27 - KÖZLEMÉNYEK A KOLOZSVÁRI TUDOMÁNY-EGYETEM ÉLET- ÉS SZÖVETTANI INTÉZETÉBŐL XI. A MUSCARIN ÉS CURARA HATÁSÁRÓL A TEST HŐMÉRSÉKÉRE.

Hasonló dokumentumok
É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó

Ü ű ö Á Ü ü ö ö

Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü

Ü

Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

Ö Ö ú


Ö Ö ö Ó Ó Ó Ó Ü ú ü Ű Ö Ö Ö ö Ü ö Í ü ű

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

ü ö ö ő ü ó ó ú ó

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü

ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő

í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő

ő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő

í ű í í í ű ö ü ü ö ú ű ú ö ö í í í ű ö ü ü ö ö ö ö í í í ű ö ü ü ö ü ö í í í ű í ö í ö ö ű í ü ü ö í ö ö ö ü í í ű í ú ö ö ö ü ö ö ú ö ö ö ü ö ö ö ö

Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é

ú ü ú ö ú í ü í ű ö ü ü ú ú ö ú ö íö í ú ü

Ú ú ö é ö é Ú ú ö ű ö ö ű ö é ö ö é í í Ö ö í í Á Á Ó é ű ü é é ü ú é ü é ű ü é

Á Ó É É Ú É ő í ő ő ö ő ö ő í ö ö ü í ő í ő ö ű ő í ü ü ő í ö ő ü ő ú ü í í ű ü ő ő ő í ö í ú ö ő ö ü ő ő ő É

Á ó ó ö ó ó ó ö ó ó ö ü ö ó ü ö ó ü ó ö ó ü ó űö ú ü ö ú ó ó ó ő ü ö ö ó ö ó ó ó ó ö ó ő ú ü ö ó ö Ú ü ó ü ő ö ü ö ö ó ó ü ő ő ó ő ü ó ó ó ö ű ő ő ű ü

ó ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ü ó ü ö ü ó Á Á Ő ű ü ó ó ó Í ó ü ú ü Á Á ű ö ó ó ó ó ö ü

Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú

ö ű é é é é é é ü é é é é ű é é ü é é é é é ó ó é Í é í é é é é ó ö é ö ö ö ó é é í é é é é Ő é é é ü ü é é é ö ö ö é ü é é í é ó ü é é ü é ó é ó ó é

ü ű ü ó ő ó ű ú ő ó ő ű ü ó ő ó ő í ő ó ó ő ő í ó ő ő ü ó ű ü ó ő ő Ö ő ü íí ő í ű ü ó ő ü ő í ő ű ü ó ő ő

ő ő ó é ő ő ő é ú é ő é é ú ó é é é í é í í é ű é ö é é é Ö ó í é é é ő ő é ö ó é Í ö ö ő é é é ő ó ó ú ö ó í ó ő ő é é ő ü ö é é é Ö é í í é ú ü é ö

Á Á Á ö ö Á É É ö ú É Á É É ű ö ö ö Á É É É ö Á Í Á É ö ö ö Ö Ö ű ö Ö ű Ó ü ö ű ö Ó Ó ú ö ö Á É É ö ű É Á É É ö

í ü ü ú í ü ú ú É Á í ű Á ú í ü í Ő Ű í Ó ű í ü í ű Ú ú É í ü í í

ö í Á Á Á ö É É í É Á Á Á Á Á É ő ö í ő ö ő ö í ü ő ö ő ö ő ü ö ő ö í ő ő ő ö í ő ő ú ö ű ö ő ö í

Á ó ö í í ö í ö ö ó í ű ó í

íő ö Ú ö ö ő í ű í ű í í ű ö í ö Ü ö

ó ú ő ö ö ó ó ó ó ó ő ő ö ú ö ő ú ó ú ó ö ö ő ő ö ö ó ú ő ő ö ó ő ö ö ö ö ö ö ó Á É ű ó ő ő ű ó ó ö ö ő ó ó ú ő Ű ö ö ó ó ö ő ö ö ö ö ő Ú ú ó ű ó ó ő

