Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 10/2000. (III. 1.) önkormányzati rendelete A Sopron név használatáról, a városi jelképekről és azok használatáról, valamint a középületeknek és közterületeknek nemzeti és városi ünnepeken történő fellobogózásának rendjéről Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében és a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 16. (2) bekezdésében biztosított jogkörében, a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 9/1999.(V. 3.) Sopron Város Önkormányzati rendelet 2-3. -ában meghatározottakkal összhangban és 4. -ában meghatározottak alapján az önkormányzat jelképei és a Sopron név használatának rendjéről az alábbi rendeletet alkotja: A városi zászló használatának köre és szabályai 1. (1) A városi zászló a) nemzeti és városi ünnepek alkalmával, a Magyar Köztársaság zászlajával együtt, azonos nagyságban úgy, hogy ezen zászló jelentőségét ne csökkentse, b) a város életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából, más hivatalos zászlókkal együtt, c) a több település részvételével tartott rendezvényeken megkülönböztetésül, d) a közgyűlés ülései alkalmával önállóan az ülés helyszínén, e) jelentős gyászesemény alkalmával a fekete zászlóval együtt, félárbocra eresztve, f) a város nemzetközi kapcsolataiban, cserezászlóként, g) a Polgármesteri Hivatal helyiségeiben és rendezvényein asztali zászlóként használható. (2) A városi zászlót azokon a középületeken, illetőleg középületek előtt, amelyeket feladatuk ellátása során Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának választott testületei, közigazgatási feladatokat ellátó szervei, valamint az önkormányzat által fenntartott, közfeladatokat ellátó intézmények (a továbbiakban: önkormányzati szervek) használnak, állandó jelleggel ki kell tűzni. Szélsőséges időjárási viszonyok között - annak időtartamára - a szerv vezetője elrendelheti a zászló bevonását.
(3) A városi zászló a polgármester külön engedélyével használható fel a (2) bekezdésen kívüli esetekben. A zászló előállításának és használatának engedélyezésére a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A középületek és közterületek ünnepi fellobogózásának rendje 1/A. (1) Valamennyi középületet és közterületet fel kell lobogózni a) március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napján; b) augusztus 20-a, államalapító Szent István ünnepén; c) október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napján; d) december 14-e, Sopron Megyei Jogú Város helyi ünnepnapja, az 1921. évi népszavazás napján. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt napokon középületekre a magyar nemzeti lobogót, önkormányzati tulajdonban lévő középületek esetében, valamint közterületeken a magyar nemzeti és a városi zászlót kell kitűzni. A magyar nemzeti zászló beszerzéséről a középület tulajdonosa, használója (a továbbiakban: tulajdonos), közterületek tekintetében Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata gondoskodik. (3) A nemzeti ünnepekről és a helyi ünnepnapról történő méltó megemlékezés érdekében tiszta, jó állapotban lévő zászlókat kell használni a fellobogózáskor. (4) A fellobogózást az ünnepet megelőző napon 18.00 óráig, a zászlók leszedését az ünnepnap elteltét követő napon 18.00 óráig kell elvégezni. (5) Közterületeken álló létesítményekre, különösen köz- és díszkivilágító berendezésekre, forgalomirányító jelzőlámpákra zászlótartót csak úgy szabad felszerelni, hogy a létesítmény üzemeltetését, karbantartását ne akadályozza, balesetet ne okozzon. (6) Sopron Megyei Jogú Város polgármestere (a továbbiakban: polgármest er) az (1) bekezdésben felsorolt ünnepeken kívül is elrendelheti Sopron közterületeinek teljes vagy részleges fellobogózását. A közterületek közül azokat, melyeket az ünnepi esemény jellegéhez képest fel kell lobogózni, a polgármester határozza meg. A fellobogózás egyes útvonalakon vagy egyes útvonalak által határolt közterületekre is elrendelhető. (7) Egyházak, társadalmi szervezetek, országos hatáskörű szervek jelentős események alkalmából kérhetik a polgármestertől a fellobogózás elrendelését, amennyiben vállalják annak költségeit.
