Egy földönkívüli lény vallomásai

Egy földönkívüli lény vallomásai ARYANA HAVAH Inuaki, a bennem élő reptilián Megrázó vallomások a Föld múltjáról, jelenéről és jövőjéről Eredeti cím: Inuaki, reptilianul din mine de Havah, Aryana Dezvaluiri tulburatoare despre trecutul, prezentul si viitorul Pamantului ORFEU 2000, BUKAREST, 2009 Magyarra fordította: gorillabacsi Elsősorban szeretnék egy pár szót mondani magamról. Nem vagyok könnyű személyiség, ellenkezőleg, egyike vagyok azoknak az embereknek, akik keresnek, kutatnak, kritizálnak és nem annyira a tudományos megállapításokra helyezik a logikát, mint inkább a saját megélésekre és tapasztalatokra. Nem mondhatom azt, hogy kezdő lennék a paranormális jelenségek terén, mivel még gyermekkorom óta üzeneteket és kommunikációkat kapok, de a végzettségemből kifolyólag először a beszélgető társ hibáira figyelek és csak utána a képességeire. El kell mondanom, hogy pszichológus vagyok és nagy részben gyermekekkel foglalkozom. Minden korosztályból és minden szociális kategóriából jönnek hozzám gyermekek. Vannak olyan gyermekeim, akiknek a szüleit tanítani kéne és olyan gyermekeim, akik komoly beilleszkedési gondokkal küszködnek. Egyesek önmagukba zárkóznak (introvertáltak), mások gazdag érzelmi megnyilvánulásokat mutatnak, de mindannyian szellemi lények, akik arra

törekednek, hogy az emberi feltételeknek eleget tegyenek és megpróbálnak e bolygó frekvenciájára hangolódni, hogy beilleszkedjenek a társadalomba és tagjai legyenek annak. Mindig azt állítom, hogy szükség lenne egy felnőttek iskolájára, amely kötelező lenne egy lélek világra hozása előtt. Fölösleges a gyermekeket állandóan ajándékokkal és javakkal elhalmozni, nekik szeretetre van szükségük, törődésre és figyelmességre, de mivel mi idő hiány miatt, vagy azért mert túlságosan stresszesek, fáradtak vagyunk, eltaszítjuk őket magunktól, szobájukba küldjük vagy kiküldjük játszani, vagy még rosszabb: másokra bízzuk, hogy foglalkozzanak velük, szükségleteikkel és gondjaikkal, tanításukkal, majd később azt kérdezzük, hogy kihez hasonlít ez a gyermek, erőszakos vagy félénk, kitől örökölte ezt a kegyetlenséget vagy ezt a hangnemet. A családban mindenféle hasonlóságokat keresünk és mindig megtaláljuk a genetikai vonal leggyengébb láncszemét azzal a szándékkal csináljuk, hogy elrejtsük magunk elől a kudarcunkat, a szembeszegüljünk valamivel, hogy átverjük magunkat, de a lelkünk mélyén ott lapul a hibás identitása, az a bennfentes, aki soha nem kerül leleplezésre, nem mutatja meg a világ előtt önmagát, a hibás, aki még a tudatosság szintjére se kerül sohasem. Ezzel küzdök nap, mint nap. Van, amikor győzök, van, amikor veszítek, vagy nem történik semmi, de amit biztosan elmondhatók, az a tény, hogy a terápiás beszélgetés után a szülők és gyermekek között létrejön egy apró kapcsolódási pont, egy fényes összekötő fonal, ami minden öleléstől vagy jó szótól, minden elolvasott mesétől vagy esti csóktól növekszik és vastagszik. De térjünk vissza a mi történetünkhöz. Arra emlékszem, hogy felhős nyári reggel volt. Nyomós, fullasztó időjárás. Úgy döntöttem, hogy kinyitom az ablakot azzal a szándékkal, hogy az enyhe kellemetlen érzést elüti a friss levegő illata. Nem éreztem magam a saját bőrömben, gyenge nyomást éreztem a solar-plexus (köldökcsakra a ford.) táján, tudtam, hogy ez a nyomás az én belső riasztásom, amely azt jelzi számomra, hogy kevésbé rokonszenves események fognak velem történni. Teljes szívemből azt reméltem, hogy ez egy hamis riasztás, mivel tudtam, hogy egy új fiúcska fog jönni. A megadott időpontban érkezik a rendelőmbe az édesanyjával. A sarjadék, egy csodálatos gyermek, égszínkék szemekkel, összeborzolt gesztenyebarna hajjal, nem teljesen új farmer nadrágba és sárga pólóba öltözve, amelyen ezt írja: Love me.

Arra gondolok, milyen jó lenne, ha minden gyermek ruhájára felírnánk, hogy Szeress engem. Ily módon nem felejtenénk el. Hosszasan rám néz, majd határozottan elhelyezkedik a fotelben. Megtudom, bár már olvastam a beteglapjában, hogy Dávidnak hívják (nem ez az ő valódi neve) és 7 éves. Általában egy kis alkalmazkodási idő után, miután érzem, hogy tudok kommunikálni a gyermekkel, megkérem a szülőt, hogy várjon meg a váróteremben, de meglepetésemre Dávid távozásra kéri fel az édesanyját. Nyugtalanná válok a reakciójától, mivel nem említettem semmi hasonlót és megpróbálom kideríteni. Megtudom tőle, hogy azért hozta ide az édesanyja, mert olyan hangot hall a fejében, mintha egy telefon szólna hozzá, amely beszél, és akarva akaratlanul válaszol, amely segíti abban, hogyan lépjen át különböző fokozatokat, amely mindig helyes válaszokat ad neki. Megkérdem tőle, hogy hívják azt a hangot, mire ő Agthonnak nevezi, és elmondja, hogy az egy másik konstellációból (csillagrendszerből) jön, ahonnan ő is reinkarnációval érkezett, és kapcsolatban marad vele ezen a földön való teljes itt tartózkodása alatt. Megkérdem, hogy mennyi ideig marad nálunk és azt válaszolja, hogy ha a mostani években számoljuk, akkor körülbelül 200 évig, de hamarosan másképpen fogjuk számolni az időt, és ezért nem tudja nekem megmondani. Majdnem egy órát beszélgettünk és meglepődtem a válaszai érettségén és alaposságán. A beszélgetés során megállapítottam, hogy egyes válaszokat a fejében levő telefon hangja adta. Mielőtt kilépett a szoba ajtaján, felém fordult és azt mondta, mikor a azelőtt nap este az édesanyjától megtudta, hogy ma ide kell jönnie, Akthon azt mondta neki, hogy adja át az üzentet a pszichológusnak, hogy megkéri, mindent, amiről beszélni fog, írjon le egy könyvbe, annak ellenére is, ha nem tetszik az neki és ugyanakkor higgye el, hogy minden valóságos, és ne sajnálja azt a vázát, amit reggel otthon eltört, amikor megpróbálta becsukni az ablakot. Elképzelhetik, abban a percben milyen félelem fogott el, főleg, hogy egyedül voltam, aki ezt a dolgot tudta!

