Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXVIII. Vándorgyűlése Kaposvári Egyetem 2009. augusztus 27-29.
F védnök Dr. Székely Tamás egészségügy miniszter Védnökök Szita Károly Kaposvár polgármestere Gelencsér Attila a Somogy Megyei Önkormányzat Közgy lésének elnöke Tudományos Szervez bizottság Elnök: Prof. Dr. Kullmann Lajos Tagok: Dr. Boros Erzsébet Prof. Dr. Géher Pál Prof. Dr. Gyurkovits Kálmán Mezei Zoltán Mészáros Gabriella A Helyi Szervez bizottság Elnök: Dr. Brigovácz Éva Tagok: Prof. Dr. Gyurkovits Kálmán Horváthné Pintér Piroska Komáromi Judit Szabó Gyuláné Tengerdi Margit Kiállítók, támogatók Amed-Tech Kft. ArtMed Kft. BEMER Medicinatechnika Kft. Coloplast A/S Magyarországi Képviselet Egészségügyi Szakképz és Továbbképz Intézet FreeSoft NyRt. Goreha Kft. Kaposvár Polgármesteri Hivatal LBT Kft. Meyra-Ortpedia Kft. Otto Bock Hungária Kft. Pharma Patent Kft. Promobil Zrt. Rehab Zrt. Replant Cardo Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Rex-San Kft. Schicke és Bagdy Bt. Somogy Megyei Önkormányzat Tudomány Kiadó Kft.
Tisztelt Vendégeink! Kedves Kollégan k és Kolléga Urak! Kaposvár várja Önöket! A kongresszus helyi szervez bizottsága, a Kaposi Mór Oktatókórház menedzsmentje nevében tisztelettel köszöntöm az Orvosi Rehabilitációs és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága tagjait és a rehabilitáció iránt érdekl d szakembereket a Kaposvári Egyetemen megrendezésre kerül XXVIII. Vándorgy lésen. Reméljük, ezen id alatt sikerül új ismeretekre szert tenni, a szakma legaktuálisabb kérdéseir l magas szint eszmecserét folytatni, konszenzusra jutni. A tudományos ismeretek b vítésén túl célunk az is, hogy ezen id szakot kellemesen töltsék el, legyen módjuk új barátokat szerezni, meger síteni a már meglév kapcsolatokat. Ismerjék meg Kaposvárt, mely 2008-ban Az év települése díjat kapta. Hét dombra épült városunk és környéke sok látnivalót tartogat Önöknek. Utcáinkon sétálva, ismerkedve a várossal, legyen idejük megpihenni egy-egy árnyas fa alatt, szök kút mellett vagy egy kávézó teraszán egy kis lelki rehabilitációra. Köszönetet szeretnék mondani mindazoknak, akik a szervezés során segítségünkre voltak, ötleteikkel, tanácsaikkal, valamint szponzorálási tevékenységükkel támogattak. Csak a szépre, jóra emlékezve. Munkatársaim nevében kívánom Önöknek, hogy a Vándorgy lés emlékét fejükben és szívükben elraktározva sokáig rizzék meg! Kaposvár, 2009. július 23. prof. dr. Repa Imre a KMMK Kórház f igazgatója dr. Brigovácz Éva a helyi szervez bizottság elnöke 141
2009. augusztus 27., csütörtök 10.00 MEGNYITÓ Köszönt k László Gergely-díj átadása Vas Imre-emlékérem átadása Vas Imre-emlékérem díjazottjának el adás A kaposvári helyi szervez k bemutatkozása Ny1 Hollós Istvánné: Egy százéves iskola múltja és jelene Ny2 Brigovácz Éva: Múlt, jelen, jöv a Kaposi Mór Oktatókórház Mozgásszervi rehabilitációs osztályán 12.00 MIN SÉGÜGY A REHABILITÁCIÓBAN - SZAKMAPOLITIKA Üléselnökök: Dr. Harsányi Zsolt és Dr. Szél István El adások: M101 Vekerdy-Nagy Zsuzsanna: Humáner forrás az orvosi rehabilitációban a képzés szemszögéb l M102 Kullmann Lajos, Szél István, Vekerdy-Nagy Zsuzsanna: Terminológiai kérdések a rehabilitációban M103 Szél István, Vekerdy-Nagy Zsuzsanna, Kullmann Lajos: Programok nyújtásának feltételei, fázisai és kategorizálási szempontjai a rehabilitációs medicinában M104 Vekerdy-Nagy Zsuzsanna, Kullmann Lajos, Kertész György, Szél István: A rehabilitációs ellátórendszer fejlesztésének min ségi szempontjai, 2009. M105 Klauber András, Kéménczi Jánosné, Cserháti Péter: Mib l élünk? Gerincvel sérült emberek rehabilitációjának finanszírozása M106 Urbán Edina: Min ségfejlesztés lehet ségei egy cs dközeli helyzetben lév kórház rehabilitációs osztályának m ködésében 13.00 EBÉD (opcionális) 14.00 MIN SÉGÜGY A REHABILITÁCIÓBAN Üléselnökök: Dr. Belicza Éva és Dr. Boros Erzsébet El adások: M201 Belicza Éva, Kullmann Lajos: Az egészségpolitikai intézkedések hatásainak vizsgálata min ségi indikátorokkal a rehabilitációs ellátásban M202 Boros Erzsébet, Dénes Zoltán: A min sítés új útja programakkreditáció rehabilitációs programok európai uniós akkreditációjának lehet sége M203 Kullmann Lajos, Paulik Edit, Tróznai Tibor: A fogyatékos emberek ellátásának min sége M204 Bódi Mariann: Az FNO alkalmazási területei az ápolásban M205 Barta Zsuzsanna Ildikó, Mark Harrison, Joanna Shelmerdine, Tri Wangrangsimakul, Nicola Dale, Yasmeen Ahmad, Ian N. Bruce: Életmin ség, dohányzás és szubklinikus atherosclerosis szisztémás lupus erythematosusban M209 Thomka Magdolna, Dénes Zoltán, Lantos Ágnes, Vass Mátyás, Szajkó Enik : Képalkotó vizsgálatok, konzíliumok a rehabilitációs osztályon 142
Poszterek: M206 Királyné G si Erika, Szabó Istvánné, Szíjártóné P dör Tímea, Horváth Balázsné, Kovács Gitta, Benedek Anett, Dorner Lászlóné, Horváth Krisztina, Tróbertné Czémán Zsófia, Vida Lajosné: A FIMskála és a min ségirányítás szerepe M207 Meleg Mária, Mezriczky Anita, Somogyi Annamária: Rehabilitáció nehézségei otthon! M208 Csíki Judit, Hodinka László, Márkus Ilona: A biológiai terápia hatása rheumatoid arthritises betegek egészségi állapotára, gazdasági terheire és foglalkoztatottságára 15.15 KÁVÉSZÜNET 15.30 RexSan Kft. Szponzorált el adás Sz2 Gyuk Ferenc: INVACARE-Küschall aktív kerekesszékek bemutatása 16.00 TECHNIKAI ESZKÖZÖK A REHABILITÁCIÓBAN Üléselnök: Dr. Fazekas Gábor és Mezei Zoltán El adások T101 Fazekas Gábor, Stefanik Györgyi, Pilissy Tamás: Szervizrobotok alkalmazása a rehabilitációban T102 Gacsal Csaba, Patay Dorottya: Dinamikus kokontrakciós tréning alkalmazása a neurorehabilitációban T103 Sebestyén Anita, Szabó Borbála, Szatmári Katalin: Stabilométer használata a rehabilitációban T104 Donauer Nándor, Urbán Edina: Számítógépes játékok objektív (mérhet ) haszna a kognitív rehabilitáció kés i szakaszában (A vizuális neglekt szindróma frontális komponenseinek leleplezése az összetett feladathelyzetben) T105 Molnár Edina: A konduktív pedagógia tárgyi eszközei T106 Fazekas András, Fáy Veronika, Kontra Andrea: Nordic walking: új lehet ségek a Parkinsonbetegek fizioterápiás kezelésében T107 Nagy Edit, Farkas Eszter, Mátrai Erika, Fazekas András, Fáy Veronika, Galambos László: Botos torna (nordic walking) a Parkinson-betegek kezelésében: els magyarországi tapasztalatok T108 Ilosvai Georgina, Besze Tibor, Sára Csaba: Kerekesszék-átalakítás egyedi igényeknek megfelel en a TÁMOP programban T109 Both Béla: PTB típusú ortézisek alkalmazása gerincvel sérülteken T110 Duray Péter, Furákné Szabovik Renáta: A komputeres dinamometriás vizsgálatok jelent sége a mozgásszervi rehabilitációban Poszterek T111 Tölgyesy Szilvia, Ágoston Lajos: Az els kézfogás az ergoterápia szerepe a fels végtag-protézis használatának elsajátításában T112 Aponyiné Szilágyi Edit: A stroke-on átesett betegek kezelése elektroterápiával T113 Horváth Anita, Józsa Balázs: Wii játékterápia szerepe a neurológiai betegségek utáni rehabilitációban T114 Jámbor Szilvia, Fehér Tibor: A gyógytornász munkáját segít modern technikai felszereltség osztályunkon T115 Takáts Emese: Multifunkcionális erõgép a Sportterápián T116 Besze Tibor, Engel Ágnes, Ilosvai Georgina Ilona: Elektromos ápolási ágy szobabútorrá alakítása 18.15 FOTÓKIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ 19.00 GULYÁSPARTY ÉS LOVASBEMUTATÓ Helyszín: Pannon Lovasakadémia (megjelenés: laza, sportos) 143
