csöpp játékot is kever: például ökörnyálat úsztat szusszanó sündisznóval zörgeti végig az avart s a gyöngyvirág-tövön piros bogyót fakaszt De persze többnyire mégiscsak dolgozik hogy meglegyen aminek meg kell lennie: az ál-halál a visszatartott lélegzet a tág-üres terek a hasznos türelem mikor majd agresszíven és hatalmasan a zúzos talpú tél megérkezik. C) Ünneplő honfitársaim! Barátaim! Magyarország polgárai! I az ideje, hogy végre elmosolyodjunk, abban a biztos tudatban, hogy ez i Magyarország, mi i i hon vagyunk, és amikor az ország jövőjéről beszélünk, arról beszélünk, ami a miénk. [...] Ki akarjuk nyilvánítani, hogy a televízió a nemzet tulajdona, nem a kormányé, és azt is, hogy e tulajdonjogot a jövőben érvényesíteni kívánjuk. Szabad sajtót, szabad rádiót, szabad televíziót! [...] És most induljunk tovább. [...] Vigyük magunkkal az emelkede méltóságot. Szabad március 15-ét, 16-át, 17-ét... és így tovább, az öröknaptár utolsó napjáig. Sziasztok figyeljetek van egy kis problémám nem tom mit csináljak megtámadott egy vírus azt monta vírusírtó de pont nem is az egy oldalt rak be kezdôlapnak hogy fizessek ha használni akarom hogy kiírtsam és nem tok mit csinálni vele az én vírusölô progim nem bír vele észre veszi de csak enyi és teljesen ki vok, mert nem tom mit csináljak vele nem tok netezni meg bénít mindent segítsetek hogy elkapjam és leírtsam a neve malware wipe elôre is kösziii Dé D) b) Töltsétek ki a táblázatot a hiányzó jellemzôkkel! Ki lehet a szöveg feladója és befogadója? Milyen a köztük lévô viszony? Milyen kommunikációs funkciók jelennek meg a szövegben? Milyen szövegtípushoz tartozik a szöveg? A) szöveg B) szöveg C) szöveg D) szöveg 11

Halász Judit magyar színésznô, énekesnô 2 Szerkeszd meg újságíróként az alábbi szó szerint lejegyzett, a televízióban elhangzott interjút úgy, hogy egy folyóiratban megjelenhessen! Röviden fogalmazd meg, milyen szempontok alapján dolgoztál! Én rengeteget tanultam a gyerekektôl... hülyén hangzik, hogy engem tanítottak a gyerekek, de iszonyú sok mindenre megtanítottak. Én ezt a szakmát, nem a színészet szakmáját, hanem azt, amit én csinálok, a saját szakmámat azt a gyerekektôl tanultam. Állj! Nem a színészet, hanem a saját szakmám, amit én csinálok. Az mi? Ilyen Halász Judit-féle... Egy ilyen... Halász Judit-izmus, vagy mi? Az elôadómûvészetnek egy olyan... egy olyan ágazata, amit nem sokan csinálnak rajtam kívül. De mi az? Hát ez egy... egy... (ööö)... nem tudom... sose próbáltam megfogalmazni... de tényleg..., mert egy kicsit (ööö)... én szeretnék nagyon sok értéket, amikrôl én tudom, hogy értékek, és azt tudom, hogy a gyerekekkel nem ismertetik meg, vagy nem fordítanak rá elég figyelmet, hogy az értékeknek ezt a részét, ezt odaadják a gyerekeknek, és megpróbáljuk ôket mindannyian megôrizni, mert ezek aztán felnônek, és aztán a kezükbe kerül egy-egy olyan könyv, amire ki lesz írva annak a költônek a neve, ami az én versem neve mellett is szere..., az én dalom mellett is szerepel, és esetleg azt mondja, hogy Jééé, azt kisiskolás koromban vagy gyerekkoromban olvastam, és ki lehet ez... és talán kinyitja... Ugye ez a mai kor nem éppen a költészetnek kedvezô kor, amiben mi élünk. De nemcsak ez, hogy a verset megkeressék, hanem azokat a... azokat a gondolatokat, amelyeket ezek a versek esetleg tartalmaznak. (Halász Judittal beszélgetett Alföldy Róbert) 3 Tedd érdekesebbé, hangulatosabbá az alábbi elbeszélô szöveget! Milyen nyelvi eszközökkel tudod elérni az érzékletesebb hatást? Johanna végigment a folyosón. Furcsa hangokat hallott. A folyosó falai szûkek és hidegek voltak. Johanna fázott és félt. Messzirôl fényt látott, ezért elindult arrafelé. Hirtelen azonban a talaj eltûnt a lába alól, és beleesett egy gödörbe. 4 a) Alkossatok csoportokat! Örökítsétek meg iskolátok egy nevezetes pontját legalább két változatban az alábbiak közül! leíró szövegben filmfelvétellel (mobiltelefonnal is dolgozhattok) fotókon (mobiltelefonnal is dolgozhattok) rajzos variációban b) Beszéljétek meg, hogy mi a különbség a rögzítés változatai között! Vitassátok meg, mitôl lesz élô egy leírás, illetve halott egy fénykép! 12

