Taplca Tankerület Révfülöpi Általáns Iskla 176001 Pedagógiai Prgram Tartalmjegyzék: Bevezetés...5 1. ISKOLÁNK BEMUTATÁSA...7
1.1. Küldetésnyilatkzat...7 1.2. Isklánk története...8 1.3. Isklánk legfntsabb jellemzői, adttságai:...8 1.4. Isklánk személyi és tárgyi feltételei...10 1.5. Isklánk hagymányai, hagymánys ünnepei:...11 1.6. Isklai elismerések:...12 2. ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA...13 2.1. Az isklában flyó nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...13 2.2. Kiemelt kmpetenciafejlesztési területek:...15 2.3. Céljaink és feladataink:...15 2.3.1. Az alsó tagzats nevelés-ktatás (1-4. évflyam)...15 2.3.2. A felső tagzats nevelés ktatás (5-8. évflyam)...16 Céljaink: 16 2.4. A nevelő-ktató munka eszköz- és eljárásrendszere:...17 2.5. A kiemelt pedagógiai és ktatási területek és a kulcskmpetenciák fejlesztésének kapcslata...18 2.5.1. Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kmmunikáció fejlesztése)...18 2.5.2. Az idegen nyelv ktatása (Idegen nyelvi kmmunikáció fejlesztése)...19 2.5.3. Matematika ktatása (Matematikai kmpetencia fejlesztése)...20 2.5.4. Digitális kmpetencia...21 2.5.5. Művészeti nevelés (Esztétikai-művészeti tudatsság és kifejezőkészség)...21 2.5.6. Környezeti és egészségnevelés (Egészséges és környezettudats életvitel)...22 2.5.7. Testnevelés (Mzgáskultúra, egészséges életmód)...23 2.6. A személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk...24 2.7. A közösségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk...26 2.8. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 29 2.9. Sajáts nevelési igényű tanulók integrált nevelése és ktatása...30 2.9.1. Sajáts nevelési igényű ( SNI ) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel ( BTM ) összefüggő pedagógiai tevékenység...31 2.9.2. A sajáts nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása...33 A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatárzó tényezők...33 2.9.2.1. A beszédfgyatéks tanulók isklai fejlesztésének elvei...33 2
2.9.2.2. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási flyamatban tartósan és súlysan akadályztt tanulók isklai fejlesztésének elvei...34 2.9.2.3. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási flyamatban tartósan és súlysan akadályztt tanulók isklai fejlesztése...35 2.9.2.4. Diszlexia, diszgráfia...35 2.9.2.5. Diszkalkulia...36 2.10. A gyermekek esélyegyenlőségét szlgáló tevékenység...37 2.11. A tehetség, képesség kibntakztatását segítő tevékenység...37 2.12. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcslats feladatk...39 2.13. A tanulási kudarcknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő prgram...41 2.14. A szciális hátrányk enyhítését szlgáló prgram...42 2.15. A pedagógiai prgram végrehajtásáhz szükséges, nevelő-ktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke...44 2.16. A szülő, tanuló, isklai pedagógus együttműködésének frmái, az együttműködés tvábbfejlesztésének lehetőségei...45 3. ISKOLÁNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA...48 3.1. Az egészségfejlesztéssel kapcslats célkitűzések, feladatk...48 3.2. A mindennaps testedzés megvalósításának hagymányai isklánkban...52 4. ISKOLÁNK KÖRNYEZET NEVELÉSI PROGRAMJA...54 4.1. A környezeti nevelés alapelvei, céljai, feladatai...54 4.2. Megvalósítás munkafrmái, módszerei, eszközei:...55 5. ISKOLÁNK HELYI TANTERVE...61 5.1. Az iskla egyes évflyamain taníttt tantárgyak, a kötelező és tervezhető fglalkzásk és azk óraszámai...61 5.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei...64 5.3. Az isklai beszámltatás, az ismeretek számnkérésének követelményei és frmái; a tvábbá a tanuló teljesítményének értékelésének és minősítésének frmái...65 5.3.1. A tanulói teljesítmények mérésének és értékelésének célja: a diagnsztikus visszajelzés...65 5.3.2. Az isklai írásbeli beszámltatásk frmái, rendje, krlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya...67 5.3.3. Magatartás és szrgalm értékelésének alapelvei és célja:...68 5.3.4. Szöveges értékelés...71 3
5.3.5 A tantervi követelmények teljesítését szlgáló vizsgák szabályai...71 5.4. Vizsgaszabályzat...72 5.4.1. Vizsgára jelentkezés, vizsgáztatás rendje...72 5.4.2. Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje...82 5.5. Az tthni és tanórára felkészülést szlgáló, előírt írásbeli és szóbeli feladatk meghatárzásának elvei és krlátai...88 5.6. A tanulók fizikai állaptának mérésére használt módszerek...89 5.7. A tantárgyak sajátsságaihz igazdva megjelenő fejlesztési területek:...89 5.7.1. Egészségfejlesztés, környezetvédelem, fgyasztóvédelem...90 5.7.2. Közlekedési nevelés...90 5.7.3. Társadalmi bűnmegelőzés, áldzattá válás elkerülése...91 5.7.4. Az erőszakmentes knfliktuskezelő technikák elsajátítása...91 5.7.5. Az infkmmunikációs technikák alkalmazása...92 5.7.6. A XXI. századnak megfelelő természettudmánys ismeretek elsajátítása...92 5.8. Egyéni fglalkzásk, tanórán kívüli fglalkzásk lehetőségei...93 6. PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK (hatálya, érvényesség, felülvizsgálat, módsítás, nyilvánsság, jóváhagyás, aláírásk)...94 6.1. A pedagógiai prgram hatálya:...94 6.2. Érvényesség...94 6.3. Értékelés, felülvizsgálat...94 6.4. Módsítás...94 6.5. Nyilvánsság...94 7. A PEDAGÓDIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA...96 4
Bevezetés Pedagógiai prgramunk: Az alkalmaztti közösség által 2009. június 11-én elfgadtt, A Révfülöp és Térsége Intézményirányító Társulás Társulási Tanácsa által a 8/2009. (09.03.) számú határzatával elfgadtt pedagógiai prgram átdlgzása. A prgram felülvizsgálata és átdlgzása az alábbi törvényi váltzásk miatt vált szükségessé: A 2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti köznevelésről, Magyarrszág Krmányának 110/2012.(VI. 4.) rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a Kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról A fenti jgszabályk alapján készített Helyi tanterv A Köznevelés feladatai és értékei: a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése, az egyetemes kultúra közvetítése, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fgéknyság elmélyítése. A Köznevelési törvény, a Nemzeti alaptanterv, a Kerettanterv alapján készülő Pedagógiai Prgram és Helyi tanterv célja: a tanulók váljanak a haza felelős plgáraivá, fejlődjék ki hazafias érzelemviláguk, reális önismeretük és szilárd erkölcsi ítélőképességük legyen, találják meg helyüket a családban, szűkebb és tágabb közösségeikben, a munka világában, törekedjenek tartalmas és tartós kapcslatkra, legyenek képesek felelős döntések meghzatalára, maguk és a gndjaikra bízttak srsát illetően, legyenek képesek önálló tájékzódásra, véleményfrmálásra, cselekvésre, ismerjék meg és értsék meg a természeti társadalmi, kulturális jelenségeket, flyamatkat, tartsák értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág váltzatsságának megőrzését. 5
