MVSZ Szabályzatok Magyar Vitorlázórepülõ Szövetség Hungarian Gliding Association Alapszabály Elfogadta a Magyar Vitórlázórepülõ Szövetség Küldöttgyûlése 2010. november 21-én 1138 Budapest Dagály u. 11. www.soaringhungary.hu
1 címlap hátoldala
2 A Magyar Vitorlázórepülő Szövetség Alapszabálya Bevezető rendelkezések 1. A Magyar Vitorlázórepülő Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) a Magyar Repülő Szövetség (a továbbiakban: MRSz) részét képező, önálló jogalanyisággal, szervezettel és független döntési jogkörrel rendelkező, önkormányzati elven működő társadalmi szervezet. A MRSz, mint országos sportági szakszövetség a mindenkor hatályos sporttörvényben és saját Alapszabályában meghatározott jogait a vitorlázórepülő és a motoros vitorlázórepülő sport szakágakban a Szövetséggel együttműködve jelen Alapszabályban, valamint a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SzMSz) meghatározott módon gyakorolja. A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt. 2. A Szövetség a vitorlázórepülő és a motoros vitorlázórepülő sport irányítását, szervezését, felügyeletét, a vitorlázórepülő és a motoros vitorlázórepülő sportban részt vevő szervezetek munkájának összehangolását, a szakterületéhez tartozó szervezetek támogatását és érdekvédelmét, a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartást saját Alapszabálya, Szervezeti és Működési Szabályzata alapján látja el, mely dokumentumok figyelembe veszik az MRSz Alapszabályában rögzítetteket. 3. A Szövetségre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.), az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a Társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989 (VI. 8.) IM rendelet rendelkezéseit a hatályos sporttörvényben (a továbbiakban: Sporttörvény) meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A Szövetségre, mint az MRSz alszervezete a 1997. évi CLVI. Törvény a közhasznú szervezetekről előírásai is vonatkoznak. A Szövetség adatai 4. (1) A Szövetség neve: Magyar Vitorlázórepülő Szövetség (rövidítése: MVSz). A Szövetség angol elnevezése: Hungarian Gliding Association (2) A Szövetség székhelye: 1138. Budapest, Dagály utca 11.
3 A Szövetség célja 5. (1) A Szövetség szakágában a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényben, valamint a Sporttörvényben meghatározott célok alapján biztosítja a Magyar Köztársaság állampolgárainak lehető legmagasabb szintű testi egészséghez való jogát. E tevékenysége keretében a 2. -ban, valamint a 6. - ban foglaltak szerint közreműködik a vitorlázórepülő és a motoros vitorlázórepülő sportban résztvevők és érdekeltek jogainak érvényesítésében. (2) A Szövetség rendszeres kapcsolattartás biztosításával és más módon elősegíti az irányítása alá tartozó szervezetek munkáját. (3) A Szövetség az MRSz-en keresztül kapcsolatot tart fenn és együttműködik a Nemzetközi Repülő Szövetséggel (FAI), amelynek alapszabályát, szabályzatait, és határozatait magára nézve kötelezőnek ismeri el. (4) A Szövetség közreműködik a vitorlázórepülő és a motoros vitorlázórepülő sport népszerűsítésében. A Szövetség feladatai 6. (1) A Szövetség alapvető feladatai: a) szabályzatok kiadásával biztosítani a sportág rendeltetésszerű működését, b) a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág versenyrendszerét, e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit (pl. megrendezni a nemzeti bajnokságot, a magyar vitorlázórepülő kupát stb.), meghatározni a sportág hazai versenynaptárát és nemzetközi versenyeken, rendezvényeken való részvételét, c) részt venni a sportág nemzetközi szövetségének (FAI IGC) munkájában, szervezni a sportág részvételét a nemzetközi sportkapcsolatokban, d) működtetni a nemzeti válogatott kereteket, elősegíteni a sportágához tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sporteseményeken, e) meghatározni a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióit és gondoskodni ezek megvalósításáról, működő szakemberek képzését és továbbképzését, f) az MRSz-en keresztül képviselni a sportág érdekeit az állami szervek, a Nemzeti Sportszövetség, a Magyar Olimpiai Bizottság, a többi sportszövetség, illetve más társadalmi szervezetek előtt, valamint a nemzetközi sportéletben, g) ezen Alapszabályban meghatározott módon szolgáltatásokat nyújtani tagjainak, közreműködni a tagok közötti viták rendezésében, elősegíteni a sportágában működő sportszakemberek képzését és továbbképzését. h) meghatározni a sportág utánpótlás-fejlesztési koncepcióját és gondoskodni annak végrehajtásáról.
