44. sz. Egyezmény az önhibájukon kívül munkanélkülivé vált személyek járadékáról, illetve segélyéről



Hasonló dokumentumok
101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban

99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról

55. sz. Egyezmény. a hajótulajdonost a tengerész betegsége, sebesülése vagy halála esetén terhelő felelősségről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

182. sz. Egyezmény. a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

2000. évi LXVI. törvény

Magyar joganyagok évi LXVI. törvény - a fizetett éves szabadságról szóló, a Ne 2. oldal 3. A jelen Egyezményt ratifikáló minden tagállam kötel

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

175. sz. Egyezmény. a részmunkaidős foglalkoztatásról

171. sz. Egyezmény. az éjjeli munkáról

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

52. sz. Egyezmény. az éves fizetett szabadságról

97. sz. Egyezmény. 2. cikk. 1. Minden egyes tagállam, amelyre vonatkozóan a jelen Egyezmény hatályos, vállalja,

2000. évi LXIX. törvény

96. sz. Egyezmény. a díjat felszámoló munkaerő-közvetítő ügynökségekről (módosítva)

38. sz. Egyezmény. a mezőgazdasági vállalkozásokban foglalkoztatottak kötelező rokkantsági

2. Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

153. sz. Egyezmény. a munka- és pihenőidőről a közúti szállításban

40. sz. Egyezmény. a mezőgazdasági üzemekben foglalkoztatott személyek özvegyi és árvasági

Magyar joganyagok évi 13. törvényerejű rendelet - a fizetett tanulmányi szaba 2. oldal 1. Cikk A jelen egyezmény szempontjából a fizetett tanu

147. sz. Egyezmény. a kereskedelmi hajókra vonatkozó minimális előírásokról

183. sz. Egyezmény. az anyaság védelméről (módosított)

148. sz. Egyezmény. a munkavállalóknak a munkahelyi levegőszennyeződés, a zaj és rezgés által okozott foglalkozási veszélyek elleni védelméről

125. sz. Egyezmény. a tengeri halászok szakképzettségét tanúsító bizonyítványáról

103. sz. Egyezmény. az anyaság védelméről (módosított)

165. sz. Egyezmény. a tengerészek szociális biztonságáról (módosított)

63. sz. Egyezmény. szerepelt, és Miután úgy döntött, hogy ezeket a javaslatokat egy nemzetközi Egyezmény

178. sz. Egyezmény. a tengerészek munka- és életkörülményeinek ellenőrzéséről

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén,

118. sz. Egyezmény a belföldiek és külhonosok egyenlő elbírálásáról a társadalombiztosítás területén

33. sz. Egyezmény. a gyermekek foglalkoztatásának alsó korhatáráról a nem ipari foglalkozásokban

128. sz. Egyezmény. a rokkantsági, öregségi és hátramaradt családtagok járadékáról

3. A jogszerző idő (a legkisebb biztosítási viszony) vagy a különleges szolgáltatások

60. sz. Egyezmény. a foglalkoztatás alsó korhatáráról a nem ipari foglalkozásokban (módosítva)

59. sz. Egyezmény. a foglalkoztatás alsó korhatáráról az iparban (módosított)

50. sz. Egyezmény. napirendjének első pontjaként szerepelt, és Miután úgy döntött, hogy ezeket a javaslatokat egy nemzetközi Egyezmény

81. sz. Egyezmény. az iparban és a kereskedelemben történő munkaügyi ellenőrzésről

146. sz. Ajánlás I. NEMZETI POLITIKA

62. számú Egyezmény. az érvényes biztonsági előírásokról az építőiparban

EU-s munkavállalók jogai

176. sz. Ajánlás. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliség elleni védelemről

170. sz. Egyezmény. a vegyi anyagok munkában történő használatánál fennálló biztonságról

119. sz. Egyezmény. a gépek védőburkolatáról

180. sz. Egyezmény. a tengerészek munkaidejéről és a személyzet létszámáról a hajók fedélzetén

67. sz. Egyezmény. intézményekbe;

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

168. sz. Egyezmény. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliség elleni védelemről

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA III. törvény 32/B valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendel

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

25. sz. Egyezmény. a mezőgazdasági dolgozók betegbiztosításáról

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 142. szám

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B

Széll Zoltánné előadása

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015. (II. 18.) rendelete

102. sz. Egyezmény. a társadalombiztosítás minimális normáiról

Magyar joganyagok évi LIX. törvény - az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és 2. oldal (7) Az igényérvényesítés időpontjától függetlenül öreg

164. sz Egyezmény. a tengerészek egészségvédelméről és orvosi ellátásáról

Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.29.) önkormányzati rendelete. a szociális tüzelőanyag juttatásról

Magyarország.hu - Rendszeres szociális segély

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 1/2004. ( II. 16. ) ÖR. számú RENDELETE

Települési támogatások

15/2014. (XI.17.) önkormányzati rendelete. a szociális célú tüzifa juttatásról /Egységes szerkezetben/

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

11. Szociális igazgatás

167. sz. Ajánlás a társadalombiztosítási jogok fenntartása érdekében létrehozott nemzetközi rendszerről

Egységes szerkezetben. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya

Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek)

178. sz. Ajánlás. az éjjeli munkáról

TÁJÉKOZTATÓ. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól

109. sz. Egyezmény. a bérekről, a munkaidőről és a személyzet létszámáról a hajók fedélzeten (módosított)

A biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok:

Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X.7.) számú önkormányzati rendelet a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

a Képviselő-testület október 29-i ülésére

Az előzőekben fel nem sorolt tagállamok által az Európai Bizottságnak korábban megküldött információk (az államokat ABC sorrendben tüntetjük fel)

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Az így folyósításra kerülő összeg nem lehet kevesebb a tárgyév november havi nyugellátás összegének az a)-d) pontja szerinti mértékénél. (5) A külön j

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015. (II. 18.) rendelete

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

41/2004. (III. 12.) Korm. rendelet. az olimpiai járadékról

116. sz. Ajánlás. a munkaidő csökkentéséről. A munkaidő progresszív csökkentésére vonatkozó gyakorlati intézkedések jelzése

P Á L Y Á Z A T I K É R E L E M a Bercsényi út 14. sz. alatt lévő garzonházi lakások bérleti jogának megszerzéséhez

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2017. (X.27.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2010. (VII. 16.) önkormányzati rendelete

83. sz. Ajánlás. a munkaerőpiaci szolgáltatás szervezetéről

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete

T/12490/27. számú EGYSÉGES JAVASLAT. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvényjavaslat zárószavazásához

Frissítve: szeptember 2. 15:09 MKOGY Hatály: közlönyállapot (2000.VI.17.) Magyar joganyagok évi LXXVII. törvény - a tengerészek egészség

1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf)

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015. (II. 18.) rendelete

MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az az aktív korú személy,

Átírás:

44. sz. Egyezmény az önhibájukon kívül munkanélkülivé vált személyek járadékáról, illetve segélyéről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 1934. június 4-én tizennyolcadik ülésszakára ült össze, Miután úgy határozott, hogy különböző javaslatokat fogad el a munkanélküli biztosításról és a segítség egyes módozatairól - amely kérdés az ülésszak napirendjének második pontjaként szerepelt, és Miután úgy döntött, hogy ezeket a javaslatokat egy nemzetközi Egyezmény formájában adja közre, a mai napon, 1934. június 23-án elfogadja az alábbi Egyezményt, mely A munkanélküli ellátásokról szóló 1934. évi Egyezmény néven idézhető, és amely a Nemzetközi Munkaügyi szervezet Alapokmányának rendelkezései szerint a Nemzetközi Munkaügyi szervezet tagállamai által ratifikálandó: 1. cikk 1. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden tagállama, mely ratifikálja a jelen Egyezményt, vállalja, hogy működtet egy programot, mely az önhibájukon kívül munkanélküli személyeknek, illetve azoknak, akikre a jelen Egyezmény vonatkozik- (a) járadékot nyújt, ami alatt olyan összegek folyósítása értendő, melyek a kedvezményezett foglalkoztatása kapcsán fizetett járulékokhoz kötődnek, akár kötelező, akár önkéntes program keretében; vagy (b) segélyt nyújt, ami alatt olyan ellátás értendő, mely sem nem járadék, sem nem a szegénység enyhítését célzó rendszerek által fizetett juttatás, azonban lehet olyan támogatási célú munkáért járó javadalmazás, melynek megszervezése a 9. cikk szerint történik; vagy (c) járadékot és segélyt együttesen nyújt. 2. Attól függően, hogy ezen program minden, a jelen Egyezmény hatálya alatt álló személynek biztosítja-e az 1. bekezdésben előírt járadékot vagy segélyt, az adott program lehet (a) kötelező biztosítási program; (b) önkéntes biztosítási program; (c) kötelező és önkéntes biztosítási programok kombinációja; vagy (d) a fenti lehetőséget bármelyike egy kiegészítő támogatási programmal ötvözve. 3. A nemzeti törvények és rendelkezések határozzák meg azon feltételeket, melyek mellett a megfelelő alkalom felmerülése esetén munkanélküli személyek a járadékfizető rendszerből a segélyrendszerbe átléphetnek.

