Lábatlan Város Önkormányzat Képviselõ-testületének 16/2005.(VI.01.) sz. önkormányzati rendelet tervezete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A Lábatlan Város Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. torvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. (1) bekezdésére, a kapott felhatalmazás alapján, a 79.. (2) bekezdés a.) és b.) pontjában, a 80.. (1) bekezdésében, a helyi önkormányzatok és szerveik, feladat- és hatásköreirõl szóló 1991. évi XX. tv. 138. (1) bekezdés j) pontjában, valamint az államigazgatásról szóló módosított 1992. évi XXXVIII. tv. 108-109. -aiban foglaltak szerint az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól a következõ rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. E rendelet hatálya Lábatlan Város Önkormányzatának tulajdonában álló ingatlanokra a lakások kivételével és ingó vagyontárgyaira, részesedéseire és értékpapír állományára (továbbiakban: önkormányzati vagyon) terjed ki. Az önkormányzati vagyon 2. (1) Az önkormányzati törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyontárgyak körét továbbá az értékelési elvek figyelembe vételével meghatározott önkormányzati ingatlanok forgalomképessége szerinti értékelési módszert e rendelt állapítja meg. Az ingatlan törzsvagyon forgalomképtelen, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait költségalapú vagy másképpen a nettó pótlásiköltség-értékelési eljárással kell meghatározni (1.,2. számú melléklet). Az ingatlan egyéb vagyon forgalomképes vagyontárgyai esetében az összehasonlító értékelési eljárást kell alkalmazni (piaci értékelés) (3. számú melléklet). (2) A jogszabályokban foglaltakon túlmenõen forgalomképtelenek: - a községi hulladéktelepek, a köztemetõk, Korlátozottan forgalomképesek: - a köztéri mûalkotások - az önkormányzat tulajdonában lévõ mûvészeti alkotások (3) A jogszabályokban és az e (2) bekezdésében nem említett önkormányzati vagyontárgyak forgalomképesek. A tulajdonosi jogok gyakorlása 3. (1) A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a képviselõ-testület és átruházott hatáskörben az SZMSZ-ben meghatározott módon a Pénzügyi Gazdasági Bizottság, valamint a polgármester gyakorolja. (2) Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerülõ feladatokat az SZMSZ rendelkezései szerint a polgármesteri hivatal látja el. Ilyen feladatok ellátásával a képviselõ-testület más jogi vagy természetes személyt is megbízhat. Ez azonban nem minõsül a tulajdonosi jogok átruházásának. 4. (1) A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetõk el, nem vihetõk be apportként gazdasági társaságba, nem terhelhetõk meg, biztosítékul nem adhatók. Az ezekkel ellentétesen kötött szerzõdéseket érvénytelennek kell tekinteni.
(2) A 3. (1) bekezdése alapján a polgármester és a jegyzõ gondoskodik a forgalomképtelen vagyon hasznosítására vonatkozó megállapodások, szerzõdések megkötésérõl a költségvetési elõirányzat erejéig, valamint a tulajdonosi státuszból eredõ jognyilatkozatok kiadásáról (a bérleti szerzõdések, használati jog, telekrendezési eljárás végrehajtását célzó megállapodások megkötése tartozik ide.) 5. (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak üzemeltetésérõl, állagának megóvásáról a képviselõ-testület a polgármesteri hivatal, intézményei és gazdasági társaságai útján gondoskodik. (2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak pótlására, létesítésére, gyarapítására irányuló szerzõdést a költségvetési elõirányzat erejéig a jegyzõ ellenjegyzése alapján a polgármester köti meg. (3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítésérõl, megszerzésérõl, megterhelésérõl és gazdasági társaságba vitelérõl a képviselõ-testület dönt. (4) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetõk el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy a magas fenntartási költségek miatt rendkívüli terhet jelentenének az önkormányzat számára. Továbbá elidegeníthetõk, ha mûszaki állaguk rendeltetésének nem megfelelõ (selejtezés). 