ó í ú ő ó ó ü ő í ú ó ü Ö Í ö ő ü ö ö ó ő ü Ü ö Ö ö ü ó ü ú ö Ö í í ő ö ü ú ü ü ó í ő ő ü í ü É ő ő Í ö ö ó ő ó ó ő ü ö ü ő ó ő ő ö Ö ő ü ő ő ő ü ö ö

é ú ó é í é é é é í é ő é é ő é é í é é é ó é í ó ö é ő ő ő é í ó Í ő í é ö ő é í ó é é ű ó é Ú é í é é í é í é ó é í é ö é ő é ó ó ó é ö é Ö ü é ő ö

É ö É ó Á É ó ü Á Ő Ö ü ö Ö ő ü ö ő Ü ű ő ó ő ó ő ő ő í ö ö ö í ő ü ü ő ü ü ő ö ó ő ő ú ő ő ö ö ő ő ő ú ő ő ü ú

ó Ó ó Ó Ő ó Ő Ó Í

ü í ű í ó ö ó ü ö ú ó í Á ó ö ú ü ó í ö ó ó ó Á ó ö ú ó ó ó íú ü ó ö ö í ü ó ö ú ó í í í í Ö í ö ú ó í í ú í ü ű ö Í í ó Ö Ö ö ű ö í ó í Í í ü í

Ó ö ü í ü ö ü ü ü ö ü ö ö í ü ü ü ü ö ö í ö ü ö É ü ü ü É ö ü ö ö ü ü ö ü í ü ö í

É É Í ú ú Ü ú ú ű

ő ő ó ő ö ú ű ő ó í ő í ő ó ő í ó ó ő í ő í Ü ú ó ő ö ő É ő ő ő Ü í ó í Ü í ó ó Ü Ü ó ő ó ó Ü Ü ó ó ó í ó Ü ű í Ü Ü ő Ü ó É ó ő í ú

Ó é Ó ü é é é é é é ú é é é é é é Ó é é é é é é Í é é é é é é é é Ó é é é é é é é Ó é ü é é é é é é é é é Ó é é é é ú é é é é é é é é é é é ü é é é é

ö Ö Í ó ö ü ö ö ó ó ü ó Í ö ö ö ó Á ü ü

ü ü ó í ö Ö ü ó ö ö Ö ü ö Ö ö ö ö ö ú ö Ó ö ú ö í ö í ö ü ú ü ó í ú ü ó í ö ö ú ó ó ö ü ó ü ö ö ö

ő ü ö ö ó ő ú ü ö ü ü ö ő ö ö ö ő ö ő ó ö ö ő ö ö ő ó ó ő ő ü ő ő ő ü ő ő ü ő ő ó ö É Ö Ü Á Á ö ö ő ö ü ó ö ü ő ő ó ö ö ö ü ö ö ö ő ö ü ő ü ö ö ő ö ü

Ó Í Ó Í ü ü Ö ú ú ü ü ü Ü ü ü ÍÜ ü ü ü ü ü Í ü ü ü Í ü ü ü ü ü ü ú ü ü ü Í ü

ö ő í ő ü ö ö í ö ö ö ű ő ö í ü í ö ű í ő ö ö ú ö í ö ö í ö ú ö ő í ö ő Á ű ö

ó ő ő ó ü ó ő ő ő ő ő ő ő

ö ö ö ü ö ü ű ö Ö ü ü ü ü ú ö ú ö ö ű Á ö ú ü ü ö ü ö

é é é é í é ű ü ü é ú é í é ü ü é í ű é é é é é é é é ü é ü é ü é í é é é é í é ü é é ü ü é ü ű é é é ű ü é ü ü é ű é ü é éú é ü é ü ű é ü é éú é é é

