TEREPÍJÁSZ SZABÁLYKÖNYV
5 Lektorok: Barsy Béla Bánszki Gábor Hamvas Ágnes Kecskeméti Pál Dr. Simon Zoltán Szőllősi Antal Szövegszerkesztő: Krasznai Péterné Fordította: Búza Csaba Hack Antal Dr. Meiszel László Összeállította és kiegészítésekkel ellátta: Hack Antal Nyomdai munkák: Hamvas Ágnes Kiadja: A Magyar Íjász Szövetség Bíró Bizottsága Magyar Íjász Szövetség, 2000.
6 E L Ő S Z Ó Az első magyar nyelvű terepíjász szabálykönyv 1996-ban jelent meg a FITA közgyűlés után. Ez a kiadás mely kétévenként jelenik meg kizárólag azokat az ismereteket tartalmazza, melyek alkalmasak arra, hogy terepíjász versenyeket rendezzünk és levezethessünk. Az eredeti teljes angol nyelvű kiadás (Constitution and Rules) az íjászat szabályait ismerteti valamennyi FITA versenyszámban (pálya-, terem-, terep-, clout-, flight- és ski-arc versenyek) és a Világszövetség teljes alapszabályát is magában foglalja. Mindezek azt eredményezik, hogy a könyv használata nehézkés, ami a bírók gyakorlati munkájában érezhetők, amikor verseny közben gyorsan kell a felmerülő kérdésekre vonatkozó előírásokat kikeresni. Ezért a terepverseny szabályait külön könyvben jelentettük meg annak érdekében, hogy a magyarra fordított szöveget az eredetivel azonosítani lehessen. A magyarnyelvű szabálykönyvben az angol nyelvű szöveg számozásait alkalmaztuk. Ezen kívül átvezettük mindazokat a változásokat is, melyek az 1999-ben tartott FITA Kongresszuson kerültek elfogadásra. A Magyar Íjász Szövetség előírásait külön fejezetben rögzítettük. Összeállításuk az illetékes szakmai vezetők bevonásával történt, figyelembe véve, hogy alkalmazásuk a FITA előírásait nem befolyásolja. Megköszönöm azoknak a munkáját, akik közreműködtek ennek a szabályzatnak a létrejöttében, a nyomdai munkák elvégzését és a lektorálási munkát. HACK ANTAL MISZ Bíróbizottság elnöke
7 FITA VERSENYÍJÁSZAT 4.1. ALAPFOGALMAK 4.1.1. FITA versenyíjászat Ide tartoznak a versenyíjászat alábbiakban felsorolt változatai, amelyek a Nemzetközi Íjász Szövetség (FITA) által kidolgozott versenyszabályok alapján kerülnek megrendezésre. Pályaverseny Teremverseny Terepverseny Cloutverseny Flightverseny Sííjász-verseny / Futóíjász verseny 4.2. OSZTÁLYOK 4.2.1. A versenyzők neme és életkora alapján az alábbi osztályokat különböztetjük meg: Kadet lány Kadet fiú Ifjúsági lány Ifjúsági fiú Felnőtt női Felnőtt férfi Szenior női Szenior férfi Gyermek 14 év alatt 4.2.2. A FITA versenyeken az alábbi osztályokat ismerik el: Ifjúsági és kadet lány Ifjúsági és kadet fiú Felnőtt nő és felnőtt férfi Szenior nő és szenior férfi. Ez vonatkozik a pálya, terem, terep és sííjász versenyekre. 4.2.3. A kadet osztályba azok a versenyzők tartoznak, akik a verseny megrendezésének évében töltik be 16. életévüket, vagy ennél fiatalabbak. 4.2.4. A kadetversenyzők saját belátásuk szerint versenyezhetnek az ifjúsági, vagy felnőtt osztályban. 4.2.5. Az ifjúsági osztályban azok a versenyzők tartoznak, akik a verseny megrendezésének évében töltik be a 18. életévüket, vagy ennél fiatalabbak.
8 4.2.6. Az ifjúsági osztályban versenyző sportolók saját belátásuk szerint versenyezhetnek a felnőtt osztályban. 4.2.7. A szenior osztályba azok a versenyzők tartoznak, akik ötvenedik életévüket a verseny megrendezésének évében töltik be, vagy ennél idősebbek. 4.3. CSOPORTOK, KATEGÓRIÁK 4.3.1. A versenyzők besorolása az általuk használt íjak típusa alapján a következő lehet: 4.3.4. A FITA nemzetközi besorolása szerint csoportok: Olimpiai íj (Reflex), amely felszereltsége részletezve a 9.3.1. bekezdésben. Csigás íj (Compound), amely felszereltsége részletezve a 9.3.2. bekezdésben. Csupasz reflexíj (Barebow), amely felszereltsége részletezve a 9.3.3. bekezdésben. A hazai kiegészítés szerinti csoportok: 3D csigásíj Csigás vadász Hunter Vadász Reflex íj Történelmi 4.4.3. A TEREPÍJÁSZ VERSENYEK 4.4.3.1. A FITA által rendezett terepíjász versenyeket a barebow, olimpiai és csigás kategóriákban külön-külön lehet megrendezni. 4.4.3.2. A FITA terepversenyen a táblák száma 12 és 24 között bármennyi lehet, de ennek a számnak néggyel oszthatónak kell lenni. A versenyzők 3 vesszőt lőnek ki táblánként. A táblák a 4.4.3.8. és a 4.4.3.9. pontban megadott távolságokra vannak elhelyezve. A táblákat a terepíjászat szellemiségének megfelelően a terep adta lehetőségek legjobb kihasználásával úgy kell elhelyezni, hogy a terep által adott célzási és lövési lehetőségek megkívánják. A pálya kialakítása zárt vonalon körbejárható legyen és megfeleljen a 9.1.1. pontban leírt követelményeknek. Az egyes táblák (pl. a döntőben) legyező alakban is felállíthatók. 4.4.3.3. A FITA nyílhegy versenyen 24-48 táblát használnak úgy, hogy a táblák száma néggyel osztható legyen. Egy-egy komplett FITA fordulót rendeznek jelöletlen és jelölt távolságokon (vagy csak jelölt, illetve csak jelöletlen. Feltéve, ha csak 24 tábla van).
9 4.3.6. FITA NYÍLHEGY JELVÉNYEK - OLIMPIAI KATEGÓRIA - BAREBOW 24 tábla 28 tábla 32 tábla 36 tábla 40 tábla 44 tábla 48 tábla férfi nő férfi nő féri nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Zöld 198 193 231 226 264 258 297 290 330 322 363 354 396 386 Barna 228 211 266 247 304 282 342 317 380 352 418 387 446 422 Szürke 258 241 301 282 344 322 387 367 430 402 473 442 516 482 Fekete 288 271 336 317 384 362 432 407 480 452 528 497 576 542 Fehér 318 301 371 352 424 402 477 452 530 502 583 552 636 602 Ezüst 330 313 385 367 440 418 495 470 550 522 605 574 660 626 Arany 340 324 396 378 452 432 509 496 566 540 623 594 680 648 FITA NYÍLHEGY JELVÉNYEK - CSIGÁS KATEGÓRIA 24 tábla 28 tábla 32 tábla 36 tábla 40 tábla 44 tábla 48 tábla férfi nő férfi nő féri nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Zöld 206 197 241 229 276 262 310 295 344 328 378 361 412 394 Barna 238 226 277 263 316 300 356 338 396 376 436 414 476 452 Szürke 269 256 313 298 358 340 404 383 448 426 493 469 538 512 Fekete 300 286 350 333 400 380 450 428 500 476 550 524 600 572 Fehér 331 316 387 368 442 420 497 473 552 526 607 579 662 632 Ezüst 344 328 402 382 460 436 517 501 574 546 631 601 688 656 Arany 354 337 413 394 472 450 531 506 590 562 649 618 708 674 4.4.3.4. A FITA által rendezett terepíjász világbajnokság, ahol nincs közelítéses és legyező formájú cél, a következő versenyszámból áll: Rangsoroló verseny, amely 24 táblás jelöletlen és 24 táblás jelölt körből áll. Kieséses fordulók. Döntő fordulók. Rangsoroló fordulók A rangsoroló forduló két 24 táblás FITA terepfordulóból áll. A versenyzők táblánként 3 vesszőt lőnek ki az egyik fordulóban 24 jelöletlen, a másik fordulóban ugyan ennyi jelölt célra. Kieséses fordulók Kieséses forduló, amelyben a legjobb 16 versenyző kerül ki minden kategóriából. 12 táblára 3 vesszőt lőnek ki táblánként, 6 jelölt és 6 jelöletlen táblára. Ezt követően a legjobb 8 versenyző lő minden kategóriából 12 táblára 3 vesszőt táblánként 6 jelöletlen és 6 jelölt táblára.