6. (1) A forgalomképes beépítetlen és beépített ingatlan elidegenítésérõl a képviselõtestület jogosult dönteni. (2) Az elidegenítésre vonatkozó szerzõdést a polgármester és a jegyzõ írja alá. (3) A forgalomképes vagyontárgy egyéb módon történõ hasznosításáról (bérbeadásáról) a Pénzügyi Gazdasági Bizottság dönt. 7. Ingatlant csak jogosítvánnyal rendelkezõ vagyonértékelõ által elvégzett forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet értékesíteni. Egyes jogügyletek megkötése esetén irányadó szabályok 8. (1) A vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelezõ és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása. (2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe-, használatba vagy haszonbérbeadása, illetve a feladatok ellátásához nem szükséges vagyontárgy esetleges elidegenítése értendõ. (3) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelezõ, illetve az önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül szolgálhatja, vagy azt elõsegítheti, a kötelezõ feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti. (4) Az ingatlanok elidegenítésébõl származó bevétel csak vagyon növelésére fordítható. (5) Részvény és értékpapír jogi és természetes személy részére egyaránt értékesíthetõ. A névérték alatti értékesítésrõl kizárólag a képviselõ-testület dönthet. (6) A gazdálkodás során képzõdõ ideiglenesen szabad pénzeszközök értékpapírba (kizárólag az állam által kiadott) történõ befektetését, a befektetés megszüntetését 100 millió Ft erejéig az átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja. (7) Részletfizetést vagy fizetési haladékot csak rendkívül indokolt esetben kizárólag a képviselõ-testület adhat. (8) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó és korlátozottan forgalomképes víziközmûvek csak közszolgáltatási célokra hasznosíthatók.
(9) Az ingatlan és ingó vagyon bérbeadás útján történõ hasznosításának feltétele az, hogy a bérlet kivétel az egészségügyi létesítmények egészségügyi feladatok ellátására történõ bérbeadása - idején felmerülõ és a bérbe adót terhelõ karbantartási, fenntartási és egyéb költségek a bérleti díjban megtérüljenek. A bérletre vonatkozó díjak minden évben a Pénzügyi - Gazdasági Bizottság határozat formájában állapítja meg. (10) Beépítésre és mûvelésre alkalmas földterületek haszonbérbeadása, vagy bérbeadása esetén a rendezési tervben foglaltakat figyelembe kell venni. A haszonbérbe adás határozott idõre történhet. A haszonbérbe adható ingatlanok éves bérleti díját mûvelési áganként belterületre és külterületekre bontva a Pénzügyi Gazdasági Bizottság határozza meg. A bérleti díj megállapítása során meghatározza azokat a tényezõket és mértéket, amelyek miatt a haszonbérlõt kedvezmény illeti meg. A haszonbérbe adás összegszerû meghatározását a Pénzügyi Gazdasági Bizottság minden év elsõ ülésén állapítja meg. (11) A mezõgazdasági mûvelésû ingatlanok elidegenítését a rendezési terv figyelembevételével a képviselõ-testület hirdeti meg. A vételárra értékbecslést kell készíteni. Az eladásra szánt ingatlanokat hirdetés útján kell értékesíteni, az értékesítés feltételeit, az arra való jelentkezés módját közzé kell tenni. A jelentkezési határidõ lejárta után a vevõ a legmagasabb ajánlatot tevõ lesz. Azonos feltételek esetén a bérlõ elõnyben részesül. (12) A testület dönt az adásvétel kérdésében. Az ülésre az elõterjesztés mellett a szerzõdéstervezetet is csatolni kell. (13) Az önkormányzati tulajdonú közterület használat díjait a Pénzügyi Gazdasági Bizottság minden év elsõ összehívott ülésén határozat formájában állapítja meg. A közterület használat díja minden évben az éves inflációs rátával emelkedik. A tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggõ egyes feladatok 9. (1) A képviselõ-testület a tulajdonjog gyakorlásával összefüggõ egyes feladatait a polgármesteri hivatal útján látja el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok különösen: - az önkormányzati vagyon nyilvántartása és vezetése; - az önkormányzati vállalkozások elõzetes pénzügyi, gazdasági elemzése, megvalósíthatósági tanulmányok készítése, - döntés alapjául szolgától elõterjesztések elkészítése, - az önkormányzati vagyonnal való eredményes gazdálkodás szempontjából szükséges döntések meghozatalának kezdeményezése, - a képviselõ-testület, illetve a bizottságok pályázati kiírásainak lebonyolítása, illetve a beérkezõ pályázatok véleményezése, - üzemeltetési és karbantartási feladatok ellátása, - szerzõdések elkészítése. Az önkormányzat intézményei kezelésébe adott vagyon hasznosítására vonatkozó szabályok 10. (1) Az önkormányzati intézmények részére a képviselõ-testület a mûködésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladataik ellátásához elégséges mértékben biztosítja. (2) A vagyon használati jogával azok az intézmények rendelkeznek, melyek az adott ingatlanban e rendelet hatályba lépésekor önkormányzati feladatokat látnak el, illetve azok, amelyeket a képviselõ-testület a használatra feljogosít.