ö ö ú ú ó ö ü ú ó ű ő ú ü ú ó ó ó ó ó ö ű ő É ő ó ö ő Á ó ö ö ó ó ú ő ö ű ó ű ö ő ő Á ó ó ö ü ó ó ö ö ó ó ö ö ó ó ó

Ú ű í í ő í ü ü ű ő ü ő ü ő ü ú ő ü ú í ő ő ő í í í ü ő ü ő í ő ü í ő í ő ú ű í ő í ű ő ő í ú í í ő ő ő í

É Í Ő É É Á í Ü ő í ő í ő ő Í ő ő ő í ú í í ő í ő

Átírás:

27 - KÖZLEMÉNYEK A KOLOZSVÁRI TUDOMÁNY-EGYETEM ÉLET- ÉS SZÖVETTANI INTÉZETÉBŐL XI. A MUSCARIN ÉS CURARA HATÁSÁRÓL A TEST HŐMÉRSÉKÉRE. 1 ) Bilifalvi Károly élettani tanársegédtől. (I. táblával.). Pár évvel ezelőtt egyik orvosi szakttléson Hőgyes tnr. úr Néhány alkaloid hatása a test hőmérsékre" czimniel egy intézetéből kikerült dolgozatot mutatott he. mely az Orvosi Hetilap 1880. 37. s következő számaiban, német nyelven pedig az Archiv íűr exper. Pathologio und Pharmakologie XlV-ik kötetének 113 138. lapjain látott napvilágot. B dolgozat eredménye a musoarin és curarára nézve az volt, hogy hatásuk a test hőmérsékére határozatlan; a musearin úgy látszik kissé csökkenti, a curara pedig egy esetben emeli, más esetben csökkenti a végbél hőmérsékét. A múlt év nyarán F. A. Falck 2 ) hasonló vizsgálatokat közölvén, a muscarinr ó 1 tengeri nyulak és kutyákon azt találta, hogy ez alkaloid a t e s t hőmérsékét jelentékenyen leszállítja és pedig annál nagyobb fokban, minél hosszabb ideig tart a mérgezés. A Hőgyes tnr. úr által közölt határozatlan eredményt ő abból hajlandó megmagyarázni, miszerint itt igen nagy musoarin adagok vétetvén, a mérgezés oly rövid tartamú (7 8 perez) volt, hogy nagyobb hőmórsékosökkenóst észlelni nem lehetett. Kisebb adagokkal, véleménye szerint, Hőgyes tnr. intézetében is hasonló eredményre jutottak volna. A mi a eurarát illeti, annak hatása a test hőmérsékére Falck kutyákon tett vizsgálatai szerint nem egyszerű, hanem a mérgezés alatti hőmórsékmenetben 3 stádiumot lehet megkülönböztetni, u.m.: ') Előadatott az Orvos-természettudományi társulat 1882. január 20-án tartott orvosi szakülésén. 2 ) Plüger's Archiv für die gesammte Physiologie 25 köt. 577 591. lap.

