Kiszolgálók üzemeltetése Iványi Péter
Tárgy célja Web szerver készítés és menedzselés Megismerkedés a Linux operációs rendszerrel Installálás Felépítés Konfigurálás Biztonsági beállítások Rendszeradminisztrátori ismeretek Hálózatok Emberi faktor
Tárgy célja Linux Professional Institute Képzésének megfelel Félév végére önállóan elboldoguljanak Linux rendszerekkel, be tudják állítani Elméleti ZH Gyakorlati ZH Általam adott paraméterek alapján egy gép elkészítése
MULTICS Unix története Kísérleti operációs rendszer Főleg assembly-ben írták Fejlesztők az 1960-as években Massachusetts Institute of Technology AT&T, Bell Laboratórium Ken Thomson, Dennis Ritchie General Electric
Unix története Unics (Unix) Két felhasználót is ki tudott szolgálni Multi-tasking 1973-ban C-ben újra írták Bebizonyítva hogy magas szintű nyelven is lehet kritikus szoftvert írni Célok voltak: Egyszerű és elegáns Magas szintű nyelven íródjon, ne assembly-ben A kód újrahasznosítását tegye lehetővé
UNIX API Tipikus alkalmazás esetén Input: Olvasás diszkről, szallagról vagy terminálról Az adatokkal számol vagy műveletet végez az alkalmazás Output: Írás diszkre, szallagra, terminálra, nyomtatóra
UNIX API Modernebb változatban kell Hálózat kezelés Multi taszking Processzusok közötti kommunikáció Régi operációs rendszerben csak assembly-ben volt hozzáférés a C programozási nyelv könnyebbé tette a fejlesztést C-ből a operációs rendszer minden része elérhetővé vált
Operációs rendszer
Miért érdekes mindez? Unix története Megmagyarázza a UNIX népszerűségét 3 ok a népszerűségre Csak nagyon kis rész van assembly-ben. Ez könnyűvé teszi más architektúrákra való portolást (Debian ~36 processzoron fut) Az API nagyon különböző alkalmazások fejlesztését is könnyűvé teszi Vendor független hálózat kezelés több gép összekapcsolását teszi lehetővé
Unix története
POSIX szabvány Szabvány a felhasználók és szoftver interface-ekre amelyek operációs rendszerrel tartják a kapcsolatot 17 külön dokumentum 1988-ban adták ki az első változatot
Brand név 1993 októberben a Novell a Unix System V trademark jogait átadta X/Open Company-nak (most az The Open Group) 1995-ben az üzleti részt a Santa Cruz Operation vette meg (ők úgy gondolták a jogokat is) 2006-ban per, amit végül a Novell megnyert
Unix A The Open Group definíciója szerint a Unix név operációs rendszerek egy csoportjára vonatkozik Jelölések: Un*x, *NIX
