EGÉSZSÉGIJGYI MINISZTÉRIUM MINISZTER Éí-kezétt : 2007 O KT O 9. Válasz a K/3955-3962 számú írásbeli kérdésekre Iktatószám: 591-270/2007-2003/ 0 Cl Karsai Péter országgyűlési képvisel ő úr, Herényi Károly országgyűlési képvisel ő úr részére Képviselői Irodaház Budapes t Tisztelt Képviselő Úr! A K13955-3962. számon benyújtott írásbeli kérdéseire a következ ő tájékoztatást adom : K/3955. Nyolc kérdés az egészségügyi intézmények és orvosok nevében I. 1. A védőnői hálózat működésének k fizetése az Önök által tervezett rendszerben a biztosítók vagy a költségvetés feladata lesz? A véd őnői hálózat működésének finanszírozása elképzeléseink szerint az E -Alap terhére történik. A szolgáltatókkal a pénztárak kötnek szerződést, de nem a fejkvóta terhére, hanem az elkülönített védőnői kassza terhére fizetik a hálózat működését. K/3956. Nyolc kérdés az egészségügyi intézmények és orvosok nevében II. 1. A fertőző betegek ellátása az állami kötelezettségek sorába tartozik-e majd a tervezett biztosítási rendszerben, azaz a biztosítók vagy az államfizeti majd? A fert őző betegségek elleni küzdelem ellátásának finanszírozásában lényegi változás ne m következik be, a fizetés várhatóan két forrásból történik. A kötelező védőoltásokat az állami 1
költségvetés az ÁNTSZ keretében fizeti meg. Terveink szerint a nem kötelező véd őoltások árában az E-Alap a pénztáron keresztül a gyógyszer-el őirányzat terhére támogatást biztosít, a biztosítottak térítési díjfizetési kötelezettsége mellett. A törvénytervezet szerint a fertőző betegek ellátását a pénztárak finanszírozzák a fejkvóta terhére. K/3957. Nyolc kérdés az egészségügyi intézmények és orvosok nevében III. 1. Milyen válogatási lehetősége maradt a biztosítóknak ilyen körülmények között? A kórházi ellátások struktúra átalakításának eredményeként jelentősen csökkent az aktív ellátást nyújtó ágyak száma és mintegy 8000-rel nőtt a krónikus, rehabilitációs szolgáltatást adó ágyszám. Mindezen átalakítás ellenére, még mindig nem értük el a célmodellnek tekinthető kórházi ágystruktúrát, azaz ezt az átalakítást a pénztárak megalakulása után is várhatóan folytatn i szükséges. Az aktív ágyakról az egynapos ellátások és a járóbeteg-ellátás irányába kívánato s átirányítani a betegeket, fokozatosan megszüntetve a területi különbségeket a szolgáltatókhoz val ó hozzáféréshez, az intézmény kínálatban, mind a fekvő-, mind a járóbeteg szakellátásban. A megalakuló KEP-ek egyik legfontosabb feladata és egyben érdeke is a struktúra-átalakítási folyamat folytatása. Ezt a célt a minimálisan kötelez ő szerz ődéskötési normatívák segítségével, a preferált szerz ődések alkalmazásával érhetik majd el. Lehetőségük lesz a pénztáraknak magánszolgáltatókkal is szerz ődni, amennyiben azok megfelelnek az előírt ellátási minimumkövetelményeknek. 2. Ha ugyanazzal az egy intézménnyel kénytelen valamennyi biztosító szerződést kötni, akkor hogyan lesz verseny a biztosítók között a nyújtott szolgáltatásban? Egyes, a progresszivitás legtetején lévő ellátások esetében az országban 1-3 centrum i s biztosíthatja a min őségi biztonságos ellátást (pl. : csontvel ő transzplantáció). Az ilyen jellegű szolgáltatások esetében a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően törvényszerű, hogy ' az intézménnyel több pénztár köt szerz ődést. A pénztárak az ilyen ellátások vonatkozásában egyé b kiegészítő szolgáltatások nyújtásában versenyezhetnek a biztosítottakért (pl.: a betegek be- é s hazaszállítása a központi szolgáltatóktól). 2
