Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány Az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2011-től hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő (ekvivalens) pénzügyi vállalkozásként működik. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - engedélyezési eljárást követően - 2010. december 13-án kelt, EN/I- 1599/2010. számú határozatában állapította meg az Alapítványról, mint pénzügyi vállalkozásról, hogy működése megfelel a hitelintézetekre vonatkozó feltételeknek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Alapítvány működése, kockázatkezelése, szervezeti felépítése megegyezik a bankokéval, így a pénzügyi intézményi partnerek kockázatkezelési, fedezetértékelési rendszerében kedvezőbb megítélés alá esik a szervezet által nyújtott fedezet, azaz a készfizető kezesség. A vállalkozásokkal való kapcsolatot az ekvivalens státusz nem érinti, továbbra is változatlan formában kérhető a hitelintézeteknél a készfizető kezesség. hatályos Üzletszabályzata Az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány Kuratóriuma 2010. december 09-i ülésén jóváhagyta a szervezet új, több helyen módosult Üzletszabályzatát. Az Üzletszabályzat rendelkezéseit a 2011. január 17-től, papír alapon beérkezett kezességi kérelmekre alkalmazzuk. A 2011. január 17-től hatályos Üzletszabályzat és annak elválaszthatatlan mellékletét képező Hirdetmény és Útmutató letölthető az Alapítvány honlapjáról vagy az IBaHir rendszerből. (www.avhga.hu, www.ibahir.hu). A módosított Igénylőlapok valamint az Általános Szerződési Feltételek és a Vállalkozás Nyilatkozata c. dokumentumok ugyanezen oldalakon 2011. január 12-től elérhetők elektronikus formában. Az Európai Bizottság a pénzügyi és gazdasági válságra tekintettel 2008 végétől átmeneti támogatási kategóriák alkalmazását tette lehetővé az uniós tagállamok számára. Az erre vonatkozó bizottsági közleményben található lehetőségek közül az Alapítvány - 2009. július 1. óta alkalmazza az úgynevezett 500 000 eurós támogatást, valamint - a kezességvállalás formájában nyújtott átmeneti támogatást, - 2010. március 1. óta pedig az elsődleges mezőgazdasági termelők számára nyújtható úgynevezett 15 000 eurós támogatást. A Bizottság a fenti átmeneti támogatások nyújtását 2010. december 31-ig tette lehetővé. A tagállamokkal történt egyeztetést követően a Bizottság felülvizsgálta eredeti közleményét, s 2010. december 1-jén új közleményt tett közzé. Ennek alapján az Alapítvány által alkalmazott támogatási kategóriák esetében az alábbiak változások következtek be: 1
- Az úgynevezett 500 000 eurós támogatás 2011. január 1-jétől nem alkalmazható. - A kezességvállalás formájában nyújtott támogatás alkalmazására 2011. december 31- ig lesz lehetőség, bár nem teljesen ugyanazokkal a feltételekkel, mint eddig. Az új közlemény alapján a korábbi 25 százalékhoz képest már csak 15 százalékkal lehet csökkenteni a kezességvállalásért fizetendő piaci díj mértékét és a korábbi rendelkezéstől eltérően a nehéz helyzetben lévő vállalkozások nem kaphatnak ilyen támogatást. A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a magyar fél megújított uniós bejelentését az Európai Bizottság jóváhagyja, és a vonatkozó hazai rendeletek módosítása megtörténjen. - Az agrár-vállalkozások számára nyújtható úgynevezett 15 000 eurós támogatási kategória legkésőbb 2011. december 31-ig alkalmazható, ha az igénylő legkésőbb 2011. március 31-ig benyújtja arra vonatkozó kérelmét. A támogatás alkalmazására ebben az esetben is az uniós bejelentés