5 Alkossatok párokat! Játsszátok el ugyanazt a témát az alábbi helyzetekhez igazodó szövegtípusban! A téma: Három egyest kaptam a héten! Mondd ezt el otthon, valamelyik szülôdnek, aki már régóta elégedetlen tanulmányi eredményeiddel! Beszéld meg ezt azzal a barátoddal, aki rá akar venni a mielôbbi javításra! Gyôzd meg az iskolád igazgatóját arról, hogy a rossz jegyek ellenére engedjen el a hamarosan induló sítáborba! 6 7 8 Írd meg a boldog élet receptjét! Fogalmazásodban két lehetôség közül választhatsz: követed a receptek szokásos stílusát, szóhasználatát, szövegformálását; vagy egy folyamatábrát készítesz el! a) Válassz ki egy általad nemrég olvasott könyvet, és az egyik szereplô nevében írj képeslapot a könyv másik szereplôjének! (Azt is megtervezheted, mit ábrázol a képeslap.) b) A két szereplô üzenetváltását SMS-ben is örökítsd meg! Írj humoros használati utasítást a barátaidnak vagy szüleidnek saját magadhoz! 9 Osztálytársad felkér arra, hogy mondj kétperces köszöntôbeszédet közös barátotok születésnapja alkalmából! a) Milyen tevékenységek elôzik meg a beszéd elmondását ha a felkérés egy héttel az ünnepség elôtt történik; ha abban a pillanatban derül ki, hogy beszélned kell? b) Írd meg a köszöntôt! 10 Válassz ki egyet a következô képek közül! Alkoss egy párbeszédet vagy egy monológot az egyik szereplô szemszögébôl! Ferenczy Károly: Kôdobálók Edgar Degas: Az Opera balett-terme 13

11 Válassz a következô címek közül, majd készíts 10 15 mondatból álló leírást! Készíthetsz párhuzamos leírást is ugyanarról a helyszínrôl két különbözô évszakban vagy napszakban! Gyermekkori kedvenc helyem Egy erdei tisztás októberi fényben Egy esôáztatta utca Vásári forgatag Az iskolai ebédlô Egy orvosi rendelô váróterme Egy régiségbolt belseje Régi várrom Egy vihar, amelyet átéltem Érdemes betartani az alábbi szempontokat a feladat megoldásakor! Döntsd el, milyen hangulatot akarsz az olvasóban ébreszteni a leírásoddal! Egy általános benyomást megfogalmazó gondolattal kezdd és zárd a fogalmazást! A szöveg elôrehaladásában törekedj a logikára (a részletek felôl az egészhez vagy fordítva; a közelitôl a távoli felé vagy fordítva; kívülrôl befelé vagy belülrôl kifelé)! A leírás részletezésénél pontosan nevezd meg, amit látsz (pl. virág helyett nárcisz), mert az olvasónak így könnyebb elképzelnie! Ne csak a látványt írd le, hanem a hangokat, szagokat, ízeket és a tapintással kapcsolatos élményeket is (pl. hômérséklet, szélmozgás, felületek érintése)! Használj megszemélyesítést, hasonlatot, metaforát, sok jelzôt és hangutánzó, hangulatfestô szavakat! 12 Nézd meg a régi fényképeket, és válassz egyet közülük! Olvasd el az alábbi feladatokat, és az egyiket dolgozd ki kb. 15 mondat terjedelemben! Munka elôtt gondolkozz el azon, hogy a képen látható személy milyen korban élt; milyen lehetett a gyermek- és a felnôttkora; milyen meghatározó élmények érték, amelyek a jellemét alakították! Mi volt élete legnagyobb csalódása és legnagyobb sikere? Ki volt az a személy, aki a legnagyobb befolyással volt rá? a) Készíts belsô jellemzést a kiválasztott személyrôl! b) Beszéld el a kiválasztott személy életének egy fontos eseményét! c) Írj belsô monológot a jellemzett személy nevében, amelyet az élete egy általad kiválasztott fontos eseménye elôtt, alatt vagy után mondott! d) Párbeszédes formában írj jelenetet, melyben a kiválasztott személy élete legfontosabb döntését hozza! B) D) A) C) 14

