A DRÁVA NÉGY MAGYARORSZÁGI MELLÉKÁGÁNAK ÉLŐVILÁGA ÉS REHABILITÁCIÓJA ŽIVI SVIJET I REHABILITACIJA

ÁG NA-DRÁVA MZ ET ÓS NE ČETIRI RUKAVCA DRAVE U MAĐARSKOJ BIOTAS AND REHABILITATION OF FOUR DRAVA RIVER SIDE-BRANCHES IN HUNGARY DU AT IP ARK IGAZG A DRÁVA NÉGY MAGYARORSZÁGI MELLÉKÁGÁNAK ÉLŐVILÁGA ÉS REHABILITÁCIÓJA ŽIVI SVIJET I REHABILITACIJA ČETIRI RUKAVCA DRAVE U MAĐARSKOJ BIOTAS AND REHABILITATION OF FOUR DRAVA RIVER SIDE-BRANCHES IN HUNGARY Pécs, 2013

A Dráva négy magyarországi mellékágának élővilága és rehabilitációja Živi svijet i rehabilitacija četiri rukavca Drave u Mađarskoj Biotas and rehabilitation of four Drava river side-branches in Hungary

A Dráva négy magyarországi mellékágának élővilága és rehabilitációja Živi svijet i rehabilitacija četiri rukavca Drave u Mađarskoj Biotas and rehabilitation of four Drava river side-branches in Hungary Dr. Martin SCHNEIDER-JACOBY (1956-2012) Martin Schneider-Jacoby dolgozta ki az első javaslatot a Mura-Dráva-Duna Bioszféra rezervátum létrehozására. Egyik ötletadója és elindítója az Európai Zöld Öv természetvédelmi kezdeményezésnek, számos a fenntartható fejlődésre irányuló európai projekt vezetője volt. Hatalmas erőfeszítéssel dolgozott a Dráva természeti értékei és a hagyományos életmód fenntartása és megőrzése érdekében. E könyvet Martinnak és munkássága emlékének szenteljük. Martin Schneider-Jacoby razradio je prvi prijedlog za proglašenje Biosfernog rezervata Mura- Drava-Dunav. Jedan je od glavnih pokretača ideje Zelenog pojasa Europe, a vodio je brojne projekte održivog razvoja širom Europe. Uložio je ogromne napore za zaštitu Drave i radio je na očuvanju vrijednog spoja tradicije i zaštićene prirode. Uspomeni na Martina i njegovo djelo posvjećena je ova knjiga. Martin Schneider-Jacoby developed the first proposal for the establishment of the Mura-Drava- Danube Biosphere Reserve. He was one of the founders of the conservation initiative: Green Belt Europe, and the manager of many European projects focused on sustainable development. He worked with great effort in order to maintain the traditional life and preserve the natural values of the Drava. This book is devoted to Martin and the memory of his work. 3

Szerkesztő / Urednik / Editor PURGER J. Jenő Szerzők (abc) / Autori (abc) / Authors (abc) CSABAI Zoltán, CSIKY János, HORVÁTH Győző, PURGER Dragica, PURGER J. Jenő, TALLÓSI Béla Recenzensek / Recenzenti / Reviewers ÁBRAHÁM Levente, KOVAČIĆ Sanja, MIKUSKA Tibor Technikai szerkesztő / Tehnički urednik / Technical editor WALTER Szilárd Horvát fordítás / Prijevod na hrvatski / Croatian translation PURGER Dragica Angol fordítás / Prijevod na engleski / English translation TRÓCSÁNYI Balázs (DDNP) ISBN 978-963-08-5879-3 A kiadvány illetve részeinek másolása, sokszorosítása, adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve. Umnožavanje i distribucija ove publikacije ili njezinih dijelova nije dopušteno ni u kojem obliku bez prethodne pisane suglasnosti izdavača. Neither this publication nor any part of it may be reproduced in any form or distributed without the prior written permission of the publisher. Címlap / Naslovnica / Front cover A Drávapalkonyai mellékág 2011. júliusában, 2012 áprilisában és júliusában Rukavac kod sela Palkanja u lipnju 2011, travnju i srpnju 2012. godine The Drávapalkonya side-branch in July 2011, in April and in July 2012 (fényképezte / snimio / photo by Purger J. J.) Kiadó / Izdavač / Publisher BioRes Bt. Pécs Felelős kiadó / Odgovorni izdavač / Responsible publisher PURGER J. Jenő Nyomda / Tisak / Printed by Duplex-Rota Nyomdaipari és Szolgáltató Kft. Pécs Példányszám / Naklada / Distribution in 500 példány / primjeraka / copies 4

A Dráva négy magyarországi mellékágának élővilága és rehabilitációja Živi svijet i rehabilitacija četiri rukavca Drave u Mađarskoj Biotas and rehabilitation of four Drava river side-branches in Hungary PURGER J. Jenő szerkesztő / urednik / editor Pécs, 2013 5

Ábrák / Slike / Figures Csima Valéria: 5. Csiky János: 4, 7, 8, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 38. DDNP: 3, 19, 33, 47, 62. Dezső József: 35, 53, 54, 68. Horváth Győző: 32, 73, 76, 81, 82, 83. Lukács Sándor: 74. Lukács Zsolt: 75. Purger Dragica: 9, 52, 67, 77, 78, 79. Purger J. Jenő: 1, 2, 6, 10, 11, 18, 20, 21, 22, 23, 24, 29, 30, 31, 34, 36, 37, 39, 43, 44, 45, 48, 49, 50, 51, 58, 59, 60, 61, 63, 64, 65, 66, 69, 70, 84. Štumberger Borut: Martin Schneider-Jacoby Tallósi Béla: 25, 26, 27, 40, 41, 46, 55, 56, 71, 80. Sallai Zoltán: 28, 42, 57, 72. Készült a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság megrendelésére 2012-2013 évben. Igazgató: ZÁVOCZKY Szabolcs Izrada po narudžbi Direktorata Nacionalnog Parka Dunav-Drava u 2012-2013. godini. Upravitelj: Szabolcs ZÁVOCZKY Produced for Duna-Drava National Park Directorate in 2012-2013. Director: Szabolcs ZÁVOCZKY 6

