WARGO Közgazdasági Elemző Intézet Tóth I. János Magyar közgazdászok hatásának mérése 1969-2002 mutatók és magyarázatok Bevezetés A nemzetközi tudományos életben az idézettség az egyik, de nem egyetlen elfogadott mércéje a tudományos teljesítmény mérésének. Számít a publikációs tevékenység, a tanítványok (pl. Ph.D. hallgatók), a referált cikkek, a lefordított könyvek száma, a folyóiratok szerkesztőbizottságában való részvétel, stb. Az sem mindegy, hogy hol publikál a szerző: vezető, vagy alig-alig olvasott tudományos folyóiratokban; de az sem, hogy hol hivatkoznak munkáira: viszonylag magas vagy alacsony hatástényezőjű (1) (impact factor) periodikákban. A teljesítmény mérése mégsem lehetetlen és a szóbeszédnél sokkal közelebb jutunk ehhez, ha megfigyelünk néhány, a teljesítmény mérésére alkalmas mutatót. A természettudományokban ez már régóta elfogadott gyakorlat, a társadalomtudományokban, közöttük a közgazdaságtanban azonban újabb keletű az ilyen irányú érdeklődés. Magyarországon idáig mindössze két publikáció vizsgálta a magyar közgazdász kutatók teljesítményét és hatását tudománymetriai eszközökkel (2,3). Elmondható, hogy e két munkán kívűl alig kapott figyelmet a társadalomtudományi eremények, illetve az ezeket létrehozó kutatók szélesebb kutatói közösségre gyakorolt hatásának megfigyelése és mérése. Az alábbiakban néhány adatot ismertetünk magyar közgazdászok idézettségéről és angol nyelvű publikációs tevékenységéről. Ehhez 125 közgazdász idézettségi és publikációs adatait gyűjtöttük össze. A közölt mutatók több vonatkozásban is korrigálatlanok, "nyersek", azaz kisebb-nagyobb korrekciókkal a közölteknél pontosabb és egy-egy kutató teljesítményét (relatív teljesítményét) jobban mérő mutatóhoz juthatunk. Először a pontosság kedvéért arról lesz szó, hogy milyen korlátok között kell az általunk használt mutatók alapján számolt eredményeket értelmezni. Majd a számított mutatók alapján kapott sorrendeket ismertetjük. Először az angol nyelvű tudományos folyóiratokban szereplő hivatkozások alapján kapott idézettségi rangsort közöljük az ISI (Institute for Scientific Information) által gondozott Social Science Citation Index segítségével. Ezt követően a magyar szerzők angol nyelvű pulikációs tevéneységéről kaphatunk képet az EconLit adatbázisát felhasználva. Majd a magyar vezető közgazdasági folyóiratban, a Közgazdasági Szemlében (KSz) megjelent cikkek hivatkozásait tekintjük át a Közgazdasági Szemle megújult, informatív honlapját felhasználva ( http://www.kozgazdasagiszemle.hu ). Ezek után - ugyancsak a KSz cikkeit alapul véve - azokat a kutatókat soroljuk fel, akiknek e cikkek szerzői legtöbbször mondtak köszönetet a cikk megírásában nyújtott segítségükért, illetve a cikk/ tanulmány korábbi változataihoz fűzött megjegyzéseikért (4). Végül pedig az MTA Közgazdasági Bizottsága tagjainak a fenti négy mutató szerinti megoszlását közöljük. Magyarázatok Az idézettségi adatokkal, mint a hatásfok mércéjével kapcsolatos 1. oldal