28-1. a primar hőmérsékosökkenés, 2. a hőm érsek emelkedés és 3.a halálelőtti hőmérsókesök kenés stádiumát. A Hőgyes tnr. által közlött vizsgálatok egyikével Falok vizsgálatai megegyeznek, de eltér némileg ezektől azon vizsgálat, a melyben mi hőmérsékemelkedést vettünk fel. Falok a különbséget saját kísérletei és az utóbbi vizsgálat között a primar hőmérsékosökkenés hiányzásában találja és ez utóbbi vizsgálatot Fleischer' 1 ) kísérleteivel egyezteti meg, a melyek szintén a primar hőmérsékosökkenés hiányzásában térnek el az övéitől. Ez eltérő eredmény következtében, mint azon dolgozat egyik vizsgálója, a nevezett két alkoloiddal akkori vizsgálataink kiegészítésére néhány új vizsgálatot tettem s ezek eredményét foglalja magában e rövid közlemény. A vizsgálat módja ugyanaz volt, melyet akkor követtünk. Kísérleti állatul most is kizárólag csak tengeri nyúl szolgált. Eögzitésre a Hőgyes tnr. által szerkesztett asztalt használtam, melynél a normál lehűlés legkisebb.'' 4 ) Számítás és hibák kikerülése tekintetéből a rögzített állatoknál a mérget a közép lehülési idő végén vagyis a rögzítés kezdetétől 42 perez múlva fecskendeztem bőr alá. 3 ) A hőmérő ugyanazon kísérletnél mindig egyenlő mélyre volt bevezetve a végbólbe. Az egyes hőmérséki adatokat a mérgezés tartama szerint 1 2 po: özenként olvastam le és az észlelet végén graphicus görbe vonalakban állítottam össze. I. A végbél hőmérsék menete tengeri nyúlnál heveny muöearin mérgezés alatt. Muscarinnal, mely Schmiedeberg utasítása szerint készült Schuchardtnál Görlitzben, 8 vizsgálatot tettem. Két esetben rögzített állaton, egy esetben pedig szabadon hagyott tengeri nyúlon mértem a végbélhőmérséket. A vizsgálatok jegyzőkönyveinek kivonatait a következő táblázatok foglalják magukban: ') Plüger's Archív flir die gesammte Pliysiologie II. Bd. 432 444 lap. 2 ) Hőgyes. Módszertani észrevételek stb. Orvosi Hetilap 1880. 34. sz. és Arch. f. exp Path. u. Parmac. B. XIII, 354. lap. 3 ) Id. h. 377. lap.,,

29 1-ső vizsgálat. 1187 grm. nehéz him tengeri nyál. Bögzit'és Hó'gyes módszere szerint. Hőmérő a promontoriumig dugva. 0.07 grm. m u s e a r in y i z b e n oldva több r é s z létben a h á t- bőr alá. Szobahő: 23 Ü. (Lásd 1-ső ábra 1.) hőmér. C. fokban hőmér. C. fokban s 20 1' 38-60 5 17' 36-80 Nyálfolyás fokozódik. * 41' 37-25 Befecskendezés (0,01 gr. muscarin a hátbőr alá) 6 11' 25 Nyálfolyás még tart. 64 légzés 1 p. alatt. 49' 25 120 légzés 1 p. alatt Nyálfolyás kezdődik 49' 15 0,02 gr. muscarin a hátbőr alá. 59' 20 Hasmenés. 51' 30 Erős rángás. 3» 17' Gyakori Mg hasmenés 70 i V 33' 36-95 41' 35-70 0,03 grm. muscarin a hátbőr alá. 4 15' 75 46' Nyálfolyás. 45' 55 Nyálfolyás csökkent. 8 1' 34-50 *5«1' 65 0,01 grm. muscarin a hátbőr alá 29' 35-10 Az észlelés félbenhagyatik. Éjjel az állat elhalt. 2-ik vizsgálat, 1860 grm. nehéz him tengeri nyúl. Eögzités Hőgyes módszere szerint. Hőmérő a promontoriumig dugva. 0,12 grm. muscarin 3 k. cm. vizben 2 részletben a hátbőr alá. Szobahő: 16 0. (Lásd 1-ső ábra 2.)