4 (2) A Szövetség ellátja az Alapszabályában, a sportága nemzetközi szövetségének szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokat. Ennek keretében különösen: a) gondoskodik a sportágában a versenyzők nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, valamint nyilvántartási rendszere alapján adatokat szolgáltat az állami sportinformációs rendszernek, b) a versenyszabályzatot, illetve a sportág egyéb szabályzatait megszegő versenyzőkkel, sportszakemberekkel és sportszervezetekkel szemben jelen Alapszabályban és a külön szabályzatokban meghatározottak szerint sportfegyelmi jogkört gyakorol, c) érvényesíti a doppingtilalmat, d) meghatározza a sportlétesítmények használatával, illetve a sporteseményekkel kapcsolatos sportági követelményeket. (3) A sportág céljainak elérése érdekében a Szövetség szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köthet, ideértve a sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását is. A Szövetség tagsága 7. (1) A Szövetség tagja lehet minden sportegyesület és sportvállalkozás ide értve a Sporttörvény 15. (2) bekezdésben meghatározott szervezeteket is amelynek tevékenysége a vitorlázórepülő, vagy motoros vitorlázórepülő sporttal összefüggő, vagy ilyen szakosztályt működtet, tagja a Magyar Repülő Szövetségnek és amely jelen Alapszabályban írtakat magára nézve kötelezőnek ismeri el. (2) A tagfelvételt írásban kell kérni a Szövetség elnökségénél. Az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a tagfelvételi kérelem nem tagadható meg. Az elnökség döntését a következő küldöttgyűlésnek jóvá kell hagyni. (3) A Szövetség alakuló közgyűlésen jelen levő és a Szövetséghez való csatlakozás szándékát kinyilvánító tagok a Szövetség alapító tagjai. (4) A Szövetségi tagság megszűnik: a) kilépéssel b) kizárással, c) törléssel. (5) A kilépést írásban kell közölni a Szövetség elnökségével. A bejelentés napjával a tag jogai megszűnnek. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségei alól.
5 (6) A Szövetségből való kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős büntetésként lehet alkalmazni. A kizárás a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségei alól. (7) Törléssel szűnik meg a tagság a tag jogutód nélküli megszűnésével, illetve ha a tag a (8) bekezdésben meghatározott tagdíjat írásbeli felszólítást követően sem fizette meg. (8) A tag a Szövetség Küldöttgyűlése által külön határozatban megállapított összegű tagdíjat köteles a SzMSz-ban meghatározottak szerint megfizetni. A Szövetség Szervezete 8. A Szövetség szervei: a) a Szövetség Küldöttgyűlése b) a Szövetség Elnöksége c) a Szövetség Elnöke d) a Szövetség Alelnökei e) a Szövetség Állandó és Eseti bizottságai f) a Szövetség Ellenőrző Testülete g) a Szövetség Sportbírói Testülete 9. A Szövetség a MRSz erre vonatkozó rendelkezéseivel összhangban országos hatáskörrel és az MRSz kizárólagos jogaiból származóan kizárólagos joggal gyakorolja a jelen Alapszabályban, valamint a SzMSz-ban meghatározott jogköröket. A vitorlázórepülő és motoros vitorlázórepülő sportágban részt vevő minden más szervezet amennyiben az MVSz által biztosított jogokkal és szolgáltatásokkal élni kíván a Szövetség irányítása, vezetése és felügyelete alá tartozik. A Szövetség Küldöttgyűlése 10. (1) A Szövetség Küldöttgyűlése (a továbbiakban: Küldöttgyűlés) a Szövetség legfőbb határozathozatali testülete. (2) A Küldöttgyűlés a tagok által delegált küldöttek fóruma. A tagegyesület küldöttjének (ha nem a felelős vezető a küldött) képviseleti jogosultságot igazoló megbízólevelet ad ki, amelyből ki kell tűnnie a megbízott adatainak, a megbízás terjedelmének és tárgyának, továbbá el kell látni a megbízó pecsétjével és két tanú aláírásával, és szerepeltetni kell a megbízás helyét és időpontját. A küldött jogait csak személyesen gyakorolhatja.