leggyakoribb ellenvetés az, hogy a hivatkozásnak több oka is lehet és közöttük a "negatív elismerések", amikor egy-egy publikációra azért hivatkoznak, mert nem értenek egyet az abban foglaltakkal, cáfolni kívánják, illetve tudományos megalapozatlanságára kívánják a figyelmet felhívni, éppen a "rossz" cikkek iróit jutalmazzák. Empirikus elemzések (5) azonban kimutatták, hogy a "negatív elismerés", mint szempont marginális szerepet játszik a hivatkozások okaiként. Másrészt a "negatív elismerés" gyanánt a szerzők soha nem hivatkoznak a munkájuk szempontjából érdektelen munkákra, hanem olyanokra, amelyek korábban hatottak a tudományos életre (többnyire a szerzőre is) és a szerzők ezért kénytelenek velük szemben állást foglalni. A "negatív elismerés" során idézett publikációkban elkövetett hiba, ezek szerint "hasznos hibának" számít (6). Figyelembe kell venni azonban több másik tényezőt. Az első az, hogy az egyes kutatási területeken dolgozó szerzők száma meglehetősen eltér és nehezen is meghatározható. Eszerint egy viszonylag ezoterikusabb területen dolgozó kutató már eleve kevesebb idézetre számíthat, bármilyen jók is cikkei, mint egy populárisabb, szélesebb kört érdeklő terület kutatója. De az is igaz, hogy egy ezoterikus terület kutatója per definitionem kisebb hatást tud kifejteni, mint egy, a "főáramba" tartozó kutató. Az idézettségi különbségek tehát e különbségeket is visszatükrözik. Az idézettség összefügg ezen túl az egyes kutatási területekre, diszciplínákra jellemző hivatkozási szokásokkal, illetve ezek időbeli változásával is. A fizikában pl. magasabb az átlagos hivatkozásszám, mint a közgazdaságtudományban. És a hivatkozási szokások az időben is jelentősen módosulnak: pl. a vezető közgazdasági folyóiratokban 1890 és 1970 között több mint kétszeresére (6,8-ról, 14,7-re) nőtt az átlagos hivatkozásszám (7). Tehát más-más évtizedekben alkotó kutatók idézettségi adatai csak kellő óvatossággal vethetők össze. Harmadik tényező pedig abból fakad, hogy az egyszerű idézettségi sorrendek (mint amelyeket mi is közlünk alább) eltekintenek az időtől. Nem veszik figyelembe, hogy a kutatói pályán eltöltött idő, illetve az idézett cikk megírásától az idézettségi sorrend felállításáig eltelt idő meglehetősen erősen befolyásolja magát az idézettségi sorrendet. Nem ugyanaz, ha valaki 40 évig publikált és 100 esetben idézték, mintha valakinek 5 év alatt született cikkeit idézték ennyiszer. Az sem mindegy, hogy mikor született a szóban forgó mű: egy 10 évvel ezelőtti műnek nyilvánvalóan több az esélye arra, hogy legalább egy alkalommal idézzék, mint egy 5 évvel ezelőttinek (8). Ezért értelmes olyan relatív mutatót számítani, amely (a) figyelembe veszi a pályán eltöltött időt, illetve (b) az idézett cikk megírásától eltelt időt is. Az SSCI-ben közölt, az egyes tudományos folyóiratok minőségét mérő impact factor számol az idő tényezővel. Az egyes szerzők esetében is ezzel megegyező elvű mutató képzése lenne indokolt. Negyedik tényező az önhivatkozások kérdésével kapcsolatos. A közölt SSCI idézettségi adatok a "bruttó idézettséget" mutatják, azaz tartalmazzák az önhivatkozásokat is. Vannak szerzők (természetesen nem a legidézettebb 50 szerző között), akikre senki más nem