1BSD 2BSD 3BSD 4BSD 4.4BSD Lite 1 4.4BSD Lite 2 386 BSD Acorn RISC ix Acorn RISC Unix AIX AIX PS/2 AIX/370 AIX/6000 AIX/ESA AIX/RT AMiX AOS Lite AOS Reno AppleTV ArchBSD ASV Atari Unix A/UX BOS BRL Unix BSD Net/1 BSD Net/2 BSD/386 BSD/OS CB Unix Chorus Chorus/MiX Coherent CTIX CXOs Darwin Debian GNU/Hurd DEC OSF/1 ACP Dell Unix DesktopBSD Digital Unix DragonFly BSD Dynix Dynix/ptx ekkobsd Eunice FireFly BSD FreeBSD FreeDarwin GNU GNU-Darwin Gnuppix GNU/Hurd-L4 HPBSD HP-UX HP-UX BLS IBM AOS IBM IX/370 Interactive 386/ix Interactive IS iphone OS X ipod OS X IRIS GL2 IRIX Linux Lites LSX Mac OS X Mac OS X Server Mach MERT MicroBSD Mini Unix Minix Minix-VMD MIPS OS RISC/os MirBSD Mk Linux Monterey more/bsd mt Xinu MVS/ESA OpenEdition NetBSD NeXTSTEP NonStop-UX Open Desktop Open UNIX OpenBSD OpenDarwin OpenServer OpenSolaris OPENSTEP OS/390 OpenEdition OS/390 Unix OSF/1 PC-BSD PC/IX Plan 9 Plurix PureDarwin PWB PWB/UNIX QNX QNX RTOS QNX/Neutrino QUNIX ReliantUnix Rhapsody RISC ix RT SCO UNIX SCO UnixWare SCO Xenix SCO Xenix System V/386 Security-Enhanced Linux Silver OS Sinix Sinix ReliantUnix Solaris SPIX SunOS Triance OS Tru64 Unix Trusted IRIX/B Trusted Solaris Trusted Xenix TS Tunis UCLA Locus UCLA Secure Unix Ultrix Ultrix 32M Ultrix-11 Unicos Unicos/mk Unicos/mp Unicox-max UNICS UniSoft UniPlus UNIX 32V UNIX Interactive UNIX System III UNIX System IV UNIX System V UNIX System V Release 2 UNIX System V Release 3 UNIX System V Release 4 UNIX System V/286 UNIX System V/386 UNIX Time-Sharing System UnixWare UNSW USG Venix Xenix OS Xinu xmach z/os Unix System Services
Linux C nyelven írt programok, melyek megfelelnek a Unix programoknak Vagy jobbak Richard Stallman GNU (GNU is Not Unix) licensz Free Software Foundation Minden megvan egy operációs rendszerhez, csak kernel nincs gcc, emacs, xfree, stb. Hurd mikro kernel
Linus Torvalds Linux 386 PC megismerése a cél Kernelt ír Többen csatlakoznak Vita Tannenbaum-al, monolitikus vs. mikro kernel Nem Unix, hanem Unix-klón A POSIX szabványt követi GNU programok + Linux kernel (?)
És az ellenzék The UNIX-HATERS handbook Felhasználó barátság Dokumentáció Levelezés Az X-window katasztrófa
Installálás
Partíció A merev lemez egy logikai egysége Biztosítja egy filerendszernek a helyet Legalább egyet mindenképpen létre kell hoznunk Bootolásnál a merev lemez MBR (Master Boot Record) kerül betöltésre Lemez felület első sávjának első szektora 512 byte méretű Maximum 4 partíciós bejegyzést tartalmazhat! Lehet kevesebb is
Típusai: Elsődleges (primary) Partíció Bizonyos op rsz-ek esetén első partíció ilyen kell legyen Kiterjesztett (extended) 4 partíció kevés, ebben több logikai partíció lehet Logikai partíciók listája nem az MBR-ben van MBR Elsődleges partíció Kiterjesztett partíció Logikai partíció 1 Logikai partíció 2
Partíciók és lemezek Egy lemez több partíció Több lemez egy partíció Mi a különbség? A több lemezen levő partíciókat lehet egyszerre elérni. Az egy lemezen levő partíciókból egyszerre csak egyet lehet elérni!