Magyarrszág alaptörvényének és a Nat szellemiségének megfelelően dkumentumainknak szlgálni kell az élet és az emberi méltóság tiszteletét, a lelkiismereti és vallásszabadságt, a magyar nemzeti hagymánykat, a nemzetiséghez tartzók identitását, az egész világt érintő kérdéseket, a fenntarthatóság iránti közös felelősséget. Biztsítani kell az együttműködést a szülőkkel a gyermekek érdekében, szülők és pedagógusk kölcsönös tapasztalatcseréjét, eredményes együttműködését. Törekedni kell arra, hgy az elsajátíttt tudás értékálló és a kr igényeinek megfelelő legyen. Legyen párbeszéd, közös nyelv a nemzedékek között, a kölcsönös megértés és a tisztelet jegyében. Isklánk szakmai önállóságának biztsítása mellett, a Köznevelési törvény szellemiségének megfelelően biztsítanunk kell nevelés-ktatás tartalmi egységét, az isklák közti átjárhatóságt, az elsajátítandó műveltségtartalmak megtanítását, végrehajtani a kötelező rendelkezéseket az ktatásszervezés körében, különös tekintettel a tanulók heti és napi terhelésének krlátzására. Fentiek szellemében isklánkban megkülönböztetett figyelmet frdítunk az alábbi szempntkra is: knstruktív életvezetés, a flyamats tanulás és önfejlesztés, a tlerancia képessége, kmmunikációs és együttműködési képesség, idegen nyelvi kmmunikáció, kezdeményező és vállalkzói képesség elsajátíttatására. A Révfülöpi Általáns Iskla - értékes hagymányaira építve - széles tevékenységkínálattal, a gyerekek skldalú fejlesztésével és a fenntarthatóság pedagógiájával törekszik a kr kihívásainak megfelelni. 6
1. ISKOLÁNK BEMUTATÁSA 1.1.Küldetésnyilatkzat Olyan isklát szeretnénk: ahvá a gyerekek szívesen járnak, mert megértő, mtiváló, családias légkör veszi körül őket, ahl a természetes gyermeki kíváncsiságt megőrizve, életkri sajátsságaiknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak a diákk, ahl a széleskörű tevékenységkínálat segítségével a gyerekek képességei skldalúan fejlődhetnek, és a tanulás mtivációs alapja a sikerélmény, ahvá mindezekért a szülők szívesen hzzák gyermekeiket, ahl a tantestület minden tagja fntsnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjbban ért, és alktói szabadsága kibntakzhat, amelyik rugalmasan képes alkalmazkdni a társadalmi elváráskhz, a tanulók, a szülők és a fenntartó igényeihez. A társadalm elvárása isklánktól Fiam, a jövevényeket Jó akaratúan gyámlítsad És becsben tartsad Hgy nálad szívesebben tartózkdjanak Mintsem másutt lakjanak (Szt. István intelme fiáhz) Tanulóink elvárása isklánktól Az iskla dlga, hgy megtanítsa velünk, hgyan kell tanulni, hgy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hgy megtanítsn bennünket a jól végzett munka örömére és az alktás izgalmára, hgy megtanítsn szeretni, amit csinálunk és hgy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk. (Szent-Györgyi Albert) 7
A tantestület elvárása önmagától Ha mindig ugyanazt csináld, mint eddig, akkr annyit is érsz el, mint eddig, de ha többet szeretnél elérni, tartsd szem előtt a célt, és találd meg hzzá az új -at és a más -t! 1.2.Isklánk története Isklánk jgelődje 1922-ben, a Balatn partján, az egykri halszárító épületében kezdte meg működését, két tanítóval és 72 tanulóval. 1942-ben önálló településsé vált Révfülöp, lakssága flyamatsan növekedett, az iskla 1954-ben már körzeti közpnti általáns isklaként működött. A halszárító épülete mellett az Evangélikus Tanítók Üdülőjének épületét is birtkba vették. Az alsó és felső isklában, 10 tanteremben, 17 nevelővel és 300 tanulóval flyt az ktatás. 1980-ban került átadásra jelenlegi épületünk az új iskla. A kr követelményei szerint jól felszerelt, 12 tantermes épület, amely a nevelő-ktató munka tárgyi feltételeit biztsíttta. 1993-tól 1997-ig, a 8 sztálys általáns isklai ktatás mellett, szakisklai képzés is flyt intézményünkben, háziassznykat és dajkákat képeztünk. Ez akkr nem csupán a gyerekek és szülők számára vlt előnyös, de a tanulói létszámk visszaesése miatt pedagógusaink fglalkztatását, az intézmény gazdaságs működését is biztsíttta. A szakképzési trv. váltzása miatt kellett megszüntetnünk ezt a képzési frmát. 2004-től 2008-ig zajltt isklánk épületének szakaszs felújítása, melynek eredményeként mst ismét új isklának nevezhetjük. 1.3.Isklánk legfntsabb jellemzői, adttságai: Isklánk a Balatn északi partján a Káli-medence és a Balatn találkzási pntján helyezkedik el. Ez meghatárzza az isklába járó gyerekek összetételét, elsősrban a Révfülöpről és a Káli-medence falvaiból járnak hzzánk gyerekek, néhány tanuló a Balatn-parti falvakból is érkezik. Sajns nem annyian, mint a 80-as, 90-es években. Szívesen válnánk újra befgadó isklává. Tanulóink létszáma 120 körül mzg. 8 isklai sztályunk van, az egész naps nevelés megvalósítása érdekében a délutáni időszakban a létszámnak megfelelően szervezzük a tanórákra felkészítő, tehetséggndzó, szakköri és tanulószbai fgalakzáskat, mind az alsó, mind pedig a felső tagzats tanulók számára. A 8