3. Miért gondoskodnának drágább, magasabb színvonalú szolgáltatásról, ha úgyis mindenki ugyanazt nyújtja? Itt nem alakulhat ki kartell? Kartellek kialakulásának az egy OEP-es modellben nagyobb a lehet ősége, mint a több szereplő s KEP-es rendszerben. Ugyanakkor nem tagolható, hogy a kontroll kialakítás potenciális lehetősége mindenütt a világon megvan a szolgáltatók, a gyártók, beszállítók, a forgalmazók és a pénztára k között. A kartellek kialakítása ellen az állam szabályozással és a Gazdasági Versenyhivatal, min t hatósági-ellenőrz ő szerv működtetésével lép fel. Terveink szerint a GHV intenzíven monitorozz a és kontrollálja az egészségbiztosítási piac történéseit, és azonnal beavatkozik, amennyiben kartel gyanús folyamatokat észlel. K/3958. Nyolc kérdés az egészségügyi intézmények és orvosok nevében IV. 1. Ha egyáltalán lesz intézmény, orvos, amelyek közül a biztosítók válogathatnak, mi lesz a válogatásban a döntő szempont? A szolgáltatás ára, vagy a munka min ősége? Mi történik akkor, ha a legolcsóbb szolgáltatást választják? A tervezett, új rendszerben a pénztárak a területeiken m űködő egészségügyi intézmények között a preferált szerződések metodikájának alkalmazásával ösztönzik a költséghatékony, min őségi, eredményes ellátást. A preferált szerződések megkötésében azon szolgáltatók esetében érdekeltek a pénztárak, ahol a gyógyító tevékenység utólagos szöv ődményeinek száma alacsonyabb az átlagosnál, a betege k gyógyszeres terápiájának beállítása körültekint ően történik, azaz a mellékhatások okozta többletköltségek minimalizálhatók. A pénztárak alapvet ő érdeke azon szolgáltatók előnyben részesítése, amelyeknél a kórházba visszakerülés aránya a lehet ő legalacsonyabb. Ebből következően a pénztári rendszerben nem a szolgáltatás direkt árának olcsósága a dönt ő szempont, hanem a teljes körű egészségügyi ellátás közép-hosszú távú költséghatékonysága. Álláspontunk szerint, azért érdekeltek a pénztárak a betegút szervezésében, mert nem mindeg y nekik, hogy milyen szolgáltatóhoz kerül a pénztártagjuk. 3
2. Hogyan garantá ják Önök a min őségi ellátást ebben a rendszerben? Az előbb említett megfontolás ösztönzi a pénztárakat az egészségfejlesztési és prevenció s programok működtetésére is. A jó erőnlétben, általános állapotban lévő biztosítottak egy esetlege s megbetegedés esetén kevesebb szöv ődménnyel, olcsóbban gyógyíthatók, mint az egészségtele n életmódot folytató, rossz életminőségű ösztönz ői az új rendszerben. betegek. Ezek az elgondolások a minőségi ellátá s Minőségi ellátásra ösztönz ő lesz valamennyi szolgáltató számára a min őségi indikátorok nyilvánossága a pénztárak preferált szolgáltatói körükben szigorúbb követelményrendszert i s előírhatnak. K/3959. Nyolc kérdés az egészségügyi intézmények és orvosok nevében V. 1. Köteles lesz- a területen lév ő biztosító szerződést kötni valamennyi praxi joggal rendelkelő- háziorvossal? A törvénytervezet szerint a pénztárak a területeiken lévő valamennyi praxisjoggal rendelkez ő háziorvossal kötelesek lesznek szerz ődést kötni. A pénztárak egészségfejlesztésben, prevencióba n való érdekeltsége arra ösztönöz, hogy az alapellátást megerősítsék, növeljék a háziorvosi praxisok számát. 2. Változtathat-e a biztosító a háziorvosi praxisok számán, ellátási területén? A háziorvosi, házi gyermekorvosi praxis értelemszer űen köteles lesz valamennyi olyan pénztárral szerz ődést kötni, ahová a praxisába tartozó biztosítottak bejelentkeztek, akkor is, ha csak egyetlen egy betege van bejelentkezve egy adott pénztárhoz. Nem változik az ellátás terület. 3. Köteles lesz-e a háziorvos szerződést kötni valamennyi biztosítóval, amelynek akár egyetlen betege is van a z adott területen? A pénztárakra ez a szerződéskötési kötelezettség ugyanúgy érvényes. Az alapellátás tekintetében 2009. év elejétől az átmeneti id őszakban elképzeléseink szerint - a törvény erejénél fogva 4