Abban pillanatban megkaptam a visszajelzését annak, hogy minden, amit átélt, valóságos volt. Olyan volt, mintha egy nagy hullám emelkedett volna fel a szemem előtt. Akkor realizálódott bennem, hogy az elképzeléseim, amelyekből kiindultam, annak ellenére, hogy azok a szakmai hátteremből származtak, mint például az, hogy amit hall az ember az egy bőséges képzelet szüleménye, egy szkizofrén természetű ezotériás megéllés, vagy egy olyan típusú kommunikáció eredménye, amely önmagunkak másoknál magasabbra való helyezéséből fakad, hogy különbözzünk a környezetünktől, mind alaptalanok voltak. Így kerültem ma az író szerepébe. Megpróbáltam, természetesen az ő utasításai alapján, minden fontos üzenetet összegyüjteni. Ugyanúgy fogom visszaadni, ahogyan azok érkeztek, anélkül, hogy valamit javítanék rajtuk, az eredetiségüket és tisztaságukat örízve meg ezáltal. Előre is köszönöm, hogy időt szentelnek ennek a könyvnek az elolvasásához. Egyesek hülyeségnek fogják gondolni, mások megfogják érteni. Az előzőektől bocsánatot kérek, a többieknek azt kívánom, hogy találják meg az utat és tudatosuljon bennük a küldetésük. I. A második találkozásnál egy kicsit közelebbinek éreztem magam ehhez a gyermekhez. Úgy tűnt, mintha már régóta ismerjük egymást, sőt, kialakult közöttünk az a szoros, bensőséges kapcsolat érzése, amely csak a régi barátok között szokott megnyilvánulni. Megkérdeztem tőle, hogy lenne kényelmesebb neki, ha kérdéseket tennék fel, vagy hagyom, hogy ő kezdjen el mesélni. Egy kis gondolkodás után azt válaszolta, hogy szeretné, ha én kérdeznék. Aryana: Hogy hívnak téged ezen a földön? Dávid: Dávid. A: Van még más neved is? D: Most nincs. Sok nevem volt még, de most csak egy van.

A: Hogy szeretnéd, hogy hívjalak? D: Dávid. A: Miért? D: Mert ez a jelenlegi nevem. A: Az elején azt mondtad, hogy egy másik bolygóról érkeztél reinkarnációval. Tudod, hogy hívják azt a bolygót? D: Inuának hívják és közel van az Orionhoz. A: És a lakóit szintén inuáknak nevezik? D: Nem, inuakiknak hívják. A: Tehát te inuaki vagy? D: Inuaki voltam, most földi vagyok. A: Milyen a régi bolygód? D: Szebb a Földnél. A: Ugyanúgy néz ki? D: Majdnem. Vannak vizei, hegyei, síkságai, de más a növényzete. Az ottani fáknak nagyjából olyan színűk van, amely hasonlít az itteni ezüsthöz, csak egy kicsit világosabb. A: Vannak évszakaitok? D: Igen, de nem olyanok, mint itt. Ott soha sincs tél, nem létezik hó. Csak eső. És a fáknak nem hullnak le a leveleik. És nincsen meleg, ahogy itt nyáron szokott lenni. A: Vannak tengereitek és óceánjaitok? D: Igen, a tengereket avata-nak és az óceánokat surim-nak hívják. Vannak halaink, csak más színűk van. Valójában mindennek más színe van. A: Milyen színe van? D: Másféle, nem tudom, hogy mondjam, ugyanazok a színárnyalatok, csak egy kicsit halványabbak. A piros nem olyan piros, mint itt, hanem olyan piros-fehér. A: Vagyis rózsaszín?

D: Nem, egy kevésbé erős piros, mintha fehéret adnál hozzá. A: És az inuakik milyenek? Emberek? D: Nem, inuakik. Nagyon hasonlítanak a gyíkokhoz, de az emberekhez is. A: Vagyis hüllők? D: Nem hüllők. Inuakik. A: Elmondanád, hogyan néz ki egy? D: Magasak, körülbelül, mint a te könyvespolcod (2 m), lábon állnak, két kezük van, mint nekünk, de három ujjuk, hasonlóan járnak, annyi a különbség, hogy vastag és erős farkuk van. Fehér bőrük és arany-ibolya színű szeműk van, és úgy beszélnek, mint mi és ők. A: Hogy érted: mint ők? D: Vagyis gondolatban. Mondanak valamit gondolatban és a többiek hallják. A: Ez egyfajta üzenet, amilyent te is szoktál kapni? D: Igen, persze. A: És a bőrük milyen? Pikkelyes? D: Nem, puha, mint a miénk, bársonyos, de nincsen hajuk és szőrzetük. A: Vannak fogaik? D: Igen. A: Mit esznek ezeki az inuakik? D: Ételt, akárcsak mi, de húst nem. Olyasmivel táplálkoznak, mint amit mi zöldségnek nevezünk, gyümölcsökkel és magokkal. A: Ezeket a növényeket a mi módszereinkhez hasonlóan termesztik? D: Hasonlóan, de nem tart olyan sokáig. A: Hogy érted ezt? D: Ott beteszel egy magot a földbe, hozzáadsz egy ki vizet és arra gondolsz, hogy milyen gyorsan kell eredményt elérned vele, és az akkor jelenik meg, amikorra azt meghatároztad.

A: Vagyis ha azt akarom, hogy holnap almám legyen, holnap le tudom szedni a fáról azt? D: Nem éppen olyan gyorsan. A legrövidebb idő: két fordulat. A: Milyen fordulat? D: A bolygóé. 5 földi nappal egyenlő. D: Igen, vagy ha szükséged van és nem gondolkodtál időben, kérhetsz bárkitől, mindenki hajlandó segíteni rajtad, de nem történik túl gyakran. A: És hogy történik ez a csoda? Hogy sikerül az inuakiknak, hogy bármit megkapjanak, amit csak akarnak? A föld a felelős ezért? D: Valamilyen formán igen, mert ott a talaj egy kicsit különbözik az ittenitől, mindenesetre nagyon tiszta. De ne hidd, hogy mindez elégséges. A szándék a fontos. Kérsz valamit a Mátrixtól és az a dolog megvalósul, mivel szükséged van rá. Ők csak azt kérik, amire szükségük van. Semmit pluszba. Minden friss, nem lenne értelme hűtőszekrényben tartani az élelmet, mivel bármikor leszedhetik. Annak sincs értelme, hogy többet kérjél, mert az veszteséget jelente és ez nem tetszik a Mátrixnak. A: És hogyan jársz el? Beteszed a magot és arra gondolsz, hogy az kihajtson? D: Valahogy így. Beteszed a magot a földbe, ráöntesz valamiféle vizet, besugárzod fénnyel és szeretettel és arra gondolsz, hogy az általános mátrixához kapcsolódjon, amiből a kifejlődéséhez szükséges információkhoz jut annyi napon belül, amennyit megszabtál neki. Abban a pillanatban a belseje megtelik fénnyel, amiből egy fényes szálacska bújik ki, amely elindul és összekapcsolódik a mátrixszal, és így kezdődik el a folyamat. A: És miután leszedted a zöldségeket és gyümölcsöket, mi történik a növény többi részével? D: Ez vagy tovább él, de a következő gyümölcsei és zöldségei csak magként lesznek felhasználva, vagy hagyják elszáradni és azután kérik a gyors szétbomlását azokra az anyagokra, amelyekből létrejött, hogy megmaradjon a bolygón az egyensúly. A: Úgy értsem, hogy nálatok nincs szemét? D: Nem nagyon. Nekik nincs szemetük, mert nincsenek csomagoló anyagaik és egyéb segédeszközeik. Ha el kell dobni valamit, elviszik egy megadott helyre, ahol inuakik segítenek elemi anyagokra szétbontani. Ily módon náluk nincsenek szemétdombok, vagy eldobott tárgyak. A: Jó, de mégis ha valaki nem viszi el azt, amit el akar dobni, egyszerűen kidobja az útra?