hivatkozik, csak saját maguk. A Közgazdasági Szemlében megjelent cikkek alapján számított idézettség esetében már korrigáltuk ezt - itt az önhivatkozásokat nem vettük figyelembe. Ötödszörre figyelembe kell venni azt is, hogy a közölt idézettségi adatok összemosnak különböző kutatói stratégiákat. Vannak sokat publikáló szerzők, akiknek munkáira esetenként 1-2 hivatkozás esik és vannak ritkábban publikálók, akik azonban rendszerint "ütős cikkeket" jelentetnek meg. Lehet azonban, hogy e szerzők idézettsége azonos. Ennek megfelelően a szerzők mellett érdemes lenne megfigyelni az általuk létrehozott művek idézettségét is, illetve 2. oldal
minden szerző esetében a kapott idézettséget osztani az általa írt cikkek számával. A hatodik tényező magával az idézettség számításával kapcsolatos. Sem az SSCI, sem pedig a Közgazdasági Szemle nem azt méri, hogy egy-egy szerző művét hányszor idézték a megfigyelt periodikákban (az SSCI esetében mintegy 1700 társadalomtudományi folyóiratban és publikációban), hanem azt, hogy a megfigyelt periodikák hány cikkében idézték az adott szerző valamely művét. Ha tehát egy szerzőt idéző cikk az adott szerzőnek több munkáját is idézi, akkor az ugyanúgy egy idézetnek számít az SSCI-ben, vagy a KSz-ben, mintha csak egy munkáját sorolta volna fel a hivatkozások között. Egy adott kutatási területen több egymáshoz kapcsolódó cikket is közlő kutató valódi idézettsége tehát nagyobb lehet a kimutatottnál. A hetedik tényező az angol nyelv dominanciájával függ össze. Az SSCI-ben egy-két kivételtől eltekintve kizárólag az angol nyelvű tudományos folyóiratokban megjelenő cikkek hivatkozásai kerülnek feldolgozásra. Egy magyarul (oroszul, kínaul, stb.) írt mű idézettségének csak azt a részét veszik figyelembe így, amely angol nyelvű tudományos folyóiratok cikkeiben szerepelt. (Egy magyar nyelvű mű is bekerülhet így az idézett művek közé, amennyiben egy angol nyelven megjelent cikkben hivatkoznak rá.) Ennek megfelelően az SSCI-ben az angol anyanyelvű tudományos közösségek triviálisan előnyt élveznek: náluk számít az anyanyelven írt cikkekben megjelent összes hivatkozás, míg a nem angol anyanyelvűek esetében csak az angol nyelven megjelent cikkek hivatkozásai számítanak. Ez a tényező a magyar szerzők idézettségi sorrendjénél annyiban játszik szerepet, hogy pl. egy-egy kizárólag magyarul író szerzők idézettsége is lehet magas - ha vannak olyan (rendszerint ugyancsak magyar) szerzők, akik angolul megjelent cikkeikben hivatkoznak rájuk. Ekkor nem a mérni kívánt nemzetközi elismertségről van szó. Ennek megfigyeléséhez helyesebb lenne tehát az SSCI idézettségi adataiból levonni a magyar szerzőknek magyar szerzőkre való hivatkozásait. Mivel az SSCI idézettségi adatai tartalmazzák az Acta Oeconomicában megjelent hivatkozásokat is, lehetne első közelítésben ezekkel is korrigálni az SSCI adatait (9). Az általunk közölt SSCI adatok azonban az Acta Oeconomicában megjelent hivatkozásokat is tartalmazzák. A nyolcadik tényező abból fakad, hogy az SSCI idézettségi adatai összemossák a különböző erősségű tudományos folyóiratokat, amelyekben hivatkoznak az