2. cikk 1. A jelen Egyezmény minden, szokványosan bérért vagy fizetésért foglalkoztatott személyre vonatkozik. 2. Bármely tagállam saját nemzeti törvényei és rendelkezései szerint általa jónak látott kivételeket állapíthat meg az alábbiak vonatkozásában: (a) házi kisegítőként foglalkoztatott személyek; (b) háztartási alkalmazottak; (c) azon munkavállalók, akiket a kormány tartósan foglalkoztat, illetve helyi önkormányzat, vagy egy közművállalat dolgozói; (d) nem fizikai munkavállalók, akik fizetését az illetékes hatóság elég magasnak tartja ahhoz, hogy maguk biztosítsák védettségüket a munkanélküliség kockázata ellen; (e) szezonális munkavállalók, ha az idény általában hat hónapnál rövidebb, és az év hátralevő részében általában nem dolgoznak más, a jelen Egyezmény által említett munkán; (f) fiatal, egy előírt kort még el nem ért munkavállalók; (g) egy előírt kort elért, és öregségi nyugdíjban részesülő munkavállalók; (h) a jelen Egyezmény szerinti, alkalmi vagy kiegészítő foglalkoztatásban álló személyek; (i) a munkaadó családtagjai; (j) kivételes munkavállalói csoportok, akik esetében különleges szempontok érvényesülnek, melyek miatt a jelen Egyezmény rendelkezéseit rájuk alkalmazni nem szükséges vagy gyakorlati okokból nem lehetséges. 3. A tagállamok a jelen Egyezmény alkalmazása során általuk benyújtandó éves jelentésekben kötelesek közölni, mely kivételeket tették az előző bekezdés alapján. 4. A jelen Egyezmény nem vonatkozik tengerészekre, tengeri halászokra és mezőgazdasági munkavállalókra, mivel ezen csoportokat a nemzeti törvények és rendelkezések határozzák meg. 3. cikk Részleges munkanélküliség esetén azon munkanélküli személyeknek fizetendő járadék vagy segély, akik foglalkoztatása a nemzeti törvények és rendelkezések által meghatározott mértékben csökkent. 4. cikk A járadék- vagy segélyfolyósítás kedvezményezetti joga függővé tehető attól, hogy az igénylő teljesíti-e az alábbi feltételeket: (a) munkaképes és munka céljára rendelkezésre áll; (b) nyilvántartásba vetette magát egy állami munkaközvetítő irodánál vagy az illetékes hatóság által jóváhagyott más irodánál, és a nemzeti törvények és rendelkezések által megengedett kivételekkel és előírt feltételekkel ott rendszeresen jelentkezik; és 2