D: Miért tenne ilyent? Én nem hallottam olyanról, hogy valaki ezt csinálta volna. logikátlan lenne. A: Nektek vannak autóitok vagy szállítási eszközeitek? D: Vannak, egyfajták. A bolygón kívül olyanokkal közlekedünk, amiket az emberek repülő csészealjaknak neveznek, az Inuán pedig ugyanazok a típusú járművek vannak, csak kisebb méretűek. A: Milyen üzemanyagot használnak? D: Semmilyen üzemanyagot. Amolyan örökmozgók. A végtelenségig működnek, üzemanyag nélkül, mivel valamiféle egymásra helyezett köröket tartalmaznak, amelyek különböző polaritású mágnesek, ezek egy mezőt hoznak létre, amit a Földön Merkabának hívunk. A gondolat erejével két tetraéder van aktiválva, amiknek a közepén fekszenek a mágnesek. Ezeknek a mezőit a tetraéderek belsejében fogják fel, amelyek elkezdenek forogni, ami olyan erőmezőt hoz létre, hogy az lehetővé teszi a jármű elmozdulását. A polaritások megváltoztatásával tudod emelni és leengedni és a mágnesek dőlésének megváltoztatásával tudsz irányt adni a mozgásnak. Ez egyfajta sisakkal valósul meg, amelyet a fejedre teszel, és amely közvetlen kapcsolatban áll a jármű szívével. A: Valamilyen formán a gondolat erejével vannak irányítva. D: A gondolat erejével is, de a mágnesek nélkül ez nem működne. A: A hajók miből vannak? D: Egyfajta fémből, ami van nálunk is itt a Földön. Valójában 5 fém van benne kombinálva. Ezt a keveréket különböző színű sugárnyalábokkal csinálják. Ezeket a sugarakat nagy kristályok segítségével hozzák létre. A: Mindenkinek lehet egy ilyen hajója? D: Igen, de csak akkor, ha szükséged van rá. A: És amikor elveszel egy hajót az a te tulajdonod lesz, függetlenül, hogy használod-e vagy sem? D: A hajók mindenkié. Ha már nincs szükséged rá, elviszed a helyére, ahonnan elvetted. Semmi értelme megtartani. Ily módon bárki elveheti, amikor kell neki. A: Kifizetik azokat? Egyáltalán létezik pénz?

D: Nem, ott nem létezik pénz, mert nincs, mit csinálj vele. Mindenki akkor dolgozik, amikor kell, segítenek, amikor kérik és van mindenük, amire szükségük van. A: Vannak vezetőitek? D: Van egyfajta. A bolygó minden 260.-dik rotációján megválasztanak egy vezetőt és egy 12 főből álló tanácsot. Hasonlít az itteni választásokhoz, de senkit sem szabad egymás után többször megválasztani. Amikor valakit megválasztanak, ő utána nem lehet többet. Csak miután az összes lakós sorra került, lehet ugyanaz újból. Semmiképpen nem lehetsz vezető vagy tanácstag, ha nincs 5200 rotációd a bolygón. A: Azt hiszem, ez egy jó dolog! D: Igen, mert mindenki optimizmussal és áldozatkészséggel jön, és amikor azt akarod, hogy minden jó legyen, természetesen megvalósul az. A: Nektek vannak gyermekeitek? D: Igen, de a rendszer más. Amikor azt konstatálják, hogy szükség van új sarjadékokra, olyanok keresnek, akik hajlandóak gyermeket csinálni és ezek egy utódot fogantatnak, aki egy különleges helyen nő fel, optimálisan kigondolva, hogy a fejlődése tökéletes legyen. Ez olyan, mint egy gyermekotthon, annyi különbséggel, hogy nekik itt minden megadatik. Megtanulják a bolygó történetét, a viselkedést, a meditációt, a telepátiát, a növények termesztését, a technikát és még sok mindent. A tanáraik mindig a legtapasztaltabb, legidősebb inuakik. A kicsik bármikor találkozhatnak a szüleikkel, ahányszor csak akarják és fordítva. Akárhogy is ők telepatikusan kommunikálhatnak, így ez a különválasztás nem okoz problémát. Ott a távolság nem jelent akadályt. A: Az utódaik élve születnek vagy tojásból, mint a hüllők? D: Élve, de valójában nem születnek, mert ők embrióként speciális helyeken fogannak és fejlődnek. A szülők oda mennek, és ott hagyják a szaporító anyagukat, majd ezek megnőnek és ellenőrzött környezetben fejlődnek. Ezért ők sohasem betegednek meg, nem léteznek genetikai hibák. A: És a házak, a vagyontárgyak az utódokra maradnak, örökölhet valaki?

D: Ha akarod, de nincs értelme, mert minden létező, aki felnőtté válik, segítséget kap, hogy megteremtse a magának szükségest, nincs értelme mástól kapni valamit, ha te is mindent megkaphatsz. A: Jó, de ha családi ékszereid vannak? Egyáltalán létezik ilyesmi? D: Nem, mert fölöslegesek, és nekünk is van aranyunk, de az inkább a hajóknál és különböző ötvözeteknél van használva, mert semmi értelme, hogy aranyat vagy más fémet tegyél magadra, mert ezek csak megzavarják a meződet. A: Nálunk nagyra értékelik. D: Igen, mert az egy bizonyos státuszt ad neked, egy bizonyos társadalmi rangot, viszont náluk nem lehetsz más, mint ami vagy, mert mindannyian tudják, hogy kivel állnak szemben, mit tud csinálni, milyen képességei vannak. A: De ahogy értem mindannyian ugyanazon a szinten vannak. D: Nem, mert a tapasztalataik különböznek, ott is vannak inuakik, akik bizonyos képességekkel vagy hajlamokkal rendelkeznek. Egyesek értenek a építéshez, mások a növényekhez, mások a tanításhoz. Ez nem jelenti azt, hogy a többiek nem ismerik ezeket a dolgokat. Ott mindent meg kell tanulni és miután minden információt megkaptál, döntheted el magadnak, hogy neked mi felel meg jobban. A: Nálatok vannak párok? Férj és feleség? Különböző nemek? D: Különböző nemek vannak, akik párt alkotnak, de nem úgy van, mind itt. Ott nem kötelez senki, hogy maradj, ha nem akarod ezt a dolgot. Akármikor egyedül maradhatsz, vagy más társat kereshetsz magadnak. A gyermekek együtt maradhatnak a szüleikkel, amikor felnőnek, de ez nem történik meg. Megengedett, de senki nem érzi a szükségét. Ott mindenki barát. A: Szerveznek mulatságokat, mint nálunk? D: Bármikor találkozhatnak, amikor akarnak, de nem láttam hasonló mulatságokat. A: De ha valaki összeveszik a szomszédjával? D: Nem létezik ilyesmi. Nem hallottam, hogy megtörtént volna valaha. Ha mégis lenne valami nézeteltérés, összehívják a tanácsot és megkérdik a Törvények Könyvét, de nagyon rég óta nem történt meg. A: Mi a Törvények Könyve? D: Egy óriási kristály, amibe az őseik bizonyos szabályokat írtak be. Lényegében ezek általános szabályok. Amikor valamilyen problémád van, ráteszed a kezed a kristályra és az a fejedbe küldi a megoldást, a benne rejlő törvényeknek megfelelően.

A: Hogy küldi a fejedbe? D: Nem tudom pontosan, mivelhogy soha nem csináltam ezt, de úgy értettem, hogy olyan, mintha bizonyos képek jelennek meg, amelyek megmutatják, mit kell csinálnod. A: És betartják? D: Persze! A: Jó, de ha valaki azt mondja, hogy nem akarja, ő mást szeretne csinálni és nincs megelégedve! D: Nem lehet. Hogyne csinálná azt, amit látott? Mindenki betartja a szabályt. A: Jó, de feltételezem, hogy nem akarja, eldöntötte, hogy megöli azt az entitást, aki kárt okozott neki. D: (fennhangon nevetve) Ez lehetetlen. Megölni valakit, annyit jelent, mint megölni magadat. A gyilkosság perturbációt okoz a Mátrixban, ami visszafordul és rosszat csinál neked. Ilyesmi még nem fordult elő. Lehet, hogy létezett a múltban, de ők már rég kiléptek abból, amit itt az ókokozat törvényének nevezünk. Nem tudom, hogy magyarázzam el neked, de ők nem tudnak rosszat csinálni neked. Nem ismerik ezeket a dolgokat. Egyszerűen nem léteznek ezek. Emlékszem, amikor megtudtam, hogy léteztek ilyenféle gondolatok, aberrációnak tűnt. A: De léteztek? D: Igen, de nagyon régen. Tanultunk ezekből a dolgokból, de ezek nem léteznek manapság. A: Le tudnád ezt fordítani nekem földi évekre? D: (egy kis gondolkodás után) Talán ötszázezer éve! A: Tehát ti ötszázezer éve éltek így, tökéletes szimbiózisban? D: Nem, kevesebb, az elején nehéz volt, amíg szétváltak. A: Mitől váltak szét? D: Folytassuk a következő alkalommal a beszélgetést. A: Igenis. Elbúcsúzom Dávidtól és megpróbálom megérteni mit akart mondani nekem. Visszagondolva jövök rá, hogy más kérdéseket kellett volna feltennem, sokkal tájékoztatóbbakat, pontosabbakat, de az információk újszerűsége összezavart, elvesztettem a figyelmemet. Úgy döntöttem, hogy lejegyzek magamnak egy pár részletet, amiről azt gondoltam, hogy újból át kell vennünk.