adott szerzőre. Itt minden hivatkozás azonos súlyt kap. Holott nem mindegy, hogy hol történik ez a hivatkozás, egy magas hatástényezőjű folyóiratban, vagy egy alig-alig olvasottban és hivatkozottban. Az egyes hivatkozásokat tehát súlyozni kellene azon folyóiratok hatástényezőjével, amelyekben megjelennek. Így az idézettség mutatója pontosabb lenne, ha ezt a hivatkozást tartalmazó folyóirat hatástényezezőjével súlyozott idezetek számának összegeként kapnánk. Az idézettségi adatok után a közölt publikálási adatokról annyit kell megemlíteni, hogy ezek minden az EconLit-ben regisztrált angol nyelvű publikációt magukban foglalnak. Tartalmazzák tehát a Magyarországon angol nyelven megjelent műveket (pl. az Acta Oeconomicában megjelent cikkeket) is. Az idézettségi és publikálási adatok értelmezését még azzal kell kiegészíteni, hogy ezekkel a kutató aktivitás csak egy szelete mérhető. A kutató munkaidejét legalább öt területre oszthatja szét: kutat és tanulmányt ír (a), tanít (b), más tanulmányát bírálja (c), kutatást szervez (d), szakmai vitákon, konferenciákon vesz részt (e). Hivatkozni csak azok műveire lehet, akik maguk is publikálnak. Egy kutató persze gyakorolhat hatást a szélesebb kutatói közösségre 3. oldal
akkor is, ha soha nem írt le egy sort sem. Lehetnek tanítványai, akikre gondolatai nagy hatással vannak, vagy elősegítheti később gyümölcsözőnek bizonyuló kutatói programok létrejöttét. De ahhoz már ritka tehetség kell, hogy valaki úgy legyen megbecsült része egy kutatói közösségnek, hogy életében soha semmit nem írt, nincsenek tanítványai, soha nem szervezett kutatási programot, de szakmai vitákon mindíg "rendkívül okosakat" szokott mondani. Ha mérni akarjuk a nem, illetve ritkán publikáló, de a tudományos közösséget befolyásoló kutatók hatását is, akkor az idézettségi és publikálási adatok mellett más indikátort is keresnünk kell. Ezért fordultunk a cikkekben megjelenő köszönetnyilvánítások felé. Ezek éppen az előző két mutató által nem mért hatások egy részét tudják megragadni. Azzal, hogy a kutatók eredményeiket tudományos folyóiratokban közlik, a szóbeli kommunikáció egyáltalán nem szorult háttérbe, sőt a tudományos kutatók életének szerves részét képezi. Ha valaki hasznos tanácsokkal, ötletekkel, bírálatával járul hozzá kollégája munkájának sikeréhez, akkor ezt a gesztust illik megköszönni. A köszönetnyilvánítások mérésének is van azonban legalább egy gyengéje: nem lehet kiküszöbölni, kiválogatni azokat az eseteket, amikor csupán a szakmai tekintélytisztelet áll ezek mögött. 1. Egy adott tudományos folyóirat t0 évben számított hatástényezője (impact factor) egy arányszám. A számlálójában azt méri, hogy az adott folyóiratban t-1 és t-2 években megjelent cikkeket hány t0 évben megjelent cikk idézte és ezt a számot osztja a t-1 és t-2 években az adott folyóiratban megjelent cikkek számával. >>vissza 2. Such György - Tóth I. János: "A magyar közgazdaságtudomány a Közgazdasági Szemle tudománymetriai vizsgálatának tükrében", Közgazdasági Szemle, XXXVI. évf.,1989, október, 1163-1241 o. >>vissza 3. Valentinyi Ákos: "A tudomány piaca és