Biztonság, kitérő Érdemes lehet leírni a partíciós táblát, mivel ha később tönkremegy akkor ezen információ alapján helyreállítható $ fdisk -l /dev/hda
File rendszer Lehetővé teszi az adatok szervezését a merev lemezen és egyéb médián Rendezés, kezelés, keresés, hozzáférés biztosítása Általában hierarchikus A különböző file rendszerek különböző módon szervezik az adatokat Hol vannak az adatok Hivatkozás az adatokra Esetleg meta-adatok
Partíciók és file rendszerek Különbség fontos Pl. particionáló közvetlenül szektorokkal foglalkozik Már létező file rendszert sérülhet meg Legtöbb program csak a file rendszert használva ír a lemezre
File rendszerek osztályozása Diszk vagy lemezes file rendszer Adatbázis file rendszer Már az előző típus is adatbázis-e? Tranzakciós file rendszer Minden file-al kapcsolatos eseményt (tranzakciót) rögzítenek Hálózati file rendszer Távoli gépeken levő file-ok elérését teszi lehetővé Speciális file rendszer
FAT vagy VFAT MS-DOS, Windows 9x NTFS File rendszerek Fejlettebb, Windows NT, XP, Vista EXT2 Egyik legáltalánosabban támogatott file rendszer, Linux, Unix, BSD Unix EXT3 EXT2 fejlesztett változata
File rendszerek resisefs jfs xfs HFS UFS ISO9660 ZFS UDF QFS VxFS btrfs
1. feladat Választani egy diszk file rendszert, amit más nem választott Elolvasni leírásokat, dokumentumokat (Internet, stb) Min. 1 - max. 3 oldalban leírni főbb jellemzőit, felépítését és tulajdonságait működését, felhasználását előnyeit, hátrányait viszonyát más file rendszerekhez (ábrák is lehetnek)
1. feladat Általános leírást minimálisat kérek, csak ha fontos Elvileg sok mindent tanultak Op. rsz. tárgyból Figyelem: Az összeállított leírás a tananyag részévé válik, és lehet belőle ZH kérdés! Miért: Nem lustaság Mintha a főnökük kérne egy rövid összeállítást, hogy dönteni tudjon! Szakmai angol gyakorlása!
Partíciók installálás során Minimum két partíció Gyökér (root) / File rendszere általában EXT2 vagy EXT3 Swap partíció Virtuális memóriához Nem kell file rendszer, mivel raw, nyers vagy formázatlan állapotában használjuk
Egy byte partícionként Partíció típusok Operációs rendszernek vagy Célját azonosítja Operációs rendszerek nem igazán törődnek vele Azért be kell állítani!
Megfontolások Partícionálás előtt érdemes figyelembe venni, hogy milyen alkalmazásokat futtatunk az alkalmazások írnak vagy olvasnak sokat Például: Mail szerver Web szerver Grafikus kliens
Mail szerver Megfontolások Sokat ír a mail queue -ba /var/spool/mqueue illetve /var/spool/mail file-ba Web szerver File-ok olvasása Sok információ kerül a log file-ba,/var/log
Megfontolások Igyekezzünk jól megbecsülni a partíciók méretét Az újabb és újabb operációs rendszerek méretben növekednek RISC processzorra fordított rendszer mindig nagyobb (SUN) Gondoljunk a biztonsági mentésekre is Mekkora adatmennyiséget tudunk egyszerre kiírni??? Partíciók soha ne fedjék át egymást!!!
Megfontolások root file rendszer külön felhasználói adatok külön Op rsz csere esetén nem kell hozzányúlni Sokat változó adatokat is külön: /var Esetleg felhasználói programok is külön:/usr
Megfontolások Lehetne mindent egy partícióra tenni mindent, de ha egy hatalmas levél érkezik és az a /var-ba kerül, és betellik a lemez, akkor a rendszer teljesen használhatatlan lesz (Denial Of Service) Külön /varesetén csak a partíció telik be, a rendszer még használható Több ellentmondó szempont