(8) A magyar nemzethez, valamint Sopron polgárainak közösségéhez való tartozás jelképeként magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek is fellobogózhatják ingatlanukat. (9) Magyarország történelmének tragikus eseményei, tömegszerencsétlenség, valamint köztiszteletben álló személyeknek, így különösen a Magyar Köztársaság közjogi méltóságainak, Sopron országgyűlési képviselőinek, a Közgyűlés tagjainak elhunyta esetén a polgármester elrendelheti az önkormányzati tulajdonban lévő középületek gyászlobogóval való fellobogózását. A városi címer használatának köre és szabályai 2. (1) A városi címer kizárólag díszítő és utaló jelképként külön engedély nélkül használható fel úgy, hogy az állami címer jelentőségét ne kisebbítse, az alábbi célokra és helyeken: a) az önkormányzat körpecsétjén, b) az önkormányzat zászlaján és annak változatain, c) az önkormányzati szervek épületén és helyiségeiben, d) az önkormányzat intézményei bejáratánál és vezetőinek irodáiban, e) az önkormányzat és szervei által megjelentetett, a település életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon, f) az önkormányzat kitüntetésein, g) az önkormányzat szerveinek és a jegyzőnek készített levélpapírok fejlécén, illetve borítékán, az önkormányzat képviselőinek, tisztségviselőinek névjegykártyáján, a közgyűlési meghívókon és előterjesztéseken, h) az önkormányzat jelvényein, i) az önkormányzat protokolláris rendezvényein, j) a városba vezető utak mellett, a közigazgatási határnál lévő táblán. (2) Az önkormányzat körpecsétje az önkormányzat címerével ellátott gumibélyegző megfelelő körirattal ellátva. Az önkormányzati körpecsét az önkormányzat és más bel-, illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, illetőleg szerződések, megállapodások hitelesítésekor, valamint az önkormányzat belső működésével, és szervezeti felépítésével kapcsolatos rendelkezések, kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható. Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét hatósági eljárás során nem alkalmazható. 3. (1) A városi címert védjegyként sem önkormányzati, sem más szervek nem használhatják.
(2) A városi címert a 2. (1) bekezdésében meghatározott eseteken kívül más, az általa készített kiadványokon vagy jellegzetes terméken a polgármester külön engedélyével használhatja fel. (3) Kereskedelmi vagy reklámcélú felhasználás esetében a címer használatáért gyártási és forgalmazási díjat kell fizetni. A díj mértékét a polgármester állapítja meg. A díj megállapítása történhet egy összegben, évi átalány formájában, vagy az elért árbevétel arányában. (4) A (3) bekezdésben szereplő átalány összege gazdálkodó szervezeteknél 1000 Ft-tól 50 000 Ft-ig terjedhet. Az árbevétel után megállapítható díj mértéke az éves bruttó árbevétel 0,1%-a, de legkevesebb 1000 Ft. (5) A díjfizetési kötelezettség alól a polgármester felmentést adhat az alábbi esetekben: a) a várost bemutató, népszerűsítő kiadványok, b) a városban hagyománnyal rendelkező jellegzetes termék, c) sportruhák, egyenruhák. 4. (1) A városi címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező megnevezését, címét, b) a címerhasználat célját, c) az előállítani kívánt mennyiséget (darabszámot), d) a címer előállításának anyagát, e) terjesztés, illetve forgalomba hozatal esetén ennek módját, f) a használat időtartamát, g) a címerrel díszítendő tárgy mintapéldányát (rajzát, fényképmásolatát, stb.), h) a felhasználásért felelős személy megnevezését. (2) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell: a) az engedélyes megnevezését és címét, b) az előállítás anyagát, c) az engedélyezett felhasználás célját, d) az előállításra engedélyezett mennyiséget, e) a felhasználás idejét, illetőleg az engedély érvényességének időtartamát,
