MARGITÁNÉ VIZI ÉVA A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MEGALAKULÁSA ÉS PÁRTHARCOK A KISVÁRDAI JÁRÁSBAN /1945-1946/. A német megszállás és a nyilas uralom alól felszabadult Magyarország közigazgatásának újjászervezésében a Nemzeti Bizottságok indították el a munkát. Ezek a népi szervek fogták össze és szervezték meg újra a széthullott közigazgatást. Az Ideiglenes Kormány feladatukká tette az önkormányzati testületek felállítását i s. /14/1945. és 1030/1945.M.E.sz. rendeletek/. Ezeknek a rendeleteknek az értelmében országos választás nélkül, a pártok és szakszervezetek küldötteiből k e l l e t t újjáalakítani az önkormányzati testületeket úgy, hogy a pártokon és szakszervezeteken keresztül a társadalom minden rétege arányos képviseletet nyerjen. A kisvárdai járás föszolgabírája 1945 január 15-én jelentést tett a Belügyminiszternek, mely szerint január 14-én felkereste Barna Béla detektívfelügyelö és a rendeletre hivatkozva jelentéstételre szólította f e l őt, hogy mi az oka annak, hogy Kisvárdán csak 10-én alakult meg a Nemzeti Bizottság és hogy a járás többi községében miért nem működnek még mindig a bizottságok. A bizottságok megalakításáról a Magyar Közlöny hivatalos lap megjelenéséről és a 14/1945. M.E. sz. rendelet kiadásáról a járás területén ekkor még hivatalosan nem mindenki tudott. A rendelet megküldése előtt azonban a Szociáldemokrata Párt három kiküldöttjét a Belügyminiszter kihallgatáson fogadta, s ez alkalommal utasítást kaptak a Nemzeti Bizottságok megalakítására. A bizottságok megalakításáról a főszolgabíró csak utólagosan és nem hivatalos úton szerzett tudomást. Szabolcs vármegye főispánjának, Dr. Erős Jánosnak utasítására 1945 január 16-án érkezett a főszolgabíróhoz. "Felhívom, hogy ott, ahol még a Nemzeti Bizottságok megalakítva nem lennének, úgy azokat a rendeletben előírt alapelvek szigorú szem előtt tartásával haladéktalanul alakítsák meg és ezeken keresztül gondoskodjanak a képviselőtestületek haladéktalan összeállításáról." A főszolgabíró által kiadott rendelkezés után a községekben sorra alakították meg a demokratikus pártokat és ezek képviselőiből létrehozták a Nemzeti Bizottságokat, mint a község p o l i t i k a i vezető testületét. Ez azonban nem volt könnyű feladat, hiszen a falvakban általában csak az idősebb korosztály és a nagyon f i a t a lok tartózkodtak, valamint azok, akik valamilyen egészségügyi ok miatt alkalmatlannak bizonyultak katonai szolgálatra. Akadt minden faluban olyan személy i s, aki megszökött alakulatától és 1945 első hónapjaiban már hazaérkezett. Ezért és mivel a Kisgazda Párt kivételével a pártoknak 1944 előtt igazán előzménye nem volt, a
rendeződésük bonyolult feladattá vált. Irataink szerint egyedül Kisvárda községben tartotta meg első ülését a Nemzeti Bizottság úgy, hogy a koaliciós 5 párt mindegyike képviselte magát. A szociáldemokrata párti Vékony József, akit a bizottság elnökké választott, január 10-én jelentette megalakulását a kisvárdai járás orosz parancsnokának. Pátrohán 1945 január 22-én a Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Radikális Demokrata Párt képviselői alakították meg a Nemzeti Bizottságot. A Nemzeti Paraszt Párt elnöke megjelent ugyan, de a gyűlés megnyitása előtt távozott. így a bizottság a négy pártból kijelölt 16 taggal alakult meg. Ajak község vezetőjegyzője előtt január 26-án megjelentek a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Paraszt Párt és a Polgári Demokrata Párt vezetői és jelentették, hogy a pártokat megalakították. A Magyar Kommunista Párt a községben még nem alakult meg. Döge községben 1945 február 3-án választották meg a nemzeti b i zottsági tagokat a Függetlenségi Frontba tömörült pártok. Anarcson és Dombrádon február 16-án alakították meg a Nemzeti B i zottságokat, amelyek már az alakuló ülésen az igazoló eljárások megkönnyítésére hivatkozva