2009. augusztus 28., péntek 8.00 ORTÉZIS ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZ EREDET BÉNULÁSOK ESETÉN Oktatókurzus 10.00 KÜLÖNBÖZ EREDET VÁLLELVÁLTOZÁSOK REHABILITÁCIÓJA KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA A REHABILITÁCIÓBAN Üléselnökök: Prof.Dr. Géher Pál és Dr. Nagy Judit El adások V101 Géher Pál: Gyulladásos és degeneratív eredet vállbetegségek konzervatív kezelése V102 Major Bálint: A rehabilitációt segít vállsebészet V103 Boros Erzsébet, Szél István: A hemiplég váll sajátosságai és kezelésének módjai V104 Farkas Péter, Harrira M. Fahed, Cserháti Péter, Fülöp Róbert: Vállízületi szeptikus gyulladás kezelésének eredményei V105 Kricsfalusy Mihály, Péntek Irén, Litvai Gabriella, Deé Jolán: Az id skori humerus proximalis vég töröttek rehabilitációs nehézségei, ennek okai V106 Vén Ildikó, Mészáros Gabriella, Nemes László: Sikeres rehabilitáció kérd jelekkel V107 Sárosi Kriszta, Puchner Krisztina, Gradsack Mária, Szilágyi Lászlóné, Tóth Nikoletta: Reumatológiai és egyéb eredet vállelváltozások rehabilitációja V108 Mester Ádám, Ortutay Judit: A vállízületi rehabilitációs eljárásokat befolyásoló képalkotó diagnosztikai vizsgálatok V109 Nagy Judit, Cserháti Péter, Farkas Péter: Spondylodiscitis iatrogen eredettel? V110 Thomka Magdolna, Dénes Zoltán, Lantos Ágnes, Vass Mátyás, Szajkó Enik : Képalkotó vizsgálatok, konzíliumok a rehabilitációs osztályon Poszterek V111 Király Márta, Mester Ádám, Ortutay Judit: Reumatológiai betegségek okozta vállfunkció-károsodás rehabilitációja V112 Kodácsiné Labancz Ágnes, Szikszai Csaba: A scapulothoracalis és a glenohumerális ízület stabilitásán alapuló fizioterápia szempontjai ROK-szakadás esetén V113 Ormos Gábor,1 Kaposi Pál,1 Kiss Jen,2 Weinberger Éva1: A rotátorköpeny-sérülés komplex rehabilitációja V114 Szikszai Csaba, Kodácsiné Labancz Ágnes: A scapulothoracalis diszfunkció felismerése és kezelése vállsérülések esetén V115 Dancsecz Éva: Csontmetasztázis következtében kialakult patológiás humerusfractura rehabilitációja esetismertetés 12.15 BEMER Medicintechnika Kft. Szponzorált el adás Sz1A Duray Péter, Furákné Szabovik Renáta: A BEMER mágnesterápia hatásának lemérése komputeres dinamometriával sclerosis multiplexben Sz1B Klopp, R. C., Horváth Ilona: Új lehet ség a mikrocirkuláció javítására a BEMER terápia lehet ségei a rehabilitációban 12.45 EBÉD (opcionális) 14.00 PSZICHOLÓGIA SZEREPE A REHABILITÁCIÓBAN I. Üléselnökök: Dr. Fejes András és Mészáros Gabriella El adások Psz101 Péley Iván, Antus Eszter: Miben segítheti a pszichológia a rehabilitációt? Psz102 Juhász Márta, Hámornik Balázs Péter, Soós Juliánna: Az orvosi team tudás- és interakciófejlesztésének lehet ségei a rehabilitáció területén 144
Psz103 Fejes András: Sic erat in fatis 40 év rehabilitációs lélektan Psz104 Kiss Judit, Lippai Zoltán, Went Erzsébet: Rehabilitációs humoreszk a pszichológus szemszögéb l aktív és passzív humor a rehabilitációban Psz105 Szikriszt Éva, Bors Katalin: M vészeti pszichoterápia a rehabilitációban Psz106 Gacsályi Pálma: Betegségreprezentáció és depresszió kapcsolata amputált betegeknél Psz107 Simoncsics Eszter, Kiss Edit, Fáy Veronika: Hitek és tévhitek a derékfájásban. Mit mondjunk, mit ne mondjunk betegeinknek krónikus deréktáji fájdalom esetén? Psz108 Ormos Gábor: A reumatológiai betegségek pszichiátriai vonatkozásainak szerepe a mozgásszervi rehabilitációban Psz109 Mészáros Gabriella: Hol hiányos a rehabilitációs háló? Tanuljunk a sikertelen esetekb l is! 14.00 EGYÉB TÉMÁK I. Üléselnökök: Dr. Bors Katalin és Dr. Medveczky Erika El adások E101 Alpári Lászlóné, Renner Erzsébet, az OORI Révészei: A révészek jelenléte a rehabilitáció folyamatában E102 Medveczky Erika, Szécsi Anikó, Boldog Ibolya: Konduktor a gyermekrehabilitációs multidiszplináris teamben E103 rley Zita: Nyelvi puzzle, avagy az afáziás betegek fonológiai tudatossága E104 Vértes László: Gerorehabilitáció és zeneterápia E105 Károlyi Gyuláné, Kovács Ferenc, Medveczky Erika: Szociális munkatárs gyakorlati tevékenysége E106 Medveczky Erika, Roszik Linda, Simon Krisztina: Burn-out szindróma egyik lehetséges prevenciója