Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2013. (III.28.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni támogatásokról Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. (1) bekezdésében, a 37/A. (3) bekezdésében, a 45. (1)-(2) bekezdésében, a 46. (1) bekezdésében, 48. (4) bekezdésében és az 50. (3) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. (1) bekezdés b) pontjában és a 131. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Általános rendelkezések 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed a vecsési lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Sztv.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (továbbiakban: Gyvt.) meghatározott személyekre. (2) A hajléktalan személyek támogatásának megállapítása során az Sztv. rendelkezései szerint kell eljárni. 2. (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet és erre vonatkozó nyilatkozatot a Vecsési Polgármesteri Hivatalhoz (továbbiakban: Hivatal) a jogszabályokban meghatározott és a Hivatal által biztosított nyomtatványon kell benyújtani. (2) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia. (3) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza: a) az ellátást igénylő személynek az Sztv. 18. -ban szereplő adatait; b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat; c) jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete. 1
3. (1) Ha a kérelmező szociális körülményei hivatalosan nem ismertek, a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához környezettanulmányt kell végezni. (2) A szociális ellátásban részesülők életkörülményeit évente felül kell vizsgálni. A jogellenesen vagy rosszhiszeműen igénybe vett ellátást vissza kell téríteni, kivéve, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén annak megszűntétől számítva egy év már eltelt. (3) A Hivatal a pénzbeli ellátások kifizetését az Önkormányzat Szociális Bizottsága (a továbbiakban: Szociális Bizottság) határozatának meghozatalától számított 10 munkanapon belül teljesíti. II. Pénzbeli szociális ellátások Foglalkoztatást helyettesítő támogatás 4. (1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy köteles lakókörnyezete rendezettségét biztosítani. (2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét megszegi, ha: a) az ingatlanra és a járdára vonatkozó hó- és jégmentesítési kötelezettségét elmulasztja, vagy b) a lakóház környezetében hulladékot halmoz fel, vagy c) a lakóház udvara, kertje gazos, parlagfűvel vagy más allergén növénnyel fertőzött vagy d) egészségügyi kártevők elszaporodásának meggátolását elmulasztja. Rendszeres szociális segély 5. (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal köteles együttműködni, ezen belül köteles a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél, nyilvántartásba vétel céljából (kivéve az egészségkárosodott jogcímen jogosultak); 2
b) együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében; c) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a beilleszkedést segítő programban való részvételről szóló írásos megállapodást megkötni; d) folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként - legalább 3 havonta - az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni. (2) A Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében: a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi, b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól, c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt, d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot. f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, g) az e) pont szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, h) az (1) bekezdésben előírt határidők be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására. A rendszeres szociális segélyre jogosult személy az írásbeli felszólítást követő 5 napon belül a háziorvos vagy szakorvos által kiállított igazolás benyújtásával igazolhatja a mulasztásának okát. i) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e, j) elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket, k) az igazolási kérelem elutasítását követő 8 napon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt. 3
6. (1) A beilleszkedést segítő programok típusai: a) egyéni tanácsadások, így aa) életvezetési, ab) munkavállalási, ac) mentálhigiénés, ad) pszichológiai, b) önsegítő, probléma feltáró csoportfoglalkozások; c) álláskereső klubfoglalkozások; d) csoportos készségfejlesztő tréningek. (2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül: a) aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő elmulasztása; b) megjelenési kötelezettség elmulasztása; c) képzésen való részvétel elmulasztása; d) előírt programban való részvétel elmulasztása. Átmeneti segély 7. (1) A Szociális Bizottság a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy részére átmeneti segélyt nyújt, így különösen: a) gyógyszertámogatásra, b) élelmiszer vásárlására, c) betegség esetén jelentkező többletköltségekre, d) ruházat pótlására, e) lakhatással összefüggő költségekhez, f) rendszeres pénzellátás folyósítását megelőző ellátatlan időszakra. (2) Átmeneti segély adható annak a személynek, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében 200%-át. (3) Különös méltánylást érdemlő esetekben, így: a) munkahely elvesztése, b) elemi kár, c) súlyos betegség, haláleset esetén a Szociális Bizottság a 7. (2) bekezdésében foglaltaktól eltérhet. 4
