Nyírbátor és iskolánk bemutatása

Nyírbátor és iskolánk bemutatása

Nyírbátor Magyarországon, az Észak- Alföld- i régió, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Debrecen Nyíregyháza Mátészalka háromszögben fekvő, 14 000 lakosú, 66,73 km² területű történelmi hangulatú kisváros a Nyírség déli részének központja. A XV- XVI. századból fennmaradt világi és egyházi építészeti emlékeiről, és a város egykori földesurairól, a Báthoriakról is híres. A város történelmét az egymást váltó fejedelmek, főurak Báthoriak, Bethlenek, Rákócziak, Károlyiak- írták. Virágzása a Báthori családhoz kötődik. A települést először 1279-ben említik a források. Gutkeled nemzetségbeliek már ekkor birtokolták egészen 1613-ig, Báthori Gábor erdélyi fejedelem haláláig. A XV. század második felében Báthory István emelteti Nyírbátor két középkori templomát. A mai református templomot Johannes olasz mester remekét- családi kápolnának és temetkezési helynek szánták. Késő gótikus stílusban épített református templom a legszebb hazai hálóboltozatos templomunk. A templom mellett álló harangtorony négy fiatornyos faépítmény. A XVI. században Nyírbátor kiemelkedő szerepet játszott a magyar történelemben. 1549-ben I. Ferdinánd és Izabella megbízottai itt kötöttek egyezményt Erdélynek a magyar királysághoz való visszacsatolásáról. A következő évtizedekben állandó vita tárgya volt a település hovatartozása, mert földesurai inkább az erdélyi fejedelmek fennhatóságát ismerték el. Később a város elszegényedett. Az 1872. évi közigazgatási átszervezéskor elveszítette városi rangját, amit csak 1973-ban kapott vissza. A kézművesség gyökerei Nyírbátor történetében az 1300-as évekig nyúlnak vissza. A település a kedvező földrajzi fekvése, a közlekedési utak sűrűsége miatt a környék ipari és kereskedelmi központjává vált. Nyírbátorban 1873-ban kezdődött el az iparos tanoncok és segédek tanítása. 1987 októberében vette birtokba a tanulóifjúság és a dolgozók a jelenlegi iskolaépületet a Füveskert utca 9. szám alatt, amely az elméleti oktatáshoz és a gyakorlati

képzéshez is jó feltételeket biztosított, hiszen az épületegyüttes iskola a tantermek mellett tanműhelyből és tornateremből állt. 1988-tól az iskola történetében először indult meg 6 szakmában a gyakorlati képzés saját tanműhelyben, 1997-ben a tetőtér beépítése révén itt is növekedett a gyakorlóhelyek száma, s a kihasználható terület: (korszerű kereskedelmi kabinettel, mérőeszközökkel, műszerekkel felszerelt mérőteremmel, ruhaipari tanműhellyel, vendégszobával, tanirodával, tankonyhával, multicenterrel). 1993. április 30-án az intézet felvette Bethlen Gábor erdélyi fejedelem nevét. Az új elnevezés: \"Bethlen Gábor Szakközép-, Szakmunkásképző és Szakiskola\", mely kifejezi, hogy a szakképzés ekkor már háromszintű az intézetben. Az iskolában beindult fejlesztéseket igazolja, hogy 1995-ben az intézmény hivatalosan is csatlakozott a világbanki projekthez a PHARE- program segítségével. Az új modell alapjaiban megváltoztatta a szakközépiskola struktúráját, mely alapján a 9-10. évfolyamon csak pályaorientáció és szakmai előkészítő ismeretek oktatása, a 11-12. évfolyamon a szakmacsoportos alapozó oktatás mellett - érettségire való felkészítés folyik, a szakmai specializáció szerinti képzés csak az érettségit követően kezdődik. 2001-től - a közoktatási, illetve a szakképzési törvényeknek megfelelően az iskola neve újra változott \"Bethlen Gábor Szakképző Iskola Nyírbátor\"-ra. 1998-ban intézményünk hivatalosan is a világbanki program részese lett azzal, hogy egy újabb szakmacsoportban (kereskedelem-marketing) indítottunk szakközépiskolai osztályt. Ugyanettől az évtől új szakmaszerzésre is lehetőség nyílott a határrendészeti fakultáción és az érettségi utáni képzésben. A munkaerő-piaci igényeknek megfelelően rugalmasan és folyamatosan változnak képzési irányaink. 1999-től iskolánk a CISCO lokális akadémiájaként vesz részt a hálózati szakemberek képzésében, majd 2002-től ECDL vizsgaközpontként is működünk. Közben - 1999-ben - az iskola fenntartója is megváltozik azzal, hogy átkerültünk megyei irányítás alá, majd 2001-ben a kollégium hozzánk kapcsolásával alakul ki az intézmény mai neve: BETHLEN GÁBOR KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM. Intézetünk névadója - Bethlen Gábor - Erdély legnagyobb fejedelme (1580-1629) - az iskola tanárainak és tanulóifjúságának példaképe. Erőt, hitet sugárzó alakja, racionális politikája, a kultúrát, a gazdaságot támogató és felvirágoztató intézkedései az iskola diákjainak és pedagógusainak a mai átalakuló, változó világunkban is biztos támasza. A fejlődést, az új igényeket felismerni és kielégíteni akaró lehetőségek és tettek kimeríthetetlen ösztönzője, s reméljük, hogy az lesz még sok-sok évtizeden keresztül, míg ez a szakképző iskola a város és vonzáskörzetének egyre szélesedő, változó, újabb és újabb igényeit ki tudja elégíteni, s száz és száz szakmailag jól felkészült, tovább képezhető, kulturált, erkölcsös ifjú embert küld az új értékeket előállító termelő munka világába, illetve a főiskolákra, egyetemekre.