E107 Fehérné Kiss Anna: Bobath-szemlélet és FNO esetismertetés E108 Lippai Zoltán, Kiss Judit: Egységes szemlélettel, közös fellépéssel az érbetegekért el zetes tanulmány I. E109 Lippai Zoltán, Kiss Judit: Egységes szemlélettel, közös fellépéssel az érbetegekért el zetes tanulmány II. 15.30 KÁVÉSZÜNET 16.00 PSZICHOLÓGIA SZEREPE A REHABILITÁCIÓBAN II. Üléselnökök: Dr. Simon Attila és Dr. Verseghy Anna El adások Psz201 Simon Attila, Tiringer István, Berényi István, Veress Gábor: Életmin ség meghatározása szívbetegek korai rehabilitációja során Psz202 Tiringer István, Simon Attila, Veress Gábor: A kardiológiai rehabilitációt egy évvel követ életmin ség pszichoszociális prediktorai Psz203 Tóth Katalin: A hazai gyulladásos bélbetegek életmin ségét befolyásoló pszichoszociális tényez k Psz204 Pollák Ildikó, Bálint Éva: A különböz terápiás tényez k fontossága, avagy mire van szükségünk súlyos trauma után? Psz205 Turcsányi Mónika: Kognitív terápia a rehabilitáció során adódó pszichés problémák kezelésében Psz206 Pollák Ildikó, Urbanics Ildikó: A poszttraumás fejl dés jellemz i agysérülés után Psz207 S. Nagy Zita: A funkcionális testséma és az önértékelés kapcsolata Psz208 Huszti Ágota, Donauer Nándor, Gyengési Gábor, Fáy Veronika, Kontra Andrea: Téri reprezentációk sajátos fragmentumai és azok kimutatása vizuális neglekt szindrómás betegeknél Psz209 Donauer Nándor, Gyengési Gábor, Fáy Veronika, Kontra Andrea: Perceptuális integratív funkciók sajátosságai a vizuális neglekt szindrómás betegeknél Psz210 Király Edina, Kiss Magdolna, Szilasiné Sipos Viktória: Az Ayres-terápia és a katatím képélmény elemeinek ötvözése proprioceptív neuromuszkuláris facilitációval neglekt szindróma esetén 145
16.00 EGYÉB TÉMÁK II. Üléselnökök: Dr. Klauber András és Dr. Tóth István El adások E201 Kóródi Tünde, Szabó Péter: Rizikóstratifikáció az intézeti kardiológiai rehabilitáció megkezdésekor E202 Nyáguly Ida Simon Éva: A koszorúér-betegség és perifériás érbetegség kapcsolata boka/kar index méréssel szerzett tapasztalataink E203 Vámos Tibor, Berencsi Andrea, Fazekas Gábor, Kuniyasu Imanaka, Horváth Mónika, Stefanik Györgyi: Hemiparetikus stroke-betegek mozgástanulása variábilis gyakorlással E204 Holobrádi Mónika, Laki Andrea, Béresné Lutter Mária: Gerincvel sérültek törzsstabilitásának fejlesztése függeszt rácsban E205 Mészáros Edit: Fogásrekonstrukciós m téten átesett tetraplég betegek kérd íves felmérése E206 Huszár Sándor: A perkután endoszkópos gasztrosztómia helye a rehabilitáció gyakorlatában E207 Gulyás Tímea, Vén Ildikó, Magyar János, Tóthné Csordás Ágnes: Baleseti alsóvégtag-amputált betegeknél alkalmazott kérd ív és teszt eredmények ismertetése E208 Cserháti Péter, Farkas Péter, Nagy Judit: Hyperuricaemia talaján kialakult súlyos szeptikus folyamat diagnosztikájának, kezelésének és rehabilitációjának tapasztalatai E209 Polner Kálmán, Haris Ágnes: Korhatár nélküli m vesekezelés a nefrológia új kihívása E210 Tóth István, Milik Andrásné, Kaukáné Pisák Ildikó, Almásiné Soós Zsuzsanna: Obez betegek rehabilitációs kezelésének sajátosságai 17.45 ORFMMT KÖZGY LÉS 20.00 DÍSZVACSORA (opcionális) Helyszín: Hotel Dorottya (megjelenés: hétköznapi elegáns) 146
2009. augusztus 29., szombat 8.00 DECUBITUS - ÁPOLÁS - REHABILITÁCIÓ Oktatókurzus 10.00 GYERMEK ÉS FELN TT PULMONOLÓGIA Üléselnökök: Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna és Dr. Gyurkovits Kálmán El adások Pul101 Vekerdy-Nagy Zsuzsanna: A gyermekrehabilitáció helyzete Magyarországon Pul102 Gyurkovits Kálmán: Rehabilitációs lehet ségek légz szervi betegségekben Mosdóson Pul103 Kovács Lajos: Tüd transzplantáció gyakorlata gyermekbetegeken, különös tekintettel az el - és utókezelés hazai lehet ségeire Pul104 Liszkay Gábor: Technika függ gyermekrehabilitáció az intenzív osztályon Pul105 Gárdos László: Tapasztalatok