30 3 2' * 18' 21' 34' 42' 16' 36' 39-0 38-35 37-65 36-60 35-90 Befecskendezés (0,08 gr. muscarín 2 k. cm. vízben a bátbó'r alá') \ Nyálfolyás. Légz.gyorsul. * 10' í Erős rángás. 144 légzés 1 p. alatt. Nyálfolyás megszűnt. Kevés híg bélsárürités. 72 légzés 1 p. alatt. 4 46' 35-70 5" 0' 14' 22' ~6 "2'~ 18' másnap r. 8" 30' 30 34 80. -10 33-80 29-0 ~ "-, 0,04 grm. muscarin 1 k.cm. vízben a hátb. alá. 52 légzés 1 p. alatt. Rángás. 48 légzés 1 p.a. Az állat felbocsáttatik, az észlelés félbenhagyatik. Végtagjait nem használhatja. Délután az állat elhalt. 3-ik vizsgálat. 1466 grm. nehéz tengeri nyúl. Szabadon. Hőmérő minden méréskor a promontoriumig dugva. 0,04 gr. m u s- carin 1 k. crn. vízben a hát bőr alá. Szobahő 16 C. (Lásd 2-ik ábra.) hó'mér. 2 12' * 15' 19' ~22 7 32' 42' 52' 3 2' 12' 22' 32' 38-70 38 80 65 49. 37-50 50 37-10 36-70 Befecskendezés. Nyálfolyás kezdó'dik. Nagy nyálfolyás. Göbös bélsárürités. Nyálfolyás szűnt. Göbös bélsárürités. Nyálfolyás 148 légzés 1 p. alatt. Nyálfolyás. Pépes bélsárürités. 112 légzés 1 p. alatt. 3 42' 52' 4«2 12' 22'..32' 42' 52' 5»2' 12' 36-35 05 " v 20 "30 30 70 72 légzés 1 p. alatt. 60 légzés 1 p. alatt. 68 légzés 1 p. alatt. Az állat életben maradt.

31 A mint e táblázatokból ós az azokhoz tartozó bőmérsóki görbékből látható, muscarin mérgezés áiatt a végbél hűmérséko mind a három állatnál csökkent. A hömérsék csökkenés nagyságát az egyes vizsgálatoknál a következő táblázat mutatja: A Az állat A musca Az észlelet K ü l ö n b s é g vizsgálat testsúlya grammok száma ban rin adag grammokban idő tárta ma perozckben a kezdeti és véghőmérsék között a legmaga?abb és legkisebb Mmérsék között 1 1187 0,07 343-2-15-2-75 2 1860 0,12 180-4-55-4-6 3 1466 0,04 177 20-2-8 Ha e vizsgálatok mellett előbbi kísérleteinket') is tekintetbe vesszük, melyeknél a mérgezés igen rövid tartamú 7 illetőleg 8 perez lévén, csak csekély 0,2 C. illetőleg 0,35 0. s a normális lehűlés levonásával csak 0,09 C. hőmérsékcsökkonóst észleltünk, Falok észleleteivel megegyezőleg azt mondhatjuk, hogy a muscarin különösen kisebb adagokban, melyek h o s z- s z a b b i d ő a 1 a 11 o 11 j á k k i a z állat életét, a v é g b é 1 h ő-; mérsóket jelentékenyen leszállítja, oly adagok után azonban, melyek az állatot néhány perez alatt megölik, a hőmórsókcsökkentő hatás nem oly szembetűnő. II. A végbélhömérsék menete tengeri nyúlnál heveny curara mérgezés alatt. Ez anyaggal összesen 6 vizsgálatot tettem. Négy állatnál a végbél belső részletében a promontorium táján, kettőnél pedig a végbél külső részletében 3 cm. mélységben mértem a hőmérséket. A vizsgálati jegyzőkönyvek rövid kivonatait a következő táblázatok foglalják magukban: ') Orvosi Hetilap 1880. 88 sz.