13 a) Csoportban dolgozzatok! Nézzetek meg két filmrészletet úgy, hogy a hangot kikapcsoljátok! Válasszátok ki az egyik filmrészletet, majd készítsétek el a szinkronját úgy, hogy minél viccesebb legyen, minél hivatalosabb legyen! b) Egy-egy csoport mutassa be a munkáját! Ezután közösen beszéljétek meg, hogy mitôl függött a szövegek hatása! 14 a) Beszéljétek meg, mi a véleményetek az alábbi kérdésekrôl! Az SMS-nyelvnek és az internetes csevegésnek lazább, kötetlenebb a szóhasználata, egyszerûbb a mondat- és szövegformálása. Helyesírásuk káros hatással van-e a nyelvre? Van-e a chatelésnek illemtana? Ha igen, miben különbözik a hagyományos beszélgetés szabályaitól? b) Készítsetek jegyzetet az elhangzottakról! 15 a) Alkossatok három népes csoportot! Minden csoport válasszon magának egy vezérszónokot! Rövid megbeszélés után az elsô csoport szónoka szólaljon fel a rögtönzött osztályparlament elôtt az iskolai öltözködés témakörében úgy, hogy a véleménye határozottan engedékeny legyen. A második csoport (ellenzék) kizárólag a tiltás mellett érveljen! A harmadik csoport próbálja a megegyezést képviselni! b) Beszéljétek meg a vita után, hogyan keveredtek a nyilvános és a magánéleti szövegek szerkesztési elvei ebben a különleges szituációban (amelyben mindenki ismer mindenkit, de a téma és a forma mégis komoly)! 15

A stílusrétegekhez kapcsolódó szövegtípusok a szövegtípusok 1 Gyûjtsetek szövegtípusokat a megadott szempontokhoz! Milyen jellemzôk alapján tudjátok besorolni az egyes típusokat? Szóbeli szövegek Írásbeli szövegek Társalgási (magánéleti) szövegek Tudományos és ismeretterjesztô szövegek Publicisztikai szövegek (médiaszövegek) Hivatalos nyelvezettel fogalmazott szövegek Szónoki szövegek Szépirodalmi szövegek 2 Gyûjtsetek össze minél több üdvözlô és elköszönô formulát! Melyiket milyen szituációban használnátok? 3 Döntsd el, hogy az alábbi mondatok milyen szövegbe illeszthetôk! Írd a számukat a megfelelô helyre! Indokold meg a választásod! Hétköznapi szöveg: Tudományos-ismeretterjesztô szöveg: Szépirodalmi szöveg: (1) A növények soksejtû eukarióták, melyek klorofillmolekulák segítségével fotoszintetizálni képesek, sejtfaluk cellulóztartalmú, tartalék szénhidrátjuk a keményítô, és ivaros szaporodásúak. (2) Belegondoltál már, milyen lenyûgözô az élet? A növények oxigént bocsátanak ki, hogy lélegezni tudjunk. (3) Minden fényt felénk nyújtanak tenyerükön a levelek. (4) Csak a növény a tiszta egyedül, nem ismer kategóriát. (5) A fûszer- és gyógynövények beletartoznak a vegyes kultúrába, nélkülözhetetlenek a növényi trágyalevekhez és a kártevôk elleni sikerrel kecsegtetô védekezéshez. (6) Bámulnak, mint a kedves ôzike, zöldellnek, illatoznak, növekednek: kapotnyak, menta, gyíkfû, tôzike. (7) A múltkori kirándulásunkon szedtem is kapotnyakot, lepréseltem, nézd csak! (8) S nézd a bolyhos magvakat és a fehér füveket, s nézd a murok összecsukódott zöld tenyerét. (9) A többi fûszernövénnyel ellentétben e nedvektôl kicsattanó, erôs növekedésû növény a nedves, tápanyagban kellôen gazdag laza és jó víz elvezetésû talajt kedveli. (10) De ne tedd a levesembe, mert az ízét utálom! 16