az új komplex rehabilitációs részleg eddigi m ködtetése során Pul106 Elmont Beatrix: Gyermekrehabilitáció a Dunántúlon Pul107 Medveczky Erika, Borbásné Korcsog Judit, Tobisch Borbála: A gyermekkori obesitas komplex rehabilitációja Pul108 Varga János, Lajkó I, Pálföldi R, Pálinkás A, Somfay Attila: Terhelés indukálta pulmonánlis artériás nyomásemelkedés COPD-s betegekben és egészségesekben Pul109 Aranyász Krisztián, Varga János, Szilágyi Levente, Molnár Edit, Kozma Ágnes, Somfay Attila: Állóképességi légz izom-tréning COPD-ben Pul110 Varga J, Heged s B, Somfay A: Tüd gyógyászati rehabilitáció szerepe spondylitis ankylopoeticában (SPA) Pul113 Heged s Béla, Varga János, Somfay Attilan: Komplex rehabilitáció hatása spondylitis ankylopoeticás betegek életmin ségére Poszterek Pul111 Várdi Visy Katalin, Apatini Anna: A légzésrehebilitáció keretei, gyakorlata és eredményei a Pest Megyei Tüd gyógyintézetben Pul112 Várdi Visy Katalin, Illés Zsolt: Eredményeink Pompe-betegek kezelése és rehabilitációja során 10.00 POSZTERSZEKCIÓ Üléselnökök: Dr. Brigovácz Éva és Dr. Urbán Edina Poszterek P101 Vértes László: Hun Nándor és a gerorehabilitáció a szociálgerontológus 90 éve született P102 Czapáry Katalin, Tanislav Erzsébet: Az id skori rehabilitáció gyakorlata P103 Csurilla Lajos, Erdélyi Zsolt: Antibiotikum-asszociált colitis el fordulása id skori csíp táji törött betegünk rehabilitációja során esetismertetés P104 Szabó Borbála, Sebestyén Anita: Égési sérülés következtében dupla combamputált gyermek protetizálásának kihívásai P105 Morvai Eszter, Balog Aliz, Puskás Klára: Feln ttkorú mozgássérült emberek komplex rehabilitációja a MEREK-ben P106 Tóthné Csordás Ágnes, Grégerné Demeter Anikó, Vén Ildikó: Az alsóvégtag-amputált betegek járáshibáinak okai P107 Ricsóy Gabriella, Óvári Attila, Duka E., C. Galambos Gyöngyi: Kétoldali magas femuramputáltak rehabilitációjának eredményei és nehézségei három eset ismertetése alapján P108 Márialigeti Ilona, Jablonszky Orsolya: Moduláris ellátás az Intenzív Terápiás Hetek keretében P109 Karlik Beáta, Takáts Emese: Egyéni torna és sportterápia kapcsolata, szerepe egy stroke-on átesett beteg rehabilitációjának nyomon követése során P110 Szendi Horváth Krisztina, Balázs Éva: Plexus brachialis disztális léziójának rehabilitációja csuklósérülés kapcsán P111 Baloghné Kovács Edit, Jankovich Mónika, Záborszky Zoltán: Meddig tartson a rehabilitáció? 147
P112 Nagy Magdolna, Both Béla, Lazáry Áron: Paraparaesist okozó gyermekkori csigolyaaneurizmás csontciszta m téte utáni sikeres rehabilitáció P113 Ormos Gábor, Apáthy Ágnes, Bálint Péter, Lipóth László, Veres Róbert: A mozgásszervi rehabilitáció komplexitása egy súlyos rheumatoid arthritises beteg esete kapcsán P114 Bolla Szabolcsné Máhli Zsuzsanna, Mogánné Tölgyesy Szilvia: Terápiás gyurma alkalmazása az ergoterápiás kezelések során P116 Simon Éva, Huszáros Bernadett, Simon Attila, Veress Gábor, Bálint Beatrix, Kóródi Tünde: Cukorbetegek állapotfelmérése, oktatásuk jelent sége és eredményessége az intézeti kardiológiai rehabilitáció során P117 Fiszter Ildikó, Mécs László: Rehabilitációs lehet ségek a Szegedi Tudományegyetem, Ortopédiai Klinika Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályán P118 Major Gizella: A Gyógyító Édesanya 12.15 KONFERENCIA ZÁRÁS 12.30 EBÉD (opcionális) 148
