1. Pontosan mit jelent a gyűjtőszámlahitel?

Tájékoztató ingatlanfedezetű devizahiteles ügyfeleink részére Hasznos információk ügyfeleink számára a rögzített árfolyamon történő törlesztésről és a gyűjtőszámla hitelről 2013. november 1. Pontosan mit jelent a gyűjtőszámlahitel? 2012 áprilisától lehetővé vált az új árfolyamvédelmi rendszerbe történő belépés a gyűjtőszámlahitel igénybe vételével. Az új árfolyamgát biztosítja, hogy a hiteladós a törlesztő részletet 60 hónapig vagy amennyiben az korábbi időpontra esik a devizakölcsön végső lejáratának időpontjáig rögzített árfolyamon fizesse meg az alábbiak szerint: svájci frank esetén a 180 HUF/CHF, euró esetén a 250 HUF/EUR, japán jen esetén a 2,50 HUF/JPY. A havonta fizetendő törlesztőrészlet két részből áll: a tőkehányad, mely a hitel (eredetileg felvett) tőkeösszegének visszafizetésére szolgál, a hiteldíj-hányad, mely a hitelösszegre fizetett hiteldíjat (kamat és kezelési költség) jelenti. A napi árfolyamon számított (eredeti) és a rögzített árfolyamon megfizetett részlet különbözetének tőkehányada gyűjtőszámlára kerül. A törlesztőrészlet különbözetének hiteldíjhányadát az ügyfélnek nem kell megfizetnie. Vagyis az nem halmozódik a gyűjtőszámlán. A gyűjtőszámlán halmozódott összeget nem kell törleszteni a rögzített árfolyamú időszak alatt. A gyűjtőszámlán felhalmozódott összeget a rögzített időszak lejártát követően, a hátralévő futamidő alatt kamataival együtt kell megfizetni havi egyenlő részletekben. A rögzített árfolyamú időszak alatt, ha a devizakölcsön aktuális törlesztőrészletének beszedésekor a napi árfolyam meghaladja az ún. legmagasabb árfolyamot, akkor a törlesztőrészlet napi árfolyamon és legmagasabb árfolyamon számított különbségét a magyar állam fizeti meg az ügyfél helyett (azaz nemcsak hitel-díjhányadra eső, hanem a tőkehányadra eső árfolyamkülönbözeti részt is). A törvény értelmében a legmagasabb árfolyamok a következők: svájci frank esetén a 270 HUF/CHF, euró esetén a 340 HUF/EUR, japán jen esetén a 3,30 HUF/JPY A gyűjtőszámlahitel igénybe vételével összefüggésben a bank az adóssal szemben díjat, költséget nem számít fel. 2. Hol lehet a gyűjtőszámlahitelt igényelni? A hitelkérelmet a kapcsolódó devizakölcsönt folyósító vagy a hiteligénylő lakóhelye szerint illetékes ingatlanhitelezéssel foglalkozó fiókban lehet benyújtani. 3. Hogyan lehet igényelni a gyűjtőszámlahitelt? A gyűjtőszámlahitelt írásban igényelheti Bankunk által biztosított formanyomtatványon a devizakölcsönt folyósító vagy a lakóhely szerint illetékes OTP Bank ingatlanhitelezési tevékenységet ellátó fiókjában. 1

4. Milyen jogszabályok vonatkoznak a gyűjtőszámlahitelre (rögzített árfolyamú törlesztésre)? A 2012. április 1-jétől érvényes konstrukciót az alábbi jogszabályok írják le: 2011. évi LXXV. törvény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről 2012. évi XVI. törvényben a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról 57/2012. (III.30.) korm. rendelet (a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról) 5. Ki élhet a gyűjtőszámlahitel lehetőségével? Minden Magyarországon élő magánszemély, akinek élő, érvényes ingatlanalapú devizahitele van svájci frankban, euróban vagy japán jenben, és azt forintban törleszti. Valamint ha: a devizakölcsön mögött lakóingatlan jelzálogfedezet van, és a devizakölcsön tartozást olyan ingatlanfedezet(ek) biztosítja, amelyeken nincs végrehajtás, és/vagy nem szerepel elintézetlen széljegy a tulajdoni lapon. devizakölcsönön nincs folyamatban szerződésmódosítás, és az építés célú devizakölcsön esetén a hitel teljes egészében kifolyósításra került, és 6. Miben jelent segítséget