A kérdés ezek után a következőképpen hangzik: Ki nézi meg a reklámokat a tévében? Egyáltalán, "nézik-e" a reklámokat vagy csak "látják" az emberek?



Hasonló dokumentumok
Az RTL Klub, a TV2, illetve az m2 által sugárzott gyermekműsorok vizsgálata, különös tekintettel az Mttv. 9. -ának rendelkezéseire

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

ELŐTERJESZTÉS A M É D I A T A N Á C S R É S Z É R E

Adócsalás és korrupció lakossági érintettség és elfogadottság 1

A médiafogyasztás (át)alakulása az ezredfordulótól napjainkig

10 kérdés az ifjúságról. Magyar Ifjúság kutatás első eredményei

Mi újság? Outdoor! 73. szám, február

Által-ér vízgyűjtő területének társadalmi és gazdasági helyzete az ezredfordulón

Romák társadalmi helyzetével és médiában való megjelenésével kapcsolatos lakossági felmérés

EGÉSZSÉGTELEN FŐISKOLAI ÉVEK? ÉLELMISZERVÁSÁRLÁSI ÉS FOGYASZTÁSI SZOKÁSOK

Neveltségi szint vizsgálat Miskolc, Szerencs, Edelény - kutatási beszámoló -

A. (eds.): Media content and control television and social behavior. U.S. Government Printing Office, Vol

MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ SZINGLIKNEK

Bevezetés A határvidék kutatás nem csak azért lényeges, mert a tér felosztásakor új

Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI

A televízió és a gyermekek. Erőszakos médiatartalmak vagy társadalmi pánik?

Lengyel György Blaskó Zsuzsa Martin József Péter: Vállalkozói félelmek és várakozások az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán

Tévézés nem tévén, televíziós tartalmak fogyasztása egyéb platformokon

Nagy Gyula: Munkanélküliség a kilencvenes években

Kik tanulnak tovább? A 2008-BAN EGYETEMRE, FŐISKOLÁRA JELENTKEZŐK NÉHÁNY STATISZTIKAI MUTATÓJA

Jelentkezni vagy nem jelentkezni?

Közvélemény-kutatások az életen át tartó tanulásról. Kutatási zárótanulmány

Hogyan adjunk el valamit Másnak, ami valójában ugyanaz Sört a nőknek?!

Hírfogyasztás, pluralizmus, demokratikus részvétel A sokszínű tájékozódás esélyei

Foglalkoztatottak életkor, foglalkozás és képzettségi szint szerint 1995 és 2010 között (vertikális kongruenciavizsgálat)

Ők nem szavaznak ma Magyarországon

A hátrányos társadalmi helyzetek generációk közötti átörökítése: egy magyarországi követéses vizsgálat eredményei

A közösség véleményének téves észlelése éves gyerekek körében

AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK HAVASI ÉVA KABAI IMRE A ZSKF-EN. ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

Kolosi Tamás Róbert Péter: A magyar társadalom. átalakulásának és mobilitásának fő folyamatai a rendszerváltás

Átírás:

Műhely Ki nézi meg a reklámokat a tévében? Bevezető Nézői oldalról vizsgálva az elmúlt éveket, a televíziós reklámpiac nagyléptékű változásainak éveit tudhatjuk magunk mögött. Az országos kereskedelmi adók indulását megelőzően a reklám a néző számára azt a néhány, végtelenül hosszúnak tűnő percet jelentette, amennyivel később kezdődött kedvenc tévéműsora az újságban megjelent időponthoz képest. Napjainkra a nézők hozzászoktak, hogy a műsorokat reklámok szakítják félbe, sőt, a szponzorációk révén néha már azt is nehéz eldönteni, mit is látunk: műsort vagy reklámot. Mindeközben a háztartások egyre nagyobb százalékában válik elérhetővé valamely kábeltelevíziós rendszer, így napról-napra egyre több csatorna, rohamosan bővülő programkínálata csábítja el új frekvenciákra a nézőket. Reklámblokk idején nyugodtan átválthat más csatornára, s ha esetleg nem volt teljesen elégedett az addig látottakkal, könnyen ott is felejtheti magát a konkurens frekvencián. Elkezdődik a "szörfözés" a műsorok között, ki-ki egyénisége, vérmérséklete szerint felfedező útra indul, mindez a reklámoknak köszönhetően. A kérdés ezek után a következőképpen hangzik: Ki nézi meg a reklámokat a tévében? Egyáltalán, "nézik-e" a reklámokat vagy csak "látják" az emberek? Az AGB Hungary Kft. műszeres televíziós nézőmérő-rendszere nyílvánvalóan nem teszi lehetővé, hogy ez utóbbi kérdésre feleletet adjunk, azonban a nézőtábor (vagy, ha úgy tetszik, a "látók") összetételéről, viselkedéséről pontos képet tudunk adni. Alapinformációk Lássuk, mely számokat érdemes ismernünk a televíziós reklámokról! Naponta a teljes népesség (négy évesnél idősebb lakosság) háromnegyede lát legalább egy reklámfilmet a televízióban. Ez azt is jelenti, hogy a népesség negyede egyetlen reklámot sem lát a nyolc megfigyelt csatornán. Egy néző átlagosan 50-55 spotot lát naponta. Ez hétvégén több, hétköznap kevesebb. (Ne feledjük, ez a szám azokra vonatkozik, akik legalább egy spotot láttak, tehát a népesség háromnegyedére.) Csatornánként átlagosan 25 reklámblokkal, mindegyikben 4-5 spottal célozzák a nézőket napnta. Ez több, mint 100 spotot jelent csatornánként, a nyolc csatornán mintegy 800 spot igyekszik üzenetet eljuttatni a nézők számára (és akkor a többi, pl. műholdas csatornáról még nem is beszéltünk). Célközönség