f) a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket, g) a címer felhasználásáért felelős személy megnevezését, h) amennyiben a címer használatáért díjat kell fizetni, a díj összegét. (3) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet. (4) A kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha a használat módja vagy körülményei az önkormányzat vagy a város lakosságának jogát, jogos érdekeit sérti vagy veszélyezteti. 5. (1) Az önkormányzat címerének kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást. (2) Amennyiben nincs lehetőség az önkormányzat címerének eredeti színben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának (fém, fa, bőr, kerámia, stb.) színében, de a heraldika általános szabályainak és színjelzéseinek megtartásával történhet. A polgármesteri díszlánc 5/A. (1) Sopron Megyei Jogú Város polgármestere a városi ünnepeken, valamint az önkormányzat által alapított helyi kitüntetések, díjak, címek átadásakor polgármesteri díszláncot visel. (2) A polgármesteri díszlánc soproni emlékérmekből álló, ezüstből készült díszlánc, a fő érme hátoldalán Alapította Sopron Város Közgyűlése az 1921. évi népszavazás 80. évfordulója alkalmából felirattal. A Sopron név használatának szabályai 6. (1) A Sopron városnév és ennek toldalékos, vagy hozzákapcsolt szóval ellátott formái létesítmény elnevezésébe, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság elnevezésbe, társadalmi szervezet nevébe, üzleti nyomtatványra, védjegyre, szabadalom címébe, árubélyegre, áruminta és áru jelzésére, iparjogosítvány szövegébe, sajtótermék címfeliratába csak engedéllyel vehető fel (a továbbiakban: névhasználati engedély). Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata, szervezete, intézménye, gazdasági társasága és a városi sajtótermék esetében névhasználati engedély nem szükséges. (2) A névhasználati engedély kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező megnevezését, székhelyét,
b) a kérelmező tevékenységi körét, és c) a név használatának célját és módját. (3) A névhasználati engedély kérelemről, és a névhasználat jogának megvonásáról a polgármester dönt. (4) A névhasználati engedély akkor adható meg, ha az (1) bekezdésben leírt e setben a városnév használata a közfigyelem felkeltésére és a város iránti megbecsülés fokozására alkalmas. A névhasználati engedélyt meg kell tagadni, ha a névhasználat módja vagy körülményei az önkormányzat vagy a város lakosságának jogát, jogos érdekeit sértenék vagy veszélyeztetnék. A névhasználati engedély a tevékenység folytatásának időtartamára, meghatározott időpontig, egy alkalomra, vagy visszavonásig adható. (5) A névhasználati engedély tartalmazza a jogosult megnevezését, székhelyét, az engedély érvényességének körét és időtartamát. (6) A névhasználati engedély tárgyában hozott határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének címzett, a polgármesterhez benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést a Közgyűlés következő ülésén bírálja el. 7. (1) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az engedély iktatószámát, a jogosult szerv nevét és székhelyét és az engedély érvényességének határidejét. (2) A Sopron név engedélyezett használatának ellenőrzéséről a polgármester gondoskodik. A kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha a használat módja vagy körülményei az önkormányzat vagy a város lakosságának jogát, jogos érdekeit sérti vagy veszélyezteti. Az önkormányzat jelképeinek jogosulatlan használata 8. A közösségi együttélés alapvető szabályainak minősülnek az 1. (1), (2), (3), az 1/A. (1), (2), (3), (4), (5), a 2. (1), (2), a 3. (1), (2), az 5. (1), (2) és a 6. (1) bekezdésében foglaltak. A középületek ünnepi fellobogózása rendjének megszegése 8/A.
Záró rendelkezések 9. Jelen rendelet 2000. március 15. napján lép hatályba. Egyidejűleg Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának a városi zászló és címer használatáról szóló Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 4/2000. (II. 4.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.