10 Elődöntők, döntők Két 4 jelölt célból álló fordulóból áll. Az első fordulóban a legjobb 4 egyéni versenyző lő összesen négy jelölt távon felállított céltáblára, táblánként 3 vesszőt. Az elődöntő fordulóban elért eredmények alapján az 1. besorolású versenyző a 4. számú versenyző ellen, a 2. besorolású versenyző a 3. számú ellen versenyez. Ezt követően a vesztesek a bronzéremért, a győztesek az aranyéremért küzdenek. A négy versenyző egy csoportban haladva lő a pályán. Az elődöntőben a csoportok a normál rotáció szerint lőnek. A döntőkben a négy versenyző egy csoportban halad végig a pályán és a párok felváltva lőnek. Az éremdöntőkben a bronzéremért küzdők lőnek először. Az értékelés után pályaátrendezés következik. Ezt követően lőnek az aranyéremért. Csapatok kieséses fordulója A csapatversenyben először a legjobb 8 csapat a negyeddöntőben versenyez a továbbjutásért. Minden csapat 3 versenyzőből áll, akiket a rangsoroló fordulóban elért összesített eredmények alapján rangsoroltak. A legmagasabb pontszámú csapat lő a legalacsonyabb helyen álló csapat ellen. A csapatok 4 mérkőzést vívnak, melyek mindegyike 8 jelölt céltáblából áll. Mindegyik versenyző 1 lövést ad le a kategóriájának megfelelő karótól. A legeredményesebb 4 csapat a döntőbe kerül. Csapatok döntő fordulói A döntő fordulók a középdöntővel kezdődnek, ahol az elődöntőkhöz hasonlóan minden kategóriából a legjobb négy csapat kerül be. Minden csapat 2 mérkőzést vív, melyek mindegyike 4 jelölt céltáblából áll. Itt is 1 lövést ad le mindegyik versenyző, céltáblánként a saját kategóriájának megfelelő karótól. Ezután a vesztes csapatok a bronzérem döntőbe, a győztesek pedig az aranyérem döntőbe kerülnek. Mindkét mérkőzést az egyéni döntőkhöz hasonlóan 4 jelölt céltáblára lövik. A csapatot minden kategóriából 1 versenyző alkotja. Minden kategóriából 4 csapat kerül a döntőbe. 4.4.3.7. Egy fordulót úgy is meg lehet lőni, hogy azonos céltáblákon megyünk végig két alkalommal, ez azonban a FITA bajnokságokra nem vonatkozik.
11 4.4.3.8. A jelöletlen (jln) verseny alapegysége Száma db A célok Távolságok (méter) (15 m-ig ±25 cm, felette ±1 m) Átmérője Fehér karó, Kék karó cm Gyermekek BF, BFI, BN, BNI, Piros karó CF,CFI,CN,CNI,3DF,HU 3DN, OF, OFI, ON, ONI VN, VF, TF, TN CVF, CVN 3 20 3-6 5-10 10-15 3 40 6-12 10-20 15-25 3 60 9-18 15-30 20-35 3 80 18-27 30-45 35-55 A távolságot a három egyforma tábla között variálni kell, hosszú, közepes és rövid távokra. 4.4.3.9. A jelölt (jlt) verseny alapegysége Száma db Ha mód van rá, a jelzőkarók egy helyen is elhelyezhetők. Ha a pálya 24 (2x12) táblából áll, a táblák számát megkettőzzük. 16 tábla esetén mindegyik cél közepes értékeit 20 tábla esetén pedig a táblázatban feltüntetett rövid és hosszú értékeket kell az alapegységekhez hozzáadni. A célok Távolságok (méter) (15 m-ig ±25 cm, felette ±1 m) Átmérője Fehér karó, Kék karó cm Gyermekek BF, BFI, BN, BNI, Piros karó CF,CFI,CN,CNI,3DF,HU 3DN, OF, OFI, ON, ONI VN, VF, TF, TN CVF, CVN 3 20 3-6-9 5-10-15 10-15-20 3 40 9-12-15 15-20-25 20-25-30 3 60 18-21-24 30-35-40 35-40-45 3 80 24-27-30 40-45-50 50-55-60 4.4.3.10. A kieséses fordulók távolságai 2x6 egység, az egyes egységek 3 jelöletlen és 3 jelölt távot tartalmaznak. A táblák száma A lőlapok átmérője cm A lőlapok száma Kék jelzés barebow Piros jelzés olimpiai 1 20 12 5-10 10-15 1 40 4 10-20 15-25 1 60 1 15-30 20-35 1 80 1 30-45 35-55 1 40 4 10-20 15-25 1 60 1 15-30 20-35 1 60 1 30 35 1 80 1 45 55 1 20 12 10 15 1 40 4 20 25 1 60 1 40 45 1 80 1 50 60
12 4.4.3.11. Az egyéni és csapat döntő távegységei 8 (2x4) cél jelölt távokkal A táblák száma A lőlapok átmérője cm A lőlapok száma Kék jelzés barebow Piros jelzés olimpiai és csigás 1 20 12 15 20 1 40 4 25 30 1 60 2 35 40 1 80 2 45 55 1 20 12 10 15 1 40 4 20 25 1 60 2 40 45 1 80 2 50 60 A célok bármilyen sorrendben kihelyezhetők, az utolsó négy tábla használandó az éremdöntőhöz. A lehetőségekhez képest a posztok kombinálhatók. 4.4.3.13. A döntő mérkőzéseken minden osztály és kategória külön csoportot alkot, amelyek a következő sorrendben kezdik el a versenyt: csigás nő csigás férfi olimpiai nő olimpiai férfi csupasz (barebow) női csupasz (barebow) férfi A döntőket folyamatosan kell lebonyolítani, így a 4. tábla után a csoportokat is át kell rendezni. Döntetlen esetén a középdöntőben a szétlövést a 4. táblán kell elvégezni, mielőtt a csapatokat átszerveznék. A szervezők a verseny felgyorsítása érdekében elrendelhetik, hogy a különböző osztályok és kategóriák külön-külön pályán lőjenek. 4.4.3.14. A döntőkben résztvevő csoportok az 1. számú céltáblánál kezdenek, amilyen hamar csak lehetséges. A díjátadó ünnepséget minden csoport részére azonnal meg kell tartani, amint ezek beérkeztek és a pontokat ellenőrizték. Minden résztvevő legyen jelen az ünnepségen, akik magukkal hozhatják felszerelésüket is.