az árfolyamrögzítés? A jelenlegi árfolyamszinteken a forintban fizetendő törlesztőrészlet 20-25%-kal csökkenthető a következő öt évben. A rögzített árfolyammal a hiteltörlesztése kiszámíthatóbbá válik. Magas árfolyam mellett az árfolyamkülönbséget nem kell azonnal megfizetni, a törlesztőrészlet tőkerészére eső árfolyamkülönbözet a gyűjtőszámlán gyűlik. A hiteldíj árfolyamkülönbözetét nem kell megfizetni, azt a bankok és az állam átvállalják. A rögzítettnél tartósan alacsonyabb árfolyam csökkenti a gyűjtőszámlahitel összegét, de hosszú távon a törlesztőrészlete is alacsonyabb lehet, ha az alacsony árfolyam fennmarad. A gyűjtőszámlahitel egyenlege forintban van nyilvántartva, így annak nincs árfolyamkockázata. 7. Mit érdemes megfontolni a döntés előtt? Az árfolyamrögzítés időszaka alatt a gyűjtőszámlán felhalmozódott árfolyam-különbözet lényegében további hitelfelvételt jelent, amelyet a rögzítési időszakot követően kamatokkal együtt, havi részletekben, a devizakölcsön törlesztése mellett kell teljesíteni. Így az együttes törlesztési kötelezettség meghaladhatja a jelenlegi szintet is. A rögzített árfolyamú időszak után a gyűjtőszámlahitel kamata piaci kamatozásúvá válik. A gyűjtőszámla-hitelnek nincs árfolyamkockázata, viszont kamatkockázata van. A gyűjtőszámlahitel vagy a devizakölcsön egyenként nem végtörleszthető, azok csak együttesen fizethetők vissza a lejárat előtt és nem a rögzített árfolyamon. 8. Milyen lehetősége van azoknak, akiknek hátralékuk van, és megfelelnek az egyéb feltételeknek? Gyűjtőszámla hitel igénylése és a szerződés létrejötte esetén annak indulásáig az ügyfelet a havi részlet fizetési kötelezettség továbbra is terheli, mint ahogy a fennálló hátralék 2

rendezésének kötelezettsége is. Azaz a gyűjtőszámlahitel indulásáig (első rögzített árfolyamon fizetett részlet esedékesség napjáig) a befizetett összegek a hátralékot fogják csökkenteni. A gyűjtőhitelszámlára az első rögzített árfolyamon fizetett részlet esedékességét megelőző napon kerül átvezetésre a hitelszámlán nyilvántartott hátralék,, ezt követően kell az aktuális, rögzített árfolyamon számolt törlesztő részletet fizetni. 9. Jogosult-e az ügyfél a gyűjtőszámlahitelre, ha a bank korábban már felbontotta vele a hitelszerződését? A jogszabályok szerint ez esetben az ügyfél nem jogosult a gyűjtőszámlahiteles konstrukció igénybevételére. 10. A devizakölcsön Lakástakarékkal (LTP) vagy életbiztosítással kombinált. A gyűjtőszámlahitel igénybevétel esetén hogy alakul a törlesztőrészlet? Amennyiben az ügyfél lakástakarékkal (LTP) vagy életbiztosítással kombinált devizakölcsönnel rendelkezik, és tart még a betétgyűjtési időszak (türelmi idő), akkor a türelmi időszak alatt az ügyfélnek a devizakölcsön esetében csak hiteldíj (kamat és kezelési költség) fizetési kötelezettség áll fent. Gyűjtőszámlahitel igénybevétele esetén a napi árfolyamon számított (eredeti) és a rögzített árfolyamon megfizetett részlet különbözetének hiteldíj-hányadát az ügyfélnek nem kell megfizetnie. Vagyis az nem halmozódik a gyűjtőszámlán, a türelmi időszak lejáratig a gyűjtőszámlahitelre havonta nem kerül átvezetésre semmi (kivételt képez a gyűjtőszámlahitel indulásakor a devizakölcsönön fennálló hátralék, amely ha fennáll, akkor aktuális árfolyam kerül átvezetésre a gyűjtőszámlahitel terhére). 11. Milyen egyéb következményei lehetnek, ha valaki él a gyűjtőszámlahitel lehetőségével? A rögzített árfolyamú időszak alatt jelenleg nem élhet a bank más adósvédelmi fizetéskönnyítő eszközével adott devizakölcsön esetén. Egyes kivételektől eltekintve nem szüntetheti meg a gyűjtőszámlahitel rögzített árfolyam alkalmazási időszakot, erre leghamarabb a rögzített árfolyam időszak kezdete után 36 hónappal lesz lehetősége. 