ÉGEI CIVILIZÁCIÓ Kr.e. 2700-1000 M I N Ó S Z I ( K R É T A I ) K U L T Ú R A - ÉS M Ü K É N É M Ű V É S Z E T E
Égei kultúra Kréta művészete: Első minószi kor: Kr.e.2700-2000 Középső minószi kor: Kr.e.2000-1550 Kései minószi kor: Kr.e.1550-1100 Mükéné művészete: Kr.e.1600-1000
Építészet, művészet, kultúra Az égei kultúra legjelentősebb emlékei: Kréta szigetén a knósszoszi királyi palota, Kis-Ázsiában Trója A görög félszigeten Mükéné vára Athreusz kincsesháza, vagy Agamemnón sírja Az Égei -tenger medencéjében és Kréta szigetén élő nép volt a görögök elődje. Párizsi nő ferskó Életükről, királyaik cselekedeteiről az ókori görög költő, Homérosz eposzából, az Illiászból olvashatunk.
Görög mitológia Krétához tarozó része Rheia, Kronosz felesége Ida-hegység karsztos üregé ben neveltette fel a nimfákkal gyermekét, Zeuszt. Mézet a méhek gyűjtöttek számára, tejjel egy kecske táplálta, a barlang előtt pedig két kúrész, - fiatal harcos, más források alapján erdei démon - őrködött, akik az isteni csecsemő sírását fegy vereik csattogtatásával igyekeztek túlharsogni. Évek múltán a felnőtt Zeusz, Krétára szöktette aranyszőrű bika képében Agenor föníciai király lányát, a szép Europét, hogy frigyükből megszülethessen Minósz, Kréta első királya. Minósz felesége, Paszifaé és a Poszeidon által küldött bika nászából születik meg az ember testű és bika fejű szörny, Minotaurosz. Minósz a gyalázatos szenvedély gyümölcsét persze el akarta rejteni a világ elől, ezért a mesteri Daidalosszal megépíttette knósszoszi palotája közelében a labürinthoszt, azt a zegzugos folyosók szövevényéből álló út vesztőt, amelynek mélyére zárták a Minotauroszt. A félig állat, félig ember szörnyeteg étvágyát a Minósz által adózásra kényszerített Athénból küldött ifjakkal és leá nyokkal csillapították, a Minotaurosz minden kilencedik évben hét athéni ifjat és hét leányt falt fel a labürinthosz mélyén. Végül a Minotauroszt Tézeusz győzte le, akinek Minósz leánya, Ariadné volt ebben segítségére. Ő adta át Tézeusznak a hatalmas fonal köteget, amelynek felgombolyításával a Minotaurosz megölése után ki tudott jutni a labürinthoszból.
Vallása N E M V O L T O L Y A N J E L E N T Ő S B E F O L Y Á S A M I N T A Z Ó K O R I K E L E T E N. K É P Z E T E I K K Ö Z É P P O N T J Á B A N A B I K A K U L T U S Z É S A F Ö L D A N Y A T I S Z T E L E T Á L L O T T. V I L Á G I H A T A L O M M A L V E T É L K E D Ő P A P I T E S T Ü L E T S E M A L A K U L T K I. A S Z E R T A R Á S O K A T N Ő K V É G E Z T É K, V A L Ó S Z Í N Ű L E G A S Z A B A D B A N F E L Á L L Í T O T T O L T Á R O K N Á L, B A R L A N G O K B A N É S H Á Z I S Z E N T É L Y E K B E N, E Z É R T T E M P L O M O K A T N E M É P Í T E T T E K.
Kréta szigetén lévő knósszoszi palota i.e.1600-1400 között. épületegyüttes 150 m hosszú, szélessége 100 m. hatalmas kiterjedésű, négyszög alakú déli szárnya egykor monumentális lehetett. észak-déli tájolással épült, belső udvara kb. 50 m hosszú volt. az udvart sok kis helyiség vette körül, és bonyolult folyosórendszere volt. Elrendezés bonyolultsága kelhette életre azt a mítoszt, amely a labirintusról, Ariadné fonaláról és a Minotauruszról szól.
