2015. március VII. évfolyam 3. szám E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat Tartalom A hónap témája Folytatjuk az új OTSZ ismertetését A beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések közös szabályai A beépített tűzjelző berendezésekre vonatkozó szabályok A beépített tűzoltó berendezésekre vonatkozó szabályok Éghető folyadékok és gázok tárolására, kimérésére vonatkozó létesítési követelmények Használati szabályok Aktuális Az egyes miniszteri rendeleteknek az új OTSZ hatálybalépésével összefüggő módosításáról Olvasóink kérdezték mi válaszolunk Állásfoglalás kérése tűzvédelmi szakvizsgával kapcsolatban Tűzvédelmi szabályzat átdolgozása az új OTSZ alapján 1
Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2015. március 3. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé seit az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu Újdonság Elindult az OPTIMUM konstrukció! Örömmel tájékoztatjuk, hogy az E-tűzvédelem szakmai folyóirathoz tartozó segédletekhez, illetve az optimum előfizetők számára elérhető extra tartalmakhoz mostantól egyedi jelszóval férhet hozzá a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon. Az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket, fontos kiegészítő szakmai információkat talál az új OTSZ tekintetében a munkáltatók tűzvédelmi kötelezettségeiről, hő- és füstelvezető rendszerek áramlástani alapismereteiről, tűzvédelmi teljesítményjellemzőkről, SKET- és BVT-gyakorlatok végrehajtásáról stb. Az egyedi jelszavakat e-mailben küldtük ki önnek február végén. Amennyiben nem kapta meg, kérem, keresse Ügyfélszolgálatunkat a 273-2090-es számon vagy a forum-media@forum-media.hu e-mail címen! A hónap témája Folytatjuk az új OTSZ bemutatását Múlt havi lapszámunkban a tűzoltó egységek beavatkozásáról, a hő és füst elleni védelemről, a hasadó és hasadó-nyíló felületekről írtunk, valamint bemutattuk a speciális építmények tűzvédelmét, továbbá a villamos és villámvédelmi berendezéseket. Most folytatjuk az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat ismertetését a XIV XVIII. fejezetekkel. XIV. fejezet A beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések közös szabályai A régi jogszabályban szereplő tűzállósági fokozat helyett az új jogszabályban kockázati osztályba sorolás alapján történik az egyes épületek tűzvédelmi jellemzőinek megválasztása. A tűzjelző és tűzoltó berendezések területén a tűzállósági fokozat megszüntetése miatt jelentős változásokra lehet számítani az új jogszabály első oldalainak tanulmányozása során. Tűzjelző és tűzoltó berendezést a 28/2011. BMrendelethez képest sokkal szélesebb körben kell majd alkalmazni, illetve az új szabályozásban ez a rész pontosabban került kidolgozásra. A tűzjelző és tűzoltó berendezés szükségességét az alábbi jellemzők alapján kell eldönteni: rendeltetés, kockázati osztály, egyéb kritérium (ez minden rendeltetéshez tartozó egyedileg megállapított feltétel). Természetesen a szabályozásban szerepel, hogy a fennálló veszélyhelyzetre, építmény jellegére, az ott tartózkodók biztonságára, létfontosságú rendszerelemek védelmére tekintettel a tűzvédelmi hatóság előírhatja a tűzjelző és/vagy tűzoltó berendezést. Az új OTSZ-t megelőző jogszabályokban és az akkori rendszernek megfelelően a tűz- és hibaátjelzés a tűzoltóságok számára bevételi forrást jelentett. A későbbiekben ezt megszüntették, hiszen a tűz jelzését ingyenesen kell biztosítani. A kötelezően előírt tűzátjelző létesítéséért egyébként sem lehetett térítési díjat fizettetni. Az új jogszabályban csak néhány esetben kötelező jellegű a tűz- és hibaátjelzés kiépítése: 30 méter feletti legfelső használati szintű épület, fekvőbeteg-ellátásra szolgáló intézmény, felszín alatti vasútvonal alagútja esetén. A meglévő berendezés átalakítását, bővítését nem kell engedélyeztetni, ha egyeztetések alapján a tűzvédelmi hatóság arról írásban nyilatkozik, azonban a változtatást a megvalósulási tervben a tervezőnek át kell vezetnie, és le kell folytatni az üzembe helyezési eljárást, 2