13 4.5. BAJNOKSÁGOK ÉS VERSENYEK 4.5.1. Azt az eseményt nevezik versenynek, amit versenykiírásban rögzítenek. Az eredményekről listát készítenek kategóriánként. Meghatározzák a díjakat, a szerezhető címeket, minősítéseket. 4.5.2. A verseny az a szervezett esemény, amelyen egy, vagy több versenyszám szerepel. 4.5.3. A kontinentális szövetségek önállóan szervezhetnek terepbajnokságokat a 4.2.1. és a 4.3.4. pontokban ismertetett osztályok és kategóriák szerint. 4.5.4. A FITA-hoz nem tartozó versenyzők is részt vehetnek a FITA által jóváhagyott versenyeken. 4.6. FITA BAJNOKSÁGOK 4.6.1. Csak olyan versenyek rendezhetők, amelyben egy, vagy több versenyszám szerepel, ami megfelel a versenyszabályoknak és amit a FITA jóváhagyott. 4.6.4. FITA terepíjász versenyek Barebow, Olimpiai és csigás kategóriában, felnőtt nő és felnőtt férfi, valamint ifjúsági nő és férfi osztályban: FITA terepforduló FITA terepíjász világbajnokság FITA nyílhegy verseny 4.7. A VERSENYEK HIVATALOS ELISMERÉSE 4.7.1. A FITA mindazokat a bajnokságokat elismeri, melyek az alább felsorolt célok elérésére kerülnek megrendezésre: A Világbajnokság a világbajnoki cím eléréséért. Kontinentális és regionális bajnokságok az ezeknek megfelelő bajnoki címek eléréséért. Világcsúcsokért. Versenyek a FITA teljesítményjelvények (FITA csillag, FITA nyílhegy) elérésére. Egyéb nemzetközi versenyek, melyek a hivatalos versenynaptárban szerepelnek.
14 4.7.2. Hivatalos elismerésre csak azok a versenyszámok számíthatnak, melyek szervezésénél az alábbi követelményeket betartják: A rendezvény hivatalos bejelentése a Világszövetség titkárságánál. A rendezvény nyilvánosságra hozatala, meghívók szétküldése. Részvételi lehetőség biztosítása más tagszövetségek számára. A lövés rendje, rendezettsége (start, csoport listák). Megfelelő számú és képességű versenybíró biztosítása. Az eredmények nyilvánosságra hozása. 4.7.4. Mindazok a tagszövetségek, amelyek a 4.7.1-es pontban megjelölt céllal versenyeikre a FITA hivatalos elismerését kérik, a nemzetközi titkárságot írásban tájékoztatni kötelesek: A rendezvény megnevezését és célját. A verseny programját. A verseny pontos idejét és helyét. Más országok résztvevői számára a részvételi feltételeket (egyéni, csapat, stb.) illetően. 4.7.5. A 4.7.4. pontban felsoroltakkal kapcsolatban változásokat a Világszövetség titkársága csak abban az esetben ismer el, ha ezek 30 nappal a verseny megkezdése előtt rendelkezésre állnak. 5.1. VILÁGBAJNOKI CÍMEK 5.1.3. Terepíjász világbajnokságokat barebow, olimpia és csigás kategóriában rendeznek. Egyéni címek: női világbajnok, ifjúsági nő férfi világbajnok, ifjúsági férfi. 5.1.3.2. Csapat címek (1 barebow, 1 olimpiai és 1 csigás) női csapat világbajnok, ifjúsági nő férfi csapat világbajnok, ifjúsági férfi.
15 9. A VERSENYEK SZERVEZÉSE 9.1. A VERSENYPÁLYA ELRENDEZÉSE (terepíjász versenyek) 9.1.1. A pályát úgy kell kialakítani, hogy a lőállásokat, valamint a céltáblákat különösebb nehézség, veszély, vagy időpazarlás nélkül meg lehessen közelíteni. A versenypályát lehetőleg kis területen kell elhelyezni. A pálya középpontja és a céltáblák közötti távolság ne legyen távolabb, mint egy (1) km és megközelítésük tartalék alkatrészek szállításánál sem tartson tovább mint 15 perc. Az útvonal tengerszint fölötti magassága nem haladhatja meg az 1800 m-t és a legalacsonyabb, valamint a legmagasabb pont közötti különbség ne legyen több mint 100 m. 9.1.2. A 9.1.7., 9.5.4., 9.5.5 pontban leírt céltáblákat úgy kell elhelyezni, hogy lehetővé váljon a terep változatosságának maximális kihasználása. A döntőben ezeket zárt köralakban kell felállítani. Minden olyan célnál, amelyekre 60, vagy 80 cm-es lőlap kerül, két egymás mellé helyezett vesszőfogót kell felállítani. Az A és C versenyzők a karó bal oldaláról a bal oldali céltáblára, a B és D versenyzők pedig a karó jobb oldaláról a jobb oldali céltáblára lőnek. 9.1.3. A céltábláknál minden kategória részére egy-egy karót, vagy megfelelő jelzést kell elhelyezni úgy, hogy egyidejűleg legalább két versenyző lőhessen a karó mindkét oldaláról. 9.1.4. Minden karónál fel kell tüntetni a hozzátartozó céltábla számát és amennyiben a lövés jelölt távolságokra történik a lőtávolságot. A karók színe kategóriák szerint: kék a barebow, piros az olimpiai és csigás kategória részére fehér a 4.4.3.8. és a 4.4.3.9. táblázatokban meghatározott távolságokra. 9.1.5. A 40 cm-es lőlapokat a vesszőfogón négyzet alakban, négyesével kell elhelyezni. A 20 cm-es lőlapokat négy függőleges és három vízszintes sorban elrendezve tizenkettesével kell a táblára erősíteni. 9.1.6. Tűrés határ a 15 m és ennél rövidebb távokon max. + 25 cm, a hosszabb távolságoknál max. +1 m lehet. Egyébként a 4.4.3.8., 4.4.3.9. táblázatokban megadott távolságok + 2 méterrel kitűzhetőek. A pontos távolságot a karón fel kell tüntetni. A távolságokat légvonalban, a talaj fölött kb. 1,5-2 m magasságban kell mérni. Minden olyan mérőeszköz használata megengedett, melynek pontossága az itt megadott tűrési határok betartását lehetővé teszi.
16 9.1.7. A vesszőfogóknak minden irányba legalább 5 cm-el nagyobbnak kell lennie, mint a ráhelyezett lőlap legkisebb értékelhető zónája. A lőlapokat úgy kell felerősíteni, hogy ne kerüljenek 15 cm-nél közelebb a földhöz. A vesszőfogókat, a talaj egyenetlenségét is figyelembe véve, lehetőség szerint a látósíkra merőlegesen kell elhelyezni, hogy a versenyzők a lőlap teljes méretét láthassák. 9.1.8. Minden céltáblát egymás után növekvő sorrendben meg kell számozni. A számok nagysága nem lehet kisebb 20 cm-nél, színük sárga alapon fekete, vagy fekete alapon sárga. A számokat ábrázoló táblákat 5-10 m távolságra a karóktól, ezek megközelítési útvonalában úgy kell elhelyezni, hogy a következő versenyzők számára a várakozó terület határát jelezzék. A várakozó helyen lévő versenyezőknek látniuk kell, ha valaki a lőállásban tartózkodik. 9.1.9. A lőlap nem helyezhető az előírtnál nagyobb táblára és sem a vesszőfogón, sem ennek előterében nem lehet olyan jelzés, ami a célzást megkönnyítené. 9.1.10. A versenyzők útvonalát céltáblától-céltábláig megfelelő számú, jól látható útjelző táblával (szalaggal) kell kijelölni. 9.1.11. A nézők biztonsága érdekében, ahol ez szükséges, a versenyzők útvonalát jelzőkorlátokkal, vagy más alkalmas eszközzel le kell zárni. Felállításuknál arra kell törekedni, hogy ezek a nézők látását ne zavarják. A lezárt részben csak külön engedéllyel lehet tartózkodni. 9.1.12. A gyülekező helyen az alábbiak szükségesek: Kommunikációs eszközök (rendszer) Bírói testület elnöke és a rendezők között. Külön hely a csapatok vezetőinek. Elkülönített hely a zsűrinek és a bírói testület elnökének. Őrzött hely a versenyzők felszerelésének és tartalék felszerelésüknek. A verseny napján néhány praktikus dolgot fel kell állítani a versenyzők számára (büfé, WC). 9.1.13. A hivatalos terepversenypályának a lövés megkezdése előtt legalább 16 órával megtekinthetőnek kell lennie. A FITA bajnokságokon a pályának kivéve a módosított pályákat 2 nappal a verseny megkezdése előtt készen kell állni. 9.1.14. A FITA bajnokságok szervezésére történő utalások az 1997-es Viktoriai Kongresszuson.