Particionálás IDE lemez esetén a boot partíció az első 1024 cilinderen belül legyen A bootolás során a lemezt a BIOS vezérli ami csak ennyit tud kezelni Érdemes a boot partíciót előre tenni, ha készítünk külön partíciót A partíciók páros számú szektorból álljon Linux file rendszerei 1KB-os blokkot használnak
Particionálás Minden partíciónak van megfelelő eszköz (dev) file A partíciók számozottak 1-4, elsődleges és kiterjesztett partíciók 5-8, logikai partíciók A név utal az eszközre a szám a partícióra /dev/hda1 /dev/sdb2 Program: fdisk IDE lemez SCSI lemez hda: primary master hdb: primary slave hdc: secondary master hdd: secondary slave
BSD vs. System 5 /dev/sda1 diszk 0, 1. partíció /dev/sda2 diszk 0, 2. partíció /dev/sdb3 diszk 1, 3. partíció /dev/dsk/c0t3d0s0 diszk controller 0 target (diszk) 3 device 0 segment (partíció) 0
swap Virtuális memória kezelés A RAM kiterjesztéseként használunk lemez területet A nem használt processzusokat kiírju Windows File-okat használ Linux Partíciót használ Több partíciót is tud használni Nincs file rendszer
swap file Kernel-nek két feltétele van Folytonos legyen, ne legyenek lyukak benne mkswap paranccsal elő legyen készítve $ dd if=/dev/zero of=/extra-swap bs=1024 count=1024 Linux 4 kb-os lapokat használ, így a méret legyen ennek többszöröse $ mkswap /extra-swap 1024 Adminisztratív információt ír a file elejére Nincs ellenőrzés bármit felülírhat
swap file használata Swap file aktiválása $ swapon /extra-swap fstab file-ba is kerülhetegy sor /extra-swap none swap sw 0 0 swap használatának figyelése: free /proc/meminfo Kikapcsolás: swapoff /extra-swap
swap mérete 10 éve a RAM méretének kétszerese Sok memória esetén, normális felhasználásnál nem kell Nagy terhelésű gépen a kétszeres sem elég Ma már nincs egyértelmű megállapodás
swap mérete 1. 1. Határozzuk meg a teljes memória igényt Az összes egyszerre futtatott processzus memóriaigénye Kernel kb 1 MB Shell, kisebb programok: 1 MB Több felhasználó is dolgozhat egyszerre Nem kétszer töltődik be a program: osztott könyvtárak (shared library)
swap mérete 2. 2. A kiszámított értékhez adjunk egy tartalékot a bizonytalanság alapján 3. Megkaptuk a teljes memóriaigényt. Ebből vonjuk ki a fizikai memória méretét. Ez a swap mérete
swap mérete Ha a swap mérete kb. hármoszorosa a fizikai memóriának érdemes RAM-ot venni a gyorsaság érdekében. Mindig érdemes legalább egy kisebb swap területet készíteni A Linux aggresszíven swap-ol Linux alatt egy swap terület mérete max: 127MB lehet
File rendszer Amikor egy lemezpartíciót file rendszerként kezdünk el használni, inicializálni kell Fájlrendszert kell létrehozni Felépítés szuperblokk, inode, adatblokk, könyvtár blokk, indirekció blokk
szuperblokk File rendszer felépítés A teljes file rendszerről tartalmaz információt inode Egy file-ról minden, kivéve a neve File-hoz tartozó adatblokkok számai Nem fér el az összes Indirekciós blokk tárolja többi blokk címét könyvtár blokk File nevek és inode-számok
File rendszerek Linux-on Egy virtuális file rendszervan Minden eszközön található minden file egy hierarchiába rendeződik Egy gyökérkönyvtár van nincsennek drive-ok, pl. C: D: E: Minden file a gyökér alatti hierarchiában helyezkedik el Különböző eszközök file rendszereit csatlakoztatjuk (mount) a hierarchiába
ls -l /proc proc file rendszer, kitérő A kernel adataihoz férhetünk hozzá mint fileokhoz Minden processzusnak van megfelelő file Nem file rendszer File-ra hivatkozás kernel hivássá alakul /proc/kcore több MB-os file nem foglal helyet!!!