6 (3) A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak: a) a Szövetség tisztségviselőinek (elnök, alelnökök, állandó bizottság vezetők, sportbírói testület vezetője, ellenőrző testület tagjai) megválasztása és visszahívása b) a MRSz Elnökségébe delegált tag megválasztása c) IGC delegált és alternatív delegált megválasztása d) az Elnökség, a Bizottságok vagy valamely tagszervezet által felterjesztett határozati javaslatok elfogadása e) a Szövetség Alapszabályának továbbá Szervezeti és Működési Szabályzatának (SzMSz) elfogadása f) a Szövetség éves költségvetésének, illetve zárszámadásának elfogadása g) a hazai versenyszabályzatok jóváhagyása h) az éves versenynaptár jóváhagyása i) a hazai versenyek és rendezvények pályázatainak elbírálása j) a tagdíj mértékének megállapítása k) az időközben történt tagfelvételek jóváhagyása l) a Főbírói Testület (VTSB) új tagjainak jóváhagyása m) döntési jogkör gyakorlása minden olyan ügyben, amelyet a Küldöttgyűlés a saját hatáskörébe von (4) A Küldöttgyűlést a 15. (13) bekezdésének esetét ide nem értve az Elnökségnek évente legalább kétszer össze kell hívnia. Az Elnökség köteles a tagokat és az egyéb, jelenlétre jogosult személyeket a Küldöttgyűlés helyéről, időpontjáról, tervezett napirendjéről és a beterjesztett javaslatokról, az esetleges határozatképtelenség miatt ismételten összehívott Küldöttgyűlés időpontjáról és helyéről, valamint a (7) bekezdésben meghatározott a meghívó elkészítésének időpontjában ismert szavazati arányokról a tagokat legalább egy hónappal korábban a SzMSz-ban meghatározott módon értesíteni. (5) A Küldöttgyűlést az Elnökség akkor is köteles összehívni, ha azt a tagok egyharmada írásban, az ok és a cél megjelölésével, tervezett napirenddel kezdeményezi (Rendkívüli Küldöttgyűlés). A Rendkívüli Küldöttgyűlésre a (4) bekezdésben foglaltak irányadók az alábbi eltérésekkel: a) a Rendkívüli Küldöttgyűlést az erre irányuló írásos kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra kell összehívni b) az értesítés ideje nem lehet kevesebb, mint egy hét c) az Elnökség a tervezett napirendbe a tagok által tervezett napirendet belefoglalni köteles.