kérték, hogy az elöljáróság minden a l kalmazottja, valamint a képviselőtestület adja vissza megbízatását. A bizottságok létrejötte alaposan felkavarta a falvak életét,hiszen a pártok megalakítása az embereket több csoportra osztotta, s ez több helyen ellenséges hangulatot teremtett. Nem volt könnyű az élete az el nem menekült volt hivatalnokoknak sem ebben az időben, mivel az új hatalom alaposan megtépázta soraikat. Ritkaság számba ment, ha valaki régi tisztjében megmaradhatott. A bizottságok nagy része már az első ülésen sort kerített a bíróknak és a képviselőtestület tagjainak a leváltására. A községi Nemzeti Bizottságok tagjaiból összehívott járási Nemzeti Bizottság 1945 február 13-án Kisvárdán megtartotta első ülését. Tagjai a következők voltak: 1.7 Vékony József kőműves 2./ Neulinger György tisztviselő 3./ Szűcs Ferenc kőműves 4./ Farkas István c i pész 5./ Deák György cipész 6./ Révész Ferenc vasmunkás 1.1 Károly Dezső kőműves 8./ Keresztes Pál dr. tanár 9./ Pavlov Sándor pék 10./ Vince István kőműves 11./ Konjurek Péter í ró 12./ Czigler András tanár 13./ Gell Antal apátplébános 14./ Markovits István dr. orvos 15./ Baracky István dr. orvos
16. / Ferenci Endre 17. / Szabó Károly dr. 18. / Kúti László dr. 19. / Köblös János 20. / Simák György magántisztviselő orvos ügyvéd kisgazda ki sgazda Az alakuló értekezleten a járási Nemzeti Bizottság megválasz totta a vármegyei Nemzeti Bizottságba delegált 18 tagot. 1. / Nagy Samu Ajak 2. / Ignéczi Sándor Szabolcsbika 3. / Dr. Bodor Pál Dombrád 4. / Veress Menyhért Dombrád 5. / Jánvári József Döge 6. / Gonda Kálmán Pap 7. / Czövek Zoltán Komoró 8. / Hada Ernő Tiszakanyár 9. / Kiss Gyula Rétközberencs 10. / L.Nagy Imre Pátroha 11. / Valu György Nyírtass 12. / Batta József Gyulaháza 13. / Szepesi József Nyírkarász 14. / Dr.Szabó Károly Ki svérda 15. / Gell Antal Kisvárda 16. / Vékony József Kisvárda 17. / Pavlov Sándor Ki svárda 18. / Tóth Sándor Kisvárda A megjelentek egyhangúlag korelnökül L. Nagy Imre pátrohai lakost választották meg. Elnök indítványa szerint választották meg a tagokat, miszerint minden község egy-egy taggal, a körjegyzőségek külön egy-egy taggal, Dombrád község 2 taggal, Kisvárda pedig 5 taggal vegyen részt a Vármegyei Bizottságban. A 18 tagból 13-an a Független Kisgazdapárt tagjai voltak."ez az arány nem fedi hűen a járás p o l i t i k a i erőviszonyait, csupán véletlennek tudható be." /Kisvárdai járás főszolgabírájának jelentése a főispánhoz./ A Nemzeti Bizottság néhány községben igen erőteljes átalakító, reformáló munkába kezdett,időközben azonban talpraállt a közigazgatás is és a két irányító szerv között hatalmi vita alakult k i. A kisvárdai Nemzeti Bizottság 1945 március 30-án t a r t o t t ülésén a- jegyző ismertette a járási főszolgabíró 533/1945.K.sz.átiratát, melyben a hatásköri túllépések és félreértések elkerülése végett szószerint közli Szabolcs vármegye főispánjának 2154/1945. sz. rendeletét, mely szerint" A Nemzeti Bizottság nem hatósági, hanem p o l i t i k a i szerv, ennek megfelelően tehát semmi határozatot nem hozhat, csupán figyelő, véleményező és indítványozó jog és hatásköre van, melyeket akár az elöljáróság, akár a
képviselőtestület, akár a főszolgabíróság elé terjeszthet, avagy - mutatkozó szükség esetén - akár a fent nevezett hatóságoknál, vagy az alispáni, vagy a főispáni hivatalnál, i l l e t v e közvetlenül a Nemzeti Kormánynál is panasszal vagy feljelentéssel élhet." Ezen átiratra reagálva többen kifejtették, hogy a bizottság a főispán rendeletét nem veheti tudomásul, s kérték, hogy a rendeletet másolatban a Belügyminiszterhez terjesszék f e l, hogy ilyen rendeletet a kormány kiadott-e a főispánhoz, vagy csak egyszerűen önkényeskedésről van-e szó. A bizottság a vita lezárása után a következő határozatot hozta: "A bizottság Szabolcs megye főispánjának 2154/1945. sz. rendeletét törvénytelennek