Formázás, kitérő Mágneses adathordozókra jeleket írunk, melyek sávokat, szektorokat jelölnek ki (kb.) MS-DOS alatt a file rendszer létrehozását is jelentette Valójában gyárban formáznak, nem kell megismételni Hibás blokkok és szektorok észlelése File rendszer is lekezelheti ezeket Floppy-t szoktunk formázni
Kocsi parkoló Füves mező Formázás, analógia mindenki bárhol parkolhat, káosz lesz előbb-utóbb
Fix helyek felfestése Formázás, analógia Rendezett parkolás, újrahasználható helyek
Floppy formázása $ fdformat /dev/fd0h1440 Double-sided 80 tracks 18 sec/track. Total capacity 1440kB Formatting...done Verifying...done Hibás blokkok megkeresése $ badblocks /dev/fd0h1440 1440 773 774
File rendszer létrehozása Linux alatt: $ mkfs /dev/hda1 Adott partíción hozza létre a file rendszert
File rendszer létrehozása Floppy-n $ fdformat -n /dev/fd0h1440 $ badblocks /dev/fd0h1440 1440 > badblocks $ mkfs -t ext2 -l badblocks /dev/fd0h1440
df File rendszer kezelő parancsok Szabad hely mérete du Hely foglalás sync A cache puffer-ből minden blokk kiírása a lemezre Ha azonnal véget ér a lemez kezelése
mke2fs File rendszer kezelő parancsok ext2 file rendszer létrehozó e2fsck ext2 file rendszer ellenőrző tune2fs File rendszer paramétereit állítja Maximális csatlakozási (mount) szám Azután automatikus ellenőrzést kényszerít ki Maximális idő két ellenőrzés között root számára fenntartott blokkok száma
File rendszer kezelő parancsok dumpe2fs ext2 file rendszerről ad információkat, főleg a szuperblokk alapján debugfs file rendszer hibakereső Az adat struktúrákhoz közvetlenül fér hozzá Az fsck által nem javítható hibák is javíthatók File-t is vissza lehet állítani Tudni kell mit csinálunk!
File rendszer szerkezete A file rendszer többféle file-t tárol Operációs rendszer file-jai Szoftverek (Third party software) Felhasználók file-jai Adatbázisok Időleges file-ok
File rendszer szerkezete Az előző felosztásra szükség van mert: Különböző a funkciójuk Más emberek, cégek tartják karban Különböző sebességgel változnak Különböző időszakonként kell róluk biztonsági mentést készíteni
File rendszerek Linux-on, ismét Egy virtuális file rendszervan Minden eszközön található minden file egy hierarchiába rendeződik Egy gyökérkönyvtár van nincsennek drive-ok, pl. C: D: E: Minden file a gyökér alatti hierarchiában helyezkedik el Különböző eszközök file rendszereit csatlakoztatjuk (mount) a hierarchiába
mount Egy lemez partíció befűzése, becsatolás a könyvtár rendszerbe: mount A partíció file rendszerét be-mount-oljuk egy könyvtárba Könyvtár tartalma nem veszik el, de nem lesz látható! mount point File rendszerek táblája /etc/fstab
mount $ mount opciók device könyvtár Például: minden fstab-ban található file rendszer betöltése $ mount -a fstab-ban szereplő file rendszer betöltése(elég a device neve) $ mount /dev/cdrom MS-DOS floppy csatolása $ mount -t msdos /dev/fd0 /floppy
mount / / bin dev home etc usr lib bin lib etc / peter miklos andras
mount / $ mount /dev/hda2 /home $ mount /dev/hda3 /usr bin dev home etc usr lib peter miklos andras bin lib etc
mount Általában csak a root tud becsatolni file rendszert Kivéve ha a user opció szerepel az fstab fileban Például /dev/cdrom /cd iso9660 ro,user,noauto A már becsatolt file-ok listája /etc/mtab /proc/mounts
mount $ mount -r device könyvtár Csak olvashatóan csatolja be file rendszert A kernel nem enged semmilyen változást a file rendszeren A boot-olás során először csak olvashatóan csatlakozik a root file rendszer Le tudjon futni az fsck ellenőrzés Írható file rendszeren nem szabad futtatni Utána újra csatolódik a root file rendszer, írhatóan