jóváhagyását és a vonatkozó hazai rendelet módosítását követően lesz lehetőség. Új Széchenyi Terv Terv egyeztetése A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) társadalmi egyeztetésre bocsátotta az európai uniós támogatások felhasználását megalapozó, 2011 13- ra vonatkozó akcióterveket. Az ezekkel kapcsolatos véleményeket, javaslatokat az NFÜ 2010. december 15-ig várta a honlapján kialakított partnerségi fórumban. A társadalmi egyeztetés lebonyolítása során figyelembe vették az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) nyár óta tartó társadalmi konzultációjának tapasztalatait. Az akciótervek végleges, a kormány elé kerülő változatának elkészítéséhez az NFÜ most is számított a szakmai, az érdek-képviseleti és a társadalmi szervezetek, a gazdasági és az önkormányzati szféra képviselőinek javaslataira, észrevételeire. A közzétett akciótervek alapján fokozatosan körvonalazódnak a 2011. január 15-én meghirdetni tervezett ÚSZT főbb jellemzői. Az akciótervekből kiviláglik, hogy a kiírók szélesebb pályázói kört céloznak meg, mint eddig. Bővül a célcsoportok köre, több a támogatható tevékenység, előtérbe kerülnek a kkv-szektor szempontjai, nagy hangsúlyt kap a gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás növelése. A dokumentumok alapján az NFÜ az év első hónapjaiban várhatóan 50 feletti pályázati kiírást tesz majd közzé, amelyek száma 2011 során elérheti a százas nagyságrendet. Az ÚSZT egyik legjelentősebb Vállalkozásfejlesztés Üzleti környezet 2
fejlesztése fejezetéhez kapcsolódva az alábbiakat érdemes kiemelni: A tervek szerint a K+F és innováció prioritáshoz tartozó GOP-1.3.1/D Innovatív kkv-k támogatása konstrukcióban - a korábbi viszonylag bonyolult innovációs pályázatoktól eltérően - a kisebb beruházásokhoz automatikus eljárásrend keretében 1-15 millió forintos támogatáshoz lehet majd hozzájutni, 75 százalékos támogatási intenzitás mellett. Fontos szerepe lehet az ugyancsak automatikus elbírálású GOP-2.1.1/M jelű pályázati konstrukciónak, amely kedvezményes kamatozású mikrohitellel kombinálva 1-4 millió forintos támogatást nyújt a mikrovállalkozások számára. Komplex technológiafejlesztés és foglalkoztatás címet viseli a GOP-2.1.3. jelű pályázat, amely 100 millió és egy milliárd forint közötti támogatást biztosít a nagyobb beruházások számára. Elsősorban a foglalkoztatás bővítését célozza az 50 százalékos támogatási hányadot és 25 millió forinttól egymilliárd forintig terjedő támogatást kínáló Versenyképességi program című, GOP-3.3.2. jelű pályázati konstrukció. Ilyen típusú pályázati kiírás korábban nem volt. Ugyancsak a munkahelyteremtést fogják segíteni az újonnan kialakított GOP-2.2.4. KKV munkahelyteremtés, GOP-3.1.2. Körzethálózati fejlesztések és GOP-3.5.1. Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban pályázati konstrukciók. Agrárpolitika, agrártámogatás A kormány vidékfejlesztési és mezőgazdasági koncepciójának középpontjában elsősorban a minőségi terményeket előállító kis és közepes családi gazdaságok, s nem a tömegtermelés, a monokultúrás, iparszerű rendszerek állnak jelentette ki 2010. december közepén dr. Ángyán József a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének évértékelő elnökségi és választmányi ülésén. A kormány olyan mezőgazdaságot szeretne, amely fenntartja a környezetet, s minél több embernek biztosít megélhetést a vidéki térségekben. Több olyan intézkedésre is sor került már, amelyek jelzik az agrár és vidékpolitika tervezett változásának irányát. Így például lehetővé vált, hogy a gazdák helyben értékesítsék saját termékeiket. A közbeszerzési törvény módosításával a közintézmények a közétkeztetéshez helyben előállított alapanyagokat vásárolhatnak. Az illetéktörvény módosítása pedig eltörölte a fizetési kötelezettséget arra az esetre, ha a gazda gyermekének adja át a birtokot. 