a magyar közgazdaságtan", Budapesti Könyvszemle (BUKSZ), 12. szám, 2000, 144-150. >>vissza 4. Tóth I. János - Szántó Zoltán: Társadalomtudósok társszerzői és köszönetnyilvánítási kapcsolathálói (1989-1998), kézirat; Az adatok összegyűjtésében segítségünkre volt Gyomai György és Schlégl Tímea. >>vissza 5. Brooks, T. A.: "Evidence of complex citer motivations", Journal of the American Society for Information Science, 37. vol. 1. no. 34-5. >>vissza 6. Cole, J. R. - Cole, S.: Mérhető-e a tudományos kutatás minősége? In: Braun Tibor - Bujdosó Ernő: A tudományos kutatás minősége, 1984, MTA Könyvtár, Budapest. >>vissza 7. Quant, R. E: "Some quantitative aspects of the economics journal literature" Journal of Political Economy, vo. 84. no. 4. 741-755. >>vissza 8. Például ha ötéves periódusok mellett számítjuk a legalább egyszeri idézettség valószínüségét, és feltesszük, hogy ez 1/2 minden ötéves periódusban, akkor egy 5 éve megjelent cikknél triviálisan 0,5, egy tíz éve megjelentnél 0,75, egy 15 éve megjelentnél pedig 0,875 a legalább egyszeri idézettség valószínűsége. >>vissza 9. Ezt az utat választotta Valentinyi, 2000 >>vissza 4. oldal
Eredmények 1. Az 50 legidézettebb magyar közgazdász a SSCI-ben, 1975-2001 2. Az 51 legtöbb angol nyelvű publikációval rendelkező magyar közgazdász (EconLit), 1969-2002 3. A 44 legidézettebb magyar közgazdász a Közgazdasági Szemlében, 1995-2002 4. Az a 39 közgazdász, akiknek a legtöbb Közgazdasági Szemlében megjelent cikkben köszönetet mondtak, 1989-1998 5. Az MTA Közgazdasági Bizottsága tagjainak megoszlása a négy mutató alapján kapott sorrendben 6. A megfigyelt 125 magyar közgazdász 1. tábla A Social Science Citation Index (SSCI)-ben legidézettebb 50 magyar közgazdász 1975-2001(*) Sorrend Az idézett szerző neve Az adott szerzőre hivatkozó publikációk száma a SSCI-ben 1 Kornai János 2288 2 Bauer Tamás 282 3 Bródy András 210 4 Tardos Márton 180 5 Csaba László 156 6 Köves András 156 7 Csikós-Nagy Béla 149 8 Gábor R. István 131 9 Antal László 121 10 Szentes Tamás 99 11 Soós K. Attila 93 12 Laky Teréz 86 13 Sik Endre 84 14 Szamuely László 83 15 Voszka Éva 81 16 Laki Mihály 78 17 Martos Béla 74 18 Simonovits András 73 19 Galasi Péter 71 20 Gács János 68 21 Mátyás László 68 22 Ábel István 63 23 Halpern László 63 24 Chikán Attila 61 25 Oblath Gábor 54 26 Dániel Zsuzsa 52 27 Simai Mihály 50 28 Major Iván 49 29 Jánossy Ferenc 46 30 Kozma Ferenc 45 31 Lányi Kamilla 45 32 Lackó Mária 44 33 Török Ádám 44 34 Tímár János 43 35 Erdős Tibor 41 36 Mihályi Péter 41 37 Augusztinovics Mária 37 38 Fazekas Károly 37 39 Balassa Ákos 35 40 Juhász Pál 33 41 Greskovits Béla 31 42 Köllő János 31 43 Csillag István 29 44 Várhegyi Éva 26 45 Lengyel György 24 46 Székely P. István 23 5. oldal