7 (6) A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok a (7) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően súlyozott szavazatszám szerinti többsége jelen van. Amennyiben a Küldöttgyűlés az ülés eredeti időpontjától számított egy órán belül nem válik határozatképessé, akkor azt el kell halasztani és a meghívóban jelzett, 14 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott Küldöttgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes; erről az Elnökség a tagokat a meghívóban tájékoztatni köteles. (7) A Küldöttgyűlésen a szavazásoknál a tagok küldöttei annyi szavazattal (súlyozott szavazattal, mandátummal) rendelkeznek, ahány szakági szakszolgálati engedély számmal (SGPL, PPL)vagy valamilyen FAI vizsgával (B,C) rendelkező személy után az adott szövetségi tag befizette a 7. (8) bekezdésben meghatározott tagdíjat a SzMSz-ban meghatározott igazolt módon és időpontig. (8) A Küldöttgyűlésen a tagok a (7) bekezdésben meghatározott súlyozott szavazatszámmal jogosultak szavazni. Egy küldöttgyűlési határozat elfogadottnak tekintendő, ha a (9) bekezdésben meghatározott esetek kivételével a jelenlevő tagok súlyozottan számolt igen szavazatainak száma meghaladja a nem szavazatok számát, a tartózkodókat nem lehet számításba venni. Több lehetőség közötti választásnál az igen -ek többsége dönt. (9) Az Alapszabály és a SzMSz módosításához, illetve a Szövetség megszüntetésének kimondásához az szükséges, hogy a jelenlevő tagok (7) bekezdés szerinti súlyozott szavazatai 2/3-ának, (minősített többségének), de legkevesebb a Szövetség összes tagja súlyozott szavazatának fele igen szavazat legyen. (10) Az összeférhetetlenség vonatkozásában a Szövetségre, mint az MRSz alszervezete a 1997. évi CLVI. Törvény a közhasznú szervezetekről előírásai vonatkoznak (11 10. és 15. 2. bekezdés). (11) A Küldöttgyűlés a tisztségviselőket nyílt szavazással választja, kivéve, ha a jelenlevő küldöttek súlyozott (mandátumok szerinti) egyszerű többsége titkos szavazást kér. Tisztségviselő visszahívása csak titkos szavazással történhet. (12) A tisztségviselők jelölésének és a választásának rendjéről az SzMSz rendelkezik.
8 A Szövetség elnöksége 11. (1) A Szövetség elnöksége az Elnökből, a két Alelnökből, valamint a Sportbírói Testület, a Vitorlázórepülő Válogatott Keretek és az Oktatási és Kiképzési Bizottság vezetőjéből áll. Az elnökség megbízatása két évre szól. (2) Az elnökség hatáskörébe tartozik: a) a Küldöttgyűlés összehívása b) tagfelvételi kérelmek elbírálása c) a Szövetség törvényes és Alapszabály szerinti működésének biztosítása és ellenőrzése d) a küldöttgyűlési határozatok végrehajtásának szervezése és ellenőrzése e) a sportág éves stratégiájának, koncepciójának kidolgozása f) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyet az Alapszabály, a SzMSz, valamint a Küldöttgyűlés az elnökség hatáskörébe utal. g) fegyelmi jogkör gyakorlása első fokon h) eseti bizottságok igény szerint létrehozása és vezetőinek kinevezése j) a bizottságvezetők által választott bizottsági tagok jóváhagyása (3) Az elnökségnek az a magyar állampolgár, illetőleg letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet tagja, akit bíróság nem tiltott el a közügyek gyakorlásától. (4) Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei: a) az elnökségi üléseken és az elnökségi határozatok meghozatalában való részvétel b) észrevételek, javaslatok tétele a Szövetség működésével, a sportággal kapcsolatban c) az Elnök megbízása alapján a Szövetség képviselete d) javaslattétel rendkívüli Küldöttgyűlés összehívására e) javaslattétel a Küldöttgyűlés napirendjére (5) Az elnökségi tagság megszűnik: a) a két éves megbízatás lejártával b) lemondással c) a küldöttgyűlés általi visszahívással d) elhalálozással e) a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírói ítélettel (6) Az elnökségi ülést az elnök hívja össze negyedévente, illetve szükség szerint. Az elnök köteles az elnökségi tagokat a meghívóban az ülés időpontjáról, helyéről, és a tervezett napirendről az ülés időpontja előtt legalább egy héttel értesíteni.