Tartalomjegyzék Bevezető (Purger JJ, Horváth Gy) 12 A Dráva felszínformáló dinamikája: természetes folyamatok és beavatkozások 18 (Purger D, Purger JJ) A Dráva mentén megtalálható élőhelytípusok és jellemző növényzetük (Purger D, Csiky J) 24 A rehabilitációra kijelölt négy Dráva mellékág (Purger JJ) 46 Drávatamási-felső mellékág 48 Elhelyezkedése és a beavatkozások ismertetése (DDNP, Purger JJ) 48 Jellegzetes élőhelyek és növényzetük (Csiky J, Purger D) 52 Vízi makrogerinctelenek (Csabai Z) 54 Szárazföldi makrogerinctelenek (Tallósi B) 56 Gerincesek (Purger JJ, Horváth Gy) 60 Drávatamási-alsó mellékág 70 Elhelyezkedése és a beavatkozások ismertetése (DDNP, Purger JJ) 70 Jellegzetes élőhelyek és növényzetük (Csiky J, Purger D) 74 Vízi makrogerinctelenek (Csabai Z) 76 Szárazföldi makrogerinctelenek (Tallósi B) 78 Gerincesek (Purger JJ, Horváth Gy) 82 Tótújfalui mellékág 92 Elhelyezkedése és a beavatkozások ismertetése (DDNP, Purger JJ) 92 Jellegzetes élőhelyek és növényzetük (Csiky J, Purger D) 96 Vízi makrogerinctelenek (Csabai Z) 98 Szárazföldi makrogerinctelenek (Tallósi B) 102 Gerincesek (Purger JJ, Horváth Gy) 106 Drávapalkonyai mellékág 116 Elhelyezkedése és a beavatkozások ismertetése (DDNP, Purger JJ) 116 Jellegzetes élőhelyek és növényzetük (Purger D, Csiky J) 120 Vízi makrogerinctelenek (Csabai Z) 122 Szárazföldi makrogerinctelenek (Tallósi B) 126 Gerincesek (Purger JJ, Horváth Gy) 130 Az élőhelyek és növényzetük állapotának értékelése (Csiky J, Purger D) 140 A vízi makrogerinctelen fauna értékelése (Csabai Z) 144 A szárazföldi makrogerinctelen fauna értékelése (Tallósi B) 146 A gerinces fauna értékelése (Purger JJ, Horváth Gy) 150 Összegzés (Purger JJ) 160 Javasolt irodalom 162 7

Sadržaj Uvod (Purger JJ, Horváth Gy) 13 Dinamičke promjene rijeke Drave: prirodni procesi i zahvati (Purger D, Purger JJ) 19 Staništa i karakteristična vegetacija uz Dravu (Purger D, Csiky J) 24 Četiri dravska rukavca odabrana za rehabilitaciju (Purger JJ) 46 Gornji rukavac Drave kod sela Tomašin (Drávatamási) 49 Položaj rukavca i opis predviđenih zahvata (DDNP, Purger JJ) 49 Karakteristična staništa i vegetacija (Csiky J, Purger D) 53 Vodeni makrobeskralješnjaci (Csabai Z) 55 Kopneni makrobeskralješnjaci (Tallósi B) 57 Kralješnjaci (Purger JJ, Horváth Gy) 61 Donji rukavac Drave kod sela Tomašin (Drávatamási) 71 Položaj rukavca i opis predviđenih zahvata (DDNP, Purger JJ) 71 Karakteristična staništa i vegetacija (Csiky J, Purger D) 75 Vodeni makrobeskralješnjaci (Csabai Z) 77 Kopneni makrobeskralješnjaci (Tallósi B) 79 Kralješnjaci (Purger JJ, Horváth Gy) 83 Rukavac Drave kod Novog Sela (Tótújfalu) 93 Položaj rukavca i opis predviđenih zahvata (DDNP, Purger JJ) 93 Karakteristična staništa i vegetacija (Csiky J, Purger D) 97 Vodeni makrobeskralješnjaci (Csabai Z) 99 Kopneni makrobeskralješnjaci (Tallósi B) 103 Kralješnjaci (Purger JJ, Horváth Gy) 107 Rukavac Drave kod sela Palkanja (Drávapalkonya) 117 Položaj rukavca i opis predviđenih zahvata (DDNP, Purger JJ) 117 Karakteristična staništa i vegetacija (Purger D, Csiky J) 121 Vodeni makrobeskralješnjaci (Csabai Z) 123 Kopneni makrobeskralješnjaci (Tallósi B) 127 Kralješnjaci (Purger JJ, Horváth Gy) 131 Vrednovanje staništa i vegetacije (Csiky J, Purger D) 141 Vrednovanje faune vodenih makrobeskralješnjaka (Csabai Z) 145 Vrednovanje faune kopnenih makrobeskralješnjaka (Tallósi B) 147 Vrednovanje faune kralješnjaka (Purger JJ, Horváth Gy) 151 Zaključak (Purger JJ) 161 Preporučena literatura 162 8

Contents Introduction (Purger JJ, Horváth Gy) 13 Terrain-transforming dynamics of the Drava: natural processes and interventions 19 (Purger D, Purger JJ) Habitat types along the Drava and their characteristic vegetation (Purger D, Csiky J) 24 The four side-branches selected for rehabilitation (Purger JJ) 46 Drávatamási-upper side-branch 49 Location and the description of interventions (DDNP, Purger JJ) 49 Characteristic habitats and vegetation (Csiky J, Purger D) 53 Aquatic macroinvertebrates (Csabai Z) 55 Terrestrial macroinvertebrates (Tallósi B) 57 Vertebrates (Purger JJ, Horváth Gy) 61 Drávatamási-lower side-branch 71 Location and the description of interventions (DDNP, Purger JJ) 71 Characteristic habitats and vegetation (Csiky J, Purger D) 75 Aquatic macroinvertebrates (Csabai Z) 77 Terrestrial macroinvertebrates (Tallósi B) 79 Vertebrates (Purger JJ, Horváth Gy) 83 Tótújfalu side-branch 93 Location and the description of interventions (DDNP, Purger JJ) 93 Characteristic habitats and vegetation (Csiky J, Purger D) 97 Aquatic macroinvertebrates (Csabai Z) 99 Terrestrial macroinvertebrates (Tallósi B) 103 Vertebrates (Purger JJ, Horváth Gy) 107 Drávapalkonya side-branch 117 Location and the description of interventions (DDNP, Purger JJ) 117 Characteristic habitats and vegetation (Purger D, Csiky J) 121 Aquatic macroinvertebrates (Csabai Z) 123 Terrestrial macroinvertebrates (Tallósi B) 127 Vertebrates (Purger JJ, Horváth Gy) 131 Evaluation of the status of habitats and their vegetation (Csiky J, Purger D) 141 Evaluation of the aquatic macroinvertebrate fauna (Csabai Z) 145 Evaluation of the terrestrial macroinvertebrate fauna (Tallósi B) 147 Evaluation of the vertebrate fauna (Purger JJ, Horváth Gy) 151 Conclusions (Purger JJ) 161 Recommended literature 162 9