ha az automatikus érzékelők, kézi jelzésadók száma nem csökken, vagy a naptári évben legfeljebb öszszesen 10 darabbal nő, és a jelzési zóna határa nem változik, ha a zárt szórófejes vízzel oltó berendezés szórófejeinek száma nem csökken, vagy a naptári évben legfeljebb 10 darabbal nő, vagy megváltozik a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ állandó felügyeletének helye vagy módja. Az üzembe helyezés során nem változtak az üzembe helyező mérnök feladatai a régi szabályozáshoz képest. Tartalma szerint vizsgálva ugyanazokon az ellenőr zési szempontokat kell teljesítenie, mint az eddigiek során. Az üzemeltető a beépített tűzjelző berendezés, beépített tűzoltó berendezés állandó felügyeletét folyamatosan biztosítja. Egy időben ellátó személyek száma legalább két fő abban az esetben, ha a jelzéseket megjelenítő eszköz felügyeletén túl más, a helyiség elhagyását igénylő feladatuk is van; a két személy közül egynek folyamatosan a jelzéseket megjelenítő eszköz helyiségében kell tartózkodnia. A berendezés üzemeltetése során biztosítani kell: a berendezés üzemképes állapotát, a jelzések (tűz, hiba) folyamatos felügyeletét, fogadását, az üzemeltetői ellenőrzés végrehajtását, a felülvizsgálat, karbantartás végrehajtását, az üzemképességet fenntartó vagy helyreállító javítást, tisztítást, cserét és az üzemeltetéshez szükséges dokumentációt. A beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés kezelését csak annak működésére kioktatott személy végezheti. Az üzemeltetés, felülvizsgálat vagy karbantartás során jelentkező hibákat haladéktalanul ki kell javítani. A felülvizsgálat és a karbantartás során minden, a gyártó által előírt vizsgálatot és próbát el kell végezni. A beépített tűzjelző és a beépített tűzoltó berendezés üzemeltetéséről és karbantartásáról naplót kell vezetni, melynek tartalmaznia kell: a berendezés főbb adatait, a kezelők nevét, az üzemeltetői ellenőrzések időpontját és megállapításait, azt, hogy a karbantartás milyen specifikáció alapján történt, az észlelt és kijavított hibákat, a beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés működésbe lépését és okát, valamint a meghibásodás időpontját (óra, perc), a ki- és bekapcsolás időpontjait (nap, óra, perc), az ellenőrzést, karbantartást végző szervezet, személy nevét, aláírását, elérhetőségét. A beépített tűzjelző berendezés központja (távkijelző, távkezelő egység) felügyeletével és kezelésével megbízott személynek naponta kell elvégeznie az ellenőrzést. A beépített tűzjelző berendezés megfelelő működésének, a személyi, környezeti és műszaki feltételek ellenőrzésével megbízott személynek havonta/háromhavonta kell az ellenőrzést megtennie. XV. fejezet A beépített tűzjelző berendezésekre vonatkozó szabályok Az 54/2014. BM-rendeletben az eddigi cikkek során már megszokhattuk, hogy a műszaki megoldások kikerültek a szabályozásból. Nincs ez másképp a tűzjelző berendezéseknél sem, a rájuk vonatkozó iránymutatások lényegesen rövidebb terjedelmet ölelnek fel, mint a korábbi szabályokban. Némi változás történt a helyszín beazonosíthatóságával kapcsolatosan: grafikus megjelenítéssel kell gondoskodni a helyszín beazonosíthatóságáról, ha az épület tűzjelzővel védett alapterülete a 10 000 m 2 -t meghaladja, vagy az épületben több mint 1000 automatikus érzékelőt és kézi jelzésadót telepítettek. A tűzállósági fokozat kikerülésével a védelmi szintek területén is történtek változások. Teljes körű védelmet az alábbi esetekben kell biztosítani: közösségi rendeltetés esetén új épületekben; közösségi KK, MK kockázati osztályú meglévő épületben; ahol azt a tűzvédelmi hatóság előírja. Újdonság! Kifejezett előírás született arra, hol kell címezhető érzékelőket alkalmazni. 3
Ezeknek a szabályai az alábbiak: közösségi rendeltetésű kockázati egységekben: NAK kockázati osztály esetében 20 fő elhelyezése felett; AK, KK, MK kockázati osztály esetén minden esetben; azokban a nem említett esetekben, ha egy zóna 5 vagy több helyiség védelmét látja el és nem alkalmaznak fényjelző eszközöket (másodkijelzőket). ipari, mezőgazdasági, tárolási rendeltetésű kockázati egységekben: AK osztály esetén 1000 m 2 felett; KK, MK kockázati osztály esetén minden esetben; akkor, ha a tűzjelző berendezést a kiürítési időtartam vagy tűzszakaszméret növelése, felvonulási terület korlátozottsága miatt létesítették. XVI. fejezet A beépített tűzoltó berendezésekre vonatkozó szabályok A beépített tűzoltó berendezésekre vonatkozó szabályok közül az új jogszabály (a közös szabályokon túl) szinte csak a feliratokra, tájékoztatásra, biztonsági előírásokra tartalmaz előírást. A beépített berendezéssel védett helyiségben vagy annak közelében fel kell tüntetni a kézi indítási és tiltási lehetőségeket, víztől eltérő oltóanyag nevét, élettani hatását, késleltetési időt stb. Az egészségkárosító hatást elérő vagy meghaladó oltó-, hajtóanyag-koncentrációt alkalmazó, teljes légtér elárasztására tervezett berendezés esetén olyan riasztó berendezést kell létesíteni, amely a működésbe lépés előtt figyelmeztető jelzést ad. Továbbá blokkoló berendezést kell létesíteni az oltóanyag kiáramlásának megakadályozására. Az előbbi szabályokat akkor is be kell tartani, ha az egészségkárosító hatás határértékét jelentő koncentráció nincs meghatározva. XVII. fejezet Éghető folyadékok és