Történelmi nevezetességek Református templom: Először 1326-ban említi oklevél Nyírbátor templomát. 1433-ban említik azt a kápolnát, amelynek alapfalai a mai református templomtól északnyugatra kerültek elő a régészeti ásatásoknak köszönhetően. 1480-ban kezdte el építtetni a ma is álló templomot Báthory István erdélyi vajda. 1834-ben a földrengés rongálta meg, de hamarosan helyreállították. 1897-ben a templom nyugati végében neogótikus karzatot alakítottak ki. 1963-1964 között került sor a templom restaurálására. Évente rendezik meg a Nyírbátori Zenei Napok rendezvénysorozatát, amelynek során a hangversenyeket ebben a templomban tartják. Harangtorony: A késő reneszánsz harangtorony méretével és korával is kitűnik: a közel 30 méter magas, tölgyfa gerendákból ácsolt torony a mai Magyarország legnagyobb méretű fa haranglába 1640 körül készült. Galériája és a zsindelyezett szoknyája miatt bástyaszerű benyomást kelt. Egyik harangját Wield György öntötte 1640-ben. Báthory várkastély: A Báthoryak nagy kiterjedésű birtokában, Bátorban már a középkorban állt egy udvarház, amit a XV. század második felében alakítottak, bővítettek. A XVI. században már várkastélyként, várként említették. Fráter György és Ferdinánd király megbízottjai itt kötötték meg 1549-ben a nyírbátori egyezményt, amelyben Erdély és a királyi Magyarország egyesülését mondták ki.

Báthori István Múzeum: A katolikus templomhoz simuló barokk kolostorépületben kapott helyet a Bátori István Múzeum, amelyet Dr. Szalontai Barnabás 1955-ben alapított. Tájmúzeumként őrzi a Nyírség, a Ligetalja népének közösségi emlékezetét. Állandó kiállítása Nyírbátor évszázadai címmel bemutatja a város történetét a középkortól a XIX-XX. század fordulójáig. Megtalálhatók itt a várost birtokló családok remekmívű használati és dísztárgyai mellett a paraszti és polgári élet minden napi eszközei is. Műkincsei közül legjelesebbek: az 1511-ből származó stallum, a Nemzeti Múzeum párja, a Bátori család 1484-es keletkezésű reneszánsz, sárkányos címerköve, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1622-ben készített díszkardja. A műemléképület közelében Bátori István, Tinódi Lantos Sebestyén, Kodály Zoltán, Liszt Ferenc és Bethlen Gábor szoboralakjai fogadják a látogatókat. Minorita templom: Az egykori ferencesek hagyományait folytató minorita templom 1492-ben már a város hitéletét szolgálta, ekkor temették ide a templomalapító vajdát. A XVI. század végén súlyosan megsérült, csak a XVIII. században, a visszatérő minoriták állították helyre, megadva a ma ismert gótikus barokk formáját. A templom oltárai a hazai fafaragás legszebb darabjai. Közülük az 1731-ben készített Passió-, vagy Krucsay oltár kiemelkedik. Vezeklésül készítette a pallosjogával igaztalanul élő váradi földesúr, ami Európában egyedülállóan idézi meg mind a tizennégy stációt.