Előszó A Duna-Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre több, már korában is védelem alatt álló terület (tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület) egyesítésével. Fő feladata a Duna és a Dráva mentén található, jelenlegi és egykori ártér természeti értékeinek megóvása, fenntartása, helyreállítása. Ide tartozik a Duna Sió-toroktól a déli országhatárig terjedő szakasza, valamint a teljes hazai Dráva szakasz. 2004 óta a Duna-Dráva Nemzeti Park egyben Natura 2000 terület is. A Nemzeti Park főbb természeti értékei szorosan kötődnek a folyami és vizes élőhelyekhez, melyek egyedülálló változatosságban jelennek meg a védett területen. Ide sorolhatók a folyók főágai a kavics és homokzátonyokkal, a mellék és holtágak, természetes tavak, kubikgödrök valamint mocsarak, mocsárrétek is. A jelen kötetben bemutatott területeken horvát-magyar határon átnyúló pályázat keretében került sor négy drávai mellékág részleges megnyitására. Ezek a jellemzően 1-2 km hosszú mellékágak korábban a Drávától folyószabályozási céllal kőművekkel (keresztirányú gátakkal) kerültek elzárásra. Az elzáró kőművek drasztikusan megváltoztatták a mellékágban az áramlási viszonyokat, a korábbi sebesen folyó víz helyett az év nagy részében állóvízi körülmények alakultak ki, ami a gyors folyású Drávához szokott élővilág számára kedvezőtlennek tekinthető. A megváltozott vízáramlás miatt a mellékágakban, különböző mértékben, feliszapolódás indult meg, ami a vízi élőhely kiterjedésének csökkenéséhez vezetett. A megvalósítás során az elzáró kőművek részlegesen visszabontásra kerültek, valamint átereszek kerültek beépítésre, továbbá az erősen feltöltődött mederszakaszokból az üledék jelentős része került eltávolításra. A küszöbszint süllyesztés eredményeként a Dráva már 1-2 méterrel alacsonyabb vízállások mellet is be tud lépni a mellékágakba. Véleményünk szerint a korábban kövezéssel elzárt mellékágak megnyitása jó példája lehet a korábbi folyószabályozási elvek és módszerek újragondolásának és hozzásegíthet egy természetközelibb gyakorlat kialakításához nemcsak a Dráván, de más folyókon is. 2013 január Závoczky Szabolcs igazgató Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság % Predgovor Nacionalni Park Dunav-Drava utemeljen je 1996. godine spajanjem područja koja su već otprije bila pod zaštitom (zaštićeni krajobrazi, zaštićena prirodna područja). Glavni zadaci nacionalnog parka su zaštita, očuvanje te restauracija prirodnih vrijednosti koje se nalaze na ranijim ili sadašnjim poplavnim područjima Dunava i Drave. Zaštitom su obuhvaćena područja uz Dunav od ušća rijeke Sió pa sve do južne državne granice, kao i cijelo područje uz Dravu u Mađarskoj. Od 2004. godine Nacionalni Park Dunav-Drava ujedno je i područje Natura 2000. Najvažnije prirodne vrijednosti Nacionalnog Parka vezane su za raznolika riječna i vlažna staništa na zaštićenom prostoru. Tu spadaju glavni tokovi rijeka, šljunčani i pješčani sprudovi, rukavci i mrtvaje, prirodna i umjetna jezera (grabe) te močvare i močvarne livade. Rehabilitacija četiriju rukavaca Drave prikazanih u ovoj knjizi provedena je uz potporu hrvatsko-mađarskog prekograničnog IPA projekta. Ovi rukavci (prosječne duljine 1-2 km) zatvoreni su poprečnim kamenim pregradnim zidovima tijekom prijašnjih regulacijskih zahvata na rijeci Dravi. Pregradne građevine u velikoj su mjeri promijenile uvjete protoka vode, čime su prijašnje brze tekućice pretvorene u staništa koja tijekom većeg dijela godine imaju obilježja stajaćica, a što predstavlja nepogodne životne uvjete za živi svijet koji je prilagođen na brzi tok Drave. 10

Promjenjeni uvjeti protoka vode prouzročili su zamuljenje rukavaca što je dovelo do smanjenja površine koju zauzimaju vodena staništa. Rehabilitacija je obuhvatila djelomično rušenje pregradnih kamenih građevina, ugradnju propusnih cijevi te izmuljenje rukavaca. Smanjenjem visine krune kamenih pregrada, Drava može puniti vodom ove rukavce pri 1-2 m nižem vodostaju. Smatramo da rušenje kamenih pregradnih zidova i otvaranje rukavaca za protok vode može biti dobar primjer i poticaj za ponovno preispitivanje ispravnosti prijašnjih principa vezanih za regulacije rijeka, te da može doprinijeti stvaranju nove prakse koja je bliža ciljevima zaštite prirode, ne samo na Dravi, nego i na drugim rijekama. Siječanj 2013 % Szabolcs Závoczky upravitelj Diretkorat Nacionalnog Parka Dunav-Drava Preface Duna-Drava National Park was established in 1996 by the unification of several already protected sites (landscape protection areas, nature conservation areas). Its main objective has been to protect, preserve and restore the natural values in the formerly and currently existing floodplain areas along the Danube and the Drava. The national park includes the Danube section from the Sió-mouth down to the state border in the south, and the entire Hungarian Drava reach. Since 2004, Duna-Drava National Park has been part of the network of Natura 2000 sites as well. The main natural values of the National Park are strongly associated with riverine habitats and wetlands which appear here in the protected areas with unique variability. They include the main river branches of Danube and Drava with their sand bars and gravel shoals, side-branches and oxbows, natural lakes, water-filled pits, bogs and marshland meadows. In the areas presented in this booklet, the partial re-opening of four Drava side-branches was accomplished as part of a Croatian-Hungarian cross-border project. These side-branches, with a typical length of 1-2 km, had been blocked earlier with stone structures (cross-barriers) and thus separated from the Drava, with the purpose of river regulation. As a result of the altered flow, the process of silt accumulation started in these side-branches at various degrees, which has lead to the shrinkage of these aquatic habitats. Moreover, the blocking stone structures had a dramatic effect on flow dynamics in the side-branches: in the place of side-arms with fast-flowing water, water bodies formed with stagnant water in the major part of the year, which is unfavourable for living organisms adapted for the rapid current of the Drava. As part of project implementation, the stone barriers were now partially removed, with newly installed culverts, and large amounts of silt and sediment were dredged from the filled-up side-arm sections. As a result of lowered threshold levels, the water of the Drava can now enter the sidebranches at water levels 1-2 metre lower than before the interventions. We believe that the opening of side-arms that were earlier blocked with stone regulation objects can be a good example of re-considering former river regulation principles and methods, and it can help us achieve a more nature-friendly practice along the Drava as well as other rivers. January 2013 11 Szabolcs Závoczky director Duna-Drava National Park Directorate