(3) Az önkormányzat intézményei a használati joguk birtokában a részükre biztosított pénzügyi fedezettel arányosan jogosultak és kötelesek a vagyont rendeltetésszerûen használni, mûködtetését, fenntartását biztosítani, a vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségeket teljesíteni, a terheket viselni, - az e rendeletben foglaltaknak megfelelõen a hasznait beszedni, és kötelesek a használatukban lévõ vagyont a számviteli elõírások szerint nyilvántartani. (4) Az önkormányzat intézményeitõl a képviselõ-testület megvonhatja a vagyoni eszközök hasznosításának jogát, ha az önkormányzati célokat hatékonyabban szolgálja, és a feladatok elvégzését sem veszélyezteti. (5) Az önkormányzati intézmények a használatukban levõ ingatlanokat, és ingókat bevételeik növelése céljából csak határozott idejû bérbeadás útján hasznosíthatják, de ez az alapfeladatok zavartalan ellátását nem veszélyeztetheti. Az ebbõl származó bevétel az önkormányzat intézményeinek költségvetését illeti meg. A bérleti szerzõdés egy példányát a vagyonnyilvántartónak meg kell küldeni. Az önkormányzati vagyonról való lemondás 11. (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni a. közalapítvány javára, b. társadalmi szervezetek részére, c. egyházak részére d. más önkormányzat részére lehet. (2) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vállalkozói vagyon tulajdonjoga csak ellenérték fejében ruházható át, kivéve az alapítvány létrehozása és az ahhoz való csatlakozás esetén. E vagyontárgyak kizárólag közszolgáltatás céljára adhatók ellenérték nélkül más szervezet használatába. (3) Vagyont ingyenesen átruházni kizárólag közcélra lehet. A vagyon hasznosításának nyilvántartása 12. (1) Az önkormányzati vagyon értékesítésével, illetõleg hasznosításával kapcsolatosan kötött szerzõdésekrõl nyilvántartást kell vezetni. (2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása kapcsán a döntést hozó szerv, illetve ha a döntést hozó és a szerzõdést kötõ személye eltér a szerzõdéskötõ a döntést, illetve a szerzõdés megkötését követõ 30 napon belül köteles a vagyonnyilvántartót értesíteni a döntés hiteles, illetve a szerzõdés eredeti példányának megküldésével. Vagyonnyilvántartás 13. (1) A vagyonnyilvántartás rendszerét a jegyzõ alakítja ki. (2) A vagyon-nyilvántartási feladatokat a vagyongazdálkodó látja el. (3) A vagyonnal gazdálkodók kötelesek az általuk kezelt vagyont nyilvántartani, a leltározási szabályzatban foglaltak szerint leltározni, valamint a vagyont érintõ változásokat a vagyonnyilvántartó részére bejelenteni. (4) Az önkormányzat az ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken, esetenként értékbecslés esetén a becsült értéken, ingó vagyonát nyilvántartási értéken, az értékpapírokat, részesedéseket névértéken tartja nyilván. (5) A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.