2011-ben 28 százalékkal növekszik az agrártámogatások összege: 130 milliárd forinttal több uniós, illetve nemzeti forráshoz juthatnak majd hozzá a gazdák. Az Új Széchenyi Terv keretében támogatni fogják a kisléptékű, helyi élelmiszerelőállítást és értékesítést, például kis tejfeldolgozók 3
és pékségek létrehozását. Megkezdődött a demográfiai földprogram tervezése is: az elképzelések szerint a vidéken letelepedő és gazdálkodó fiatal házasok 25 vagy 50 évre kedvezményes, örökölhető földbérletet kaphatnak, amennyiben két, vagy három gyermek felnevelésére vállalkoznak. támogatás előlegének kifizetése Lezárult a területalapú támogatás (SAPS) előlegének kifizetése, amelyet ebben az évben minden korábbinál előbb, október közepétől kezdett el folyósítani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). A szükséges helyszíni és adminisztratív ellenőrzések után 171 ezer gazdálkodó, a kérelmezők 95 százaléka kapta meg az előleget, összesen 107,5 milliárd forintos értékben. Abban az esetben, ha az ügyfélnek köztartozása volt, nem a támogatási végzésen feltüntetett hanem a köztartozással mérsékelt - összeget fizette ki a Hivatal. Mintegy 7400 termelőnél a támogatás túligénylése akadályozta meg az előleg folyósítását. Nekik adategyeztetésre felszólító végzést küldött a Hivatal. Az uniós eljárásoknak megfelelően az MVH 2011. júliusáig fizeti majd ki a SAPS támogatások teljes összegét a gazdálkodóknak. előfinanszírozásának szabályozása A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 2010. december közepén közzé tett közleménye aktualizálta az agrártámogatások előfinanszírozásához kapcsolódó eljárás menetét, illetve tisztázta az ügyfél és a pénzügyi intézmények közötti finanszírozási kapcsolat bejelentési szabályait. Az MVH által nyújtott agrártámogatások esetében a gazdáknak lehetősége van arra, hogy a támogatás várhatóan megítélt összegét a bankok előfinanszírozzák. A gazdálkodó a támogatás meghitelezésére finanszírozási kapcsolatot kezdeményezhet egy általa kiválasztott hitelintézettel. A kölcsönszerződés megkötéséhez igazolni kell, hogy a gazdálkodó támogatási kérelmet nyújtott be az MVH-hoz. A bankok mérlegelésük szerinti hányadban előfinanszírozhatják a várt támogatás összegét. A Hivatal szóban forgó közleménye felhívja a figyelmet, hogy a támogatott projektek finanszírozásához egy gazdálkodó csak egy bankszámlaszámot kapcsolhat, amely az MVH ügyfél-nyilvántartásában is szerepel. Támogatás kifizetés kizárólag erre a bankszámlaszámra történhet. A hitelező bank számára is biztonságot nyújt, hogy a gazdálkodó csak a hitelintézet hozzájárulásával változtathatja meg ezt az MVHhoz bejelentett számlaszámot. Az ügyfélnyilvántartási rendszerbe bejelentett fizetési számlaszám módosítását az MVH abban az esetben fogadja el, ha a hitelintézet, illetve egyéb pénzügyi intézmény (például faktorcég) hozzájárult a módosításhoz, és a bankszámla megváltoztatására vonatkozó megállapodást az ügyfél és az adott pénzügyi intézmény bejelentette a Hivatalnak. 4