Bevezető A Dráva mentére jellemző szakadó- és magaspartok, mellékágak, szigetek, zátonyok, az itt megmaradt, többé-kevésbé természetes növényzeti foltok, valamint ezekhez az élőhelyekhez kötődő életközösségek sajátos táj- és természetvédelmi értékeket hordoznak (1. ábra). Ezt felismerve Magyarországon 1996-ban megalapították a Duna-Dráva Nemzeti Parkot, melynek fő természeti értékeit a Dráva maga, illetve a folyóval érintkező vizes élőhelyek mozaikjainak élővilága jelenti. A folyó magyarországi szakaszán így biztosítható a biológiai sokféleség (ritka, védett, fokozottan védett fajok, értékes közösségek és társulások) megőrzése. A folyó horvát oldalát 2011-ben regionális parkká nyilvánították. A Dráva, mint Magyarország és Horvátország határfolyója, nem követi pontosan az államhatárt: hol keresztezi azt és mindkét partjával magyar területre jut, hol több kilométeren át Horvátországban kanyarog. Jellegzetes természetes és természetközeli élőhelyei mindkét ország területén hasonló állapotban, ugyanazon természeti értékeket megőrizve maradtak fenn, ezért a felmerülő problémákat hasonló módon, gyakran közösen, de mindig a természeti értékek megóvását előtérbe helyezve kell megoldani. A szakmai együttműködés a horvát-magyar szomszédsági program keretein belül vált szorosabbá. Egyetemi kutatócsoportok, hivatásos és civil természetvédők közös munkájaként korábban egy olyan projekt valósult meg, amely a Dráva két oldalán az élőhelyek felmérése mellett, különböző indikátor élőlénycsoportok monitorozását végezte el. Ennek eredményeiről a kétoldalú projekt keretében tanulmánykötetek, többnyelvű ismeretterjesztő kiadványok jelentek meg. A hosszú távú együttműködés legnagyobb sikere azonban az, hogy a Dráva mindkét partja mentén élő emberek többsége a folyóra már nem úgy tekint, mint egy végtelen kimeríthetetlen forrásra. Felismerve a folyó és környezete táji és természeti értékeit, a lakosság és a döntéshozók, ha kell, ma már összefognak e természeti értékek megóvása érdekében. Szemléletváltás nélkül a Dráva tájképét és páratlan élővilágát lehetetlen lenne megőrizni. 1. A Dráva Drávapalkonya térségében Drava u blizini sela Palkanja The Drava river near Drávapalkonya village 12

Uvod Područje uz rijeku Dravu poznato je po ljepoti krajolika kojeg čine rukavci, sprudovi, ade i visoke riječne obale, a posebne prirodne vrijednosti predstavljaju staništa sa specifičnim biljnim pokrovom i jedinstvenim životinjskim svijetom (Slika 1). Ove vrijednosti zaštićene su 1996. godine osnivanjem Nacionalnog parka Dunav-Drava, u kojem najveću prirodnu vrijednost predstavlja upravo rijeka Drava s nizom vlažnih staništa i živim svijetom koji ih naseljava. Time je na mađarskoj strani rijeke osigurana zaštita bioraznolikosti (rijetke, zaštićene i strogo zaštićene vrste, vrijedne skupine živih bića i biljne zajednice). Hrvatska strana rijeke zaštićena je 2011. godine u kategoriji regionalnog parka. Drava, kao granična rijeka, ne prati uvijek liniju državne granice: čas presijeca granicu i potpuno prelazi na stranu Mađarske, čas se okreće i kilometrima krivuda na području Hrvatske. Prirodna staništa uz Dravu u obje države u sličnom su stanju i njihovu zaštitu, kao i očuvanje ostalih prirodnih vrijednosti, trebalo bi staviti u prvi plan, a probleme koji se pojavljuju rješavati na sličan način i po mogućnosti - zajedničkim snagama. Bliska suradnja između hrvatskih i mađarskih stručnjaka uspostavljena je zahvaljujući prekograničnim programima. U jednom od prijašnjih projekata istraživački timovi fakultetskih stručnjaka, predstavnika nevladinih udruga te aktivista zaštite prirode surađivali su u istraživanju staništa pored Drave i uspostavljanju sustava monitoringa staništa i različitih skupina živih bića s obje strane rijeke. Kao rezultat toga projekta izrađene su i objavljene istraživačke studije, tekstovi koji na više jezika populariziraju znanstvena istraživanja provođena uz rijeku Dravu. Najvećim uspjehom i rezultatom dugoročne suradnje može se smatrati činjenica da većina ljudi koji žive uz Dravu, rijeku više ne vide kao neiscrpni izvor dobara koja se mogu koristiti bez ikakvih ograničenja. Stručnjaci, mnogi ljudi odgovorni za donošenje odluka te stanovništvo koje živi pored rijeke prepoznali su vrijednosti Drave i spremni su na suradnju radi zaštite prirodnih vrijednosti rijeke. Promjena odnosa prema prirodi neophodan je preduvjet za uspješnu zaštitu i očuvanje prirode. Introduction The side-branches, gravelly or fine-sediment substrate fords, gravel and sand bars, shoals, eroding and high banks along the Drava together with their habitats, communities, and surviving more or less natural patches of vegetation appear as a highly varied yet very typical landscape, carrying a peculiar natural and scenic value (Figure 1). Upon recognizing that, Duna-Drava National Park was established in 1996, whose major natural values are the Drava itself, and the mosaic of wetland habitats adjoining the river. This is how the preservation of biological diversity (rare, protected and strictly protected species, valuable communities and associations) can be ensured along the Hungarian section of the river. Croatian side of the river is protected since 2011 as regional park. The Drava, border river between Hungary and Croatia, does not strictly follow the line of the state border: it sometimes crosses the border, flowing through Hungarian land on both of its sides, sometimes it flows winding inside Croatia for kilometres. Its characteristic natural and near-natural habitats have survived in similar condition, preserving the same natural values in both Croatian and Hungarian land, therefore any arising problems should be treated similarly, often jointly, always looking at nature conservation as first priority. The collaboration of experts became stronger within the framework of the Croatian-Hungarian cross-border co-operation programme. As a collaborative effort between university research teams, professional and non-governmental conservationists, a project was carried out to perform complex biotic surveys of habitats along the two sides the Drava, and monitoring of various indicator taxa. The results were published within the bilateral project in the form of study books and multi-lingual information brochures. However, the greatest success of the long-term co-operation is the achievement that the majority of people living along both sides of the Drava do not any longer see the river as an infinite, unexploitable resource. Recognizing the scenic and natural values of the river and its environment, people and decision makers already join together when necessary to preserve these treasures. Without a change in attitudes, it would not be possible to safeguard the Drava landscape and its unparalleled wildlife. 13