12. Van-e közjegyzői díja a gyűjtőszámlahitel szerződésnek? A gyűjtőszámlahitel banki szerződést egyoldalú tartozáselismerő közjegyzői okiratba kell foglaltatni, melynek díját a bank fizeti meg az ügyfél helyett. 13. Mi történik akkor, ha az aktuális devizaárfolyam alacsonyabb, mint a rögzített árfolyam? Ha az aktuális árfolyam a rögzített árfolyamnál alacsonyabb, az ügyfél továbbra is a rögzített árfolyamon fizet, de az így keletkezett árfolyamnyereség a gyűjtőszámlahitel egyenlegét csökkenti egészen addig, amíg a gyűjtőszámlahitel tőke- és kamattartozása teljes kiegyenlítésre nem kerül. Ha a gyűjtőszámlahitel teljes tartozásának megszűnését követően továbbra is alacsonyabb az árfolyam, akkor ezt követően a rögzítettnél alacsonyabb aktuális árfolyammal számolt törlesztőrészletet kell majd megfizetni. 3

Ha az árfolyam újra a rögzített érték felett lesz, akkor az előbbiek szerinti különbözet újra a gyűjtőszámlahitel egyenlegét növeli, miközben az ügyfél újra a rögzített árfolyamon törleszthet tovább. 14. Az árfolyammozgás kiszámíthatatlan. Mi történik, ha újabb drasztikus változások következnek be a rögzített árfolyam alkalmazási időszak alatt ( 60 hónap alatt)? Az árfolyamrögzítéssel kombinált gyűjtőszámlahitel esetében a jogszabály maximális árfolyamokat is meghatároz. A legmagasabb árfolyam fölötti árfolyamkockázatokat az állam viseli teljes egészében, az ebből adódó költségeket a költségvetésből fizetik meg. Ennek megfelelően a gyűjtőszámlán halmozódó (az árfolyamkülönbségtől függő) tartozása akkor sem nőhet kontrollálhatatlan mértékben, ha a devizaárfolyamok jelentősen megnövekednének. Legmagasabb árfolyam: svájci frank esetén euró esetén japán jen esetén 270 HUF/CHF 340 HUF/EUR 330 HUF/100 JPY 15. A gyűjtőszámlahitel lejártát követően hogyan kell törleszteni? Az eredeti devizahitel és a gyűjtőszámlahitel két különböző hitelnek számít. Vagyis, ha az ügyfél él a gyűjtőszámlahitel adta lehetőséggel és igénybe veszi azt, akkor a rögzített árfolyamú időszak leteltével két hitelt kell törlesztenie. Egyrészt törlesztenie kell majd eredeti devizahitelét az akkor aktuális árfolyamon, másrészt törlesztenie kell gyűjtőszámlahitelét, aminek törlesztő részlete nem haladhatja meg a devizahitel utolsó rögzített árfolyamú havi törlesztő részletének 15%-át. 16. Amennyiben a devizakölcsön végső lejárata korábbi, mint 60 hónap, akkor a gyűjtőszámlahitelen összegyűlt tartozás hogyan fizetendő meg? A gyűjtőszámlahitelt a rögzített árfolyam időszak után kell elkezdeni törleszteni. A törlesztés mértéke nem lehet nagyobb, mint a kapcsolódó devizahitel utolsó havi törlesztő részletének 15%-a, hogy az adósok ne szenvedjenek el drasztikus törlesztőrészlet-növekedést. Amennyiben a számítások alapján ez magasabb volna, mint 15 százalék, úgy a gyűjtőszámlahitel törlesztésének futamidejét meg kell hosszabbítani úgy, hogy az így számolt törlesztőrészlet 15 százalék alá csökkenjen. Az ügyfélnek lehetősége van ennél magasabb részletet is vállalnia, illetve a fennálló tartozást egy összegben kifizetnie. 17. Mekkora kamatot kell fizetni a gyűjtőszámlahitel után? a/ A rögzített árfolyam alkalmazási időszak alatt a kamatperiódus kezdő időpontjával érintett hónap 01. napján érvényes 3 havi BUBOR, amely háromhavonta, illetve a rögzített árfolyam alkalmazási időszak végén tört időszak esetén tőkésítésre kerül, A BUBOR: A Budapesti bankközi referencia kamatláb, ami pl. 2013.10.31-én 3,35%. A mindenkori aktuális mérték megtekinthető a https://www.otpbank.hu/portal/hu/hitel_referenciakamatok#avp honlapon. b/ A rögzített árfolyam alkalmazási időszakot követően a forint piaci hiteleknek megfelelő 3 havi BUBOR + kamatfelár, ami pl. lakáscélú hitelek esetén 2013. 10. 28-én 3,54%+5,65%, 4