gázok tárolására, kimérésére vonatkozó létesítési követelmények Az éghető folyadékok, gázok tárolására vonatkozó előírások közül a régi szabályozásból szinte alig maradtak meg előírások, illetve az új szabályozás is általános követelményeket tartalmaz. Az egyetlen előírás, mely az új szabályozásban is megtalálható, az elhelyezési és védőtávolságokra vonatkozó értékek a rendelet 15. melléklet 1. táblázatában. Az üzemanyagtöltő állomásokkal szintén ugyanez a helyzet: az elhelyezési és védőtávolságok, valamint az azok alóli felmentések kaptak helyet az új BMrendeletben. A töltőkutakon a tűzveszélyes folyadékok tárolási mennyiségei nem változtak a régi szabályozáshoz képest. A PB-cseretelepekre vonatkozó előírások jelentős mértékben nem változtak, és a mennyiségalapú kategorizálás sem változott a 28/2011-es BM-ren delethez képest. A tűzállósági fokozathoz tartozó előírásokat természetesen a kockázati osztályokhoz igazították. XVIII. fejezet Használati szabályok A használati szabályok szinte évtizedes múltra tekintenek vissza számos, még a 35/1996. BM-rendeletből és az azt megelőző szabályozásból maradt ránk. Ezek az előírások azért maradhattak meg, mert egyértelműek és mind a mai napig kielégítik a társadalom és a szakma tűzvédelemmel szemben támasztott igényeit. Ellenben a tűzveszélyességi osztályok a megváltozott kategóriák a használati szabályok közül (ezt már korábbi lapszámunkban tárgyaltuk), valamint a konkrét műszaki előírásokat tartalmazó előírások kerültek ki az új szabályozásból. Újdonság, hogy a Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet az üzemeltetőnek vagy társasház esetén a közös képviselőnek az adott létesítmény, épület területén kell tartania. Az általános használati szabályokban a változások azokat az előírásokat érintették, amelyekben a tűzveszélyességi osztályba sorolástól tettek függővé valamilyen jogszabályi kötelezettséget. Ezekben már az új kockázati osztálynak megfelelő definíciókat találjuk. A speciális létesítmények a létesítés során már kaptak egy külön fejezetet a hozzájuk tartozó előírásoknak. A használati szabályokban is külön fejezet van a spe 4
ciális rendeltetésű építményeknél. A metrók, földalatti vasútvonalak területén a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok nem tárolhatók, kivéve a karbantartáshoz, üzemeltetéshez szükségesek, de ezek is legfeljebb 30 kg-ig vagy 30 literig tárolhatók a megfelelő tárolóban. A metró és a földalatti vasútvonal meglévő állomásainak területén a létesítés során kialakított kijáratokat nyitott állapotban kell tartani az üzemelés ideje alatt. Az ilyen földalatti állomásokon található üzletek, elárusító helyek csak az üzlethelyiségen belül helyezhetik el az áruikat, reklámhordozóikat, bútoraikat. Az ilyen üzletekben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok árusítása, tárolása, használata, forgalmazása tilos. Kiemelten kezelendő előírás, hogy a metró és a földalatti vasútvonalhoz tartozó peronok, utasforgalmi terekben található fali tűzcsapok ajtóinak nyitása csak a szerelvények tápellátását biztosító áramkörök feszültségmentesítése után történhet. A ponyvaszerkezetű építmények a tűzvédelem területén mindig sarkalatos területet töltöttek be. Ponyvaszerkezetű építmény nem alkalmazható az alábbi esetekben: robbanásveszélyes anyagok tárolása, forgalmazása, árusítása; menekülésben korlátozott személyek elhelyezése; azokban az esetekben, ahol azt jogszabály előírja. Az ilyen építményeknél a beléptetést felügyelő személynek az építményben tartózkodók létszámáról az építmény bejáratánál információkkal kell rendelkeznie. Ezeknél az építményeknél a kijárat előtt, de legalább 3 méteres szakaszon és a kijárattól mért 10 méter távolságon belül nem helyezhető el kiürítést akadályozó szerkezet, berendezés, anyag. A széksorokkal berendezett építményben az egy oldalról megközelíthető ülések száma nem haladhatja meg a 20 darabot, a két oldalról megközelíthető ülések pedig a 40-et. 10 széktől hosszabb sorok esetén a székeket egymáshoz kell rögzíteni, 20 szék felett pedig a padozathoz, talajhoz kell rögzíteni. Az üléssorok közötti távolság legalább 1 méter legyen, és a kiürítésre számításba vett utak szélessége nem lehet kisebb 1,6 méternél. A tűzveszélyes tevékenység végzése területén is történtek változások. A régi szabályozásban a munkát elrendelő alkalomszerű tűzveszélyes engedélyt adott ki, melyben meghatározta a munkavégzés feltételeit is többek között. Az új szabályozásban az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha pedig nincs a helyszínen ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége. A munkavégzést közvetlenül irányító személynek ellenőrizni kell az egyéb feltételek teljesülését, például az érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvány meglétét. A munkavégzésre utasítás nem adható ki, amenynyiben valamilyen hiányosságot észlel a személyi és tárgyi feltételek területén. Ha külső szervezet vagy személy végez ilyen tevékenységet, akkor a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével kell egyeztetni, aki kiegészítheti tűzvédelmi előírásokkal a tevékenység végzéséről szóló dokumentumot. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez az ott keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelés, készülék biztosítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó vagy a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha ilyen nincs, akkor a munkát végző személy kötelessége. Nagyon fontos változás, hogy a tevékenység befejezését követően a munkát végző személynek a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból át kell vizsgálnia, és meg kell szüntetni minden olyan körülményt, ami tüzet okozhat. A munkavégzésre közvetlenül utasítást adó a közvetlen irányító, ha ilyen nincs, akkor a munkát végzőnek a munkavégzés helyszínét a tevékenység helye sze rinti létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának át kell adni. Az átadás tényét pedig a tevékenység engedélyén fel kell tüntetni és azt aláírással igazolni kell. Említést érdemel az az új szabály, amely azt mondja, hogy meleg levegő felhajtó hatásán alapuló nyílt lánggal működő repülő szerkezet (hőléghajó, hőlégballon kivételével) nem üzemeltethető. Ezek az utóbbi években megszaporodó ún. kínai kívánságlámpások, me 5
lyek egy teamécses meggyújtásával akár 80-100-120 méteres magasságot is elérhettek és (elvileg) a mécses kiégésével ártalmatlanul ereszkednek alá. A BM OKF szakmai állásfoglalásban már évekkel korábban tiltotta ezeknek a kívánságlámpásoknak a használatát, azonban ennek szakmai alapjai voltak, a jogi megalapozottság hiányzott. A szállítás és vontatás alfejezetben található előírások tartalmukat tekintve a régi szabályozáshoz képest nem változtak, az előírásokat a folyadékok tűzveszélyességi fokozatára megalapozva határozták meg. A tárolás szabályaiból külön alfejezetbe kerültek a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai, így a tárolás szabályai között csak általános szabályokat találunk, ezek azonban nem változtak az előző jogszabályhoz képest. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolásánál az új szabályozásban található néhány új elem, illetve pontosítás. Ezek az anyagok a régi jogszabályból már ismerten nem tárolhatók tetőtérben, pinceszinti helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben. Az 54/2011-es BMrendeletben pedig ezt találhattuk: Egy helyiségben 300 kg feletti mennyiségű A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag a C és D tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt ha a vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkeznek nem tárolható. Az új fogalmi háttérnek megfelelően új előírás, hogy a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos. Mivel sok társasházat oly módon alakítottak ki, hogy abban nem vezetékes gáz található, hanem vagy egyedileg gázpalackkal, vagy elektromos energiával lehet a tűzhelyet működtetni, gondot okozott, hogy az olyan több emeletes épületekben, ahová nem lenne szabad az épület építési technológiájából kifolyólag gázpalackot tárolni, használni, az új jogszabály engedményt tesz ezen a területen: Többszintes lakóépületben az egy lakóegységet tartalmazó lakóépületek kivételével lakóegységenként nem használható vagy tárolható egynél több propán-bután gázpalack. Ellenben a következő passzus némi ellentmondást takar az előzőekhez képest, miszerint: Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézhető elő. Szakmai szemmel nézve ez utóbbi előírás kifejezetten a panelépületekre (házgyári) vonatkozik, melyek kialakításuknál fogva egy esetleges gázrobbanásnál súlyosan rongálódhatnak. Új szabály, hogy a kereskedelmi rendeltetésű épületek, önálló rendeltetési egységek talajszint feletti eladótereiben propán-bután gázpalackot maximum 20 kg mennyiségben lehet forgalmazni. Ennek értelmezése bizonyos esetekben gondot okozhat kérdés, hogy a PB-hajtógázzal üzemelő aeroszolok, spray-k gázpalacknak minősülnek-e, vagy csak kifejezetten a PB-gázpisztolyhoz használt néhány száz grammos töltettömegű gázpalackokat értelmezi a jogszabály propán-bután gázpalackként. Véleményem szerint a későbbiekben erre vonatkozóan szakmai állásfoglalást lehet kérni a jogalkotótól. A tűzoltási utakra, területekre vonatkozóan, továbbá a tüzelő-, fűtőberendezésekre vonatkozóan az új szabályozás lényegében nem változott. A