Az európai természetvédelmi stratégia törekvései, az EU természetvédelmi irányelvek alapján kialakított Európai Ökológia Hálózat (Natura 2000) bővítése a Dráva menti területek természetvédelmi jelentőségét nemzetközi szinten is felértékelte. A Dráva folyó és part menti övezete ökológiai zöld folyosó szerepet tölt be, ami mind országos, mind európai viszonylatban fontos eleme az ökológiai hálózatok kialakításának és fenntartásának. A folyó menti természetes és természetközeli élőhelyek, valamint az itt megtalálható életközösségek megőrzése érdekében született meg a Mura és a Duna menti területeket is magában foglaló, határon átnyúló közös magyar-horvát bioszféra-rezervátum, amelyet az UNESCO Ember és bioszféra program nemzetközi koordinációs tanácsa 2012 júliusában fogadott el. A Mura Dráva Duna bioszféra-rezervátum a természeti értékek megőrzése és védelme mellett hangsúlyt fektet a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtésére is. A drávai táj biológiai sokféleségének fennmaradása részben határvidék jellegének köszönhető. Évtizedeken keresztül elmaradt az infrastruktúra kiépítése és fejlesztése, és a mezőgazdaság sem használta ki az ártéri terület adta lehetőségeket. Az emberi tevékenység fokozódása azonban olyan negatív folyamatokat indított el, melyek veszélyeztetik a tájképet és a biológiai sokféleség fenntarthatóságát. Horvátországban korábban egy új vízerőmű megépítésében látták a térség energetikai és infrastrukturális fejlesztésének perspektíváját. A folyó felsőbb szakaszán működő erőművek negatív hatásai a Drávára és élővilágára azonban szembetűnőek. A Dráva szabályozása és a vízrendezési beavatkozások sora nagymértékben megváltoztatták a folyó hidromorfológiai jellemzőit: a főmederben felgyorsult a vízáramlás és ez által, tovább mélyült a meder. A drávai kavics és homok folyamatos kitermelése miatt a folyó aktív hordalékának mennyisége drasztikusan csökkent. Ezek a tényezők a Dráva medrének fokozatos bevágódását okozták és ezzel párhuzamosan az utóbbi évtizedekben a mellékágak vízutánpótlása tovább romlott, a vízhiány és a szukcessziós folyamatok következtében lefűződésük és feltöltődésük felgyorsult. Egyes drávai mellékágak medre az év nagy részében teljesen száraz, illetve a folyó alacsony vízállása esetén nem biztosított a vízellátásuk (2. ábra). 2. Alacsony vízállásnál a Dráva mellékágak víz nélkül maradnak (Drávapalkonya) Neki rukavci Drave potpuno su suhi za vrijeme niskog vodostaja (Palkanja) Some of the side-branches of the Drava river remain dry at low water level (Drávapalkonya) 14

Europska ekološka mreža Natura 2000 stvorena je u skladu s europskom strategijom o zaštiti prirode, a na temelju EU direktiva. Proširivanjem te mreže obuhvaćeno je područje uz rijeku Dravu, koje je time dobilo novi, značajniji status. Rijeka Drava s priobalnom zonom ima ulogu zelenog ekološkog koridora koji je na razini države, kao i na europskoj razini, važan element u stvaranju i održanju ekološke mreže. Radi očuvanja prirodnih staništa i životnih zajednica koje na njima žive, stvoren je zajednički mađarsko-hrvatski prekogranični rezervat biosfere, koji obuhvaća područja uz rijeke Muru, Dravu i Dunav, u srpnju 2012. prihvaćen od strane koordinacijskog odbora UNESCOvog programa Čovjek i biosfera. Rezervat biosfere Mura-Drava-Dunav u prvi plan stavlja zaštitu prirodnih vrijednosti kao i stvaranje preduvjeta održivog razvoja. Bioraznolikost u predjelima uz Dravu očuvana je zahvaljujući pograničnom položaju rijeke. Desetljećima je izostao razvoj i izgradnja infrastrukture, a niti u području poljoprivrede nisu sasvim iskorištene postojeće mogućnosti poplavnih područja. Povećanje ljudskih aktivnosti pokreće negativne utjecaje, koji ugrožavaju održanje biološke raznolikosti. U prošlosti se u Hrvatskoj rješenje energetskih problema i perspektiva razvoja infrastrukture toga područja planirala kroz izgradnju novih hidroelektrana. Međutim, očigledni su i dobro poznati negativni utjecaji postojećih hidroelektrana u gornjem toku Drave na rijeku i njen živi svijet. Reguliranje Drave i niz zahvata na uređenju korita u velikoj su mjeri promijenili hidromorfološka obilježja rijeke: u glavnom koritu ubrzan je protok vode, a korito se još više produbilo. Neprekidno iskapanje šljunka i pijeska uzrokovalo je drastično smanjenje količine aktivnih riječnih nanosa u Dravi. To je vodilo daljem produbljivanju korita te je posljednjih desetljeća dotok vode u rukavce smanjen, čime su ubrzani procesi sukcesije, zatrpavanje rukavaca i njihovo obrastanje. Neki rukavci Drave tijekom većeg dijela godine potpuno su suhi: za vrijeme niskog vodostaja rijeke nema dotoka svježe vode (Slika 2). % The efforts of European nature conservation strategy and the enlargement of the European Ecological Network (Natura 2000) based on EU directives raised the natural significance of areas along the Drava at an international level, too. The river and the riparian zone along it play the role of an ecological green corridor, an important element in the creation and maintenance of ecological networks in a national as well as a European context. In order to preserve natural and near-natural habitats along the river and the communities of wildlife here, a Hungarian-Croatian transboundary biosphere reserve including areas along the Danube and Mura too, was inaugurated by the International Co-ordinating Council of UNESCO s Man And Biosphere programme in July 2012. Besides the preservation of natural assets, Mura Drava Danube biosphere reserve also emphasises that conditions are ensured for sustainable development. It is partly the former state border status of this land that made it possible for the biological diversity of the Drava land to survive. Infrastructural development either lagged behind or was totally absent, and agriculture did not take advantage of the opportunities offered by the floodplain areas. On the other hand, increasing human interference started negative processes threatening both the landscape and the sustainability of biological diversity. Earlier Croatian intentions looked at creating another hydro-electric power plant on Drava as a perspective for developing energetics and infrastructure in the region. However, the negative effects of hydro-electric power plants on the upper reaches on the living organisms of the Drava are conspicuous. River regulation activities and a series of water management interventions on the Drava have greatly transformed the hydromorphology and hydrodynamics of the river: water velocity has increased in the main bed, causing river bed erosion. Due to the excessive and unsustainable extraction of gravel and sand from the Drava riverbed, the active sediment content of the river decreased drastically. These effects have caused the gradual deepening of the main riverbed, accompanied by a more uncertain water supply to side-branches, the acceleration of their separation and filling up, due to the lack of water and the processes of succession. In some side-branches there are periods during which they become almost completely dry or hold only very little water (Figure 2). 15