összesen 9,19% (a 3 havi BUBOR 3 havonta, kamatperiódus váltást megelőző hónap utolsó munkanapját megelőző második napon kerül meghatározásra). A referenciakamat 3 havonta módosul automatikusan, a 3 havi BUBOR mértékének megfelelően. A mindenkori aktuális mértéket a Hirdetmények tartalmazzák. A gyűjtőszámlahitelt a rögzített árfolyam időszak után kell elkezdeni törleszteni. A törlesztés mértéke nem lehet nagyobb, mint a kapcsolódó devizahitel utolsó havi törlesztő részletének 15%-a, hogy az adósok ne szenvedjenek el drasztikus törlesztőrészletnövekedést. Amennyiben a számítások alapján ez magasabb volna, mint 15 százalék, úgy a gyűjtőszámlahitel törlesztésének futamidejét meg kell hosszabbítani. 18. Milyen költségeket kell megfizetni a gyűjtőszámlahitellel kapcsolatban? Alapértelmezésként minden, az eredeti devizahitellel kapcsolatos, eddig is meglévő díjat meg kell fizetni, ugyanakkor a rögzített árfolyam miatt a mainál alacsonyabb árfolyamon amíg a rögzített árfolyamú időszak tart (legfeljebb öt évig). Az árfolyamkülönbségből adódóan egy olyan költség van, amely nem növeli a gyűjtőszámlahitelt, vagyis később sem kell megfizetni: a gyűjtőszámlát csak a tőkére vetített árfolyamkülönbség növeli, a hiteldíjban mutatkozó árfolyamkülönbség nem. Vagyis a gyűjtőszámlahitelt (az itt halmozódó tartozását) nem növeli a hiteldíjban mutatkozó árfolyamkülönbség. Amennyiben valaki a közszféra munkavállalója, lehetősége van kamattámogatást kérni a gyűjtőszámlahitel ügyleti kamatára. 19. Milyen költségei vannak a rögzített árfolyam alkalmazás ideje alatt az eredeti devizahitelnek, illetve a gyűjtőszámlahitelnek? A gyűjtőszámlahitelnek a rögzített árfolyamú időszak alatt nincs az ügyfél által megfizetendő költsége. A gyűjtőszámlán felhalmozódott tartozást a rögzített árfolyamú időszak (ez legfeljebb öt év lehet) lejártát követően kell megkezdeni törleszteni. Az eredeti devizahitelnek a rögzített árfolyamú törlesztéskor alacsonyabb havi törlesztőrészleteiben az ügyfél a továbbiakban is ugyanazokat a költségeket fizeti meg a tőketörlesztése mellett, mint korábban, vagyis a kamatot és a kezelési költséget, összefoglalóan a hiteldíjat. A gyűjtőszámlahitel a rögzített árfolyam alkalmazási időszak alatt a 3 havi BUBOR-nak megfelelő kamattal kamatozik, amit 3 havonta tőkésítünk. A rögzített árfolyam alkalmazási időszakot követően a gyűjtőszámlahitel kamata a kapcsolódó devizakölcsön céljával azonos célra nyújtott forinthitelre meghatározott piaci kamat mértékével azonos, 3 havi BUBOR+kamatfelár. 20. Mi történik késedelmes törlesztés esetén, ha nem tudja az ügyfél időben fizetni a rögzített árfolyamú részleteket sem? Ha az ügyfél 180napot meghaladó késedelembe esik (akár a kapcsolt életbiztosítás vagy lakástakarékpénztári befizetésnél), akkor mind a devizakölcsön, mind a gyűjtőszámlahitel felmondásra kerül. Amennyiben a fedezetül szolgáló ingatlanon harmadik személy általi végrehajtás indul el, akkor mind a devizakölcsön, mind a gyűjtőszámlahitel felmondásra kerül. Vagyis például, ha 5