beisklázási körzetünk laksságának életkri összetétele, a csökkenő gyermeklétszám miatt ugrásszerű létszámnövekedéssel nem számlhatunk, éppen ezért törekszünk isklánk arculatát kedvezőbbé téve, vnzóbbá tenni a szülők számára. Alsó tagzatban nagyfelmenő rendszerben tanítunk. Azt gndljuk, tanítványainknak nem csupán bizts alapkészségekre, tudats személyiségfejlesztésre, alkalmazásképes tudásra, egyéni haladási tempójukhz igazíttt fejlesztésre, hanem érzelmi biztnságra is szükségük van. Ennek egyik biztsítéka, hgy az iskla alsó tagzatán ugyanaz a tanító neveli-ktatja tanítványainkat. Kiemelt szerepet kap a nyelvtanulás, angl és német nyelv tanulását választhatják a tanulók 4. sztálytól kezdődően. Az isklába érkező tanulási és/vagy magatartási gndkkal küzdő gyermekek száma évről-évre nő. Velük isklánk 1 fejlesztő pedagógusa, 1 gyógypedagógusa fglalkzik rendszeresen. A lgpédiai fejlesztést 1-2. sztályban, helyben, a tankerület által biztsíttt lgpédus végzi. Isklánk felújíttt épülete, parksíttt, játékkkal, pihenő asztalkkal, padkkal elláttt udvarunk a gyerekek számára kellemes környezetet biztsít. Sprtpályánk (kézilabda, ksárlabda), közép méretű trnatermünk biztsítja a gyerekek számára a szabad mzgást. A mindennaps testmzgásra, de a tanórán kívüli, és külső szervezésű sprtlási lehetőségekre is alkalmas. Isklánkat a Révfülöpi Általáns Iskláért Alapítvány támgatja, anyagilag is hzzájárul a nevelő-ktató munka színvnalának emeléséhez, tevékenységeink bővítéséhez, illetve tárgyi feltételeink javításáhz. Az iskla hivatals elnevezése: Révfülöpi Általáns Iskla 176001 Az iskla fenntartója és felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Közpnt 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Az iskla alapításának éve: 1922. (Állami Elemi Népiskla) Az alapító kirat kelte, száma, kiállítója: (2008. nvember 19. 5/2008. sz. KT. határzat Révfülöp és Térsége Intézményirányító Társulás) OM aznsító száma: 037 119 Törzsszáma: 427593 Az intézmény jgállása: Állami fenntartású ktatási intézmény 9
Évflyamaink száma: 1-8. évflyam Osztályaink száma: 8 sztály Az intézmény fő tevékenységei: Nappali rendszerű, isklai ktatás. AZ INTÉZMÉNY ILLETÉKESSÉGI ÉS MŰKÖDÉSI KÖRE Az iskla feladat-ellátási kötelezettsége elsősrban a fenntartó által meghatárztt körzetben, Révfülöp és Térsége, a Káli-medence települései (Ábrahámhegy, Balatnhenye, Balatnrendes, Kékkút, Köveskál, Kővágóörs, Mindszentkálla, Révfülöp, Szentbékkálla) közigazgatási területén lakó vagy tartózkdó tanköteles gyermekek nevelésére és ktatására terjed ki. Ezt meghaladóan üres férőhelyeivel szívesen szlgálja a szülők szabad isklaválasztási jgának érvényesülését. 1.4. Isklánk személyi és tárgyi feltételei Személyi feltételek Tantestület Isklánk tantestületét szakmailag képzett, munkájuk iránt elkötelezett pedagógus alktják. Igénylik a flyamats tvábbképzést. Szaks ellátttságunk a felső tagzatban is teljes. Pedagógus álláshelyeink betöltöttek. Tantestületünk jól összeszktt, törekvése, hgy egységes pedagógiai értékeket közvetítő, megújulásra mindig kész nevelői közösséget alkssn. Oktató-nevelő munkát segítők Isklánkban az ktató-nevelő munkát, az egyénre szabtt fejlesztést, a tanulók sztályközösségbe való beilleszkedésének segítését fejlesztő pedagógusunk, gyógypedagógusunk végzi. Egyéni és kiscsprts fglalkztatással segítik a tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek fejlődését. Mindkét kllégánk szrs kapcslatban áll a szülőkkel és a nevelési és gyermekjóléti intézményekkel, szükség esetén szakvizsgálatt kezdeményeznek a gyermek érdekében. Isklatitkár Adminisztratív feladatinak ellátásával isklánk mindennapi tevékenységének fnts résztvevője, mind a pedagógusk, mind pedig a tanulók ügyeinek intézésében Technikai dlgzók Az isklában flyó nevelő-ktató munkáhz a technikai hátteret biztsítják a takarítók és a karbantartó. A 2013. január 1-jén életbe lépett új szabályzás értelmében munkáltatójuk 10
Révfülöp Nagyközség Önkrmányzata. Megteremtik a zavartalan működés feltételeit, tárgyi eszközeinket rendben tartják, mindennapjaink segítői. A tanulók étkeztetését az önkrmányzat által fenntarttt knyha biztsítja. Tárgyi feltételek: Isklánk kétemeletes épület. Földszintjén van a knyha és az étterem, az irdák (nevelői, igazgatói, isklatitkári), két alsó tagzats tanterem, és zngraszba, a tanórára felkészülést segítő könyvtárszba, valamint a trnaterem és az öltözők. Az első emeleten hárm sztályterem, a technika, a számítástechnikai és a képzőművészeti szaktanterem helyezkedik el. A másdik emeleten hárm tanterem, a bilógia, fizika-kémia szaktanterem, szertárak, és a fejlesztő szba található. Osztálytermeink 30 fő befgadására alkalmasak, a jelenlegi sztálylétszámkra megfelelőek. Az épület alagsrában karbantartó műhely és raktár található. Sprtudvarunk és játszóudvarunk sk mzgási lehetőséget biztsít. Az udvart az Isklaszék anyagi támgatásával, a szülők, karbantartónk közreműködésével láttuk el játékkkal, udvari bútrkkal. A park flyamats rendben tartását a szülők és a gyerekek végzik. Az iskla taneszköz ellátása megfelelő. Tárgyi feltételeink tthns és egészséges környezetet biztsítanak tanulóink egész naps fglalkztatásáhz. 1.5.Isklánk hagymányai, hagymánys ünnepei: Tanévnyitó- és tanévzáró ünnepélyeket tartunk. A 8. sztálysk ünnepélyesen fgadják az 1. sztályskat, év végén az első sztálysk is búcsúztatják a 8. sztályskat. Műsrs isklai ünnepséggel emlékezünk a nemzeti ünnepekre. Közös isklai kirándulást tartunk évi legalább egy alkalmmal, a Gázló Egyesület szervezésében, melynek célja természeti értékeink megismerése Családi sprtnapt tartunk az Isklaszék szervezésében, melynek célja a szülők és gyerekek játéks, közös testmzgása. Évente megszervezzük a hagymánys sí tábrt. 1-2 naps tanulmányi kirándulásn vesznek részt tanulóink májusban. 11
A művészeti nevelés erősítése érdekében évente két alkalmmal megrendezzük a Képzőművészeti kiállítás és hangverseny elnevezésű prgramt. Kiemelten támgatjuk a tanulói önkrmányzat (DÖK) működését, a tanulók önállóságra való felkészítését segítjük, közéletiségre nevelünk. Tanulmányi versenyeket és rendezvényeket szervezünk, és tevékenyen részt veszünk területi és rszágs pályázatkn, versenyeken, vetélkedődön. A szülőknek és pedagógusknak ősszel a Szülői Munkaközösség Suli buli -t rendez, melynek bevételével az iskla prgramjait támgatja. Gyere hzzánk isklába! prgramt szervezünk a leendő elsősztálys gyermekeknek és szüleiknek a beisklázás előtt. Az előbb felsrltakn kívül műsrs rendezvényeket tartunk: Farsang, Anyák Napja alkalmából az édesanyák köszöntése, Mikulásjárás alsós testvérsztálykat a felsősök megajándékzzák Rendhagyó szaktárgyi órák előadók meghívásával, Osztálykarácsnyk, klubdélutánk 1.6.Isklai elismerések: Az év legkiválóbb, példás tanulója tanév végén elnyeri az Iskladíj elnevezésű plakettet. Az év legeredményesebben tevékenykedő tanulóinak az Alapítvány a Révfülöpi Általáns Iskláért kitüntető címet admányzza. 12
2. ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA 2.1.Az isklában flyó nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Nevelő-ktató munkánk alapelveit kialakító értékek A nevelési prgram átdlgzása előtt - az alapelvek meghatárzásáhz - tantestületünk összegyűjtötte azkat a legfntsabb emberi és erkölcsi értékeket, amelyeket közösen a legértékesebbnek tartunk. Ezen értékek mentén fgalmaztuk meg alapelveinket, amelyek nevelő munkánkat meghatárzzák. Közösen elfgadtt legfntsabb értékek: tlerancia, türelem, egymás tisztelete, megbecsülése, humanizmus, szeretet, elfgadás, becsületesség, igazságsság, őszinteség, bizalm, a természet tisztelete, védelme, környezetünk megóvása a jövő nemzedék számára, önfegyelem, önismeret, példamutatás, pntsság, igényesség és kitartás a munkában, a tudás, a munka, az értékteremtés megbecsülése, önállóság, szabadság, másk szabadságának tisztelete, esztétikai, művészeti értékek, az egyetemes és nemzeti kultúra tisztelete, derű, humr, mely átsegít a gndkn. Pedagógiai nevelő-ktató munkánk srán az előbbiekben felsrlt értékek közvetítését alapfeladatnak tekintjük, nevelő-ktató munkánkat ezen értékek mentén végezzük. Legfntsabb alapelveink nevelő-ktató munkánkban: a gyermekek egész személyiségének, képességeinek fejlesztése álljn a középpntban minden gyermek kapja meg a lehetőséget ahhz, hgy megtalálja azt, amiben tehetséges, az általáns műveltségnek azkat a szilárd alapjait sajátíttassuk el tanulóinkkal, amelyekre biztnságsan építhetik tvábbi tanulmányaikat, és képesek ismereteik önálló bővítésére, széleskörű tevékenységkínálattal minél több területen képezzük diákjainkat, megadva a lehetőségét a későbbi, érett krban történő pályaválasztásnak. figyelmet frdítunk az emberiség jövőjét meghatárzó közös prblémákra, az egész világt átfgó kérdésekre vnatkzóan hangsúlyzzuk: 13
az egyén és az állam felelősségét; az egyén és a társadalmak lehetőségeit, feladatait a prblémák megldásában, környezetünket, a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésének fntsságát. A pedagógusk szakmai feladatai: A tanári tevékenységgel kapcslats szakmai feladatk tiszteli az egyetemes és nemzeti értékeket, erkölcsi nrmákat, krszerű műveltséggel, társadalmi érzékenységgel rendelkezik tevékenysége srán kifejezésre juttatja egyéni és közösségi felelősségérzetét, közösségi feladatkat vállal Együttműködés a szülőkkel a személyiségfejlesztésben és a képességek kibntakztatásban, a tanulóközösség kialakításában, fejlesztésében együttműködik a szülőkkel tiszteletben tartja a szülők jgát, hgy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő nevelésben és ktatásban részesülhessenek gyermekeik Az egyes jgk biztsítása gndskdik a törvényekben biztsíttt tanulói és szülői jgk érvényesüléséről döntéseiben, intézkedéseiben az egyenlő bánásmód elvét érvényesíti Neveléssel-ktatással kapcslats feladatk a tanulók életkri és egyéni sajátsságaihz alkalmazkdva végzi nevelő-ktató munkáját, mtiváltan, krszerű pedagógiai módszerekkel nevel és tanít a tanulókat érdeklődésüknek, képességeiknek megfelelően fejleszti mindenkr példát mutat, erősíti a tanulókban a nemzeti, nemzetiségi, és az etnikai hagymánykat, ezek megbecsülésére, áplására nevel ktató tevékenysége srán az ismereteket tárgyilagsan és többldalúan közvetíti, figyelembe veszi a tanulók egyéni képességeit, tehetségét, fejlődésének egyéni ütemét, sajáts nevelési igényét közreműködik a gyermek és ifjúságvédelmi feladatk ellátásában, a tanulókat veszélyeztető körülmények feltárásában elsajátíttatja a tanulókkal a közösségi élet szabályait, törekszik azk betartatására, a szülőket rendszeresen tájékztatja, segíti őket gyermekeik jgainak védelmében a szülők, a tanulók javaslataira, kérdéseire érdemi választ a tevékenysége srán etikusan viselkedik, tiszteletben tartja a tanulók és a szülők emberi méltóságát és jgait tiszteletben tartja Pedagógiai feladatkkal, gyakrlati tennivalókkal kapcslats feladatk a nevelőtestület tagjaként részt vesz az iskla dkumentumainak elkészítésében munkáját tervszerűen végzi, a tevékenységével kapcslats dkumentumkat vezeti, adminisztrációs feladatainak időben, maradéktalanul eleget tesz a tanulók munkáját irányítja, flyamatsan értékeli a tanulók tevékenységét 14
flyamatsan képezi magát, rendszeresen részt vesz tvábbképzéseken, flyamats önképzéssel is gyarapítja ismereteit Az sztályfőnökök feladatai az sztályfőnök feladata, hgy megismerje az sztályába járó tanulók személyiségét, és ennek alapján segítse személyiségük fejlődését tevékenységével segítse az sztályközösség kialakulását, megerősödését az sztályába járó tanulók tanulmányi munkáját figyelemmel kíséri, kllégáival szükség szerint knzultál a gyermek érdekében a tanulók magatartását, szrgalmának értékelésébe bevnja a tanulókat és kllégáit a tanulók knfliktushelyzeteinek megldásában közreműködik, ha szükséges, a szülőket is bevnja ellátja az sztályfőnöki teendőkkel kapcslats adminisztrációkat szülői értekezletet tart, a szülőket mindig ellátja a szükséges infrmációkkal, a nevelés-ktatással és egyéb őket érintő kérdésekkel kapcslatban rendszeresen fgadóórát tart, melyen tárgyilagsan tájékztatja a szülőket gyermekük fejlődéséről, viselkedéséről sztályának tanulóit ellátja az iskla életével kapcslats fnts infrmációkkal, segíti felkészülésüket, támgatja részvételüket az isklai rendezvényeken, prgramkn 2.2. Kiemelt kmpetenciafejlesztési területek: Anyanyelvi kmmunikáció Idegen nyelvi kmmunikáció Matematikai kmpetencia Természettudmánys és technikai kmpetencia Digitális kmpetencia Szciális és államplgári kmpetencia Kezdeményezőképesség és vállalkzói kmpetencia Esztétikai- művészeti tudatsság és kifejezőkészség A hatékny, önálló tanulás A kmpetenciaterületek fejlesztésének műveltségterületenkénti lebntását a helyi tanterv tantárgyi része tartalmazza részletesen. 2.3.Céljaink és feladataink: Céljaink: 2.3.1. Az alsó tagzats nevelés-ktatás (1-4. évflyam) 15