A Dráva mellékágak megfelelő vízforgalmának helyreállítása és a rendszer fenntartása érdekében elkerülhetetlen az ismételt emberi beavatkozás, a természetvédelmi célú rekonstrukció. Ezt felismerve a 2010-2013 során megvalósuló közös, horvát-magyar IPA természetvédelmi projekt fő célja a veszélyeztetett mellékágak rehabilitációja volt. A Duna-Dráva Nemzeti Park területén a Dráva azon mellékágaira tervezték meg a vízügyi élőhely-rehabilitációs beavatkozásokat, ahol a káros hatások a legszembetűnőbbek voltak, illetve amelyek helyreállítása a legegyszerűbb módon oldható meg. A projekt keretein belül a Drávatamási-felső (DTF), a Drávatamási-alsó (DTA), a Tótújfalui (TF) és a Drávapalkonyai (DP) mellékág rehabilitációjára (élőhelyek rehabilitációja - a részlegesen sérült, de az eredeti rendszer vázát őrző élőhelyek helyreállítása) került sor (3. ábra). A tervezést és engedélyeztetést követően a korábban folyószabályozási céllal épült elzáró műtárgyakat részlegesen vagy teljesen elbontották, átépítették. A feliszapolódott mederrészekből az iszapréteget kotrással eltávolították, így a rehabilitált mellékágak vízutánpótlása megoldódódott. A négy kiemelt mellékág élőhelyeinek, növényzetének vízi- és szárazföldi gerinctelen és gerinces faunájának feltárása azzal a céllal folyt, hogy rögzítsük a rehabilitációs munka során bekövetkező állapotváltozásokat. A kutatási idő rövidsége, valamint a még nem teljesen befejezett kivitelezési munkálatok környezetéből begyűjtött adatmennyiség nem elegendő messzemenő tudományos következtetések levonására. Ennek ellenére, ebben a könyvben a közreadott ismertető írások a jelzett hiányosságok ellenére hasznosak lehetnek a rehabilitáció eredményeinek későbbi megítélésében, hasonló beavatkozások hatásainak előrevetítésében. További célunk az volt, hogy a négy mellékág biológiai sokféleségére irányítsuk az olvasók figyelmét, kiemeljük egyes élőhelyek, fajok fontosságát. 3. A Dráva Barcs és Drávaszabolcs közötti szakasza a négy kijelölt mellékággal Dionica Drave između Barča i Dravasabolča sa četiri odabrana rukavca The Drava section between Barcs and Drávaszabolcs with the four selected side-branches 16

Za uspostavljanje odgovarajućeg protoka vode u rukavcima Drave i njihovu rehabilitaciju radi zaštite živoga svijeta i održavanje ekosustava, neophodno je ponovno čovjekovo uplitanje i restauracija u cilju zaštite prirode. Glavni cilj hrvatsko-mađarskog IPA prekograničnog programa zaštite prirode, koji se ostvaruje u razdoblju od 2010. do 2013. godine, je rehabilitacija ugroženih rukavaca Drave. Na području Nacionalnog parka Dunav-Drava planirana je rehabilitacija četiri rukavca na kojima su štetni utjecaji reguliranja toka rijeke bili najočigledniji ili se provođenje zahvata činilo najjednostavnijim. U okviru projekta provedena je rehabilitacija (rehabilitacija staništa - obnavljanje djelomično oštećenih staništa, koja još sadrže neka osnovna obilježja prijašnjeg stanja) sljedećih rukavaca Drave: gornji (Drávatamási-felső - DTF) i donji (Drávatamási-alsó - DTA) rukavac Drave kod sela Tomašin, rukavac kod Novog Sela (Tótújfalu - TF) i rukavac kod sela Palkanja (Drávapalkonya - DP) (Slika 3). Nakon izrade planova i pribavljanja potrebnih dozvola, započelo je djelomično ili potpuno rušenje i pregrađivanje vodnih građevina, koje su bile izgrađene radi reguliranja toka rijeke. Iz korita rukavaca odstranjene su naslage mulja i nakon rehabilitacijskih zahvata omogućen je protok vode. U navedena četiri rukavca provedeno je istraživanje staništa, biljnog pokrova, faune vodenih i kopnenih beskralješnjaka i kralješnjaka, kako bi se zabilježile promjene stanja nakon rehabilitacije. Istraživanja su obuhvatila kratko razdoblje prije zahvata i za vrijeme trajanja radova. Prikupljeni podaci nisu dovoljni za donošenje dalekosežnih znanstvenih zaključaka, no unatoč nedostacima, rezultati istraživanja svakako mogu doprinijeti procjeni uspješnosti rehabilitacije ovih rukavaca, a također mogu poslužiti i za usporedbu u slučaju zahvata na drugim rukavcima Drave. Cilj ove knjige je skrenuti pozornost čitatelja na važnost očuvanja bioraznolikosti te isticanje značaja pojedinih staništa i vrsta. % In order to preserve the wetland system of Drava side-branches and restore its hydrodynamics, it is essential to implement nature conservation reconstruction activities. Upon recognizing this, the joint Hungarian-Croatian IPA landscape rehabilitation project in 2010-2013 aimed at the reconstruction of side-branches. The hydrological restoration was planned for such Drava sections of Duna-Drava National Park where the negative effects are present most prominently and where the ways of restoration seemed to be the most obvious. As part of the project, the Drávatamási-upper (DTF), Drávatamási-lower (DTA), Tótújfalu (TF) and Drávapalkonya (DP) Drava-side-branches were rehabilitated (habitat rehabilitation - improving of partially damaged habitats, which still preserved some basic features of the original state) (Figure 3). Following planning, authorisation and licensing, stone barriers were partially removed and transformed in the side-branches that had been earlier blocked artificially for river regulation purposes. Dredging was carried out so as to provide remedy for silting up and to allow water supply to the rehabilitated side-branches. The surveying of the habitats, vegetation, terrestrial and aquatic vertebrates and invertebrates of the four distinguished side-branches was performed with the aim of recording the changes occurring as a result of the rehabilitation works. The short period of time that was available for the studies did not allow us to collect sufficient data from the surroundings of the still unfinished physical restoration works, and therefore it has not been possible to come up with far-reaching scientific conclusions. Yet, despite of these shortcomings, the studies published in this booklet can be useful in judging the results of the complex rehabilitation project later on, in forecasting the achievable results of similar other interventions. Our further aim has been to focus the readers attention to the biodiversity of the side-branches, and cast light on some important habitats and species of the area. 17

