ADÓVILÁG 47 Adóhiány és adókülönbözet jelentôsége az adójogban A cikk célja az, hogy az olvasókkal megismertessen olyan fogalmakat, mint pl. az adótartozás, az adókülönbözet, az adóhiány, a túlfizetés és az adófolyószámla. Természetes, hogy elsô ránézésre sokan megkönnyebbülten sóhajtanak fel azzal a prekoncepcióval, hogy ezek a fogalmak egyszerûek és egyértelmûek: Ha kevesebbet fizettem, mint kellett volna akkor adótartozásom, ha többet, akkor túlfizetésem van. Ha egy rövid mondatban szeretnénk belesûríteni témánkat, vagy mottót keresnénk, akkor ez elegendô is lenne. Azonban ezek a fogalmak ennél kicsit árnyaltabbak. Annyira azért nem bonyolultak, mint pl. Ady szimbólumrendszere, és az adójogszabályok egyértelmû rendelkezései alapján itt szigorúan csak egyféle olvasat létezik. Jelen cikkemben arra teszek kísérletet, hogy ezt az egyértelmû olvasatot, jogértelmezést bemutassam, valamint rávilágítsak arra, hogy a gyakorlatban mindez milyen jelentôséggel bír. Az adótartozás Az adótarozás fogalmát az adózás rendjérôl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban Art.) 178. 4. pontja pontosan meghatározza. E szerint az adótartozás az esedékességkor meg nem fizetett adó és jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás. Tulajdonképpen visszacseng a mottóként végül meg nem választott mondatunk elsô fele: adót kell fizetni. Ez megkérdôjelezhetetlen alkotmányos kötelezettségünk. Az Art. által meghatározott definícióban szerepel az esedékességkor kifejezés, amely azt határozza meg, hogy mikor kell megfizetni az adót. Tulajdonképpen kétféle esedékességrôl beszélhetünk. Az egyik az az idôpont, amelyet az Art. 2. számú melléklete vagy más törvények határoznak meg. Ilyen pl. a személyi jövedelemadó megfizetésének az idôpontja (vállalkozási tevékenységet nem folytató, és áfa alanynak sem minôsülô magánszemélyek esetén) adóévet követô május 20-a. Ez azt jelenti, hogy ha pl. a 2006. évben megszerzett jövedelmünkbôl származó adót nem fizettük meg 2007. május 21-ig (azért május 21-ig, mert május 20-a vasárnap volt), akkor adótartozásunk van. A másik fajta esedékességrôl pedig akkor beszélhetünk, ha az adóhatóság állapítja meg az adót. Ilyen esettel találkozhatunk, ha az adóhatóság kiválaszt ellenôrzésre bennünket, és az ellenôrzés során általunk esedékességkor meg nem fizetett adót állapítanak meg terhünkre. Ebben az esetben az esedékesség a határozat jogerôre emelkedésétôl számított 15. nap, vagyis eddig az idôpontig kell az adót megfizetni. A jogerôre emelkedés idôpontját a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 128. -a határozza meg. Így pl. ha nem nyújtunk be fellebbezést az elsôfokú határozat ellen, akkor a fellebbezési határidô lejártával (utólagos adó-megállapítás eseten ez 30 nap), a másodfokú határozat pedig a közléssel (átvétellel) válik jogerôssé. Ez után még 15 napunk van, hogy megfizessük a határozatban megállapított adót, esetleges adóbírságot és/vagy késedelmi pótlékot. Adótartozás jelentôsége Az a tény, hogy van-e adótartozásunk vagy nincs a nyugtalan alváson kívül egyéb hátrányokkal is jár vagy járhat. Hiszen a jogalkotók az adófizetési kötelezettség maradéktalan teljesítését különbözô kedvezmények, lehetôségek feltételéül szabták. Ez azt jelenti, hogy az adótörvényekben felkínált kedvezményeket, mentességeket csak akkor lehet igénybe venni, ha az adózónak nincs az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. Így pl. a személyi jövedelemadó törvény is tartalmaz ilyen megszorításokat mind a mezôgazdasági ôstermelôre, mind az egyéni vállalkozóra (Szja törvény 21. (1) b) pontja, illetôleg 49/B, (6) e) és g) pontja: az iparûzési adó költségként történô elszámolásának feltétele az, hogy ne legyen az állami és önkormányzati adóhatóságnál tartozása), mind pedig a magánszemélyekre nézve (Szja törvény 44/A. (2) bekezdése:
48 ADÓVILÁG önkéntes kölcsönös biztosítási pénztári kedvezményrôl történô rendelkezés feltétele az, hogy az állami adóhatóságnál ne legyen tartozás.). A társasági adótörvény is ahhoz a feltételhez köti bizonyos (Tao törvény 7. (1) x) y) pontja) adóalapot csökkentô tétel igénybevételét, hogy ne legyen az állami vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásunk. A fenti példákból egyértelmûen látható; széles a paletta: szinte minden adóalanyt (céget, magánszemélyt, egyéni vállalkozót, ôstermelôt) érinthet az, hogy van-e nyilvántartott adótartozása. Érinti az eva-alanyokat is. Ahol a nyilvántartott adótartozás talán a legsúlyosabb jogkövetkezménynyel társul. Hiszen az eva alanyiság egyik feltétele az, hogy ne legyen az állami, önkormányzati adóhatóságnál és a vámhatóságnál nyilvántartott adótartozásunk. Ezt az adóhatóság nemcsak bejelentkezéskor, hanem minden adóév december 20-án megvizsgálja. Amennyiben az említett hatóságoknál tartozást mutat adófolyószámlánk, akkor négy évre búcsút is mondhatunk az eva alanyiságunknak. (Eva törvény 10. (2) és (4) bekezdése) Tehát mindenképp érdemes odafigyelni arra, hogy mit mutat adófolyószámlánk egyenlege. (Zárójelben azért szükséges megjegyezni, hogy az illetékhivatal adóhatóságba történô integrálásával az állami adóhatóságnál nyilvántartott tartozásba beletartozik az illeték tartozás is!) Az adókülönbözet Az Art. értelmezô rendelkezései között (178. 3. pontja) találunk definíció-szerû meghatározást az adókülönbözet fogalmára is. E szerint adókülönbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallás (bejelentés) alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete, vagy a büntetô bíróság által jogerôsen megállapított adóbevétel-csökkenés, illetôleg a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, Az adókülönbözet tehát lényegében egy egyenleg, amely megmutatja azt, hogy mi a különbség az általunk megfizetett és az adójogszabályok alapján ténylegesen fizetendô adó között. Tekintettel az adóalanyok, illetôleg az adófajták nem kis számára errôl az egyenlegrôl az adóhatóság pontos nyilvántartást vezet. Ez az adózó ún. adószámlája. Az adószámláról Az Art. 43. (1) bekezdése pontosan meghatározza az adóhatóság számlavezetési kötelezettségének alapszabályait. E szerint az adóhatóság az adózó adókötelezettségét és költségvetési támogatási igényét, valamint az arra teljesített befizetést és kiutalást az adózó adószámláján tartja nyilván. Az adózó kötelezettségeit a bevallás - ideértve az önellenôrzési lapot is -, az adóhatóság vagy más hatóság határozata, a befizetéseket és a kiutalásokat a pénzintézet, illetve a posta bizonylatai alapján kell nyilvántartani. Az adóhatóság a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket és a kiutalásokat az adószámlán adóként, költségvetési támogatásonként mutatja ki. Az állami adóhatóság az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap javára teljesítendô befizetéseket külön számlákon tartja nyilván. Átalakulás esetén az adóhatóság a jogelôdöt megilletô költségvetési támogatást, túlfizetést, illetve a jogelôdöt terhelô adótartozást a jogutód adószámlájára vezeti át. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz kapcsolódó késedelmi pótlékot és önellenôrzési pótlékot az adóhatóság pénztáranként megnyitott, külön számlákon tartja nyilván. Az adószámlán történô könyvelés a kötelezettség oldalon csak és kizárólag benyújtott bevallásunk és adóhatósági (vagy más hatóság által hozott) határozat alapján történhet. Ezen kívül a kötelezettség (fizetendô adó) rovatban semmi mást nem könyvelhet fel az adóhatóság. Az adóhatóságnak az adószámlán jelentkezô pénzmozgást, vagyis a kiutalások és befizetéseket adónként, és költségvetési támogatásonként kell kimutatni. Az adószámlát úgy kell elképzelni, mintha több bankban lenne folyószámlánk, ahol pl. a CIB Bankos folyószámlánknak felel meg a személyi jövedelemadószámla, a Budapest Bankosnak az általános forgalmi adó-számla, a City Bankosnak pedig mondjuk a társasági adó-számla, és így tovább. Így pl. hiába van a CIB Bankos számlánkon 4 millió forint, ha a Budapest Bankos számlánkon nincs pénz, viszont az ELMÜ-nek arról