óvjuk és fejlesszük tvább az isklába lépő kisgyermekben a megismerés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitttságt, segítsük a gyermekek természetes fejlődését; vezessük át a gyermekeket az óvda játékközpntú világából az isklai tanulás tevékenységeibe; a játéksságt megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az isklai, közös tevékenység srán; tegyük fgéknnyá tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcslatk, majd a magasabb társadalm értékei iránt; isklánk adjn teret és lehetőséget a gyermekek játék és mzgás iránti vágyának kielégítésére; alakítsuk ki az egészséges életmódra való igényt; a tanítási tartalmak feldlgzásának flyamatában közvetítsünk elemi ismereteket, fejlesszünk alapvető képességeket és alapkészségeket. Feladataink: a személyre szóló fejlesztés törekvése álljn pedagógiai munkánk középpntjában; a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal, mtivált munkában fejlesszük a kisgyermekekben a felelősségtudatt, a kitartás képességét, és mzdítsuk elő érzelemviláguk gazdagdását; adjunk, mutassunk példákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és prblémamegldáshz; alapzzuk meg tanulási szkásaikat; támgassuk az egyéni képességek kibntakzását; működjünk közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés flyamatában; figyeljünk azknak a hátrányknak a csökkentésére, amelyek gyermekeink szciáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadnak; tudatsítsuk tanulóinkban a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, szkáskat; frmáljuk a gyermekek jellemét, mely szlgálja személyiségük érését. 2.3.2. A felső tagzats nevelés ktatás (5-8. évflyam) Céljaink: flytassuk és erősítsük az első szakasz (alsó évflyamk) nevelő-ktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; a tanítási tartalmak feldlgzásának flyamatában vegyük figyelembe, hgy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra taglódik; - a 10-12 éves tanulóink gndlkdása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalataikhz 16
- 13-14 éves krtól a tanulóink ismeretszerzési flyamatában előtérbe kerül az elvnt fgalmi- és elemző gndlkdás; neveljük együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, mtivációjú, szcializáltságú, kultúrájú gyerekeket; tanulóinkat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítsük fel a tvábbtanulásra, a társadalmba való majdani beilleszkedésre; készítsük fel tanulóinkat jgaik, kötelességeik törvényes gyakrlására. Feladataink: fejlesszük tanulóinkban azkat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmnikus, knstruktív kapcslataikhz szükségesek; a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet srán fejlesszük tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szlidaritásérzését, empátiáját; teremtsünk lyan helyzeteket, amelyekben tanulóink gyakrlati módn igazlhatják megbízhatóságuk, becsületességük, szavahihetőségük értékét; tudatsítsuk tanulóinkban a közösség demkratikus működésének értékét és általánsan jellemző szabályait; tisztázzuk az egyéni- és közérdek, a többség és kisebbség fgalmát, fntsságát a közösséghez, illetve egymáshz való visznyában; terjesszük ki a tanulói demkratikus nrmarendszert a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra; fejlesszük tanulóinkban a nemzeti hagymányk és a különböző kultúrák megismerése iránti igényeket; erősítsük tanulóinkban az Európáhz való tartzás tudatát. 2.4. A nevelő-ktató munka eszköz- és eljárásrendszere: Nevelési eljárásaink a kitűzött célk érdekében: A meggyőzés, a felvilágsítás, a tudatsítás érdekében alkalmaztt módszereink: az ktatásban alkalmaztt módszerek; minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép; bírálat, önbírálat; beszélgetés, felvilágsítás, tudatsítás; előadás, vita, beszámló. Ösztönző módszerek: helyeslés, bíztatás, megbízás, elismerés, ígéret, dicséret; 17
gyakrlás, követelés; ellenőrzés, értékelés, szóban vagy írásban, sztályzás; játéks módszerek; A pzitív magatartásra ható módszereink: helyeslés, ösztönzés, bíztatás; elismerés, dicséret, jutalmazás; sztályzás; felszólítás; kényszerítés követelés. A negatív viselkedés kialakulása elleni módszerek: felügyelet; ellenőrzés; figyelmeztetés; intés, elmarasztalás, tiltás; büntetés. 2.5.A kiemelt pedagógiai és ktatási területek és a kulcskmpetenciák fejlesztésének kapcslata 2.5.1. Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kmmunikáció fejlesztése) Anyanyelvünk kiemelkedő szerepet játszik felnövekvő diákjaink személyiségének, gndlkdásmódjának fejlesztésében. Ebből következik, hgy az isklai nevelésbenktatásban alapvető szerepe van. Az anyanyelvi képzés átszövi a teljes ktatási-nevelési flyamatt. Keretében mindazkat az ismereteket tudatsítjuk, rendszerezzük és fejlesztjük, amelyeket a diák az isklában és az isklán kívül megszerzett. Az anyanyelvi képzés meghatárzóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának színvnalára. A különböző ismeretek tanításának-tanulásának szintje pedig visszahat az anyanyelvi képzés eredményességére. Ezért az anyanyelvi nevelésnek sajáts jelleggel minden tárgyban jelen kell lennie. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az értelmes, kifejező beszéd, az lvasás és írás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése. Az alsó tagzatban a fejlesztés kiemelt területei között szerepel az elemi műveltségbeli alapk feltételrendszerének megteremtése: a biztnságs szó- és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával. 18
Arra kell törekedni, hgy az lvasás értékeit és hasznát ismerjék meg a tanulók. A pedagógusk feladata az igényességre nevelés, az lvasás előtérbe helyezése a túlztt televíziózással és videózással szemben, különös tekintettel a médiatudatsságra nevelésre. A felső tagzatn az önálló szövegfeldlgzás, szövegértés erősítése valamennyi tantárgy keretén belül kapjn kiemelt szerepet. Feladatunk még, hgy hzzájáruljunk az írásbeli képességek fejlesztéséhez. Az értő lvasás magasabb szintre emelésével segítsük a tudmánys ismeretek megszerzését. Fnts feladatunk, hgy tanulóink ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irdalmi nyelv egymásra hatását. Törekedjenek az anyanyelv védelmére, tudjanak egymással kultúrált párbeszédet, vitát flytatni. A pzitív attitűd magában fglalja a társas visznykra érzékeny, tudats, érdeklődő és önkritikus magatartást, a törekvést építő jellegű párbeszédre, az igényes megnyilvánulás értékének felismerését, az esztétikai minőség tiszteletét, másk megismerésének igényét és az anyanyelv iránti felelősség vállalását. Ehhez ismerni kell az anyanyelv és a nemzeti kultúra, a nyelv és a valóság, a kmmunikáció és a társas világ közötti összetett kapcslatt, a nyelvi váltzó-váltztató természetét, máskra gyakrlt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasznált jelentőségét. 