szellőztetés területén azonban új szabályozás jelent meg, mely számos étkező tulajdonost, társasházat érint. A 14 méternél magasabban lévő (régi szabályozás szerint a középmagasnak minősülő épületek) legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület szellőző rendszerét, valamint étterem konyhai szellőző (szagelszívó) rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában lakóépületben 3 évente, étteremrendeltetés esetében félévente tisztítani és annak elvégzését írásban igazolni kell. A konyhákban jelentős mennyiségben lerakódó zsíros por, valamint a lakóépületekben az elhanyagolt szellőzőkben keletkezett lerakódások egy esetleges tűz esetén kürtőként funkcionálva a tűzterjedést jelentősen elősegítik. Ennek megelőzése érdekében került ez a használati szabály az új jogszabályba. 6
Egyértelmű előírás, de hiánypótló jellegű, hogy a hőés füstelvezetésnél az installációk, dekorációk, anyagok nem csökkenthetik az elvezetéshez vagy a légpótláshoz szükséges nyílásfelületet, nem korlátozhatják a hő és füst elleni védelem eszközeinek mozgását, működését. A régebbi jogszabályban ez a kitétel nem ennyire egzaktul volt megfogalmazva, hanem a tűzvédelmi berendezések eltorlaszolására vonatkozó paszszust alkalmazták a hatóság képviselői. A villamos berendezésekre vonatkozó előírásokban is történtek módosítások. A régi szabályozás úgy szólt, hogy a villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezését követően ki kell kapcsolni. Az új szabályozás engedményt tesz: azokat a készülékeket, amelyek rendeltetésükből adódóan folyamatos üzemre lettek tervezve, nem kell kikapcsolni. Kikapcsolt állapotnak számít az elektronikai, informatikai és egyéb készülékek készenléti állapota is. Az épületek átalakítása, felújítása során megtévesztők lehetnek az egyes kijárati útvonalakat jelző menekülési útirányjelző táblák, feliratok, világítótestek. Ezért az ilyen menekülési jelek működését meg kell szüntetni, és ha kikapcsolt állapotban is hordoz magával információt, az ne legyen látható. A tűzjelző és tűzoltó berendezésekkel kapcsolatos használati szabályok is bővültek. Ezeknek a berendezéseknek (tűzjelző, tűzoltó, tűzterjedés-gátló, tűzoltósági kulcsszéf, rádió-erősítő) az üzemképes állapotát az építmény tulajdonosának kell biztosítania. Az üzemeltetőnek a tűzjelző, tűzoltó berendezés állandó felügyeletét biztosítja abban a helyiségben, ahol a központ jelzéseit megjelenítő készüléket elhelyezték vagy oda, ahova a berendezés jelzését átjelzéssel létesítményen belüli helyre átvezették, illetve a létesítményen kívül kialakított állandó felügyeleti helyre (távfelügyelet). a tűzjelzést adó létesítményt befogadó épület föld feletti, föld alatti szintszáma, az oltást nehezítő körülmények, így különösen gázpalackok, éghető folyadék, izotóp, a közműelzárók így különösen gáz, víz, elektromos, távhő helye, a külső tűzoltó vízforrások (tűzcsap, tartály, medence) helye, a tűzoltást segítő körülmények, mint hő- és füstelvezetés indítása, leállítása, beépített oltóberendezés, tűzoltósági beavatkozási központ helye, a kapcsolattartó neve, telefonszáma. Ha a tűzjelzés az állandó felügyeletről telefonon, szóban történik, akkor kizárólag a 112-es nemzeti segélyhívó számon lehet jelenteni, és a jelzést fogadót tájékoztatni kell a fenti adatokról. A tűzoltó készülékek készenlétben tartásánál figyelni kell, hogy ha egy önálló rendeltetési egységben A és B osztályú tüzek is előfordulhatnak, akkor a készülék megválasztása során a kisebb oltóanyagegységet kell figyelembe venni. Az oltóanyagegységeket a jogszabály 16. sz. melléklet 1. sz. táblázatában találjuk meg. Oltóanyagegység [OE] MSZ EN 3 7 szabvány szerinti tűzosztály MSZ EN 1866 szabvány szerinti tűzosztály A felügyeletet egy időben ellátó személyek száma legalább 15 55A 233B két fő legyen abban az esetben, ha más, a helyi ség elhagyását igénylő feladatot is el kell látniuk. 16 17 I B II B A tűz- és hibaátjelzést fogadó központban nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban szerepelnie kell 18 III B 19 IV B az alábbiaknak: a tűzjelzést adó létesítmény címe, neve, rendeltetése, Oltóanyagegységek meghatározása A B 1 5A 21B 2 8A 34B 3 55B 4 13A 70B 5 89B 6 21A 113B 9 27A 144B 10 34A 12 43A 183B 7