>> vissza kozgazdaszok_2002_030106 47 Kertesi Gábor 22 48 Matolcsy György 20 49 Mátyás Antal 20 50 Tarafás Imre 20 *: több szerző esetében a névazonosság (az SSCI-ben csak a szerzők ékezet nélküli vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűje szerepel) miatt nem lehetett az adott szerző idézettségét egyértelműen meghatározni. A tábla összeállításánál Ehrlich Éva, Kovács Álmos, Nagy Aladár, Nagy András, Nagy Gyula, Neumann László, Róbert Péter, Simon György, Schweitzer Iván, Szabó Kálmán, Szabó Katalin idézettségi adatait ezért nem tudtuk figyelembe venni. 2. tábla Az EconLit adatbázisa alapján legtöbb angol nyelvű publikációval rendelkező 51 magyar közgazdász 1969-2002. VIII hó Sorrend A szerző neve A szerző által írt angol nyelvű publikációk száma az EconLit adatbázisban 1 Kornai János 107 2 Csaba László 49 3 Inotai András 42 4 Mátyás László 41 5 Tardos Márton 41 6 Ábel István 33 7 Csikós-Nagy Béla 33 8 Székely P. István 33 9 Simonovits András 30 10 Köves András 29 11 Oblath Gábor 25 12 Gács János 24 13 Halpern László 23 14 Bródy András 22 15 Bauer Tamás 20 16 Török Ádám 20 17 Chikán Attila 18 18 Nagy András 17 19 Szamuely László 17 20 Simai Mihály 16 21 Szapáry György 16 22 Dániel Zsuzsa 15 23 Laki Mihály 14 24 Major Iván 14 25 Mihályi Péter 14 26 Tímár János 14 27 Zalai Ernő 14 28 Falusné Szikra Katalin 13 29 Voszka Éva 13 30 Augusztinovics Mária 12 31 Ehrlich Éva 12 32 Gábor R. István 12 33 Kőrösi Gábor 12 34 Várhegyi Éva 12 35 Antal László 11 36 Lányi Kamilla 11 37 Erdős Tibor 10 38 Lackó Mária 10 39 Nagy Gyula 10 40 Valentinyi Ákos 10 41 Szanyi Miklós 9 6. oldal
42 Galasi Péter 8 43 Kaderják Péter 8 44 Karsai Judit 8 45 Kozma Ferenc 8 46 Sik Endre 8 47 Simon András 8 48 Sipos Aladár 8 49 Kertesi Gábor 7 50 Laky Teréz 7 51 Schweitzer Iván 7 >> vissza 3. tábla A Közgazdasági Szemlében legtöbbet idézett 44 magyar közgazdász 1995-2002. VI. hó Sorrend Az idézett szerző neve Az adott szerzőre hivatkozó publikációk száma a KSz-ben 1 Kornai János 64 2 Laki Mihály 25 3 Tóth I. János 25 4 Oblath Gábor 23 5 Simon András 22 6 Vincze János 21 7 Voszka Éva 21 8 Köllő János 20 9 Darvas Zsolt 18 10 Laky Teréz 18 11 Lengyel György 18 12 Köves András 17 13 Halpern László 16 1 Lányi Kamilla 16 4 Vajda Ágnes 16 15 Czakó Ágnes 15 16 Kertesi Gábor 15 17 Király Júlia 15 18 Mihályi Péter 15 19 Valentinyi Ákos 15 20 Erdős Tibor 14 21 Galasi Péter 14 22 Tóth István György 14 23 Várhegyi Éva 14 24 Augusztinovics Mária 13 25 Csaba László 13 26 Neményi Judit 13 27 Semjén András 13 28 Szabó Katalin 13 29 Antal László 12 30 Csontos László 12 31 Gábor R. István 12 32 Kőrösi Gábor 12 33 Ábel István 11 34 Török Ádám 11 35 Bródy András 10 36 Fazekas Károly 10 37 Major Iván 10 38 Matolcsy György 10 39 Szapáry György 10 40 Tímár János 10 41 Vértes András 10 42 Inotai András 9 43 Mátyás László 9 44 Pete Péter 9 >> vissza 7. oldal
4. tábla A Közgazdasági Szemlében megjelent cikkek köszönetnyílvánításaiban legtöbbször említett 39 közgazdász, 1989-1998 Sorrend Az említett közgazdász neve Cikkek száma a Közgazdasági Szemlében, amelyekben köszönetet mondanak az adott személynek 1 Halpern László 23 2 Surányi György 15 3 Kőrösi Gábor 13 4 Simonovits András 13 5 Neményi Judit 12 6 Simon András 12 7 Székely P. István 12 8 Galasi Péter 11 9 Kovács Álmos 11 10 Köllő János 11 11 Szántó Zoltán 11 12 Augusztinovics Mária 10 13 Kornai János 9 14 Lányi Kamilla 9 15 Vincze János 9 16 Tóth István György 8 17 Hamecz István 7 18 