A KORSZAK EGYIK JELLEGZETES ÉPÜLETEGYÜTTESE A KNOSSZOSZI PALOTA A palotának több szintje volt, s mint a képből is kitűnik, az áthidaló gerendázatot vörös színűre befestett faoszlopok támasztották alá.
KNOSSZOSZI FELFELÉ SZÉLESEDŐ FAOSZLOPOK Építőanyagok: Terméskő, szárított agyag, agyagtégla, fa. Szerkezetek: Tömör falak, pillérek, oszlopok, támaszgerendás szerkezetek.
Térlefedés: agyaggal borított gerendás síkfödém Az épület több emeletes volt. A trónterem felett TÁMASZGEREDÁS SZERKEZET fogadótermek, máshol raktárak és a palota személyzetének lakóhelyiségei voltak találhatók.
A palota központjában 30x55 méteres nagy belső udvar helyezkedik el ennek nyugati oldalán voltak a reprezentatív helyiségek - trónterem és két, középen két-két pillérrel alátámasztott térség - talán szentély vagy más, kultikus célokat szolgáló helyiség. Propülaia: Csarnokszerűen kiképzett kapuépítmény, díszkapu
Érdekes az oszlopok kialakítása,törzsük alulról felfelé vastagodik: a gerendák megbízható, jó feltámasztását párnaszerű, gyűrűs fejezet és négyzetes átmeneti tagozat - abakusz - biztosítja. A szerkezeti megoldás láthatóan a függőleges és vízszintes tartószerkezet jó kapcsolatát szolgálta. között is megjelent. FELFELÉ VASTAGODÓ OSZLOPOK Megaron: előcsarnokos, egyetlen belsőterű lakóház, középen tűzhellyel
Mítoszt a labirintusról, Ariadné fonaláról és a Minotauruszról. Az udvart sok kis helyiség vette körül, és bonyolult folyosórendszere volt. Jól érzékelteti ezt a palota alaprajza. Feltételezhetően ez adta az alapot a labirintus mítoszhoz.
A paloták falait freskók borították. A híres Fogolymadaras és a Delfines freskó is mutatja, hogy a természet megfigyelése alapján életszerűen ábrázolták az állatokat. A minószi kultúra nagy hatással volt az ókori görög kultúrára. A M Ű V É S Z E K A K Ö R V O N A L A K H Ű M E G R A J Z O L Á S Á R A J O B B A N T Ö R E K E D N E K, M I N T A H A S O N L Ó S Á G R A. A M I N Ó S Z I M Ű V É S Z E T A T E R M É S Z E T E T F O R R Á S N A K T E K I N T E T T E, S E Z A F E L F O G Á S K R É T A S Z I G E T É R Ő L T E R J E D T Á T M Á S F Ö L D K Ö Z I - T E N G E R I K U L T Ú R Á K R A.
A falakat díszítő festmények néhány egyiptomi hagyománnyal azonosak, ilyen például, hogy nincs árnyék, perspektíva, a férfiak bőre barna, a nőké egészen világos. Egy knósszoszi falfestményen egy fiatal nő portréján a művész a szemet elölnézetből festette meg, akárcsak az egyiptomiak. A M I N Ó S Z I C I V I L I Z Á C I Ó I D E J É N A N Ő N E K M E G K Ü L Ö N B Ö Z T E T E T T S Z E R E P E V O L T K R É T A S Z I G E T É N. A F E S Z T E L E N E L E G A N C I Á V A L Ö L T Ö Z K Ö D Ő, S Z É P S É G É N E K É S N E M I S É G É N E K T U D A T Á B A N L É V Ő N Ő A F É R F I V A L T E L J E S E G Y E N L Ő S É G B E N M U T A T K O Z I K M E G A M I N D E N N A P I É L E T J E L E N E T E I B E N V A G Y A V A L L Á S I S Z E R T A R T Á S O K O N
Knosszoszi fresko Az emberi alakok ábrázolására az a jellemző, hogy ez is kötött, akárcsak az egyiptomi, azonban attól határozottan elüt, de a természetet alaposan megfigyelő alakítás mellett rokonságot mutat az archaikus görög művészettel.