(c) teljesíti a nemzeti törvények és rendelkezések által előírt egyéb olyan követelményeket, melyek célja annak igazolása, hogy kielégíti a járadék vagy segély folyósítási feltételeit. 5. cikk A járadék- vagy segélyfolyósítás kedvezményezetti joga függővé tehető olyan feltételektől és kizáró tényezőktől, melyek különösen is a 6., 7., 8., 9., 10., 11. és 12. cikkekben vannak lefektetve. Bármely, az itt felsorolt cikkekben felsoroltakon kívüli feltételeket és kizáró tényezőket a jelen Egyezmény alkalmazása során a tagállamok által benyújtott éves jelentésekben kell jelezni. 6. cikk A járadék- vagy segélyfolyósítás kedvezményezetti joga függővé tehető egy jogszerző idő teljesítésétől, mely jelentheti- (a) a járadékigénylés előtti, adott hosszúságú időszak alatt egy adott számú járulék fizetését; (b) a jelen Egyezmény által említett, a járadék vagy segély igénylésének napját vagy a munkanélküliség kezdetét megelőzően egy adott ideig tartó foglalkoztatást; vagy (c) a fenti lehetőségek kombinációját. 7. cikk A járadék- vagy segélyfolyósítás kedvezményezetti joga függővé tehető egy várakozási idő teljesítésétől, melynek időtartamát és alkalmazási feltételeit a nemzeti törvények és rendelkezések határozzák meg. 8. cikk A járadék- vagy segélyfolyósítás kedvezményezetti joga függővé tehető egy szakképzési vagy más tanfolyamon való részvételtől. 9. cikk A járadék- vagy segélyfolyósítás kedvezményezetti joga függővé tehető attól, hogy a munkanélküli személy hajlandó-e a nemzeti törvények és rendelkezések szerint részt venni egy, az állami hatóság által szervezett támogatási célú foglalkoztatási programon. 10. cikk 1. Egy igénylő járadékra vagy segélyre vonatkozó követelése megfelelő időtartamra érvénytelennek nyilvánítható, ha visszautasít egy megfelelő állásajánlatot. Az állásajánlat nem minősül megfelelőnek, ha elfogadása- (a) együtt jár egy olyan környéken való lakással, ahol nincs megfelelő szálláslehetőség; (b) alacsonyabb bért jelent, vagy egyéb foglalkoztatási körülmények kevésbé előnyösek: 3

(i) mint azok, - olyan esetben, ahol a felkínált foglalkoztatás egybevág az igénylő egyébkénti szakmájával, és azon a környéken van, ahol utoljára szokványos körülmények között alkalmazták - melyeket az igénylő ésszerűen elvár azok alapján, amelyeket addig megszokott szakmájában általában elfogadott az adott környéken, vagy elfogadott volna, ha ilyetén foglalkoztatása folytatódik; (ii) mint az a szint - minden egyéb esetben - mely az ajánlat szerinti szakmában és az aszerinti környéken az ajánlat időpontjában általánosan elfogadott; (c) ha az álláshely azért üresedett meg, mert munkaügyi jogvita folytán munkabeszüntetésre került sor; (d) ha bármely más okból, minden megfontolást számba véve, ide értve az igénylő személyes körülményeit is, annak az igénylő általi visszautasítása nem tekinthető ésszerűtlennek. 2. Egy igénylő járadékra vagy segélyre vonatkozó követelése megfelelő időtartamra érvénytelennek nyilvánítható, ha (a) állását munkaügyi jogvita miatti munkabeszüntetés közvetlen következményeként veszítette el; (b) állását saját helytelen magatartása miatt veszítette el, vagy azt önkéntesen, méltányolható ok nélkül elhagyta; (c) csalárd módon próbált járadékhoz vagy segélyhez hozzájutni; vagy (d) nem teljesíti az állami munkaközvetítő vagy egyéb illetékes hatóság álláspályázatra vonatkozó utasításait, vagy, ha az illetékes hatóság igazolni tudja, hogy megfelelő foglalkoztatásra kínálkozó ésszerű lehetőséget nem vett igénybe vagy ilyen lehetőséget elmulasztott. 3. Olyan igénylő, aki foglalkoztatása megszűntével munkaadójától munkaszerződése alapján egy adott időszakra kieső keresetének ellentételezéseként azzal nagyjából azonos összegű kártérítést kap, arra az időszakra jogosulatlannak tekinthető járadék vagy segély folyósítására. A nemzeti törvények és rendelkezések alapján járó végkielégítés nem tekintendő ilyen kártérítésnek. 11. cikk A járadék- vagy segélyfolyósítás kedvezményezetti joga időben korlátozható, éveként 156 munkanapnál általában nem, de 78 munkanapnál semmiképpen sem rövidebb időre. 12. cikk 1. A járadékot az igénylő rászorultságától függetlenül folyósítani kell. 2. A segélyfolyósítás kedvezményezetti joga függővé tehető az igénylő nemzeti törvények és rendelkezések szerinti módszerrel megállapított rászorultságától. 13. cikk 1. A járadék készpénzben folyósítandó, azonban a biztosított személy újbóli foglalkoztatásának megkönnyítését célzó kiegészítő támogatások nyújthatók természetben. 2. A segély nyújtható természetben. 4