II. A: Arra gondoltam, hogy még egyszer elmondod, milyen az élet az Inuán. Saját házukban élnek vagy közös helyen? D: Nem, mindenkinek saját háza van. Lényegében nincsenek házak, mint itt és nem léteznek panelházak. A: De milyenek a házaik? D: A földbe vannak építve. Rájöttek arra, hogy nincs értelme a felszínen építkezni, mert sok termőföldet veszítenének, és ezért építik belül. A házak fölött növényeket termeszthetsz és így minden optimálisan kihasználható. A: Miből vannak a házak csinálva? D: A falaik egyfajta homokból készülnek, amelyet különböző kristályporral vegyítenek össze. Ezt hullámok segítségével megolvasztják, akárcsak a hajóknál, ebből a keverékből viszont nagy tömböket öntenek, amelyek megfelelő méretre vághatóak. Ezeket behelyezik a földbe és olvasztással összerakják, tökéletes kockákat hozva létre. A: Vannak bútoraik? D: Igen, de másfajták és az összes természetes anyagból készül. Valami, ami nagyon hasonló a bambuszhoz és a fához, és nincsenek ruháik. A: Vagyis meztelenül járkálnak? D: Igen, de ez teljesen természetes. Szokatlan lenne felöltözve. A: Nem fáznak? D: Nem, mert ha hideget éreznek, a Mátrixhoz fordulnak melegért. A: Hogyan? D: Ha fázom, ráhangolódom az Általános Mátrixra és meleget kérek. Abban a pillanatban a testem felmelegszik és a fázás érzete eltűnik. Olyan ez, mintha a szervezetem segítene nekem és felmelegítene. A: Itt is meg tudod csinálni ezt? D: Igen, de nem tart sokáig, mivel itt rengeteg interferencia van.

A: És a fényt hogy kapjátok? D: Ugyanúgy. Fényt kérek az Általános Mátrixtól és megkapom. A: Vagyis ha én most fényt kérek és rákapcsolódom a mátrixra, megtelik fénnyel a szoba? D: Természetesen nem. Itt nem lehetséges még, de az lesz. Jelenleg turbulenciák vannak és te sem vagy képes, hogy ezt megcsináld, főleg nem hosszú ideig, talán figyelemösszpontosítás segítségével sikerülni fog, de a hatás egy pár másodperc alatt eltűnne, mert a Föld morfenergetikai mezeje nem engedi meg. A: Azt mondtad, hogy még nem. Lehetséges lesz majd? D: Még hamarabb, hogy hinnéd. A: Mikor? D: Elég hamar. Minden, amit mondhatok, hogy meg fogod látni. A: Talán egy másik életben! D: Nem, persze hogy ebben. A: Részleteznéd? D: Hamarosan a bolygó rezgési szintet vált. A: Vagyis a híres 2012-es év! D: Igen. A bolygó be fog lépni az ötödik dimenzióba és akkor... A: Hogy léphet be az ötödik dimenzióba, amikor mi a harmadikban vagyunk? Átugrunk a negyediken? D: Mi a negyedik dimenzióban vagyunk! A: Nem, nekünk egy háromdimenziós világunk van. Ezt mindenki tudja. D: Mindenki, aki nem akarja elhinni, hogy az időtényező is egy dimenzió. A: Az idő egy mértékegység! D: Akárcsak a hosszúság, szélesség és magasság! A: Igen, de ezt az emberek találták ki.

D: És a hosszúságot, szélességet és abszolút mindent, ami mérhető és összeadható ezen a földön, az emberek találták ki. A: Tehát mi belépünk egyenesen az ötödik dimenzióba? D: Valami ilyesmi, de azelőtt meg fogunk érteni és tudatosítani bizonyos nézőpontokat, beleértve az úgynevezett különböző dimenziókat. A: Azt akarod mondani, hogy mi lefekszünk és másnap, amikor felébredünk, az ötödik dimenzióban leszünk? D: Nem fogunk csak úgy egy másik világban lenni, mert sok dolog fog rázúdulni a földre. Ezek mind előjelek lesznek. Akárhogy is az átmenet 3 hónap alatt történik meg. Ebben a három hónapban meg fogjuk érteni, mi valójában a negyedik dimenzió. A: Milyen előjelekre gondolsz? D: Először is a 2009-es év sorsdöntő lesz. A második részében különböző természeti katasztrófák fogják érni a Földet, amelyek közül egyesek területi veszteségeket fognak előidézni. A víz elönti a földeket és több part menti település érintve lesz. Majd növekedni fog a vulkáni tevékenység, ami ahhoz vezet, hogy olyanok fognak feléledni, amelyeket már rég kialudtnak gondoltak. Felerősödnek a földrengések és különböző területeken fognak egyidejűleg pusztítani. 2011-ben az emberiségnek egy erős napszéllel kell szembenéznie, ami képtelenné teszi az elektromos energia használatát. Az elektromágneses szelek törölni fogják az információs rendszereket, használhatatlanná téve azokat. A: Meg tudnád mondani nekem, hogy mikor indul a következő űrhajó az Inuára, talán kapok még egy jegyet! D: Sajnos nem létezik járat ebbe az irányba! A: Az elmondásból azt vettem ki, hogy egy sötét időszak vár ránk. D: Egy olyan, mint bármilyen más időszak. A Föld elindítja a megtisztulást és mi mindannyian vele együtt kell ezen keresztülmennünk. Nehéz időszak lesz, de ami jön, azért megéri. Valami más világ vár ránk. Nem tudom elmagyarázni neked, hogy megértsd. Ezeket a dolgokat meg kell élni, látni, másképpen nem tudod semmihez se viszonyítani. A: Talán egy utópikus világ! Szép lenne a történet, ha egy tökéletes világban ébrednénk fel.

D: Ahogy elmondtam, így lesz, de nem egyszerre. Lesz egy pár teljesen felforgatott év, évek, amelyben minden meg fog változni, és mindent újra kell gondolni. Gondolok itt a tudományra és vallásra. A: Hogy gondolod, mennyit fog ez a rendbehozatali időszak tartani. D: Három és öt év között. A: 2012 előtt vagy után? D: Után. Azelőtt meg kell értenünk, hogy nem vagyunk egyedül a világegyetemben. A: Ahogyan én tudom, 2012-ben a Föld egy síkba kerül a galaxis központjával, amely egy fekete lyuk. Meg tudod mondani nekem mi a fekete lyuk? D: A fekete lyuk az a hely, ahol nincs dimenzió. Teljesen üres. A világegyetem egyfajta nullpontja, ahol a teremtés megszűnik létezni. A: Vagyis nem létezik semmi? Mire jó ez? D: Az a hely, ahol minden anyag szétesik egy hatalmas forgó erőnek köszönhetően. Ide kihűlt bolygók, aszteroidák, üstökösök, porfelhők vannak beszorítva. Ha akarod, összehasonlíthatod egy hatalmas keverőgéppel, ahova minden, ami bekerül, szubatomi részekre esik szét majd energiává alakul át, mert semmi sem vesztődik el. A: Azt mondják, hogy ezek más világokba való belépési pontok. D: Nem, ezek azok, amiket mondtam. Az univerzumok közötti kapcsolatokat vortexek (örvények) segítségével hozzák létre, amelyek a teremtés kezdete óta léteznek. Természetesen ilyen örvényeket mesterségesen is létre lehet hozni. A: Hogyan? D: A gondolat erejével és hatalmas kristályok segítségével. A elképzelés kristályba való vetítésével egy gondolat-forma keletkezik, ami felerősítve zavart idéz elő a Mátrixban, ami a maga során fizikailag, vagyis az űrben, egy fajta csatornát hoz létre, egy alagúthoz hasonlót, univerzumok közötti kapcsolódási pontot valósítva meg. A: Ezek után úgy kell értenem, hogy több világegyetem is létezik? D: Tíz van belőlük. A: És minden univerzum ugyanolyan, mint a miénk?