17 9.2. A PÁLYA FELSZERELÉSE 9.2.1. A FITA szabályai szerint megtartott versenyeken kizárólag a világszövetség által előírt lőlapokat lehet használni. Ezeket azoktól a cégektől kell megrendelni, amelyeknek a FITA a gyártási engedélyt megadta. FITA Terep Lőlap A FITA terep lőlap egy sárga középső és 4 egyenlő fekete mezőből áll. A tábla alapját a papír fehér színe adja. Az 5-ös értékű központi (spot) rész minden kategória számára sárga. Az 5-ös központi területén egy szintén sárga belső kör különül el, amelyet X-ként jelölünk beíráskor. A lőlap többi részének színe fekete, ahol az egyes zónákat maximum 1 mm szélességű fehér vonal választja el. Az egyes elválasztó vonalak értéke mindig az eggyel magasabb értékű találati zóna értékével egyenlő. A tábla mértani közepét egy vékony + jellel kell jelölni. A FITA terepíjász lőlapokból négy méret van: Az értékelő zónák színe pontértéke 20 cm A zónák mérete cm-ben 40 cm A zónák mérete cm-ben A lőlap mérete 60 cm A zónák mérete cm-ben 80 cm A zónák mérete cm-ben sárga 5 (belső) 2 4 6 8 1 sárga 5 4 8 12 16 1 fekete 4 8 16 24 32 1 fekete 3 12 24 36 48 3 fekete 2 16 32 48 64 3 fekete 1 20 40 60 80 3 Tűrés + mm
18 9.3. A VERSENYZŐK FELSZERELÉSE Ez a szakasz tartalmazza a versenyzők által a hazai terepíjász versenyeken a FITA engedélyezett felszerelések, eszközök leírását. Abban az esetben, ha a versenyen szükségessé válik egy olyan eszköz használata, amit előzetesen a bírók nem ellenőriztek (technikai vizsgálaton), a használatba vétel előtt be kell mutatni a bíróknak. Amennyiben egy versenyző FITA szabályellenes eszközt használt, az eredménye megsemisíthető. A fejezetben leírt, csak az egyes kategóriákra vonatkozó speciális szabályok után az általános, mindenkire vonatkozó szabályok kerülnek ismertetésre. 9.3.1. Az Olimpiai íj kategóriában (Olimpic Bow) a következő eszközök használata megengedett. 9.3.1.1. Tetszőleges típusú íj, amennyiben a céllövő íjászatban használt íj fogalmának és az itt leírt követelményeknek megfelel (lásd ábra). Az íj egy markolattal ellátott középrészből (nem átlövő típus) és két karból (reflex) áll, melyek csúcsán az ideg megvezetésére egy-egy horony van kialakítva. Az íj használatához a karok csúcsánál található bemélyedés között egyetlen ideggel kerül felajzásra. Lövés közben az egyik kéz a markolaton nyugszik, miközben a másik kihúzza, tartja és elengedi az ideget. Többszínű középrész és az alsó kar belső felületén márkajelzés megengedett. 9.3.1.2. Az ideg tetszőleges számú és anyagú szálból tevődhet össze, amely eltérő színezésű lehet. Az ideg bandázsolása megengedett, ez azonban megfeszített állapotban nem kerülhet feljebb, mint a versenyző orrának magassága. Egy ideget nem szabad úgy kialakítani, hogy az egy lyuk segítségével vagy egyéb jelöléssel a célzást megkönnyítse. Az idegen egy, vagy kettő göb (nockrögzítő) elhelyezhető. 9.3.1.3. A kifutó lehet állítható, mozgatható, nyomógombos, vagy nyomólemezes megoldású, feltéve, hogy ezek nem elektronikus, vagy elektromos működésűek és célzási segédeszközként nem használható. A kifutót úgy kell felszerelni, hogy nem kerülhet 4 cm-nél hátrább a markolat legmélyebb pontjától (pivot point). (A vessző felfekvési pontja.) 9.3.1.4. Kihúzást ellenőrző kattintó, tükör, vagy egyéb mechanikai segédeszköz megengedett, de semmiféle elektromos, vagy elektronikus megoldás nem használható.
19 9.3.1.5. Az íjra csak egyszerű irányzék (tű, célgömb, kör, vagy félkör kialakítású) szerelhető fel, de ezekből csak egyet szabad egyidejűleg alkalmazni. Az irányzék állítása minden irányban (függőlegesen és vízszintesen) megengedett: Az irányzéknézőke (ring, kónuszos, vagy bármilyen formájú foglalat) hossza nem haladhatja meg nyílásának belső átmérőjét. A nézőke formájától függetlenül nem lehet hosszabb, mint 1 cm. Az irányzék ringjében egy műanyag (fénygyűjtő) száloptika elhelyezhető. Nem használható optikai (lencsés, vagy prizmás) nagyító, vízszintező, elektromos, vagy elektronikus eszköz. Az irányzék tartójának a hossza nincs korlátozva. Minden egyszerű jel, amely az irányzék beállítását megkönnyíti, alkalmazható. Ennek elkészítésére minden erre alkalmas eszköz (írószerszám, ragasztószalag, stb.) felhasználható. 9.3.1.6. Az íjra bármilyen típusú stabilizátor forgás kompenzátor felszerelhető, ha az az ideg vezetését nem szolgálja és nem érintkezik vele az íjon kívül máshoz nem csatlakozik (érintkezik) nem akadályozhat más versenyzőt a lőállásban. 9.3.1.7. Bármilyen típusú vessző, amely megfelel a nyílvessző elfogadott elvének, s jelentésének, amint azt a céllövő íjászatban megszokott módon használható, melynek az átmérője nem haladja meg a 11 mm-t (2001.április 1. után 9,3 mm) és ami nem okoz szükségtelen károsodást a céltáblában, vagy a vesszőfogóban. A nyílvessző szárból, csúcsból, nockból, tollazásból és ha kívánatos díszítésből áll. A versenyző által sorozatonként (3) kilőtt vesszők mintázatának, festésének, a tollak színezésének és a végeknek azonosnak kell lenni. Minden résztvevő köteles valamennyi nyílvesszőjére a nevét, vagy a nevének a kezdőbetűit felírni. 9.3.1.8. Az ujjak védelmére kesztyű, bőrnyelv, szalag (tab), stb., vagy más ujjvédő használható. Az ujjvédőn, vagy kesztyűn nem lehet olyan kiemelkedés, vagy szerkezet, amely az ideg megtartását, kihúzását, vagy eloldását elősegíti. Az ujjvédőn álltámasztó (anchor), az ujjak közé távtartó használata megengedett. Az íjat tartó kézen szokásos egy-több ujjas, vagy ujjatlan kesztyű, viselhető, de ez nem lehet az íjhoz (markolathoz) erősítve. 9.3.1.9. Távcsövek, teleszkópok, vagy ezekhez hasonló rendszerű eszközök használata engedélyezett, de ezeket úgy kell elhelyezni, hogy a szomszédos versenyzőket ne zavarják a lőállásban. Szemüveg, lövészszemüveg, napszemüveg használható, ha nem tartalmaz mikro lencsét, lyukat, illetve nem tartalmaz jelölést, ami segítené a célzást. A nem célzó szem részben, vagy teljesen eltakarható.