ADÓVILÁG 49 kéne utalni a pénzt, akkor az nem fog sikerülni. Ugyanígy mûködik az adószámla is. Az egyes adónemek lényegében külön folyószámlán futnak. Vagyis, pl. hiába van személyi jövedelemadót nyilvántartó számlánkon 2 millió forint túlfizetés, de az áfát nyilvántartó számlánkon van 1 millió forint tartozás, akkor az adóhatóság (ugyanúgy, ahogy egymás között a bankok sem) nem csoportosíthat át 1 millió forintot önkényesen. Ugyanúgy, mint bankos hasonlatunkban az egyes adónemek közötti elszámolásra (átvezetésre) csak rendelkezésünk alapján van lehetôség. Mint ahogy esetünkben a CIB Banknak is kell adjunk egy átutalási megbízást a Budapest Bankos számlánk javára, hogy nehogy az ELMÜ lekapcsolja a villanyt, úgy ha azt akarjuk, hogy áfa adónemes adószámlánkról eltûnjön a tartozás, kérnünk kell az átvezetést. Ennek módja a 17-es számú nyomtatvány kitöltése, és az illetékes adóhatósághoz történô eljuttatása. Tehát az egyes adókötelezettségeket nem lehet összemosni, az adóhatóságnál nyilvántartott különbözô adókötelezettségeket, azok teljesítését külön kell nyilvántartani, illetôleg kezelni. A fentiekben láthattuk, hogy milyen hátrányokkal járhat az, ha van adótartozásunk, most már azt is tudjuk, hogy az egyes tartozásokat adónként külön kell megvizsgálnunk. Az adóhatóság minden évben (a magánszemélyeket augusztus 31-ig, más adózókat október 31-ig) tájékoztatja az aktuális adószámla egyenlegérôl. Pontosabban arról tájékoztat, hogy van-e túlfizetésünk vagy adótartozásunk. Ez azt jelenti, hogy ha a fenti idôpontig nem kapunk ilyen tájékoztatást, akkor adószámlánk egyenlege 0 forint (se tartozásunk, se túlfizetésünk nincsen), vagyis nyugodtan hátradôlhetünk karosszékünkben. Ha kapunk értesítést, akkor viszont van mit tennünk! 1. Ha adótartozásunk van akkor, irány a posta vagy a bank! Célszerûbb minél elôbb megfizetni a tartozást, hiszen a késedelmi pótlék mértéke napról napra nô. (Ha nem tudjuk megfizetni adótartozásunkat, és teljesítjük az Art. 133-134. -aiban foglalt feltételeket, akkor érdemes méltányossági (fizetési könnyítési) kérelmet benyújtanunk az illetékes adóhatósághoz) 2. Ha egyik adónemben adótartozás, másikban túlfizetés áll fenn, akkor irány az internet. A honlap nyomtatványkitöltô menüjében megtalálható a 17-es nyomtatványt kell kitöltenünk, és vagy az Ügyfélkapunk keresztül (ha regisztrálva vagyunk) vagy postán keresztül vagy, személyesen eljuttatni az adóhatóságnak. (Ha nincs internetes hozzáférésünk, akkor a nyomtatványboltban, vagy az adóhatóság bármely ügyfélszolgálatánál beszerezhetô a nyomtatvány.) 3. Ha csak túlfizetésünk van, akkor lehetôségünk van arra (az Art. 43. (5) bekezdése alapján, hogy kérjük a túlfizetés kiutalását. Persze dönthetünk úgy is, hogy adószámlánkon bent hagyjuk a túlfizetés összegét, pl. azért mert a következô hónapban úgyis befizetésünk lesz. (Így pl. ha áfa adónemen vezetett adószámlánk 100 E forint túlfizetést mutat, és következô hónap 20-án be kellene fizetnünk 110 E forintot, akkor nem érdemes kérnünk a kiutalást. Elég csak a következô hónap 20-án 10 E forintot befizetnünk az áfa adónemen vezetett folyószámlánkra.) Az adóhiány Az adóhiány pontos definícióját is tartalmazza az Art azzal az apró felépítésbeli eltéréssel, hogy nem az értelmezô rendelkezések