minősíti és k i mondja, hogy a Nemzeti Bizottság határozatokat is hozhat és bármilyen ügyben intézkedhet, mert Dr. Zöld államtitkár egy bizottsági ülésen felhatalmazta a bizottságot arra, hogy mindennel foglalkozzon, ami az élet. Ennél fogva a Nemzeti Bizottság minden olyan kérdéssel foglalkozik, ami az életben felmerül és határozatokat is hoz az előtte tárgyalt kérdésekben." A községekben sem volt teljes egyetértés a bizottságokon belül. Az új helyzet váratlan dolgokat hozott. Pátroha községben i d. L.Nagy Imre a községi Nemzeti Bizottság elnöke j e l e n t i, hogy a községben lakó Horváth János a szabályszerűen megalakult b i zottságot nem ismerte e l, hanem önmagát kinevezte nemzeti bizottsági elnöknek, s mint ilyen önkényes eljárásokra ragadtatta magát és parancsuralmat gyakorolt. Az általa önkényesen kijelölt egyéneket gyűlésre hívta azzal, hogy aki távol marad és elmaradását elfogadható okmánnyal nem igazolja, 100 Pengő bírságot kell f i zetnie. "Az ilyen és ehhez hasonló működés minden, csak nem demokratikus." Panaszkodik, hogy ez a Horváth János p o l i t i k a i nézet e i t aszerint változtatja, hogy neki a legelőnyösebb, még 1944 tavaszán is a nyilas párt lelkes szervezője volt. Kérik, hogy Horváthot minden p o l i t i k a i párt vezetésétől tiltsák e l. A debreceni p o l i t i k a i nyomozóosztály dr. Zöld Sándor belügyi államtitkár utasítására megjelent Pátrohán, hogy kivizsgálja a Nemzeti B i zottság ügyét, s"erős ráhatással sikerült csak a dolgok nyugalmas elintézése." Ezen az értekezleten megtámadták a szociáldemokrata párt tagjai a* bizottság elnökét i s, új jelöltet állítottak, K. Tóth Károlyt. Horváth János kifogásolta a községi bíró magatartását, de szótöbbséggel a bizottság bizalmat szavazott a községi bírónak. Felülvizsgálta a bizottság a 16 községi előljérósági tag megválasztását és helyükre új embereket jelölt k i. Ezek után a bizottság újjászervezte a községi polgárőrséget. Döge községben a Nemzeti Bizottságban szereplő pártok között is ellenségeskedés született. A Szociáldemokrata Párt, a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Paraszt Párt alakuló együttes ülést tartott, melyen a három párt 4-4 tagot választott a Nemzeti B i zottságba és az első ülés időpontját is kitűzték. Az ülés napján a községházán Jánvári József a Demokrata Párt elnöke és három párttagtársa is megjelent, úgyszintén a Független Kisgazdapárt 4
küldöttje i s. A három párt tagjai kétségbe vonták a Demokrata Párt megalakulását és azok tiltakozása és Lőrinczi Sándor vezetőjegyző állásfoglalása ellenére kirekesztették őket a részvételből. A három párt 12 küldöttje tanácskozott és az egész községre kiható határozatokat hozott. így Kántor József községi főbírót felmentették, új főbírót neveztek k i, a polgári rendőrség és képviselőtestület tagjait leváltották és megválasztották az új polgári rendőrséget és képviselőtestületet. Pap községben 1945 február 15-én a SZDP, a MKP és a NPP küldöttei megjelentek a községi bíró lakásán és bejelentették, hogy együttes pártszervező gyűlést kívánnak tartani. Kidobolás után a gyűlésen mintegy 150 ember jelent meg a felszólalások meghallgatására. Tóth Sándor a Nemzeti Paraszt Párt képviselője a pártok harmonikus együttműködéséről beszélt, majd Gelóczi János MKP tag fejtette ki véleményét, mely szerint a "jegyzőt és bírót akkor rúgjuk ki és bocsájtjuk e l, amikor akarjuk, nem parancsol sem szolgabíró, sem jegyző." Ezután Somogyi Sándor MKP tag bejelentette, hogy "szegény ember nem köteles beadni, sem szarvasmarhát, sem sertést, sem terményt. Adja be a bíró a tehenét. Ha Tóth István elmenekült birtokos hazatér, jogunk volna felkoncolni és k i i r tani, de mi ezt nem tesszük meg, mert emberek vagyunk. Hagyunk neki 10 kh. földet és azt köteles a családjával hajnal 1/2 3-tól este 9-ig megművelni." Tóth Sándor NPP-i képviselő azt fejtegette, hogy