Knosszoszi ökölvívók
Knosszosz
Bikaugrás Kr.e.1450. Királyi Palota A palota leghíresebb freskója, a bikaugrás sportjának legveszélyesebb jelenete, a bika szarvát megragadó sportoló az állat hátán átszaltózva leugrik. A háttérből határozott kontúrokkal kiemelkedő formák árnyékolás nélkül, tiszta élénk színek, térmélység nélküli háttér, dekoratív geometrikus motívumok.
PÁRIZSI NŐ Az itt bemutatott freskórészlet, a Párizsi nő, fitos orrocskájával és mandulavágású, nagy szemével, "modern" megjelenésével érdemelte ki nevét (lraklioni Múzeum /Kréta/).
ATLANTISZ LEGENDÁJA I. e. 1400 körül a knósszoszi palota elnéptelenedik. Az égei művészet végét a dórok vándorlásának nevezett esemény okozza. Ennek a kultúrának a szépségeit a görögök már csak Homérosz elbeszéléseiből ismerik. Ehhez a civilizációhoz tartozik a Platon által is idézett, titokzatos Atlantisz legendája: "Idővel azonban rendkívüli földrengés és özönvizek támadtak (...), és Atlantisz szigete a tengerbe merülve eltűnt A hagyomány szerint az Atlanti-óceán övezte és a Föld minden gazdagsága megtalálható volt rajta. A sziget lakói az atlantidák voltak, akik Poszeidón istentől származtak. A valóságban Atlantisz legendáját talán a Théra szigetét leromboló vulkánkitörés ihlette. A Thérán 1967-től végzett ásatások egy város, Akrotiri maradványait hozták a felszínre.
Kígyós istennő - papnő A kultusztárgyak közül a legtitokzatosabb a híres kígyós istennő alakja, aki a krétai plasztika első számú tárgya. A knósszoszi palotában talált nőszobrocska kígyókat tart a kezében, fejdíszén egy macskaféle ragadozó ül. Talán egy papnőt vagy Földanya istennőt ábrázol. Kr.e. 1500 körül, agyag, 29,5 cm magas Iráklion Múzeum
ÉGEI MŰVÉSZET SZOBRÁSZATÁNAK JELLEMZŐI Az égei világ a fémmegmunkálás technikáját i. e. 3200 k. a vándorló népektől veszi át. Ezek a népek az Anatóliai magasföldön keresztül jutottak Trójába, amely a régészeti kutatások szerint kereskedelmi központ volt. Innen az Égeitenger szigetei felé vették útjukat. ezek az emberek fémekből szerszámokat és használati tárgyakat készítenek és megmunkálják a márványt is. Ciprus szigete rézben gazdag, ezért itt készülő edények egyedülállóak az égei világban. A Kükládok szigetei (ezen elnevezés az Égei-tenger jó néhány szigetének összefoglaló neve) hatalmas márványtömbök, ebből adódik, hogy az ekkor élő mesterek szobrokat és vázákat már márványból faragnak. Küklád-idoloknak nevezzük azokat a szobrokat, amelyek nemcsak női, hanem férfi figurák is, ábrázolhatnak katonákat, fuvolásokat és hárfásokat is. Egyes feltevések szerint ezek a szobrok istenségeket is jelképezhettek és akkor a bálvány kifejezés is megilleti őket.
Bikafej formájú rühton (ivóedény) Kr.e. 1700-1600 A minósziak nem a nagy szobrok, hanem inkább a kisebb tárgyak, finom, részletgazdag kidolgozásában, készítésében jeleskednek. A legrégebbi minószi ékszerek (i. e. 2300 k.) Mokhloszból származnak és finoman megmunkált aranylevelek.