között, hanem az adóbírság alcím alatt találhatjuk a fogalom meghatározását. Már a jogalkotók által történô elhelyezés is sokat elárul funkciójáról, illetôleg alkalmazási területérôl. Azonban még mielôtt ebbe belevágnánk, szükséges visszakalauzolnom az olvasót az adójog-történelem egy korábbi szakaszához. A régi Art. (1990. évi XCI. törvény, amely 2003. december 31-ig volt hatályban) a most hatályos szöveghez képest egy igen lényeges mondattal rövidebb fogalom meghatározást adott. A régi Art. 72. (2) bekezdése szerint adóhiánynak minôsül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség idôpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették. Ez egy sokak által felismert és ki is hasz-
50 ADÓVILÁG nált joghézag volt, persze ez mára már csak az adótörténelem egyik fejezete. A 2003. december 31.-ig hatályos jogszabályszöveg szerint, ha az ellenôrzés feltárta, hogy egy cég pl. három luxuskocsi áfáját vonta le tárgyhavi bevallásában, akkor a kocsik áfája tekintettel arra, hogy a személygépkocsi áfája levonási tilalom alatt áll adókülönbözetként biztos megállapítást nyert. A kérdés csak az, hogy ez az adókülönbözet adóhiányként is jelentkezik-e. Abban az esetben, ha a példánkban szereplô adózó szórakozottságból, tévedésbôl vagy bármilyen más egyéb okból az esedékesség idôpontjáig (vagyis az áfa bevallás benyújtásának idôpontjáig) a bevallásban szereplô összegen felül a három szuper luxuskocsi áfájának megfelelô összeget is átutalt áfa adónemben vezetett adószámlájára, akkor nem állapítható meg adóhiány. Hiszen a 2003. december 31.-ig hatályos törvényszöveg az esedékesség idôpontjáig nem fizetettséget szabta az adóhiány megállapításának egyetlen feltételéül. Ez a lehetôség azért bír ma már csak adótörténeti szempontból jelentôsséggel, mert utólag semmilyen bûvészmutatvánnyal nem lehet az adószámlán a 2004. január 1-je elôtti esedékesség idejére túlfizetést generálni. 2004. január 1-jétôl tehát az adóhiány fogalma kiegészült egy mondattal: (Ez már az új Art. 170. (2) bekezdésében található.) Az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést az adófizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenôrzés megkezdésének napján is fennáll. Vagyis 2004. január 1-jei hatállyal az adóhiány megállapítása szempontjából az adózó folyószámláján fennálló túlfizetést csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés folyamatosan az eredeti esedékességtôl egészen az ellenôrzés megkezdésének napjáig fennáll. (A jelenleg is hatályos jogszabályhely alkalmazásának határt az szabhat, hogy rendelkezéseit 2004. január 1-je után keletkezett adókötelezettségek vizsgálatánál lehet figyelembe venni.) Az adószámla folyamatos figyelésének követelményét támasztja alá a jogszabály jogalkotói, hivatalos indokolása is. Minderre azért kerülhet sor, mert az adózó az általa teljesített túlfizetéssel szabadon rendelkezik, az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból nem, kizárólag az adózó kérelmére számolhatja el az általa nyilvántartott más adótartozásra. A jogszabály ilyen módon történô kijátszásának megakadályozása érdekében a törvény csak az eredeti esedékesség napjától legalább az ellenôrzés megkezdésének napjáig fennálló túlfizetés esetén mentesít az adóbírság megfizetése alól, hiszen csak ekkor feltételezhetô teljes bizonyossággal, hogy az adózó az adófolyószámláján mutatkozó túlfizetést az adófizetési kötelezettség teljesítésére szánta. Egy példán vizsgáljuk meg, hogy módosítja az a bizonyos egy mondat az adóhiány számításának módszertanát! Ha egy cég 2005. elsô negyedéves áfa bevallásának ellenôrzése során tár fel az adóhatóság 2 millió forint adókülönbözetet, akkor az adóhiány megállapítása során folyamatosan figyelni kell az adózó áfa adónemben fennálló folyószámláját. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak akkor nem állapítható meg adóhiány, ha a 2005. elsô negyedéves áfa fizetési kötelezettség esedékességétôl (vagyis 2005. április 20- tól) egészen az ellenôrzés megkezdésének napjáig (mondjuk a megbízólevelet 2007. február 14-én vette át az adózó) az a 2 millió forint túlfizetés a cég áfa adónemre vezetett adószámláján fennállt. Amennyiben akár csak egyetlen napra is lekerült az a 2 millió forint (vagy annak egy része), akkor az adóhiány megállapítható. Az adóhiány megállapításával kapcsolatosan a gyakorlatban két kérdés merülhet fel: 1. kérdés: adónemenkénti vagy az adószámla összegyenlegét kell-e vizsgálni: Az adótartozás fogalmának vizsgálata során már részletesen bemutatásra került az, hogy hogyan is néz ki az adószámla, és azt, hogy az adóhatóság hivatalból nem vezet át egy-egy adónemben fennálló túlfizetést egy másik adónemben fennálló tartozásra. Értelemszerûen ugyanez az alapelv érvényesül ebben az esetben is. Az adóhiány megálla-
ADÓVILÁG 51 pítása is adónemenként történik, tekintettel arra, hogy az adóhiány alapját az adózó terhére megállapított adókülönbözet határozza meg. Ez a fenti példán illusztrálva azt jelenti, hogy hiába is van a cégnek pl. társasági adónem adószámláján 2004. május 31-tôl egészen napjainkig 6 millió forint túlfizetése, hiszen ennek (sem az adótartozás, sem az adóhiány szempontjából) ugyanúgy semmilyen befolyása nincs áfa adónemben vezetett adószámlájára, mint ahogy a CIB-es folyószámlánkon lévô pénzösszeg sem befolyásolja a Budapest Banknál lévô folyószámlánk negatív egyenlegét. Tudjuk, hogy valamely adószámlán fennálló túlfizetés csak a 17-es átvezetési kérelem kitöltésével és benyújtásával rendezhetô át egy az adóhatóság által nyilvántartott másik adótartozásra az Art. 43. (5) bekezdése alapján. 2. kérdés: az adószámla-felülvizsgálat kezdô és utolsó idôpontjának pontos definiálása: A felülvizsgálat kezdô idôpontja az ellenôrzés során megállapított adókülönbözet esedékességének a napja. Az esedékesség kérdéskörét már megvizsgáltuk a cikk elején az adótartozásról szóló részben. (Azok kedvéért akik már elfelejtették és/vagy nincs kedvük visszalapozni: az Art. 2. számú melléklete vagy más adótörvényben meghatározott idôpont határozza meg.) A végsô idôpontot az ellenôrzés megkezdésének a napja határozza meg. Az ellenôrzés megkezdésének napját az Art. 93. (1) és (2) bekezdése jelöli ki. 93. (1) Az ellenôrzés az errôl szóló elôzetes értesítés kézbesítésétôl kezdôdik. Ha az adóhatóság az adózó elôzetes értesítését mellôzi, az ellenôrzés a megbízólevél egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdôdik. Az egyszerûsített ellenôrzésrôl az adóhatóság az ellenôrzés megkezdésével egyidejûleg a megbízólevél egy példányának megküldésével értesíti az adózót. (2) Ha az adózó vagy képviselôje, meghatalmazottja, alkalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, az ellenôrzés két hatósági tanú jelenlétében az errôl szóló jegyzôkönyv felvételével és aláírásával kezdôdik. (Zárójelben szükséges megjegyezni, hogy nem az Art. 92. (4) bekezdésében meghatározott kezdô idôpontot kell figyelembe venni, hiszen az csak az ellenôrzési határidô számításánál bír jelentôséggel.) Az adóhiány megállapításának jelentôsége egyrészt: az adóbírság Az Art. 170. (1) bekezdése szerint adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke fô szabály szerint 50%. (Ennél az igen magas mértéknél kevesebbet az adóhatóság csak kivételes méltánylást érdemlô körülmény esetén szabhat ki, de ebben az esetben is feltétel az, hogy úgy járjunk el ahogy az adott helyzetben elvárható.) Az adóbírság talán a legsúlyosabb adójogi szankció. Az alapját pedig csak és kizárólag az adóhiány nagysága határozza meg. Ennek