umount Ha nincs szükség egy file rendszerre, lecsatolható umount Egy argumentuma van Akár a device Akár a könyvtár Példa: $ umount /dev/hda2 $ umount /usr
File rendszer szerkezete Linux Fájlrendszer Standard (FSSTND) 1.2 Könnyebb a különböző Linux-ok között a programokat hordozni Könnyebb adminisztrálni Hierarchia alapja, hogy kisebb részekre lehessen osztani
Gyökér file rendszer Minden ami a boot-oláshoz kell addig a pontig amikor már lehet mount-olni Egy felhasználós módban elegendő Elromlott rendszer javításához szükséges eszközöket is tartalmazza A gyökérkönyvtár nem tartalmaz file-okat, csak könyvtárakat
/bin Gyökér file rendszer Boot-oláshoz szükséges parancsok, felhasználók is használhatják /sbin Mint bin, de felhasználók nem használják /etc Konfiguráicós könyvtár
/lib Gyökér file rendszer Osztott könyvtárak a programokhoz /lib/modules Kernel modulok /dev Eszköz file-ok Speciális megállapodás szerint megy /tmp Időleges file-ok helye
/boot Gyökér file rendszer Kernel file, boot loader Általában külön partíció, hogy az első 1024 szektorra essen /mnt Mount-olási pontok
/usr file rendszer Parancsok és dokumentációk Normális üzem alatt nem változó file-ok Nem specifikusak egy gépre Megosztható gépek között Elegendő csak olvashatónak lenni Könnyen karbantartható több gép is
/usr/bin Felhasználói programok /usr/sbin /usr file rendszer Rendszeradminisztrációs programok, melyek nem kellenek a gyökérbe /usr/man, /usr/info, /usr/doc Dokumentáció /usr/include Fejléc file-ok C programokhoz
/usr/lib Adat file-ok, könyvtárak /usr/local /usr file rendszer Lokálisan installált szoftverek
/var file rendszer Változó file-okat tartalmazza Elvileg kerülhetnének a /usr alá is de akkor nem lehetne csak olvasható a /usr! /var/spool Mail spool-ok /var/log Naplózó file-ok /var/tmp Ideiglenes file-ok
/var/run /var file rendszer Következő bootolásig érvényes rendszerinformációk /var/lock Lezáró file-ok. Jelzik, hogy az eszközt vagy file-t már használják
/homefile rendszer Felhasználók könyvtárai, adatai Esetleg darabolható Hallgatók Oktatók
File-ok csoportosítása A Linux rendszerek cél szerint csoportosítja a fileokat bin, lib, man, Ha programonként csoportosítanánk Könnyebb szétválasztani Nehezebb megosztani Statikus és dinamikus részeket másképpen kell Dokumentáció nagyon sok helyen lenne Stb. Csomagkezelés egy megoldás!
Csomagkezelő rendszerek Eszközök (tool), programok gyűjteménye, hogy automatizáljuk a szoftverek Installálását Frissítését Konfigurálását Eltávolítását Linux rendszerek több 100, 1000 szoftvert tartalmaznak elengedhetetlen a használatuk
Csomag A csomag egy bináris állomány mely install programokhoz hasonlít a legjobban Önmagában nem elegendő, kezelő program is kell
Összehasonlítás Egyféle rendszer Csomagkezelő Operációs rendszer része Egyetlen adatbázis Az összes csomagot tudja ellenőrizni és kezelni Installer Egyedi termékkel együtt Egyedi bejegyzéseket készít az installálásról Csak egy termékre vonatkozik Többféle rendszer Egyféle formátum Többféle formátum
Problémák Dependency hell, DLL hell (függőségi pokol) Nem statikus hanem dinamikus könyvtárak Több program megoszt egy könyvtárat A könyvtáraknak különböző verziója létezhet, kerülhet fel a rendszerre és így keveredés lehet
Sokszoros függőség Dependency hell Több könyvtártól is függ egy program Hosszú függőségi lánc A függ B-től ami függ C-től ami függ D-től, stb Függőségek konfliktusa libvalami.1.2.so és libvalami.1.3.so Két verzió elvileg nem lehet a rendszeren Körkörös függőség Egyszerre kell a csomagokat installálni
Debian deb RedHat rpm SUSE yast Solaris pkgadd Csomagkezelő rendszerek
Debian Operációs rendszer Szabad forrású szoftverekre épül Szigorúan közeti a szabványokat Unix Posix Szabad szoftver, GNU (GNU Is Not Unix)