,, 32 i-ső vizsgálat. 1490 grm. nehéz Ilim tengeri nyúl. Bögzitós Hőgyos módszere szerint. Hőmérő a promontoriumig dugva. 0,004 grm. e'urára 0,8 k.om. vizben 2 részletben a hátbőr alá, Szobahő: 19-5 18 C. (Lásd 3 ábra 1.) hőmér. V égbél hőmér 1 Megjeg5'zések 2»25' 39-0 *3 17' 38'4 Befecskendezés (0,00! 5 grm. eurara oldat a hátbőr alá.) *5 27 37' 3810 0.0,0025 - grm. eurara 0,5 k.cm. vizben a hátbőr alá. 27' 3 41' 37 9 Az állat fejét nem birja. 31' 25 Erős rángás. 88 légzés 1 p. alatt. 45' 75 32 légzés 1 p. a'att. 1 Rángás. j 47 Nehéz légvételek. 4G' 55 Cornea érintése hatás 1 talán.. j 4" T 49' Igen felületes ritka légvételek. j I 27-37-80 51' 35 37-70 52' 47' 80 53' Légzés alig látható 5 11' 3810 68 légzés 1 p. alatt. t 55' Az állat elhalt. 59 30 2-ik vizsgálat. 935 grm. súlyú Mm tengeri nyúl. Bögzitós Hőgyes módszere szerint. Hőmérő a promontoriumig dugva, 0,0025 grm. eurara 0,5 k.om. vizben a hátbőr alá. Szobahő: 18 17 0. (Lásd 3-ik ábra, 2,)

33 - h C. m fo r -' kokban 2 50' 38 70 *3» 32' 37'10 49' 56' 58' 4 1' " 36 60 30 25 Befecskendezés Légzés gyorsul 64 légzés 1 p. alatt. Nehéz légzés, az állat fejét lehajtja Cornea érintése hatástalan Rángások. 40 2' 35-85 6 16' 30' 4040' 33-60 46' f 49' 50 34.90 60 45 Kitka felületes légzés. Gyakran ismétlődő rángások az arcz és nyak izmaiban. Görcsös belégzés 8 rövid légzés 1 p. a A rángások és légzés kimaradtak; szivmég ver. Az állat elhalt. 3-ik vizsgálat. 1775, grm. nehéz him tengeri nyúl. Eögzités Hőgyes módszere szerint. Hőmérő a promontoriumig dugva. 0,01 grm.'c urára 2 k.om. vizben a hát bőr alá. Szobahő: 16 0. (Lásd 5 ábra 1.) 3»57' 39-25 *4«39' 37-10 43' 36-95 47 90 54' 85 57' 85 5 1 2' 75 50 7* 36-70 Befecskendezés. 112 légzés 1 p. alatt. 9' 11' 12 Görcsös belégzés. 14' -30 Az állat remeg. f 16' 30 Ritka, nehéz légvételek j 19' Rángások. Cornea érint, "hatástalan. Légzés igen felületes. Rángások. Erős rángások. Az állat elhalt. 4-ik vizsgálat. 1213 grm. nehéz him tengeri nyúl. Rögzítés Hőgyes módszere szerint. Hőmérő a promontoriumig dugva. 0,004 grm. eurara vizben oldva a hátbőr alá. Szobahő: 17 G. (Lásd 4-ik ábra 1.) Orv.-term.-tu*. Értesítő. III. 3

- 34 2 0' * 44' 48' 51' 49' 36'95 3 1 6' 7' 38-3 37-3 15 80 75 70 Befecskendezés. A légvételek mélyebbek. 96 légzés 1 p. alatt. Az állat fejét lehajtja. 64 légzés 1 p. alatt. Füledények tágulnak. 52 légzés. Cornea érzéketlen, fülek kékülnek, majd kis rángások. 3 8' 9' 10' 15' f.16' 17' 22' 26' 86-45 Láta szűkül. Rángások. Eüledények erősen kitágultak. Erős rángások. 25 Láta kitágult. [ Légzés kimaradt, láta "30 szűkül, fülek halványodj nak, az állat elhal. 35 35 1 5-ik vizsgálat. 1720 grm. nehéz him tengeri nyúl. Eögzites Hőgyes módszere szerint. Hőmérő 3 cm. mélyen a vógbélben. 0,005 grm. ourara 1 k.em. vizben 2 részletben a hátbőr alá. Szobahő: 16 C. (Lásd 4-ik ábra 2.). 4 25' 37-90 * 35' 60 Befecskendezés (0,0025 grm. curara.) * 5«13* 36-50 15' 30 0,0025 grm. curara 0,5 k.cm. vizben a hátbőr alá. 88 légzés 1 p. alatt. 40' Rángás. Légzés gyorsul. 18' Nehéz légzés. 41' 35-20' Cornea érint, hatástalan. 42' 44' 45 Füledények tágulnak 23' 26' 35-80 Füledények kitágultak. Rángások. Légzés ritka, és felületes. 53' 128 légzés 1 p. alatt. 29' f 31' 30, Erős rángások. Az állat elhalt. >