elkerülése érdekében lehet, hogy érdemes minden tôlünk telhetôt megtenni azért, hogy a jogszabályi rendelkezésekben foglaltaknak megfelelôen helyes összegben és határidôben teljesítsük adófizetési kötelezettségünket. Az adóhiány megállapításának jelentôsége másrészt: a késedelmi pótlék Valószínûleg a késedelmi pótlék jogintézménye mindenki elôtt ismert, de vannak olyan rejtett részletszabályok, amelyek ismerete a téma teljes bemutatásához kihagyhatatlan. Az Art. 165. (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak közismertek: 165. (1) Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a költségvetési támogatásnak az esedékesség elôtt történô igénybevétele esetén pedig az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. (2) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás idôpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. Vagyis ha az esedékesség napjánál késôbb fizetjük meg az adót, késedelmi pótlékot kell fizetni, a mértéke pedig a jegybanki alapkamat függvényében alakul, és persze elrettentésként mégiscsak szankcióként kell, hogy funkcionáljon a kétszeres szorzó, na és némi tolerancia: nincs kamatos kamat.
52 ADÓVILÁG Ennél sokkal érdekesebben alakul a késedelmi pótlék számításának a metodikája, amely szerint két esetkört élesen el kell választanunk! 1. eset: amikor az adóhatósági ellenôrzés adóhiány megállapításával zárul Ebben az esetben az adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtôl az ellenôrzésrôl felvett jegyzôkönyv keltéig, de legfeljebb 3 évre számítható fel. Az adóhiány után felszámított késedelmi pótlék alapja nem csökkenthetô az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség idôpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével. (Art. 165. (3) bekezdésének második és harmadik mondata.) Tehát a késedelmi pótlék alapjának számítása során az adott adónemen fennálló túlfizetést sem lehetséges automatikusan vagy hivatalból beszámítani más adónemen fennálló tartozás megfizetésére. 2. eset: amikor az adótartozás nem adóhatósági ellenôrzés eredményeként áll fenn Ez az eset, amikor az adószámlán a bevallásunk alapján könyvelôdik fel az adókötelezettség. Így pl. ha bevalljuk a személyi jövedelemadónkat, azonban azt nem fizetjük meg, akkor az szja adónemen fennálló adószámlánk tartozást fog mutatni. De idetartozik az az eset is, ha az adóhatósági (vagy más hatóság által hozott) határozat által megállapított adóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot nem fizetjük be határidôben. Hiszen a határozatban meghatározott összeg, amint beáll fizetési kötelezettségünk (határozat jogerôssé válásától számított 15. nap), rögtön felkönyvelôdik az adószámlánkra. A fizetési kötelezettség keletkezésének idôpontjától a fennálló adótartozásunkra pedig napról napra felszámítódik a késedelmi pótlék. Azonban ez esetben az Art. a szigorú szankcionálás világában némi kedvezményt biztosít. Hiszen kivételesen nem az adónemenkénti teljesítést, hanem az egész adószámla egyenlegét kell figyelembe venni. Ebben az esetben a késedelmi pótlék számításának szabályai a nettó pótlékszámítás elvén alapulnak. Ez azt jelenti, hogy a késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetések összegével. (Egyetlen kivétel van ez alól: 2007. január 1-jétôl az állami adóhatósághoz befizetendô magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz kapcsolódó befizetési kötelezettségek jelentenek kivételt, mert az ezek után felszámítandó késedelmi pótlék alapja miután az a magánszemély tagot illeti meg a késedelmes befizetés okán elmaradt befektetési haszon kompenzációjaként nem csökkenthetô a más adónemen nyilvántartott túlfizetés összegével. Remélem a cikk elérte célját, és sikerült bemutatnom a fentiekben ismertetett fogalmakat.