Első bejelentés Debian történet 1993. augusztus 16, Ian Murdock the Debian Linux Release volt az eredeti neve Debian Manifesto (1993) Hogyan kellen egy nyíltan kezelt operációs rendszernek kinéznie A név akkor baratnője: Debra Lynn és Ian Murdock nevének kombinációjából származik
Lassú növekedés 1996, Bruce Perens Debian Social Contract Debian történet Alapvető elvek ami szerint a fejlesztők és a project működik Debian Free Software Guideline Definiálja a szabad szoftver (free software) fogalmat
Debian nevek
Debian Csomagok Architektúra Név Verzió??? 12 squeeze 6.0 Stabil verzió, 2009 23000 12 lenny 5.0 18000 11 etch 4.0 15400 11 sarge 3.1 8500 11 woody 3.0 3900 6 potato 2.2 2250 4 slink 2.1 1500 2 hamm 2.0 974 1 bo 1.3 848 1 rex 1.2 474 1 buzz 1.1
Debian csomag kezelés Minden csomag egy archívum File kiterjesztése.deb Például: zsh_3.1.6.pws21-1.deb Csomag alapú, csomagoktól van függőség Pl.: libgtk1.2.deb RPM: file alapú függőség: libgtk-1.2.so.0
dpkg apt Alap rendszer Debian csomag kezelés Advanced Package Tool
Legalapvetőbb program dpkg Nagyon sok mindent tud Leggyakrabban installál, az aktuális állapotot elmenti: $ dpkg -i valami.deb
dpkg Segít a konfigurálásban is $ dpkg --configure valami.deb Segít az eltávolításban is $ dpkg -r valami.deb Segít az eltávolításban is $ dpkg -r valami.deb de a konfigurációs file-ok a rendszerben maradnak Minden eltávolítása $ dpkg --purge valami.deb
dpkg, Információ szerzés Milyen csomagok vannak a rendszeren? $ dpkg -l minta Milyen file-okat installált egy csomagok? $ dpkg -L <csomag> Egy file melyik csomagba tartozik? $ dpkg -S file
dpkg installálás Nem fog mindig sikerülni Lehet eröltetni Nem valószínű hogy működni fog Függőségeket teljesíteni kell
A dpkg rendszerre épül Három fő részből áll apt Konfigurációs file-ok sources.list Két program: apt-get, apt-cache
sources.list Helye: /etc/apt/sources.list FTP és HTTP címeket tartalmaz ahonnan információt és csomagokat tölthet le a program Módosítás után, frissíteni kell az elérhető csomagokat: $ apt-get update
Egy bejegyzés: sources.list deb http://http.us.debian.org/debian unstablemain contrib non-free 1. deb vagy deb-src 2. URI: debian csomagokat tároló könyvtár 3. disztribúció: stable, frozen, unstable vagy specifikus név: hamm, potato 4. komponens: main, contrib, non-free
main Csomagok besorolása Ingyenes csomagok non-free Nem ingyenes csomagok non-us Amerikán kívül nem használható contrib Olyan csomagok melyek nem ingyenes programoktól is függhetnek
Csomagok állapotai installed Feltelepített és beállított half-installed Installálás elkezdődött de megszakadt not-installed Nincs telepítve unpacked Telepített, de nincs beállítva half-configured Telepített, de beállítások nem sikerültek
Okos program apt-get Kezeli a függőségeket és konfliktusokat Installálás függőségek figyelembe vételével: $ apt-get install <csomag> Eltávolítás függőségek figyelembe vételével: $ apt-get remove <csomag>
apt-get Egész distribúció frisstése (egy mozdulat) $ apt-get dist-upgrade Csak felfelé lehez váltani: stable --> frozen stable --> unstable frozen --> unstable
disztribúciók
apt-cache Minden csomagról információt ad, A fel nem installált csomagokról is Egy csomagról információ $ apt-cache show <csomag> Általános információ Függőségek Leírás Méret
apt-cache Milyen más csomagokat kell még installálni? $ apt-cache depends <csomag> Keresés nevekben, leírásokban $ apt-cache search <string>
frontend dselect console-apt aptitude gnome-apt kpackage
aptitude Tud ugyanúgy működni, mint az apt-get Az ajánlott (recommend) csomagokat is kezeli Egyszerű felhasználóként is futtatható Grafikus interfész keresés