Agyagból készült phitosz Kr.e. 1450-1400 Bor, olaj, gabona tárolására használt nagyméretű cserépedény
Balra egy hím polip (lábasfejű) ábrázolása íváskor, jobbra egy nyolckarú polip ábrázolása hektokotilusszal (párzókarral); mindkettő a knósszoszi palota amforáin. Sziráki Egy Mükénében Sz Gábor: Égei fellelt civilizáció vázatöredéken megjelenik az emberi alak, mely a vázafestészet főalakja lesz majd.
A díszítmények többsége spirálisan épül fel, de jellemző a finom stilizálás is. Főbb motívumok a polipok, a növények, a leghíresebbek a lelőhelyük után elnevezett ún. Kamares-vázák és a palotastílusú edények. Az eleven természet ábrázolását háttérbe szorítja a rend és nagyság érzékeltetése.
MÜKÉNÉ MŰVÉSZETE
TRÓJA MÜKÉNE TIRÜNSZ I.e. II. évezred közepén Kréta hanyatlásának időszakában kezdődött a mükénei kultúra virágzása. Építészeti feladatok védelmi jellegűek. Az ellenség betörésének veszélye várak építését tette szükségessé.
MÜKÉNEI FELLGVÁR A várak szárazföldi bérceken emelkedtek, melyek védőfallal voltak körben ellátva és ilyen volt a mükénei Fellegvár is, amely a Peloponészosz félsziget északkeleti részén, hegyekkel körülvett magas dombon az i. e. XIV- XIII. században épült, erődített királyi székhely volt, a domb lába körül húzódott a település.
OROSZLÁNOS KAPU Mükénei fellegvár oroszlános kapuja. Az önálló építményt alkotó kapuzat a klasszikus görög építészet kapujának őse. A falakat mészhabarcsba rakott hatalmas megdolgozatlan kövekből rakták Küklopsz falazás
OROZLÁN KAPU A VÁRKAPUK NYÍLÁSA SZÖGLETES, A SZEMÖLDÖK GERENDA FELETT TEHERELHÁRÍTÓ HÁROMSZÖGET ALKALMAZTAK. AZ EBBEN ELHELYEZETT DOMBORMŰ ALAPJÁN NEVEZIK A MÜKÉNEI KAPUT OROSZLÁN- KAPUNAK.
ATHREUSZ KINCSESHÁZA VAGY AGAMEMNÓN SÍRJA Mükénében az Athreusz kincsesháza vagy Agamemnón sírja legmonumentálisabb az i. e. XIV. századból. A várdombtól nyugatra emelkedő lejtőkben i. e. XV-XIII. századi, különféle típusú sírokat tártak fel, közöttük kilenc kör alaprajzú, méhkas formájú álboltozattal fedett, nagyméretű föld alatti sírépítményt, a tholoszt.
ATHREUSZ KINCSESHÁZA VAGY AGAMEMNÓN SÍRJA A FÖLD ALATTI ÉPÍTMÉNY BEJÁRATÁHOZ A LEJTŐBE VÁGOTT, SZABÁLYOS ALAKÚ KŐTÖMBÖKBŐL RAKOTT TÁMFALAKKAL KÖZREFOGOTT, NYITOTT FOLYOSÓ, A DROMOSZ VEZET.
AGAMEMNON HALOTTI MASZKJA Homérosz Mükénét mint "sokaranyút" emlegeti; 1876-ban lelet nemcsak anyagában, hanem művészi megformálásában is igazi kincs : fejékek, serlegek, tőrök, melltűk, arany melldíszek és maszkok kerültek elő. Amikor Schliemann felemelte az egyik aranymaszkot (ma Athénban, a Nemzeti Múzeumban), a tökéletes arcábrázolásban azonnal felismerni vélte - tévesen - Agamemnónt, az "lliász" "szélesen országló" királyát.