A Dráva felszínformáló dinamikája: természetes folyamatok és beavatkozások A Dráva a Duna egyik legnagyobb és leghosszabb jobb oldali mellékfolyója. Dél-Tirolban, Olaszország területén ered és Ausztrián, Szlovénián, Horvátországon, Magyarországon, majd ismét Horvátországon keresztül éri el dunai torkolatát. Vízgyűjtő területe 43238 km 2, teljes hossza 733 km, amelyből mintegy 140 km hosszúságú szakaszon Magyarország és Horvátország határ ill. határmenti folyója. A Dráva tipikus alluviális folyónak számít, mivel saját hordalékán folyik. Vízhozama és medrének kis lejtése miatt meanderező típusú folyó, ami azt jelenti, hogy erőteljesen kanyarog, miközben a külső homorú ívében romboló, a belső domború ívében építő munkát fejt ki. Ennek hatására a mederben homokpadok, zátonyok, szigetek jönnek létre. A folyó hosszában többnyire sorozatokban kialakuló és lefelé sodródó ellentétes irányú kanyarpárokat meandereknek hívják. Kialakulásukat a vízmozgás belső turbulenciája idézi elő, és amennyiben egy meander formálódása megkezdődik, a külső kanyarív eróziója és a belső kanyarív menti lerakódás miatt az ív mérete növekszik és további kanyarok is kialakulnak. Szabadon meanderező vízfolyás esetén a domborzati viszonyok miatt lehatárolt, elönthető ártér (hullámtér) szélessége meghaladhatja a folyó szélességének 30-50 szeresét. A meanderező folyó (eupotamon) gyakran váltja a medrét, ilyenkor a korábbi meder sokáig mellékágként (parapotamon) működik (4. ábra). Mindazok a vízszállításban időszakosan részt vevő folyómedrek, amelyek a folyásirányban alsó végükön nyitottak, mellékágaknak tekinthetők. A mellékágakban kisvízszintnél is van állandó víz, azonban nagyobb vízállások esetén a vízszállításban is szerepet játszanak. Amennyiben a mellékág befolyásnál vagy kifolyásnál elzáródik, azaz megszűnik az átfolyás, sokáig egy megnyúlt öbölre hasonlít (plesiopotamon), melyben a feltöltődés és a szukcesszió felgyorsul. Amikor a mellékág ki és befolyó részénél is megszűnik a kapcsolata a folyóval, már holtágról (paleopotamon) beszélhetünk, mivel ezek a víztestek már nem vesznek részt a folyó vízmozgásában. A holtágak a szukcessziós folyamatok miatt rövid idő alatt elmocsarasodnak. 4. A meanderező folyó ellentétes irányú kanyarpárjai és funkcionális egységeik vázlata. A folyó (A - eupotamon) mellékágai (B - parapotamon) előbb csak részben (C - plesiopotamon), majd idővel teljesen elveszítik kapcsolatukat a főmederrel és egyre inkább a holtmeder ill. holtág (D - paleopotamon) irányába fejlődnek. Shematski prikaz para suprotnih krivina meandrirajuće rijeke i njenih funkcionalnih elemenata. Glavno korito rijeke (A - eupotamon) i riječni rukavci (B - parapotamon) u početku samo djelomično gube povezanost (C - plesiopotamon), a s vremenom rukavci bivaju potpuno odvojeni od glavnog korita rijeke te nastaju mrtvi rukavci, mrtvaje (D - paleopotamon). Opposite-side bends of a meandering river, and a diagram of their functional components. Sidebranches (B - parapotamon) of the river (A - eupotamon) loose their connection with the main river bed first only partially (C - plesiopotamon), then completely, developing more and more towards a state of dead-branch or oxbow (D paleopotamon). 18

Dinamičke promjene rijeke Drave: prirodni procesi i zahvati Drava je jedna od najvećih i najdužih desnih pritoka Dunava. Ukupna površina sliva Drave je 43238 km 2, dok ukupna dužina toka iznosi 733 km. Izvire u Južnom Tirolu u Italiji i dalje teče kroz Austriju, Sloveniju, Hrvatsku i Mađarsku. Dužinom od oko 140 km čini granicu između Hrvatske i Mađarske, a na području Hrvatske ulijeva se u Dunav. Drava je tipična aluvijalna rijeka koja teče na vlastitim nanosima. Protok vode i mali nagib terena čine je rijekom meandričnog toka, što znači da stvara velike meandre - zavoje, okuke ili krivine koji se pojavljuju najčešće u parovima, pomiču se u suprotnom smjeru, a nastaju zahvaljujući turbulentnom kretanju vode. Kod rijeka koje meandriraju mogu se razlikovati dvije varijante mehanizama: erozijsko-akumulacijska s prevladavanjem erozije, dakle meandrirajuće-usjecajući tok, te akumulacijsko-erozijska s dominacijom akumulacijskih procesa. U koritu erozija prevladava na konkavnom dijelu riječne krivine, a na unutarnjoj, konveksnoj strani akumuliraju se sedimenti te tako nastaju pješčane grede, sprudovi i ade. Kada počne formiranje meandra, zbog erozije na vanjskoj krivini i akumulacije na unutarnjoj krivini povećava se promjer zavoja, a mogu se formirati i dodatne krivine. Slobodno meandrirajuće rijeke, ovisno o reljefu, mogu imati poplavno područje širina kojega 30 do 50 puta nadmašuje širinu korita rijeke. Meandrirajuća rijeka (Slika 4) često mijenja svoje glavno korito (eupotamon), a ponekad starije korito u duljem razdoblju može imati ulogu sporednog rukavca (parapotamon). Sporednim rukavcima smatraju se svi oni dijelovi riječnoga korita koji su još uvijek na oba kraja spojeni s glavnim koritom i kroz koja, barem u jednom razdoblju godine, protječe voda. U rukavcima ima vode i za vrijeme niskog vodostaja, a sudjeluju u protjecanju vode tek za vrijeme visokog vodostaja. U slučaju kad je rukavac na jednom kraju zatvoren (plesiopotamon), podsjeća na zaljev: spriječen je slobodan protok te se ubrzavaju procesi zatrpavanja i sukcesije. Rukavac koji je na oba kraja zatvoren i potpuno je izgubio vezu s glavnim koritom rijeke naziva se mrtvaja (paleopotamon), vodno tijelo koje ne sudjeluje u protoku vode. Uslijed procesa sukcesije, mrtvaje ubrzo bivaju zamočvarene i zatrpane biljnim pokrovom. Terrain-transforming dynamics of the Drava: natural processes and interventions The Drava is one of the biggest and longest right-side tributaries of the Danube. Its source is in South-Tirol, Italy, and it proceeds through Austria, Slovenia, Croatia, Hungary and once again Croatia, towards its confluence with the Danube. Its water catchment area is 43238 km 2, and its entire length is 733 km, of which a section of app. 140 km is borderline between Hungary and Croatia. Flowing on its own sediment bed, the Drava is a typical alluvial river. Due to its discharge volume and small gradient, it is a meandering river, meaning that its course is strongly winding, the water destroying the outer sides of bends and building the inner sides. This causes sand bars, shoals and islands to form in the riverbed. Meanders are pairs of bends with opposite direction along the course of the river, normally appearing in series and slowly moving downstream. Their formation is caused by the internal turbulence of water volumes, and once a meander has started to form, the erosion of the outer side of the bend and deposition at the inner side causes the arch to grow, and even more bends can be created. The width of the flooded inundation area delimited by terrain morphology in the case of a freely meandering watercourse can exceed 30-50 times the width of the river. The meandering river (eupotamon) often changes its course, in which cases the former main bed functions as a side-branch (parapotamon) (Figure 4). All the riverbeds that are temporarily involved in the flow of water, having an open mouth at least at their downstream end, are considered as side-branches. They permanently hold water at low levels too, and at higher levels they also have a role in carrying water. If the sidebranch is blocked either at its upper mouth or at the confluence, meaning that no water flows through, it will resemble an elongated bay (plesiopotamon) for quite a while, in which filling up and succession speeds up. When connection with the river no longer exists on both sides, then it is already a dead branch or oxbow (paleopotamon), since such a water body no longer takes part in the water carrying process of the river. Succession causes dead branches to become marsh very soon. 19