D: Azok egyediek. Csak a teremtésükben hasonlítanak és van megfelelőjük a Mátrixban, de mindenik különálló és megvan a saját rendszere. A: És az Isten mindeniknek az irányítója? D: Függ attól, hogy melyik Istenre gondolsz. A: Amelyikhez imádkozunk. D: Igen, mi ugyanazon Istenhez imádkozunk, amelyet örököltünk, de nem ő a Teremtő. Minden Univerzumnak megvan a saját teremtője és a saját vezető entitásai, de minden fölött valami hatalmas, végtelen áll, egy energiaforma, amit mi a Legfelső Istennek nevezünk, az Eredet, a Végtelen. Az összes teremtmény Benne van. Vagyis az összes Univerzum, Világ, a többi Irányító Isten és entitás. Ő mindent magába foglal. A: És létezik rajta kívül még valami? D: Nem tudom, nem hiszem. Nem hiszem, hogy valaki ezt tudná! A: De ha ő egy másik Istennek lenne a része? D: Érdekes gondolat, de az inuakiknak minden le van írva ez a Törvények Könyvébe és nem láttam és nem hallottam hasonlóakról. Talán létezik, de akkor senki nem jutott el arra, tudatossági szintre, hogy bebizonyítsa ezt a dolgot. A: Akárhogy is nem számít. Az már túllépi a felfogóképességünket. D: Igen, mert mi mindent a földi tudomány és tudás alapján értékelünk, de ezek csupán a felebarátjaink által kreált akadályok. A teremtés teljesen más. Semmi köze ahhoz, amit mi tudunk, vagy felfogunk. Az ember nem csak egy mechanizmus, valami sokkal mélyrehatóbb. A: Ezt mindannyian tudjuk! Bennünk egy halhatatlan lélek van bezárva. D: Nincs bezárva! A: Vagyis? D: A lélek, ahogy te mondod, nem található a testen belül, vagyis nem teljesen. A: De hol található? D: Ő fent van, minden entitás fölött. A: És hogy van ott?

D: Hadd, magyarázzam el neked. Minden ember fölött egy léggömbhöz hasonló valami van. Ez egy átlátszó képződmény, fehéres, amiben a fizikai forma egyfajta másolata van. Úgy képzeld el, mintha egy kicsi másolatod lenne. A léggömb egy vastag, csavart fonallal van hozzákötve a testhez, amely ebből a képződményből megy ki és a testhez kapcsolódik a fej tájékán. A fonal körülbelül 15-20 cm vastag. Vagyis körülbelül ennyi a felnőttkorban, mert a születéskor nagyon vékony, kb. 1 cm. Ahogy az ember halad az idővel, úgy vastagszik, a halál közeledtével pedig vékonyodik, elősegítve ezáltal, hogy könnyen szétváljon a testtől. A: Jó, de ha a személy fiatal és egy balesetben hal meg? D: Ez nem számít, mert a mérete megfelel egy felnőtt emberének. Baleset esetén hírtelen szakadás történik. Ez egy erőszakos, fájdalmas elválás. A: És ez minden? Mi hozzá vagyunk kötve egy valamiféle lufihoz? D: Nem, természetesen. Ez az egyszerű módja, hogy elmeséljem neked ezt az aspektust. Mi ehhez a lufihoz egy fonallal vagyunk hozzákötve, de a testtel való kapcsolódás helyén ezernyi szétágazás van, amelyek az egész test belsejében megtalálhatóak. Ezek olyanok, mint valami gyökerek. Különböző színük és vastagságuk van. Például az ujjak szintjén vékonyak és kékek. A: Mi történik akkor, amikor az ember elveszti az egyik kezét? Visszahúzódnak? D: Nem. Ott maradnak, mintha a kéz továbbra is létezne. A: Mi történik velük a halál pillanatában? D: Mielőtt a fonal elszakadna, elkezdenek visszahúzódni. Először a kezekben és lábakban levők, majd a vállakból és csípőből, következik a gyomor és a fej, és utolsóként a szívben levő húzódik vissza. A: Hova húzódnak vissza? D: Az összes először egy csatornába húzódik vissza, ami a gerincoszlopban van. Még a szívben levő is. Itt maradnak körülbelül három napig és csak azután szakad el a fonal, és mehet el a gömb. A: Igaz az, hogy az ember magával viszi a tetteit? D: A tetteit nem. A jellegzetességeit, képességeit, hibáit igen. A: És a tettei hol maradnak? D: Ők a Mátrixban maradnak. Oda mentek, amikor azok megtörténtek és ott is fognak maradni.

A: Mi ezt Akasha Krónikájának nevezzük D: Ez a Teremtés Általános Mátrixa. A: Egy hatalmas adatbankhoz hasonlít, egyfajta gigantikus számítógéphez? D: Igen, így is mondhatjuk, de a számítógépet valaki létrehozta, míg a Mátrix mindig létezett. Az nem volt teremtve. Ő hozott létre minket. A: Te Mátrixnak hívod Istent? D: Nem. Isten a Mátrix irányítója. A Mátrix önállóan létezik. Egy energiaforma. A: Nem értem. Ki tudnád fejteni bővebben? D: Nem tudom hogyan. A: Isten és a Mátrix különböző fogalmak? D: Nem, de nem ugyanaz a dolog. Isten és a Mátrix mindig létezett. Ugyanaz az energia felépítésük, de nem ugyanazok a dolgok. Isten dolgozhat a Mátrixszal, miközben a Mátrix nem tud csinálni semmit vele. A Mátrixból származik a Teremtés. A: Írd le a Mátrixot. D: A Mátrix az energia elsődleges formája. Itt található minden gondolat-forma, fogalom, lenyomat és energia, ami létre volt hozva, vagy lenni fog. Az összes univerzumból. A: Ez valami Szentlélek, amit Isten az emberekbe lehelt, amikor létrehozta őket? D: Valami olyasmi. Az emberek és minden a Mátrix energiájából volt teremtve, de a lélek Istentől származik. Csak a lélek része Istennek. A: Mi tudjuk, hogy az Úr hasonmására voltunk teremtve. D: Mindent az Úr teremtett, a növényeket, állatokat és köveket is. A forma, jellegzetességek, tulajdonságok a Mátrixé, mert az ő energiájából voltak leszakítva. A fogalom tehát a másolat, kivetítés is a Teremtő éne. A: A növényeknek is megvan ez a gömbjük?

D: Igen, mindennek. A növényeknek, állatoknak és a köveknek is. És minden olyan entitásnak, amit most nem láthatunk, amikor inkarnálodva vagyunk. A: Jó, de... D: Meg szeretnék állni. Fáradtnak érzem magam. Eltávozása után a fotelbe ülök, ahol ő ült azelőtt. Megpróbálom érezni a jelenlétét, hogy azonosuljak vele. Arra gondolok, milyen érettség és bölcsesség lakozik ebben a törékeny testben. Megpróbálom átvenni az megéléseit, gondolatait. Egy rakás gondolat fogalmazódik meg a fejemben. Szeretnem, ha mindenre válaszolna, hogy siettessem, de biztosan tudom, hogy helytelen lenne túllépni a határt. III. A: Kérlek, folytassuk onnan, ahol megálltunk az előző beszélgetésnél. D: A növényeknél és állatoknál maradtunk. A: Arról a gömbről beszéltünk. D: Igen, az mindennél létezik. Minden, ami teremtve volt, rendelkezik ilyesmivel. Tudod, amikor az ember csinál magának egy házat, az először valami semmihez sem kapcsolódó gömb formájában jelenik meg. Az annak a személynek a környezetében lebeg, aki kitalálta. Ahogy az ember közeledik annak a befejezéshez, úgy rajzolódik ki jobban, abban a pillanatban, hogy megkezdődik a munkálat, az eljön és hozzákapcsolódik az illető helyhez, és addig marad ott, amíg a ház létezik. A: És ha vásárolsz egy új lakást vagy egy új házat? Arra gondolok, hogy nem egyedül csinálod, hanem mástól veszed meg. D: Akkor a gömbbel együtt veszed, mert az a helyé és nem a személyé. A dolog rossz oldala, hogy átveszed az emlékeit és megéléseit azoknak, akik ott laktak. A bánatot, az örömöt és a halált. A: És ez befolyásol minket? D: Igen. A: Vannak olyan személyek, akik kitisztíthatják a házat. Energetikailag és rezgésszinten. Ők ki tudnak olvasni bizonyos dolgokat, amelyek azon a helyen történtek.