20 9.3.1.10. A következő felszerelések használhatók még a verseny során: ujj és csuklószíjak, kar és mellvédők, ruházat leszorítók, íjtartó szíjak, vesszőtartók, széljelző, vesszőtisztító bojt, beállás jelölő, ha nem emelkedik ki 1 cm-nél magasabbra a talaj szintjénél. 9.3.2. A csigás kategóriában (Compound Bow) a következő felszerelések használata megengedett, amennyiben nem elektromos működésűek, ill. elektronikát nem tartalmaznak 9.3.2.1. Csigás íj (lehet átlövő típus), amelynek a húzóereje excentrikus csigakerekek, és/vagy körhagyó emelők rendszerének segítségével változik (lásd ábra). A maximális húzóerő nem lehet több mint 60 font. Az ideg(ek) direkt vannak összekötve a karok végével, vagy a kábelekkel, illetve más sajátos kialakítású rögzítő elemekkel. Kábel eltartók megengedettek. 9.3.2.2. Az ideg tetszőleges számú és anyagú szálból tevődhet össze (amely eltérő színezésű lehet). Az ideg bandázsolása megengedett, az ujjak, vagy az elsütő illesztéséhez. Egy-két vesszőrögzítő pont, göb kialakíthatók (felhelyezhetők), valamint továbbá száj és orr göb, kukucska (peep), diopter, lencse, befordító zsineg, elsütőhurok, kifutó vezérlő, stb. is felhelyezhető. 9.3.2.3. A kifutó állítható, bármely típusú tartó, támasztó, nyomás kiegyenlítő (berger) használható, amely nem elektromos, ill. elektronikus. A kifutót úgy kell felszerelni, hogy nem kerülhet 6 cm-nél hátrább a markolat legmélyebb pontjától (pivot point). (A vessző támaszkodási pontja.) 9.3.2.4. Kihúzást ellenőrző kattintó, tükör, vagy egyéb mechanikai segédeszköz megengedett, de semmiféle elektromos, vagy elektronikus megoldás nem használható. 9.3.2.5. Az irányzék állítása minden irányban (függőlegesen és vízszintesen) megengedett. Vízszintező, vagy bármilyen optikai irányzék (nagyítóüveg és/vagy prizma) felszerelhető. Elektromos, vagy elektronikus segédeszközök használata azonban ebben a kategóriában is tiltott. Az irányzék ringjében egy műanyag (fénygyűjtő) száloptika elhelyezhető. 9.3.2.6. Az íjra bármilyen típusú stabilizátor, forgás kompenzátor felszerelhető, ha: az ideggel nem érintkezik, az ideg vezetését nem szolgálja és nem érintkezik vele, az íjon kívül máshoz nem csatlakozik (érintkezik) nem akadályozhat más versenyzőt a lőállásban.
21 9.3.2.7. Bármilyen típusú vessző, amely megfelel a nyílvessző elfogadott elvének, s jelentésének, amint azt a céllövő íjászatban megszokott módon használható, melynek az átmérője nem haladja meg a 11 mm-t, (2001. április 1-től 9,3 mm) és ami nem okoz szükségtelen károsodást a céltáblában, vagy a vesszőfogóban. A nyílvessző szárból, csúcsból, nockból, tollazásból és ha kívánatos díszítésből áll. A versenyző által sorozatonként (3) kilőtt vesszők mintázatának, festésének, a tollak színezésének és a végeknek azonosnak kell lenni. Minden résztvevő köteles valamennyi nyílvesszőjére a nevét, vagy a nevének a kezdőbetűit felírni. 9.3.2.8. Az ujjak védelmére kesztyű, bőrnyelv, szalag (tab), stb., vagy más ujjvédő használható. Az ujjvédőn, vagy kesztyűn nem lehet olyan kiemelkedés, vagy szerkezet, amely az ideg megtartását, kihúzását, vagy eloldását elősegíti. Az ujjvédőn álltámasztó (anchor), az ujjak közé távtartó használata megengedett. A versenyzők használhatnak bármilyen kioldó, vagy elsütő szerkezetet, amelyek nem elektromos, vagy elektronikus működésűek. Az íjat tartó kézen szokásos egy, vagy több ujjas kesztyű viselhető, de ez nem lehet az íjhoz (markolathoz) erősítve. 9.3.2.9. Távcsövek, teleszkópok, vagy ezekhez hasonló rendszerű eszközök használata engedélyezett, de ezeket úgy kell elhelyezni, hogy a szomszédos versenyzőket ne zavarják a lőállásban. Szemüveg, lövészszemüveg, napszemüveg használható, ha nem tartalmaz mikro lencsét, lyukat, illetve nem tartalmaz jelölést, ami segítené a célzást. A nem célzásra használt szemet el lehet takarni. 9.3.2.10. A következő felszerelések használhatók még a verseny során: ujj és csuklószíjak, kar és mellvédők, ruházat leszorítók, íjtartó szíjak, széljelző, vesszőtartók, vesszőtisztító bojt, beállás jelölő, ha nem emelkedik ki 1 cm-nél magasabbra a talaj szintjénél. 9.3.3. A csupasz íj (Bare bow) kategóriában a következő felszerelési tárgyak megengedettek: 9.3.3.1. Tetszőleges típusú íj, amennyiben a céllövő íjászatban használt íj forgalmának és az itt leírt követelményeknek megfelel. Az íj egy markolattal ellátott középrészből - nem átlövő típus és két karból (reflex) áll, melyek csúcsán az ideg megvezetésére egy-egy horony van kialakítva. Az íj használatához a karok csúcsánál található bemélyedés között egyetlen ideggel kerül felajzásra. Lövés közben az egyik kéz a markolaton nyugszik, miközben a másik kihúzza, tartja és elengedi az ideget. Az íj kifutó kivételével csupasz felszereltségű kell legyen. Belső (célzás felöli) felületein jelölésektől, felületi sérülésektől, réteges formáktól mentesnek kell lennie, amelyek célzó pontként használhatók. A felső kar belső felületén nem lehet márkajelzés sem. A gyárilag beépített forgás kompenzátorok (TFC) engedélyezettek, ha hozzájuk stabilizátor nincs csatlakoztatva. Súlyok felhelyezhetők a középrész alsó felére kompenzátor nélkül, de az ajzatlan íjnak az összes tartozékkal együtt át kell férnie egy 12,2 cm-es + 0,5 mm tűrésű belső átmérőjű gyűrűn, vagy lyukon.
22 9.3.3.2. Az ideg tetszőleges számú és anyagú szálból tevődhet össze, amelyen lehet középbandázs a húzó ujjak számára, a vessző helyzetét meghatározó kiemelkedés, egy, vagy két nokrögzítő, valamint az ideg mindkét végén egyegy hurok, mellyel az íj végére felfekszik. Az idegen lévő bandázsolás nem kerülhet teljes kihúzáskor az íjász látóterébe. Az ideget nem szabad úgy kialakítani, hogy lyuk segítségével vagy bármilyen más módon a célzást megkönnyítse. 9.3.3.3. A kifutó lehet állítható, mozgatható, nyomógombos, berger, vagy nyomólemezes megoldású (de csak az íjablak részében rögzíthető), feltéve, hogy ezek nem elektronikus, vagy elektromos működésűek és célzási segédeszközként nem használható. Overdraw (túlhúzás) nem megengedett. 9.3.3.4. Bármilyen típusú vessző, amely megfelel a nyílvessző elfogadott elvének, s jelentésének, amint azt a céllövő íjászatban megszokott módon használható, melynek az átmérője nem haladja meg a 11 mm-t (2001. április 1. után 9,3 mm) és ami nem okoz szükségtelen károsodást a céltáblában, vagy a vesszőfogóban. A nyílvessző szárból, csúcsból, nockból, tollazásból és ha kívánatos díszítésből áll. A versenyző által sorozatonként (3) kilőtt vesszők mintázatának, festésének, a tollak színezésének és a végeknek azonosnak kell lenni. Minden résztvevő köteles valamennyi nyílvesszőjére a nevét, vagy a nevének a kezdőbetűit felírni. 9.3.3.5. Ujjvédő kesztyű, bőrnyelv, szalag (tab), stb, vagy más ujjvédő használható. Az ujjvédőn, vagy kesztyűn nem lehet olyan kiemelkedés, vagy szerkezet, amely az ideg megtartását, kihúzását, vagy eloldását elősegíti. Az ujjvédőn álltámasztó (anchor), az ujjak közé távtartó használata megengedett. Az íjat tartó kézen szokásos egy-több ujjas kesztyű viselhető, de ez nem lehet az íjhoz (markolathoz) erősítve. 9.3.3.6. Távcsövek, teleszkópok, vagy ezekhez hasonló rendszerű eszközök használata engedélyezett, de ezeket úgy kell elhelyezni, hogy a szomszédos versenyzőket ne zavarják a lőállásban. Szemüveg, lövésszemüveg, napszemüveg használható, ha nem tartalmaz mikro lencsét, lyukat, illetve nem tartalmaz jelölést, ami segítené a célzást. A nem célzó szem (részben, vagy teljesen) letakarható. 9.3.3.7. További tartozékok, mint karvédő, mellvédő, íjtartó zsinór, vagy szíj, tegez és tisztító pamacs, széljelző használata megengedett.