A Dráva folyó árterét az ember természetátalakító tevékenysége előtt mellékágak szövevénye és a vizeket szegélyező áthatolhatatlan erdők borították. A folyó rendszeresen átrendezte az árteret, egyes területeket erodálva, hordalékot lerakva dinamikus egyensúlyban tartva a különböző élőhelyeket. Az így kialakult mellékágaknak, holtágaknak jelentős szerepe van a folyók vízhozam fluktuációból adódó hatásainak mérséklésében, valamint pótolhatatlan menedéket nyújtanak a folyó élővilágának (pl. halak, kétéltűek, szitakötők szaporodó helye, táplálékforrás feldúsulása). A felsorolt folyómeder alakzatok és a rájuk jellemző élőhelyek megszűnésével számos olyan élőlény is eltűnhet, amelyek eddig a folyó természetes dinamikájának köszönhetően maradtak fenn. A 18. században a jobb hajózhatóság érdekében megkezdődött a Dráva folyószabályozása, kanyarulatainak átvágása. A folyót lerövidítették, így a lejtése, vízhozama és sebessége megnövekedett, de a beavatkozások ellenére napjainkban is csupán 80 km-es szakasza hajózható (5. ábra). Az 1930- as évektől a Dráván 22 vízerőmű épült: 11 Ausztriában, 8 Szlovéniában és 3 Horvátországban. A vízerőművek kiépülésével a folyó mentén negatív folyamatok is elindultak. A vízerőművek működése kapcsán a folyó vízszintjének napi ingadozása jelentős lehet, ami a természetes élővilágra káros hatással van. A duzzasztógát miatt a folyó hordalékának jelentős részét nem szállíthatja tovább, így természetes dinamikája csökken, majd megszűnik. A folyó aktív hordalékának kibányászása tovább fokozza a negatív hatásokat: a szabályozott Dráva medrében a vízfolyás felgyorsul, ennek következtében a főmeder mélyül, bevágódik, és jelentős mértékben csökken a vízszint. Az utóbbi 80 évben a Dráva a medrét Botovo-nál kb. 2 métert, Terezino Polje-nál, illetve Barcsnál 2,5 métert mélyítette. A vízszint süllyedése miatt az oldalágak lefűződnek, kapcsolatuk a főmederrel megszűnt. A környező területek talajvízszintje csökken, ami a folyó menti élőhelyekre is hatással van. 5. Dráva szakasz a 2. Katonai térképen (1819-1869) Dionica Drave prema 2. Vojnoj karti (1819-1869) Section of the Drava river on the 2nd Military map (1819-1869) 20

Prije nego što su započele aktivnosti na reguliranju rijeke i mijenjanju njenog izgleda, Drava se sastojala od mreže rukavaca, a njeno poplavno područje prekrivale su guste neprohodne šume. Rijeka je redovito mijenjala izgled svog korita i naplavne ravni, neke dijelove je potpuno erodirala, a na drugim mjestima stvarala akumulacije nanosa te je na taj način različita staništa održavala u dinamičkoj ravnoteži. Rukavci i mrtvaje imali su izuzetno veliki značaj u ublažavanju utjecaja fluktuacija protoka vode, a istodobno su pružali uvjete za razvoj, ishranu i razmnožavanje živoga svijeta (npr. ribe, vodozemci, vretenca). Nestankom nekih od spomenutih i opisanih oblika riječnoga korita nestala su karakteristična staništa, a time i živi svijet koji je za njih vezan, brojne vrste čiji je opstanak omogućavala prirodna dinamika rijeke. U 18. stoljeću započela je regulacija toka Drave i odsijecanje riječnih rukavaca s ciljem stvaranja boljih uvjeta za plovidbu rijekom. Riječni tok je skraćen, a time su povećani nagib, protok i brzina protjecanja vode, no unatoč svim zahvatima rijeka je i danas plovna na dionici od svega 80 km (Slika 5). Od 1930. godine do danas na Dravi su izgrađene 22 hidroelektrane: 11 u Austriji, osam u Sloveniji i tri u Hrvatskoj. S izgradnjom hidroelektrana pokrenuti su mnogi negativni procesi. Tijekom rada hidroelektrana razina vode u rijeci umjetno se regulira i tijekom jednog dana varira u velikim amplitudama, što negativno utječe na prirodni živi svijet. Izgradnjom akumulacijskih jezera znatan dio vučenog i suspendiranog nanosa se zadržava, rijeka ga ne može dalje prenositi te se mogućnost prirodne dinamike smanjuje, a zatim potpuno prestaje. Iskorištavanje riječnih sedimenata dalje pojačava negativne utjecaje: u reguliranom koritu rijeke Drave povećava se brzina protjecanja vode, kao posljedica toga korito se produbljuje, usijeca, a razina vode se znatno smanjuje. U posljednjih 80 godina Drava je produbila svoje korito kod Botova za oko 2 m, a kod Terezinog Polja, odnosno Barča, za oko 2,5 m. Sniženje razine vode dovodi do prekidanja veze rukavaca s glavnim koritom rijeke i do nastajanja mrtvaja. Razina podzemne vode također se smanjuje, što izravno utječe na staništa u priobalnom području rijeke. % Before man started to transform natural river, the Drava floodplain was characterised with a complex texture of side-branches and impassable forests along the waters. From time to time, the river rearranged the terrain, washing away some areas and creating new pieces of land, thus maintaining a dynamic balance of different habitats. Side-branches and oxbows created that way have an important role in moderating the effects of rivers resulting from the fluctuation of discharge volumes, and provide irreplaceable shelter for wildlife (e.g. places of reproduction for fish, amphibians, dragonflies; rich feeding grounds). If the aforementioned river morphological features and the associated habitats disappear, a number of wildlife species can perish which have been able to survive so far due to the natural dynamics of the river. To improve the conditions for navigation, the regulation of Drava was started in the 18th century, by cutting through its bends. The river was shortened, thus its sloping, discharge and velocity increased, yet, despite the interventions, only 80 kilometres of its reach are navigable (Figure 5). Starting in the 1930s, 22 hydroelectric plants have been built on the Drava: 11 in Austria, 8 in Slovenia, and 3 in Croatia. As these power stations were established, a number of negative processes set in. Due to the operation of power plants, the daily fluctuation of water levels of the river can be substantial, which is detrimental to the original wildlife. Because of the presence of the dams, much of the sediment cannot be carried further by the river, which cuts back on its natural dynamics, and finally eliminates it. The excavation of active sediments from the riverbed further adds to the detrimental effects: water velocity increases in the regulated Drava, causing the main riverbed deterioration and erosion, with water levels dropping significantly. During the last 80 years, the bed of the Drava river deepened at Botovo for cca. 2 m, at Terezino Polje and at Barcs for cca. 2.5 m. Due to lowering water levels, the side-branches become separated from the main bed, with no connection remaining. The groundwater level of adjoining areas also sinks, which has an effect on habitats along the river. 21