Európai Unió Az Európai Bizottság jóváhagyta a 2011 májusában lejáró magyar földvásárlási moratórium meghosszabbítását. Az Európai Unióhoz 2010 derekén eljuttatott magyar kérelem arra irányult, hogy az ország uniós csatlakozását követő hétéves átmeneti időszakot meghosszabbítva, további három évig korlátozható legyen a külföldiek magyarországi termőföld-vásárlása. Hazánk az új uniós tagállamok közül elsőként kezdeményezte a földvásárlási moratórium meghosszabbítását, amelyet a Bizottság belső piacért felelős főigazgatósága vizsgált meg és bírált el a tőke szabad áramlásának szempontjait figyelembe véve. Később más újonnan csatlakozott tagországok is hasonló kérést fogalmaztak meg a Bizottság felé. A külföldiek földvásárlása hét+három éves korlátozásának lehetősége benne szerepelt a magyar uniós csatlakozási szerződésben. Így a mostani magyar felvetés lényegében egy opció érvényesítését jelenti. A magyar fél számára kedvező brüsszeli döntést az is segítette, hogy a nyugat-európai agrárvállalkozások és befektetők részéről nem érzékelhető erős nyomás a hosszabbítás elvetése érdekében. A magyar kormány egyik prioritása a termőföldügy hazai gazdálkodók érdekei szerinti kezelése. A moratórium meghosszabbítását megalapozó magyar érvelés egyik fő eleme az volt, hogy az itthoni földárak jelentős emelkedése dacára a nyugat-európai termőföldek ára még mindig többszöröse a magyarnak. Vagyis továbbra is fennáll a veszélye, hogy hazai földeket külföldiek olcsón felvásárolják. Az is fontos felvetés volt, hogy a magyar gazdák támogatási szintje még mindig nem éri el a régi tagállamokét, így a termőföldpiac megnyitása esetén nem lennének egyenlő versenyhelyzetben a fejlett országok gazdálkodóival szemben. A Közös Agrárpolitika 2013 utáni irányainak kijelölése, erős vidékfejlesztési pillér kialakítása, kiegyensúlyozottabb területfejlesztés, és a mostaninál igazságosabb támogatási kifizetések ezek a 2011 első félévi magyar elnökség mezőgazdasági prioritásai. dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kifejtette, Magyarország soros elnökként igyekszik semleges maradni a legtöbb kérdésben, a fő cél a kompromisszumkeresés lesz. Az utolsó 2010. évi uniós agrárminiszteri tanácsülésen a korábbiakhoz képest jóval közelebb került egymáshoz a tagállamok álláspontja a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjéről. Ezért elképzelhetőnek látszik, hogy a 2011. márciusi agrárminiszteri ülésen már tézisek kerülnek megfogalmazásra, a KAP 2013 utáni főbb irányairól. Magyarország a teljes uniós költségvetés 40 százalékát kitevő KAP kétpilléres (mezőgazdasági és vidékfejlesztési) rendszerében az erős második (vidékfejlesztési) pillérben érdekelt. A magyar álláspont szerint fent kell tartani a közvetlen kifizetések rendszerét, de igazságosabbá, és a mostaninál jóval egyszerűbbé 5
kell tenni azokat. A természeti erőforrások hatékonyabb felhasználása, illetve a kiegyensúlyozott területi fejlesztés ugyancsak a magyar fél prioritásai közé tartoznak. Soros elnökként Magyarország arra fog törekedni, hogy kompromisszum jöjjön létre a legtöbb kérdésben. Ez esetenként azt is jelenti, hazánk sokkal óvatosabban, vagy egyáltalán nem is foglal állást bizonyos témákban. Ezt jelzi, hogy az uniós elnökséghez közeledve Magyarország nem vett részt 12 tagország kezdeményezésében, amely az igazságosabb mezőgazdasági támogatási rendszer kialakítását célozza, noha ezzel a magyar álláspont is megegyezik. További információkért látogassa meg weboldalunkat, vagy keressen meg bennünket a lenti elérhetőségek bármelyikén. Kezesség Zöld szám: 80 203 760; Fax: 36 1 474 5075 E-mail: office@avhga.hu Tanácsadás Kék szám: 40 200 770; Fax: 36 1 373 9455 E-mail: tanacsadas@avhakft.hu www.avhga.hu 6