Tervezéskor minden termékhez, kampányhoz elképzelünk egy ideális célcsoportot, ám bármennyire is igyekszünk a lehető legjobban pozicionálni a hirdetéseket, tartalmilag és elhelyezés tekintetében egyaránt, a ténylegesen elért közönség többnyire jelentősen eltér az ideálistól. A reklám jellemzője, hogy nemcsak a célbavett személyekhez jut el, hanem üzenete másokat is megérint, különféle reakciókat váltva ki belőlük. Az ügynökségek és hirdetők ritkán foglalkoznak az ilyen járulékos nézőkkel, minthogy potenciálisan nem ők a hirdetett termékek vásárlói (gondoljunk csak a 60 éven felüli, kistelepüléseken élő személyekre - ugyan hány terméket pozicionálnak rájuk?). A következőkben bemutatjuk a teljes népesség reklámnézésére vonatkozó legfontosabb adatokat. Nézettségi információk A reklámok nézettsége igazodik a televíziónézés napközbeni alakulásához, amely a vizsgált időszakban így festett: Reklámblokkok (break) átlagos nézettsége a nap folyamán --- 11KB Két dolog érdemel figyelmet a fenti ábrán: a főműsoridő mellett jelentős a délutáni nézők száma. A következő ábra egy másik mutatót illusztrál: hány éves egy "átlagos" reklám-néző a nap különböző szakaszaiban. Reklámok közönségének átlagéletkora a nap folyamán --- 40KB Reggel az idősebbek ébrednek elsőként, később a fiatalabb korosztály túlsúlya érvényesül - néhány óra leforgása alatt 20 évet fiatalodik az átlagnéző. Kora délután, és ettől kezdve végig kiegyensúlyozott átlagéletkort találunk. Reklám után visszajövünk? Reklám idején jellemző az ún. "szörfözés" a csatornák között, a nézők, ha tehetik, kerülik a reklámokat. Legalábbis ezt gondoljuk. De mit mutatnak a számok? Egy átlagos néző a reklámblokk műsoridejének 86%-át végignézi (pl. egy 5 perces blokkból 4 percet). Életkor, nem és iskolai végzettség függvényében változik ez a fajta "türelmi" érték. A férfiak és a fiatalok hajlamosabbak elhagyni a reklámokat, míg a hölgyek kitartóbbak, s az életkor előrehaladtával mindenki egyre türelmesebbé válik. Az iskolai végzettség emelkedésével csökken a reklám végignézésére való hajlam. Átlagos reklámblokk "végignézettség" életkor szerint --- 21KB A reklámokkal szembeni reakciókat olyan nem demogáfiai ismérvek is erősen befolyásolják, mint a napszak (délelőtt kevésbé kapcsol el a néző, mint főműsoridőben) vagy a csatorna jellege (földi sugárzású országos adók reklámjai alatt kevésbé kapcsolnak el a nézők, mint a kizárólag kábelen fogható televíziók esetében). Az egyik legfontosabb ismérv a nézői kitartással kapcsolatban mégis a reklámblokk és a műsorkörnyezet viszonya: a műsorok közötti reklámoknál jóval hatékonyabbak a műsort megszakító hirdetések. Reklámblokk "végignézettség" alakulása a nap folyamán --- 11KB Reklámblokkok nézettsége elhelyezésük szerint --- 22KB

Közönség-összetétel Elsőként érdemes a férfi-nő arányról szót ejteni. Éjszaka és hajnalban átmeneti "férfifölény" tapasztalható, a nézők 70-75 százaléka férfi. Napközben azonban mindvégig a hölgyeké az elsőbbség, a nézők 55-60 százalékát teszik ki. Életkor szerint vizsgálva a reklámok nézőit, azt kell látnunk, hogy a nézőtábor 43 százaléka 18-49 éves korú, 57 százaléka ennél fiatalabb vagy idősebb. A nézők nagyobb része tehát, hirdetői oldalról nézve nem igazi célcsoport, ők a "járulékos" nézői a reklámfilmeknek. Iskolai végzettség szerint a reklámok nézőiről elmondható, hogy háromnegyed részük nem rendelkezik érettségivel, s csupán hét százalékuk bír felsőfokú végzettséggel. Reklámblokk nézőinek közönség-összetétele életkor szerint --- 24KB Mindezek után, befejezésül a célcsoportok affinitására vethetünk egy pillantást. A reklámok ugyan nem önálló vonzerőt képviselő műsorszámok, mégis érdemes összehasonlítanunk, mely célcsoportok hogyan viszonyulnak az adásidőt behálózó reklámblokkokhoz. A fővárosiak, az idősebbek, a felsőfokú végzettséggel rendekezők kiemelkedően affinisak a reklámokra, míg az egészen fiatalokat, illetve a kisebb településeken lakóit jóval átlag alatti értékek jellemzik. Nézői csoportok affinitása a reklámok idején --- 30KB Dömötör Sándor services@agb.hu