a 100 holdon a l u l i gazdák tulajdonképpen zsellérek és nem kisgazdák. Erre hivatkozással Kovács N. Áron községi bíró megjegyezte a hallgatóság előtt, "hogyha mindnyájan zsellér, szegény emberek vagyunk, ezeket pedig nem lehet beszolgáltatásra kötelezni, akkor hogy tudjuk teljesíteni az orosz hadsereg által előírt jószág, takarmány és termés beszolgáltatást." A f e l i z g a tott hallgatóság részéről ilyen kijelentések hangzottak e l : "nem k e l l nekünk ruszki bíró, és jöhet az elöljáróság hozzánk bérmilyen kéréssel, nem teljesítjük, inkább átvágjuk a jószág nyakát, mintsem beszolgáltassuk." A Kommunista Párt küldötteinek felszólalása megzavarta a község nyugalmát. A községi esküdtek nem sokkal később termény és jószágbeszolgáltatási ügyben jártak el és többen megtagadták a beszolgáltatást. Polyák József mezőőr, aki a szervező gyűlésen is baltával hadonászott, azt mondta:" úgy merjen valamelyik előljárósági tag bármit kérni, hogy addig él!" Az előljárósági tagok ennek megtörténte után felajánlották lemondásukat, s csak a főszolgabíró kérésére látták el továbbra is a feladataikat. Döge községben 1946 májusában a Kommunista Párt egy kis töredéke i s megkísérelte a párt vezetői ellenére a község összes b i zottságának, elöljáróinak a leváltását, e célból népgyűlést hívtak össze, mely azonban eredménytelenül végződött. Szintén Dögén 1946 júniusában a Független Kisgadapárt panaszt nyújtott be, mely szerint Dobos József a MKP titkára és Samu György párttag részegen behatolt özv. Nozdroviczky Lászlóné földbirtokos lakásába, őt
onnan kizavarták, törtek-zúztak. A kommunista párt vezetői Nyírtass községben is több atrocitást követtek e l. Lementek a Szeszszövetkezeti Gyárba és át kívánták venni a gyárat, "ott kötekedtek". Hetenként engedély nélkül éjszakába nyúló táncvigalmat tartottak és ott a pártgyűléseken lázítottak a demokratikus államrendszer ellen." Maguknak c s i náltak törvényt és azt végre is hajtják". Papp József kerékgyártót például felszólította az egyik párttag, hogy 24 óra alatt a községet hagyja e l, mert kizavarják. Ugyanakkor éjszaka Horicsányi Tivadart lakásából kihívták és összeverték, mert viselkedésük ellen mert szólni. Azt hangoztatták, hogy a jegyző és a bíró is csak pár napig marad a községben. A Kisgazdapárt mulatságot tartott a faluban, ekkor az MKP helyisége előtt a párt tagjai kiszaladtak és verekedést kezdtek azzal a jelszóval, hogy a kisgazdák a nemzeti színű zászlóval az ő piros zászlójuk előtt nem vonulhatnak e l. A kisvárdai járásban is létrehozták az Igazoló Bizottságokat a koalíciós pártok és a Nemzeti Bizottságok közreműködésével. Ezzel elkezdődött a közalkalmazottak egyenkénti és nyilvános e l l e nőrzése. Kisvárda községben igazoltak 100 főt, feddésre ítéltek 2 főt, áthelyezésre 1 főt és népbíróság elé utaltak 1 tisztviselőt. A járás területén összesen 53 vármegyei tisztviselőt igazoltak, feddésre ítéltek 1 főt. A községi alkalmazottak közül 505 t i s z t viselőt igazoltak, feddésre ítéltek 6 főt, áthelyezésre pedig 2 főt. 1946 március 30-án megalakították a nyugatra távozott személyek igazolása tárgyában felállított Igazoló Bizottságot i s, melyben dr. Bujdos Géza járási főjegyző mellett a Magyar Kommunista Párton kívül mind a négy párt képviseltette magát. Az Igazoló Bizottság elnökéül Király Jánost, a szakszervezeti titkárság részéről kiküldött bizottsági tagot választották meg. Az igazoló eljárások során a közigazgatást szerették volna megtisztítani a népellenesnek ítélt személyektől, ez a törekvés azonban a pártharcok miatt újabb és újabb konfliktusokat eredményezett, de ez már csak egy következő tanulmány témája lehet.
J E G Y Z E T SZSZBMÖL. XVII. 14. Dombrád Községi Nemzeti Bizottságának i r a tai 1945. XVII. 27. Kisvárda Községi Nemzeti Bizottságának i r a tai 1945-1946. XXI. 12. Kisvárdai járás főjegyzőjének i r a t a i 1945-1946.