ORTÉZIS ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZ EREDET BÉNULÁSOK ESETÉN Az ORFMMT XXVIII. Vándorgy lés Ortetika-Protetika Oktatókurzusa az ORFMMT szervezésében (2009. augusztus 28., péntek) 7.30 REGISZTRÁCIÓ EL ADÁSOK Üléselnök: Dr. Mez Róbert 8.00 KO1 Tamás Gertrúd: A spaszticitás kórélettani alapjai 8.20 KO2 Mez Róbert: Az ortézisellátás anatómiai és biomechanikai alapjai 8.35 KO3 Varga Levente: Modern anyagok, technológiák az ortetikában 8.50 KO4 Kricsfalusy Mihály: Ortézisek alkalmazása traumás eredet perifériás idegbénulások esetén 9.05 KO5 Polonyi Balázs: Speciális ortézisek bénulások esetén 9.20 KO6 Mez Róbert: Spasztikus láb ortézisellátása 9.35 Kérdések, megbeszélés DECUBITUS ÁPOLÁS REHABILITÁCIÓ Az ORFMMT XXVIII. Vándorgy lés Ápolási Oktatókurzusa az ORFMMT ETI szervezésében (2009. augusztus 29., szombat) 7.30 REGISZTRÁCIÓ EL ADÁSOK Üléselnökök: Vágány Tamásné és Vízvári László 8.00 KD1 Vízvári László, Szabó Nóra: Kompetenciák elemzésének módszertana 8.15 KD2 Udvardiné Horváth Szilvia: Decubitusjelentési lapok országos elemzése NEVES-program 8.30 KD3 Bogdán Lászlóné: A Decubitus Konszenzus Konferencia ajánlásainak beépítése a decubitusprotokollba 8.40 KD4 Gliedné Tillmann Erzsébet: Az ápolási dokumentáció mint az önvédelem egyetlen eszköze 8.50 KD5 Tankó Ágota: Pénzt vagy életet? avagy a decubitus kezelésének pénzügyi oldala 9.05 KD7 Mezei Zoltán: A mobilizálás szerepe a decubitus prevenciójában 9.20 Kérdések, interakció, gyakorlati bemutató (Meyra-Ortopedia) 149
Tisztelt Kollégák! szinte meghatottsággal készültem a megtisztel el adás megtartására, mert egy baráti, szakmai társaság elismerése az én szememben rendkívül nagy érték. Az el adásra való felkészülés arra is késztetett, hogy áttekintsem azt a közel 30 évet, amit az orvosi rehabilitációs szakma területén eltöltöttem. Számba vehessem mindazt, ami történt, amit közösen tettünk. Ezeket a folyamatokat a sajátos látásmódomon keresztül némi öngúnnyal, humorral próbálom, képekkel is illusztrálva, bemutatni. Természetesen az el adás súlyponti része rendkívül komoly adatokat, gondolatokat próbál közvetíteni. Remélem, sikerül a két látásmódot összehangolni, és a megfelel arányt kialakítani (1. ábra). A világ GDP-jének eloszlását tanulmányozva szembet n, hogy néhány régió termeli meg a források elsöpr többségét, és ebb l a szempontból az afrikai kontinens halott kontinensnek tekintend. Fontos tudni, hogy ebb l a hatalmas pénzmennyiségb l Európa néhány országa mekkora összeget fordít egészségügyre. Az említett adatsor nagy valószín séggel közismert. Érdemes azt is megnézni, hogy az összes kiadásból mekkora hányad a közkiadás, mert ez az állami gondoskodás egyik mutatója. Az élet minden területén válságjelenségekkel találkozunk, azt gondolom err l mindannyian saját tapasztalatból is sokat tudnának mondani. 1983 november 1. Ari elvtárs, nem magát akartuk, de akit szerettünk volna, az nem pályázott. Sok sikert! Egy válságjelenséggel szeretnék mélyebben foglalkozni, ez a demográfiai bomba, mert ennek kihatásai megkerülhetetlenül megjelennek az egészségügyben és a szociális ellátásban. A világ népességének megoszlását régiónként összevetve a GDP eloszlásával, világossá válik, hogy vannak gazdag és kifejezetten szegény régiók, hiszen egyrészr l nem mindegy, hogy mekkora a megtermelt GDP, illetve másrészr l, hogy ez az összeg hány f re osztandó. El bbire példa az USA, utóbbira példa Kína vagy India. Ez a gazdagság vagy szegénység egyértelm en megjelenik az egészségügyi szociális kiadások mértékében is. Mindaddig, amíg a világ egyes régiói katasztrofális túlnépesedés ellen küzdenek, Európa öregszik és fogy. Ennek a fogyásnak egyik oka a teljes termékenységi arányszám alakulása. Európában gyakorlatilag egyetlen egy olyan ország sincs, ahol ez az arányszám meghaladná a 2,20-as optimális értéket. Írország, Franciaország és a Skandináv országok helyzete ennek ellenére jónak ítélhet meg. Meglep az er sen vallásos Lengyelország, Spanyolország és Olaszország helyzete. Ezen országok mutatói igen rosszak. Ehhez képest Magyarország helyzete jobb. A csökken születésszám mellett látható, illetve köztudott, hogy a születéskor várható átlagos élettartam növekv tendenciát mutat valamennyi európai országban az érzékelhet különbségek ellenére is. Az sem mindegy azonban, hogy a várható átlagos élettartam mellett hogy alakul az egyes európai orszá- Néhány jellemző adat &'()!"#$ % % % % % % Magyarországról EFGGHIJIKLMNOPHQ 6778979:;<=<>==?@?AB?C?@B?D?B bccdecefghdcha@ij@i@@@i?bh *+,-./01/20/30241/31534 RSETUVWXYZWVW[\VZ]XZ^_Z `a]z]y[^]z]_vx]xz\w[ Nyugellátás kllamgfenhjoehmhjju bccdecefjc?icbjbdgjhjddaic RSETU_] \[ [ZVZ_WYZW_ `a_[zyw [WXZ[_[VYZ] Forrás: NYUFI 150