valamennyi alapellátási szolgáltatót szerz ődöttnek kell tekinteni, és az átmeneti id ő végére kell a pénztáraknak a területükön a finanszírozási szerz ődést nyújtani. K/3960. Nyolc kérdés az egészségügyi intézmények és orvosok nevében VI. 1. Változatlan marad-e a finanszírozás módszere? A háziorvosi ellátás finanszírozási rendszere átalakításra szorul, a pénztárak által m űködtetett rendszerben a kártyapénzzel szemben erősíteni szükséges a teljesítményelemeket. 2. Egységes marad-e a tarifarendszer, vagy biztosítónként különböző lehet? A teljesítmény-finanszírozás alapvető metodikái elképzeléseink szerint változatlanok maradnak (német pont, HBCS, BNO, stb.) az új rendszerben, a tarifarendszeren belül pozitív és negatí v irányban maximum 10 %-kal lehet eltérni a Díjtétel Bizottság által meghatározott díjaktól. 3. Ki és hogyan állapíthatja meg a díjakat? 4. Egymás alá ígérhetnek-e a biztosítók? 5. AZ árkartell lehetőségét hogyan kívánják kizárni? 6. Milyen szerepe lesz a díjak megállapításában a szolgáltatóknak? A törvénytervezetben megjelen ő megoldási javaslatunk szerint díjakat az ún. Díjtétel Bizottság állapítja meg, és évente vizsgálja felül. A Bizottság munkájában a szolgáltatók képviselete is biztosított. Az árkontroll lehetőségének monitorozása és a szükséges szankcionálás alkalmazása a Gazdasági Versenyhivatal feladata lenne. A pénztárak kizárólag preferált szolgáltatói körükben alkalmazhatnak díjeltérítést. K/3961. Nyolc kérdés az egészségügyi intézmények és orvosok nevében VIT. 1. Hogyan kívánják szabályozni a biztosítók azon kötelezettségét, hogy a közlekedési viszonyokat és lehetőségeket figyelembe véve kössék meg szerződéseiket az egészségügyi szolgáltatókkal? 5
Javaslatunk szerint a pénztárak a saját területeiken (megyéikben) kötelesek lesznek valamenny i egészségügyi szolgáltatóval szerződést kötni. A kapacitások lekötése normatívák alapján történik majd a minimálisan kötelező előírások figyelembe vételeivel. A részletes jogi szabályozás meg fogja határozni a szolgáltatók maximális elérési távolságát és elérési idejét, valamint a pénztári várólisták maximális hosszát is. K/3962. Nyolc kérdés az egészségügyi intézmények és orvosok nevében VIII. 1. Az Önök által tercezett rendszerben hogyan alakul majd a háziorvosok, kórházak és egészségügy i szolgáltatók területi ellátási kötelezettsége? 2. Megmarad egyáltalán a területi ellátási kötelezettség? A tervezett, új rendszerben a háziorvosok, házi gyermekorvosok területi ellátási kötelezettség e terveink szerint nem változik, a járóbeteg ellátásban és a fekvőbeteg ellátásban a struktúraátalakítás folytatása következik be. Mind a járóbeteg ellátásban, mind a fekv őbeteg ellátásban van lehetőség új, min őségi ellátást nyújtó szolgáltatók befogadására. Az ilyen ellátást javító kapacitások időközben módosíthatják a meglévő intézmények ellátási kötelezettségét, amennyiben mindazon jogi követelményeknek megfelelnek, amelyeket a jogszabályok el őírnak. Fontos változást szeretnénk eszközölni az új rendszerben : a pénztárakkal szerz ődött alapellátásban, járóbeteg szakellátásban dolgozó orvosok az általuk kiállított beutalón csak a pénztárral szerz ődött szolgáltatót szerepeltethetik. Amennyiben a beutaló orvos a nem sürgősségi ellátást a pénztárral nem szerz ődött szolgáltatónál kívánja elvégeztetni, akkor a beutaló kiállítása előtt erre jóváhagyást kell kérnie a pénztártag pénztárától. Munkájához sok sikert kívánva, kérem válaszom szíves elfogadását. Budapest, 2007. október ". Tisztelettel : 6