D: Igen, mert azok rákapcsolódnak erre a gömbre és információkat gyűjthetnek belőle. Ha van képességük rá, ők meg tudják tisztítani az interferenciáktól és a töltésektől. A: De nem tudnák megszüntetni és egy újat hozni létre helyette? D: Nem, mert az illető hellyé. A teremtésével együtt volt létrehozva, és addig fog létezni, amíg a teremtett tárgy el nem tűnik. Ez egy törvény. A: Tehát Isten megalkotott minket és nekünk is van egy ilyen gömbünk. Mi teremthetünk, és amit kigondolunk, annak lesz egy ilyen gömbje? D: Nem ugyanilyen, csak valami hasonló. Igen, így van, mi teremthetünk, mert mi részei vagyunk Istennek. Ezért tud az ember fejlődni, kitalálni új dolgokat. Ez az aspektus jelenti a fejlődés, a haladás alapját. A: Ez azt jelenti, hogy mi képesek vagyunk a Mátrixszal dolgozni. D: Igen. Mi mindenképpen a Mátrixszal dolgozunk, még akkor is, ha nem találunk ki semmit, mert minden megélésünk és tettünk a Mátrixhoz megy. A: De miért? D: Mert azok energiaformák és a Mátrix az, amely tárolja az energiát. A: És a karma, sors, csak innen jön? D: Nem jön, mivel ott található. Elkövetsz egy cselekedet. Mondjuk, segítesz valakin, hogy meggyógyuljon. A Mátrixba bemegy az energia-forma, a jó gondolat, a máson való segítés szándéka és nyomot hagy ott. Ez konzerválódik ott és abban a percben, amikor szükséged van rá, visszaküldődik hozzád. A: És a rossz tettekkel mi történik? D: A rossz tettek, ha nevezhetjük így, lényegében negatív energiájú gondolat-formák. Nem történik semmi a Mátrixban miattuk. A személynek kell szenvednie értük. Amikor szükség lesz rá, ezek visszaküldődnek a személynek. Tudod, valójában egyensúlynak kell lennie. Ahogy minél több negatív gondolat-formád vagy cselekedet-formád van, annál jobban válsz a célpontjukká. Ezek olyan balszerencsék. A: De az embernek nem a jólét és harmónia felé kéne hajlania?

D: De igen, mert a Mátrix elsődleges állapotában harmónia, szeretet, tökéletesség. Ezért minden olyan dolgot, ami nem felel meg a polaritásának, ki kell szedni és eltüntetni. És hogy lehet ezt a dolgot megcsinálni? Vissza kell küldeni annak, aki létrehozta, mert csak a teremtője tudja elemeire és energiájára lebontani. A: Jó, de léteznek a karmák angyalai? D: Igen, itt így ismerik őket, de ezek a Mátrix irányító entitásai. Ezek tökéletes harmóniában vannak vele, benne élnek és az egyensúly megtartásáért felelnek. Így ők felügyelik azt, hogy testfelvételkor betartsák a törvényeket. Az ember visszaveszi azt, amit adott. A Mátrix eredetileg egészséget, békét, intelligenciát adott neki és ő gyűlöletet, ellenségeskedést és szenvedélyt, akkor ő ezeket a rezgéseket kapja vissza. A: A következő életében? D: Igen, de nem feltétlenül. A legjobb az lenne, ha ebben az életében kapna mindent vissza. Sokkal könnyebb lenne. A: De mi mindannyian egyenlők voltunk egyszer? Nem? D: Mi mindannyian egyenlők vagyunk. Minden, ami az Univerzumban és a Mátrixban van, egyenlő. Mindenki össze van kötve itt a földön. A mátrix ugyanazon szegmenséhez tartozunk. Inua például egy másik szegmenshez tartozik, ennek ellenére mi a mátrix szintjén vagyunk összekötve vele (az Inuával). Különállóak vagyunk, de mégis valahol egy helyre tartozunk. A: Ez azt jelenti, hogy az inuakik a testvéreink? D: Igen. Ugyanahhoz az energiához, gondolathoz, tervhez, teremtéshez tartozunk. A mátrixban van egy bizonyos szegmensünk, amiből létrehoztak. Annak az energiája megfelel a mi energiánknak és befolyásol minket. A tudatalatti szintjén vagyunk összekötve. De ami valakivel történik, az mindenkivel történik. Mi több, a föld és a naprendszer szoros kapcsolatban van az emberrel. Egy ember tettei az összest befolyásolják. A: Jó, de miért lennék én felelős azért, ha egy ember le akarja dobni az atombombát? D: Mert te hallgatólagos beleegyezésedet adtad. Ha azok, akik nem értenek ezzel egyet, összetartanának, vagy legalább te arra gondolnál, hogy ez a dolog nem jó, mert rossz, mert meg kell állítani valahogyan, ha a teljes szívedből kívánnád, hogy ez a dolog ne történjen meg, a te gondolat-formád eljutna a mátrixba, az energiahullámokká alakulna és azokat más személyek foghatnák fel. Manapság a földön az emberiség súlyos közönyben él. Az embereket még a béke,

és a csend sem érdekli. Igazi vágyakra gondolok, melyek a lélekből fakadnak, nem csak azért vannak kifejezve, hogy jót okozzanak. A: Én nem hiszek abban, hogy a békevágyam önmagában eredményhez vezetne. D: Te nem hiszed, a többiek még annyira sem, inkább ne törődjünk ezzel és hagyjuk a dolgokat a maguk medrében, arra alapozva, hogy mások, ügyesebbek, felkészültebbek, megcsinálják helyettünk. Miért dolgozzál, amikor lazítani is lehet? A: Ez nem teljesen igaz, mi nem ismerjük ezeket a dolgokat. Valamit hallottam, de senki nem hiszi, mert azokat nem lehet bebizonyítani. D: Be lehet bizonyítani, de mindannyinknál belülről kell jönnie és nem mások által mondva. A földieket megtanították, hogy mások elképzelései, előítéletei vagy információi alapján döntsenek. Azt mondták nekünk, hogy megszületünk, élünk és meghalunk. Miért? Ki döntötte ezt el? A: Isten. D: Nem. Mi döntöttük el. Mi egy gondolat-energia-formát hoztunk létre a Mátrixban, amelyhez, természetesen, mindannyian rácsatlakoztunk, vagy még a gyermekeinket is rácsatoljuk, tudományosan megmagyarázva ezeket a dolgokat. Mi programoztuk be magunkat. Neked kéne mondanod, hogy nem szeretnél csatlakozni, hogy nem fogadod el, hogy nem tartozol a csoporthoz, hogy mást szeretnél. A: És sikerülni fog? D: Persze, sőt! Egy új gondolat-energia-formát fogsz létrehozni, amihez fel fognak sorakozni mindazok, akik szeretnék megismerni vagy megértik azt. A: És hogy csináljam, hogy megértsék? D: Én azt ajánlom mindenkinek, akik elolvassák ezt a könyvet, hogy csatlakozzanak rá minden vasárnap 22:30-kor az új gondolat-energia-formára. Mi most egy gondolat-energia-formát hozunk létre, amely azt mondja, hogy az ember halhatatlan. Megszületik, felnő és így marad. Erős, egészséges, életerős. A: Jó, de ez azt jelenti, hogy túlnépesedünk. Hogy végtelen sok ember születik. D: Ne idegeskedj, minden szabályozva van. A lélekszámot csak a Mátrix határozhatja meg. Másképpen nem megy.