(1) Az átmeneti segély összegéről a Szociális Bizottság esetenként dönt. 8. (2) Az egy alkalommal folyósított átmeneti segély mértéke nem lehet kevesebb 2.000,- Ft-nál és éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400%-át. (3) Nem részesülhet átmeneti segélyben a kérelmező, ha: a) a környezettanulmány során megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemigazolások, nyilatkozatok adatai nem valósak, illetőleg életvitelét tekintve anyagi veszélyeztetettsége nem vélelmezhető, b) rendszeres szociális támogatásban részesül, kivéve azt az esetet, amikor önhibáján kívül létfenntartását veszélyeztető rendkívüli helyzetbe kerül, c) méltányossági jogcímen közgyógyellátásban részesül, kivéve azt az esetet, amikor önhibáján kívül létfenntartását veszélyeztető rendkívüli helyzetbe kerül. 9. (1) Amennyiben az átmeneti segély iránti kérelem rendkívüli gyógyszersegély megállapítására irányul, a kérelmet a polgármester haladéktalanul elbírálja. (2) A kérelemhez a háziorvos javaslatát, valamint a gyógyszertárnak a kiváltásra kerülő gyógyszer árát tartalmazó igazolását kell csatolni. (3) A gyógyszersegély mértéke alkalmanként a gyógyszer árának összegét, de legfeljebb 15 ezer forintot nem haladhatja meg. A gyógyszersegély mértéke az évi 30 ezer forintot nem haladhatja meg. Temetési segély 10. (1) Temetési segély állapítható meg annak, aki az Sztv. 46. (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, és akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át. (2) A temetési segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 15%- a, de elérheti a ténylegesen kifizetett költségek összegét, amennyiben a költségviselés a kérelmezőnek vagy családjának létfenntartását veszélyezteti. (3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét - a kegyeleti szolgáltató által megadott adatok alapján - a Szociális Bizottság évente állapítja meg. 5
(4) Nem állapítható meg temetési segély annak a személynek, aki a kérelmet a temetést követő 90 napon túl nyújtotta be, vagy akinek a vagyoni helyzetét tekintve létfenntartásának veszélyeztetettsége nem áll fenn. III. Természetben nyújtott szociális ellátások 11. (1) A Szociális Bizottság döntése alapján az átmeneti segély természetben is nyújtható, ha az a veszélyeztetést elhárítja és a pénzbeli segélyezés a kérelmező körülményeinek ismeretében nem célravezető. (2) Természetbeni szociális ellátás keretében nyújtott támogatás kiterjedhet: a) a közüzemi díjak megtérítésére, b) a szociális intézmények térítési díjának kifizetésére, c) a tüzelő segélyre vagy d) élelmiszer csomag és élelmiszer utalvány juttatására. Köztemetés 12. A köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesíti a Szociális Bizottság azt az eltemettetésre köteles személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 100%-át, egyedül élő személy esetében a 150%-át. Közgyógyellátás 13. Méltányossági alapon egészségi állapota megőrzéséhez vagy helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében - közgyógyellátásra való jogosultságban részesülhet az a szociálisan rászorult személy, akinek a) családjában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetében 300%-át és b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 20%-át meghaladja. 6
IV. A gyermekek védelmét biztosító pénzbeli és természetbeni ellátások Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 14. (1) A Szociális Bizottság rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapíthat meg az alábbi esetekben: a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át vagy b) aki egyedülálló szülőként neveli gyermekét és az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, amennyiben a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került vagy c) ha a család 3 vagy több gyermeket nevel és az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, amennyiben a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került vagy c) ha a család tartósan beteg illetve fogyatékos gyermeket nevel és az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, amennyiben a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Különös méltánylást érdemlő esetekben, így: a) munkahely elvesztése, b) elemi kár, c) súlyos betegség, haláleset esetén a Szociális Bizottság a 14. (1) bekezdésében foglaltaktól eltérhet. (3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás éves szinten nem haladhatja meg a) gyermekenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, illetve b) családonként a 400%-át. (4) Nem részesülhet rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban a kérelmező, ha a) a környezettanulmány során megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemigazolások, nyilatkozatok adatai nem valósak, illetőleg életvitelét tekintve anyagi veszélyeztetettsége nem vélelmezhető, b) rendszeres szociális támogatásban részesül, kivéve azt az esetet, amikor önhibáján kívül létfenntartását veszélyeztető rendkívüli helyzetbe kerül, c) méltányossági jogcímen közgyógyellátásban részesül, kivéve azt az esetet, amikor önhibáján kívül létfenntartását veszélyeztető rendkívüli helyzetbe kerül, d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, kivéve azt az esetet, amikor önhibáján kívül létfenntartását veszélyeztető rendkívüli helyzetbe kerül. 7
15. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában (élelmiszercsomag, élelmiszer utalvány, tankönyv- és tanszerellátás, térítési díj átvállalása) is nyújtható, ha az a veszélyeztetést elhárítja és a pénzbeli segélyezés a kérelmező körülményeinek ismeretében nem célravezető. V. Záró rendelkezések 16. (1) E rendelet 2013. április 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 20/2003. (XI. 25.) rendelete és a módosítására kiadott 12/2004. (IV. 21.) rendelete, a 35/2004. (XII. 21.) rendelete, a 9/2005. (III. 22.) rendelete, a 19/2005. (VII. 28.) rendelete, a 3/2006. (II. 14.) rendelete, a 15/2006. (VI. 27.) rendelete, a 22/2006. (XI. 02.) rendelete, a 4/2007. (III. 22.) rendelete, a 12/2007. (IV. 24.) rendelete, a 15/2008. (VII. 22.) rendelete, a 5/2009. (II. 13.) rendelete, a 10/2009. (III. 25.) rendelete, a 2/2010. (I. 29.) rendelete, a 13/2010. (III. 26.) rendelete, a 20/2010. (IX. 17.) rendelete, a 28/2010. (XII. 16.) rendelete, a 8/2011. (III. 25.) rendelete, a 15/2011. (IV. 21.) rendelete, a 20/2011. (V. 26.) rendelete, a 27/2011. (X. 27.) rendelete, a 1/2012. (I. 20.) rendelete, a 11/2012. (III. 30.) rendelete, a 23/2012. (VII. 26.) rendelete, valamint a 5/2013. (III. 01.) rendelete. (3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 11/1998. (VI. 10.) Ök. rendelete és a módosítására kiadott 5/1999. (II. 03.) rendelete, a 5/2002. (III. 14.) Ök. rendelete, a 18/2004. (V. 18.) rendelete, a 9/2005. (III. 14.) rendelete, a 4/2006. (II. 14.) rendelete, a 13/2007. (IV. 24.) rendelete, a 22/2008. (X. 22.) rendelete, a 10/2009. (III. 25.) rendelete, a 3/2010. (I. 29.) rendelete, a 19/2011. (V. 26.) rendelete, a 12/2012. (III. 30.) rendelete, és a 30/2012. (X. 27.) rendelete. Vecsés, 2013. március 18. Szlahó Csaba polgármester Mohainé Jakab Anikó jegyző A rendelet kihirdetve: 2013. március 28.: Mohainé Jakab Anikó jegyző 8