Változtak a tűzoltó készülékek számára vonatkozó előírások az alábbiak szerint: önálló rendeltetési egységekben szintenként, ahol a rendelet előírja, egyéb jogszabályokban meghatározott esetekben, az 1. sz. táblázat szerint. Önálló rendeltetési egység vagy szabadtér alapterületig m 2 Általános esetben A tűzoltó készülékek számának meghatározása (54/2014. BM-rendelet 16. melléklet 2. táblázat) Robbanásveszélyes anyag tárolása 50 2 6 100 3 9 200 4 12 300 5 15 400 6 18 500 7 21 600 8 24 700 9 27 800 10 30 900 11 33 1000 12 36 minden további 250 +2 +6 A tűzoltó készülékeket úgy kell elhelyezni, hogy a készülékek a legkedvezőtlenebb helyen keletkező tűz oltására a legrövidebb idő alatt felhasználhatók legyen. A nyilvántartási naplót továbbra is a tűzvédelmi szabályzathoz kell csatolni. Szabályzat készítésére nem kötelezett készenlétben tartóknak legfeljebb 5 db készenlétben tartott készülék esetén nem kell nyilvántartási naplót vezetniük. Új elem, hogy a készenlétben tartó a tűzoltó készülékekről, az általa végzett ellenőrzésekről, a tűzoltó készülék karbantartásairól tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet. A tűzvédelmi üzemeltetési naplónak az alábbiakat kell tartalmaznia: a létesítmény nevét és címét, a tűzoltó készülékek típusjelét, a tűzoltó készülékek egyértelmű azonosítását készenléti hely vagy a tűzoltó készülék gyártási száma megadásával, a tűzoltó készülékek ellenőrzésének vagy karbantartásának fokozatát (készenlétben tartó általi ellenőrzés, alapkarbantartás, középkarbantartás, teljes körű karbantartás) és dátumát, a tűzoltó készülékek ellenőrzését vagy karbantartását végző személy nevét és aláírását. Példa az új rendelet szerinti tűzoltó készülékek számára vonatkozóan Vegyünk alapul egy 2000 m 2 -es épületet, melynek a 28/2011. BM-rendelet szerinti tűzveszélyességi osztályai az alábbiak szerint alakulnak: Régi szabályozás szerint elhelyezendő tűzoltó készülékek száma A B tűzveszélyességi osztály: 5 C tűzveszélyességi osztály: 6 D tűzveszélyességi osztály: 1 Az új szabályozás szerint elhelyezendő tűzoltó készülékek száma Oltási egységek Robbanásveszélyes anyag tárolása esetén 240 m 2 -re 15 1150 m 2 -re 14 450 m 2 -re 7 Ha ezek eltérő rendeltetési egységekbe tartoznak, akkor a következőképp alakul a tűzoltó készülékek száma és teljesítménye: 240 m 2, 15 OE: 1 db 55A 233B teljesítményű készülék 1150 m 2, 14 OE: 1 db 55A 233B vagy 1 db 21A 133B és 1 db 27A 144B 8
450 m 2 7 OE: 1 db 27A 144B vagy 2 db 13A 70B Ha a rendeltetési egységek megegyeznek, akkor az alábbiak szerint lehet alakítani a készülékek számát: 240 m 2, 15 OE: 1 db 55A 233B teljesítményű készülék 1150 m 2, 14 OE + 450 m 2 7 OE = 21 OE: 2 db 27A 144B és 1 db 13A 70B vagy 2 db 43A 183B stb. A fentieknél a lényeg, hogy az oltási teljesítmény ne legyen kisebb a jogszabályban előírt szükségesnél. A tűzoltó készülékek elhelyezése történhet a hatósággal egyeztetve is, illetve a hatóság további készülékeket írhat elő szükség esetén. A közösségi létesítményekre, kiállításokra, vásárokra vonatkozó használati szabályok jelentős mértékben nem változtak a régi szabályozáshoz képest. Ugyanezt lehet elmondani a szabadtéri rendezvényekről, járművekről szóló használati szabályokról. A mezőgazdaságban dolgozó vállalkozókra azonban kedvezően alakult a szabályozás, ugyanis megengedi az irányított égetést, melyet a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen lehet végezni. Ezzel kapcsolatosan az ügyfélnek kérelmet kell előterjeszteni, amely tartalmazza az ott részt vevők elérhetőségét, az égetés pontos helyét, folyamatát, illetve milyen megelőző intézkedéseket tesznek a tűz ellegelésének megakadályozására. A kérelmet az égetés időpontját megelőző 10. napig kell benyújtani az engedélyező hatóság számára, aki azt 5 munkanapon belül bírálja el. A terményszárítás szabályai szinte teljesen kikerültek az új szabályozásból, pusztán annyi maradt meg, hogy a szárító ellenőrzéséért az üzemeltető és a kezelő személyzet a felelős, valamint az üzemeltetés során a szárító műszaki dokumentációjában foglaltakat kell figyelembe venni. Következő lapszámunkban folytatjuk az új OTSZ bemutatását az éghető folyadékok és gázok használati szabályaival. Aktuális Az egyes miniszteri rendeleteknek az új OTSZ hatálybalépésével összefüggő módosításáról I. 2015. február 27-én megjelent a belügyminiszter 4/2015. (II. 27.) BM rendelete az egyes miniszteri rendeleteknek az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat hatálybalépésével összefüggő módosításáról. A módosítások 2015. március 5-től hatályba léptek, és az alábbi jogszabályokat érintették: 1. A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM-rendelet A módosítás értelmében a tűzvédelmi szabályzatnak már nem kell tartalmaznia a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását. A módosítással bővült azon területek köre, ahol a tűzvédelmi szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni: f) a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló építményre és szabadtérre, ahol az anyag robbanásveszélyes állapotban fordulhat elő; g) tűzveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló 3000 m 2 -nél nagyobb alapterületű építményre és szabadtérre. A módosítás értelmében már nem kell tűzvédelmi szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet készíteni az A C tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre. 2. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM-rendelet A módosítás lényege, hogy a gázveszélyes vízkészletet igénybe vevő vízi létesítményekkel kapcsolatos eljárá 9