A: Ha nem hal meg senki, de mégis el szeretnél menni? D: Ez magától szabályozódik. A: Jó, próbáljuk meg. Minden vasárnap 22:30-kor. Mit kell tennünk? D: 5 percen keresztül ismételve azt mondjuk, hogy fiatalok vagyunk, érettek vagyunk, egészségesek vagyunk, életerősek vagyunk, jók vagyunk, szeretetteljesek vagyunk, és nem létezik halál. Örökké élni fogunk. A: Megpróbálni megpróbálhatjuk, de ha mindenki másképp gondolja, vagy ha hozzátesz még valamit? D: Minden szó felszabadít egy fajta energiát és színt. Az a gondolat-energia-forma a mátrixból, amelyet mi hoztunk létre, azok számára lesz elérhető, akik hasonló rezgést küldenek. Semmi nem zavarhatja meg, mert az egy bizonyos hullámhosszon, frekvencián volt létrehozva. A: Jó, így fogunk eljárni. D: Megéri! A: Azt mondtad, hogy minden, amit az ember csinál, az elején egy gömb formájában jelenik meg és utána valósul meg anyagi szinten. Mi van azokkal a dolgokkal, amiket mások csináltak és mi megvásároljuk? D: Nekik megvan a saját gömbjük. Például, amikor egy számítógépet veszel, az alapjául egy elképzelés szolgált, amely egy gondolat-energia-formát hozott létre, amely materializálódott. A kezdeti objektumnak megvan a gömbje, amihez a többi kapcsolódik. A: Vagyis ha vásárolsz egy ruhát, annak nincs meg a saját gömbje? D: Nem, ő az eredetivel van összekötve. A: Jó, de például tudjuk, hogy vannak átkozott gyémántok, amelyek a tulajdonosuknak bajt okoznak. D: Emberek által létrehozott dolgokról beszéltem. A természetben mindennek megvan a Mátrixból származó gömbje. Vagyis mindennek, amit Isten hozott létre, megvan a saját, egyedi gömbje, amely egy másik nagyobbhoz kapcsolódik; az ember által teremtetteknek saját gömbjük van, de ezek közösek, csak egy van belőlük, függetlenül, hogy hány másolatot készítenek róluk, más energiájuk van, különböznek a Mátrixból származóktól.

A: De ha a szomszédom ugyanahhoz az építőhöz megy és az enyéméhez hasonló házat épít? D: Nem számít, lehet ugyanolyan, de saját gömbje lesz, mert a létrehozó változik. A: És hogy van az, hogy a ruha megtartja az ember lenyomatát, aki viselte azt? Azt jelenti, hogy az energia a közös gömbbe jut, és onnan mindenki kiveheti? D: Nem, a megmaradt energia a tárgy valamiféle lenyomata. Ha például örökölsz egy ágyat, részed lesz a benne alvók megéléseinek. Ha megtisztítod, megváltoztatod a huzatját, megfested, az energia eltűnik, újjá válik. Ha a lenyomatot benne hagyták volna a gömbben, az nem lett volna kiszedhető. A: És az állatok? D: Azoknak saját gömbjük van, de kisebbek, amelyek a maguk módján egy nagyobb, hatalmasabb gömbhöz csatlakoznak, amelyben megtalálhatóak a faj jellegzetességei. Ez történik a kövekkel, növényekkel és a többivel. A: Megértettem. Amikor egy ember meghal, hová megy a gömbje? D: A Mátrixba, a szegmenshez, amihez tartozik. A: Létezik pokol? Arra a pokolra értem, amire általában gondolunk? D: Nem tudom, mit értünk a poklon, de a gömb a saját helyére kerül, amely megfelel a tartalmának. A mátrixszegmensünk több szintből áll. A gömbök a nekik megfelelő rezgésszinten vannak. A: Vannak, és mit csinálnak? Egyszerűen ott vannak? D: Nem, kapcsolatba lépnek azokkal, akik ott vannak, a nekik megfelelőekkel. A: De ez nem időveszteség? D: Én is ezt mondom neked. Mi azt akarjuk, hogy minél hamarabb felnőjünk, és egyúttal, hogy minél hamarabb meghaljunk, hogy visszajussunk a Mátrixhoz. Miért? Még nem sikerült megértenem. A mi helyünk azon a bolygón van, amelynek részei vagyunk. Minél többet kell segítenünk, tökéletesítenünk, el kell jutnunk az igazság és teremtés megismeréséhez, de idejövünk és sietünk, hogy elmehessünk. A: Felfogod, mit jelentene, ha Hitler, a gyilkosok vagy a diktátorok végtelenségig élnének? D: Többet nem lenne lehetséges. Ha az emberiség az élethez, békéhez, egészséghez és örökkévalósághoz csatlakozna, nem jöhetnének többet ide, amíg nem válnának olyanná, mint a

többiek. Ki lennének zárva a mátrix által a reinkarnáció alól (az itteni reinkarnációra gondolok). Az nem engedné meg többet nekik, a rezgésüknek megfelelően ki lennének taszítva a Föld mátrixszegmenséből és olyan helyre vinnék őket, amely megfelel a rezgésüknek. Meg kell értened, hogy a többség szabja meg az irányt. A: Jó lenne, ha a vezetőink egy részét eltávolítanák és elvinnék innen! D: Akarjátok! Valójában minden egyes vasárnap este akarjuk együtt, hogy akik nem felelnek meg a Mátrix Igazságainak, azok legyenek kiszedve, eltávolítva, elszállítva egy másik szegmensbe! A: Én azt hiszem, hogy ez egy karma dolog. Ezt érdemeljük. D: Ostobaság. Ezt mondván, mi egyetértünk velük és ők lényegében a mi segítségünkkel maradnak itt. Nekünk nincs semmilyen karmánk. Valójában az ember azon a ponton van, hogy befejezze a karma törvényét. Mi nem tartozunk senkinek, semmivel így tehát nem kell fejet szegnünk. Meg kell mondanunk, mindenki egyedül, kiáltanunk kell a szomszédoknak, rokonoknak: Vége! Elegünk van! Elég volt idáig! Állj! Mostantól kezdve szabadok vagyunk! Kérjük a Mátrixot, hogy vigyen el mindenkit, aki megszegi a játékszabályokat, aki az Igazság ellen szegül, aki valamilyen formán leigáz és elnyom. Az altalajkincsek, a víz, a levegő, az élelem, az üzemanyag, a bolygó gazdagságai mindannyinkat megilletnek. Badarság, hogy teremtésének egy részét Isten csak egyetlen ember, egyetlen család kezébe adta volna. Miért? Kérjétek a jogaitokat! Saját magatokért, a leszármazottaitokért tegyétek! A: Milyen szépen és egyszerűen hangzik! Megérted, hogy ez egy utópia? Akik a bolygó gazdagságát birtokolják már évszázadok, generációk óta rendelkeznek ezzel az előjoggal. D: És az elsőknek ki adta ezt a jogot? Isten döntött így? Van valamilyen papírjuk? Valamilyen egyezségük Vele? Ők egyedül adták maguknak. Elvették azt, ami nem az övéké, de még rosszabb, mindannyinktól elvették. A: Jó, de ha a tulajdonjogot nem tartanánk be, káosz lenne! D: Nem, mert akkor az emberek megértenék, hogy minden az övéké és elvehetnének bármit, bármikor, amikor szükségük van rá. Többet venni annál, mint amire szükség van, értelmetlen. Ha