9 (7) Elnökségi ülést akkor is össze kell hívni, ha legalább két elnökségi tag az ok és a cél megjelölésével, valamint tervezett napirenddel azt kezdeményezi (rendkívüli elnökségi ülés). A rendkívüli elnökségi ülésre a (6) bekezdésben foglaltak irányadók az alábbi eltérésekkel: a) a rendkívüli elnökségi ülést az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételétől számított két héten belül össze kell hívni. b) az értesítés ideje csak akkor lehet kevesebb, mint egy hét, ha ehhez valamennyi elnökségi tag szóban vagy írásban hozzájárul. c) az elnök a tervezett napirendbe az elnökségi tagok által tervezett napirendet belefoglalni köteles. (8) Az elnökség akkor határozatképes, ha az elnökségi tagok többsége jelen van. Amennyiben az elnökség az ülés eredeti időpontjától számított egy órán belül nem válik határozatképessé, akkor azt el kell halasztani és nem kevesebb, mint kettő és nem több, mint hét napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni. (9) Az elnökség határozatait a jelenlevő tagok több mint felének igen szavazatával hozza. Minden elnökségi tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (10) Az összeférhetetlenség vonatkozásában a Szövetségre, mint az MRSz alszervezete a 1997. évi CLVI. Törvény a közhasznú szervezetekről előírásai vonatkoznak, mely szerint a vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. A Szövetség elnöke 12. (1) A Szövetség elnöke (a továbbiakban: elnök) a Szövetség legfőbb képviseleti szerve. Az elnök feladatait társadalmi megbízatás keretében tölti be. (2) Az elnök jogköre és feladatai: a) a Szövetség munkájának és gazdálkodásának szervezése és irányítása b) kapcsolattartás a médiával, MRSz-szel, hatóságokkal c) határozati javaslatok előkészítése és felterjesztése a Küldöttgyűlésnek d) eseti bizottságok létrehozása, vezetőik kinevezése e) minden olyan feladat ellátása, amelyet az Alapszabály, vagy az SzMSz nem utal más szerv hatáskörébe (3) Az elnök a (2) bekezdésben foglalt feladatainak ellátása során: a) nyilatkozhat a Szövetség tevékenységét érintő kérdésekben b) teljes körű aláírási jogkörrel rendelkezik c) támogatási (szponzori) tárgyalásokat folytat d) egyszemélyben felelős a Szövetség gazdálkodásáért
10 A Szövetség alelnökei 13. (1) A Küldöttgyűlés az Elnökségbe két alelnököt választ (2) A Szövetség alelnökei az elnök távollétében teljes jogú helyettesítői, aláírási joguk azonban együttes (3) Az alelnökök feladatai: a) segítik az elnök munkáját, résztvesznek a döntéshozatalokban b) helyettesítési jogkörrel rendelkeznek A Szövetség Bizottságai 14. (1) A Szövetség működését állandó és eseti bizottságok segítik. (2) A Szövetség állandó bizottságai a következők: a) Vitorlázórepülő Válogatott Keretek Bizottság (VVK) b) Oktatási és Kiképzési Bizottság (OKB) c) Pályázati és Gazdasági Bizottság (PGB) d) Média Bizottság (MB) e) Légtérhasználati Bizottság (LB) (3) Az állandó bizottságok vezetőit a Küldöttgyűlés választja. A bizottságok tagjait az elnökség jóváhagyásával az adott bizottság vezetője választja ki. (4) Eseti bizottságokat a Szövetség elnöke hozhat létre. Eseti bizottságok elsősorban ellenőrzési, fegyelmi, konzultációs, elemzési, probléma-megoldási pályázati, gazdasági, propaganda feladatokra alakíthatók. (5) A bizottságok tagjai a Szövetség vezető szervének ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek A Szövetség Ellenőrző Testülete 15. (1) A Küldöttgyűlés a Szövetség törvényes és szabályos működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének folyamatos ellenőrzésére kétévi időtartamra háromtagú Ellenőrző Testületet választ. (2) Az Ellenőrző Testület tagjai a Szövetségben más tisztséget nem viselhetnek. Az Ellenőrző Testületnek nem lehet tagja a Szövetséggel munkaviszonyban álló, a Szövetségnél gazdasági feladatokat ellátó személy, továbbá az a személy, akinek hozzátartozója a Szövetség elnökségének tagjával, illetőleg a Szövetségnél gazdasági feladatokat ellátó személlyel hozzátartozói kapcsolatban áll. Az Ellenőrző Testület tagjai nem lehetnek egymásnak hozzátartozói.