4 Olvasd el a következô szövegeket, majd válaszolj a kérdésekre! Milyen szövegtípusba tartozik a szöveg? Mi jellemzô a kommunikációs helyzetre, amelyben készült? A): B): Milyen kommunikációs funkciók érvényesülnek benne? A): B): Mi jellemzô a szókincsére, szóhasználatára? A): B): Mi jellemzô a mondatok hosszára, megszerkesztettségére, a mondatfajtákra? A): B): A) Jövő holnapba már úgy fogom irni: 1899!!!! Január 1 én. Addig sok fog történni... Mikulás Karácsony és a mi fő! bizonyitvány. Nem sok reményem van hozzá. Ahhoz a borzasztóhoz a mi ma történt, elveszte em az élet kedvemet, alighanem öngyilkos leszek. Hogy mér? Nehéz azt egy lélegzetre elmondani! Hát ugy volt hogy ma engem földrajzból kihivtak felelni. Elövoltam készülve, nem féltem. Kérdezi az a!... hogy milyen nyelv családokra osztatnak fel az ázsiai népek? Én bátran kezdtem: A szémi nyelvcsalád, ide tartoznak az arabok és izraeliták. (Svikker szuróan néz rám, én összezavarodok, nem tudom tovább de elakarom visselni.) Vallási tekintetben felosztatnak... Szemi vallás a többi nyelvcsalád? Szólt ő komoran. A szémi... a szémi... most i a pech nem tudok semmit, helyre leszek küldve, beszekundáznak. Most merd mondani hogy ez nem pech! (Különben ki az ördöghöz beszélek én mikor öngyilkos leszek hát meg se nőhetek!) Csak pech más nem. Szerencsetlen vagyok. Kikérdezhet a ki akar egész Ázsiából mindenre meg tudnék felelni! Oh Istenem beszélnének már azok a fene ázsiaiak mind egy nyelven most mia uk 4 esem van... Számtani irásbelit is csináltunk, majd megin megakad az enyimen. Reifli hisz én pechvogel vagyok... (Karinthy Frigyes: Gyermekkori naplók) Ha megváltoztatjuk az inga lengésszámát, a kocsi továbbra is az elõzõekben leírtaknak megfelelõ harmonikus rezgõmozgást végez, de más amplitúdóval és más fáziskéséssel. A gerjesztõ hatás rezgésszámát fokozatosan változtatva megrajzolható az amplitúdó-kényszerfrekvencia görbe. Azt tapasztaljuk, hogy elõször nõ, majd csökken a kényszerrezgés amplitúdója. Ez az amplitúdó akkor a legnagyobb, ha a gerjesztõ hatás rezgésszáma megegyezik a kényszerrezgést végzõ rendszer saját rezgésszámával: f k = f 0. Ez az eset a rezonancia jelensége. B) A rezonancia annál élesebb és erõteljesebb, minél kisebbek a rezgést csillapító hatások. Ilyenkor a kényszerrezgés amplitúdója olyan nagyra növekedhet, hogy a rezgõ rendszer tönkremegy (rezonanciakatasztrófa). (A természetrôl tizenéveseknek. Fizika 11. tankönyv) Gyûjtsetek példákat arra, milyen különbségek és hasonlóságok vannak a mostani és a 100 évvel ezelôtti oktatás között! 17

A stílusrétegek A mindennapi kommunikáció során különböző helyzetekben kell szövegeket alkotnunk, és törekednünk kell arra, hogy a megfelelő stílusban fogalmazzunk. Egy magánlevél nyelvhasználata és felépítése eltér egy hivatalnak szóló levélétől, ahogyan egy tudományos értekezés stílusa is különbözik egy vezércikkétől. A meghatározo kommunikációs helyzetekben használt szövegtípusoknak vannak olyan közös vonásaik, amelyek alapján csoportokba sorolhatjuk őket. A társadalmi érintkezés különböző helyszínein jellegzetesen használt szövegek stílusrétegekbe sorolhatók. Ezek a következők: a társalgási (magánéleti)*, a tudományos és ismere erjesztő*, a publicisztikai*, a hivatalos*, a szónoki*, valamint a szépirodalmi 1 stílusréteg. A társalgási (magánéleti) stílusréteghez tartozó szövegtípusok Kedves Antalka! Már nagyon hiányzol. Egész nap semmi hadarást se hallok, mindenki olyan lassan beszél, hogy megesz az unalom. Jaj, bárcsak i volnál. Már annyira hiányzik a gyors beszéded, hogy elkezdtem tanulni hadarva írni. Hgy va, éds ksfim. Remlm nm rsszkodsz. Vgyázz mrt btrtm a d. Ha megtdm, ho veszkdtél Angval, nm kpsz tbbé soh