23 9.3.4. Minden kategória versenyzői számára a következő eszközök nem használhatók: 9.3.4.1. Semmiféle elektronikus adattároló (rádiótelefon, stb.). 9.3.4.2. Távcsövek és használata ha a lencséken jelölés, vagy az optikában olyan eszköz van, melyeket a távolságbecslésre lehet felhasználni. 9.3.4.3. Távolságmérő, vagy bármilyen más olyan eszköz, amit a távolság mérésére fel lehet használni, ami az érvényes szabályokban nem szerepel. 9.3.4.4. Verseny alatt a versenyzők a felszerelésen nem változtathatnak (csak a technikai ellenőrzésen bemutatott felszereléseket cserélhetik). A versenyezők felszerelése nem változtatható, illetve nem alakítható át oly módon, hogy azt a távolság becslésre lehessen használni és a szokásos (engedélyezett!) felszerelési tárgyak sem használhatóak ilyen célra. 9.3.4.5. Bármilyen írott emlékeztető azon kívül, amit a versenyző saját magának jegyez fel az irányzékhelyzetéről, vagy a pontszámok értékéről és a szabályzatról. 9.3.5. A barebow kategóriában a versenyzők nem használhatnak: 9.3.5.1. Irányzékot. 9.3.5.2. Kihúzás jelzőt. 9.3.5.3. Stabilizátort. 7.7.2. Hazai érvényességű kiegészítő kategóriák 7.7.2.1. 3D Csigás íj legfeljebb 80 font (nőknek 60) húzóerővel. Öt pontos rögzített irányzék, legfeljebb 6 cm túlhúzás (overdraw), kukucs (peep), szintező, oldógép (release), vadász-csillapító (12 /30 cm stabilizátor) használható. Piros karótól lőnek. 7.7.2.2. CV Csigás Vadász Csigás íj legfeljebb 80 font (nőknek 60) húzóerővel, nem lehet semmilyen tartozék, jelölés, díszítés, amely a célzást segítheti. Ösztönös, kézi old., a kéz legalább 1 (egy) (húzú) ujjának a nockot és/vagy a göböt érintenie kell. Csak egy (arc) rögzítési pont lehet. No Stringwalking, No Face-walking. Vadász-csillapító (12 /30 cm stabilizátor) lehet. (A reflexes nők is ide tartoznak.) Kék karótól lőnek.
24 7.7.2.3. V Vadász Reflexíj Reflex íj legfeljebb 80 font (nőknek 60) húzóerővel, nem lehet semmilyen tartozék, jelölés, díszítés, amely a célzást segítheti. Ösztönös, kézi old., a kéz legalább 1 (egy) (húzó) ujjának a nockot és/vagy a göböt érintenie kell. Csak egy (arc)rögzítési pont lehet. No Stringwalking, No Face-walking. Vadász-csillapító (12 /30 cm stabilizátor) lehet. Csak fa- vagy aluminium vessző használható. Fehér karótól lőnek. 7.7.2.4. T Törénelmí íj Csak Longbow és merevszarvú reflex íjak, legfeljebb 90 font (nőknél) 60 húzóerővel, csak kézhátról vagy polcról (külön kifutó tilos), az ablak/kivágás a közép-vonalat legfeljebb 1/8 3,2 mm-re közelítheti meg. Azaz nem lehet középlövő. Stabilizátor, vagy nehezített középrész nem lehet. Csak favessző madártollal. Fehér karótól lőnek. HUNTER Csigás íj 80 font húzóerővel. Nincs peep sight. Nincs vízszintező. 4 pontos rögzített irányzék. Nincs oldógép. A kifutó nem lehet hátrébb 6 cm-nél a pivot ponttól. Menetes hegy 12 -os stabilizátor. Piros karótól lőnek. 9.4. A CÉLLÖVÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 9.4.1. A lövéseket végző versenyzők álló, vagy térdelő testhelyzetben a lővonal mögött helyezkednek el. Lővonal alatt egy képzeletbeli vonalat kell érteni, mely a lőkarón megy keresztül és párhuzamos a céltáblával. 9.4.2. A többi versenyzőnek jóval hátrább, a lővonal mögött kell várakozni. 9.4.3. Egy versenyző sem közelítheti meg a céltáblát mindaddig, amíg a csoport összes tagja be nem fejezte a lövést. 9.4.4. Semmilyen körülmények között sem lehet egy vesszőt újra kilőni. A vessző nem számít kilőttnek, kivéve, ha: 9.4.4.1. A versenyző a földön lévő vesszőjét az íjával meg tudja érinteni anélkül, hogy a lábát a lővonalhoz képest elmozdítaná. Feltéve, hogy a vessző nem visszapattant. 9.4.4.2. A lőlap leesik, vagy a vesszőfogó felborul (annak ellenére, hogy a Bíró kielégítőnek tartotta a rögzítettséget). A Bírók a lehetőséghez képest ítéletükben valamely módon mérlegelik és elegendő idővel kompenzálják a kérdéses vesszők kilövését. Ha a vesszőfogó csak oldalára dőlt, a Bíró rendelkezik a szükséges lépésekről.
25 9.4.5. Minden lőállásban úgy kell elhelyezni a jelzőkarókat, hogy legalább 2 versenyző elférjen. (Ennek a feltételnek akkor is teljesülnie kell, ha pl. térdelő helyzetet kíván felvenni a versenyző.) 9.4.6. A szervezőknek meg kell határozniuk, hogy az egyes csoportok melyik céltáblánál kezdik a versenyt. 9.4.7. Jelöletlen távon a versenyzők nem közölhetik a lőtábla távolságát más versenyzőkkel. 9.4.8. Eltört íj tartalék, vagy kölcsön íjjal pótolható. 9.5. A LÖVÉSEK SORRENDJE ÉS IDEJE 9.5.1. A versenyzők csoportokban lőnek, a csoport legfeljebb négy, de legalább három főből állhat. A csoportok lehetőleg páros számúak legyenek. Ha a versenyzők száma a pálya kapacitását meghaladja, további csoportok is alakíthatók, akiket lehetőség szerint kell a versenybe beilleszteni. 9.5.2. A versenyzőknek jól látható rajtszámot kell viselniük. A rajtszámnak jelezni kell, hogy viselője melyik csoporthoz tartozik és azon belül hányadik lövő (pl. 1A, 1B, 1C, 1D, 2A, 2B, 2C, 2D, stb.). A rajtszámokat a beíró lapra rá kell vezetni. 9.5.3. A csoportokon belül a lövési sorrendet a következőképpen kell váltani: 9.5.3.1. A négyes csoportban két versenyző lő először, egy-egy versenyző a karó két oldalán. AB-CD, CD-AB, AB-CD, stb. Ha a versenyezők a csoporton belül megegyeznek, cserélhetnek párt, vagy lövési pozíciót. (A megegyezés a verseny előtt születhet.) Ez végleges. A verseny alatt változtatni nem szabad. 9.5.3.2. Ha három versenyző van egy csoportban, akkor: AB-C, C-AB, AB-C, stb. Ilyenkor a C versenyző mindig a karó bal oldaláról lő. 9.5.3.3. Ha a karónál elég hely van, az összes versenyző együtt is lőhet. 9.5.4. A 40 cm-es lőlapoknál: a négy lőlapot négyzet alakban kell elhelyezni. Az először sorra kerülő versenyzők közül a bal oldalon lévő versenyző lő a bal felső, a jobb oldali a jobb felső lőlapra. A másodszorra sorra kerülő két versenyző közül a bal oldali a bal alsó, a jobb oldali a jobb alsó lőlapra adja le a lövéseket. 9.5.5. A 20 cm-es lőlapoknál az először sorra kerülő versenyzők közül a bal oldali a bal első oszlopra, a jobb oldali a harmadik oszlopra lő. A másodszorra sorra kerülő versenyzők közül a bal oldali lő a második, a jobb oldali versenyző a negyedik oszlopra. A versenyzők tetszőleges sorrendben lőhetik ki vesszőiket, egyet-egyet minden céltáblába.