2.5.2. Az idegen nyelv ktatása (Idegen nyelvi kmmunikáció fejlesztése) Az Európai Unió tagállamaként még fntsabb az idegen nyelvek tanítása és tanulása. Idegen nyelveket ismerni nem csupán praktikus kk miatt fnts. A nyelv egy nép identitásának kifejezése, így ha megtanulunk egy idegen nyelvet, autmatikusan közelebb kerülünk az adtt nyelvet beszélő emberek kultúrájáhz, nyitttabbak leszünk a világra. Oktató-nevelő munkánkban mi is arra törekszünk, hgy tanulóinknak lyan bizts alapt adjunk általáns isklai tanulmányaik srán, amire építhetnek a későbbiekben. A hatékny, intenzív nyelvtanulás alapvetően gyakrlás kérdése szókincsbővítés, nyelvtan bizts használatának elsajátítása - stb. A nyelvtanulás amennyiben a létszám lehetővé teszi - csprtbntásban történik. Így több lehetőség van az intenzív gyakrlásra és az idegen nyelven való megszólalásra. Igyekszünk kihasználni a csprtbntásból, illetve a kislétszámú sztályk adta előnyöket: differenciálás, tehetséggndzás, felzárkóztatás valamint azt a lehetőséget, hgy tanulóink az első sztálytól tanulják az angl nyelvet. Lényeges szempnt, cél a nyelvktatási módszerek adtt körülmények és lehetőségek közötti fejlesztése, terjesztése, hzzáférhetővé tétele, a bevált módszerek és a nyelvktatással kapcslats tapasztalatk közzététele. A délelőtti kötelező fglalkzásk mellett tehetséggndzás céljából szakköröket szervezünk különböző tematikával. (Nyelvvizsga-előkészítés, rszág-ismeret, játéks nyelvi fglalkzásk.) A pályázatírás lehetőségeit kihasználva minél több szemléltető és segédanyagt szerzünk be a tanítási frmák váltzatsabbá tétele érdekében. 19
Testvériskla keresésével, levelezéssel, valamint csereprgramk szervezésével kívánjuk szélesíteni a nyelvgyakrlás lehetőségét. Isklánk a társadalmi és a szülői igényeknek megfelelő szintre kívánja emelni az angl és német nyelv ktatását. Elsődleges célja a négy alapvető készség (írás, lvasás, hallás utáni megértés és a beszédkészség) fejlesztése. A pzitív attitűd magában fglalja a kulturális skféleség tiszteletben tartását, és a nyelvek, kultúrák közötti kmmunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságt. 2.5.3. Matematika ktatása (Matematikai kmpetencia fejlesztése) Társadalmunk gyrs technikai fejlődése, a gyrs váltzásk az alkalmazásképes tudást igénylik minden embertől. A matematika ktatása srán a legfntsabb, hgy felkészítsük tanulóinkat a mindennapk prblémáinak megldására a matematikai gndlkdás segítségével. Így kiemelt feladatunk: Bizts számlási készség kialakítása Prblémahelyzetekben a kreatív és lgikus gndlkdás fejlesztése Gyakrlati prblémákra matematikai megldásk keresése Adatgyűjtés, feldlgzás, grafiknk, táblázatk készítése, értelmezése, elemzése Alsó tagzatn az elemi számlási készség elsajátítása és a lgikus gndlkdás fejlesztése zajlik, sk szemléltetéssel, gyakrlati példákkal. A felső tagzatn az 5-6. sztályban az átmenet biztsításával, a tanulók képességeinek teljesebb megismerésével flytatjuk az ktatást. A matematikai fgalmak kialakítása és az elvnatkztatási készségek fejlesztése a legtöbb gyermeknél csak 7-8. sztályban válik lehetővé. Az egyéni fejlődés figyelemmel kísérése itt is fnts feladat. A matematika és a magyar nyelvi készségek fejlesztése nemcsak a matematika és a magyar óra feladata. Ennek a két alapkmpetenciának a fejlesztésére minden tanítási helyzetben és tanítási órán adódik lehetőség. A matematika iránt érdeklődő és tehetséges gyermekeinket versenyeken szerepeltetjük, amelyet felkészítés előz meg. A matematikai kmpetencia azt jelenti, hgy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a prblémák megldását a mindennapkban, tthn és a munkahelyeken. E kmpetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben és alkalmassá tesz az érvek lánclatának követésére, a matematika nyelvén megfgalmaztt törvények megértésére. 20
A matematikai műveltséghez való pzitív hzzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hgy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható. 2.5.4. Digitális kmpetencia A XXI. században az infrmatika átszövi egész életünket, az infrmáció társadalmi szerepe megnőtt, ezáltal felértékelődött az infrmációszerzés képessége. Az egyén érdeke, hgy időben hzzájussn munkájáhz, életvitele alakításáhz szükséges infrmációkhz, képes legyen azkat céljának megfelelően feldlgzni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő technikai fejlődéssel lépést tartó - infrmációszerzési, feldlgzási, adattárlási, szervezési és átadási technikákat, a közismerten infrmációs és kmmunikációs, röviden IKT technlógia elsajátítását. Meg kell tanítani az összegyűjtött infrmációk feldlgzását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcslatk megkülönböztetését. Fő célunk tehát az infrmációs társadalmban tthnsan mzgó, az infrmációt munkája srán felhasználni és létrehzni tudó ember képzése, aki képes az infrmáció megkeresésére, összegyűjtésére, feldlgzására, kritikus alkalmazására. 2.5.5. Művészeti nevelés (Esztétikai-művészeti tudatsság és kifejezőkészség) A művészeti nevelés is elengedhetetlenül, kiemelkedően fnts területe isklánknak. Tanulóinknak skféle lehetőségük van tehetségük kibntakztatására. Meghatárzó az egyéni alktótevékenység, de a művészeti nevelés lehetőséget ad csprts munkára, közösségfejlesztésre is. Pedagógusaink egyre nagybb hangsúlyt fektetnek a művészeti tárgyak igényes ktatására, a tehetséggndzásra. Minderről színvnalas szerepléseink, kiállításaink, a versenyeken elért eredményeink tesznek tanúbiznyságt. A művészeti nevelés területei: Drámapedagógia színjátszás Az alsó tagzatn megalapztt drámapedagógiai szemlélet sk tekintetben gazdagíthatja eredményeinket. Különféle képességfejlesztés flyik a dráma tanítása srán. Pl.: A kmmunikációs játékkn keresztül fejlődik a gyerekek közösségi szereptudata, beszédtechnikai gyakrlatkkal útját állhatjuk a rmló kifejezés-technikának és kultúrának, a színes játékk a gyermekek fantáziáját fejlesztik, a memória-gyakrlatk az intellektuális képességeket tréningezik, az imprvizációs szerepjátékk egyaránt segítik tanulóink megismerését és érzelmi fejlődését. A rendszeres gyakrláskból előadásk kerekednek, melynek mindenki részese, a gátlássabb tanulók is magabiztsabbak lesznek. Ének és tánc Látszólag két külön műfaj, de mégis ősidőktől fgva elválaszthatatlan egymástól, az emberek mindennapjait jellemezte. Köztudtt a Kdály módszer elveinek alapján, hgy a zene és a tánc (különösen a népzene és a néptánc) a gyermek egészséges testi és mentális fejlődését alapzza meg. Napnta találkztatnunk kell ezekkel a frmákkal harmnikus fejlődése 21