sokban a korábban a tűzvédelmi szakhatóságnak megfizetett 13 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat továbbra is meg kell fizetni a vízügyi hatósági eljárás díján felül a katasztrófavédelmi igazgatóság részére. 3. Megújuló energiaforrásokat biogázt, bioetanolt, biodízelt hasznosító létesítmények tűzvédelmének műszaki követelményeiről szóló 3/2009. (II. 4.) ÖM-rendelet A módosítással a jogszabályból kikerült az észterező helyiség tűzveszélyességi osztálya. (Korábban A fokozottan tűz- és robbanásveszélyes osztályba tartozott.) 4. A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló 22/2009. (VII. 23.) ÖM-rendelet A módosítás lényege, hogy a korábbi fokozottan tűzés robbanásveszélyes vagy a tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztály megfogalmazások helyett a robbanásveszélyes osztályba szöveget vezeti be. 5. A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM-rendelet A módosítás értelmében nem kötelezett erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők szakvizsga megszerzésére az, aki érvényes elektromos tűzvédelmi szakértői engedéllyel rendelkezik. A módosítás lényege a foglalkozási ágak, munkakörök elnevezésében is átvezeti tűzveszélyességi osztály kategóriát felváltó besorolást. Ennek eredményeként a 2. Az A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó menynyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők megfogalmazás új elnevezése: 2. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó menynyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. 6. Az egyes tűzmegelőzési hatósági, szakhatósági eljárásokért és szolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 16/2012. (IV. 3.) BM-rendelet A módosítás a 33/2005. (XII. 27.) KvVM-rendelet változásával összhangban a BM-rendeletből kiveszi a gázveszélyes vízkészletet igénybe vevő vízmű vízjogi létesítési, valamint üzemeltetési engedélyének kiadására irányuló eljárásában tűzvédelmi szakhatósági közreműködés igazgatási szolgáltatási díjat. 7. A tűzoltóságok és a Magyar Honvédség tűzvédelmi szerveinek együttműködési rendjéről, valamint egyes tűzvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 67/2012. (XII. 14.) BM-rendelet A módosítás átvezeti a tűzveszélyességi osztály kategóriákat felváltó besorolások szerinti elnevezéseket. II. 2015. február 27-én megjelent a belügyminiszter 5/2015. (II. 27.) BM rendelete az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos tűzvédelmi követelményekről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról. Az új rendelet 2015. március 5-től hatályba is lépett. A módosítás hatályon kívül helyezte a tűzvédelem atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos követelményeiről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról szóló 19/2007. (VIII. 29.) ÖTM-rendeletet. Az ÖTM-rendeletet felváltó 5/2015. (II. 27.) BMrendelet 1. melléklete meghatározza az atomerőműben, a kutatóreaktorban, a kiégett fűtőelemek átmeneti száraz tárolójában a tűzmegelőzés és a tűzvizsgálat sajátos követelményeit magába foglaló Nukleáris Tűzvédelmi Szabályzatot. 10
Az ÖTM-rendeletet felváltó 5/2015. (II. 27.) BMrendelet 2. melléklete meghatározza a tároló létesítményben a tűzmegelőzés és a tűzvizsgálat sajátos követelményeit magába foglaló Radioaktívhulladék-tároló Tűzvédelmi Szabályzatot. Olvasóink kérdezték mi válaszolunk Állásfoglalás kérése tűzvédelmi szakvizsgával kapcsolatban Kell-e tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezni azon propán-bután gáz üzemű targonca vezetőjének, aki a gázpalackot maga cseréli a targoncán? Ismereteim szerint a 27/2009. (X. 29.) ÖM-rendelet kötelezően előírta: 3. Propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők, továbbá azon propán-bután gáz üzemű targoncák kezelői, akik a targonca üzemanyag palackjának (tartályának) cseréjét is végzik. A 2012. január 1-től hatályos 45/2011. (XII. 7.) BM-rendelet azonban az alábbiakat tartalmazza: 3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők. Előfordulhat, hogy a 45/2011. (XII. 7.) BM-rendelet 11. (4) bekezdésének a) pontja alapján kötelező a propán-bután gázzal üzemelő targonca vezetőjének a tűzvédelmi szakvizsga? Válasz: Szakmai véleményünk szerint nem kell