Oblath Gábor 7 19 Szapáry György 7 20 Ábel István 6 21 Csaba Iván 6 22 Dániel Zsuzsa 6 23 Gábor R. István 6 24 Hetényi István 6 25 Kaderják Péter 6 26 Kertesi Gábor 6 27 Lengyel György 6 28 Molnár György 6 29 Pete Péter 6 30 Semjén András 6 31 Bródy András 5 32 Csontos László 5 33 Darvas Zsolt 5 34 Eső Péter 5 35 Lackó Mária 5 36 Laki Mihály 5 37 Sándor György 5 38 Szabó Katalin 5 39 Szakadát László 5 5. tábla Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága tagjainak helyezései a négy mutató szerint a megfigyelt 125 magyar közgazdász között Az adott helyezést elérő tagok száma A megfigyelt 123 magyar közgazdász között elfoglalt helyezések SSCI* EconLit KSz Köszönet-nyilvánítás a KSz-ben 1-104521 11-20 4 3 1 3 21-30 3 5 4 1 31-40 2 1 3 2 41-50 2 2 1 2 51-11 13 18 20 8. oldal
Összesen 26 29 29 29 *: Ehrlich Éva, Kovács Álmos, Nagy Aladár, Nagy András, Nagy Gyula, Neumann László, Róbert Péter, Simon György, Schweitzer Iván, Szabó Kálmán, Szabó Katalin idézettségi adatai nélkül. 6. Az alábbi 125 közgazdász publikálási és idézettségi adatait figyeltük meg az 1-5 táblázatok összeállításánál: Ábel István* Antal László Antalóczy Katalin Augusztinovics Mária* Balassa Ákos Bara Zoltán Barabás Gyula Bauer Tamás Bekker Zsuzsa* Bélyácz Iván* Bródy András* Chikán Attila* Csaba Iván Csaba László* Csekő Imre Csermely Ágnes Csikós-Nagy Béla+ Csillag István Csontos László Czakó Ágnes Dániel Zsuzsa Darvas Zsolt Ehrlich Éva Erdős Tibor*+ Eső Péter Falusné Szikra Katalin*+ Fazekas Károly Fertő Imre Gábor R. István* Gács János Galasi Péter Gedeon Péter* Greskovits Béla Halpern László Hamecz István Hetényi István Huszti Ernő* Inotai András Jánossy Ferenc Juhász Pál Kaderják Péter Kapitány Zsuzsa Karsai Judit Kádár Béla Kertesi Gábor Király Júlia* Koltay Jenő Kopátsy Sándor Kornai János*+ Kovács Álmos Kozma Ferenc* Kőhegyi Kálmán Köllő János Kőrösi Gábor Köves András Lackó Mária 9. oldal
Laki Mihály Laky Teréz Lányi Kamilla Lengyel György Madarász Aladár Major Iván Martos Béla Matolcsy György Mátyás Antal*+ Mátyás László* Mellár Tamás Mihályi Péter Mohácsi Kálmán Molnár György Muraközi László* Nagy Aladár* Nagy András Nagy Gyula Neményi Judit Neumann László Oblath Gábor Palánkai Tibor Palócz Éva Pete Péter Práger László Rimler Judit Róbert Péter Sándor György Sass Magdolna Semjén András Sik Endre Simai Mihály*+ Simon András Simon György Simonovits András* Sipos Aladár*+ Spéder Zsolt Surányi György Schweitzer Iván Szabó Kálmán*+ Szabó Katalin* Szakadát László Szamuely László Szanyi Miklós Szapáry György Szántó Zoltán Szentes Tamás+ Székely P. István Tarafás Imre* Tardos Márton Tímár János Tarján Tamás Tóth István György Tóth I. János Török Ádám Urbán László Vajda Ágnes Valentiny Pál Valentinyi Ákos Váradi Balázs Várhegyi Éva Veress József* Vértes András Vincze János Vince Péter Voszka Éva* Vörös József* Zalai Ernő* 10. oldal
+: Az MTA rendes tagja *: Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának tagja Főoldal Újdonságok Adatbánya Kutatások Intézet Linkajánló WARGO Közgazdasági Elemző Intézet info@wargo.hu Utolsó módosítás: 2003. január 11. oldal