érdekében. Ha gyermekeink egyszerre énekelnek, játszanak, tánclnak, ezáltal több képességüket is fejlődik, ez különösen az alsó tagzatn meghatárzó. Kielégíthető mzgásigényük, feszültségeik felldódnak. A népi gyermekjátékk srán fejleszthető a tiszta, szép magyar beszéd (irdalm, nyelvtan), a társas kapcslatk kialakítása, alkalmazkdóképesség (magatartás), a versenyszellem (testnevelés), szerepjáték (színjátszás) viselkedéskultúra, ritmusérzék, tisztán, jól intnált éneklés, hallásfejlesztés (ének-zene), kreativitás, leleményesség. A leglényegesebb: a magyar nyelvi-, zenei- és mzgáskultúra áplása együttesen. Az ének és a tánc fejlesztésének területei: (részben a dráma tanításával megegyező az ktatás szerkezete.) Rajz, vizuális kultúra A vizuális kultúra a teljes látható és láthatóvá tett tárgy- és jelenségvilág (a természet, a mesterséges környezet és a képzelet világa) használata és alakítása. A vizuális nevelés feladata: azknak a képességeknek és készségeknek fejlesztése és ismereteknek az átadása, amelyek a látható világ használatáhz, alakításáhz szükségesek. Média A XXI. század társadalmának legnagybb gndja a médiából a gyermekek felé krlátlanul áramló infrmáció. Hatnak rájuk, tele vannak feszültséggel. Kiemelkedő szerep jut éppen ezért a média tantárgynak, amely megtanítja a gyermekeket látni, nézni, érteni filmet, plakátt, és kiadványkat készíteni. Mindezek a vizuális kultúra alapjait teremtik meg. A gyerekek ma már ismereteik jelentős részét isklán kívül szerzik. Ebben a televíziónak van meghatárzó szerepe. Alapvető fntsságú tehát, hgy az iskla elősegítse, hgy a tanulók képesek legyenek a nagy mennyiségű (képi) infrmáció önálló feldlgzására, értelmezésére, értékelésére, a megfelelő szelekció elvégzésére. Kiemelt kmpetenciafejlesztési területek a művészeti nevelés területén: Esztétikai-művészeti tudatsság és kifejezőkészség Művészi önkifejezés, előadókészség Európai és egyetemes kulturális örökség megőrzésére irányuló igény Az esztétikum igénye a mindennapkban Környezettudatsságra nevelés Környezetünk esztétikus értékeinek megőrzésére, gyarapítására való igény Szciális és államplgári kmpetencia Nyitttság, érdeklődés Kulturális életben való részvételre való igény 2.5.6. Környezeti és egészségnevelés (Egészséges és környezettudats életvitel) 22
Isklánk különleges tárgyi adttságai: felújíttt épület, nagy, szépen gndztt növényekkel telepített udvar, sprtpálya és játszóudvar, megadják gyermekeink számára az egészséges és esztétikus tárgyi környezetet. A szép és egészséges környezet önmagában is nevelőerő. A mi feladatunk az, hgy a gyerekek bevnásával ezt a környezetet megóvjuk, tvább szépítsük. Környezeti értékeink, és egészségünk védelme az emberiség jövője szempntjából egyre fntsabbá válik. Tanulóinknak meg kell ismerniük: az egészséges életmód előnyeit és lehetőségeit, a kárs szenvedélyek leküzdésének módjait, az emberiség előtt álló öklógiai prblémákat, az egészséges környezet kialakításának és védelmének lehetőségeit. Nem kampányszerű akciókban rejlik a megldás, hanem a mindennapi tevékenységünkben, a környezettudats szkásrend kialakításában és mindennapi gyakrltatásában. Ezért isklánk vállalja, hgy az iskla minden tevékenységi területén, a tanórákn és a tanórán kívüli tevékenységek srán flyamatsan építi a gyerekek napirendjébe a fenntarthatóság szemléletének erősítését. 2.5.7. Testnevelés (Mzgáskultúra, egészséges életmód) A testnevelésnek és a sprtnak egyedülálló szerepe van a mzgatórendszer, a mzgásszabályzás fejlesztésében, a civilizációs ártalmak megelőzésében, a mzgásszervi elváltzásk javításában. Sajátsan összetett műveltségi terület, mivel a mzgás az élet velejárója, nélküle nem képzelhető el semmilyen kgnitív funkció működtetése. Hzzájárul a személyiség harmnikus fejlesztéséhez, az egészséges életmód megalapzásáhz. Széles körű elméleti és gyakrlati ismeretek, képességek és készségek célszerű viselkedésbe integrálásával elősegíti a tanulók szcializációját. Előmzdítja a belső erőfrrásk mbilizálását, pzitívan beflyáslja az erkölcsi, akarati tulajdnságkat, az élet minőségét. Fejleszti az egyén esztétikai érzékét, tűrő- és alkalmazkdási képességét. Segíti a helyes önértékelés kialakítását, a teljesítménynek, mint értéknek a felismerését. A testnevelés tanításunk célja, hgy fejlessze a tanulók mzgásműveltségét, cselekvési biztnságát, sikeres, aktív életvitelű embereket frmáljn, akik örömet lelnek a különféle pszichmtrs tevékenységekben, elviselik a stresszt, a fizikai igénybevételeket, követik a szabálykat, igénylik és elfgadják a közösségi nrmákat, a megmérettetést és az értékelést. 23
Isklánk tárgyi feltételei teljes mértékben megfelelnek ezen célk megvalósításáhz. Alsó és felső tagzatn megvalósítjuk a mindennaps testmzgást. A tanulók életkrából, alkatából és személyiségéből adódó különbségek szükségessé teszik a rendszeres differenciálást, valamint a tanórai teljesítmények megítélésében az önmagukhz mért fejlődés szerinti értékelést. Nagy súlyt fektetünk arra, hgy aktív és egyre tudatsabb testmzgással előzzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincszlpt kársító helyzeteket és mzgáskat. Isklánkban évtiezedes hagymánya van a mindennaps Negyedik sztályban ugyancsak a tantervbe illesztve úszást, vitrlázást tanítunk. Minden ötödik sztálys megtanulja a lvaglás alapjait. A téli időszakban lehetőség szerint élünk a Balatn adta lehetőségekkel (krcslyázás, fakutyázás). Tanítási órán kívül lehetőségük a gyerekeknek a síelés megtanulása, sprtszakkörön, versenyeken részt venni. 2.6.A személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk A Nemzeti Alaptantervben és a Kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás szlgálják, hgy tanulóink különböző szintű adttságaikkal; eltérő mértékű fejlődésükkel; isklai és isklán kívüli tanulásukkal; eltérő érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel; szervezett ismeretközvetítéssel; spntán tapasztalataikkal összhangban, bntakztathassák ki személyiségüket nevelőik tudats segítségével. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcslats pedagógiai feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése A különböző szcikultúrális háttérrel rendelkező tanulóink között a hátrányk feltárásával és kmpenzálásával az esélyegyenlőség biztsítására törekszünk. Feladataink: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatsítása és meggyőződéssé alakítása tanulóink körében.(szciális kmpetencia) A tanulók értelmi nevelése Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása, felkészülés az egész életen át tartó tanulásra. (hatékny, önálló tanulás kmpetenciájának fejlesztése) A tanulók érzelmi nevelése A tanulókat körülvevő környezet jelenségeire, a közösségre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. (énkép, önismeret fejlesztése) A tanulók közösségi nevelése 24
Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. Az együttműködési készség kialakítása az önismeret fejlesztésével. (szciális kmpetencia) A kultúrált magatartás és kmmunikáció elsajátítása. (anyanyelvi kmmunikáció) A tanulók esztétikai nevelése Szűkebb és tágabb környezetünk esztétikájának tudatsítása, értékmegőrző magatartás kialakítása. Igényesség önmagunkkal és környezetünkkel szemben. (esztétikai-művészeti tudatsság és kifejezőképesség) A tanulók akarati nevelése Az önismeret kialakításával a kitartás, a szrgalm, a céltudatsság, az elkötelezettség frmálása. (énkép, önismeret fejlesztése) A tanulók nemzeti öntudatának fejlesztése, hazafias nevelése A haza, a szülőhely múltjának és jelenének megismerése. A nemzeti hagymányk áplása, megbecsülése; a hazaszeretet érzésének felébresztése. (szciális és államplgári kmpetencia) A tanulók államplgári nevelése Az alapvető emberi, államplgári és Európai Uniós jgk és kötelességek megismertetése. Prblémaérzékenység kialakítása a társadalmi jelenségek és prblémák iránt. (államplgári kmpetencia) A tanulók munkára nevelése A munka fntsságának tudatsítása. A munkavégzés, mint az ember egész személyiségét fejlesztő flyamat iránti tudats törekvés, igény kialakítása. (kezdeményezőképesség és vállalkzói kmpetencia) A tanulók egészséges életmódra nevelése A testmzgás képességeinek fejlesztése, a testmzgás iránti vágy felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fntsságának tudatsítása. A tanulók környezeti nevelése A természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése. Értékmegőrző és fejlesztő, környezettudats magatartás kialakítása. Az egészséges természet kialakításáért és megtartásáért tevékenykedő tudats és felelős személyiség kialakítása. (természettudmánys kmpetencia) Az eredményes munka feltétele, hgy a pedagógus maga is rendelkezzen közösségi vnáskkal, és alkalmas legyen a személyiségfejlesztéssel járó feladatk elvégzésére, valamint tudatsan adjanak példát szakmai felkészültségből, krrektségből, emberségből. Ennek fejében mindezt jgsan várhatják el tanítványaiktól. Kiemelt kmpetenciafejlesztési területek: Anyanyelvi és matematikai kmpetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkzói kmpetencia Környezettudatsságra nevelés Szciális és államplgári kmpetencia 25
Hatékny, önálló tanulás 2.7.A közösségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk Az emberi élet alapja a társas valóság. Az ebben való élethez, eligazdáshz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási színtér is megjelenik. A közösségfejlesztés az a flyamat, amely az egyén és a társadalm közötti kapcslatt kialakítja, megteremti. A közösségi nevelés területei: család óvda iskla isklán kívüli közösségek társadalm A gyerekek szempntjából meghatárzó a család, az óvda és az iskla, mert az alapvető viselkedési frmákat itt sajátítják el. Nem becsülhető le a baráti kör, sprtegyesület és egyéb közösségek hatása sem, de ezek csak később kezdenek előtérbe kerülni. A társadalm egészének hatása elsősrban a médián keresztül közvetítődik. A média hatása különösen erős a gyerekekre. Ezt az isklának figyelembe kell venni, és megfelelően értelmeznie. (digitális kmpetencia) Az isklában flyó közösségfejlesztés színterei: Tanórák sztályfőnöki órák Tanórákn kívüli, felnőttek által szervezett, isklai fglalkzásk: napközi tanulószba szakkörök sprtkörök Tanórákn kívüli, diákk által (tanári segítőkkel) szervezett isklai fglalkzásk diákönkrmányzat isklai ünnepélyek Szabadidős tevékenységek sztálykirándulásk klubdélutánk tanulmányi kirándulásk A tanulók közössége: Diákönkrmányzat Az 1996. évi Közktatási Törvény új jgi alaphelyzetet teremtett, amely egyenrangú félként kezeli az ktatás flyamatában szereplőket, és demkratikus működési frmát ír elő az isklák 26
számára. Az iskla egyes alapdkumentumai a Diákönkrmányzattal való egyeztetési vagy véleményezési flyamatn keresztül lépnek életbe, illetve ezeken keresztül váltztathatók meg. A DÖK szervezeti és működési szabályzatának előírásait, a jgkat, a kötelességeket tanulóinkkal flyamatsan betartatjuk. Ebben a Diákönkrmányzatnak nagy a felelőssége. A házirend elkészítésében és minden, a diákkat érintő kérdésben véleményt nyilváníthatnak. A felvállalt feladatk elvégzéséért felelősséggel tartznak. A Diákönkrmányzat önálló működési szabályzattal rendelkezik, aktívan részt vesz az egész isklát érintő közös prgramk szervezésében. A diákközgyűléseken feltett kérdéseivel, előfrduló prblémák felvetésével és a diákk kéréseinek tvábbításával segíti az iskla vezetésének munkáját. A diákönkrmányzat működése gyakrlóterepe a közügyekben való hatékny együttműködésnek, így az államplgári kmpetenciák fejlesztésének. Isklai Diákönkrmányzatunk dönt: saját működéséről; a működéséhez biztsíttt pénzeszközök felhasználásáról; hatáskörei gyakrlásáról; egy tanítás nélküli munkanap prgramjáról; tájékztatási rendszerének létrehzásáról és működtetéséről; a tájékztatási rendszer szerkesztőségének, tanulói vezetőjének és munkatársainak megbízásáról. Az isklában flyó közösségfejlesztés pedagógiai feladatai: Az egyén szintjén alapvetően két egymással szemben álló gndlkdásmód létezik: az individuális és a kllektív gndlkdásmód. Az iskla egyik fnts feladata, hgy a család mellett az isklai színtéren is megtanulják a gyerekek a kllektív gndlkdásmódt. A közösségfejlesztésnél kiemelt kmpetenciafejlesztési területek: Szciális és államplgári kmpetenciák Közjó iránti elkötelezettség, knfliktuskezelés, együttműködő magatartás Környezet és az emberi közösségek harmnikus visznyáért felelősségvállalás, Anyanyelvi kmmunikáció Neveljen: felelősségvállalásra Saját és közérdek képviseletéhez szükséges szóbeli és írásbeli, nyelvi kifejezőkészség. Ennek érdekében az iskla feladatai: saját képességek maximális kifejlesztésére játékszabályk betartására önfegyelemre 27