fagylot. Érs, így mlyen gyrsn leht levelt írn. Soksz cskol szrtő pu= Apu (Örkény István: Meselevelek) ben a nem nyelvi kommunikáció eszközeinek használata fokozo an érvényesül. A társalgási stílusrétegekhez tartozó szövegekben egyszerre van jelen a kötö ség és a szabadság. A társalgást egy részről nyelvi udvariassági előírások szabályozzák, hiszen például köszönéskor, búcsúzáskor vagy bocsánatkéréskor jellegzetes nyelvi fordulatokat használunk. Másrészről a beszélő nagy szabadságot is élvez az önkifejezés, a témaválasztás és a szövegformálás szempontjából. Ezzel a szabadsággal azonban megfelelően kell élnünk, mivel beszédstílusunk kifejezi egyéniségünket és megmutatja társainkhoz fűződő viszonyunkat is. Nem szabad tehát megfeledkeznünk az igényességről a társalgási szövegekben sem. A) SZÓHASZNÁLAT A társalgási szövegek szókészlete gazdag, változatos, és jellemző a beszélő egyéniségére, vagyis tükrözi értékrendjét, műveltségét és a nyelvi normához, a kulturális környezethez való viszonyát. A témától, a beszédhelyze ől, a beszélgetőtársaktól és az üzenet céljától függően egyaránt használunk benne választékos, bizalmas, tréfás vagy gúnyos szavakat, szlenget, illetve saját nyelvi találmányokat (pl. mizújs, édi). A társalgási nyelv szóhasználatában azonban kerülni kell a divatszók, közhelyek túlzo használatát (pl. gáz, überel, imidzs), valamint a durva szavakat. Stílusunk a hétköznapi érintkezésben spontán, közvetlen, természetes, mivel mondanivalónkat általában nem tervezzük meg előre. A társalgási szövegekben (pl. beszélgetés, pletyka, viccmesélés, magánlevél, napló, SMS, e-mail) a tájékoztató kommunikációs funkció melle az érzelemkifejező, a felhívó és a kapcsolattartó funkció is jelen van. A szóbeli szövegek- 1 A szépirodalomba tartozó szövegtípusok mûfajairól és jellegzetességeirôl irodalomórán és a magyar nyelv 11. évfolyamán fogtok tanulni. 18

B) MONDATFORMÁLÁS A társalgási szövegek mondatszerkesztése szabadabb, mint a többi stílusrétegbe tartozó szövegeké. A rögtönzö szóbeli szövegekre jellemző a rövid, hiányos és tagolatlan mondatok, közbevetések, befejezetlen mondatok használata és a modalitás változatossága. Kevés bennük az összete mondat, azok is főleg mellérendelők. A megterveze szóbeli szövegek és az írásbeli szövegek mondatai általában átgondoltabbak, és az ellenőrzés lehetősége mia általában bonyolultabb szerkezetűek. C) SZÖVEGFORMÁLÁS A szövegek felépítése szóban és írásban egyaránt kötetlenebb. A szövegösszetartó erő a nyelv tan és a jelentés szintjén is lazább, gyakori a témaváltás és az ismétlés. A beszélő és hallgató közös előismereteiből fakadóan sok benne a kihagyás. A tudományos és ismeretterjesztô stílusréteghez kapcsolódó szövegtípusok Az állatok közö a fennmaradásért nemcsak különböző fajok közö folyik a versengés, hanem a fajon belül az egyes egyedek is megküzdenek egymással a környezet nyújto a megélhetési lehetőségekért. A kon kurencia (a faj egyedei közti versengés) során alakulnak ki az állatokban a létfenntartási viselkedési formák. Ilyenek a tájékozódási, a táplálkozási, és ez utóbbi részeként a támadó és védekező magatartás. (A természetről tizenéveseknek. Biológia 10. tankönyv) A tudományos stílusréteghez tartozó szövegek célja a tudományos kutatások, felfedezések eredményeinek rendszereze összefoglalása és közzététele. Ezzel a szaktudományokon belüli információcserét és az új eredmények gyakorlati alkalmazását segítik elő. A tudományos kutatás és a szélesebb nagyközönségnek szóló ismere erjesztés egyaránt tárgyilagosságra, világosságra, egyértelműségre törekszik. A tudományos stílusréteghez