(6) Az önkormányzat tulajdonában levõ ingatlanvagyonról felvezetett ingatlanvagyonkatasztert a polgármesteri hivatal vezeti, elkülönítve a törzsvagyon és az egyéb vagyon, illetve ezeken belül a forgalomképesség szerint csoportosított vagyon adatait. (7) Az ingatlan állapotában, értékében végbement változást a vagyonkezelõk a változástól számított 90 napon belül, de az éves zárási munkákhoz igazodóan haladéktalanul kötelesek a vagyonnyilvántartónak jelenteni. (8) Az ingatlanvagyon-katasztert a tulajdon megszerzésével egyidejûleg el kell készíteni. (a földhivataltól megküldött határozat alapján) (9) A vagyonnyilvántartás folyamatos vezetését, továbbá a számvitellel, a földhivatali nyilvántartással és a valós állapottal való egyezõségéért a jegyzõ felel. Vagyonleltár 14. (1) A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni. (2) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján (december 31- én) meglevõ aktuális állapotát mutatja. Alapvetõ célja a vagyon, azon belül is elkülönítve a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon számbavétele. (3) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonát törzsvagyon, valamint egyéb vagyon, ezeken belül a forgalomképesség szerinti bontásban és az egyes vagyoncsoporton belül a) az ingatlanokat a számviteli nyilvántartással egyezõ bruttó értéken b) a vagyoni értékû jogokat, részesedéseket és értékpapírokat tételesen, c) az ingó vagyontárgyakat a számviteli mérleg szerinti bontásban vagyonkezelõnként összesített mérleg szerinti értékben, d) a kötelezettségeket tartalmazza. (4) A vagyonleltár alapján jelentõ nyilvántartások vezetésérõl, a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplõ adatok egyezõségérõl, a közzétételrõl a képviselõ-testület a jegyzõ által gondoskodik. Eljárási szabályok 15. (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése vagy hasznosítása kérelemre vagy hivatalból indulhat. (2) Hivatalból kezdeményezheti: - a képviselõ-testület, - a bizottság, - a polgármester, - a jegyzõ. (3) Az önkormányzati vagyon elidegenítése és hasznosítása 20.000.000,- Ft forgalmi értéket meghaladó vagyontárgy esetén, pályázati úton történik. (4) Állampolgárok és gazdálkodó szervezetek kezdeményezése alapján induló pályáztatás esetén a kezdeményezõk hasznosítói ötletének védelmét biztosítani kell. Két egyforma, azonos értékû pályázat benyújtásakor az ötletgazda elsõdlegességének elve érvényesül. 16. (1) A pályázati rendszer nem terjed ki: - a bérlemények bérlõ számára történõ elidegenítése, illetve a bérleti idõ meghosszabbítása, - a pályáztatás kétszeri eredménytelensége esetén. (2) A pályázati hirdetményt a helyi televízióban, a helyi újságban és esetenként az országos sajtóban is közzé kell tenni. 17. (1) A forgalomképtelen, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak üzemeltetésérõl, állagának megóvásáról a képviselõ-testület polgármesteri hivatala, intézményei útján gondoskodik.
(2) A forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak pótlására, létesítésére, gyarapítására irányuló szerzõdést a költségvetési elõirányzat erejéig a polgármester köti meg. (3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítésérõl, megszerzésérõl, megterhelésérõl és gazdasági társaságba vitelérõl a képviselõ-testület dönt. 18. A vagyonleltár folyamatos karbantartásáról a jegyzõ köteles gondoskodni. Záró rendelkezések 19. (1) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. tv., valamint a közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. tv. és az önkormányzat közbeszerzésekrõl szóló rendeletében foglaltak az irányadóak. (2) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, s ezzel egyidejûleg a 19/2000.(VI.27.) számú önkormányzati rendelet, valamint módosításai hatályát veszti. (3) E rendelet rendelkezései nem érintik a hatályba lépése elõtt megkötött jogügyletek, szerzõdések érvényességét. Lábatlan, 2005. május 31. Schantzl Edit s.k. jegyzõ Török István s.k. polgármester 4. sz. melléklet Önkormányzati tulajdonú területek használati díjairól
- hirdetés jellegû közterületbe benyúló üzlethomlokzat, hirdetõ berendezés 707,-Ft/m 2 /hó - egyéb közterület használat 270,-Ft/m 2 /hó Mutatványos tevékenység: o cirkusz, búcsú, helyigényes hinták o sátras kitelepülés, büfés autó Rendezvény vendéglátós közterület használat 100,- Ft/m2/nap 300,-Ft/m2/nap 20.000,-/nap Hírmondó hirdetések díjai Magánszemélyeknek Közületeknek, vállalkozóknak Nagy hirdetések: Negyed oldalas hirdetés Fél oldalas hirdetés Egész oldalas hirdetés 32,-Ft + ÁFA / szó 48,-Ft + ÁFA / szó 4.000,-Ft + ÁFA 8.000,-Ft + ÁFA 16.000,-Ft + ÁFA