26 9.5.6. A csoportoknak a versenyt a különböző céltábláknál egyidejűleg kell elkezdeniük és annál a táblánál kell befejezni, amelyik az elé esik, ahol elkezdték. A döntőben minden csoport egymás után kezd, ugyan annál a céltáblánál. Az újonnan alakított további csoportok amelyek valamelyik táblához ki vannak jelölve megvárják, amíg az első csoport befejezte a lövéseket és beírták az eredményeket. 9.5.7. Technikai hiba esetén a lövési sorrend ideiglenesen megváltoztatható. Semmilyen esetben sem lehet technikai hiba javítására 30 percnél több időt adni. Ebben az esetben a csoport többi tagja befejezi a lövéseket, valamint elvégzi az értékelést, mielőtt lehetővé teszi a következő csoportnak, hogy eléjük kerüljön, azaz, hogy folytassák a versenyt. Ha a versenyző az időhatáron belül be tudja fejezni a javítást, ugyan annál a táblánál bepótolhatja a hiányzó vesszőket. Ha a javítást a versenyző nem tudja a megadott időn belül kijavítani, később csatlakozhat a csoporthoz, de elveszti a kihagyott táblákon a lehetőséget. 9.5.8. Egy csoport versenyzői más csoportokat maguk elé engedhetnek, ha a Rendezőket, vagy a Bírókat erről a változásról értesítik. 9.5.9. A lövések leadására céltáblánként 4 perc áll rendelkezésre attól az időponttól számítva, hogy elfoglalta helyét a lőállásban, amint az rendelkezésre áll. A késlekedő versenyző idejét a Bíró állapítja meg. Ha túllépi az időhatárt, a Bíró feljegyzi a beíró lapján, megjelölve a figyelmeztetés időpontját. Minden utána következő figyelmeztetésnél a versenyző legmagasabb értékű vesszőjét érvénytelenítik. Rendkívüli viszonyok (időjárás) esetén a Bíró a lövési időt megváltoztathatja. 9.5.10. Az időtúllépés figyelmeztetést a versenyző nem viszi át a verseny egyik fordulójából a másikba. 9.5.11. A FITA Terep döntőjében ha Bíró kíséri a csoportot, hangosan jelzi az idő kezdetét és a végét. A Bíró a sárga lap felmutatásával jelzi, ha a 4 percből már csak az utolsó 30 másodperc van hátra. Nem lehet tovább lőni miután a 4 perc eltelt, vagy a Bíró leállította a lövést. Ha a versenyző időn túl kilövi a vesszőjét, a legmagasabb pontot le kell vonni. Ha egyértelműen megállapítható a találat, akkor az a találat kerül levonásra. 9.6. EREDMÉNYEK VEZETÉSE, BEÍRÓK 9.6.1. Minden csoportból két versenyzőt jelölnek ki a találatok feljegyzésére. Ki kell jelölni a csoportból egy vezetőt, aki felel a beírások rendjéért. 9.6.2. Az értékelés akkor történik, miután a csoport minden versenyzője a sorozatát befejezte.
27 9.6.3. A beírónak a céltáblaszámnak megfelelően, minden lövés értékét csökkenő sorrendben kell felírni annak a versenyzőnek az eredménylapjára, akié a vessző. A csoport többi tagja ellenőrzi a beírásokat. A vesszők kihúzása előtt észlelt tévedés a beíró lapon javítható. 9.6.4. A beíróknak össze kell hasonlítaniuk a pontszámokat, mielőtt a vesszőket kihúzzák. 9.6.5. Sem a vesszőket, sem a lőlapot nem szabad addig megérinteni, amíg az összes vessző értékét be nem írták az eredménylapra, a találatok helyét be nem jelölték és ezeket az értékeket a versenyzők vita nélkül el nem fogadták. 9.6.6. A vessző értékét a lőlapban elfoglalt helye határozza meg. Ha a vessző szára két zónát, vagy a zónák közötti választóvonalat érinti, akkor a magasabb értékű mező szerint kell a pontot megadni. Nem a beosztásának megfelelő céltáblába lőtt vessző nem kap pontot. 9.6.7. Ha kettő, vagy több vesszőt lőnek ugyanabba a 20 cm-es lőlapra, akkor a legalacsonyabb értékű vesszőt kell figyelembe venni. 9.6.8. Ha háromnál több vessző van a céllapban, ugyanazon sorozatban, a három alacsonyabb értékűt kell rávezetni a beíró lapra. Ha ismételten ilyen eset fordul elő, a versenyzőt kizárhatják, vagy kizárható a versenyből. 9.6.9. Ha a lőlap megsérül és a zóna közötti elválasztó vonal hiányzik, akkor a pontszám megállapításához elválasztó vonalat képzeletben meg kell hosszabbítani. 9.6.10. A vesszőfogóban maradt, de a lőlapon nem látható vesszőt csak a Bíró értékelheti a kieséses fordulóban, amikor Bíró kíséri a csapatot. 9.6.11. A visszacsapó, visszapattanó, vagy átmenő vesszők csak akkor értékelhetők, ha minden találati hely jelölve van, kivéve a következő eseteket: Ha a csoportban minden versenyző megegyezik a visszapattant, vagy keresztülment vessző értékében, akkor a megállapított értéket kell elfogadni. Ha a csoport minden tagja elfogadja, hogy a vessző visszapattant, vagy keresztülment a vesszőfogón, de nem tudnak megegyezni az értékben, a vessző a legkisebb jelöletlen lyuk értékét kapja. Ha a csoport nem tud megegyezni, hogy a vessző visszapattant, vagy keresztülment a táblán, akkor a vessző nem pontozható.
28 9.6.12. Ha a vessző eltalál: 9.6.12.1. Egy másik vesszőt és abba beleáll, akkor az eltalált vessző értékét kapja. 9.6.12.2. Egy másik vesszőt és arról lepattanva a lőlapba áll, az itt elfoglalt helye szerint értékelendő. 9.6.12.3. Egy másik vesszőt és utána visszapattan, az eltalált vessző értékét kapja, feltéve, hogy az eltalált vesszőt azonosítani lehet. 9.6.12.4. Ha a versenyző nem saját céltáblájába lő, a találat nem értékelhető. 9.6.12.5. Holtverseny esetén a versenyzők rangsorának megállapítása az alábbi sorrend szerint történik: 9.6.13. Holtverseny alakul ki minden fordulóban, kivéve azon holtversenyek, amelyek az alábbiakban magyarázhatók. 9.6.13.1. Egyéni és csapatversenyeknél: Először a legnagyobb számú érvényes találatok számát nézik meg. Utána a legnagyobb számú 5-ös találat. Végül a legnagyobb számú X-es találatot veszik figyelembe. Ha ez mind megegyezik, akkor a versenyzők pontszáma azonos. A döntő fordulókban a pozíció (párosítás) miatt a Bíró érem feldobással állapítja meg a sorrendet. 9.6.13.2. Holtverseny esetén a versenyzők továbbjutását és az érmek odaítélését szétlövés alkalmazásával határozzák meg. A szétlövés vonatkozik a kiesése fordulóba való bejutásra, az abban továbbjutásra, illetve az éremdöntőkre. Az utóbbi kettőben nem számít a találatok, 5-ök, illetve az X-ek száma. Egyéni versenynél: Egy vesszős szétlövés a magasabb pontszám nyer (max. három lövés). Ha a harmadik vessző után az eredmény még döntetlen, a középponthoz közelebb lévő vessző dönti el a továbbjutást. Ezt az eljárást addig kell folytatni, míg valamelyik versenyző vesszője a középponthoz közelebb nem kerül. Csapatversenyeknél: A csapat tagjai együttesen lőnek ki 1-1 vesszőt. A magasabb pontszám nyer. Azonos pontszám esetén ezt az eljárást háromszor megismétlik.