gokban az egészséges életévek száma. Itt már sajnos igen széls séges különbségek is mérhet k! Ezeket a széls séges különbségeket magyarázni lehet azzal, hogy a kelet-európai országok nagy késéssel csatlakoztak az Egyesült Európához, igen nagy mérték a munkanélküliség, különös tekintettel az alacsony végzettség ekre, abszolút értékben alacsony az egészségügyre különös tekintettel az id sekre fordított költség. Fontos faktor még, hogy a volt kelet-európai országokban a munkavállalók nehezen szokták meg azt, hogy egy életen át kell tanulni (life-long learning). Nem elhanyagolható szempont természetesen az induló egészségi állapot (alkoholizmus, dohányzás, helytelen táplálkozás) sem. A fenti három ismertetett mutatószám magyarázza azt, hogy egész Európában a szociálpolitikusok, pénzügyi szakemberek olyan törvénykezést preferálnak, amely szerint kitolják az öregségi nyugdíjkorhatárt. Európában szinte mindenhol 65 év a nyugdíjkorhatár és tendenciák vannak arra, hogy ezt 67 évre, vagy még magasabb életkorra tolják ki. Ez a folyamat szükségszer, mert egyre kevesebb a hadra fogható munkaer. Az Európai Unió foglalkoztatási rátáját elemezve két dolog ötlik a szemünkbe: az egyik, hogy az Európai Unió foglakoztatási mutatói alacsonyabbak, mint amit a Lisszaboni Megállapodásban az Unió rögzített, a másik pedig az, hogy Magyarország ez irányú mutatói katasztrofálisak. Tegyük föl magunknak azt a kérdést, hogy miért is rehabilitálunk? Én végzettségem alapján els sorban közgazdasági indokokat mutatok be. A bemutatott statisztikai adatsorok Magyarország aggasztó foglalkoztatási, ebb l következ en nyugellátási helyzetét mutatják be (2. ábra). Így jutunk el az öregedés témaköréhez, ami életkorom miatt számomra is egyre aktuálisabbá válik. Az öregedés természetesen senkit nem kímél meg, az élettani folyamatok legfeljebb lassíthatók, de nem kerülhet k el. Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet nyugalmazott f igazgatója, prof. dr. Kullmann Lajos készítette azt a két ábrát, melyeket ezúton is köszönök. Nagyon szemléletes, hogy az id s ember életmin ségromlása hogy alakul, és melyek azok a küls tényez k, amelyek ezeket a folyamatokat er sítik (3. ábra). Néhány nem szokványos módszer a probléma megoldására: a busmanok a vándorlásuk során az elaggottat, elesettet, a feleslegeset egyszer en hátrahagyják. si japán kultúra szerint az id sek elindulnak a szent hegyre, és vagy visszatérnek, vagy nem. Ezekben az esetekben egyszer en a természetre bízzák a megoldást. Találkoztunk sajnálatos módon kriminális megoldásokkal is. Tiszazugban egyszer en arzénnal mérgezték meg a felesleges beteg, id s embereket. Ezt a megoldást a 20-as évek elején a 30-as évekig kis falvakban praktizálták, így szabadulván meg a háborús sérült, rokkant családtagtól, beteg gyerekt l, id st l, megunt szeret t l. Kullmann professzor úr második ábrája szemlélteti a kultúrált, egyetlen elfogadható megoldást. Nagyon szemléletes mind a rehabilitáció, mind a szekunder prevenció szerepe az ellátásban (4. ábra). A rehabilitációs folyamatot több egyéni és társadalmi szempontot figyelembe véve is végre kell hajtani: A betegség, a baleset, a tragédia mindenkit utolérhet, és még mi is leszünk öregek. A csökken népesség miatt biztosítani kell a megfelel számú és min ség munkaer t: Az id söd emberek kondicionálásukkal koruknak, végzettségüknek, egészségi állapotuknak megfelel munkát tudnak végezni, azaz értéket teremtenek. Amennyiben az id s, beteg ember életkora, állapota miatt már nem tud munkát végezni, akkor épp az életmin sége, emberi méltósága meg rzése miatt fontos a rehabilitáció. rehabilitáció betegség, kezelés teljesítmény csökkenés környezeti tényezők betegség, kezelés teljesítmény csökkenés környezeti tényezők dekondicionálódás életminőség romlás dekondicionálódás életminőség romlás civilizáció aktivitás csökkenés civilizációs hatás aktivitás csökkenés Prof. Dr. Kullmann Lajos szekunder prevenció Prof. Dr. Kullmann Lajos 151