14. cikk A nemzeti törvények és rendelkezések által meghatározott módon jöjjenek létre bíróságok vagy más illetékes hatóságok, melyek célja, hogy eldöntsék azon kérdéseket, melyek járadék vagy segély iránt a jelen Egyezmény hatálya alatt álló személyek által benyújtott kérelmekkel kapcsolatban fölmerülnek. 15. cikk 1. Az igénylő járadékra vagy segélyre való jogosultsága megvonható bármely időtartamra, mely alatt külföldön lakik. 2. Bármely tagállam előírhat különleges rendelkezéseket határkörzetben élő munkavállalók számára, akik foglalkoztatási helye saját területén van, állandó lakhelyük pedig külföldön. 16. cikk Külföldiek ugyanazon feltételekkel jogosultak járadékra vagy segélyre mint az adott ország állampolgárai. Bármely tagállam megtagadhatja az egyenlő bánásmódot bármely olyan, a jelen Egyezmény hatálya alatt nem álló tagállam vagy állam polgáraitól olyan pénzalapokból eszközölt kifizetések vonatkozásában, melyekhez az igénylő nem járult hozzá. 17. cikk A jelen Egyezmény hivatalos ratifikációit a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójával kell közölni nyilvántartásba vétel céljából. 18. cikk 1. A jelen Egyezmény a tagállamok közül csak azokra nézve kötelező, amelyeknek ratifikációit a Főigazgató nyilvántartásba vette. 2. A jelen Egyezmény tizenkét hónappal azon nap után lép hatályba, amelyen a Főigazgató két tagállam ratifikációját nyilvántartásba vette. 3. A továbbiakban a jelen Egyezmény minden további tagállam esetében tizenkét hónappal azon nap után lép hatályba, melyen ratifikációját nyilvántartásba vették. 19. cikk Amint a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet két tagállamának ratifikációját nyilvántartásba vette, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója a Szervezet valamennyi tagállamát köteles erről értesíteni. Köteles a tagállamokat azon ratifikációkról is értesíteni, melyekről később, a Szervezet más tagjaitól szerez tudomást. 20. cikk 5

1. A jelen Egyezményt ratifikáló tagállam a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójához egy nyilvántartásba vétel céljából eljuttatott nyilatkozat útján mondhatja fel az Egyezményt első hatályba lépésének időpontjától számított öt év elteltével. Az ilyen felmondás egy évvel azután válik hatályossá, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal azt nyilvántartásba vette. 2. Arra a tagállamra, amely a jelen Egyezményt ratifikálta, és amely az előző bekezdésben említett öt éves időszak lejárta utáni egy éven belül nem él a jelen cikkben biztosított felmondási jogával, a kötelezettség újabb öt éves időszakra érvényben marad. Ezt követően minden öt év elteltével mondhatja fel a jelen Egyezményt a jelen cikkben előírt feltételek szerint. 21. cikk A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa a jelen Egyezmény hatályba lépését követően minden öt éves időszak elteltével jelentést terjeszt az Általános Konferencia elé a jelen Egyezmény helyzetéről, és megvizsgálja, kívánatos-e a Konferencia napirendjére tűzni az Egyezmény részleges vagy teljes módosításának kérdését. 22. cikk 1. Ha a Konferencia a jelen Egyezményt részben vagy egészében módosító új Egyezményt fogad el, úgy, hacsak az új Egyezmény máshogy nem rendelkezik, (a) az új módosító Egyezmény valamely tagállam által történő ratifikálása, tekintet nélkül a fenti 20. cikk rendelkezéseire, ipso jure magában foglalja a jelen Egyezmény azonnali felmondását, amennyiben és amikor az új módosító Egyezmény hatályba lép; (b) Az új Egyezmény hatálybalépésének napján lezárul a jelen Egyezmény ratifikálásának lehetősége a tagállamok előtt. 2. A jelen Egyezmény jelenlegi formájában és tartalmával mindenképpen érvényben marad mindazon tagállamokra nézve, amelyek a jelen Egyezményt ratifikálták, de a módosító Egyezményt nem. 23. cikk A jelen Egyezmény francia és angol szövegváltozatai egyaránt hitelesek. 6