11 (3) A (2) bekezdés alkalmazásában hozzátartozón a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. b) pontja szerinti személyeket kell érteni. (4) Az Ellenőrző Testület tagjai az elnökség ülésein tanácskozási joggal vesznek részt. (5) A megválasztott Ellenőrző Testület tagjai sorából elnököt választ aki a Testület tevékenységét irányítja. (6) Az Ellenőrző Testület az ügyrendjét maga állapítja meg. Az Ellenőrző Testület éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, amelyről a Szövetség elnökségét tájékoztatja. (7) Az Ellenőrző Testület feladatai: a) a Szövetség pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata; b) a számviteli jogszabályoknak megfelelően elkészített beszámolók felülvizsgálata; c) a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata; d) az Ellenőrző Testület írásbeli jelentésének hiányában a Küldöttgyűlés a számviteli jogszabályoknak megfelelően elkészített beszámolókról és a következő évi pénzügyi tervről nem dönthet. (8) Az Ellenőrző Testület tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Szövetség gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a Szövetség szerveitől tájékoztatást kérni. Az ellenőrzések megkezdéséről az Ellenőrző Testület köteles tájékoztatni a Szövetség elnökét. (9) Az ellenőrzés tapasztalatairól az Ellenőrző Testület elnöke a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül tájékoztatja a Szövetség elnökét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal ennek megszűntetésére írásban is fel kell hívni a figyelmet. (10) A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását az abban meghatározott határidő elteltétől számított 30 napon belül az Ellenőrző Testület utóvizsgálat keretén belül ellenőrzi. (11) Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az elnökség nem ismeri el, vagy az utóvizsgálat sem vezetett eredményre, az Ellenőrző Testület közvetlenül a Küldöttgyűléshez fordulhat. (12) Az Ellenőrző Testület köteles a Küldöttgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekmény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Küldöttgyűlés döntését teszi szükségessé, b) a 8. a) e) pontjaiban meghatározott szervek, vagy azok vezetőinek felelősségét megalapozó tény merült fel.
12 (13) A Küldöttgyűlést az Ellenőrző Testület indítványára a 10. (5) bekezdésben foglaltak szerint össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Küldöttgyűlés összehívására az Ellenőrző Testület is jogosult a 10. (5) bekezdésében foglaltak szerint. (14) Ha a Küldöttgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, az Ellenőrző Testület köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. (15) Az Ellenőrző Testület tevékenységéről a Szövetség Küldöttgyűlésének köteles beszámolni. A Szövetség Sportbírói Testülete 16. (1) A Szövetségben, mint az MRSz szakági sportszövetségében a sporttal kapcsolatos szakmai ügyek intézését 3 szintű Sportbírói Testület végzi: a. VTSB, mint Főbírói Testület, megbízatásuk visszavonásig tart, új tag felvételéhez a Küldöttgyűlés hozzájárulása szükséges. A Sportbírói Testület Vezetőjét a VTSB tagjai közül a Küldöttgyűlés választja 2 év időtartamra. b. Tagszervezetek által delegált sportbírók, melynek tagjai Sportbírói képzés után a tagszervezetek helyi sporttevékenységét segítik és felügyelik. c. Versenybírók, akiket a versenyt szervező tagszervezet jelöl a Sportbírók közül az adott verseny Sportbizottságába. A jelölést a VTSB hagyja jóvá. (2) A Főbírói Testület (VTSB) feladatai: a. Sportszabályzatok alkotása összhangban a FAI SC3 előírásaival b. Sportbírók képzése és továbbképzése c. Hazai versenyek sportszempontból történő ellenőrzése és felügyelete d. Éves versenyek, Ranglista működtetése, kiértékelése e. Rekordok és Jelvényszerző repülések értékelése, nyilvántartása (3) A Sportbírói Testület tagjai betölthetnek más tisztséget is a Szövetségben, de érintettségük esetén az adott kérdésben nem szavazhatnak. A Sportbírói Testület vezetője tagja az Elnökségnek. (4) A Főbírói Testület (VTSB) tevékenységéről a Szövetség Küldöttgyűlésének köteles beszámolni.