29 Ha a harmadik sorozat után a pontszám még mindig azonos, elegendő megvizsgálni, melyik legmagasabb találat került közelebb a középponthoz. Utána második, vagy harmadik középponthoz legközelebb lévő vessző határozza meg a győztest. Ezt az eljárást addig kell folytatni, míg a holtverseny meg nem oldódik. A csapat szétlövés időhatára 1/3-a az alap időnek. Döntetlen esetén a szétlövést a leírtak alapján kell lefolytatni. A szétlövés az adott kategória legnagyobb távolságán történik. A célok a központi gyülekező hely körzetében legyenek. A szervezők erre a célra külön céltáblákat is felállíthatnak. A szétlövést praktikusan a beíró lapok ellenőrzése után, a holtversenyek osztályonként kiírásra kerülnek. Az íjász, aki a kapitányának értesítése után 30 percen belül nem áll rendelkezésre, vesztesnek minősül. Ha a kapitány és az íjász elhagyta a pályát annak ellenére, hogy hivatalosan még nem történt meg a beíró lapok ellenőrzése és emiatt nem értesíthetők a szétlövésről, ez esetben az íjász szintén vesztesnek minősül. 9.6.14. Döntetlen esetén az elő- és a középdöntőkben szétlövés azon a távon történik, melyre a versenyzők utoljára lőttek. Az éremdöntőkben a szétlövést a kategória legnagyobb távolságán kell végezni. A céltáblákat a központi gyülekező hely közelében kell elhelyezni. A szervezők erre a célra külön táblákat is felállíthatnak. 9.6.15. Az eredménylapot a beírón kívül a versenyzők is aláírják, elismerve ezzel, hogy egyetértenek a vesszők értékével. A beíró eredménylapját ugyan annak a csoportnak másik beírója vezeti. Ha a beírólapon a találati értékek között eltérés mutatkozik, a végleges eredményt az alacsonyabb értékek összeadásával kell kiszámolni. 9.6.16. A döntőknél minden egyes csoportot Bíró kíséri, hogy a beírást ellenőrizze. 9.6.17. A döntő mérkőzéseknél mindegyik beíró hordozható eredményjelző táblát visz magával, amin a csoport állását (eredményét) közzé teszi.
30 9.7. A LÖVÉSZET ELLENŐRZÉSE, BIZTONSÁGI SZABÁLYOK 9.7.1. A terepíjász versenyeket vezetőbíró felügyeli. 9.7.2. A felügyelet ellátásával kapcsolatos feladatok: 9.7.2.1. A Bírónak személyesen kell megbizonyosodni arról, hogy a pálya elkészítése során a biztonsági intézkedéseknek eleget tettek. 9.7.2.2. A szervezőkkel együtt a további szükséges biztonsági óvintézkedéseket megtenni a verseny kezdete előtt. 9.7.2.3. A vezetőbírónak a versenyzőket és a résztvevőket ezekről az intézkedésekről és minden további előírástól tájékoztatni kell. 9.7.3. Amennyiben rossz idő, sötétség, vagy más indokolt esetben a versenyt félbe kell szakítani, a döntést a vezetőbíró a szervező bizottság elnökével, valamint a FITA szakmai küldöttjével közösen hozza meg. 9.7.3.1. Ha a versenyt az első selejtező forduló befejezése előtt kell félbeszakítani, a győztest azoknak a tábláknak az eredményei alapján kell meghatározni, melyekre még valamennyi versenyző leadta a lövéseit. 9.7.3.2. Későbbi időpontban történő megszakítás esetén az utolsó befejezett közös forduló eredménye a mérvadó. 9.7.4. Egyik versenyző sem nyúlhat a másik versenyző felszereléséhez annak engedélye nélkül. 9.7.5. Terepversenyen a lövés közben használható szemellenző mérete nem haladhatja meg a DIN A4 formátumot. 9.8. BÜNTETÉSEK 9.8.1. Alkalmasság, kizárás 9.8.1.1. Azok a versenyzők, akik nem felelnek meg a FITA szabálykönyv 2. fejezetében részletezett feltételeknek, nem indulhatnak FITA versenyeken. 9.8.1.2. Azok a versenyzők, akik az ismertetett szabályokat megszegik, a versenyzésből kizárhatók és elveszítik már megszerzett helyezésüket. 9.8.1.3. Ha egy versenyző olyan osztályban versenyez, amely (4.2.) feltételeinek nem felel meg, a versenyből kizárható és elveszíti megszerzett helyezését.
31 9.8.1.4. Ha egy versenyzőt doppingoláson érnek, a következő szankciókkal sújtható: A FITA figyelmen kívül hagyva a Tagszövetség által alkalmazott büntetést megsemmisíti a versenyző elért eredményét és bármilyen megszerzett díj, vagy érem visszakerül a FITA-hoz a tisztességtelen versenyzés okán. Ha a versenyző csapatban lőtt, a csapat eredménye megsemmisül. A doppingvád alatt lévő versenyző nem vehet részt semmilyen FITA, vagy FITA Tagszövetsége által rendezett versenyen, egészen a vizsgálat lezárásáig. 9.8.1.5. Ha egy versenyző FITA szabályok által tiltott eszközt használ, az eredménye megsemmisíthető. 9.8.1.6. Ha egy versenyző, vagy egy csapat ismételten több vesszőt lő ki a megengedettnél, az eredménye megsemmisíthető. 9.8.1.7. Az a versenyző, aki bizonyíthatóan tudatosan megszegi a szabályokat, a versenyből kizárható (vagy a versenyzéstől eltiltható) és elveszíti az addig elért helyezését. 9.8.1.8. Ha a versenyző az íj megfeszítéséhez folyamatosan olyan technikát alkalmaz, amely a bíró megítélése szerint véletlen eloldáskor a nyílvesszőt a biztonsági zónán kívül repíti (átlövési terület, fal, háló) a biztonság érdekében a vezető bírónak (lövésvezetőnek) azonnal fel kell szólítania a lövések befejezésére és a pálya elhagyására. 9.8.2. TALÁLATOK ELVESZTÉSE 9.8.2.1. Az a versenyző, aki technikai hiba esetén 30 perc alatt nem tudja a felszerelését megjavítani, elveszíti azokat a lövéseket, amelyeket a csoportja a 30 perc eltelte után a visszatéréséig lelőtt. 9.8.2.2. Amennyiben a bíró észreveszi, hogy egy versenyző túllépi a 4 perces időhatárt, figyelmeztetni kell a versenyzőt, a beíró lapján megjelölve a figyelmeztetés idejét is. Minden további figyelmeztetés azon a versenynapon, az adott táblánál lőtt legjobb találat elvesztését jelenti. 9.8.2.3. A döntő fordulóban ha a versenyző időhatáron túl lövi ki valamelyik vesszőjét, a sorozat legmagasabb értékét elveszíti. 9.8.2.4. Ha egy versenyzőnek több mint három nyílvesszője van egy táblában, vagy a lővonalban a földön, csak a három legalacsonyabb találat értékelhető. 9.8.2.5. Ha két vagy több vesszőt lő ki valaki a 20 cm-es lőlapba egy sorozaton belül, csak a legalacsonyabb találat értékelhető. 9.8.2.6. Az idegen lőlapba lőtt vessző nem értékelhető.