tartozó szövegtípusokhoz írásbeli és szóbeli szövegek is tartoznak. Az írásbeli szövegekhez tartozó értekezés* olyan érvelő típusú szöveg, mely vagy összefoglal, á ekint egy tudományos problémát, vagy annak egy részletkérdését taglalja. Az irodalomórán gyakran felbukkanó műelemzés* és az értelmezés* szintén értekezés. Az elemzés leírja egy műalkotás belső rendszerét, tartalmi és formai elemeinek összefüggéseit, egymásra hatását. Az értelmezésben a mű által közvetíte üzeneteket (jelentésrétegeket) keressük. Értékezés továbbá a rövidebb terjedelmű tanulmány*, a kisértekezés*, valamint a hoszszabb terjedelmű monográfia is. Az érvelő esszében* a szöveg írója egy művészi vagy tudományos problémáról fejti ki véleményét bizonyítással, illetve cáfolással. Álláspontját gyakran nemcsak saját érvekkel, hanem mások véleményére való hivatkozással és példákkal is bizonyítja. Milyen ismeretterjesztô folyóiratokat vagy ismeretterjesztô mûsorokat ismersz? 19

Az írásbeli szövegekhez tartozik még a fentieken kívül a szakvélemény, a kritika, a recenzió és az iskolai tankönyv is. Szóbeli szöveg a tudományos előadás*, mely egy tudományos kérdés vagy eredmény szóbeli bemutatása. A szakmai vita* során a szakemberek tudományos problémákat járnak körül. A tudományos szóbeli szövegek sorába az iskolai felelet is beletartozik. A referátum* írásbeli vagy szóbeli beszámoló, mely egy kérdéskörről készül, összefoglalva annak eredményeit a szakirodalom segítségével. A) SZÓHASZNÁLAT A tudományos szövegek szóhasználatában a világosságra, egyértelműségre törekvés a szakszavak, a szakkifejezések és az idegen szavak használatában nyilvá nulnak meg (pl. metafora, geotermikus energia). A tudo mányos stílus tárgyilagos, távolságtartó, ezért a semleges érzelmi árnyalatú szavak jellemzők rá. A pontosság érdekében gyakori a szóismétlés. B) MONDATFORMÁLÁS Tudományos szövegben leggyakrabban többszörösen összete, de á ekinthető, világos szerkesztésű mondatokkal találkozunk. E szövegtípus a mondatfajták közül elsősorban kijelentő mondatokat és esetenként figyelemfelkeltő kérdéseket használ. C) SZÖVEGFORMÁLÁS A tudományos szövegek megformálása kötö. A gondolatmenet ok-okozati összefüggéseken vagy összehasonlításon (párhuzamon, ellentéten) alapul. A mondanivaló alátámasztására gyakran idézetet, hivatkozást, lábjegyzetet Már a XVII. században élt magyar tudósok felismerték, hogy szükség van a magyar tudományos nyelv kialakítására. Apáczai Csere János Magyar enciklopédia címû mûvében tett kísérletet arra, hogy természettudományról, filozófiáról ne latinul, hanem magyarul írjon. Sok tudományos szakszót neki köszönhetünk (pl. meghatározás, feltétel, azonosság, számláló, nevezô, keringés, kiválasztás, pulzus). használ a szerző. A megértés érdekében sokszor alkalmaz vizuális eszközöket (pl. vastag betűs kiemelések, ábrák, táblázatok) és a tudományágtól függően egyéb jelrendszereket (pl. szimbólumok, képletek, egyenletek). A publicisztikai stílusréteghez kapcsolódó szövegtípusok A HONFOGLALÁS TELEKVÁSÁRLÁSI BOTRÁNY PUSZTASZEREN!!!SZOROS, NEM SZOROS!!! MIT MOND SZVATOPLUK? Nagy telekvásárlási botrány ügye tartja izgalomban Pusztaszer intelligenciáját. Amit az esetről a helyi lapok megírtak, csak homályos világot derít az ügyre, de munkatársunknak oly adatokat sikerült megtudni, melyek európai botránnyá dagaszthatják a pusztaszeri szenzációt. Sikerült meginterjúvolni N. Szvatoplukot, az eset egyik főszereplőjét, a pusztaszeri földbirtokost és B. Árpádot, a telekvásárlási história aktív előidézőjét. B. Árpád apját is meg akarta interjúvolni munkatársunk, aki azonban munkatársunk bemutatkozására röviden ennyit felelt: Álmos vagyok s így nem tarto uk illőnek alkalmatlankodni.