tűzvédelmi szakvizsgával rendelkeznie a targoncán palackot cserélő személynek, mivel ilyen követelményt a 45/2011. (XII. 7.) BM-rendelet 1. melléklete nem tartalmaz, és a rendelet 1. (1) bekezdése értelmében csak az 1. mellékletben meghatározott foglalkozási ágak, illetve munkakörök szerinti tevékenységek végzéséhez szükséges érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvány. A 45/2011. (XII. 7.) BM-rendelet 11. (4) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy a 2012. január 1. előtt érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványok a következő megváltozott foglalkozási ágak, munkakörök szerinti tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványoknak felelnek meg: a) a propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők, továbbá azon propán-bután gáz üzemű targoncák kezelői, akik a targonca üzemanyagpalackjának (-tartályának) cseréjét is végzik foglalkozási ág az 1. melléklet 3. pont szerinti foglalko zási ágnak. Ez a rendelkezés mindössze a régi és az új szabályozás közötti átmenetet teremti meg. Azaz kimondja, hogy az éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők munkakörhöz elfogadható a korábbi, vagyis 2012. január 1 előtt megszerzett (a propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők, továbbá azon propán-bután gáz üzemű targoncák kezelői, akik a targonca üzemanyagpalackjának (-tartályának) cseréjét is végzik foglalkozási ág szerinti) szakvizsga bizonyítvány is. Tűzvédelmi szabályzat átdolgozása az új OTSZ alapján Egy bevásárlóközpont III. emeleti szintjén működő ruházati üzlet (eladótér, raktár, szociális rész) tűzvédelmi szabályzatát az újonnan hatályba lépő OTSZ alapján át kell dolgozni. Milyen szempontokat kell figyelembe venni ennek elkészítésében? Válasz: A tűzvédelmi szabályzat átdolgozását az alábbi szempontok szerint javasoljuk megvalósítani: 1. Mielőtt belekezdene, győződjön meg róla, hogy jogszabály kötelezően előírja-e tűzvédelmi szabályzat készítésének kötelezettségét az Önök ruházati üzlete esetében? A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 19. (1) bekezdés szerint tűzvédelmi szabályzatot kell készíteni: ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy 11
ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, a magas kockázati osztályba tartozó ipari alaprendeltetésű kockázati egységben, a magas kockázati osztályba tartozó tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben és kereskedelmi szálláshelyeken. 2. Amennyiben jogszabály előírja tűzvédelmi szabályzat készítését, akkor érdemes tájékozódni, hogy időközben nem jelent-e meg olyan jogszabály, amely alapvetően befolyásolja a tűzvédelmi szabályzat készítését. A válasz megírásának pillanatában még csak tervezetként szerepel a 10/2008. (X. 30.) ÖM-rendeletet felváltó, a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló belügyminiszteri rendelet (itt letölthető). A tervezet alapján ugyanis a gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni abban az esetben például, ha a gazdálkodó szervezet tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárol, és az épületen belüli tárolásra szolgáló, összesített alapterület meghaladja az 1000 m 2 -t, de legfeljebb 10 000 m 2, és felső szintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt, ha a 10000 m2-t meghaladja. A tervezet értelmében tűzvédelmi szabályzatot legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készíthet, módosíthat. Azokban az esetekben, ahol jogszabály felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, tűzvédelmi szabályzat készítésére, módosítására felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult. 3. Akár megjelent a 10/2008. (X. 30.) ÖM-rendeletet felváltó új rendelet, akár nem, mindenképp egyeztetni kell a bevásárlóközpont üzemeltetőjével, tűzvédelmi felelősével, és tisztázni, hogy kinek milyen feladatai vannak a ruházati üzlet tűzvédelmi szabályzatának aktualizálásában. Mindenképp célszerű a ruházati üzlet tűzvédelmi szabályzatának átdolgozásával a bevásárlóközpont tűzvédelmi szabályzatának átdolgozását megvárni és annak figyelembevételével átvezetni a módosításokat. 4. Fentiek ismeretében javasoljuk az új OTSZ [54/2014. (XII. 5.) BM-rendelet] és a kapcsolódó jogszabályok figyelembevételével a tűzvédelmi rendelkezések átdolgozását a tűzvédelmi szabályzatban és az üzlet területén az új használati szabályok betartását. Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Tűzvédelem VII. évfolyam, harmadik szám, 2015. március Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Vezető szerkesztő: Petren Ágnes Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.forum-media.hu Tördelés: M. C. Direct Kft. 12