nem versengenénk a szomszéddal, ha nem csodálnánk meg egy házat vagy egy autót, akkor mi lenne? Tudd meg, hogy neked is bármid lehet, ha akarod vagy kívánod. A: Szép lenne! D: Én csak annyit mondok, hogy így kell lennie és biztosan így is lesz. Az emberek és a bolygó megérdemli ezt. Ahhoz a ponthoz érkeztünk, hogy az emberiségnek kezébe kell vennie a saját sorsát. Hogy saját maga döntsön. Hogy egyedül gazdálkodjon és megfontoljon dolgokat. Hogy megalkossa a maga törvényeit és kiválassza a vezetőit. És többet ne engedje meg, hogy az Igazság és az Élet el legyen véve tőle. A: És hogy csinálhatjuk meg ezt? D: Elsősorban, higgyetek abban, hogy minden megváltoztatható. Másodsorban kérjétek a Mátrixtól a rabságból való felszabadítást és a szabad kormányzás jogát. A: De mi vagyunk azok, akik a vezetőket választottuk! D: Nem, semmiképpen sem. Ők választották magukat. Máskülönben, akik a bolygót vezetik, mindig ugyanazok. Igaz, hogy változnak, úgy értem fizikailag, név szerint, hely szerint, de ők több ezer éve ugyanazok. Egymást váltják, ide-oda sétálnak, de lényegében, mint gondolatenergia-formák mindig ugyanazok. A: A különböző okkult szervezetekre gondolsz, amelyekről azt állítják, hogy a világot vezetik? D: Igen, azzal a módosítással, hogy azok tényleg vezetik. Az egész: a választások, a demokrácia, a szabadság, a törvények valójában egy színlelés, egy csalás. Gondolkodj, ha odatesznek, hogy kötelezően két államelnök közül kell választanod. Az egyik erőszakos, a másik meg gyilkos. Nincs más választásod. Melyiket választod? A: Egyiket sem. Nem megyek szavazni. D: Persze, és az egyik mindenképpen győztes lesz. Miért? Mert egyesek azt hiszik, hogy érveik vannak az egyik vagy a másik mellett! A: Jó, de ha elmegyek, és az egyikre szavazok, a logika azt mondja, hogy a kettő közül csak az egyik fog nyerni. D: Helyes, de megvan a lehetősége, hogy bojkottáljad a választásokat. Hogy kinyisd a szádat. Ha senki nem menne el, ha nulla jelenlét lenne, akkor egyik sem győzne. Ez lenne az első lépés. A: Igen, de elmennének az embereik, rokonaik

D: Sokáig érvelhetünk. Máskülönben az életet úgy mutatták be nekünk, hogy logikus legyen. A megérzésre és a lélekre nem szabad hallgatni! Először próbálj meg valamit és csak utána mondd, hogy nem lehet! A: Talán megpróbáljátok ti, az újonnan jöttek, mert mi elfáradtunk! D: Igen, egyszerűbb az örökséget okolni sokkal egyszerűbb, mint rávenni magad, hogy megoldd A: Hát ti, a mostaniak, a kristály, indigó gyermekekre gondolok... Apropó, te ezek közé tartozol? D: Nem. Ők másféle lelkek. A: Azt hallottam, hogy nagyon különlegesek... D: Igen, de nem mindenik. Nem mindenik, akinek a felépítésében szerepel a lila szín, azért jött ide, hogy segítse a bolygót. Egyesek azért voltak küldve, hogy destabilizálják, éppen most, ebben a helyzetben. De különben Aghton azt üzeni, hogy nem mindenik hiperaktív és rosszul nevelt gyermekkel kell elnézően bánni. A jó érzéknek semmi köze a mező színéhez. A szülök azok, akik bizonyos szempontból túltengőeknek tartják és megpróbálják a nevelés kudarcát egynéhány olvasott dologra kenni. Ugyanúgy az autizmusnak kevés esetben van köze az e világba való alkalmazkodással. A: Igen, de azt mondják az autista, hiányosságokkal rendelkező gyermekekről, hogy nem felelnek meg a bolygó rezgésszintjének... D: Lehetetlen, hogy nem felelnének meg, mivel a Mátrix ugyanazon szegmenséből jönnek. Ők a Föld kezdete óta ott vannak, megfelelnek neki, sőt függnek tőle. A: És akkor mi van velük? D: Nem gondolok mindenikre, de a nagyrészük hibázott a bolygó vagy az emberek ellen. Nagy, hatalmas hibákra gondolok. Ők halálukkal a Mátrixban hagyják ennek a súlyát. Ez maga módján a következő életben is kapcsolatba lépik velük és letargiát (közönyt) küld nekik, hogy ne legyenek képesek ugyanazt a dolgot elkövetni és ugyanakkor, hogy visszaküldje nekik azt, amit csináltak. Ezért a társaik elutasítják, kiközösítik őket. Ennek ellenére a mi felelősségünk, hogy segítsük őket, mert ők hozzánk tartoznak, mi magunkhoz. Egy bizonyos szinten összekötődünk. A: És a többiek, akik nem tartoznak ehhez a kategóriához? D: Ők nemes lelkek, érzékenyek, különlegesek, de akik az előző létezésük egy bizonyos pontján szintén nagyon megzavarták a mátrix mezőjét. Valójában nagyon kevesen vannak. Onnan ismered fel őket, hogy nem agresszívak és a problémáik ellenére szeretetet sugároznak;

csendesek, udvariasak, érzik a közeledés, a kapcsolattartás szükségét, és akik velük találkoznak, barátokként kezelik őket. Ők azok, akik egy jól meghatározott céllal jöttek ide. A többségük úttörő, feltaláló vagy forradalmár volt. Hagytak valamit az emberiség számára, lehet, hogy rosszul használták vagy értelmezték és most azért jöttek, hogy megváltoztassák azt. Forradalmasítani tudnak bizonyos területeket. A problémájuk az, hogy két világban élnek, ha kifejezhetem így magamat. Látják azt, amit mi nem látunk. Az embereknek még nincs meg a képességük, hogy segítsék őket. Teletömik gyógyszerekkel és bizonyos szocializáló programokra teszik. A: Itt ellentmondok neked! Ezek a dolgok a segítségükre vannak! D: Nem igaz. Abban segítenek, hogy olyanok legyenek, mint a többiek, amikor ők különlegesek. Békén kéne hagyni őket, az árnyékba maradjanak, hagyni, hogy kifejlesszék igazi képességeiket. Ők azok, akik be tudják bizonyítani, hogy más is létezik az anyagon túl, hogy a gondolat ereje a legerősebb rezgéshullám, hogy a tér és idő uralható, meghódítható. A: Már elvesztettél! Nem akarok ellentmondani neked! Beszélnél nekem az indigó gyermekekről, akik segíteni jöttek a bolygóért? Ők honnan jönnek? D: Ők vagy a Földnek megfelelő szegmensből vagy más szegmensekből jöttek. Akik a mátrix ugyanazon helyéről jönnek, azok emelkedett entitások, akik új irányvonalakat nyitnak. Akik máshonnan jönnek, azok magasabb entitások, a Mátrix más szegmenséből származnak, a bolygó segítése a céljuk. Mindkét kategóriának megvan a képessége, hogy tudatosan rákapcsolódjon a mátrix memóriájára és felhasználja a tudását. Ők alkalmazkodnak a legjobban és leghamarabb az új rezgésszinthez. Ők azok, akik képesek lesznek visszaszerezni a Földet, és bánni vele. A: És velünk, többiekkel, akik nem fognak az új paraméterekre hangolódni, mi fog történni? D: Ők a Mátrix egy másik szegmensébe lesznek vezetve. Máskülönben a belsejében ez bármikor megtörténik. Egy idő után kitisztulnak a szegmensek. Összegyűlnek azok, akik egy bizonyos energetikai és rezgési szintnek felelnek meg és létrehoznak egy új mátrixszegmenst. A: Mint egyfajta új közösség? D: Igen, pontosan. Ezek egy helyre lesznek téve, és ott maradnak, amíg nem indul be egy új tisztulási folyamat. A: Ez a helyzet, amiben mi jelenleg vagyunk? D: Gondolkodj, ide is egyforma rezgésűek voltak hozva. Százezer év alatt eltávolodtunk egymástól, és most elérkezett a kiegyenlítődés pillanata. A: Ez az első kiegyenlítődés?