[...] (Karinthy Frigyes: Történelem) A tömegkommunikációban használt szövegtípusok többsége a publicisztikai stílusrétegbe tartozik. E szövegtípusok íro és szóbeli változatban egyaránt léteznek (pl. hír, tudósítás, közlemény, interjú, riport, kommentár, jegyzet, glossza, kritika). A publicisztikai szövegek igen változatosak: egyrészt törekedniük kell a pontos fogalmazásra, a közérthetőségre; másrészt mivel céljuk a véleményformálás, meggyőzés az érzelmi hatáskeltés eszközeit is gyakran használják. A publicisztikai stílus jellegzetessége, hogy gyakran felhasználja a többi stílusréteg és nyelvváltozat elemeit is. 20

A) SZÓHASZNÁLAT A publicisztikai szövegekre gazdag, változatos szóhasználat jellemző. A témától és a műfajtól függően megjelenhetnek bennük semleges érzelmi töltésű és hatásosságra törekvő szavak; irodalmi, köznyelvi, nyelvjárási szavak; szakszavak, sőt a szleng is. A média nyelvének egyik legszembetűnőbb jellegzetessége a figyelemfelkeltő nyelvi újítások, szójátékok (pl. falat rengető falat ételreklám), szemléltető szóképek, hasonlatok (pl. bérplafon, egyablakos ügyintézés) használata. Gyakran elkövete szerzői hiba a divatszavak (pl. celeb, jópofizik, szingli), a közhelyek, a sablonos kifejezések (pl. helyzetbe hoz, az én olvasatom szerint, ez csak hab a tortán), a szleng kifejezések (pl. nyüzsi, pedálozik, penge, randomban) és a terjengős kifejezések (pl. hatályon kívül helyez, ellenőrzést gyakorol, nagy népszerűségnek örvend, megrendezésre kerül) túlzo alkalmazása. B) MONDATFORMÁLÁS A szövegeket összete, de jól á ekinthető, világos szerkezetű mondatok, változatos mondatfajták jellemzik. Kedveli a meggyőzést és figyelemfelkeltést szolgáló retorikai eszközöket (pl. ismétlés, halmozás, fokozás, párhuzamos vagy ellentétes mondatszerkesztés). C) SZÖVEGFORMÁLÁS A média írásbeli szövegtípusaira az arányos, logikus szerkesztés jellemző. Gyakori az előreés visszautalás, a logikai kötőelemek használata. A szöveg vizuális elrendezése (tipográfia), a képek, illusztrációk, ábrák kiemelt szerepet kapnak. A szóban elhangzó szövegtípusokban a szövegfonetikai eszközök használata is üzenetet hordoz. A hivatalos stílusrétegbe tartozó szövegtípusok 4. A tanuló kötelességei A tanuló kötelességeit a 1993. évi LXXIX. törvény 12. -a tartalmazza. A törvényben előírt kötelességeket teljes terjedelmében a Házirend 2. sz. melléklete tartalmazza. A tanuló kötelessége, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választo foglalkozásokon; Válassz ki egy bemondót, aki kedvenc rádiócsatornádon vagy tévémûsorodban szerepel, és jellemezd a stílusát! b) rendszeres munkával és fegyelmeze magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi köteleze ségének eleget tegyen; c) életkorához és fejle ségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása melle közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazo eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában; d) megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait [...]. (Részlet egy iskolai házirendből) A hivatalos ügyintézés során használt szövegtípusokra a pontosság, a tömörség, a személytelenség és a tárgyilagos hangnem jellemző. A hivatalos szövegek többsége írásbeli szövegtípus (pl. törvény, rendelet, utasítás, határozat, végzés, jelentés, szabályzat, kérvény, elismervény, hivatali vagy üzleti levelezés, jegyzőkönyv), de vannak köztük szóbeli szövegek is (pl. tárgyalás, felszólalás, hozzászólás). A hivatalos szövegek szóhasználatában, mondatalkotásában, szövegformálásában sok a latin és a német nyelvre jellemző nyelvi szerkezet. Ennek történelmi okai vannak, hiszen a magyar csak 1844-ben le államnyelv, azt megelőzően előbb a latin, majd a német volt a hivatalos közélet nyelve. 21