közműdíj tartozása miatt a hitelszerződésben érintett ingatlanra végrehajtás kezdődik, akkor mindkét hitele felmondásra kerül. A felmondással kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik. 21. A gyűjtőszámla hitel igénybevételével változnak-e az eredeti hitelfeltételek? Amennyiben az ügyfélnek eredetileg forintban fix törlesztésű devizahitele van, akkor annak forintban rögzített összege megváltozik a rögzített árfolyam konstrukció szabályainak megfelelően. Vagyis új törlesztő részlete a rögzített árfolyamon számolt forintösszeg lesz a rögzített árfolyamú konstrukció időtartamára. Miután lejár a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka, a devizakölcsön törlesztőrészletét az aktuális feltételek alapján határozzuk meg. Ha önnek évente megújuló forintban fix törlesztőrészletű hitele volt, akkor a rögzített árfolyam alkalmazási ideje után érvényes árfolyam alapján határozzuk meg újra a forintban fix összegű törlesztőrészletét. 22. Lehet-e előtörleszteni, végtörleszteni akkor, ha az ügyfél belépett a rögzített árfolyamú konstrukcióba? Gyűjtőszámlahitelre előtörlesztés nem teljesíthető. A rögzített árfolyamú törlesztés az ügyfél által nem szüntethető meg az első 36 hónapban, a programból csak az eredeti és a gyűjtőszámlahitel együttes végtörlesztésével vagy 36 hónap után nyilatkozattétellel lehet kilépni. A végtörlesztési szándékot a bank felé írásban jelezni kell. 23. Megszüntetheti-e az ügyfél a gyűjtőszámlahitel szerződését? A rögzített árfolyamú törlesztés az ügyfél által nem szüntethető meg az első 36 hónapban, a programból csak az eredeti és a gyűjtőszámlahitel együttes végtörlesztésével vagy 36 hónap után nyilatkozattétellel lehet kilépni. A 36. hónap utáni kilépést követően az annuitás szabályainak megfelelően alakul a gyűjtőszámlahitel fizetési kötelezettsége, melyet havonta kell teljesíteni. A törlesztőrészlet meghatározása során figyelembevételre kerül az ún. 15%-os szabály (havonta fizetendő törlesztőrészlet összege nem haladhatja meg a hiteladós által fizetendő, a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatti utolsó törlesztési kötelezettség összegének 15%-át). 24. Milyen dokumentumokat kell benyújtanom a gyűjtőszámlahitel igényléskor? A gyűjtőszámlahitel igényléskor az alábbi dokumentumokat kell benyújtania: Teljes körűen kitöltött és aláírt gyűjtőszámlahitel igénylő lap és nyilatkozatok. A kapcsolódó devizakölcsön kötelemben lévő minden igénylő/kötelezett személyi igazolványa, lakcímkártyája és adóigazolványa vagy külföldi állampolgár esetén útlevél másolata. 30 napnál nem régebbi, hiteles teljes tulajdoni lap. A tulajdoni lap lekérdezésére a bankfiókban is van lehetőség, mely szolgáltatásért nem kell díjat fizetni. A kapcsolódó devizakölcsön fedezetét képező ingatlan biztosítási kötvénye, valamint azon az OTP Jelzálogbank Zrt./OTP Bank Nyrt. kedvezményezetti jog előjegyzésénekés a díjfizetésnek az igazolása. Amennyiben Ön a gyűjtőszámlahitelhez kapcsolódó közszférában dolgozók kedvezményeit is igénybe veszi: 6

Teljes körűen kitöltött és aláírt közszférában dolgozók támogatása iránti igénylőlap és nyilatkozatok. Gyermek jogán igénybe vett további kamattámogatás esetén a gyermek születési anyakönyvi kivonata, elvált szülők esetén kiskorú gyermekek elhelyezésének a jogerős ítélete, örökbefogadás esetén a gyámhatóság engedélyező határozata, gyámság esetén a gyámhatóság kirendelő határozata. Gyermek jogán igénybe vett további kamattámogatásnál továbbtanulás esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás, megváltozott munkaképességű személlyé válás esetén az orvos szakértői szerv igazolása. A közszférában dolgozó foglalkoztatási jogviszonyának fennállását bizonyító, a munkáltatói jogkör gyakorlója által kiállított igazolás, ami a kamattámogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjától számított 10 napnál nem régebbi. Ezen igazolásnak tartalmazni kell továbbá a munkáltató nevét, címét és adószámát is, valamint igazolna kell annak tényét, hogy az igénylő nem áll felmentés, lemondás vagy felmondás hatálya alatt. 7