35-6-ik vizsgálat. 1910 grm. súlyú nőstény tengeri nyúl. Szabadon. Hőmérő 3 cm. mélyen a végbélben. 0,007 grm. curara 1,4 k. cm. vizben a hátbőr alá. Szobahő: 14 C. (Lásd 5 ábra. 2.) hőmér. 5«24' 37-4 * 30' 22' 4 40' 36-9 42' 37-0 46' 5 0 *5 50' 36-9 Befecskendezés (0,004 gr. curara oldat ahátbó'r alá. 120 légzés 1 p, alatt. 0,003 grm. curaraoldat a hátbőr alá. 5 52' 36-7 56' 58' 6»0' 2' 4' t 8' 45 8 85 9 2 360 Az állat fejét lehajtja, rángások. Rángások. Füledények kitágultak Cornea érintkezésre semmi reflex. Az állat elhalt. A mint e táblázatokból és az azok tartozó hőmórséki görbékből látható, valamennyi vizsgálatnál a halálkor észlelt hőmersék kisebb fokú, mint a befecskendezéskori hőmersék; a kettő közötti különbséget ós a vizsgálatok foglalatját a következő tábla mutatja : A Az állat Curara A mérge K ü l ö m b s é g adag vizsgálat grmmok- testsúlya száma ban grmmokban zés időtartama perezekben a kezdeti és halálkor észlelt hőmersék között a legnagyobb és legldsebb hőmersék között 1 1490 0,004 1Ö8 -l'o 1-05 2 935 0,0025 77 3-65 -3-65 3 1775 0,01 37-0-8-0-9 4 1213 0,004 32 1-0 l-l 5 1720 0,005 56 2-4 2-4 6 1910 0,007 38 -V5-1-5 3*

- 36 Mivel e vizsgálatok legnagyobb része a rögzítés után bekövetkezni szokott lehűlés hőmérsék állandósági szakában, részint pedig nem rögzített állaton törtónt, a hőmérsék változásait esak a eurara hatásának tulajdonithatjuk és eredményül azt vonhatjuk el, hogy eurara mérgezés alatt a végbélhőm órs ók o csökken. Ha a végbél mélyebb részletében eszközölt mérésekből összeállított hőmérséki görbéket (1 4 vizsgálat) közelebbről szemügyre vesszük, azokban alig bülönböztethetjük meg oly sorrendben azon 3 szakot, melyet Falok a eurara mérgezés alatti hőmórsékmenetben föl vesz. Míg az ő vizsgálatainál a méreg befecskendezése után néhány perez múlva kisebb fokú hőmérsékemelkedés s azután nagyobb fokú hőmórsékcsökkenés következik, addig vizsgálataimnál azt találjuk, hogy a kezdeti lassú hömérsékosökkenós után igen gyors esés következik, a mely után a hőmérsék a halálig többnyire állandó marad vagy keveset emelkedik is. Inkább megegyeznek Falok észleletéivel azon vizsgálatok (5. és 6-ik vizsgálat), melyeknél a végbél alsó részletében, 3 cm. mélységben mértem a hőmórsóket. Igen hasonlítanak ezekhez a fülben mért hőmérsék adataiból nyert görbék is. A fülben ugyanis, midőn a eurara hatása folytán a véredények tágulnak a hőmérsék emelkedik, a végbél mélyebb részletében pedig épen ilyenkor sülyed leggyorsabban és csak akkor emelkedik keveset vagy marad állandó a hőmérsék, midőn a halál közeledésekor a íulladási rángások és véredények szűkülése következik be. E hőmérsék állandóság, a mint Ts ohes chiohi.n ] ) is találta, a legtöbb esetben pár perezig még a halál után is tart. Ezek szerint úgy látszik, hogy a hőmérsék eurara mérgezés alatt a test különböző helyein különbözően változik; a test belső szerveiben a hőmérsék általában csökken, míg a test peripher részein épen akkor emelkedik ós viszont az utóbbi helyeken akkor csökken, midőn amott állandó marad vagy keveset emelkedik. Azon eltérő eredmények; melyeket a curarának a test hőmérsékére való hatásáról külömböző vizsgálók találtak, abban lelik magyarázatukat, hogy egyik vizsgáló a test belső-, másik a test peripher részeinek mérte meg hőmórsóket. A kik az utóbbi helyeken tették méréseiket, emelkedést találtak, mint Voisin es Liou ville'o *) Archív fiir Anatomie und PIiysio{ogie 1866. 159 1. ") Gazette hebdomadaire 1866. 594. 582 1 Henle u. Meissner Bericlit. 1866. 376 lap.