A) SZÓHASZNÁLAT A hivatalos nyelv könnyen felismerhető sajátos (csak erre a stílusrétegre jellemző) szavairól, kifejezéseiről, fordulatairól. Mivel a feladó fogalmi pontosságra és egyértelműségre törekszik, sok jogi szakszót, szakkifejezést használ (pl. alulíro, jogosult, hatályát veszti). B) MONDATFORMÁLÁS A mondatok szerkezete általában világos, á ekinthető, és gyakoriak a többszörösen összete alárendelések. A tömörség és a pontosság érdekében sok a felsorolás és a pontosító közbevetés. Ugyanakkor mindezek mia a mondatok gyakran túlbonyolíto akká, a mondanivaló pedig homályossá, nehezen értelmezhetővé válik, ezért nem tudja betölteni a kívánt kommunikációs funkciót (pl. az ügyfelek tájékoztatását, felszólítását). C) SZÖVEGFORMÁLÁS Az egyes műfajokra meghatározo szövegformálási szabályok vonatkoznak. E sza bályok meghatározzák, hogyan kell elkezdeni és lezárni egy hivatalos szöveget, és hogy milyen sorrendben kell elővezetni a mondanivalót. Az írásbeli szövegekben az írás elrendezésének módja is szabályozo. A hivatalos szövegekben gyakori a más szövegekre (pl. törvényekre, rendeletekre) való hivatkozás, utalás. A szónoki stílusrétegbe tartozó szövegtípusok Ki magát a hazának szentelte, annak köszönetet kívánni nem szabad. Mert ha életét s mindenét, ami elő e legkedvesebb, odaadta is, mégis sokkal kevesebbet tőn, mint amivel tartozik. De mi jutalmat is adhatna a haza, s mindenekfele ez a mi hazánk, ha nem a puszta kinyilatkoztatását azon szeretetnek, azon bizodalomnak, melyet az ére e küzdő hazafi a maga hűsége által érdemle? Azonban tagadhatatlan, hogy e puszta kinyilatkoztatás a jutalmoknak legszebbike; s azt senki magától, hálátlanság vétke nélkül vissza nem taszíthatja. (Kölcsey Ferenc: A Heves megyei ügyben) A szónoki stílusrétegbe tartozó szövegtípusok olyan nyilvánosság elő elhangzó szövegek, melyeknek célja a hallgatóság meggyőzése. Több nyire szóbeli szövegtípusok (pl. tárgyalás, felszólalás, hozzászólás, vitaindító, egyházi prédikáció, felhívás, alkalmi beszéd), de vannak köztük írásbeli szövegek is. A) SZÓHASZNÁLAT A hatáskeltés érdekében a szónoki szövegeket a választékos, érzelmileg telíte, sokszor túlzó szavak használata jellemzi (pl. legméltóbb jog, fenyítő szó). Szemléletességre, érzékletességre törekszik, ezért sok szóképet, hasonlatot és állandósult szókapcsolatot találunk benne (pl. az országot bekapcsoljuk Európa vérkeringésébe, véleménye a szél változása szerint ingadozik). Gyakori hiba a közhelyek, bevált, de elcsépelt szófordulatok használata (pl. mindenkinek megvan a maga keresztje, az élet nem fenékig tejfel). B) MONDATFORMÁLÁS A jó szónok változatos mondatfajtákat, sok kérdő, felkiáltó mondatot használ, hogy hallgatósága érzelmeire hasson, és hogy együ gondolkodásra késztesse őket. A könnyebb megértés érdekében a szónoki szövegeket összete, de jól á ekinthető, világos szerkezetű mondatok jellemzik. C) SZÖVEGFORMÁLÁS A szövegek megszerkesztése is gondos, tudatos és logikus. Különösen a szóbeli szövegekben gyakori az ismétlés, az elmondo ak szakaszos összefoglalása, hogy a befogadó első hallásra megértse a mondanivalót. Gyakran használ retorikai eszközöket a mondat- és szövegépítésben (pl. ismétlés, halmozás, fokozás, késleltetés, ellentét, párhuzam). A képen II. János Pál pápa beszél híveihez. Keressetek kiváló szónokokat a magyar és világtörténelembôl! 22