Ebben az esetben nem mellékes szempont, hogy amennyiben az ápolási igény csökkenhet, akkor források (humán és pénz) szabadulnak fel egyéb célokra. Elégtelen rehabilitáció esetén összeomolhatnak a jóléti rendszerek. A rehabilitáció lényegét a világ egyik legnagyobb gondolkodója, Stephen Hawking gondolata fejezi ki, amelyet legegyszer bben így lehet összefoglalni: Fogyatékkal él vagyok, de nem fogyatékos. A rehabilitációs folyamat megítélésem szerinti helyes szervezése a következ : Szerz dés aktív és rehabilitációs intézmények között Akut, súlyos esetek kezelése központokban Egyszer és ismételt ellátások Lakóhelyközeli intézményben Lakóközösségi ambuláns ellátás Nappali kórház A fitness, wellness, szanatórium nem rehabilitáció! Rendkívül fontos, hogy az akut intézmények és a rehabilitációs kórházak között szerz dés jöjjön létre a betegek ellátására. Ez a szerz dés garantálja a helyes betegirányítást, másrészr l megnöveli valamennyi résztvev : beteg aktív, krónikus intézmény, finanszírozó biztonságát. A DRG finanszírozási feltételei miatt az akut kórházak a lehet leghamarabb át kívánják tenni a beteget a rehabilitációs szolgáltatóhoz. Ebben az esetben a bérköltségek mellett a rehabilitációs intézetek egyéb egészségügyi költségei is megnövekednek (pl. gyógyszer, kötszer, diagnosztika stb). Szöv dmények esetén pedig meg kell küzdeni azért, hogy a kompetens intézet a beteget akut kezelésre átvegye. A szerz déses viszony tisztázza a jogokat, a felel sséget, növeli a betegbiztonságot, átláthatóbbá teszi a finanszírozást. Ahogy azt már korábban ismertettem, a rehabilitáció rendkívül drága a humáner forrás-felhasználás miatt, ezért a legsúlyosabb eseteket, pl. kómás betegek, súlyos gerincvel sérültek ellátását, különös tekintettel az els rehabilitációs eljárásra, kizárólag szakmai központokban szabad végezni. Az egyszer esetek és az ismételt esetek ellátásának szervezésénél pedig arra kell törekedni, hogy az minél közelebb történjen meg a beteg lakóhelyéhez, lakóközösségéhez. Azt hiszem, hogy ez nem igényel további magyarázatot. Mik azok a problémák, amelyek a rehabilitáció során felmerülnek? A rehabilitáció költségigényes: Munkaer igény Id söd társadalom fokozza az igénybevételt Multimorbiditás Aktív kórházi nyomás: Az elbocsátás, illetve visszavétel. Szociális véd háló Elidegenedés Az els három pont nem igényel magyarázatot. Aktív kórházi nyomás alatt azt értem, hogy a DRG finanszírozás arra ösztönzi az aktív osztályokat, hogy a lehet leghamarabb rehabilitációs osztályra helyezzék át a betegeket, illetve ellenállnak, hogy az esetleges akut szöv dmény esetén saját betegüket viszszavegyék, ezt az el bb említett szerz déses viszony kiküszöböli. Szólni kell még a szociális véd hálóról is. Kelet-Európára még mindig jellemz, hogy nem kórházi eseteket, tisztán ápolási eseteket látunk el, vagy aktív osztályokon, vagy rehabilitációs intézetekben. Ez egyértelm en pazarlás, megkerülhetetlen tehát a hatékony szociális véd háló kialakítása. Végül egy utolsó megjegyzés az elidegenedésr l. Fejlett civilizációjú országokban sajnos igen er teljes folyamat a családok atomizálódása, a szabadulási kényszer az id st l, a betegt l. Nem vagyok optimista, azt gondolom, hogy a korábban vázolt problémák közül ez lesz az, ami a legnehezebben reparálható. Köszönöm a megtisztel elismerést, és figyelmüket. 152