37 embernél a hónaljban, F1 e i s e h e r*) és F a 1 o k 2 ) tengeri nyulak és kutyáknál a végbél alsó részletében. 01 a u d e Bemard a ) szintén különösen a test perifer részein, a fülben ós a végtagokon észlelt hőmérsckemolkedóst, míg a végbélben 8 is hőmérsókcsökkenóst talált ós előadásaiban 4 ) épen eurarával mérgezett kutyán demostrálta, hogy az izmok tétlensége, a nyugalom a test egyetemes hőmórsókének csökkenésével jár, A test belső szerveiben hasonló eredményt találtak Sapalski 5 ) a hasürben ós végbólben, továbbá Zuntz és Bohrig 8 ) valamint Eieg e 1'),_ kik a hőmérsék sülyedósét az izmokban véghez menő anyagcsere csökkenésének tulajdonítják. E vizsgálatok után a Hőgyes tnr. úr által közölt azon eredményt 8 ) mely szerint a muscarin ós eurara hatása a testhőmórsékre határozatlan, úgy módosíthatjuk, hogy a muscarin különösen hosszabb ideig elhúzódó mérgezés alatt a vógbólhőmórsékot jelentékenyen csökkenti. Hasonlóan hat a végbél mélyebb részletének hőmérsékóre a eurara is, ós hő mérs ékeméi k ed est inkább csak a külső szervekben idéz elő. ') Pfiügor's Archív fiir die gesammto Physiologie II. Bd. 441 444 lap. =0 F. i. h. a ) Cl. Bemard. Legons sur la chaleur animale. Paris. 1876. 59 lap. 4 ) Ugyanott. 157 lap. 5 ) Verliandl. der physikal. mediein. Gesellsch. in Würzburg. N. P. III. Bd. 165 lap. 6 ) Pfiügor's Archív, f. d. gosammte Physiologie. IV. Bd. 84 90 lap. t) Centralblatt f. d. medic. Wissensch. 1871. 401. 1. 8 ) Orvosi Hetilap. 1880. 40 szám. <.?--

38 ÁBRÁK MAGYARÁZATA. Az egyes hó'mérséki görbék fölé irt * jegy a méreg befecskendezésének idejét, a f jegy a halált jelenti. A * jegytől kiinduló pontozott vonalak a rögzítés folytán bekövatkezni szokott kiszámított középlehülés menetét jelzik. A többi görbe vonal a tényleg észlelt hó'mérséki adatokból van összeállítva, s mindannyiban a * jegy eló'tt levő rész a rögzítés után beálló lehűlés menetét mutatja. Egyes görbék fölé irt számok a vizsgálat számát jelölik. A 4-ik és 5-ik ábrában a szakgatott vonalakból összeállított görbék a curara mérgezés alatt a végbél alsó részletében észlelt hőmérsék menetét mutatják. A többi görbe a végbél magasabb részletében észlelt hó'mérsóket jelzi.